Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-23 / 89. szám

2 Ol 1FI0S4G 19!53 december 13 A koreai-kínai küldött nyilatkozata a politikai értekezlet előkészítő tanácskozás megszakadásáról Ki Szók Bök és Huaog Hua, a ko­reai-kínai fél két Képviselője köz'S nvi'aikozatot tett azzal kapcsolatban hoyv az amerikai fél eg\oldalúan me^ -í/akitntta a két fél közötti tanácsko­zást. A koreai—kínai fél képviselői a nyilatkozat elején kvielentik, hogv Dean 'z ERvesült Vllamok kormá­nyának moRbizottja december 12-en hazuR üi üRRvel eRvoldalúan meR nem határozott ideig tartó szünetet .jelen­tett be és önkényesen ot ihaRvta a tár­gyal! kermet, aminek következtései’ mcRszakadt a két :él Közötti taná -s- kozás. Ez az indokniatian eljárás tol jes mértékben a két lél közötti ta nácsknzás meRhiusitásá''a és a táiR-’a- lások elutasítására irányul. A korta politikai értekezletnek a koreai feg/- verszün'tí e.Rvezményt aláírt két fél pgvenlö alaiJokon n\'ug\!Ó értekezlet­nek kell lennie. Az amenkai kormánv azonban olyan indokok miatt, amelye • kei n'm mer nv'l'.’ánoss'Rra hozni már jó ideje szembehelyezkedik a két fél eioenló alapokon n vuRvo értekez­letén'k elvével. Indokol itlanul raRasz- kodili ahhoz, hogy a politikai érteke.-.­létén a Szovjetunió, mint a Koreában tiadat viselt két fél egyikének oldalán álló ország vegyen reszt. Az amerikai kormánv indokolatlanul lagaszkodik a semleges orseágok hatá.-körének kor­látozásához IS, hogy ilyen módon pró­bálja semmivé tenni a semleges or­szágok szerepét. A ko.'cai kínai kül­döttek ismételten és etlyesen elitél­ték ezt az álláspontot. Az ERvesült Államok kormányának a két fél közötti tancáskozás hallgatá­sával csakis az a né ja hogy lehet-i lenné tegye a politikai értekezlet ösz- szehívását s egvol-ialu lépéseket .e- hessen annak a több mint 20.000 ko­reai és kínai hadifuRoi’yiiak erőszakos visszatartására, akik eilciig még nem vettek részt a felvdagľsitásokban, A nyilatkozat bete.iczt! része hang .súlyozza: „Ha az ER\esült Államok kormánya a legcsekélyebb mértékben figyelembe veszi a békeszerető népek akaratát, akkor haladcktalanúl utasí­tani kell képviselőjét hoRv térjen vissza a panmindzsoni tárRvalóterembe és folytassa a két fél közötti tanács­kozást. A koreai-kínai lel a tanácsk.o- zás folytatása mellett van’’. Sikeresen folyik a hatmillió olasz ipari dolgozó sztrájkja Kedden reRRel 6 öral'cr meRkeztlö dött az olasz ipar hatmillió munkásá­nak. iisztviselőiének és (echnikasanae. a bérek emeléséért rS a bérkategória . összevonásáért indított 2-1 órás ocszj gos sztrájkja. A sztrájkot a CGtI. (haladó) és a CISL (keresztény) szaio-zervezeti sző vétség jelentette be. de az utolsó pil lanatban csatlakozott hozzá a szociál­demokrata UIL több megyei szer\ e- zete is, jóllehet az UTi.-központ ugv döntött, hogy nem vesz részt a sztrá.jk Ifen. Az eddig beérkezett jnlentések alac- ián máris megállapítható, hogy az olasz ipar dolgozóinak i.z a megmoz­dulása rendkívüli mért.^k'.t öltött. A jelentések szerint a dolgozóknak a sztrájkban való részvétele 80—100 százalékos. A torinói Fiat-müvek legnagyobo részlegében az üzemi bizottsá.gnak több kereszténvdemoKrata tagját a CISL kizárta, mert a Fiat művek tu lajdonában lévő ...Stanma, Sera" lop hasábjain arra szülitoth-k fel a mun kááokat, hopv no vegcerek részt a nagy sztrájkban. Ez az eredmény azért jelentős, mert meRm'.iU.tja. ni'!/cn hatalmas nyomá.st Ryal.crolnak a ke reszténydemokrata sz'kszervezet ve­zetőségére a dolgozó törrogek. A CISL most kénytelen ilyen e:élves intéiKC- déseket alkalmazni a szlrájktörők ki sérlete ellen, pedig az ilyenféle kiséi- letek valamikor a -CISi -cn belül na­pirenden voltak. A francia rendőrség brutális támadása tüntető diákok ellen Kedden Párizsban töbt.ezer egy°te- mi hallgató tüntetett a Francia Nem­zeti Diákszövetség felhívására annak érdekében. hoRv a kormánv naR’/obb összegeket fordítson a közoktatás cél­jaira. A tüntetőkhöz beszédet intézett a pedaRóRus szakszervezet több vezetője, is, valamint Giovani korr-rnunista kép­viselő. Doutrellot szocia! sta képviselő és Debu Bridel Rauleista szerátor. A tüntetők ezután rer.dezett mene­tet alakítottak, hogy a nemzetgyűlés elé vonuljanak és ott ataa.ják a köve teleseiket tartalmazó feliratot. A kö zeli utcákban összevont lendörséRi ala­kulatok ekkor a diákokra támadtak -s brutálisan ütlegelni kez'lték őket. — Többen súlyosan meigsi-besüUek, íRv Mousseron, a Franc'a í-emzeti Dia': szövetség elnöke is, akit kórházba .‘-lI- lett szállítani. Rajta kivül még több diákot szállítottak kórhá ba. a rendőr ség sok tüntetőt letartóztatott. Minden CsISz-tag legyen tagja a Hadsereggel Együttműködő Szövetségnek ♦ A CGT felhívására hétfőn Fran­ciaország valamennyi üzemében meg­kezdődött a vietnami békéért folyta­tott akcióhét. Az akció a legkülönbö­zőbb formákban folyik: Petíciók és aláírások gyűjtésével, szavazá.sokkal, választott küldöttségek kUIdé.sével, munkabeszüntetésekkel -— jelenti az MTI. ♦ Lantéi miniszterelnök elhatározta, hogy jelölteti magát köztársasági el­nöknek — jelenti az MTI. ♦ Az Arab Liga titkársága Libanon, Irak és Jordánia javaslatára az Arab Liga tanácsa legközelebbi ülésszakának napirendjére tűzte a Kínai Népköztársa­ság elismerésének kérdését az Arab országok által — írja a „Rossa el Jus­séi”. ♦ A török nemzetgyűlés 341 szava­zattal öt ellenében hétfőn este meg­szavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján elkobiizzék az ellen­zéki köztársasági néppárt minden va­gyonát — jelenti a Reuter. ♦ Churchill, angol miniszterelnök hétfőn rendkívüli minisztertanácsot hí­vott össze. A december 20-ra kitűzött vasutassztrájk megvitatására — jelenti a Reuter hírügynökség. ♦ Amfissza görög város börtönének 180 gümökőros politikai foglya az ENSz-hez intézett levelében tiltakozik a börtönélet szörnyű körülményei el­len. A levélben hangsúlyozzák, hogy a gümökóros pobtikai foglyok semmiféle orvosi .segítségben nem részesülnek, ennek következtében az amfisszai bör­tönben 21 gümökóros beteg már ed­dig meghalt — jelenti a Szabad Görög Rádió. ♦ Sir Oswald Mosley, a hírhedt an­gol fa.siszta vezető, a múlt hét végén résztvett híveinek karácsonyi találkozó­ján, ahol „heil” köszöntésekkel üdvö­zölték. Moelev kiielentptte, hogv moz­galma a lövő év ele.íétől fokozni fogja aktivitását, iimét nyilvános üléseket rendez, .sőt teevhe vették kénviselö jelöltek állítását is — közli a DPA. ♦ Adenauer ismételten felkérte Dul­lest és Edent, hooy a berlini értekez­leten ne ad1ák fel az „európai védelmi kö?ö,5ség” létrehozásának tervét — je­lenti a német demokratikus rádió. ♦ Az indiai fegyveres őrség hivata­los közleménye szerint szombaton este hét óra tájban egy észak-koreai hadi­fogoly átmászott az E-3á számú rész­leg szöges drótsövénvén és hazatelepí­tését kérte. Félórával később négy holttestet találtak a részleg drótkerí­tése közelében — közli az Üj Kína. A Hadsereggel Együtműködő Szö­vetség önkéntes szervezet. Tagja lehet népi demokratikus köztársaságemk min­den dolgozója. Azért alakult meg, hogy hadseregünk honvédelmi készségét, amely békés építömunkánk felett őr­ködik, fokozza. A szervezeti szabály szerint a Hadse­reggel Együttműködő Szövetség tagja lehet a Csehszlovák Köztársaság min­den dolgozója, aki a Hadsereggel E- gyüttműködó Szövetség szervezeti sza­bályéival egyetért, tagja a Hadsereg­gel Együttműködő Szövetség valamely alapszervezetének és az alapszervezet­ben tevékenyen dolgozik és a tagsági díjat rendszeresen fizeti. A Hadsereg­gel Együttműködő Szövetségnek fele­lősségteljes, nagy feladata van, amely­nek teljesítésébe bekapcsolódik a szer­vezet valamennyi tagja. Az alapszervezeteket a munkahelyen, gyárakban, üzemekben, iskolákban, gép­es traktorállomásokon, egységes töld- művesszövetkezetekben, stb. szerve­zik meg, ha a szervezetnek legalább három tagja van. Az alapszervezetek sokoldalú tevékenységet, nagy lehető­ségeket biztosítanak tagjaik számára. A katonai ismeretek alapjait, melyeket a szervezet gyakorló csoportjaiban sajá­títanak el a Szövetség tagjai, minden bevonulónak és volt katonának egya­ránt ismernie kell. A gyakorló csoportokban az alap- és sportgyakorlatokat sajátítják el a Szö­vetség tagjai. Ezek a gyakorlatok a ka­tonai kiképzés nagyon fontos elemei. Az alap- és sportgyakorlatok rugalmassá tesznek és fegyelemre, rendre nevel­nek. Nem egy katona, aki ebben az év­ben lett néphadseregünk tagja, fejezte ki köszönetét a Hadsereggel Együtt­működő Szövetségnek, a katonai szol­gálat megkönnyítéséért. így tett Ku- tyik István elvtárs is. Levelet küldött haza a kaszárnvá,iából a Hadsereggel Együttműködő Szövetség tagjainak, i- melyben egyebek között ezeket írja; „Hálás vagyok mindazért, amire meg­tanítottak a kiképző elvtársak a Had­sereggel Együttműködő Szövetségben. Kösz.önöm fáradozásukat. Mindazt, amit a Hadsereggel Együttműködő Szövetség adott nekem, megkönnyítette a keto­néi kiképzést. Mond.látok meg azoknak az elvtársaknak, akik majd bevonul­nak, hogy ne hanyagolják el a kikép­zést, mert a katonaságnál szükségük lesz rá.” A kemény katonaélet pontosságot, gyorsaságot, önuralmat, összpontosított figyelmet követel. A könnyű, gyors mozgás, a kúszás, az ugrás alapos ka­tonai és katonaság előtti kiképzést kö­vetel. A fegyverekkel való tökéletes bánás­mód nélkül nem lenne katona a kato­na. A céllövő körökben a Hadsereggel F.gyüttműködö Szövetség tagjai mes- tercéllövökké képezhetik magukat. Az elméleti kiképzés és a lőgyakorlatok hozzásegítik a szervezet minden tagját, hogy a tényleges katonai szolgálat a- latt megszerezze a „példás céllövő” büszke címét. A renülő, ejtőernyős és modellező körökben nevelődnek a Jövendőbeli pi­lóták, ejtőernyősök és konstruktőrök. A modellező körök közül különösen a bratislavai modellező kör végez jő munkát. A Hadsereggel Együttműködő Szövetség tagjai az alepismeretek el­sajátítása után, komoly szakkiképzés­ben is részesednek, ha pilóták, kon­struktőrök, vagy ejtőernyősök akarnak lenni. Jó munkát végeznek a motorkerék­pár- és gépkocsikörök is. A különnriző terek, akadályok és tájékozódási ver­senyeken bebizonyították honvédelmi felkészültségüket. A Hadsereggel Együttműködő Szö­vetség alapszervezeteiben mriden fiatal megtalálja azt a kört, amely érdekel­ni fogja és munkájában örömmel vesz részt. Ezenkívül nem szabad elfelejte­ni azt sem, hogy hazánk védelmére fel­készülni mindnyájunknak leg.szeiitebb kötelessége. A honvédelem továbbfej­lesztésében nagy segítséget nyújthat­nak. s kell is, hogy nyújtsanak a CsISz- tagok. A honvédelem kérdésével a CsISz vezetőségi és tagpvü'éseknek is foglalkozniok kell. A CsISz-tegoknak seplteniök kell a Hadsereggel Együtt­működő Szövetség munkájában felme­rülő hiányosságok kiküszöbölésében és javaslatokat kell tenniök a munka meg­javítására. A CsISz-tagok legjobban ekkor járul­nak hozzá a honvédelem fcjlcsztésébez, ha kitüz’k és megvalórítják a 'el.szót: Minden CsISz-tap — tagja a Hadsereg­gel Együttműködő Szövetségnek. A«ztalteniszezök világrangléfráfa összeállították az 1953-as év asztali- teniszezők ranglétráját. Örömteljes, hogy a világ legjobb tíz asztalitenisze­zői között négy csehszlovák férfi és egy csehszlovák női versenyző szere­pel. A férfiak sorrendje: 1. Sidó (Ma­gyarország), 2. Bergmann (Anglia), 3. .Andreadis (Csehszlovákia), 4. Simons (.Anglia), 5. Stípek (Csehszlovákia), 6. Leach (Anglia), 7. Roothoft (Francia­ország), 8. Kóczián (Magyarország), 9. Tokár (Csehszlovákia), 10. Váiiya (Csehszlovákia). A nők sorrendje: 1. Rozeanu (Románia), 2. Gervai (Magyar- ország), 3. Rowe (Anglia), 4. Wertl (Ausztria), 5. Rowe (Anglia), 6. Pritzi (Ausztria), 7. Niszhimura (Japán), 8.-9. Best (Anglia) és Hrušková (Csehszlo­vákia), 10. Elliot (Skócia). ti Gliwice, az ifjúság városa 1943 decemberének egyik borús nap­ján, az egyik sziléziai városka girbe- görbe utcáin egy sápadt, rongyos kis-; fiút lehetett látni, amint a boltok és húsiüzletek előtt ácsorog és korgó gyomorral, vágyódó szemmel nézi a kirakatokat. Apját elvitték a német fasiszták, anyjának nem volt munkája Sötét fellegek vonták be az égboltot nemcsak Gliwice városa, de egész Len­gyelhon felett. Szilézia gazdag föU'jén a szegény emberek voltak többségben és az ö csaiádja is ehhez a többséghez tarto­zott. Most elvitték a család támaszát, az apát, s ő a szegény bányá.szgyerek az utcán tengette tovább az elhagyott gyermek nyomorult „életét”. Nem is csoda, hogy mikor nagyobb lett ott találjuk a Fiatalok Harcának Szövetsé­gében, ahol az elsők között küzd a gazdasági és nemzeti elnyomás ellen .Az egyik utcai harcban elfogják é.s csak iiónapik múlva szabadul ki a bör- liii.ból. mikor már a fasiszták uralmá­ra csak az általuk visszahagyott pusz­títások emlékeztettek. Talán annak a borús decemberi nap­nak az emléke jut e-szébe Zikmund Kwatkow.skij ifjúmunkásnak, a tíz év előtt Gliwice utcáin éhesen, elkesere­detten és tanácstaianui ténfergő akko­ri kisfiúnak, amikor ennek a sziléziai városnak a jelenére gondol. Hol van­nak ma már a 700 éves város girbe- lőrbe utcái, hova tűntek az ismert .lyomortaiiyák a külvárosból? A girbe- görbe utcácskák még megmaradtak ugyan, meit azokat védi a Műemléke­ket Védő Hivatal. A nyomortanyák már c.sak a mesékben, vagy a törté­nelemkönyvek lapjain szerepelnek. Ma Zikmund Kwetowskij és néhány ezer fiatal társa írják Gliwice új történel­mét: ásóval, kapával, téglákkal és vas­betonnal. A város központjában 130 hektár ki­terjedésű park volt. Ebben a parkban nőtt ki e földből szinte máról-holnapra a gliwicei ifjúság számára épülő ház­rengeteg alapépítkezése. Itt lesz az ifjúság városának politechnikuma, me­lyet Lengyelország egyik leghíresebb bányászának nevéről, „Wincent Pstrow- skij Politechnikum”-nak neveztek el. Zikmund Kwatkowskij jól emlékszik i rá, hogy ebben a városban soha sem volt fői.skola, nem tud róla, hogy va­laha is lett volna. Az elsők között volt, amikor 1945-ben segített kijavítani néhány romházat, ahová az üj főiskola átmenetileg meghúzódhatott. Nem volt szükség akadémiai hagyományokra és a főiskola az első öt év alatt mégis 1200 új mérnököt nevelt. 1950-ben újabb fakultásokat nyitottak meg, így a vegyészeti, elektrotechnikai, építé­szeti, gépészeti és bányászfőiskola fa­kultásait. A rohamosan növekvő len­gyel ipiarnak új és egyre több fiatal képzett szakentberre van szüksége, egyre égetőbb a szénbányák gazdasá­gos és célszerű kihaszjtálásánek kérdé­st, a bányák gépesítése és villamosítá­sa ófi vegyészeti kutatás számára is sok sza.kemberre van szükség. Két évvel ezelőtt, 1951 őszén ünne- peííe Gliwice alapításának 700-ik év­fordulóját. Ebből ez alkalomból hatá- lozta el a lengyel népi demokratikus kormány, hogy ezt a várost teszi meg a tanulóifjúság városává. Most amerre osak a szem ellát, mindenütt építenek. A bányász-fakultás a Krakkói-téren épül. Hatalmas épülettömb ez, a város legnagyobb épülete. Az első pavillon- ban már tanítanak. Az első épületrész­ben máris ezer jövendőbeli bányamér­nököt képeznek ki, hogy néhány éven belül hasznos segítségére legyenek az új lengyel nemzetgazdaságnak. Ezt csak azért jegyeztem meg, hogy fogal­mat alkothassunk róla, milyen méretei lesznek a főiskolának, amely a hat­éves terv végéig, 1955-ig még tizen­egy ilyen épülettel bővül ki. Minden fakultásnak gyönyörű, szak­szerűen felszerelt laboratóriuma lesz. Lesz itt majd annyi modern laborató­rium, hogy ezeknek a száma és minő­sége megközelíti majd a Szovjetunió főiskoláinak kitünően berendezett ve­gyészeti. fizikai, a villamossági gépes é.s fémek ellenállását kutató laborató­riumait. A különböző kutató intézetek egész sora áll majd ennek a hatalmas iskolavárosnak a rendelkezésére, töb­bek között a vasöntés, az autók és motorok, az optika és a finom mecha­nikával foglalkozó intézetek. A bányászati főiskola közelében épül a diákváros könyvtára, amelyben egy millió tudományos és szakikönyv lesz. Mindenütt parkokat terveznek, széles­körű fásítási munkák folynak és ebben a szép környezetben lesznek a diákok számára épülő lakások, a professzorok lakosztályai, a tudományos és admi­nisztratív személyzet lakásai, a hatal­mas Diá'kbáz és számtalan játék és sportpálya. Az egész ifjúsági várost zöl.l pázsit, parkok és gyönyörű faso­rok veszik majd körül, sűrű faültetvé­nyek választják majd el a diákvárost a régi Gliwice gyárvárosától, amelynek öntődéi egész Európa legrégibb vasön­tödéi közé tartoznak. Ebben a városban lakik most Zik­mund Kwatkowskij, a volt kis csavar­gógyerek, ebben a gyönyörű környe­zetben nevelik öt és sóik ezer fiata­labb és idősebb társát, akikből a len­gyel népi demokrácia értékes, művelt és sokoldalú szakembereket nevel. A 700 éves Gliwice girbe-görbe utcáin nem látni ■ már éhes, rongyos és két- ségibeesett gyerekeket. 1953 decembe­rét írjuk, az üzletek előtt mast is meg-megállnak a járókelők, m.ost is borús decemberi nap van ebben a szi­léziai városkában. Most azonban a já­rókelők azért. bámulják a kirakatokat, hogy minél szebb ajándékot választ­hassanak ki a ma kis Zikmundjainak, «kik nem ismerik az éhséget és nyo­mort, s mire belőlük ifjak lesznek, tárt kapukkal várják majd őket a nagy diákváros falai, amelyek mögött min- den lengyel fiatal gondtalanul készül­het fel egy még boldogabb jövendőre. Gordon József Hatalmas üj épületek nőnek Gliwice városában.

Next

/
Thumbnails
Contents