Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-02 / 83. szám

81 fflÓSÁG iiireli a Szovjetunióliól Nézeteltérések a francia kormányon belül Laniel több minisztere lemondással fenyegetőzik A mezőgazdaság és állattenyésztés fej­lesztésének programmja gyors ütem­ben valósul meg a Szovjetunióban. .A IvovI mezőgazdasági gépgyár még az idén 15 ezer ilyen hordozható lakar- manvfüllesztó berendezést gyárt az ál­lami és koihozgazdaságok számára. ♦ A kujbisevi opera és balettszln- ház bemutatta Smetana „Hurbička" cí­mű operáját. A Szovjetunióban eJsóíz- ben itt adták elő ezt a Smetana-operát. ♦ A szovjet konzervgyárak befeje­zik az idei gyümölcs- és zötdsógtermés feldolgozását. Már egymillióval több konzerv van készen, kompótok. Já­rnék, zöldségfélék, stb. mint egy évvel ezelőtt. ♦ A világ legnagyobb villanyerömü- véiiek építői Kujb'sevben megkezdték az óriási földgát elárasztását. Ebbe f gátba 30 millió köbméter föld és sok- •ok ezer tonna kő kerül. így jelentő­sen emelkedik a Volge sziaitje és lét­rejön a Kujbisevi tenger. ♦ A Szovjetunió élelmiszeriparának hatalmas méretű kibővítését mutatja, hogy ebben az évben ezer új élelmi­szergyártó vállialat kezdi meg a ter­melést. Rövidesen elkészül Mizocsmszk- ban (voronyezsi terület) két hatalmas cukorgyár, melyek majd naponta húsz vagon cukrot gyártanak. Hat új cukor­gyárat helyeznek üzemb"' Ukrajnában és Moldavában is. .Az egyik nioldavai gyár 22 vagon cukrot termel majd na­ponta. Üj olajgyárak egész sora épül fel — s részben már felépült — ebben az évben, A gyárak naponta 150 vagon olajos magot dolgoznak fel. 28 űj hús- és zslrfeldolgqzó kom­binát kezdi meg még ezidén a terme­lést. Az új gyárak egy műszak alatt 500 tonna húst képesek feldolgozni. Hatalmas kolbászgyárak épülnek Gor­kijban, Sztalinoban és a Szovjetunió más városaiban. UNIVERZÁLIS RAKODÖGCP A Szovjetunió gépgyárai a kolhozis­ták munkájának megkönnyítésére egy­re több új gépet gyártanak. Az egyik ilyen gép az univerzális rakodótjóp, amelyet yyökérnövények, trágya, tüld- ségfólék, valamint homok, mész és más poralakú vagy darabos anyagok rakodására lehet használni. A gyökér- növények és zöldségfélék rakodása meritövederszerú villákkal történik, a piiralakú anyagok rakodása pedig kü­lönleges védőburkolat segítségével, amelyet ezekre a villákra húznak rá A közeljövőben megkezdik a gép sorozatgyártását. NEGYVENTONNÁS ÖNKIÜRlTÖ KOCSI A minszki autógyár 25 tonnás ön- kiürítő tehergépkocsijait széles körben ismerik már. A gyár most egy negy­ven tonna teherbírású önkiürltö, von­tatott kocsi kipróbálását fejezi be. Ki­rakodásnál a kocsi hidraulikus emelő­szerkezet segítségével jobb vagy bal old.alra billen. A kocsit a .,CSTZ"-márkájú 140 ló­erős traktor viuttatja. HA FAI MAS ÜJ marógépek A Gorkij marógépgyár ebben az év­ben etjvedi munkapadot gyártott a 3 500 kilowattól 150.000 kw-ig terjedő teljesiiőképességú turbogenerátnrok. forgórészeinek megmunkálására. A gép 12.5 méter hosszú és 2 80 méter át­mérőjű tengely megmunkálására al­kalmas. A munkapadot 22 villanymotor hajt­ja, valamennyi műveletet önműködőé,i végzi el. .A gépet egy dolgozó kezdi egy kapcsolótábláról gombnyomással. A francia nemzetgyűlés kedden foly­tatta a pénteken elnapolt külpolitikai vitát, amelynek során tudvalévőén Bi- dault külügymin'szter (hirtelen rossz.ul- létc) miatt el kellett halasztani a ha­tározathozatalt. Az utóbbi napokban a parlament fo­lyosóin tárgyalások és alkudozások folytak a határozati javaslatokról. Cos- tef-Floret, az MRP képviselője, mint ismeretes, a vita elején rövid határo­zati javaslatot terjesztett elő. E hatá­rozati javaslat helye.sli az úgynevezett „európai egyesülés” politikáját. A- mint azonban a vita kibontakozott, a kormánykörök egyre világosabban lát­ták, hogy nehéz lesz olyan többséget összetoborozniok. amely hajlandó he­lyeselni ezt a politikát, vagyis lényegé­ben az „európai hadsereg” megterem­tését. Costef-Floret, hogy mentse » menthetőt, a jobboldali 'ZociaHsta ve­zérek lzlé.se szerint átdolgozta határo­zati javaslatát. Guy Mellet, i szocia­lista párt főtitkára áll az élén annak a szocialista képviselőcsoportnak, amely különböző fenntartásokkal hajlendő tá­mogatni az „európai hadsereg” .izer- vezetét. Mendes France, radikális képviselő váratlanul határozati javeslatot ter­jesztett elő, amelyben indítványozta, hogy az egész külpolitikai vitát napol­ják el 19.54 január 2B-ig. Mendes Fran­ce Indítványával együtt már 11 határo- z«ti javaslatot terjesztett elő. Costef­Floret javaslata kivételével mindegyik bizonyos mértékben ellenségesen fog­lal állást az „európai védelmi közösség” tervezetével: vagy fenntartásokat tar­talmaz, vagy pedig közvetlenül, illet­ve burkoltén elitéli azt. Ilyen előzmények után került sor a november 24-i ülésre. A délelőtti ülé­sen többen szólaltak fel. A vita alatt lázas alkudozások foly­tak a színfalak mögött. Hír szerint az MRP, Bldault külügyminiszter pártja, lemondott egy önálló határozati ja­vaslat előterjesztéséről és inkább haj­landó volt támogatni Guy Mollet hatá­rozati javaslatát. Kiderült azonban, hogy ennek a határozati javaslatnak sincs sok esélye, többségi szavazatra. A külpolitikai vita az egész éjtszaka folyamán rendkívül drámai körülmé- n.yek között folytatódott, A vitát két ízben is félbeszakították, mert magán a kormányon belül is é- les nézeteltérés merült fel az „európai védelmi közösség kéndésében. Lanie! több minisztere lemondással fenyege­tőzött arra az esetre, ha a kormány politikája „túlságosan kedvező lenne” az „európai hadsereggel" kapcso'atbun. Az ülés felfüggesztése után mindkét alkalommal rendkívüli minisztertaná­csot tartottak, s a miniszterek a külön­féle burzsoa csoportok képviselőivel is tanácskozásokat folytattak. Kétszeri megszakítás után a kormány .lónak lát­ta, hogy harmadszor is kérje a vita fel­függesztésit. iirrUtit /I HETEN Benoit Fraclion a vizsgá’óbíró elolt azonnali ízabadfál rabelyezését követelte A vasárnap letartóztatoU; Benoit Frachont. a CGT főtitkárát hétfőn kihallgatta Michei v-zspá!ób’ró. A vizs- Cá'óbiró közölte vele. Iiogv ugyanazo­kat a vádakat emelik ellene, ame'yek alapján nemréc a francia reakció több kommunista képviseUH mqg akart fn.sz- tani mentelmi in.gától. Ezek/« vádak azonban, — mint ismo>-etrs — a nem­zetgyűlés mint komolytalanokat visz- szautas'totta és nem iáru't hozzá a kommunisia képviselők mentelmi jo­gának felfüggesztéséhez. Benoit Frachon a viz.sgálóbiró kíiz- lésére adott válaszában illetéktelennek nyílvánította a bíró.ságot arra. hogy bírálja a CGT tevékenvségét. Kétségbe vonta az ellene eme't vádak jogi ér­tékét, valamint aAkat a kifogásolt nyilatkozatokat, amelyeket neki tu­lajdonítanak. Frachon követelte, hogy azonnal vonják vissza az ellene kiadott letartóztatási parancsot és boc.sássák szabadon. A IVloBzadik-per tnrgyalása Moszadik és Riahi az iráríi badse- ľcg volt vezcrka’i 'ő-.öke peiének lúi'.gValisán, november 22-én és 2:)-án ’,/mude katonai főügyész folytait i víribeszédét: •Moszadik szót kért a bíróság elnö­kéből és k',]e!enteitp: az ügvész ..i.s^en- telepséggel” vádolja ”t. hogy köny- nyebben meggyilkoltathassa. .áz elnök javaso'ta az ügyésznek hngy ne fogla'kozz.on a továbbiakban a vallási kérdésikkel. A második világháború befejezése óta az angol-amerikai imperialisták tö­rekvései külpolitikai téren lényegében arra irányultak, hogy béké.s szólamok­kal körülbástyázott, a Szovjetunió el­len irányuló háborús megegyezésekbe kényszerítsék a kapitalista országokat. A szerződések keretén beiül támasz­pontokat hoznak létre elsősorban azok­ban az országokban, amelyek a föld­rajzi helyzetük következtében, egy a Szovjetunióban és a népi demokráciák ellen irányuló támadás esetében felvo­nulási területet képezhetnek. Ennek a törekvésnek a megvalósítása során é- vek óta többek között azzal kísérletez­nek, hogy a közel- és közép-keleti or­szágokat sikerüljön egy ilyen háborús tömbbe egyesíteni. .Az Eszak-.Atlanti Szövetséghez hasonlóan megakarták szervezni az úgynevezett „közép-keleti védelmi szervezetet is”. Törekvésük a- zonban olyan heves ellenállásra talál­tak az arab országok népeinél, hogy a terveket mindezideig nem sikerült megvalósítani. Milyen körülmények teszik jelentősé a Közel- és Közép-Kelet országait és ezek között Pakisztánt amerikai há­borús tervek szempontjából? Elsősorban maga a közel- és közép­keleti országok területi kiterjedése, mert ha hozzá vesszük a földrajzilag és politikailag is hasonló jellegű Cszak- .Afrikát, akkor azt látjuk, hogy Cibaal- tártól egész az Indiai Óceánig magáhi foglalja a Földközi Tenger déli és ke­leti partjait övező és a velük szom­szédos országokat: Egyiptomot, Szu­dánt, Izraelt, Jordániát, Szíriát, Jément, Törökországot, Eibánont, Irakot, Szaudi Arábiát. Iránt, .Afganisztánt és Pakisz­tánt, A terület nagyságánál azonban na­gyobb annak sztratégiai jelentősége Ezek a felsorolt államok három föld­részt, Európa, Ázsia és Afrika között fekszenek és Így fontos tényezöl az imperialisták sztratégiai terveinek. Az iráni, iraki és egyiptom olaj is mint elsőrendű fontosságú sztratégiai nyers­anyag kelti fel az imperialisták érdek­lődését. Továbbá ezeknek az államok­nak az elmaradott nvomorban és tudat­lanságban tartott lakossága m nt ágyú- töltelék szerepel az amerikaiak háborús számításaiban. .Az imperialisták gyar­mati bázisa távol keleten elsősorban Kína felszabadulásával igen nagy mér­tékben leszűkült és az amerikaiak — természetesen az angolok rovására — I ezeknek az országoknak a megszerzé- I sével igyekeznek magukat kárpótolni. Meg kell említeni azt is, hogy a közép- I keleti parancsnokság terve és a mo.s- tani amerikai mesterkedések Is nem­csak a Szovjetunió és a népi demok­ráciák elleni felvonulási terület bizto­sítását célozzák, hanem az arab nem­zet felszabadító mozgalom elfolytására Is irányulnak. A középkeleti államok közül Pakisz­tánt „tüntette ki” megkülönböztetett érdeklődé.sével az amerikai külpolitika. 1947-ben Indiát a Brit Bi>-odalotn két domíniumára, az indii i unióra és Pakisz­tánra osztották fel. Ez utóbbit külön­böző tartományok és államok egvesi- tésével hozták létre. Érdekes meoem- líteni, hogy ez a 360 000 négyzetkilo­méter területet magában foglaló 7.5 milliós ország két egymástól ezeröl- száz kilométer távolságra fekvő részre nyugat és kelet Pakisztánra oszl'k. Itt mindjárt megjepvezhetjük azt is, hogy ez a területi kettős.ség az amerikai számításokban jelentős szerenhez jut, amennyiben a saját utakon járó India sakkban tartását is elősegíti. A közel­múltban lezajlott kétoldalú „ba''áti” látogatások eredménveképnen a nnWIsz- táni küldöttek az ENSZ-ben több or­szágot tájékoztattak arról, hogy Pa­kisztán megengedi az Egyesült Álla­moknak a területnél lévő támaszpontok felhasználását. Továbbá arra is, hogv amennvihen fel fegyverzik Pakisztánt hajiiindók belépni a védelmi közösség­be is. Pakisztán főkormánvzóia a kö­zelmúltban tárgyalt Elsenhowerrei és Dullessel és ez a hivatalos tárnvalás előjátékának tekinthető I* AFP hfr- ügvnökség jelentése szerint. Amerikának ez a politikája a közép­es közelkeleti helyzet élesedését ,,fog­ja m'nden valószinúsrg szerint maga után vonni. Feltehetőleg egy amerikai- pakisztáni megeovezés tovább fogja fokozni az angol-amerikai ellentéteket, mert Pakisztán a Brit Birodalomhoz tartoz'k. Akadályozni fogta az India és Pakisztán közötti ellentétek békés megoldását, mert az egyezmény Indiát is nagymértékben veszélyeztetné. S nem utolsósorban Pakisztán szerepének és tekintélyének jelentős C‘ö''kenésés fog­ta magaután vonni az A>-ah Államok között, ame'vek tudvalevőleg élesen el­lenzik a védelmi közösségnek a meg­alakítását. (Szakái) A Balkán félsziget nyugati részében hegyes-völgyes ország terül el. Kicsiny földterület, nem nogyobb 30 000 négy­zetkilométernél és lakosainak száma sem több, mint 1 millió 400 ezer Ten- germasta, hatalmas hegyláncolat or­szága ez. sziklás szakadékok és suho­gó vízesések, sűrű erdők és kiterjed* hegyüegelők földje. Csak a tengerpart kicsiny sávja alföld, másutt mindenfe­lé hatalmas hegycsúc,sok nyúlnak az ég felé. Ez a szép vadregényes ország: Albánia. 1944 őszén, nehéz ágyúdörgés resz- kettetle meg e hegyvidék tiszta leve­gőjét. Az albán felszabadító hadsereg — élén Enver Hodzsával — végső ro­hamra indult. Korcs, Elbasszan és Ti­rana alatt győzelmes csatákat vívtak áz elbán harcosok, végül 1944 novem­ber 17-én Albánia fővárosa, Tirana fö­lött lengett a győzelem zászlaja. Elhallgattak az ágyuk és i német és olasz megszállók áldozataként 40 ezer albán hazafi alussza örök álmát a jel­telen sírokban. Ezenkívül üszkös ro­mok mindenfelé, amerre a szem el­lát... A régi romokat eltakarították, ezek­kel együtt kisöpörték az országból e régi idők jelképét, a monarchiát és 1940 január 11-én százegy ágyúlövés jelez­te, hogy Achmed Zogu királyságának mindörökre végq és megalakult a népi demokratikus Albánia. Mit jelentett ez a nagytakarítás és milyen változásokét hozott a népi de­mokratikus rendszer ebbe a kis baráti országba. Nem fejezek ki sokat azzal, ha azt mondom, hogy mélyreható vál­tozásokat hozott minden győzelem Kö­zép- és Kelet-Európában, ahol a nép vette át ez ország irányítását. Itt még a megszokott hatalmas iramú fejlődés és a szocializmus építése nagy mun­kájának megkezdése előtt, vagy ezzel egyidőben égetően sürgős kérdéseket keltett megoldani: el kellett távolítani az írástudatlanság átkát, teljesen űj- nevelésű ifjúságot kellett teremteni, meg kellett valósítani a nők egyenjo­gúságát, segíteni kellett a dolgozó pa­rasztságot és a földművelő államból, földművelő és ipari országot teremteni Achmed Zogu feudális burz.soá rend­szere idején az albán nép 90 száza­léka írástudatlan volt. Ezt s szomorú örökséget vette át a fiatal albán népi­ti %ahá~faÍH> Az új Albániáról demokrácia. Négy évvel ezelőtt a nem­zetgyűlés törvényt hozott, amely min­den albán polgárt arra kötelez, hogv megtanuljon Imi-olva.sni. Az albán la­pok sokét foglalkoznak ezzel a kérdés­sel és legutóbb a „Zcrl I Popullit” cí­mű lap arról számolt be, hogy a párU s a kormány segítségének és a dolgo­zók hazafíságának köszönhető, hogy a törvény megjelenése óta körülbelül 260 ezer polgár tanult meg Irni-olvasni. Köztük sokan vannak, akik még teg­nap analfabéták voltak s ma már is­kolába járnak, hogy tovább képezzék magukat és müveit tagjai legyenek az új Albánia haladó társadalmának. Ma már sok olyan vidéke van az országnak, ahol az utolsó Írástudatlanok vesznek részt az analfabetizmus leküzdésére fenntartott kurzusokon. .Az első öté­ves terv szerint 1955 végéig nem lesz írástudatlan ebben az országban. Mi itt talán nem is tudjuk felmérni, milyen nagy feladat ez és milyen nagy sikert jelentenek az előbbi eredmények. A feu­dális és burzsoá uralkodó osztályok ér­deke volt, hogy tudatlanságban, sötét­ségben tartsák a népet. Sikerült is ez nekik évszázadokon át. A népi demok­rácia ezt az évszázados bűnt néhány év alatt felszámolja — ez az a nagy feladat és — (mint az eredmények máris mutatják ezt a feladatot si­keresen végre is hajtják. Az általános írástudatlanság rákfe­néjében nemcsak az idősebb nemzedék, de a fiatalság Jőré.sze is szenvedett. Ezen a téren a népidemokrácia külö­nösen nagy változásokat teremtett. A demokrácia, az ország, az igész nép jövője lett volna veszélyben, ha főleg ezen a téren nem történik azonnali és alapvető változás. Az ifjúságot meg kellett menteni, mert képzett és művel' ifjúság nélkül nincs boldogabb jövő Mint a gombák eső után. úgy nőttek ki a földből s különböző tanfolyamok, iskolák, .szaktanfolyamok, sőt főiskolák is, amelyeket tömegével lepett el a tanulásra éhes ifjúság. Ezek a fiata­lok m'Jst már képzett szakemberek és jórészük már részt vesz az országé- pltés nagy munkájának irányításában. Amikor ez ifjúságról beszélek, mind­két nemű Ifjúságra gondolok. Lehet, hogy ez nálunk természetes dolog és nem is kell erre külön kitérni. .Az al­bán területen az évszázados török u- ralom, később pedig a feudális rend­szer a nőket a legelmaradottabb sors­ban tartotta. Az analfabetizmus száza­lékaránya még nagyobb volt, mint a férfiaké. A nők 94 százaléka nem tu­dott íml-olvasni és egyáltalán nem vet­ték őket emberszámba. Ma a nők is résztvesznek a kötelező irni-olvasni tanulás tanfolyamain. Itt az idősebb női nemzedékre gondolok. A fiatalok, az albán lányok már nem Is tudnak róla, hogy anyáik milyen sorsban éltek, ha­csak nem a történelem könyvekből, vagy szüleik elbeszéléseiből. A mai al­bán lányok számára az iskola olyan termé.szetes dolog, mint amilyen ter­mészetes dolog a mi számunkra a mun­ka vagy a tanulás. Ezer és ezer fiatal nő látogatja az ország magasabb fokú iskoláit Is és ma már igen sokan van­nak, akik mint orvosnők, mérnöknők, tanárnők stb. helyezkedtek el. Az ifjú­ság már nem ismer különbséget férfi és nő között, egyenlő munkáért egyen­lő bért kapnak és vállvetve küzdenek a munka közös arcvonalán. Nemre va­ló tekintet nélkül folytathatják tanul­mányaikat külföldi egyetemeken is. Erről magam is meggyőződtem a mi­nap, amikor Mahmut Szellmaj, libán diákkal beszélgettem a Károly-Egye- tem jogi fakultásának aulájában, Prá­gában. A csillogószemü albán ifjú me­sélte, hogy ha valaki a tíz évvel eze­lőtti Albániát ismerte és látná a mai Albániát, nem ismerne rá talán még a tájra sem. Amikor kételkedő arcomat látta, (t. i. még azt is elhittem volna. hogy a hegyeket is képesek elhurdigii ezek a fiatalok, de most ennél .sokkal égetőbb feladataik vannak) és érezte, hogy kijelentése után némi magya­rázatot várok, elmondta, hogy a vidé­ken új településeket látni, am övékből új városkák lesznek. Ezekben a váro­sokban már nemcsak dölgozó parasz­tok laknak, hanem az* új a'bán ipa- munká.sai Is. Ilyen például Malitv köz­ség. Valaha itt régi, elhanyagolt kis falucska volt terjedelmes mocsarak kö­zött, amely elöntötte a talajt és káro­san befolyásolta az időjárást. Ma Ma- lity község modern település, nagy cu­korgyárral, amelynek évi kapacifása meghaladja a tízezer tonnát. A mocsa­rak helyén cukorrépa terem, a régi viskók helyén a cukorgyár dolgozóinak világos, egészséges és szépen be-ende- zett házai vannak. Ezenkívül klubbok, mozik, kötözöhelyek, fogorvosi rende­lők, üzletek, vendéglők, bölrsrd k és ovódák. Természetesen az ifjúság szá­mára, a hétosztályos iskola volt az el­ső, amit a lakóházak mellett éoi*ettek. Nem voltam Albániában, sem tíz évve! ezelőtt, .sem most. Ismerem Albán át, mert foglalkoztam az albán n*p tör­ténelmével, mai irodalmával és tanul­mányoztam az új Albánia néni demok­ratikus berendezésének minden intéz­ményét. Beszélgettem az A'bániában dolgozó cseh szakmunkásokkal, akik ennek a szorgalmas népnek új orszá­gát segítik építeni. Semmi .sem nvőzött meg annyira, semmi sem tárta olvan élénken elém ennek a lengermoliéki országnak és hegyes-völgyes területé- nel< népét, mint Mahmut Szelimai. a Prágában tanuló albán ifjú e'beszélése. Ez a fiatalember órákon keresztül be­szélt, magyarázott, bizonyított és meg­győzött. Olyan igazságokat mondott, amit én már rég tudtam, de szükségem volt rá, hogy ezeket az Igazságokat az albán ifjúság egyik idekerült képvi­selőjének szájából halljam, aki való­ban bebizonyította, hogv nemc.sak az ifjúság született újjá, de maga az évszázadokon sötétségben tartott nép, sőt az egész vedregénye-s or.száp is, amely ugyan őrzi természeti s'ép.sé- geit, de már rég nem vad H egy bol­dog nemzet írja most már a ma és a jövő szépségeinek regényéi Gordon József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents