Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-23 / 89. szám

1953 dPCPmber 19 OIIFIOSHG 3 Imre nem hoz szégyent falujára \J alahányszoť búcsúzik az ember ’ különös érzések járják át a szi­vét, a lelkét. A szeretet ilyenkor mint­ha megsokszorozódna. Így volt ezzel Mészáros Imre is. So­sem érezte annyira magáénak azt a kis ipolymenti falucskát, mint akkor. Pontosan emlékszik még arra az utol­só, szomorú szeptemberi estére is. Alkonyodott. Az esti szürkület las­san olvadt bele az éjtszaka sötétjébe. Haza zörögtek az utolsó szekerek is a mezőröl. Feljött a hold, ünnepi csend szállt a falura. Tesmag, — így hívják a falut — apró házainak lakói talán éppen vacso­rához ültek, amikor Imre nyakába vet­te a falut. Ment, ment bizonytalan, tétovázó léptekkel, mintha valamin gondolkodna. Hangtalanul végig tapos­ta az egyik utcát, itt-ott fel fel só­hajtott, azután befordult a másikba majd a harmadikba. Megnézte e falu- széli kis rétet, a fúzfabokrokat, a régi játszóteret, — az egész falut. A régi gyerekkori emlékek valami forró, kel­lemes fájdalommal árasztották el egész belsejét. Jóleső fájdalommal. Utána elment a barátokhoz. Kezet szorítottak, elbúcsúzott. Hazafelé egy alacsony, rég ismert kapunál kötött ki. Megállt, kissé gon­dolkozott, majd óvatosan az ablak alá lopódzott és háromszor megkopogtatta az ablaküveget. Megszokott jel volt ez. A kisleány nem is váratta .sokáig Kijött, nagy, könnnyes szemmel, mert már tudta, hogy elbúcsúzni jött. Mindkettőjüknek kegyetlenül sajgott a szivük ... 17 jtszaka nem tudott elaludni. •*^Mély gondolatok csatáztak agyá­ban. Nyugtalanították. Ügy tűnt neki, mintha már évek óta állandóan egy pillanatot lesne. Egy fehér, mindent megváltoztató határkö­vet, amelyet nem szabad elmulasztania. Imre érezte, hogy sorsdöntő határkő ez. Igen, igen. sorsdöntő, amely egy régi történelmet választ majd el va­lami újtól, jobbtól. Sejtette, hogy ez megfellebbezhetetlenül elválasztja az ö életét a pásztorkodó nagyapjáétól. az egész életén át csirlzeskedő apjától, a régiektől. Egyre világosabban bontakozott ki előtte ez a határkő. Már tudta is; a holnapi nap lesz az, a holnapi nap. És szinte már látta is a zakatoló vonat forgó kerekeit, a várost, az iskolát, könyveket. műhelyét, mestereket. Mindennek a közepében pedig ő állt. ö, az egyszerű falusi fiú, aki tanul, dolgozik, — egyre mélyebbre ássa azt a határkövet, mely a régi és új élet között fehérük. A következő reggel vonatra ült. ^ Apja egyszerűen búcsúzott tőle. Megölelte, kezet fogott vele, majd mély szeretetteljes hangon azt mond­ta: „Fiam, gondolj mindig az én éle­temre ... !" Már elindult a vonat, ami­kor még halkan hozzátette; „Aztán nehogy szégyent hozzál a falunkra!... Hallod ...!” * * * Pár nappal ezelőtt találkoztunk Mé­száros Imrével a „kis motorossal”. Mert csak így nevezik az egész zólyo­mi tanulóotthonban; „kis motoros”. Nem véletlen az elnevezés, ö az iskola egyik legjobb tanulója, a gépeket pe­dig különösen szereti. Mindig szerel, spekulál valamin. Az öreg Fábián oácsi, az üzem művezetője is egyre dicséri. Azt mondják, hogy szívvel-lélekkel ta­nul, dolgozik. Páratlan géplakatos lesz belőle. Büszkék lehetnek rá szülei, barátai. Ismerősei, egé.sz Tesmag, — Imre nem hoz szégyent falujára. Kardos István A tizedik évforduló Nováky teljesítette tervét Kedden délelőtt Martin Gasparik munkacsoportja a 2. számú bánya 3fi0- as munkahelyén befejezte a Nováky szénbánya ötéves tervének feladatait .Az ötéves terv utolsó éve tervének idöelötti teljesítése elsősorban a Le­hota és Béke-bánya bányászai jő mun­kájának az eredménye, akik már ok- tólterben teljesítették ezévi tervüket. A nováki bányászok közül jó munkát végeztek Martin Gasparik, Ondrej Mi­chalov, Michal Ilomola, Pavol Striž. František Gurina, Ján Malárik és Gejza Zatko munkacsoportjai. Jó munkájuk­ért dicséretei érdemelnek a f'atal bá­nyásztanulók munkacsoportjai is, akik az egész év folyamán száz százalékon felül teljesítették feladataikat. F nun- kacsoportok sikeres munkáját igen elősegítette a munka jó megszervezé­se, továbbá a szovjet munkamódszerek alkalmazása és a gépesítés ,jó kihasz­nálása. Az,ezévi feladatok idöelötti teljesí­tésének alkalmából. Kommunista Pár­tunk iránti szeretetük és odaadásuk­nak .jeléül, a nováki bányászok kötelez­ték magukat, hogy pártunk X KOiig- resszu.sa tiszteletére, ez év végéig 1700 vagón szenet bányásznak ki ter­ven felül. Késeit az autóbusz Az autóbusz húsz perces késéssel gördült be e rimaszombati állomás melletti megállóhoz. Julius Magda ,iegy- kezelönö gyorsan hozzáfogott a jegyes kiadásához. Sietett, hogy késésüket csökkentse. .Alig pár perc és a 25—30 utas az autóbuszban ült. Rövid idő múlva az autóbusz elindult. A legkö­zelebbi megállónál a várakozók újabb tömege várt ránk. Az ajtó egy gomh- nytmásra kitárult. A jegykezelöno most is gyorsan kiosztotta a jegyeket A felszállók között egy jól öltözött 30—35 év körüli nő is volt. Amikor felszállt a sofför fülébe súgott vala-. mit. Ez valami kérelem lehetett, mer' Hmner elvtárs, az autóbusz vezetője a cukrászda felé tartott. A jegvWeze- lőnö indulást jelez. Mér,qelr.dik. mert a sofför még mindig nem tért vissza. Az utazóközönség szintén elégedetlen. Már húsz perces késésünk van úgyis A sofför végre visszatért. \/ előbbi kérelemre 20 deke cukorral ajándékoz­ta meg Martinčeková eivtársnöt. aki az előbb oly kedvesen súgott a fülébe Martinčeková elvtársnö kérelme teije- ■sedett. Az utazóközön.ség haragja azon­ban nem c.sillapodott, tovább i.s zúgo­lódtak ä késés miatt. Jó volna, ha Hronec elvtárs figyelme máskor ® ki­terjedne az utazóközönség tömegének kérésére. (Z.) A Jiangszorúból vígan pattog a dal s a dunaazerdahelyi teli vásár rész­vevői vidám nóta iUeniúre lépkedntk. ■ ■. nevetnek. Áramlik a néptömeg súturlól sátorig. Mi is elindulunk. Mindkét oldalon ■sátruk, deszkából épült kis lahuzak. tízekben árui,iák u különböző ui ukat A vásárlók nagi/resze szövetkezeti tag Legu bben barsuny nadrágot,- meivy zoknit vásárolnak, s különösen nagy az érdeklődés a női télikabátok iránt zl gyeimekjátékokká' teli dobozok egymás után tűnnek el a polcokról és vándonűnak a vásárló mamák tás- k'iiba hogy a ömet szerezzenek egy- egy kisgyc,meknek. A kőnyresbó-t sutom elölt iiiha, örömmel vesszük Uidonuisu'. milyen sok könyvet vásu ■0 nak do iDZotnk. A képek- és mc- séskönyvel: kézrOl-kózre lárnak, min tienki esak szépet akar venni. Víg Lajnsné már a negyedik darabot veszi kezébe .. . megnéz:. . , — Kérek még olyan nagyobbnak va'ó olvasmányt -- Megkapja azt is. llét-nyolc könyve: esonv.go'tat be. — \em lesz ez sol ?- koekáztaliuk meg a kérdést. Már miért lenne? — kérdezi esodáikuzva. Én azt akarom, hódi/ egész ember legyen belő'ük. Igaza van. társadu'- miinknak sok egész emberre van szük­sége. A szél hangos nevetést hoz felénk Elindulunk a hang irányában, s a , pee.senyésekhez” érünk. A járási szövetkezeteink fabódéi sorakoznak itt egymás mellett s onnan száll felénk az Ínycsiklandozó pecscnyeillat. A ki- tuZ'dt versengzószlóról már messziről Szombaton, december 12-én az üzemekben, a vállalatoknál, hivatalokban megünnepelték a Csehszlovák-Szovjet szerződés 10. évfordulóját. A bratisla- vai Elektrotechnikai Üzemben szombat délelőtt a transzformátorok osztályán emlékeztek meg erről az évfordulóról. Az üzem dolgozói azzal bizonyítják a legjobban szeretetüket és odaadásukat a Szovjetunió népe iránt, hogyha pon­tosan teljesítik a megrendeléseket. Az ünnepélyen kitüntették a legjobb tíz dolgozót, mégpedig azokat, akik a Csehszlovák-szovjet Barátsági Hónapban versenyben álltak egymással. Többek között Viktor Klieštinec hegesztőt (.jobbról), aki ebben a hónapban két havi normáját teljesítette. A kitünte­tést és a jutalmat Jaroslav Solar mérnök, termelési díszpecsér nyújtotta át. Má álunk... ar minalun megismer,lük a nagi/udvarnoki szö'tri- kezdet. Szomszédiak a dunatOicési szövetkezet húson kívül még tojást iíiut, wgliugymát is á/ul A balázsialvai szövetkezet kis !•'. háza előtt állva, megérik bennünk az at'enállhatatlan vágy, pecsenyét ké­rünk. Bozsenyik elvtárs olyan szabá­lyosan becsomagolja, mint egy kere.-i kedd. Bedig agronómus a szövetkezet­ben. Persze a jó agronómus minden hez ért. -- Zöld Mária peesenyesürö nek született, — állapitia meg baru- tom. — Közben egymás után tünteti el a pompás peesenyedarubokat. Ké­sőbb kiderül, hogy tévedett. A .szövet kez t elnöke azt állítja, hogy az ellen- 'írzö bizottság elnökének feladatát sen­ki sem tudná jobban teljesíteni, m.n! A dunaszerdabelyi téli vá­sáron nagy volt a lorga- lom. Különösen textil­árut meleg flanellt, gyap­júszövetet vásárolták dol­gozóink. .A legtöbb árut szövetkezeti dolgozóink vásárolták. Ha a vásár forgalmáról hu képet aka­runk kapni, tudnunk kell, hogy az első nap 40..385 Kés, a második nap 11 óráig 10.000 korona érté­kű textilárut adott el a vándor-textil üzlet. Zöld Mária. Fizetünk. Két darab pe­csenye volt. — Hat korona feleli K'itr. ba elvtárs. Kétszer annyit megér — állapítja meg szomszédom. Másokrnk is ez a véleményük. Olcsó a pecsenye. — Téli vásár .., no . ,, ez okos ki­találás, — bölcselkedik mellettünk egy bajuszos bácsi. Vásár csak egyszer van évente: Kérek két darabot... én négy da­rabotféllitert... abból a piros­ból ... az emberek .szinte mutogatják hangjuk erejét. A hangszóró mindent túlharsog ... Már minálunk .., Bi­zony ... már minálunk sok minden megváltozott. Változtak az emberek is ... Már minálunk .., sok álom be­teljesült... gazdag szövetkezetek., pirospozsgás arcú, mosolygó emberek .., nem álom ez többé .már mi­nálunk élő valóság. —Cs. T.— Az idei ősz tapasztalatai azt mutat- ják, hogy a. gép- és traktorállomá.sok annak ellenére, hogy lényegesen ja­vult e teljesítményük, mégsem járul­tak hozzá kellőképen az egységes föld- múvesszövetkezetek fellendüléséhez. A nehézségek főleg akkor mutatkoztak, amikor osúcsmunkák idején a gép- és traktorállomások nem tudtak elég me­zőgazdasági gépet a szövetkezetek ren­delkezésére bocsátani, mivel a trakto­rok nagy százaléka hasznavehetetlen volt. Hogy hasonló esetek már ne fordul- jarok elő és kiküszöböljük ezeket a hibákat, igen fontosnak tartjuk, hogy a gépeket és gépalkatrészekét idejeko­rán, még télen alapasan rendbehozzuk. A gépek javításánál eddig is jól be­vált az ÚJ — csomós-módszer. Ezt a mőflszert az 1951 — 1952-es években alkalmaztuk először. Már akkoriban meggyőződtünk róla, hogy mindenütt, ahol a traktorok és mezőgazdasági gd- pek javicá-sánál ezt a módszert alkal- niazták. a gépeket legalább 5—10 nap­pal előbb javították ki és a javítással járó kiadá.sok- legalább 10 százalékka' csökkenlek. Télen minden traktort pontosan még kell viz.sgálni és ki kell javítani. Ala­pos javitá.snak kell alávetni, vagy pe­dig csak a hibás alkatrészeket kell ki­cserélni így tehát alaposan szemügy­re kell venni az egyes alkatrészeket mint a féket, a tengelykapc.solókat. a motort, az akkumulátort, az elaktro- mos indító lábitóját és a légtömiőket stb. Alaposan rendbe kell hozni főleg a .szovjet hernyótalpas S-80, DT-54. KG- 35 és az ATZ-152 traktorokat, hogy 1954-ben a tavaszi munkálatoknál A csomós módszer alkalmazása a gépek javításánál megszakítás nélkül igénybe vehessük őket. Egyúttal gondoskodni kell a sze­relékekről, mint az ekéről, boronáról, 0 kultívátorokról és a többi gépről. A műhelyekben a sok munka meg­érleli bennünk azt az elhatározást, hogy bevezessük a csomós-módszert, illetve hogy a munkát a gép- és traktorállo­más minden dolgozója között elosszuk A javítási munkák 70 százalékát télen kell elvégezni. A gépek javításánál akkor helyes az idő és a feladatok beosztása, ha meg­állapíthatjuk, hogy: a javított gépet csak egész rövid ideig tartjuk vissza, azaz a műhelybe beosztott géjfet a lehető legrövidebb időn belül hozzuk rendbe, úgy, hogy az egyes részletek javítása közben .ne múl­jon el sok idő; a műhelyben csak azokat a gépeké' tartjuk, amelyek épen javítás, xvagy felszerelés alatt állnak: a javítóműhelynek állandóan ugyan­az a személyzete és a dolgozók az e- gyes javítási részletekre specializálják magukat; ha minden javító-munkacsoport vagy javításokat önállóan végző dolgozó, mindig csak ezt a munkát végzi, amely­re beosztoták és amely munkabeosz- tá.sának és szakképzettségének a leg­jobban megfelel; ha a műhely szakberendezésén nem változtatnak és minden c.soport, illet­ve minden — csomó — részére Külön kiosztják a szükséges szerszámokat és segédeszközöket; he ellenőrizzük az eszközölt javitá­-sokat és biztosítjuk, hogy minden al­katrészt és az egész gépet a legszak- szerübben és a legjobban javítják ki. Minden munkát ellenőrizzünk és a be­fejezett javításokat a technikai ellen őrzés vegye kezébe, enélkül egy mun­kát se tekintsünk befejezettnek. A traktorok javításánál, a csomós­módszer — melynek lényege a kiszéle­sített munkamegosztás — lehetővé te­szi, hogy a dolgozók az egyes felada­tok teljesítése szerint specializálódja­nak, és lehetővé teszi, hogy a munka­erőket célszerűen kihasználják; a csomós-módszer mellett kevesebb különleges szerszámra van szükség és viszont mód nyílik arra. hogy a spe­ciális szerszámokat fokozottabb módon kihasználják; a gépek javításánái a csomós-mód­szer mellett fokozódik a telje.5Ítök« pesség; a csomós-módszer módot nyújt rá, hogy hatirozott .színvonalon tartsuk az egyes munkateljesítmények minőségét; lehetségessé teszi, hogy egyidejűleg többen javítsák a gépeket és ezáltal lényegesen rövidebb ideig tart a trak­tor javítása; módot nyújt rá, hogy az egyes mun­kahelyek a gép javításának technoló­giai menete szerint nyerjenek elhelye­zést; lehetővé teszi, hogy tervszerűen osz- szák be a munkát és irányítsák az egyes muiiKahelyeket. A nyitrai gép- és traktGrállomá,s ta­valyi eredményei megmutatták a cso­mós-rendszer előnyeit a régi csopor­tokban eszközölt javításokkal szemben Habár a tavalyi gépjavításoknál főleg a nyitrai kerületben az okozta a legna­gyobb nehézséget, hogy a csomós-mód­szert csak nagyon későn vezették b“ és sok gép- és traktorállomás a cso­mós-módszer szerint csak valamikor január 6. és 8-án kezdett el dolgozni és így a nyitrai kerület nagy kárt szen­vedett. Például 1953. január 8-án, ami­kor a nyituai kerületben a gép- és trak- torállomások még meg sem kezdték a javítási munkákat és országos viszony­latban a gépek 9.3 százalékát javítot­ták csak ki, a bratislevai kerületben a gépek 33 százalékát és azsolnai kerület­ben pedig a gépek 27 százalékát. A nyitrai kerület csakhamar utolérte az itt említett gép- és traktorállomásoket és 1953. február 13-án elsőnek fejezte be a javítási munkákat. Ezt az eredményt csakis a szocialis­ta Versenynek köszönhette és annak a körülménynek, hogy a csomós-mód­szert alkalmazták. A nyitrai járásban, a szocialista ver­seny elősegítette, hogy érdem szerint lehetett az egyes kollektívákat kiérté­kelni és megbírálni, ennek a terv tel­jesítésénél és a javítások minőségénél óriási jelentősége volt. Nem egy eset­ben maguk a dolgozók kérték az egyes javító szakemberek eltávolítását, mivel rosszul viszonyultak a munkához és a többi műszakon is gátolták á terv tel­jesítését. Az egyes gép- és traktorál- Ipmások gyorsan átadták tapasztalatai­kat. Amikor például a nagymányai gép­és traktorállomás dolgozói lemaradlak a traktorok javitá.sával, akkor az ér­sekújvári gép- és trektorállomás dol­gozói elmentek a helyszínre és meg akartak róla győződni, hogy hol a hi­ba. Hasonlóképpen a zselizi gép- és traktorállomás fecskendöjavitói elmen­tek Chrenovba, hogy az ottaniaktól ta­nuljanak. Az idén már jó néhány gép- és trak- torállomás kitapasztalta a csomds- módszert és állandóan többen és töb­ben alkalmazzák. Sokan tanulmányoz­zák a szovjet traktorállomások mód­szerét. A szenei gép- és traktorállomás már minden előkészületet megtett, hogy traktorjait és többi gépeit csomós­módszer szerint javítsa ki és a dolgo­zók kötelezettséget vállaltak, hogy 1954. január 20-ig be is fejezik a ték gépjavításokat. A szenei gép- és trak­torállomást követi a többi, például a ka-ssai járás is, ahol már szintén cso­mós-módszer szerint javítják a gépe­ket. A királyhelmeci gép- és trakto- állomás gépjavítói teljes gőzzel el is kezdték a gépek javítását és sikeresen haladnak. A gépek és a gépalkatrészek javítá­sa télen rendkívül fontos. A járási és kerületi nemzeti bizottságok feladata, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek és forduljanak a gép- és traktoráilom.lsok dolgozóihoz azzal, hogy a pártszervezetek a CsISz és Forradalmi Szakszervezetek segítsé­gével minden erejüket megfeszítsék és ezt a feladatukat végrehajtsák. A tavaszi munkálatok süterének, így te­hát 3 jövő évi gazdag termésnek is e- gyik előfeltétele az, hogy sikeresen el­végezzük a gépek rendbehozatalát és karban tartsuk a gépeket. G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents