Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-19 / 88. szám

1953, december 16. ttffiósáe. •• Oröműnnep a bratislavai Dimitrov gyárban „Menjünk minden fiú és leány után. nyerjük meg őket a CslSz-nek, nyerjük meg, hogy segít-senek feiépíteni népi demokratikus hazánkat”. {A. CsISz Központi Bizottság jéientéséhöi). A Bratislavai Dimitrov üzemben nagy a fiürgés-forgás. Az üzem főbejáratá­nál vörös és piros-fehér-kék zászlókat tűznek a kapura. Egy fiatal tag pla­kátokat tart a kezében. Másik a falra ragasztja. A plakáton nagy piros betűs feliratot láthatunk. ,.December 11-én”. Ha közelebb megyünk, a nagy betűk mellett még több kisebbet is észreve­szünk. Üzemünk minden dolgozójának köszönjük, hogy becsületes és önfelál­dozó munkájával hozzájárult öt­éves. tervünk utolsó évének teljesíté­séhez. December 11-én befejezték gottwaldi ötéves tervük utolsó évét. Ez nagy nap az üzemben. Elérték cél­jukat. Odaadó munkájuknak megvan az eredménye. Boldogok ij most a dol­gozók. A nagy nap örömére a műhe­lyekben zene mellett dolgoznak. Szom­baton kultúrfellépést és mulatságot rendeznek. Vidáman zárják le az év utolsó napját, vidáman kezdik meg, második ötéves tervünk első napjait. Az üzemben sok olyan dolgozó van, aki kimagasló teljesítménnyel, nagyban hozzájárult a terv minél előbbi telje­sítéséhez. Arcképüket, most ott látjuk a főbejáratnál. Vannak köztük CslSz- tagok, fiatalt^ és idősebb munkások is. A Dimitrov üzem CslSz-szervezete ebben az évben még nem fejtett ki olyan tevékenységet, mint ahogyan kellett volna. A szervezet eddig még nem nyert meg minden ifjú munkást a CsISz-be, pedig fontos volna. Mióta megvitatták az üzemben a CslSz Köz­ponti Bizottság határozatát a szerve­zet lényegesen javított munkáján. Si­került a ifjúsághoz közelebb jutni. — Már erősebbek, ütőképesebbek leszünk, a jövő évi tervteljesítésnél — jelenti ki örömmel e szervezet titkára. Padányban még máig sincs kultúrház A padányi fiatalok panaszkodnak. Kulturális téren nem tudnak dolgozni, mert máig sincs kultúrházuk. Pedig meg lehetne oldani a nehéz­séget. Lukacsene Jánostól, a falusi korcsmárostól és a helyi nemzeti bi­zottságtól függ. Lukacsena Jánosnak két lakóháza van. .Az egyik a korcsma mellett, a másik pedig egy pár száz méterrel messzebb, a falu szélen. A korrama melletti lakás megfelelne kul­túrteremnek. A bökkenő az, hogy Lu­kacsena János nem hajlandó a másik laká.sába átköltözni, nem akaródzik neki minden nap a falu széléről bejár­ni a korcsmába. (Mintha nem is len­nének munkások, akik többszáz méter­ről járnak a munkahelyükre.) Szükségesnek tartjuk, hogy a helyi ifj'Jsági szervezetnek segítsen a helyi nemzeti bizottság ezt a fontos ügyet elintézni. Kürth János Nagymegyer A CsKP KB határozata után A besztercebányai kerületi nemzeti bizottság dolgozói, a CsKP KB utolsó ülése után a tömegmunkára összpon­tosítják figyelmüket. Már a kormány­határozat kihirdetése után megjavult a nemzeti bizottságok tevékenysége. A beadásoknál a rimaszombati járás éri el a legjobb eredményeket. A rima- szombati járási nemzeti bizottság ál­landó összeköttetésben van a falusi nemzeti bizottságokkal. A járási nem­zeti bizottság útján állandó kapcsola­tot tart fenn velük. A rimaszombati járás helyi nemzeti bizottságai törőd­nek a termelés és beadás feladataival. Igaz vannak még olyan nemzeti bizott­ságok is; amelyek a kormányrendelet kihirdetése után sem javították meg munkájukat. Az ipolysági JNB kevés .segítséget nyújt a nemzeti bizottsá­goknak. Például Ipolynyéken, ahol III. : típusú líFSz van, egész évben nem járt, a JNB instruktora. 1 Megértették a lenini jelszót A királyhelmeci járás szövetkezetei­nek dolgozói mindinkább .megértik a lenini jelszó fontos.ságát; tanulnak, bővítik tudásukat. A járásban eddig 32 szövetkezetben szervezték meg az esti szövetkezeti iskolázást. Egyes helyeken még találkozunk hiányosságokkal, sok helyen még nem is indult meg a tanu­lás. .A JNB IX. ügyosztályának dolgozói minden lehetőt megtesznek annak ér­dekében, hogy kellő szakismerettel rendelkező előadókat biztosítsanak az iskolázás számára. A' szövetkezeti dol­gozók 16 előadás keretében ismerked­nek meg a legfontosabb szervezeti és szakkérdé.sekkel. Az eddig megtartott előadások azt mutatják, hogy a szövet­kezet alapszabályzatát ismertető elő­adásoknál különösen nagy az érdeklő­dés. A járásban két helyen, Nagygéres és Véke községben hároméves téli isko­lázás kezdődik. Az előadásokat nem tudták megkezdeni, mivel nem volt megfelelő helyiségük. A szövetkezeti tagoknak alkalmuk lesz három tél fo­lyamán elsajátítani a kellő szakismere­teket. A traktorállomáson és az állami gazdaságokban is megindultak az esti üzemi iskolák, amelyeket a dolgozók nagy érdeklődéssel látogatnak. A fiatalok nap-nap után ráeszmélnek arra, hogy a szervezetben van a he­lyük. December 8-án, azon a napon, ami­kor Diacsik elvtársat az üzemben a legjobb munkások közé sorolták, elha­tározta, hogy belép a CsISz-be. — Bizony eddig nagyon elhagyatott­nak éreztem magam — mondj.1 Dia­csik elvtárs. — Amíg nem voltam a szervezetben, nem sokat törődött ve­lem senki. Senki se segített a hiányos­ságaim kiküszöbölésénél. Nem akadt senki, aki tanáccsal látott volna el. Most már közösen távolítjuk el hiá­nyosságainkat, közösen vitatjuk majd meg egymás problémáit is. Diacsik elvtárs nem elégedett meg azzal, hogy ő már CsISz-tag. Munka­társát Zatyko elvtársat, akivel együtt dolgozik a szerelőműhelyben, szintén meggyőzte, hogy lépjen be a szerve­zetbe. Zatyko másnap kitöltötte a kér­dőívet. BÄN ZOLTÄN Koreai főiskolás dolgozóink között Szilárd elhatározás Életednek mennyi boldog és ne­héz pillanata, mennyi emlék és terv, mennyi hálás, néma gondolat villan át agyadon azok iránt, akik a szebb jövőt biztosítják számodra, életednek és munkádnak azon a je­lentős fordulópontján, amikor a CslSz taggyűlésen az Ifjúsági Szö­vetségbe való felvételedről szavaz­nak. S most alkalom kínálkozik arra, hogy ajkadon kiejted azt. A besztercebányai kerületi nemzeti bizottság, a kormányrendelet kihir­detése után, brigádokat küldött ki a járások segítségére. Most pedig a já­rási nemzeti bizottságok hasonlókép­pen segítik a helyi nemzeti bizottságo­kat. A besztercebányai KNB dolgozói tanulmányozzák a Központi Bizottság határozatát és a határozat értelmében, már a jövő héten kiértékelik munká­jukat. Ezzel egyidejűleg, a jövő héten tartják meg a besztercei kerületi nem­zeti bizottságain a járási nemzeti bi­zottságok elnökeinek és titkárainak aktíváját, a nemzeti bizottságok át­szervezéséről. Az aktíván a kormány­rendelet és párthatározat értelmében kritikailag értékelik a termelés, beadás és élelmezés feladatainak eddigi telje­sítését. Ha.sonló aktívákat rendeznek majd a járási nemzeti bizottságok a helyi nemzeti bizottságok elnökeinek és titkárainak. amit gondolatban már százszor is elképzeltél, azt, aminek egy Hatat ember minden vágyát szenteli — munka az Ifjúsági Szövetségben. Ezeket élte át Kristofovič Olga, a nagyszombati Figaro-üzem kiváló dolgozója i.s. Az üzemi CsISz-szer- vezet november ift-án megtartott nagygyűlésen felvették őt is az if]ú- sági S^zövetségbe. Kristofovič elv­társnő a következő szavakkal fejez­te be elhatározását:” ... új életet akarok élni, visszaakarom adni a pártnak és az egész dolgozó né­pünknek mindazt, amit értem ed­dig ü elkövettek... ” Az életért, az egészségért A hrünni Chirana üzem is azon üzemek közé tartozik, amelyek már teljesítették az ötéves tervet. A nehéz ségek ellenére is az üzem dolgozói évröl-évre emelték a röntgengépek, sterilizációs berendezések és labora­tóriumi műszerek gyártását. Az 1949-es évhez viszonyítva a gyártott rönt- gengópok mennyisége megkétszereződött. Ez az eredmény rendkívüli jelentő­ségű nemzetgazdasági szempontból is. Hazánk nagymennyiségű röntgengépet szállít a népi demokráciákba, a Kínai Népköztársaságba, valamint a nyugati kapitalista államokba. Bohumír Kučera és Jiri Cádourka elvtársak munkacso­portjai hozzájárulnak egy új röntgengép-típus gyártásának megindításához. Ma már új­típusú „Minidin” jelzésű fo­gászati röntgengépet is gyártanak, amelynek nagy előnye, hogy a régi típustól két és félszer könnyebb. Alig 18 kg súlyú s így könnyen .szállítható. Az üzem szerelői feladatul tűzték ki egyszerű­síteni az orvosi rendelők fel­szereléseit. Üjtípusú sterili­zációs berendezé.st is gyárta­nak, amely abban különbözik a régitől, hogy önálló, köny- nyen felszerelhető állványa van. Ezek az új orvosi mű­szerek segítik dolgozó né­pünket. Amint látjuk nap, mint nap fokozódik hazánk­ban az emberek egészségéről való gondoskodás. Vigadfatok, Srülietek... A kis domb mögött hirtelen kanya­rodik az országút, s a síírű kődből gazdasági épületek és lakóházak kör­vonalai bontákoznak ki. Még néhány perc és ott állunk a fejszési állami gazdaság kellős közepén. Bizony, ne­hezen ismerünk rá az egykori papi birtokra. A régi, düledezü házak eltűn­tek, helyüket hosszú istállók, lakóhá­zak és egyébb gazdasági épületek fog­lalták el. A gazdaság évröl-évre gyarapodik. Ez főleg az itt dolgozó munkások ér­deme, akik becsületes munkájukkal elősegítik a gazdaság fejlődését. Van­nak közötíüR idö.sebbek is. de a tanu­lástól ezek sem húzódnak vissza. Meg­figyelhetjük, hogy az üzemi munka­iskolát, a gazdaság minden dolgozója látogat.ia. Az ifjúság döntő tényező a gazda­ság életében. Ezt az elmúlt év alatt is bebizonyították, tényleg mindenütt megállták helyüket. Kora tavasztól az aratásig, majd az utolsó termények betakarításáig, az ifjúság mindig ott segített ahol arra a legnagyobb szük­ség volt. A brigádmunkába belekap­csolódott a szervezeten kívülálló ifjú­ság is. A munka jól ment, s azt bizo­nyítja az elismerés, melyet a szervezet a jé ási konfc 'encián kapott. Tény, hogy a munka terén mindent megtett a szervezet. Ha azonban job­ban szemügyre vesszük az eredménye- , két, észreveaszv' . hogy valami mégis I csak hiányzik a szervezet életéből. Itt fiatalok élnek, akik munka után szó­rakozni is akarnak. Az idősebb dolgo­zók is alig várják, mikor rendez az if- iú.ság kultúrest t. A ti feladatotok' fejszési fiatalok. I hogy kultúréleiet éljetek és a hosszú I téli estéken szórakoztassátok a dolgo- I zókat- — Vigadjatok, örüljetek a jól I végzett munka után. ■ —s— Csu-Gvan-Ler, koreai főiskolás, aki nálunk a brünni egyetemen .tanul, a na­pokban meglátogatta a bratislavai gázgyár dolgozóit. A munkások nagy sze­retettel fogadták vendégüket. Elbeszélgettek vele munkájukról, eredményeik­ről. Csu-Gvan-Ler megköszönte az üzem dolgozóinak s egyben az egész csehszlovák népnek a hazája újjáépítésének megsegítését. A bratislavai gáz­gyár dolgozói több mint 1.664 koronát gyűjtöttek össze Korea megsegítésére. Képünkön az üzem legjobb munkásait Šesták Pált, Chynoracky Lajost, Kic Mátyást és Hrádek Istvánt láthatjuk, amint Csu-Gvan-Lerrel beszélgetnek Új traktoristák Hincsicén A z irodában hangos szóbeszéd kó­válygott a dohányfüsttől büzlö, p»- rás levegőben. Gyér vülanyfény világí­tott az asztalra, mellette Simesik elv­társ szónokiasan pattogtatva beszélt a 'hincsicei gazdaság dolgozóihoz: — Pártunk és kormányunk határo­zata szellemében a megadott útmutatás alapján meg kell javítanunk munkán­kat a határszéli területen. Az emberek hallgattak. Itt-ott kö- hécseltek. Egyesek cigarettát sodortak. Az asszonyok, leányol: a falnál csomó­ba verődve hallgattak, néha-néha pus­mogtak. Simesik elvtárs folytatta: — Ez azt .jelenti, hogy nekünk itt Hincsicén kü­lönösen a tehenészetben még jobban kell dolgoznunk ... Valaki felállt és iz­gatottan megszólalt: — A vízről be­széljünk először! Simesik elvtárs bosszankodva oda­szólt: — Azt majd menet közben ... De az izgalom, a lárma és a kiabálás elnyomta válaszát. Fáradtan ült le. Az igazgató, aki eddig csak az embereket nézegett, felállt. — Csend legyen elv­társak! Tessék nyugodtan, fegyelmezet­ten előadni a panaszokat. Még ki sem mondta az utolsó szót, amikor ez asztal elé állt az öreg Mi- halcsák: — Tudják azt maguk jól, hogy első­nek jöttem ide. Itt voltam, amikor ki­telepítették a németeket. Akkor még minden forráskútban volt víz. Ezt ma­guk is tudják, hisz az új istállók víz­vezetékét azért szerelték a forrásku- takra. Csakhogy maguk nem tudnak gazdálkodni! Simesik elvtárs türelmet­lenül felemelte a kezét: — Igen ám! Csakhogy az új istállók vízszükséglete nagy. A forráskutak pe­dig gyengék. Azelőtt nem volt itt ilyen gyönyörű nagy tehenészet. Ügy ám! Az asszonyok egymást túlharsogv.:i kiabálták: A vízről beszélünk! A víz­ről! Cimesik elvtárs folytatta — a forráskutak kiapadtak. És hát azért keli a patakról hordókkal hor- datni a vizet. Bartos, az agronómus most az igaz­gató felé fordulva magyarázni kezdte — vagyis mindennap egy -fogat, egy kocsis meg néhány ember a növényter­mesztési csoportból rájuk dolgozik! Valaki közbevetette — régi nóta! Aztán elült a lárma. Mindenki ez igazgatóra tekintett. Valamit várnak. Az igazgató felállt. Egy ideig csak az arcokat nézegette. — Ezt a kérdést csakis a hincsicei dolgozók tudják megoldani. Gondolkoz­zanak valamilyen megoldáson! Kínos hallgatás követte szavait. Hall­gatott az igazgató is. Többen dünnyög- ték-— hát honnan vegyünk vizet?... Végre Haás elvtárs, a zootechn/kus fé­lénken, halkan megszólalt: a zsibri- dovici patak van legközelebb a tehené­szethez. .Az igazgató megkérdezte — lehet ott valamilyen tároló-medencét építeni? Motort, szűrőberendezést, csöveket ed- nánk... Ki Lsmeri jól a patak folyá­sát ? Lidák elvtárs zavartan felállt — hát én ismerem... végig rákásztam a nyá­ron ... Nevettek mindannyian ... Volna ott alkalmas hely ... Simesik elvtárs le­gyintett. — Dehát nincs munkaerő. Magunk erejéből nem futja ... Az igaz­gató most már a jegvzökönyvet veze­tő leányka felé fordult; — Vegyük jegyzőkönyvbe, írd Janka! írjük csak az új telepes traktoristák első feladata: megkezdeni az új vízvezeték építé­sét... Az öreg Mihalcsák csak mormogott: egyéb gondjuk is más lesz! Szántani is kell! Az igazgató meghallotta — nem baj az! megcsinálják. Bátorszívű fiatalem­berek azok. És ha mindanny'an segíteni fognak... akkor ... meglesz!... A hincsicei gazdaságban még scícáig beszéltek a vízvezetékről. Két-három hétig nem történt semmi. Sokan már csak lemondva legyintettek, ha szó e- sett arról, hogy addig is, míg az új traktoristák jönnek, valamit mégis csak elő kellene készíteni. Nem tettek sem­mit, hisz mikor Lidák elytárs jó né-: hány nappal azelőtt megtelefonálta az igazgatóságra, hogy megtalálta a tá­roló-medence helyét, akkor a drót má-, sik végéről csupán az igazgató hűvös, tárgyilagos válaszát hallotta; Rendben van. Köszönöm. Feljegyzem magam­nak. Simesek elvtárs az egyik üres ház szobáit klmeszelte ugyan a fejölányok- kal. Az ablakokat meg beüvegezte az öreg Mihalcsák. De hát az is csak le­gyintett: Nem is biztos, hogy itt lak­nak majd azok a traktoristák, hisz más­hol is van munka! Ép ide jönnének?! Nem is várta őket már senki! A múlt héten kedden, két hernyó- talpas traktor állt meg az iroda előtt. Három barna legény ugrott le róluk. Meglátták Bartos elvtársat. Hozzámen­tek. — Elvtárs! Maga ez intéző? — Nem! Nincs itthon... De,én va­gyok az agronómus. — Mi pedig az új traktoristák! És bemutatkoztak: Jozsó Petrik.« Molnár Gyurka ... Jano Vincent... O amarosan emberek vették körül ő- két. Alig-elig tudtak válaszolni a I sok kérdésre. I — Tényleg itt fognak lakni, nálunk? I A traktorok itt maradnak ? Mi lesz a j vízvezetékkel? Család nélkül jöttek? A fiuk mosolyogtak. — Persze hogy I itt fogunk lakni! El sem megyünk in-. 1 nen! A traktorok is itt maradnak ... Az öreg Mihalcsák egyre csak erős- ködött. És a víz, a vízvezeték” Pet- I rik Jozsko nevetett — ahhoz is értünk j mi, bácsi! Két évig vízvezetékszerelést tanultam. De jöjjön csak segíteni! Le­rakjuk a motort, a szűrőt és a csöve­ket... ♦ ■ f) Hamarosan elkészült a vízvezeték. S három fiú mozgósította az egész gaz­daságot. Közben a szántás is haladt. Nem lesz már gondjuk Hincsicén a víz­re. Tegnap a gyűlésen örömmel jelen­tették a fiúk, hogy már teljes egészé­ben működik a vízvezeték. Az igazgató előkereste a régi jegyzőkönyvet és pi­ros ceruzával, nagy betűkkel ráírta; Kész. zott a három fiúnak. Gyűlés után őzben a gyűlés dicséretet szava- az igazgató megkérdezte az öreg Mi- halcsákot: — Nos Mihelcsák elvtárs, mit gon­dol? Tudunk gazdálkodni? Az öreg félrenézett, 'úgy felelt: — Tud ám! De az, aki ezeket a fiú­kat ide küldte ...!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents