Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-19 / 88. szám

Ol IFIOSÁG 1953. december 16. A francoista hatóságok rendőrterrorral elfoitották az „Euzkalduna“ hajógyár munkásainak sztrájkját A „Reuter” madridi jelentése sze­rint a francoista hatóságok elfojtották a bilbaói hajógyári munkások sztrájk­ját. A sztrájk december 2-án kezdődött, amikor az . Euzkalduna" hajógyái 2000 munkása síkraszállt a gyárigaz­gatóságnak az amúgy is alacsony munkabér csökkentésére irányuló kí­sérletei ellen. A francoista hatóságok a sztrájk elfojtására nagylétszámú rendőri erőket vezényeltek ki. A munkások közül többet letartóztat­tak. A gyárigazgatóság valamennyi sztrájkoló! elbocsájtássaJ fenyegette. December 12-én, a sztrájkoló mun­kások visszatértek munkahelyükre anélkül, hogy kivívhatták volna köve­teléseik teljesítését. Sztrájkjuk azon­ban bizonyítja, hogy Spanyolország dolgozói a kíméletlen megtorló intéz­kedések ellenére síkra-szállnak létér­dekeik védelmében, a nyomor és jog- fosztottság ellen. Miért híve Adenauer az Egyesült Európa gondolatának ? A Le Monde cikke. A Le Monde közli Barresnek, a „Köztál sasági és Szociális akciószö­vetség’’ nevű francia jobboldali párt nemzetgyűlési képviselőjének cikkét „Méirt híve Adenai^er kancellár az egvesült Európa gondolatának?” cím­mel. „Németország, mint Nyugat-Európa legerő-sebb állama, érdekelt az úgy­nevezett ,,egye.sült Európa’’ létrejöt­tében — írja Banes. — Ez az egye­sülés ugyanis lehetőséget nyú.itana számára, hogy „elkerülje a beavatko­zás veszélyét” más államok részéről abbab az esetben, ha Németország az „európai közösség” valamelyik tag­államával szemben erőszakot alkal­mazna. Amikor már megszűnnek a hatá­rok, megszűnik a nemzeti önrendel­kezés és létrejön a nemzetek feletti szerv — folytává Barres — hogyan lehet majd igazolni más államoknak az európai ügyekbe történő beavat­kozását? Németország akkor majd magabiztosan mondja: nekünk saját szervezetünk van, amelybe mindenki saját elhatározásából lépett be. Le­gyenek szívesek, engedjék meg, hogy saját ügyeinket magunk intézzük el. Akkor majd az agresszorok és tör­vénytelen beavatkozók közé fogják számítani azokat az országokat, ame­lyek meg akarnák akadályozni Né­metországot abban, hogy más álla­mokra rákényszerítse saját törvényeit. Amikor pedig „ a nem európai or­szágok” befolyása ilyen módon vég­érvényesen kiszorul Európa színpa­dáról. az egyenlőség elve, amely meg­tilt minden megkülönböztetést a gyengébbekkel szemben, teljes cse­lekvési szabadságot nyújt Németo- szágnak. Ereje megnyilvánul majd a gazdasági, a katonai, a politikai, sőt a demokratikus és parlamentáris élet minden területén.” „Miután Németország Európa tel­jesjogú gazdájává válik — írja befe­jezésül Barres — Franciaországon keresztül maga alá fogja rendelni Afrikát is, és akkor harc nélkül sok­kal biztosabb helyet fog elfoglalni, mint 1940-ben Hitler és ezt még csak észre sem veszik a „nem európai ha­talmak”, Anglia és Amerika.” Az angol diákok ismét érintkezésbe akarnak lépni a Nemzetközi Diákszövetséggel Az Angol Diákok Országos Szövetsége Bristoiban tartott országos értekezle­tén úgy döntött, hogy a szövetség is­mét érintkezésbe lép a Nemzetközi Diákszövetséggel. Az értekezlet részt­vevői azt e megbizatást adták a szö­vetség végrehajtóbizottságának, foly- tas§»n tárgyalást a Nemzetközi Diák- szövetséggel annak érdekében, hogy az angol diákok ismét résztvehessenek a különböző nemzetközi megmozduláso­kon. A szövetség megjelent képviselői annak az óhajuknak adtak kifejezést. hogy az angol diákok el akarj.ák mé­lyíteni baráti kapcsolataikat a Szovjet­unióval, épúgy, mint a nyugati orszá­gokkal. A bristoli értekezleten jelen volt De Soto (Kuba) és Konstantin Tolalov (Bul­gária), a Nemzetközi Diákszövetség két képviselője. De Soto kijelentette, hogy a Nemzetközi Diákszövetség valameny- nyi országát - így természetesen Ang­liát is — meghívja az 1954-ben sörre kerülő ifjúsági sportversenyekre. Az olasz képviselíiházban a kereszténydemokraták és a monarchisták meghiúsították a közkegyelmi törvény megvalósítását Pénteken az olasz képviselöházban a kereszténydemokraták és a monarchis­ták titkos szavazás során váratlanul elvetették a közkegyelmi törvény első alapvető fontosságú cikkelyét, amely felhatalmazást ad a köztársaság elnö­kének, hogy közkegyelmet engedélyez­zen és a közkegyelem ter,iedelméröl és módjáról intézkedik. Ezek szerint tehát a törvényből csak az a rész ma­rad érvényben, amely nem a teljes amnesztiáról, hanem csupán a bünteté­sek csökkentéséről intézkedik. A szavazás után drámai jelenetekre került sor a képviselöház üléstermében. Igen heves vita után a baloldali pár­tok kiharcolták azt, hogy a parlamenti csoportok, a képviselőház elnöksége, valamint a kormány között tárgyalások induljanak meg a szavazás következté­ben előállott súlyos helyzet enyhítése céljából és hogy újabb megegyezé.si formulát találjanak a közkegyelem megvalősítá.sára, a büntetések fokozot­tabb csökkentesére. „Az egyiptomi nép nem haj­landó áayntöheléh lenni egy elkövetkező háborúban“ , Az utóbbi napokban az egyiptomi sajtó mind állhatatosabban hangoz tatja, hogy meg kell változtatni Egyiptom külpolitikáját, el kell vet­ni az úgtmevezett „Nyugattal való együttműködést’’. A lapok felhívják a kormányt, helyezkedjék a ..szigorú semlege.sség” álláspontjára Ez alatt azt értik, hogy Egyi|itom folytasson valóban független külpolitikát. Az „A! Gomhurita" című lap hang- .súlyozza. hogy ,,az egviptnmi közvé­lemény mind határnzntt.abban síkra száll a semleges-ség mellett . ” — Semmi ok sincs arra — írja a lap vezércikkében. — hogy Egyiptom és az arab országok a jövőre hala.sszák semleges.ségük kihirdetésit, valamint azt, hogy nem hajlandók részt venni a Nvugat támadó katonai szövetsé­geiben”. A lap a továbbiakban ezt írja: ,,A NvuEiat nem számol az arab államok érdekeivel és jogaival, ezért az arab országok számára az egyetlen kive­zető út az, hogy semleges nnlitikát folytassanak Az arab államok nem hailandók azok uszá'y.éhan kullogni, akik nem ismerik el nemzeti törek­véseiket”. Az ,.Al Miszri” című lap vezércik­kében így ír: „Az egyiptomi nép nem hajlandó ágyútöltelék lenni rz elkövetkező háborúban. Egyiptomnak a szigorú semlegesség politikáját kell folytatnia.” A vietnami néphadsereg Lai-i^bau. Thai tartomány fővárosa legmagasabb épületének ormára ki­tűzték a vietnami néphadsereg lobo­góját. A 316 hadosztály győzelmes csapatai bevonultak a városba. Pénteken két súlyos ütközet folyt le a vietnami” néphadsereg és a fran­cia expediciós hadsereg egységei kö­zött. Az egyiket Lai-Chautól északra vívták ahol a vietnami néphadsereg egységei nyomonkövetik a vissza­újabb győzelmet aratott vonuló expediciós haderőt, a másik küzdelemre Dien-Bien-Phutól néhány kilométernyire északra került .sor. Szaigon környékén a vietnami nép­hadsereg súlyos veszteségeket oko­zott az ellenségnek. Tay-Minh kör­nyékén. Szaigontól száz kilométerre északnyugatra, a francia zsoldban álló csapatok kénytelenek voltak több állásukat feladni. Érzékeny vesztesé­get szenvedtek. Beiejezödött az olasz közalkalmazottak sztrá'kia Az 1.280.000 olasz közalkalmazott nagy országos sztrá.jkjára vonatkozó végleges adatok azt »bizonyitják, hogy az olasz közalkalmazottak lenyűgöző méretű megmozdulása teljes sikerrel járt. A CGIL titkársága hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a munkából távolmaradó százalék ará­nya az összes kategóriákban általában 85 százalék,* volt. A CGIL titkársága kereken vissza­utasította és megcáfolta azokat az adatokat, amelyekkel a kormány azt akarta bebizonyítani, hogy a sztrájk csak részben sikeiüU A kormány — hangzik a CGIL közleménye — nem átallott a sztrájkra készülő köz- alkalmazottakkal szemben gyűlölet"« megfélemlitéshez, hazugsághoz és csaláshoz folyamodni. Mindezek el­lenére a közalkalmazottak hatalmas tömege hallgatott a szakszervezetek egységes felhívására A reakciós nyugati sa jtó hasábjain nagy qarral reklámozott amerikai „segély” a valós ágban az elmaradott országok gazda­sági és politikai leigázásának és az amerikai imperializmus által való kirablásának eszköze. (Újsághír) — Segítő kezünket nyújtjuk felétek . teket Most pedig ti is nyújtsátok ide keze- J. Novák rajza ♦ Varsóból december 11-én — né- hánynapos lengyelországi tartózkodás után — visszautazott Párizsba a fran­cia nemzetgyűlés képviselőinek cso­portja — közli a TASzSz. ♦ A legnagyobb angol vasutasszak­szervezet a vasutasok béremelési köve­telésének elutasítása után szombaton elhatározta, hogy december 20-án éj­félkor 400.000 vasutas beszünteti a munkát — közli az MTI. ♦ MacCarthy, a hírhedt amerikai boszorkányüldözö kifejezett kérelmére csütörtökön szabadon bocsátották az amerikai megszállócsapatok landsbergi fogházából Wemer Knittel volt SS- Sturmbannführert, aki 1944 végén a- gyonlövetett 150 amerikai hadifoglyot, — jelenti az MTI. ♦ Az Adenauer-pártok, a jobboldali szociáldemokraták segítségével meg­fosztották njentelmi jogától az alsó- szászországi tartományi gyűlésben Heinz Zscherpét, Németország Kom­munista Pártja kormánygyűlési képvi­selőjét és tartományi bizottsága első titkárát, — közli az MTI. ♦ A nyugati nagyhatalmak hozzájá­rultak ahhoz, hogy a bonni kormány „megfigyelővel” képviseltesse magát Párizsban azon szakértői bizottság tár­gyalásain, amelynek feladata a tervbe vett berlini négyhatalmi értekezlet a- nvaoának „előkészítése" — jelenti az AFP. Ha Liberecben beülsz a vonatba, a Nisa folyó mentén haladva, hazánk legészakibb határvidékére érkezel. — Nemsokára zöld egyenruhában mosoly­gós határőrök szállnak be hozzánk. ’Vám- és útlevélvizsgálat következik. Ezek a határőrök egy pillanatra sem emlékeztetnek az egykori náci Német­ország embertelen, morcosképű egyen­ruhás figuráira. Semmiféle hivatalno- koskodó szigor — csupa elvtársi kész­ség, mosoly és tanácsok. Néhány perc után a vonat befut Zittau városka állomására. A város ké"ét a templom magas tornya uralja. A legutóbbi háborúban sokszor volt kiteve az angol-amerikai bombázók támadásainak. A Háború nyomait már úgy, — ahogy eltüntet­ték. Zittau ma napsütésben ragyog és a barátság és béke derűs képét mu­tatja. Már az állomáson is hatalmas Béke és Barátsí“ felirat fogadott ben­nünket. Itt ez valahogy jobban hat, mint akárhol másutt. Három állam közös mezsgyéjén állsz, itt nyú.it kezet Ba­rnásnak a Neme D"rri: k.-űtikus Kn? társaság, Csehszlovákia, és Lengyel- ország. Bizonyára érdekel, hogy éppen ezen a helyen hogyan nevelik az embereket és a fiatalságot. Krámer Gerda, a városi könyvtár­ban könyvtirosnő. Fekete mi’.nka- köpenyében úgv hat, mintha valami szigorú tanítónő lenne. A sötét szín sehogy sem illik fiatalos, üde l'nvé- hez, élénk ragyogó szeméhez és ahhoz a fürgeséghez, aho.gv a létrán fel-s’á tár, ahogy a kért könyvek után nyúl A sötét munkaköpeny alatt Gerda a .Szabad Német Ifjú.ság kék iniľét viseli. Nem veszi le tekintetét a könvvek- löl miközben mégis csak lassan be­szélni kezd munkájáról. — Nem könnyű annyi olvasó kíván ságának és kérésének eleget tenni — mondia Gerda Ha az ember könyvtá­Gerda Mémetországért élni akar ros, akkor nem elég csak egyszerűen leporolni és kiadni a könyveket. Nem bizony! A könyvtáros feladata az, hogy az embereket vezesse és nevelje. Meg kell győzni az embe-eket és meg kell nekik magyarázni, hogy miért ajánl­juk ezt vagy azt a könyvet. A könyv­tárosnak főleg érdeklődni kell az em­berek iránt. Hatni kell az emberekre, hogy a könyveket olvassák é.s alapo- .san olvassák. Egv hatalmas földgömb kelti fel figyelmünket, belülről meg van világítva. Igv szemléltető módon áttekintést nyerünk óceánokról é.s hegységekről. Hogy ha például a Mo.szkva vagy Rio de . Janeiro, esetleg [Jssabon szónál me.gnvomunk egy gombot, akkor a földgömbön pontosan a helység neve mellett" egy kis égő gyullad ki. A földgömb a technikai üvegüzem dolgozóinak ajándéka. — Hát bizony minden olvasóval másképpen kell bánni -**- folytatia Gerda. Nemrég itt jár egy szeplíis- képű fiúcska és valami „irtó kalando­sat’’ kért. olyasvalamit, mint Curwood va,gy May ká oly könyvei. Odaadtam neki F.vv igaz ember történetét. Rög­tön fellapoztam az el.ső fejezetet, ahol a regény hőse kimerültén egy erdő mélyén bolyong és erdei bogyókkal táplálkozik. Hát még milyen érdekes, amikor Mereszjev a medvével talá'ko zik! Eg\’ hét múlva ugyanez a kedves kis Fritzi. mert így hívták a fiúcskát — eljött ós azt mondta hogy olyan könyvet adjak neki, mint ez volt. A szeme csak égett! Ojabb kölcsönzők érkeznek. Ide járnak újságokat is ol­vasni. Phenjanról olvasnak és a meg­világított forgatható földgömbön Korea ismert határait mutogatják. Főleg a fiatalsáP jár ide. Németország remé­nye és jövője. Gerda mindenkihez na­gyon figyelmes, mindenki számára van valami kedves mondanivalója. Nem is akarjuk tovább tartóztatni, hiszen este majd találkozunk a, Krone nevű ká­véházban. Pont nyolckor már ott is vagyunk. Most a sötét munkaköpeny helyett vi­lágos kosztümöt hord, ragyog a fiatal­ságtól és frissességtől. Nem is hinnéd, hogy csak néhány éve — egy légitá­madásnál — vesztette el édesanyját és azóta egymaga, árván küzd meg az élettel. Drezdában végezte a könyv­tárosi iskolát. — Ma könyveket kölcsönzők, min­denkinek, aki jön. Jó könyveim van­nak és kiváló fiatal íróink, akik értik a fiatalok nyelvét. Például itt van Hans Trelow, Gotthold Gloger, Wemer, II- berg. Max Zimmering vagy például Paul Wiens, Van például egy Beche- rünk. új népi dalait az ifjúság az ün- nopélyeken és esztrádákon énekli. Itt van például Stephan Hermlin „A ga­lambok röpte” dm versgyűjteményé­vel, ezek a versek tényleg kifejezik, hogy minden német számára milyen drága a béke. A béke az életet jelenti. Németország pedig élni akar. Hiszen már hányszor haldoklóit. — És mi van a régi elisnjert írók­kal, — érdeklődünk. — Róluk sem feledkezünk meg. — Hiszen Segheist, Bredelt, Maichwitzot magyarra is fordítják. Olvasd c.sak el Marchwitztól •> Nyersvas című köny­vét. Arról szól, hogy egy nagy bánya müven nehézségekkel küzd. milyen borzasztó munkafeltételek mellett ég hogy az úgynevezett ,,szakemberek” mennyire nem értik meg mindezt. — Amikor ezt a könyvet olvastam a ti kunéicei tiányát >kra és a ti Osztravá- tokra gondoltam. — Ezt is ismered — kérdezzük cso-í dálkozással. — Hiszen ez csak természetes, vol­tam és már brigádon is Csehszlovákiá­ban. Még ma is levelezésben állok két csehszlovákiai elvtársnővel. Most, ami­kor nemrég itt Zittauban Fucsík em­lékestélyt rende ztünk, én is elmond­tam visszaemlékezéseimet a Csehszlo­vákiai Ifjúsági Szövetségről. — Nagyon is érdekelne minket, Gerda elvtársnö. ha elmondanád, hogy álltok a gyermekirodalommal? Amint talán tudod, már van külön gyermek­irodalmi kiadóvállalatunk is. — Igen, tudom. Mi ikS nagy figyel­met szentelünk a gyermekirodalom­nak. Például tíz példányban is meg­van Alex Wedding: Schmecka Gáspár nagy kalandja című könyve. Jürgens írónő könyvei is nagyon kedveltek. — Oj szocialista gyermekirodalmunk van. Nemrég került a kezembe egy úgyne­vezett nyugatnémetországi gvermek- könyv. Egv volt náci repülő teletömi a gyermekek fe.jét a hitleri aviatika hfetetteivel.” Ez aztán igazán az új támadó háború dicséretét jelenti. — Mi annak a könyvnek a címe? — „Meghaltunk Németországért”. Miután már elbúcsúztunk Geidától, még sokáig elgondolkoztunk. Igen, meghalni Németországért, azt tudta Hitler ifjúsága. A mai Demokratikus ifIúsáP nem akar N“m"tnr'':'''e- ért meghalni. Németországért élni akar. Mint például Krámer Gerda is. Oj JFJOSAG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Meg.iel*-iiik hetenkrnf kétszer Kiadja a Smena. a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava, 5oI- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő Szóké József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 545-51. 2, 3. 229-31, 3 Nvom.ja Merkantil n v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30. — Kčs, félévre 13.— Kčs. — A p-ásr siakarékpénztárl befizetőlap száma S- 54001 — Hlrlapbélyeg engedélyezv e Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. A-65165,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents