Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-21 / 80. szám

'osTeg-v

Bßeswozia !>uodzoM ZSIS3 ® EfP®IH

efezeu sniuziieisozs ssizoAB e — 0[iinÍ3(A0Zs V

zoifpípwdf ^ipospiu ifDUpspzpjOifSl Wifljljod

^psnlp ZD ]dZdaAd\ Sd i(OSpflSDftl lUD}4dZSpgj^

dókkal és kölcsönökkel szerzi be. A Szovjetunió nem haladhatott ezen az úton. Sztálin elvtárs mondotta; „Számunkra csak az iparosítás negyedik útja marad hátra, mégpedig saját takarékosságunk útja, a szocialista akkumuláció útja, amelyre Lenin elvtárs nem egyszer úgy mutatott rá, mint hazánk iparosításának egyetlen útjára.

Itt az előadásban ki kell hangsúlyozni a nehézipar építésének jelentőségét, valamint az önköltség csökkentésének jelentőségét, amely az egyedüli eszköz a befektetési tartalékok bebiztosítására. A propagandista a Szovjetunió térképén mutassa meg azokat az üzemeket, amelyek az ötéves terv folyamán keletkeztek, (a sztálingrádi traktorüzem, a kuznyeci szénmedence, stb.)

Az előadás további részében a propagandista magyarázza meg, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásának politikája hogyan segítette elő a mezőgazdasági termelés legmagasabb fokra való emelését. Ki kell emelni a mezőgazdaság kollektivizálása és iparosítása közti összefüggést. A nehézipar fejlődése elősegítette azt, hogy a mezőgazdaságot a legmodernebb gépekkel lehessen ellátni.

Amikor a propagandista a kollektivizálás jelentőségét magyarázza, támaszkodjon az SzKP XV. kongresszusának határozatára és Sztálin elvtársnaK a kongresszuson elmondott beszámolójára. Hangsúlyozza ki, hogy ez a politika főleg a kulákkal vívott éles. osztályharcban nyilvánul meg. A kollektivizálás a falusi gazdagok és a szovjet hatalom megrögzött ellenségei a bucha- rinisták ellenállása ellenére is győzött. Hogy a hallgatók képet nyerjenek o nagy fordulát évéről, a propagandista említse meg, hogy míg a kolhozok vetési területe 1928-ban 1,390.000 hektárt tett ki, addig 1950-ben a kolhozok vetési területe már 15,000.000 hektár volt.

Az iparosítási politika segítségével alakultak ki azok az anyagi források, melyek a Nagy Honvédő Háborúban elősegítették a Szovjetunió dicső győzelmét a fasizmus felett. Az ipar a Szovjet Hadsereget elegendő jóminőségú fegyverrel látta el és a mezőgazdaság képes volt arra, hogy a frontot és az országot a szükséges élelmiszerekkel lássa el.

A cári Oroszországban 1913-ban 4,220.000 tonna öntöttva.sat, 4,230.000 tonna acélt, 29,000.000 tonna szenet, 9,000.000 tonna kőolajat, 21 millió 600 ezer tonna gabonát, 740 tonna gyapotot termeltek. Ezzel szemben 1940-ben 15 millió tonna öntöttvasat, 18,000.000 tonna acélt, 166,000.000 tonna szenet,

31,000 000 tonna kőolajat, 38,300.000 tonna gabonát és 2 millió 700 ezer tonna nyersgyapotot gyártottak.

Az előadás befejezésekor a propagandista kihangsúlyozza, hogy a SzK? XIX. kongresszusa, a szocialista ipar és mezőgazdaság újabb hatalmas távlatait tárta tel a szovjet nép előtt. A propagandista mutasson rá az ország gazdasági fellendülésének fő feladataira, amelyeket Malenkov elvtárs a Párt XIX kongresszusán felsorolt. Ki kell hangsúlyozni Malenkov elvtárs szavait, hogy a Szovjetunió rendelkezik mindazon eszközzel, amelyek a kommunista társadalom építéséhez szükséges.

Az előadás befejezése után a propagandista felkéri a hallgatókat, hogy tanulmányozzák át a.- tananyagot és a szemináriumra a következő kérdések szerint készüljenek fel.

1. Miben rejlik a szovjet ipar fejlettsége.

2. A szovjet mezőgazdaság miért a világ leghaladóbb mezőgazdasága.

3. A szovjet mezőgazdaság további fejlődésének távlatai.

A szeminárium feladata az. hogy az előadott anyagot konkrét példákkal élénkítse, A propagendista ezt úgy kezdi el, hogy valamelyik hallgatót felkéri, hogy a Szovjetunió térképén mutassa meg a legfontosabb ipari központokat. A többi hallgató a maqyarázfitokat bővítse ki saját ismereteivel. A propa- gandi.sta úgy vezo.sse a vitát, hogy csak a főbb ipari központok kerüljenek megemlítf’sre. Ezután felteszi a következő kérdést: „Miért a nehézipar alapozza meg a? egész ipar vezető erejét?" A kérdés megvilágítása után meg kell vitatni, hogy a kapitalista ipar technikájával szemben miben rejlik a

8

szovjet technika előnye. Ez a kérdés az ifjúság között gyakran képezi a vita tárgyát. A propagandista magyarázza meg. hogy míg a szovjet technika kíméli az embereket, megkömiyíti munkájukat, addig a kapitalista technika csak eszköz a dolgozók fokozottabb kizsákmányolására. A szocializmusban a technika az ember rendelkezésére áll és azt saját hasznára használja fel. A kapitalista rendszer munkása a technikai vívmányok rabszolgája. A technikai vívmányok egész napi terhes munkára kényszerítik. Csakis a szocialista társadalom keretein belül, keletkezhet olyan mozgalom, mint a sztahanovista mozgalom. A sztahanovista olyan ember, aki a termelési technikát tökéletesen felhasználja, mivel tudatában van annak, hogy az a célja, hogy a kapitaliz- musmustól megszabadított szocialista termelést fejlessze. Ezért a kapitalizmusban nem nőhetnek tel olyan emberek, mint pl. Bikov, Kaleszov és mások, mert a proletariátusnak, mint elnyomott osztálynak nem érdeke a termelés tökéletesítése, hiszen a kapitalista rendszerben csak a kapitalisták számára jelentenek hasznot, a munkások számára csak rabszolgaságot jelentenek. A szovjet emberek élete és munkája alapján magyarázzuk meg, hogy miért tanulunk • Szovjetuniótól.

A kapitalista mezőgazdasággal szemben meg kell világítani a szovjet mezőgazdaság kérdését is. Helyes, ha ismét felhasználjuk a Szovjetunió térképét, és megmutatjuk a Szovjetunió legfontosabb mezőgazdasági övezeteit, ezenkívül Chruscsev elvtárs, a SzKP ez év szeptemberében tartott kongresz- szusán mondott beszámolójában közölt adatokat is közöljük.

A szeminárium befejezésénél, amikor a szovjet mezőgazdaság fejlődési távlatait ismételjük, igen helyes, ha grafikonok segítségével, vagy egyéb szemléltető eszközökkel élénkítjük az előadást. A propagandista vegye igénybe a kör segítőtársának támogatását.

6. előadás.

A szocialista államrendszer a Szovjetunió legyőzhetetlenséjwének és erejének forrása

Az előadás célja az, hogy a hallgatókkal megértesse, hogy a Szovjetunió erejének és legyőzhetetlenségének forrása, az államrendszerében rejlik. A Szovjetunió államrendszere a világ legdemokratikusabb társadalmi és állam- rendszere. A propagandista a következő terv szerint haladjon.

1. A Szovjetunió a világ első szocialista állama.

2. A sztálini alkotmány jelentősége.

3. A Szovjetunió a világ legdemokratikusabb állama.

4. Mik a szovjetek.

Az előadás bevezető részében a propagandista hangsúlyozza ki, hogy a Szovjetunió az egyedüli állam a világon, ahol győzött a szocializmus. Ez azt jelenti, hogy;

a) A Szovjetunió gazdasági rendszerében a szocialista gazdasági rend és a szocialista tulajdon jutott az uralomra. Eltávolították az embernek ember által való kizsákmányolását. A föld ásványgazdagsága, telkek, gyárak, bankok. a közlekedés, állami birtokok, gép- és traktorállomások, már a nép tulajdonát képezik. .Az élő és holt felszerelés, a kolhozok és a szövetkezeti szervezetek termékei is a kolhoztagok és szövetkezeti tagok közös tulajdonát képezik.

n) A gazdasági változásokkal kapcsolatban a szovjet társadalmi osztály szerkezete is megváltozott. A kizsákmányoló osztályok, a kapitalisták és a nagybirtokosok, már nem léteznek többé. A hatalom a munkásosztály kezében van és a baráti mezőgazdasági dolgozók szövetségére támaszkodik. A Szovjetunió a munkások és mezőgazdasági dolgozók állama.

9