Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-19 / 88. szám

ül If lÚSAG

1953. derpmV)et 16

Teljesítették az ötéves tervet

A DéJszlovákiai VUlanymOvek érsekújvári járási felügyelősége már 1953. november 10-én teljesítette az ötéves terv feladatait. A felügyelőség az á- ramszolgáltatás terén jó eredményeket ért el a múlt években is. Az idei kiváló teljesítmény az üzemi pártszervezet jó munkájának, a jó felvilágosító munkának és • szocialista munkaversenynek eredménye.

A felügyelőség kollektívája Hrusov- szky Pál felügyelővel az élen jő munkát végzett a hálózat rendbentartása te- :'én. Az utolsó hónapokban az áramszolgáltatási zavarokat a járás 15 helységében teljesen kiküszöMlték.

A felügyelőség körzetei Is munkaversenyben állanak. A legjobb körzet címét a párkányi körzet érte el. Kiváló munkát végzett Bagocsl János, a körzet szerelője a segédszerelökkel e- gyütt.

A tornóci körzet is jól megszervezte a munkát. Október 31-én 103 százalékra teljesítették az ötéves tervet. Az októberi tervet 140 százalékra teljesítették.

Pártiskolázásra járnak a baracskai fiatalok

Ezek a fiatalok mindig pontosan jelennek meg a pártiskolázáson. Egy sem hiányzik közülük. Bízhatunk bennük. Ha mi kiöregszünk, lesz, aki kezébe vegye a falu, vagy a szövetkezet kormánykerekét. Lesz, aki a helyünkbe áll. — ' mondotta Cziria Sándor elvtárs, Gutrai elvtársnak, a baracskai EFSz könyvelőjének. Nagy dolog ez! De megéri, hogy még többet foglalkozzunk a fiatalsággal.

Az iskola egyik tantermében lassan gyüh'keztek. összegyűltek és egymás között beszélgettek. Vitatkoztak az ember fejlődéséről. Ezt a vitát az váltotta ki. hogy a falonlévö képek az ember fejlődését ábrázolják. Érdekes képek ezek. Van róluk mit beszélni. Amig 8 beszélgetés és a vita tartott, addig lassan mindenki ö.sszegyült.

A fiatalok valóban mind megjelentek. Némelyik közülük ugyan félszegen, csendesen ült a padban. A lányok is müld ott voltak. Fegyelmezetten viselkednek. ilvégre pártiskolázáson vannak, párttagok között. Itt nem lehet má.skép viselkedni.

Cziria elvtárs megkezdi az előadást, minden szava olyan mint a méz. Életerőt jelent annak, aki hallgatja. Inni lehet azt. Édes, illatos, mint az akácvirág. Mindenki csak úgy lesi, csak úgy várja. Hej, de érdekesek is ezek a szavak. Szolcsánszky elvtárs is ott van fiával együtt. A fia távolabb ül tőle, de ezért mindig figyel a gyerekre s nézi, hogy mit csinál. Nincs semmi baj Figyel, öt is érdekli az előadás.

Az előadás végétért, javában folyik a vita. Meglátni itt rögtön, hogy kinek éles az esze. A szavak vágnak. Már arra is rájöttek, hogy a kulákokat, nap- lopókat ki kell dobni a szövetkezetből, Bizony, így kell velük bánni. A fiatalok is szóhoz szeretnének jutni, hanem még's inkább csak a vitát figyelik. Lipták Szerén, Sikola Ilona, Minárik Emma hát miért nem beszéltek, szóljatok már hozzá a vitához és Cziria elvtárs kérdez tőlük valamit.

Otruba Piroska végre megszólal. Az ; a kívánsága, hogy nótát is tanuljanak ! majd. Nem most, az előadás és a vita ' után.

Még táncot is betanulunk, mégpedig i egy nagyon szép táncot — így felel Cziria elvtárs és kezdi a fiatalokat bevonni a vitába.

Jenei Jenő már meg Is szólal — mi nem vitatjuk a mai rendszer elsőbbségét, óriási előnyeit. A nyáron ez egyik ujjam megsérült az aratógépen, de a gép előtt mégis megemelem a kalapom. Hogy mi volt a múltban? Ezt mi már nem is nagyon tudjuk. Mi még akkor kis gyerekek voltunk. Arról beszéljetek sokat nekünk, milyen volt régen ez é- let. Nagyon érdekel minket.

Szterovszky elvtárs aztán beszél e múltról. Elmondja, hogy volt az, amikor a Vörös-majo'-ban az uraságnál szolgált. Az emlékek keserűek. Lyukas volt akkor a nadrág, meg a bakancs. Nyáron nem is hordtak kabátot. Pedig sokat dolgoztak, csak hát más vágta zsebre a hasznot.

Gutrai elvtárs Is közbeszól. Beszél az akácerdöről. Valamikor ott gyűltek össze a párt tagjai. Ha.sonfekve tanultak, hogy ne lá.ssa meg őket senki. Pénzes elvtárs járt ki Verebélyről a pártiskolázást megtartani. Titokban, lopva. így volt ez valamikor régen. Ilyen teremről még álmodni sem mertünk volna. Hol volt ennyi nyugalmunk, mint ^ mostani fiataloknak.

De a fiatalok közül is sokan visszaemlékeznek. Tudják, hogy mikor a falut gróf Nyirbach uralta, keserves volt akkor az élet. Rossz volt a faluban lakni. Még a gyomruk is émelyeg, ha a grófot emlegetik. Jenei .Tenő ap.ja is annál a g’-ófnál ment tönkre, a munkában.

Amikor az idősebb elvtársak az elmúlt időkről beszéltek, megoldódott a fiatalok nyelve is. Kérdezősködnek, érdeklődnek. Már nem a múlt felöl, hanem a jelen felöl, a jövő felől. Ez érdekli őket, mert hát előre kell nézni annak, aki fiatal. Az előrelátásból ped g okvetlen valami új születik. Jobban dolgoznak majd. Megerősítik a szövetkezetét. De ki is dobálták a naplopókat és a kulákokat belőle. A CslSz-tagok a mérnökkel együtt büszkén jelölték ki a kulákok parcelláit a szövetkezet földjéből. Most már dolgozhatnak azon a bitangok, ne a közös vagyont károsítsák!

A faluban pedig azt beszélik, hogy amióta a fiatalok is járnak pártiskolázásra, azóta jobb e szövetkezet és a kulákokra is jobban rájár a rúd.

Bagota István

Példás tanuló

Letelt a munkaidő. A bánya bejáratánál fürge fiatalok jelennek meg. Bányászruhában, lámpával a kezükben várják vezetőjüket. Szépen, katonásan sorakoznak. Alig haladnak pár lépést, máris felcsendül az ének. A járókelők figyelmesen nézik a vidám fiatalokat Az iskolásgyerekek, akik most jönnek az Iskolából, szintén hozzájuk csatlakoznak. Ogylátszik, tetszik nekik a vidám bányásztanulók éneke. Szorgalmas munkájuk után a bányászok a tanulóotthonba mennek. A tanulóotthon újonnan épült, négy emeletes egészséges lakás. Itt a fiúkat tiszta, meleg szoba várja. Mielőtt a szobába bemennének, megfürdenek, é.s tiszta ruhát öltenek Utána következik az ebéd. Az ebédlőben meleg étel várja őket.

A tanulőotthon fiataljai között él és tanul Koleszár elvtárs is. Aprétermetü. szőke fiú. 15 éves. A kis Kolesz,ár fiú, az Iskola elvégzése után. szeptemberben került a tanulóotthonba. Elhatározta, hogy bányá,sz lesz. hazánk egyik legfontosabb iparágában akar dolgozni. Elhatározását sikerült keresztülvinnie. Most ott var a tanulóotthonban. Már az iskolában is a legjobb tanulók közé tartozott. Utolsó évét kitünően végezte. Ezt még máig is tartja. Most is a legjobbak közé tartozik. Tanítóje rosz- szat nem mondhat róla. Ügy tanu’ás terén, mint a fegyelem torén, munka- tár.sai is kiválónak Ismerik. A Hányában meg a mestere dicsén, mint szorgalmas munkást. Amikor s szülői háztó! búcsúzott, özvegy édesanyja ezzel indította útnak: „Tanulj fiam, hogy ember legyen belőled ” Józsi édesanyja kívánságát teljesíti. Büszke lehet rá otthon maradt négy testvére. Józsi szereti testvéreit. Fizetéséből most a- jándékkal fogja meglenni csíiládját. Az ilyen gyerek csak kedvet adhat az é- desan'Mának a gyermekek további neveléséhez.

A tanulóntthonban, a tanuláson ,<Ivül rendszeressé vált i Fucsik-jelvény és az MHK-jelvény megszerzése Józsi eddig három könyvet olvasott el. A könyvek tartalmát a szobákban közösen vitatják meg. Hogy eröte'jpis. egé'zség&s ember legyen, a testgyakorlást is szor- galmesan végzi. ,A tanulók különböző érdekkörök<=t is látogathatnak. .Az orosz és szlovák nyelvtan folyamtykon kívül, hangszerek és különböző eportfelszere- 'ések állnak rendelkezésükre. Az új év kezdetén kultúrfe’lénéseket rendeznek. Ezt a szlovák f’Tikkal közösen tanulják.

A rozsnyói bányásztanulóotthonbar, megvan minden előfeltétel abhoz, hogy a fiúk minél előbb elsajátítsák szakmájukat. Ahhoz, hogy sokoldalúan fejlettek legyenek, csak az ő akaratukra, tanulni való kedvükre van szükség.

Az otthon tanulói vegyenek példát Koleszár elvtárs viselkedé.séböl és tanulmányi eredményéből. Nem szabad, hogy visszaéljenek pártunk és kormányunk jóságával, akik ilyen gyönyörű életet biztosítottak nekik. Tehát, ne legyen egy tanuló sem, aki szorgalmas munkájával, tanulásával ne járulna hozzá a mi boldogabb holnapunk kiépítéséhez. Z.

Ev vé^éi^ a CsKP X. kon(^ress7usa tiszteletére négy és félmillió korona értékű terméket gyártanak

A tapolcsányi faipari nemzeti vállalat dolgozói minden egyes munkahelyen Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének jelentős beszámolóiröl beszélnek, amelyek irányelvül szolgálnak dolgozóink további alkotó igyekezetének i szocializmus építésében.

„Azoknak a szép eredményeknek ellenére, amelyek hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy az első gottwaldi ötéves terv feladatait teljesítettük — mondja Jozef Minaroviő mester, az ,.építésben elért érdemekért” kitüntetés viselője — úgy kell elmélyítenünk és megszerveznünk a szocialista versenyt, hogy azok a műszakok és munkahelyek versenyezzenek egymá.ssal, a- melyek a szalaggyártásban részi vesz- ,nek. Ezzel biztosítjuk a munkatermelékenység és a minőség állandó emelkedését a jövő évre készülő új, modem bútorkészletek gyártásában."

A faipa.ri nemzeti vállalat •apolc.sá- nyi, bánovcei, prievidzai, uhrovcei és dolnékamenicei üzemrészeinek dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére közös kötelezettségvállalást tettek, hogy az év végéig több mint 4 és félmilliő korona értékű bútort gyártanak terven felül.

Mit tegyünk Zeraplénb'^n?

Amikor még Zamba Mihály volt a CslSz zempléni szervezetének elnöke, .sokkal jobban ment Itt a munka. Semmire sem volt panasz. A fiatalok nagyon jól dolgoztak. A helybeli szövetkezetnek is sokat segítettek a munkában, különösen a káposzta kapálásában vettek részt a fiatalok. A fiatalok szerelték fel a helyi hangszórót is a községben. Most már a hangszórón keresztül hallgathatják 3 víg zenét. Egyszóval, nagyon jól ment p munka.

Ma azonban annál siralmasabb a helyzet. Ma, hogyha a fiatalok esténként össze is jönnek a kultúrteremben, sakkoznak, vagy beszélgetnek, egyre csak Zamba Mihályt, a szervezet régi elnökét emlegetik, aki ősszel vonult be katonának és most katonai szolgálatát teljesíti. Emlegetik-emlegetik, de ók maguk semmihez se fognak. Szegény zempléni fiatalok! Nagyon sokat kell ám dolgozni, hogy azt mondhassuk, már mindent megtettünk. Ezt talán sohase mondhatjuk. A fiatalok csak nézik, nézegetik a két bezárt szekrényt is, amelyben a könyvek vannak. A szekrények kulcsa a tanitónöriél van, Hru- bac.ska Kláránál.

Csak már egyszer közénk jönne, mondogatják, akik a kultúrteremben összegyűltek. Mirevalök a könyvek. .A tanítónő talán attól tart, hogy megesszük őket. Miért zárja el a könyveket elölünk. Talán irigyli tölünk a tudományt? Milyen tanítónő az, aki elzárja a könyveket az olvasók elöl? Rossz bizonyítványt érdemel az ilyen tanító. Sajnos ilyen ro.ssz tanító van a mi falunkban is Zemplénben.

Vegyük csak szemügyre, itt van Süt- tő János is, a szervezet új elnöke. E- gész fiatal .csak 19 éves. Hosszabb időn keresztül nem is tartózkodott a faluban, valahol távolabbi vidéken dolgozott. Az is lehet, hogy már nem ismeri a hazai körülményeket. Szép az, aki víg, de 6 már egy kicsit túl sokat nevet. Alaptalanul tréfára veszi a legkomolyabb dolgokat is. Ez már aztán hi- ^1 Hiszen látjuk is a következményeket. A sok káros, rossz entdményt. Ha

az elnök nem veszi komolyan a komoly dolgokat, akkor ez a többi tag'-a is átragad. A tagsági dí.jekat sem akarják fizetni. Miért fizessünk tagsági díjat, mondják, hiszen mióta Zamba Mihály bevonult katonának, azóta sehogysem m'egy a munka a szervezetben. Ebből látni, hogy a fiatalokkal keveset törődnek. A fiatalok pedig dolgozni szeretnének. Belátják, hogy csakis a jó munkán keresztül lehet jó a szervezeti élet. Ha nincs jó munka, nmes jó szervezeti élet, tagsági díjat sem akarnak fizetni. Csakhát komoly és okos vezetőre volna itt szükség, aki jó példával előljárna. Hiszen a kultúrteremben minden este összejönnek Mit kellene tenni? Munkát kell adni a f ataloknak, hogy dolgozhassanak a szervezetben. Munkájukkal akarják kimutatn’, hogy mit tudnak tenni a közösségért Menynyire érdemesek arra,- hogy tagjai a szervezetnek. Büszkék szeretnének lenni és eredménnyel szeretnének eldicsekedni. Az eredmények v'dámmá tennék őket. Akkor aztán megfizetnék a tagsági díjakat is. Tehát 3 zempléni CslSz- szervezetben is érvényesíteni keil a Központi Bizottság XI. teljes ülé.sének határozatait. Tartalmassá, élvezete.ssé kell tenni a szervezeti életet. Sokkal jobban megy majd akkor a munka. A hibák is megoldódnának.

Hiba van itt a politikai iskolázás körül is. Az iskolázás kezdetén a hnll- gatók kétszer jelentek meg az iski,iázáson. Azóta is volt már politikai iskolázás. Most már egyre kevesebben jelennek meg az iskolázáson. Bizonyára, ennek is megvan a maga oka. Ha az iskolázás helyes mederben folyna, akkor nagy volna az érdeklődés és örömmel járna oda a fiataisáp. Biztos unalmasak ez előadások. Ha a hallgatók elmaradoznak az iskolázásrói, annak legtöbb esetben az az oka, hogy az előadó nem ed elő érdekesen és színesen. Nincs annál unalmasabb, mint egy rossz előadást végighallgatni Különösen a fiatalok nem szeretik az unalmas dolgokat. De ha érvényesítenék a Központi Bizottság határozatait, jobb lenne a munka. B I.

A gyűlés, mint mindig: a hirdetett időpontnál sokkal később kezdődött. Fontoskodó elvtárs, az elnök, végre felállt. Megköszörülte torkát. A terem moraja elült.

— Tisztelt elvtársnók, elvtársak! Szervezetünk. nevében mindenkit köszöntök és örömmel üdvözlöm a körünkben megjelent Büszke elvtársat is, a hozzánk érkezett kultúregyüttes vezetőjét. A kultúros elvtársak fáradtságot nem kímélve, a rossz Időjárással nem törődve, eljöttek közénk, hogy ma Móricz Zsigmondról tartsanak előadást. Tehát a gyűlést megnyitom.

És leült. Büszke elvtárs feléje hajolva .súgott valamit. Felállt hát újra.

— Igen elvtársak ... Hát kezdjük meg. Az idó halad, pedig minden perc drága, különösen most, amikor egész országunk « szocializmus nagy művét építi. Hallgassuk meg hát Büszke elvtársat, aki Móricz Zsigmond életéről, munká.sságáról fog néhány szót szólni. Átadom a .szót Büszke elvlársnak. Kérem tartsa meg előadását.

Büszke elvtárs az asztal elé perdült. Néhány pillanatig hallgatagon szembenézett a közönséggel, mint aki vár valamit. Aztán szónoki hangon kezdte:

— Igazán kedves, hogy ilyen szép számmal ö.s.szegyültek. Engedjék meg. hogy ebből az alkalomból néhány szót szóljak... úgy szívem mélyéből...

Büszke elvtárs előadása

És itt tekintetét a lányok csoportjára szegezte. Néhányszor még megismételte: úgy szivem mélyéből... aztán folytatta.

— Mert amikor olyan szép, kedves, jó, egyszerű és fennséges itt minden. Most... igen, csak most... csakis most érzem... ezen az ünnepélyen, itt, ezen a helyen ... hogy mi. ..

Itt szívére tette a kezét, meghajolt kissé. Hangja szónokias hévvel csengett; Mi kultC'rmunkások eljöttünk ide. az egyszerű dolgozók közé, hogy a kultúrára szomjas lelkeknek íróink, költőink fennséges gondolatait tolmácsoljuk ... Néhány jól cse*gö jelzővel illette még az írók és költők munkás- .ságát.

Bakos néni közben Türelmes Marihoz hajolt: Hallod-e, hallod-e, arról a miféle Móriszról beszél már? Mari csal; megrázta a fejét. A másik padsorból Hamar Jancsi elkezdett integetni a lányok felé. Azok közül meg telkunco- gott valaki.

Büszke elvtárs is észrevette a terem fokozatasan erűsödö morajlá.sát. Most már felcsapta a fejét. Kutatóan nézegette a mennyezetről végigcsüngö papírszalagok díszét. — Nem figyeltek? —

gondolta és agyán átcikkázott Morgó bácsi tanácsa, melyről akkor beszélt, amikor korteskedési emlékeit idézgette: Ha zúgtak, morogtok, akkor csak halkan, finoman, rezditettem a szót...

Büszke elvtárs hát elhalkuló hangon, ' szinte már csak suttogta a terem felé: Most pedig Móricz Zsigmondról néhány szót. Igen, Móricz Zsigmond ... igen, ez a nagy Író... ez a nagy, nagy szocialista Író ,..

Valóban, a moraj kissé enyhült. Csak néhány megfázott ember tüsszentett. Büszke elvtárs hangja hirtelen átcsapott a szónokok vitázó lendületébe:

— Mert ugy-e, szocialista volt Móricz Zsigmond is — és elhallgatott.

Az emberek feszülten figyeltek. Büszke elvtárs örömmel gondolta; Mégis okos szónok volt Cicero. A vitázó módszerrel igazán jó hatást lehet elérni. De felötlött benne a kétség: Vagy talán a hitvitázók beszéltek így? — most más tárgyilagos egyszerűséggel folytatta:

— Először is, mert Móricz a „Boldog ember" .című könyvében, vagyis első nagy regényében egy egyszerű paraszt életét irta le. Halkan hozzátette: Hála népi demokratikus rendszerünknek, ezt a könyvet nemrégiben az emkábéka kiadta, hogy tanuljunk belőle. Másodszor pedig azért, mert jó barátja volt Józ.sef .Attillának, «kivel sokat, de sokat együtt írt. Verseket is ... Igen verseket is kérem ...

A terem.ben i'ijra erősödött a zaj, Felemelte hjí Tiangját és lendülettel befejezte; V'erseket, mert ennek a nagy költőnek a lantján hangzottak el legerősebben, legelbájolóbban népünk forradalmi hangjai.

Meghajtotta magát. Várta a tapsot. De csak a beszélgetés erősödött. Meghajtotta hát magát mégegyszer és visz- szaüit a helyére.

— Nos, kezdjük a vitát. Ki lesz az első hozzászóló?

Senki sem jelentkezett.

— Tessék, ki jelentkezik?

Erre sem jelentkeztek.

— Tessék, szóljanak kérem, nem baj az sem, ha valaki helytelenül mond majd valamit. Nem! Itt senki se fogja kinevetni. Azért vagyok itt, hogy mindent megmagyarázzak.

Barátságos Katka jelentkezett: Én kérem épp 3 napokban lapozgattam az öcsém könyveit. Az egyiknek valami Irodalomtörténet volt a cime. Abban azt olvastam, hogy Móricz Zsigmond első

nagyobb és nevezetesebb munkája egy elbeszélés volt. Ügy emlékszem „Hét krajcár” volt a címe. Hogy van ez?

Többet nem is szóit. Leült. Per.s7e Büszke elvtárs nem válaszolt. H:>gy is válaszolt volna ilyen kérdésre. Csupán nyájasan mosolyogva megkérdezte: Szabad a nevét? Felírta.

— Kérem a következőt.

Figyelő Bandi, a hatodikos pionír jelentkezett;

— Kérem, mi úgy tanultuk az iskolában, hogy Móricz Zsigmond első regénye a „Légy jó m'ndhalálig" volt. .Aztán a tanító elvtárs azt mondta, hogy József Attilával Móricz Zsigmond csak egyszer találkozott. No meg, Irt verseket, de azért még ...

Ez már túl sok volt. Büszke elvtárs előkelőén felhúzta kabátja ujját és ka- órájára pillantott. Fe'ugrott.

— Bocsánat, az idő eljárt. Túl részleteztem Móricz Z.3Ígmc>nd munkásságát. A vitára már nem jut idő. Bocsánat. Néhány perc múlva indul a vonatom. Majd legközelebb elvtár.saim ,.. Az ajtóból még vlsszamtegetett: Viszontlátásra elvtár.sak.

Tanulság: Addig jár a korsó a kútra, míg hI nem törik Vagyis Addig jár felkésziik’tlenül falujárásra j kuliúr- munkás, mig ... a többit már magatok Is tudjátok. Hajdú András