Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-12 / 86. szám

1953. december »■ M. V. Gogolevová, csehszlovákiai barát ai körében. Sok új tag jelentkezett a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetségébe A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében új dolgozókkal bővültek a CsSzBSz sorai. A bratislavai kerületben a Barátsági Hónap alatt több mint 5.400, a kassai kerületben több mint 4.600 és a nyitrai kerületben körülbe­lül 2.500 dolgozó jelentkezett a szö­vetségbe. A bratislavai kerület nagy- szombati járásában 574 dolgozó kérte a CsSzBSz-be való felvételét. A bazini járásban 320, a trencséni járásban több mint 260 dolgozö jelentkezett. Szlovákia sok üzemét, földmüvesszó- vetkezetét és a többi munkahelyeket, háztartásokat agitációs kettősök járták be. Ezeknél a kettősöknél jelentkeztek a dolgozók a Csehszlovák-Szovjet Ba rátság Szövetségébe való belépésre. Főiskoláink életéből Már két hónapja, hogy a bratislavai Szlovák Egyetem filozófiai karának hallgatói elkezdték a tudományért fo­lyó harcot. Az első éveseknek minden újat jelentett az egyetem. Ahányan vagyunk, mindannyian más és más vi­dékről, más iskolából kerültünk ide. S(*an a Dolgozók Előkészítő Tanfo­lyamáról jöttek a főiskolára, hogy dol­gozó népünk beléjük helyezett bizal­mát. reményét valóra váltsák. Az egyetemen nagyszerűen megszer­veztük a tanulást. A tanulók szakok szerinti tanulócsoportokat alakítottak. Az egyes tanulócsoportok között élénk veréseny folyik. A tanulócsoportokban nagy súlyt fektettünk a gyengébb ta­nulók kisegítésére és a tanulmányi színvonaluk emelésére. A csoport ülé­sein mindig résztvesz egy több tapasz­talattal rendelkező másod- vagy har­madéves egyetemi tanuló, aki a felme­rülő kérdésekre helyes választ ad. A csoportok ülésein élénk- vitát foly­tatunk az időszerű tudományos, politi­kai és kultúreseményekröl. Öröm hall­gatni, amikor a tanulók kipirult arccal, nagy hévvel magyarázgatják egymás­nak a szemináriumon felvetett kérdé­seket. Gyakran alakulnak különféle né­zetek. Nézzük csak, hogyan folynak a sze­mináriumok? Már a szeminárium meg­kezdése előtt nekigyűrköznek e várha­tó vitáknak. A kiadott tárgykörrel kap­csolatban mindekinek van valami prob­lémája. Egy ilyen szeminárium csupán 10—20 hallgatóból áll. A szeminárium lefolyása nagyon élénk szokott lenni! A vita általában lassan indul, majd át­lendül hevesebb tormába, szinte lázba jönnek a jelenlévők. Mindenki meg a- karja mondani véleményét, megjegy­zését a feltevödött kérdésről. Minden szemináriumban akad egy-két úgyne­vezet nagyvitázó is, kik érveik alátá- mesztására néha egész halomra való könyvet hoznak magukkal- Befejezés­kor a szeminárium vezetője kiértékeli a hozzászólásokat. De ezzel még nem fejeződik be a vita. Folytatódik a vil­lamoson, az utcán, az internátusbán, vagv az egyetemi folyosóin a szünetek alatt ő könyvtárak nagyba elősegítik a ta- nulá.'.t. Mindnyájan látogatjuk az egye­tem könyvtárát, a városi könyvtárt vagy más intézményeket. Sok könyvvel rendelkeznek, sokat tanulhatunk. Az egyetemi könyvtárban csak úgy. hem­zseg a sok főiskolás. Természetes, hi­szen itt megtalálhatjuk a tanulmányhoz szükséges szakirodalmat és az nélkü­lözhetetlen a főiskolások számára. A filozofie! fakultáson több magyar anyanyelvű diák is tanul. Ez csakis a sztálini nemzetiségi politika alapján le­hetséges. Némely magyar tanuló még nyeivi nehézséggel küzd, de nagy szor­galommal lassanként kiküszöbölik a nehézségeket. Nagy segítségünkre van a szlovák tanulók önzetlen segítsége. A pszichológiát hallgató Hegedűs Jó­zsef és Liptay Lothar, akik a komáro­mi magyar gimnáziumban érettségiz-, tek, így nyilatkoznak a főiskolai élet­ről: Eleinte kezdeti nehézségekkel küzdöt­tünk, de ez minden első évesnél így szokott lenni. Két hét leforgása alatt már megismerkedtünk a főiskolai tanu­lási módszerrel. Nagy segítséget jelent számunkra, hogy előadóink lelkiisme­retesen figyelembe veszik azt, hogy mi nyelvi nehézségekkel küzdünk. A kon­zultációkon is a lehető legrészleteseb­ben megmagyaráznak minden nehezebb kérdést. A szlovák és cseh tanulókkal a legjobb barátságban élünk. Közöttünk nem léteznek nemzetiségi kérdések — mondja Kerekes István, szintén első­éves hallgató. Ö is a Dolgozók Előké­szítő Tanfolyamáról került ide. Mun- káscsaládbó! származik. A múlt rend­szer alatt nehéz anyagi helyzete miatt nem tanulhatott. Pedig nagyon sze­retett volna tanulni. Csak most a népi demokratikus rendszerünkben valósult meg Kerekes Pista álma. A főiskolára jutott 1 Most itt van, itt tanul egyike a legszorgalmasabb elsőéves magyar- szakos hallgatóknak! Az egyetem falai között dolgozó né­pünk fiai és lányai tanulnak, ők alkot­ják majd a jövő szoc'alista értelmiség magvát. Tudják erejüket, tudásukat megfeszítik, hogy a tudás bástyáját be­vegyék. így harcolnak népünk boldo­gabb jövőjéért. Somogyi Mátyás, főiskoiás BRATISLAVA ■ miFlDsAe-----------------------------­Nagycsalomián mégis betanulják a színdarabot Okolenszky L4szló hosszabb ideig Brünnben dolgozott. Brünn, a virágok és a parkok városa. Hatalmas szemkáp- ráztatóan díszes üzletek szinte rabul­ejtik az embert. Brünn sok szépséggel megáldott város. Nagycsalomiát és Brünnt egy nevezőre hozni igazán hal­vaszületett gondolat. Okolenszky Lász- lóéknak Nagycsalamián ven két hold földjük. Egyszer aztán László hazake­rült Brünnböl, mert hát a földön is dolgozni kell valakinek. Nagy szégyen lenne, ha a földjükön pipacsos lenne a búza és vadrepce is virágozna a krump­li között. Amikor hazakerült, azt mondta Sú­lya Lászlónak, aki közel lakik hozzá, hogy hát idehaza bizgny unalmas az élet. Nincs kultúrház. Rosszul működik a CsISz, nem jól dolgoznak idehaza, — Ha nem jól dolgoztunk, mutasd meg, hogyan kell dolgoznunk, hiszen már te is Itthon leszel — volt rá a válasz. — Egyedül? Egyedül semmit se te­hetek. Segítsetek. — Segítünk, de miben segítsünk? Majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. Mindenesetre kultúrház is kell, színpad is kell. Gyerünk el holnap a helyi nemzeti bizottsághoz — mon­dotta Okolenszky László. Másnap a két fiatal elment a helyi nemzeti bizottsághoz. Dénes elvtárssal és a bizottság elnökével beszéltek. Meg­tárgyalták a kultúrház ügyét. Nehezen jutottak dűlőre. Utoljára mégiá meg­lett az eredmény. A fiatalok rendelke­zésére bocsátottak egy házat. Megkez­A bőst dolgozók a Magas Tátrában A bősi szövetkezet öt tagja becsüle­tes munkája jutalmaként üdülni ment a Magas Tátrába. Az öt legjobb dol­gozót nehéz volt kiválasztani. A szö­vetkezet minden egyes tagja egész é- ven át kiválóan dolgozott. A nehéz vá­lasztás után az öt legjobb dolgozó: Kun János, a szövetkezet kovácsa, aki egész éven keresztül nehézséget nem Ismerve tervét mindig teljesítette. Both János, csoportvezető is a legjobb öt munkás között van. Both András, állatgondozó. Lelkes József szíjgyártó és Petasi Jó­zsef magtármunkás szintén nagy öröm­mel fogadták pártunk ajándékát, a tátrai üdülést. Ma a Magas Tátra minden szépsége, a hőlepte hegytető, a fenyveserdök és az üdülöházak kényelme, mind a dol­gozóké. A dolgozók itt pihenik ki fá­radalmaikat és itt pihenés közben gyűj­tenek új erőt a további munkához. Az üdülök között találjuk gyári munká­saink, bányászaink, kohászaink és az EFSz-ek legjobb dolgozóit. A Tátrában ezelőtt a kizsákmányolok és tőkések dőzsöltek. Ma a dolgozók százaitól hangosak a kirándulóhelyek. Megmentettek 1.200 lát A kassai kerületi állami erdészet dol­gozói az „Egymillió fát a köztársaság­nak” jelszó alatt folyó akció keretében azt a kötelezettséget vállalták, hogy az év végéig 1,900 fát mentenek meg a kivágástól. Eddig már több mint 1.200 fát mentettek így meg és ez a körül­mény arra ,ösztökélte őket, hogy fel­ajánlásukat december 21-ig teljesítsék. Szép eredményt ért el a kassai állami erdészeti igazgatóság is, amelynek dol­gozói a szálfa megtakarításánál 100 százalékot értek el, Betléren 100 köb­méter dorongfát takarítottak meg. A tanteremben különös lé^ör ural­kodik Lopva az órára pillantok: hat ó'^a felé jár az idő. A katedrán ma- ga.stermetű tanár beszél. Hangja meg­győző, Harmincad magammal ülök a hallgatók között és figyelem az elöa- da.st A magas matematika eddig fontos fejezetét fejti ki az előadó és meglepe- té.ssel állapítom meg magamban, hogy ebben a kisméretű teremben nagyon szoeo- kapcsolat keletkezett a tanár meg a diákok közt. .A szóbanforgó ma­tematikai tétel tökéletes meggyőzéssel mered rám a fekete tábláról. Még né­hány szó és összefoglalja a tanár az előadást, majd befejezi. Ez a pilzeni műegyetemen van. A szünetben felkeresem az egyetem tan­székének felelős vezetőjét, Dr. Pfeifer Jaroslav tanár elvtársat. — Már egyéves múlt áll ennek az intézménynek a háta mögött. Tavaly több városban, ahol főiskola is műkö­dik esti tanfolyam létesült, hogy köz­vetlenül a termelésben résztvevők, hi­vatalnokok a délutáni vagy esti órák­ban továbbfejleszthessék elméleti ké­pességeiket. Az illetékes minisztérium pontos tantervet dolgozott ki számunk­I mim MUfevEiEMEH re. A tananyag egészbenvéve azonos azon tananyaggal, amely a rendszeres főiskolai oktatás velejét képezi. A kü­lönbség nagyon elenyésző. Az esti tan­folyam célja elsősorban az, hogy szi­lárd alapot nyújtson a továbbfejlődés­re. Hiszen a tanfolyamot kizárólag azok látogatják, akik egyenes hordozói ma­gának a termelési folyamatnak, akik valóban tervezik és alkotják a nagyi­pari termelést — beszéli a tanár elv­társ. — Milyen hosszú időre van szétta­golva az egész főiskolai tanulmány tan­anyaga ? Az eddigi számitások szerint, foly­tatja a tanár elvtárs, az esti tanulmány öt évig tart. Vonatkozik ez főiskolánk mindkét tagozatára, a gépészmérnöki karra egyaránt. — Milyen tapasztalatai vannak a tanár elvtársnak az esti tanfolyam látogatói­val kapcsolatban? — Mondhatom egészben véve egész jó, de örömmel tehetem hozzá, hogy jobbak a rendes hallgatóknál. Az okot több körülményben kereshetjük. Az esti tanfolyamok hallgatói mint em­lítettem is tapasztaltak és idősebbek. Legnagyobbrészben nős emberek és jobb náluk az előfeltétel a kitartó, ko­moly munkára. Nem akarom ezzel le­kicsinyelni az iskolapadokból hozzánk került ifjúság képességeit. Ezeknek a diákoknak a felelősségérzete igazán megörvendeztet. Vannak azonban té­nyezők, amelyek a föiskola>i tanulmá- nyok terén azcrftnak kedveznek, aki.^t megszokták a mindennapi alkotómun­kát. Az esti főiskola látogatása jelentős önfeláldozást .akaraterőt igényel. Az ipari vállalatok ezért az esti műegye­temre csak a legjobbakat küldik a leg- jobbakból. ötéves, állandó, éjjelig tartó munkára csak az tudja magát leköte­lezni, aki kellőképpen tudatosította magában napjaink egyik nagy felada­tát: ipari termelésünkhez sok szak­munkás kell. A szocializmust építő munkás nem képzelhető el szaktudás nélkül. Ez le­beg az esti tanfolyam hallgatóinak sze­me Vlôtt. Bizony alacsonyfokú szaktu­dással senki sem képes betölteni fon­tos társadalmi szerepét. Sas Ferenc, Prága. dődött a munka. Küiordták a kereszt­falakat, rendbehozták az ajtókat, ab­lakokat, ^ beépítették a színpadot. Kály­hát is szereztek, hogy télen fűteni tud­janak. Az épület rendbehozásánál Ke­resztes Lajos tanító is segített. A kul­túrház berendezésével a szervezeti é- let is új lökést kapott. Üj tagokat is szereztek a CsISz-be. A régi tagok nem voltak tevékenyek, nem tartották szem előtt a szervezet célkitűzéseit. Ezért a CsISz-szervezetben új tagok­kal kellett elindítani e vérkeringést. Az új tagok toborzását is Súlya László és Okolenszky László végezte. De Keresz­tes Lajos tanító is sokat segített. Ta­valy sok jó pionír volt az iskolában. Ezekre támaszkodtak, ezekre alapoztak. A volt pionírokat beszervezték a CsISz- be. Egyiknek se kellett kétszer mon­dani, hogy legyen tagja az Ifjúsági Szö­vetségnek. A volt pionírokat odahúzta az érzelmük. Még á szívük is jobban dobogott, hogy CsISz-tagok lehettek. D« meg is indult a munka a szerve­zetben. Most már vannak, akik segíte­nek Okolenszky Lászlónak. Most má” nem áll egyedül. Együtt vannak a munkatársak, fiatalok és forri bennük a tettvágy. Most már kultúrműsorra is készülnek. A Csikós című színművet akarják előadni. A színdarab betanulá­sa azonban érdekes bökkenővel indult meg. A régi CsISz-tagok, különösen a lányok visszaadták a kiosztott sze­repeket. Skerec Mária és Balázs Margit is azt mondotta, hogy olyanokkal, akik nemrég kerültek ki az iskolából, nem lesznek sem egy fedél alatt, sem egy színpadon. A két lény visszaadta a szerepet. Lett erre nagy gabalyodá.s. A kulákok a markukba nevettek. Már azt a hírt terjesztették a faluban, hogy nem lesz semmi a színdarab betanulá­sából. Azt gondolták, hogy a szerve­zet tétlenségbe süllyed vissza. Erre aztán nagyokat nevethettek, diadalma­san, gúnyosan. A korai öröm regge l vendég volt, amely nem maradt soká a háznál. Hiába adta vissza Skerec Má- 'ria és Balázs Margit a szerepeket, az a két büszke lány, akik nem is tudják, hogy mire büszkék. Vannak Nagycsolo- mián még olyan lányok is, akik áldoz­nak a közösségért. Elvállalták a sze­repeket, mégp^ig azok a lányok, akik pionírok voltak. Okos lányok. Szép 13- nyok. A főszereplő Mézes Mariska. Még Kakas Gyula is szerepel, pedig nem is tagja a CsISz-nek. Kár, hogy sok sze­replő kell a színdarabhoz és így a sok nevet nem is tudom mind leírni. De aztán, amikor táncmulatság lesz. akkor minden fiú azokat a lányokat táncoltatja majd, akik a CsISz-ben is jól dolgoznak. Azokkal is táncolnak, akik nem tagjai a CslSz-nek, ellenbeti a munkájukkal mégis támogatják a szervezetet. Azok a lányok pedig, akik visszahúzódnak a szervezeti élettől és elkülönülnek az olyan fiataloktól, akik példás szervezeti életet élnek, csak petrezselymet árulnak. így jártak az<.k is, akik a szerepeket visszaadták. Kap­csolódjanak bele a munkába, hogy ne áruljanak petrezselymet. Bagota István Ipolypásztón példásan dolgoznak Ipolypásztón nem jól működött a CsISz szervezete. A szervezet elnöke Kassai Sándor, nem törődött a fiata­lokkal. Az alelnökben Ka.ssai Eszterben meg volt ugyan az akarat, hogy tö­rődjön e szervezet életével, de vala­hogy mégsem tudott odahatni, hogy jól működjön a szervezet. Farkas Lajos az ősszel jött haz.a a katonaságtól. .A fiatalok örömmel aján­lották, hogy Kassai legyen a szervezet elnöke. Az egyik gyűlésen aztán meg­választották elnöknek. A gyűlésen je­len volt Sneider Zsuzsanna is, aki a CsISz zselizi járási titkárságán dolgo­zik. Megbeszélték a problémákat és ki­utat kerestek abból a kátyubólj amely­be az elapszervezet süllyedt. Farkas elvtárs örömmel fogott te­vékenységéhez. Nagy kedvvel és ko­moly határozottsággal néz a további feladatok elé. Mindjárt a működése kezdetén ll-röl 40-re emelkedett a CsISz-tagok létszáma. A Fucsík jel­vényszerző versenyre és PPOV jelvény­szerző versenyre is megszervezte a fia­talokat. Kötelezettséget vállaltak, hogy a jövő év júniusáig mindkét jelvényt mindannyian megszerzik. Megszervez­ték az orcxsz nyelvtanfolyamot is. Min­den szerdán tanulókörökbe csoporto­sulnak és tanulják az orosz nyelvet. Az orosz nyelv hozzásegíti majd őket, hogy még alaposabban megismerkedjenek a szovjet nép, különösen a komszomolis- ták életével. Sokat akarnak tanulni a Szovjetuniótól. A kultúrténykedés is nagy lendületet vett. A Vödör és napsugár című szov­jet színművet tanulják be. A bemuta­tót ebben a hónapban tartják. Pásztor elvtárs erősen állítja, hogy az ipoly- pásztői szervezetet a járás legjobb szervezetévé építi ki. Az ipolypásztói szervezettől példát vehetnek a kétyi, famedi és a barsendrédi fiatalok, mert ezekben a községekben a fiatalok szé­gyenére rosszul működik a CsISz-szer- vezet. Nagy Károly, Zselíz A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja Sztálingrádban Sztálingrád város dolgozói a Csehszlo­vák-Szovjet Barátsági Hónap napjaiban nagy érdeklődést mutatnak Csehszlo­vákia népei élete és a szocializmus épí­tésében elért sikeréi iránt. A sztálin­grádi traktorgyár kultúrpalotájában e- zekben a napokban megnyitották a csehszlovák írók könyveinek kiállítását. •A látogatók figyelmét legjobban felkel­tette Július Fučík „Üzenet az élőknek" című könyve. Július Fučík e harmincas években meglátogatta Sztálingrád városát és megtekintette a traktorgyárat is. A sztálingrádi traktorgyár dolgozói tisz­telettel emlékeznek Csehszlovákia nem­zeti hőséről. A kiállításon látható Zde- nek Nejedlý akadémikus „A cseh nem­zet történelme” című munkája. Márw Pujmannová „Játék a tűzzel” című re­génye, és e „Csehszlovák írók elbeszé­léseinek gyűjteménye” című könyv. A kultúrpalota könyvtárának dolgo­zói a traktorgyár minden részlegén be­szélgetéseket rendeznek Csehszlovák! i népeinek életéről, valamint a szovjet és asehszlovák nép barátságáról. A sztálingrádi és a Sztalingrád-kerületl mozikban kultúrotthonokban és klubok­ban csehszlovák fUmeket mutatnak be. A ‘ó síiózás eredménye A nádszegi szövetkezet tagjaival az elmúlt évekről beszélgettünk. Most egy éve a szövetkezet állatállománya szomorú képet nyújtott. Tudják ők ezt jól, ezért most jobban akarják kihasz­nálni az időt. Sílóznak, hogy állatállo­mányuk részére elegendő takarmányt ] biztosítsanak. A munka gyorsan halad. I Sllózási tervüket, 2.500 m3 takarmány i besllózását rég túlszárnyalták. A tcr- i vet kétszeresen is túlteljesítik, ök \f> j hozzájárultak ahhoz, hogy a galántai 1 járás sílózási tervét túlteljesíthette. Felszerelik a Rózsahegyi gépgyárban g yártott Vitek cégjelzésü textilgépeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents