Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-18 / 44. szám

Ol IFIOSÁG 1953. július 18. Külfökli visszhang az SzKP KB leljes üíéséiiek és a Szovjetunió Legíelső Tanácsa Elnökségének határozatáról A Szovjetunió déli részein teljes ütemben folyik az aratás. Ké­pünk az őszi aratását ábrázolja. A képen (balról N. Hrustyeva, szakaszagronómus és T. Galaganová megtekintik az idei termést az aratás előtt. A Moszkvai Pravda cikke .az ébersé'; ről ..Fokozzuk a forradalmi éber­séget” címmel a Pravda vezér- cikltet közölt a szovjet dolgozók országszerte folyó gyűléseiről, melyeken megtárgyalják a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága tsljes ülésének és a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének Berija párt és államellenes bűncselekményéről szóló határozatát. ílzek a gyű­lések világosan mutatják, hogy a párt és az egész szovjet nép levonja Berija ügyéből azt a po- litütai tanulságot, hogy a kom­munista építés bármely szaka­szán minden módon fokozni kel! a kommunisták és valamennyi dolgozó forradalmi éberségét. Ezt a kapitalista környezet írja elő parancsolóan”. A béke, a demokrácia és a szocializmus ellenségeinek nincs, de nem i: lehet országunkban tömegjellegü támasza — írja a Pravda. - — Ezért az országunkba küldött kémekre, diverzánsokra és olyan emberekre támaszkodik, akik készek elárulni hazájukat. Meg­feledkeznénk a marxizmus-leni- nizmus alapjairól, ha nem ven­nénk számításba a kapitalista környezet fennálását”. .A forradalmi éberség fokozá­sa a sorainkban meghúzódó gondatlanság és szájtáüság meg­szüntetését követeli. Különösen fontos állandóan' szilárdítani a párt kapcsolatait a tömegekkel, figyelemmel kísérni dolgozók igényeit, napról napra gondos­kodni valamennyi szovjet ember anyagi Jólétének fokozásáról — fejezi be cikkét a moszkvai Pravda. A legjobb pionírjaink Szovjet- uniólian töltik szünidejüket. Fo­lyó hó második felében a Szov­jetunióba utazott 23 legjobb pionírunk. A pionírokat repülő­gép vitte Artekba a pionírok táborába. Képünkön elindulásuk előtt búcsúznak. A nemet nép nem kér az amerikai „segélyből“ .A Szovjetunióból Július 1-tói 14-ig 3.000 vagon magas tápér- tékú élelmiszer érkezett a Né­met ■ Demokratikus Köztársaság­ba. A Szovjetunió 221 vagon vajat, 62 vagon zsírt, 174 vagon étolajat, 29 vagon halkonzervet küldött a szállítmány keretében- .A „Neues Deutschland" ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a I hatalmas szállítmányok Molotov, j a szovjet külügyminiszter sza­vainak őszinteségét bizonyítják, hogy a Szovjetunió élelmiszer­szállítmányokkal és egyéb mó­dun is kellő segítségben része­síti a Német Demokratikus Köz­társaság lakosságát. .A „Berliner Zeitung” című lap leleplező cikket közöl, amelyben kiemeli, hogy az amerikai se­gély a „gyámolított” országszer­te gazdasági és politikai leigá­zásához vezet. < ol.aszorsz.Ag Az olasz fiatalok Firenzében, Torinóban és több városban VI f napot rendeztek. Az olasz fiata­lok kiállításon mulatt^ be aján­dékaikat, amelyeket, szovjet, kínai, amerikai, francia és más nemzetiségi barátaiknak visznek ajándékaikat Bukarestbe. DÄNIA A dán reakciós körök igye­keznek megzavarni a dán ifjú­ság' VlT-elökészületeit. A váro­sokban kifüggesztett plakátokat, amelyek a találkozóról szólnak hazug hírekkel ragasztották át, amely szerint a VIT-et nem tartják meg. A reakció minden fondorlata ellenére eddig 1.235 dán ifjú és leány jelentette be, hogy részt akar vermi a VIT-en. ARGENTINA A IV. VIT-re eddig több mint 100 ifjú és leány Jelentette be részvételét. Egy színjátszó cso­port, ifjúsági énekkar, kosárlab­da és röplabda csapat, és ezen­kívül néhány sportszakember is készülődik Bukarestbe. Több fil­met vi'.znek a találkozóra, amely az argentin nép életét mutatja be. IRÄN Teheránban a rendőrség és katonaság megtámadta a VlT-re készülődő fiatalokat és a „De­mokratikus ifjúság” című lap szerkesztőségét. A rendőrök 200 ifjút letartóztattak. Az iráni kormány így akarja meggátolni a haladó ifjú.ság részvételét a Világifjúsági Találkozón. BULGÁRIA A VIT tiszteletére 3 staféta halad majd át Bulgárián. Russze- ban lesz a staféták találkozója, ahol ünnepség keretében adják át a staféta botokat a román ifjúság képviselőinek. Hétre emelkedett a párizsi rendőrprovokáció halálos áldozatainak száma Német Demokratikus Köztársa- ág Berlin demokratikus övezeté­nek valamennyi lapja vezető- helyen közölte a tájékoztató jelentést a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának teljes üléséről és hatá­rozatáról. Egyesült Államok A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes üléséről szóló tájékoztató jelentés széleskörű visszhangot keltett az Egyesült Államokban és a Jelentést az egész sajtó kommentálja. A kommentátorok közül sokan azt állítják, hogy Berija eltávolítása a szovjet külpolitika megváltozására ve­zet. Sok esetben elmélkedés hangzott el arról, hogy Berija leleplezése a szovjet állam meg­erősödését, vagy gyengülését Jelenti-e. A hírügynökségek közük kü­lönböző kongresszusi tagok nyi­latkozatait. akik úgy akarják feltüntetni Berija leleplezését, mint a Szovjetunió belső ..gyen­geségének” bizonyítékát és ez­zel kapcsolatban „keményebb” politikai folytatását követelik a Szovjetunióval szemben. A „Reuter” közli, hogy egyes kongresszusi tagok ama álTitá sa ellenére, hogv Berija lelep lezése fe'’‘'írta a Szovjetunió „gyengeségét”, az amerikai kül ügyminisztérium orosz szakér tői Berija leleplezését úgy ma gyarázzák. mint ..az egész szov Jet rendszer megerősödésének" Jelét. Franciaország Eduard Daladier volt minisz­terelnök, radikális szocialista képviselő kijelentette: Berija leleplezése ,.ismét szembetűnően bizonyítja, hogy a párt Orosz­országban nagy erő marad”. — Daladier azt a véleményét fe­jezte ki, hogy Berija leleplezése nem gyakorol észrevehető befo­lyást a Szovjetunió külpoliti­kájára. Párizsban a rendőrség rátá­madt a Július 14-i nemzeti ün­nepen felvonuló tömegekre. A felvonulók közül 7 halálos áldo­zata és több mint 100 sebesült­je volt a rendőrségi provokáció­nak. A l'Humanité rámutat, hogy a reakció tudatosan vezette be rendőrségét a Párizs népe ellen közvetlenül Július 16-a előtt, éppen akkor, mikor arról be­szélnek, hogy a nemzetgyűlés­ben esetleg majd megvitatják a kommunista képviselők mentel­mi Joga felfüggesztésének kér- dé.sét, és döntést hoznak a be­börtönzött hazafiak ügyében. A fHumnité felhívja az ország né­pét: minden eddiginél nagyobb erővel követeljék a bebörtön­zött hazafiak szabadonbocsátá- sát, hangsúlyozza, hogy mun­kásosztály a népi erő egység­frontjának biztosítania kell a szabadságjogok megvédését: „Erősítsük és fejlesszük szaka­datlanul azt a júlftis 14-i egysé­gét, amelyet egy méltatlan kor­mány a köztársaság híveinek vérével pecsételt meg”. A Francia Általános Munkás­szövetség (CGT) a franciák nem­zeti ünnepén Július 14-én el­dördült és 7 ember halálát oko­zott rendórsortúzekkel Ŕapeso- j latban felhívást intézett Párizs I népéhez és a francia munkás- I osztályhoz. — Párizs népe és a francia munkásosztály — hangzik a fel­hívás — nem hagyja magát fél­revezetni. A kormány szégyen­letes mesterkedései által. Párizs népe és a francia munkásosz­tály Július 14-i véres esemé­nyeiben tanúbizonyságát látja a kormány újabb szándékának, hogy folytatja támadásait a de­mokratikus szabadságjogok el­len, megkísérli igazolni a sza­badság Jogok elleni összeeskü­vését. A CGT felhívja a köte­lékébe tartozó szakszervezete­ket, azok harcos tagjait és az egész munkásosztályt, hogy til­takozásul a Július 14-én elköve­tett gyilkosságok ellen, akció­egységben összeforrva, a legna­gyobb eréllyel lépjen fel, ren­dezzen röpgyúléseket és munka­beszüntetéseket az egyes üze­mekben és népes küldöttségek útján tiltakozzék a Július 14-i események ellen az illetékes ha­tóságoknál. Franciaországban máris or­szágszerte kibontakozott a tilta­kozó mozgalom a Július 14-i véres események ellen. Párizs­ban és az ország különböző ré­szeiben számos nagyipari üzem­ben a munkások a rendörprovo- káciő elleni felháborodásuknak kifejezést adva, hosszabb-rövi- ! debb időre beszüntették a mun- I kát. India függetlenségéről szóló törvény jóváhagyásának hatodik évforduló]^ Petróleum és sósviz szag. C'szterna-kocsik. borral telítve és a DUBONNET reklám fel­irattal ellátva. Halászháló és hajókötelek kátránnyal meg­kenve. Olcsó bárok, ahol sós mandula és osztriga mellett bo­roznak. A tenger felszíne és fe­lette az égbolt végtelen kéksége. Néha. néha a tengerszínen, amely kékes a hullámok verése fehéren tajtékozik. Ilyen Sete, egv halászkikötő Dél-Franciaországban. Nem me.ssze innen, már bel­területen van, Béziers és Car­cassonne. Jellegzetesen dél-fran­cia föld és híd Spanyolország fe'é. A földiét 3 Fö'dközi ten­ger vize mossa. Itt találkozik a franciák szellems humora a sjjanyolok lovagiasságával és Korzika heves szenvedélyével. A nyelvet, amelyet a piacon, ahol kagylókat, angolnákat, oli- vát, fü'gét árusítanak, nem ért­jük, teljesen értehetetlen. — Mennyi munkája akadna itt egy nyelvésznek! A városban örök Járkálnák — agents, de municipalité-fehér sisakban és fehér gumibottal? Az amerikaiakat utánozzák, úgy látszik. Minden figyelmü­ket a kikötőre kell összpontosí­tani, mert a kikötő a ..kommu­nista propaganda” melegágya És valóban. Nem mondhatjuk, hogy azok a fiatal fiúk. akiket maga a tenger szü't, különös­képpen rajongnának a párizsi politikusok iránt. Azokért a po­litikusokért, akik ezüst evőesz­közük felett Franciaország nyo­morán siránkoznak. Sete fiatal­jai tudják, hogy a párizsi kor­A tenger szülöttei mányok gyorsan jönnek és mennek, de a politikájuk alap- irányzata megmarad: megvédel­mezni a kapitalizmust még a saját nemzeti önállóságuk árán is. A ,,felkeltik” egyike a 24 éves Roger 'Vaillant. Sehol sincs szervezve, a nyakán egy mária- érmecskét hord, de az nem gá­tol senkit sem abban, hogy kommunistának tartsák. Ö ugyanis nagyobb kenyérdarabot szeretne, egy Jobb öltönyt, a foltozott csíkos trikó helyett és Jó halászhálót. Feleségül sze­retné venni Viviennét. ha volna már pénzük bútorra. Ezért for­radalmár. ,,Halászattal foglalkozom, ez azt Jelenti, hogy élek ahogy tu­dok. Hogyha Korzikából vagy Afrikából hajó érkezik, akkor segítek a szénbehordásnál. So­ványan él meg ebből az ember. Az uraságokat a Compagnie de Navigation Paquet-töl nem le­het megvá.sárolni. Ezek a hajó- társaság ösmert tulajdqnoaai. Hogy a fiatal hajósok, halá­szok, kikötő munkások hogj'an ..imádják” kenyéradóikat, arról i másnap Szent Lajos napján ; győződtünk meg. ! Seteben és a környékbeli ten- I germenti falvakban Szent Lajost , tartják a hajósok és halászuk védnökének. Augusztus 19-ét. I Szent Lajos napját az utcákon városkában, mint Sete az ilyen mulatság? Már az ünnepség megkezdése is nagyszabású. Port Neuf és Port Legrand között, amelvnek partját néptömegek szegélyezik, épp most kezdőd­nek a hagyományos vízijátékok a — joutes languédociennes. — Két csónak közeledik egymás­hoz, miközben peregnek a do­bok és süvítenek a fütyülök. Mindkét hajó ormányán egy harcos ál' hosszú karddal és hosszú tőrrel, tetőtől talpig a tengeri kalóz történelmi öltözé­kében. Mi történik tovább? — Amikor végre mindkét hajó ta­lálkozik, egyik ellenfél igyek­szik a másikat vízbe dobni. Új­ból peregnek a dobok és így még Jobban aláfestik a drámai pillanatot. A nézőközönség a parton ezt vagy azt ,,allé ... allé”-val buzdítja. Végül a gyengébb és ügyet­lenebb bebukik a vízbe ' úgy. ahogy van egész fegyverzeté ben, A viz összecsap és a né­zők lelke.sen ujjonganak, A gyüztes a nap hOse Ugve nem volna jó tegyőzöttnek lenni? — Amikor kimászik a vízből, a nézőközönség nagy hahotával kíséri és paradicsomot és rot­hadt fügét vagdosnak a fejéhez De ,,kárpótlásul” 5 liter bort kap. És este amikor a tenger csendes színe felett kigj'ullad- nak a csillagok, akkor a Szent . ___ . . . ____ . . Lajos ünnep.séget átviszik a ki­Hogy fest egy ilyen ki.s halá.sz- ) kötő negyed u(-áiba. A bárok­hangos mulatozással ünnepük. ban megszólalnak a gitárok és az utcán rumbát táncolnak, — Azok. akiket maga a tenger szült, hangszereiken játszanak és a'z ut.ca velük együtt énekel Ezeket a mulatságokat az ural­kodó osztály támogatja, mivel a felszínes könnyű mulatságok által a nép pillanatnyilag meg­feledkezik a hietlen sivár Jelen­ről. Hitüket a jobb jövőért a leg­jobban a sokatmondó feliratok fejezik ki: ,.Szent Lajos, adj ne­künk egy jobb holnapot és Jó fogást! . .." És a fiatal halász, aki hallott, már Thorez pártjá­ról és aki tekintetét messzebb szegzi mint a világítótorony Se­teben, így felel; ,,Nem Szent Lajos, mi magunk gondosko­dunk sorsunkról”! El a kizsák- mányolókkal a tengeren és szá­razon! Aki nem dolgozik, az ne is egyen! Azok az edzett fiatalok, akik sótól és petroleufntól bűzlenek, csíkos trikóikban — megvárjak az ÚJ holnapot. Hogy milyen holnapot, azt Ro­ger, a kimérés pultja mögül árulta el és a ,,passetisse”-ve] megtöltött poharát megemelte. „Bocsás meg, Jóságos vén Szent Lajos, hogy ma nem iszom a tiszteletedre, mint ahogy azt az id." ebbek teszik, ma valamilyen egész másra iszom. Hogy a mi tengerünk állandóan tele legyen hallal. Hogy a leányaink min­dig ilyen szépek és fiatalok le­gyenek. h.igy' ne legyen háború és hogy a mi Jövőnk valóban a miénk legyen!” Dr, Hlavsa Miloš Ma hat éve annak, hogy az angol parlament Jóváhagyta In­dia függetlenségének visszaszár­maztatásáról szóló törvényt. Ezt a törvényhozási aktust néhány évtizedes súlyos harc előzte meg a brit gyarmatosítčÄ<kal, amely­nek számtalan indiai hazafi esett áldozatul. A brit gyarmatosítók ígéreteik ellenére a mesés gazdagságú Indiáról nem igen akartak le- mondaoi és ezért ismét a régi, bevált gyarmatosító politikához folyamodtak, amelynek Jelmon­data' „Osszad meg és urald”. Anglia hosszú húza-vona után indiai gyarmatát két nagy ál­lamegységre, — Indiára és Pa­kisztánra, valamint több önálló kisebb királyságra osztotta fel. A 350 millió lakost számláló India, tehát a politikai függet­lenség útjára lépett ugyan, de a helyzet helyes megítéléséhez azonban szükséges, hogy abból a tényből induljanak ki, hogy India mindennek dacára a mai I időkig is angol félgyarmat ma­radt, ahol az angol töke uralko- ! dik. ! India gazdasági életét szinte ! kizárólag külföldi töke uralja. I Külföldi kapitalisták kezében ! összpontosul a hosszúlejáratú 1 tőkebefektetések mintegy 440/i,- I a, amelyből az angol-amerikai ■.■ei'sengés dacára az oroszlán- , -ész még mindig az angol kapi- i talisták tőkebefektetéseire esik. I Az amerikai töke, főleg állami 1 kölcsönök és úgynevezett „se- I gély” formájában hatol be In- i tjiába, mert ennek a tökebeho- 1 zatalnak a céljai elsősorban po- I litikai Jellegűek. Céljuk: meg- I vesztegetni az indiai kormányt, ; hogy az alárendelje magát az I amerikai érdekeknek és ne gör- j dítsen akadályt India bevonása j elé 3z Egyesült Államok gazda- i sági és politikai érdekszférájába. Indiában ugyanis, ellentétben más gyamaati vagy félgyarmati országoktól, ahol az amerikai leigázásra irányuló tervek föaka- j dályai brit partnereik hasonsző­rű szándékai, az Egyesült Álla­moknak számolniok kell az erős demokratikus és Imperialista el­lenes mozgalmakkal, valamint a Szovjetunió, a népi demtrferáciák. a népi Kína és a gyarmati fel­szabadító mozgalmak irányában mutatkozó rendkívül nagy ro- konszenvvel. Felmérhetetlenül nagy termé­keny területek gazdagítják egész Indiát, ennek dacára azonban a feudális rend elnyomása és ki­zsákmányolása következtében az ország különböző tartományai­ban, amelyeket ember-miUiók népesítenek be, évről-évre ször­nyű éhínségek pusztítanak. Az indiai újságok az éhínségek ide­jén gyakran közölnek le fény­képeket csontvázszerü ember- roncsokról ilyen magyarázó szö­veggel: „Adzsij Mukhar Madrasz állambeli földműves, — húsz napja nem evett”. Az Egyesült Államok kormá­nya nem restell kiaknázni a maga számára az Indiában fejét egyre gyakrabban felütő éhínsé­geket seen, hogy élelmiszersegé­lyek ellenében az indiai kor­mányból különböző engedménye­ket és hadifontosségú nyers­anyagokat csikarjon ki. Az ame­rikaiak az Indiai nép rokonszen- vét ilyen módszerekkel azonban aligha nyerhetik meg. India, mint azt fentebb meg­jegyeztük, még mindig brit fél­gyarmat és külpolitikájában is elsősorban Anglia felé orientá­lódik. A múlt év őszén megej­tett parlamenti választások azonban bizonyságát adták an­nak, hogy a demokrácia erei Indiában növekvőben vannak. A szélsőséges vallási és nyíltan reakciós elemek, valamint a szo­cialista párt súlyos vereséget szenvedtek, míg a kommunista párt és a vezetése alatt lévő Egységes demokratikus arcvonal ma már olyan erőt képvisel, amely képes ellensúlyozni az uralmon lévő kongresszuspárti rendszert. India demokratikus mozgalmá­nak törekvése a jövőben minden bizonnyal oda irányul, hogy In­dia népe lerázza nyakáról a brit tőke Jármát és egyben harcoljon Amerika politikai, gazdasági és katCBial behatolása ellen. Indii' népe előtt mint fényes példakép a nagy kínai nép győzelme és sikerei állnak, s nem kétséges hogy eljön az idő, amikor India népe is erre az útra lép. Moszkvában július 14-én L. Joxe, Franciaország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadást rendezett Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából. A togadáscMi Jelen volt V. M. Mo­lotov. a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, V. D. Szokolovszkij a Szovjet­unió marsallja, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszter he­lyettese, továbbá tudósok és művészek, valamint a Moszkvá­ban akkreditált nagykövetségek és követségek vezetői és a kül­földi újságírók. A koreai-kinai fegyverszünet* I küldötts^ július 15-én a követ­kező közvéleményt adta ki: » teljes fegyverszüneti küldöttsé­gek július 15-én zárt ülést tar­tottak. A másik fél egyoldalúan szünetet Jelentett be és ott­hagyta az ülést. A teljes kül­döttségek Július 16-án délelöt» tereit kizárólag saját pártjábó De Gasperri szerdán megala­kította az ÚJ olasz kormányt. D* Gasperri hosszas tárgyalás után arra kényszerült, hogy minis*» tereit kizárólag saját pártjá'-s* a kereszténydemokrata párt'ój válogassa ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents