Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-23 / 89. szám

Ol IFIDSAC 19SÍ. riprpmber 19 Mi történt N agy megy eren ? A Csehszlovák—Szoviet Barátsál.' Hónapia keretán belül a nagvmegyer iárásban. mint országunk többi iárá Sábán (s megrenrieztrk a iárási pinnn versenyt A verseny december 5. é> 6-án folyt le. Délután 3 óra volt amikor a ver senvt ünnepélvesen megnyitották. Az ünnepélven a iárási C'sehszlovák-Szov iet Barátok Szövetségének elnök? mondi'tt ünnepi beszédet. Az flsö fellépés nagyszerűen sike lült a kolnzsnémai pionírok szere peltek orosz népi táncokkal és éne­kekkel. A kolozsnémai pionírok fellé pése után az ali-stáli nyolcéves iskola pionírjai léptek fel Lelkes Irénke, a.' iskola egvik tanulója egy szép ver set szavalt, acnellvel mindenkinek megnveite a tetszését Irénke a szava­lattal első lett A szavalat után egv néger tánr következett. A műsor kővetkező számát a cs' csői maid pedig a csűizradványi pío nírok adták. A versenv után este 7 órai kezdet tel a nagvrnegveri CsISz-szervezet kul túregvüttese .szórakoztatta a z.súfolás;g megtelt kuitúrház hallgatiMt. A kultúrműsoron Szalav Antal és Molnár Irénke szép magvar dalokat énekeltek amelveket a közönség lel kés tapssal fogadott. A kultúrszán után táncmulatság következett am® lyen az if.iúság jól érezte magát. A iárási pionírverseny folytatása vasárnap délután 2 órakor kezdődött Az első szereplők a nagvrnegveri szlo vák nyolcéves iskola nöjzendékei vol tak. Utána a nagvrnegveri magvar nyolcéves iskola pionírjai léptek f-jl ének- és táncszámnkkal. A kis pionir''k nagy sikert arattak az orosz és ba lettánccal. Az apácaszakálasi pionírok szép színdarabbal gazdagították a kultúr- versenvt A verseny kiértékelése után az első helvet a nagvmegyeri szlovák nyolc­éves Iskola tanulói nyerték el. A ba- lettáncban a nagvmegyeri magyar is kola nyerte meg a verseny elstlbbse gét. A magyar táncban pedig az ap.V caszakálási iskola növendékei lettek az elsők, ök lettek a szinielőadásban az elsOk. A közönség a kis pionírok kedves kultúrfellépését hatalmas tapssal és éljenzéssel jutalmazta. MATUS GABOR Kultúrest Bácskában November 6-án a bácskai nemzeti iskola tanulói műsoros estet rendez­tek. Ezen az estén többek között a magyar irodalommal foglalkoztak. Az iskola növendékei megismertettek dolgozóinkkal a magyar írók és köl tök nagyjait. Az irodalmi est nagyobb része József Attila költészetét és mun­kásságát tükrözte vissza. A nagy for­radalmár költőről Frosko Bertalan tanító elvtárs tartott értékes és hasz­nos beszámolót. Az előadás közben számos verset idézett József Attilátó' amelyet nagy érdeklődéssel és szere tettel hallgatott végig a közönség. Az előadó részletesen ismertette azt a korszakot, amelyben József Attila, a nagy magyar költő élt és a munkás ság jogaiért és szebb jövőjéért harcolt Az előadás után az iskola tanulói színes kultúrműsorral szórakoztatták a közönséget. A szerény, de értékes kultúrest is bizonyítja, hogy Bacska község nemcsak fizikailag, hanem kul turális téren is belekapcsolódik az ú’ szocialista falu kiépítésébe. PANiDl LAJOS.. SANYI ÚJRA PROPAGANDISTA A minap az eqyik ipcirtumpun cssi-. úgy üdavetOleg megemiitetteiu taricn /anitó nevét Az, hogy exak épp meg emtuettem, szándékos cselekedet vA, tőlem. Ugyanis amiicor Felsöpaton;, őan jártam, nemcsak arról szerezten. tuémast hogy a község tiatalm sze pen dolgoznak, hanem arról is, hogi/ a politikai köröknek példás és lelki ismeretes vezetői .vannak. S e vezet'Hi egyike nem más, mint Farkas Sánd " fiatal tanító. Sanyin meglátszik hogy két évig a pozsonyi magyar pedig':,yuii iskola tu nulója ■''olt. Azt amit ott tanult, ms továbbadja, mégpedig olyan szívvel e> lelkesedéssel ami1 sajnos ma még ke vés tanító tesz meg. Sanyi szerény természetű. Sohasert, Szeretett kitíínni a többiek közül Pe dig ügyességével szorgalmával es ok-if észjárásával nem egyszer lett volna o. alkalma. Szerénységé és az emberek hez való közvetlenségét árulja el az is. hogy a falu Hatalm tegezik. í'e 32 igaz hogy szeretik és tisztelik is Az iránta kijáró tiszteletnek egyik forrása talán abMl is emd hogy Sa nyi amellett, hogy jó mozgalmi em­ber jó s'pcTtrló is. 0 az első csapit (amely a kerületi bajnokságban jit szik) legjobb futballistája A tizen egyeseket is 0 rúgja, méghozzá mer tani pontosságnál kiszámítva a kapu bal alsó sarkába. Sanyi a napi munkáját az ö havi­terve szerint végzi. Hogy minden ide lét gazdaságosan kihasznál ton a napi 24 órát úgy osztotta be hogy abból mindenre jusson Gondoskodott arról is, hogy néh úgu esténként a kis lánnyal is találkozhasson Mert azért hogy már vala' ' mozgalmi ember at­tól függetlenül udvarolhat is sőt sze relmes U 'ehe.i. mert hát mi bűn van abban, ha az ■ .’her 19 éves korában szerelmes? Semmi fontos az hogy a munka is menjen, nála az is megy (Így augusztus közepe leheteti amikor Sony' az egyik gyűlésen azt mondja: — silvtársak. én ebben az évben is szívesjn el"állálom a politikai körök vezetését. No lett is erre öröm a fiatalok kő zött tiirömükhen méo tapsoltak is. — Akkor én 's jelentkezem a po­litikai körbe — hallatszik innen is .mnan is. — Farkas tanná elvtárstól sokat le­let tanulni, mert olyan egyszerilen beszél, hogy azt mindenki megérti. —. Minden előadásából meglátszik hogy ■ilaposan felkészül a körökre. Sanyi egy kicsit el is ■pirult, mert restette hogv üt szemébe megdic.sérik O az efféléket nemigen szerette, men úgy érezte, hogv amit tesz. az köte 'essége. Aki nem így cselekedett ahogy ő. azt maaáhan egy kissé meg is vetette. É. nem is állta meg szó nélkül. — Te Ica. már megint eihanyagoloa- a munkát Pn szégyenlem azt. hogy téged figyelmeztetni kell és hogy r.iii panaszkodnak Ica ilyenkor nem is védekezik, be ismeri hanyagságát. No, de károm Szer se kellett Sanyinak 'it megpirn gatnia mert ma már őrá sincs pa nasz. Szóvrl Sanyi ismét propagandista lett. Nagyon boldog volt. mert egyik (egnemésehb feladatának érezte az emberek nevelését. El is készült pon tosan minden egyes előadására. Még nyár utóján gondoskodott ar­ról. hogy az elöadásikhoz könyveket vegyen, meg egy takaros legyzet'üze tét Ebben a füzetben ke-'zíti elit a: előadásokra a jegyzeteket Ebben jegy zi ki a könyvek tartalmát amiket szn had idejében gondosan tanulmányoz gat. Sanyi naponta másfélórát szentel r, politikai könyvek tanulmányozasarn — Ez éppen lég is nekem — jegy zi meg — mert ezenkívül még, sok más feladat megoldása vár rám. Még kézhe: sem kapta az évi v'> litikai oktdt^ t .lanyagát amikor món három hrosuránpk a tartalmáról jegy zeteket készített így amikor az els'" kört kellett megtartania semmi ne­hézsége sem volt az előadásra elké­szülnie Az első tananyagot odahaza gnndo San áttiinulmá.iyozta A főbb gondo latokat piros ceruzával aláhúzngatta utána mégegyszer átolvasta az égé szét s közben jegyzetelte is az anya aot Am'kor a-r?nl kész rnlf óUtvette -i már előre elkészített jegyzeteket — No most aztán itt egy kicsit ne­héz volt, mert a kettőből nehezen tudtam egyet alkotni — mondja Sa nyi Dekát én ezen is könnyen segí­tettem. Abbahagytam az egész jegy­zetelést és kimentem egy rövid időre lutballozni. Mire visszajöttem, már meg is sz-iiletett az előadás a fejem ben. Másnap az előadása nagyszerűen si került Nem vol. olyan CslSz-tag akit el ne ragadtatott volna az előadása Nem aludt bíz ezen az előadáson sen ki sem. Az előadás után a viták b élénkek voltak. Olyan volt a tagság mint akit felvillanyoztak. Sándort u párt helyi szervezetének kiküldötte meg is dicsérte. Amikor befejezték a vitát Sanyi ki­értékelte a hozzászólásokat A beszéd léből látszott, hogy egy cseppet sem volt ragadtatva a sikertől összefog falóját azzal fejezte be hogy — elv­társak az eredmények nem arra va^ lók. hogy azokkal megelégedjünk ht nem azért hogy még nagtinhb és mén eredményesebb munkára serkentsenek hennünket. Végül röviden ismertette a tagsággal hogy a következő elöada ■■ ra miből készüljenek és hol találna! hozzá kisegítő anyagét. Sándor szívesen segít azoknak, akik icerdessel fordulnak hozzá. Hosszan és türelmesen megmagyarázza a hozza forduló elvtársaknak, amit esetleg nem értettek. Az. hogy a politikai körök olyan szépen dolgnznak és hogy az elvtár. snk eredményes munkát érnek el. egy részt annak tudható be hogy a tag ság is alaposan felkészül az előadó sokra. Soha sem fordul elő az. hogy valaki készületlenül jönne a körökre Sanyi lelkiismeretes munkája ab­ban is megnyilvánul hogy a körös befejezése után még ott szokott ma radni és lelkesen magyaráz a köréit- csoportosuló fiataloknak. Minden elő adást pontosan megtart Sőt még arra sem rest hogy az oktatáson kívül is tartson előadásokat, ennek eredmé­nye meg is látszik a felsőpatonyi fia tolok munkájában TÖRÖK El FMP.P i TÖRÖK ELEMÉR: i DALOM ŐRÓLA ZENG..; I Amikor Zäpotocký elvtársat a köztársaság elnökévé vá lasztották. | drága I Harsogj dalom, lobogj fel az égre, minden sorod most Öt dicsérje, ki boldog életünknek szorgos magvetője. Dörögjetek, acélos rímseregek! Találjatok célba. tüzes verssorok! Törj ki versem a betűk őlomnyügéből, és légy bátor köszönteni Öt: kibe úgy hatoltak be a lenini eszmék, mint földbe a hajszál gyökerecskék, ki mint a szikla, oly keményen áll hajónk kormányánál, mely biztos révbe halad hazánk azúrkék ege alatt. Ma ö a láng jövőnk hajnalán, mely öröktűzként szórja szét sugarát hogy tovább viruljon csehszlovák hazánk. Elvtársaim, őrizzük e lángot, mert e láng éltető fényt sugároz. Őrizzük, mert milliókat visz ezer hősi harcba, hogy a sötétség ne térjen soha többé vissza! Látjátok, hogy szépül a föld, amerre a látószem néz, a legelső harcost, és aki e földön él — mind munkára, harcra kész. A szavam már nem puszta szó, ha íelcseng, figyelj! mert új világról énekel. Figyelj, mert Örőla zeng, ki minket elvezet, tűzön, vízen át, ahol ezernyelven harsogják, dicsőség néked Kommunista Párt! Főiskolásaink új otthona Bratislavában I A két-három személyes szobákat a leg modernebb berendezéssel látták el. Ga uc.sok, könyvszekrények, szőnyegek, központi fűtés és hasonló berendezések teszik kellemessé a tanú lók otthonát. szekrények, A kastély lakói A kastély nagyon szép. Ha most gróf Mejláth meglátná megütné a guta. Pe­dig hát egy csepp verejtéket sem hul­lajtott érte. Mégis köze volt az ország földjéhez. De még milyen nagy Köze! Hiszen tagja volt annak az osztálynak, amely bitorolta az államhatalmat, ök voltak a csendőrszuronyok és börtönök világa pillérei. Korhadt volt ez a világ és elsodródott 1945-ben. Senki sern hullajtott utánuk könnyet. A kastély azonban ma sem áll üresen. Sok lakója van. A királyhelmeci 11 éves középis­kola tanulói lakják. Itt tanulnak, fejlődnek és sokkal kü­lönb emberek már ma is, mint a gróf volt öreg korában. Megalakították e CsISz-szervezetet is. Ha egyszer fiata­lok. ez már csak természetes. Most, már csak dolgozni kell. a szervezet célkitűzései szerint. Meg aztán élni kell fiatalosan, dalolva. Mert hát csak egyszer él az ember. Először is rádiót vásároltak. Keményen megdolgoztak a pénzért, amin a rádiót vásárolták. A pénzt nem dobálják be az ablakon. Agcsemön dolgoztak a vasúton. Va.sár- napt brigádmiinkát végeztek, pedig aludhattak volna a munka helyett. De nem aludtak, mert rádiót akartak vá­sárolni. Dolgozni kellett érte. Milyen nagy öröm volt, mikor az angol—ma­gyar tabdarúgómérkőzést már a saját rádiójukon hallgathatták. Tapsoltak, ha gól esett a mérkőzésen. A fiúk közül hánvan gondoltak arra, hogy futballis­ták lesznek! A szórakozás mellett a komoly mun­kát sem h.anyagolják el. Fucsík-jel- vényszerző versenyt Is kezdeményez­ték. Legtöbben ugyan még nem ké­szülnek rá, de a kezdeményezés mégis megvan. Például Meisler László. Laczó Zoltán máris készülnek a Fucsík-jel- vényszerző versenyre. A két fiú példá­iét biznnvára többen is követik. A kultúrműsor is nagyon érdekes volt. A tanulók megtudták, hogy iárá.si kultúrverseny készül. Minden tanuló­nak arra fájt a foga, hogy vegyenek részt a kultúrversenyen. A járás terü­letén először körzeti versenyek voltak. A körzeti verseny győztesei résztvesz- nek a járási döntö versenyen. Ha meg- nyeménk a körzeti versenyt és beke­rülnénk a döntőbe, mondogatták a ta­nulók, akkor sokat beszélnének az is­koláról a járásban. Készültek a kultúr- versenyre. A GsISz-tagok voltak a leg­főbb szervezők. Arról folyt a vita, hogy milyen ve^^senyszámot tanuljanak be. Milyen legyen a színdarab tartal­ma, mi legyen a célja. Minden fiatal­nak volt már elég baja a bürokráciá­val. Például a kastély egyik részét nem használhatják, mert az állami gaz­daság tulajdonát képezi. Pedig arra nagy szüksége lenne az iskolának. Na­gyon hiányzik. ígérték is már sakszor, hogy majd az iskola rendelkezésére, bocsátják. Az ígéret és a bürokrácia úgylátszik azonban egy fán terem, fs ez a baszorkányfa szintén megtermi a maga gyümölcsét. A kastély eme fon­tos része még mindig nem áll az isko­la és a tanulók rendelkezésére. Pedig így sokkal jobban menne a tanulás is, nem lenne helyiséghiány és a tanuló­kat kényelme.spbben lehetne elhelyezni. Az „ügyviteli sorrend” című egyfel- vonásos színdarabot tanulták be. Ezzel léptek fel a kultúrversenyen. Rövid, csak egyfelvonásos, de erős, mint a csípős paprika. Csípné ki a bürokraták szemét A körzeti ve^sen^'t megnyerték. Maid meglátjuk, hogy a járási döntőben, hogyan állják meg a helyüket. Azon­ban olyan szereplőkkel, mint Pataki Mária, Kovács Benjámin, Demeter Ve­ra, Hajdár István bizonyára sikert fog­nak elérni. Simon Zoltán az iskola CsISz-szervezetének elnöke sa'ntén bí­zik abban, hogy ha az elsőt nem is, de a második díjat okvetlen elnyeri. Van- zák István olyan kitűnő bürokrata volt' a színpadon, hogy mindenki csodálta. De azért olyan bürokrata mégsem tu­dott lenni még a színpadon sem, mint amilyenek a valóságban vannak, az életben. Jól megy a tanulás is. Az orosz nyelvórán is szépen haladnak. A tanu­lók egymásután fegyelmezetten a ka­tedra elé állnak és sorban felelnek. A feleletek kielégítők. Ezt az osztályo­zás is bebizonyítja. A tanulásban is a CsISz-tagok tesznek ki a legjobban magukért. De természetesen a többiek sem maradnak el nagyon a hátuk mö­gött. Tehát nincs itt hiba. Hibát eset­leg csak úgy találnánk, ha nagyitó- üvegen keresztül néznénk a dolgokat. De a kastély az a része.* amely még az állami birtok tulajdonában van, na­gyon hiányzik a tanulóknak. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents