Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-15 / 43. szám
onnűsAé T?fľ>:?. pT»jš T??. A sajtó segített a fiataljainak A nagymegyťri járásban nagy lendülettel megy az aratás. A fiatalok meg- .mutatják. mennyire bírják megállani a munkában a sarat. Hiszen hogyha az ifjúság a munkából nem venné kt a részét oly mértékben, mint ahogy az megilleti, akkor a járás • munkák elvégzésében leghátul kullogna. Most pedig egyre azt hajtogatják, hogy elsők lesznek a kerületben. Az ekecsi és a nagymegyeri ÉFSz- ben az ifjúsági brigádoké,a szó. Munkacsoportot szerveztek. Nem akarmk lemaradni, ezért versenyeznek egymá-s- sal. A cséplésból szintén kiveszik a részüket. Azt mondják, hogy amit learattak, azt ők csépelik le. Nagyme- gyeren még kultúrbrigádot is alakítottak, amely a mezőn szórakoztatja az aratómunkásokat. A jó munkával bizony el is dicsekedhetnek. A nagymegyeri járásban azelőtt nem dicsekedhettek túlságosan. Például a X. pártkongresszus tiszteletére most 25 alapszervezet vállalt kötelezettséget és még 343 egyéni kötelezettségvállalás is létrejött. Alig egy félévvel ezelőtt még gyenge volt a járás. Medve. Balóny, Bogya, de még maga Nagymegyer Is, ahol most a legjobb szervezetek működnek, akkor még aludtak. Hogy javult meg ennyire a járás? Mert most bizony a legelső járások közé kerül. Legelőször is a sajtóterjesztés ragadja meg a figyelmünket. A CsISz járási bizottsága nagy gondot fordít a sajtóterjesztésre. Beke elvtárs, aki a járási titkárságon dolgozik, több mint 200 előfizetőt szerzett rövid idő alatt az ifjúsági sajtóra. A legjobb eredményt mégsem a taggyűléseken érték el, hanem az agitkettösök csinálták Izsppusztán Nagy Ilonka és Bogyánsz- ky Pál, Balonyban pedig Herdics Ilonnagymegyeri járás munkáját an ka és Fekete Irén olyan agitátoroknak bizonyultak, hogy azok az egyének, akikkel ők beszéltek, minden további nélkül előfizettek az ifjúsági sajtóra. .Az agitációra pedig jól felkészültek. Nemcsak adjon Isten, fogadj isten forrna módján beszéltek a fiatalokkal, hanem megmagyarázták nekik a sajtó értelmét, fontosságát. Sokat tanultak, hogy jó agitátorok lehessenek, de nagy szolgálatot is tettek ezzel a társadalomnak. Sok helyen még idősebb egyének Is megrendelték az Oj Ifjúságot. Például Izsappusztán is. Lehet, hogy ezáltal meg is fiatalodnak. Ezért aztán nem véletlen, hogy az egész járásban Izsappusztán működik a legjobban a CsISz-szervezet. De a balonyiak sem maradnak el Izsappuszta mögött. Ez a járás minden községére vonatkozik. A sajtóból tanulnak és a belőle merített tapasztalatokat a szervezeti életben is felhasználják. így már nem nehéz jól dolgozni, ha sokan olvassák az újságot. Amint látjuk ennek meg is van az eredménye. Milyenek az eredmények a verebélyi járásban, ahol alig olvassák az ifjúsági sajtót? Hát bizony ott siralmas az állapot. Minden téren elmaradnak, mert a munkából az ifjúság nem veszi ki kellőképpen a részét. A sajtóterjesztés a járá.si szervezeti élet hű tükre. .Ahol a sajtóterjesztés rosszul megy, ott rosszak a viszonyok. A verebélyi járásban is ez a helyzet. Itt seholse találkozunk azzal a jókedvű munkalendülettel. mint a nagymegyeri jérá'.- ban, de messzire elmaradtak az ógyal- lai és a komáromi járástól is. A lemaradás pedig szégyen. De reméljük, hogy a szégyent ők se fogják sokáig elviselni. Bagota István Egyházkarcsán is nv^gmozdult az ifjiisag Pár nap múlva az egyházkarcsal határban is megkezdődik az aratás. Ebbe a lelkes munkába ezévben jól bekapcsolódnak a CsISz-tagok is. A fiatalok résztvesznek az előkészítő gyűléseken fs, ahol az EFSz vezetősége terveket dolgozik ki az aratási és cséplési munkákra vonatkozólag. A szövetkezeti tagok a növényápolási munkákat idejében elvégezték, hogy minél több munkaerőt vonhassanak be az aratásba. Jól felkészültek a traktorosok is. Kötelezettségvállalásukban vállalták, hogy az aratási munkákkal párhuzamosan elvégzik a tarlóhántást is, „kasza után eke” — jelszóval. Gallé József, Sánka Béla, Nagy Jenő és a többi traktoros a szövetkezet elismert jó építői ezt a jelszót könnyen magvalósítják. Például Nagy Jenő tráktoro.s éjjeli műszakot vállalt, hogy lehetővé tegye a terv időelötti teljesítését és az aratási munkák szemveszteségnélküli elvégzését. Az egyházkarcsal fiatalok ígérik, hogy szilárd támogatást nyújtanak az aratásban a szövetkezeti tagoknak és így bebizonyítják, hogy méltók a CsISz-tagságára. Somogyi Mátyás Lgyházkarc.sa A gömörpanyiti fiatalok harca a kenyércsatában Vidám nótaszót haflunk Gömörpa- nyit utcám. Olyan Ilyenkor 3z ébredező talu, mint egy nagy hangyaboly. Mindenki egyirányba igyekszik, ki a határba, a szövetjcezet földjeire, ahol dús. kövér búzaszemektöl megtelt kalászok várják az aratást. Ebben a nagy munkában, az élen jár az ifjúság. A fiatalok már hajnalban talpon vannak. Az EFSz udvarán van a gyülekező, ahonnan csoportosan mennek ki az aratás színhelyére. Énekükkel azokat is munkára serkentik, akik pór perccel talán tovább számítottak aludni. Ilyenkor a kapukban van a fafti apraia-nagyja. Mosolyogva integetnek a vidám kékinges fiataloknak, a helybeli CslSz-szervezet legifjabb tagjainak. Olyan öntudatos építők ezek a fiatalok, az elmúlt évben meg tankönyvekkel és tollal a kezükben harcoltak a tudomány' elsajátításáéri. Most, amikor dolgozó népünk izmait megfeszítve küzd a nagyobb darab kenyérért, ők is a gyakorlatban is bebizonyítják ragaszkodásukat hazánk vezető pártja és dolgozó népe iránt. Az ilyen ifjúságra büszke a falu népe. A gömörpanyiti CslSz-tagok már harmadik éve vesznek részt a kenyércsatában és az elmúlt években szorgalmas munkájukkal trfyan teljesítményt értek el, amellyel közi.smertté váltak az egész országban. Jó hírnevüket ez évben is megtartják. Becsületes munkájukkal életkedvet, friss erőt visznek be a srSvetkezeti tagok életébe és munkájába. Mindez nagy kihatással van a járás többi községeinek ifjúságára is. Ragyogó példa erre a beretkei ifjúság versenyfelhívása, amelyet a csoltói fiataloknak tettek a terménybetakarítási munkák meggyorsításáért. .A két szomszéd község fiataljai közös összejövetelen tárgyalták meg a versenyfelhívás feltételeit éj erről jegyzőkönyvet küldtek a járási aratási ellenőrző bizottságnak. Ezekben a községekben az elmúlt években nem volt hasonló példa az ifjúság ilyen megmozdulására. A járási CslSz vezetőségétől függ tehát, hogy úgy politikailag, mint a gyakorlatban irányítsa a fiatalok munkáját, vagyis adjon szilárd támogatást a verseny elmélyítésére. De a gömörpanyiti fiatalok nemcsak ezekben a községekben ébresztették fel az ifjúságot. Ezt abból is láthatjuk, hogy a tornaijai járás 35 községében részben megkezdte, részben készenlétben várja az aratás megkezdését. Egymást követve futnak be a járásba a jelentések, a VlT-et üdvözlő harcos levelek, versenyfelhívások, amelyből azt látjuk, hogy a tornaijai járát CslSz apparátusa jő munkát végzett. A CslSz-tagok ismerik, élnek a VIT jelentőségével és azt magukévá téve betöltve a VIT szellemével végzüc munkájukat. A gömörpanyiti fiatalok a VIT tiszteletére azt a büszke felajánlást tették, hogy az EFSz összes kalászo''ának aratási munkáját elvégzik, vagyis több mint 200 hektáron elvégzik a kévék összehordását. Ugyanakkor résztvesznek a cséplési munkákban is. Nagy feladat vár rájuk hisz az egész járás ifjúságával mérik össze az erejüket. Még a járási konferencián versenyre hívták a járás minden CsISz-csoport- ját az aratási és cséplési munkákban. Nézzük meg hogyan dolgoznak a valóságban. A learatott búzatábla közepén büszkén lengeti a szél a CslSz zászlaját. A/ ember azt gondolja, amikor itt já', hogy a tetthelyre érkezett. Azonban csak később jön rá, — amikor már alaposan gyalogolt, — hogy tévedett. A fiatalok minden reggel az első ösz- szerakott keresztbe szúrják a zászlói és este innen összegezik a napi munkát. Az arató kötözőgépeken rózsásarcú fiatal lányokat látni. Az egyiken Gáspár Ilonka, a másikon pedig Fok Msr- gó igazgatják a gépet. A két fiatal lány élet éve összesen alig tesz k' 30-—32 évet. Azért örülnek annyira sz életnek, azért hangos kacagásuktól a határ, mert fiatalok, olyan boldog fia- talarcok ezek, amilyeneket csak szabad hazában láthat az ember. Amiko a CslSz gyűlésen arról volt szó, hogy az arató-kötözőkre is CslSz-tagok ülnek, a két lány huncutul összemoso'y-, gott. Ez a mosoly olyan szilárd volt, hogy nem volt szó. amellyel eltéríthették volna elhatározásuktól. Ezidáig 47 hektár learatott ösziárpá' láttunk a gömörpanyiti szövetkezet, földjein. A gabona aratását a napokban kezdték meg, amit azonnal ta-ióhán- tás és más.xinövények vetése követ. A gömörpanyiti fiatalok megértették pá.'- tunk és kormányunk felhívását és példaképül szolgálnak haz.ánk ifjúsága számára. Segítségük —. különösen ezévben. amikor azon a vidéken gyakori esőzés veszélyezteti a szemvesz- teség nélküli aratást — felbecsülhetetlen. Hazánk CsISz-tagjai! Vegyetek példát az öntudatos gömörpanyiti fiataloktól! Kövessétek az ö harcos példa- mutatásukat és tegyetek meg mindent annak az érdekében, hogy az aratási és cséplési munkákat minél előbb elvégezzétek és hogy ezek a munká'a minden szemveszteség nélkül folyjanak. Csak így teljesíthetjük túl ötév-'.s tervünket, csak így biztosíthatunk több fehér kenyeret dolgozóink asztalára Gál Eta Harcban a gazdaságosságért Népi demokraoia^knak legnagyobb érdeke, hogy do'gozóinak a lehető legjobb megélhetést biztosítsa. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy ha az ipari és mezőgazdasági termelésben a tervteljesítést biztosítják. De nem elég csak tervezni, a terveket véghez is kell vinni. Az érsekujvári Elektrosvlt ifjúmunkásai megértették a tervteljesítés és u gazdaságosság fonto.s.ságát. Ezért állanak ezen mozgalom élén. Az üzem CsISz-tagjai két hetenként tartanak összejövetelt. Ezeken beszélik meg az üzem problémáit, bírálják, buzdítják egymást. Minden igyekezetük arra irányul, hogy az üzem munkájában minél jobban kivehessék ré.szüket. Legutolsó gyűlésükön elhatározták, hogy az üzemben körülbelül 200 méternyi távolságra sinpárakat helyeznek el. így bizlosii hatják az áru gyorsabb ki és berakódását. Eddig ugyanis rengeteg időbe telt, amíg a vagonokból az árui vagonokba rakták, hogy a közeli raktárakba szállíthassák. Ha ez a tervük teljesül, akkor havonként legalább egymillió koronát takarítunk meg az üzemnek. A fiatal CsI.Sz-tagok helyesen értékelik a gazdaságosságért folyó harcot. Éppen ezért versenyeznek, melyik műhely ér el jobb eredményt ezen a téren. A műhelyek között verseny folyik, de versenyeznek egymással a munkások is. És bizony nehéz megál- lapíteni, melyik műhely a legjobb. Kosztolányi István Az egyik műhelyben Asztalos elvtárs hattagú munkacsoportja dolgozik. Csoportjában négy fiú és két lány van. Egy-egy elvtárs egyszerre hathét gépen dolgozik. Az ö feladatuk: pontosan beállítani a gépeket, hogy üzemzavar nélkül dolgozhassanak. A gépek beállításával azelőtt nyolc órán át is clpiszmogtak. Most ezt Asztalos elvtárs csoportja két óra alatt végzi el. Asztalos elytárs az üzem élmunkásai közé tartozik. Csoportja pedig egyike a legjobbaknak. A szomszédos műhelyben feltünöer nagy a zsivaly. Nem is csoda, hiszen ebben a műhelyben tisztán csak nők dolgoznak. „Női köztársaságnak” neve-r zik, ezt a műhelyt ai üzem férfi mup-ť ká.sai. Más képet nyújt az női műhellyel szemben elhelyezett bakelitműhely. Itt dolgozik Kosztolányi István ifjúmunkás. Tervét 2080/o-ra teljesíti. Ö a műhely legjobb munkása Pedig ugyancsak meg kell szorítania a gombot, ha lépést akar tartani a többi idősebb munkással. Kosztolányi elvtárs Lida Korabelnyikova módszere szerint dolgozik. Munkájával, szerénységével példaként állhat az üzem ifjúmunkásai előtt. Dicséretet érdemelnek az üzem szerszámkészítői. Ezek az emberek nem ismerik a „nem”-et. Szó nélkül a nap bármely órájában munkába állnak, ha szükség van rájuk. R. B. Az első Csehszlovák Köztársaság kapitalista rendszerének hatalmas ellentmondásai ff felépítményben; az lrod:i- lomban, a művészetben is éreztették hatásukat. A haladó értelmiség legjobbjai eljutottak az ipari proletáriá- tussal való közös harc,lg, a kommunista pártig. Ez a munkásokhoz való fordulás és a marxizmus-leninizmus ismerete, egy új magasabbfokú művészeti és irixlalmi irány, a szocialista realizmus kezdetét jelenti. Az egykorú eseh és szlovák irodalomban ennek az új irányzatnak olyan hatalmas képviselőit találjuk, mint Petsr Jilemnicky. Ivan Olbrecht, Jiri Wolker, Stanislav Neumann, Kostka, Július Fučík és mások. A burzsoá köztársaságban a haladó magyar értelmiség egyik legjelentősebb mozgalma a Sarló-mozgalom volt A Sarló-politikai tevékenységen kívül a kulturális és irodalmi életben is igen fontos szerepet játszott. A Sarló alapját főleg a főiskolások és a fejlettebb középiskolások alkották. 15 évvel ezelőtt, 1928 nyarán alakult meg a sajó- völgyi Gombaszög-major mellett egy főiskolás cserkésztáborban. A Sarló programmja elsősorban nemzeti volt. Céljául tűzte ki, hogy tüzetesen tanulmányozni fogja a magyar kisebbség gazdasági, kulturális és politikai viszonyait. Kezdetben távol állt a mar- xizmus-leninizmustól és főként „na- rodnyík” típusú nézeteket vallott. A sarlósok legkedveltebb írója. Szabó Dezső volt. A narodnyíkhoz hasonló.sn falura kezdtek járni. Népmeséket, népdalokat gyűjtöttek és szociográfiával is foglalkoztak. Később a sarlósok kénytelenek voltak észrevenni a kalapácsot. a szervezett munkásnic.'zgalmat is, mert a délszlovákiai falusi szegények jelentős része akkor már csatlakozott a munkásmozgalomhoz. A sarlósok a falusiak ezernyi baját, elnyomatását vizsgálva eljutottak ahhoz az elmélethez, amelyet kutatásaik tárgyai, a falusi szegényemberek már előtte magukénak vallottak, a marxizmus-leninizmushoz. Szemináriumokat szerveztek, melye.ken kezdetben a romantikus paraszti életet dicsőítették. Szabó Dezsőt, Adyt, Illyés Gyulát, Györy Dezsőt olvasták. Később a szemináriumokban túljutottak a paraszt- romantikán és több szervezetükben tanulmányozni kezdték a marxizmus- leninizmus klasszikus műveit. A bátor fiatalok harcias lendülete rövidesen a nyílt politikai harc területére vitte a Sarló-mozgalmat. írnak a baloldali sajtóba és.nyílt vitákat kezdenek a marxizmus-leninizmus egyes alapvető kérdéseinek konkrét alkalmazásáról. Rendszeresen röpiratokat adnak ki Veté' és Sarló címen. A Vetés 3. számáb-jn már így írnak a Sarlón belül történt változásokról: ... „á parasztromantiká: a munkásmozgalomhoz való csatlaKO- zásnak kell felváltania. A magyarság jövője szempontjából az új nemzedek 'egfontosabb feladata tehát egy olyan diákmozgalom felépítése, amely megfelelő pedagógiai - reformok igénybevételével a most fejlődő fiatal értelmiséget egy új társadalom előkészítésére teszi alkalmassá”. 1930-ig már nagyrészt véglegesen kikristályosodott a sarlósok elméleti álláspontja: a magyar kisebbség problémáit a marxizmus-leninizmus módszerével kell vizsgálni. A sarlós.jk nagy része ekkorra már elhagyta a A sarló-mozgalom délibábos parasztromantikát és a sza- bődezsös hetvenkedést. 1931-ben Balázs Béla is meglátogatta a sarlósokat. Balázs Béla, Komját Aladár és más magyar kommunista írók hatása visz- szatükrözödik a baloldali írók egykori munkáiban. A Sarló vezetősége (főként a pozsonyi titkárság) elismerten az osztályharc útjára lépett. A sarlósok azt hangoztatták, hogy ők képviselik Csehszlovákiában a forradalmi magyar értelmiséget. A Sarló életében a legnagyobb esemény az 1931. szeptember 24-én megkezdett egyhetes kongresszus volt. A kongresszust örömmel üdvözölték a különböző nemzetiségű haladó csehszlovákiai értelmiségiek. A kongresz- szusról az összes munkáslapok is megemlékeztek. A kongresszuson a cseh kommunista értelmiség megbízásából részt vett Július Fučík is. A haladó szlovák értelmiség, valamint a német szocialista értelmiség is képviselve volt. A kongresszus első napján a csehszlovákiai magyarság helyzetét vitatták meg. A sarlósok egyes vezetői rövid előadásodban vázolták a következő vitanapok anyagát. Beszéltek „a gyarmati és osztály kizsákmányolásról”, a földkérdésről és más időszerű társadalmi és politikai kérdésekről. Az első nap vitáinak határozata eredményeként előterjesztették egy csehszlovákiai magyar szociográfiai intézet tervezetét. A Sarló gárdája nem állt minden tekintetben szilárdan a marxizmus- 'eninizmus alapján. A sarlósok ugyan haladó értelmiségeknek tartották magukat. de azért nagy részük nem tudta saját érdekeit teljesen azonosítani a proletáriátus érdekeivel. Az értelmiségeik többsége nem tudott egészen megszabadulni egy bizonyos felsöbb- rendüségi érzéstől. A kongresszus folyamán néhány olyan határozatot hoztak, mely politikai tévedésekről és utópista nézetekről tanúskodik. A földkérdésben ultrabaloldali határozatot fogadtak el és a nemzeti kérdés tárgyalása közben is helytelen következtetésekhez jutottak. A második napon a csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedésével foglalko?tak. Elhatározták, hogy szocialista szakemberek kinevelése érdekében szakcsoportokat szerveznek. Négy szakcsoportot szerveztek: az építészek, az írók, az orvosok és a tanítók szakcsuptjrtját. A harmadik napim a csehszlovákiai magyarság kultúrájával foglalkoztak. Pééry Rezső beszámolót tartott a szlovákiai magyar irodalomról és határozatot hoztak a baloldali irodalom fejlesztése érdekében. Az irodalmi beszámolóval kapcsolatban különösen pozitiven értékelték a falusi szegénység életéről szóló ú. n. dokumentációs irodalmat: Dömötör Teréz, Morvay Gyula és Sellye! József munkásságát. A negyedik napon „Keleteurópai kérdés” címen a nemzeti kérdést tárgyalták. Lényegében tévesen értelmezték a nemzeti kérdést. Az előadásokat követő vitában erre Fučík elvtárs is rámutatott. Az előadások előtt Fučík elvtárs, a cseh forradalmi értelmiség nevében igen jelentős üdvözlőbeszédet mondott. Fučík ebben a beszédében rámutatott azoknak a haladószejlemű cseh magyar értelmiségieknek az összefogására, akik a burzsoá rendszerber. együtt nyomorogtak a munkásosztái> vezetésével és ugyanazt a harcot vívták a kizsákmányolás ellen. Fučík elvtárs említett beszédét az Oj Ifjúsáj, februári számában ismertettük. A sarlósok sem a parasztkérdésber, sem pedig a nemzeti kérdésben nen vették észre, hogy nem lehet az egyes forradalmi fejlődési szakaszokat át- ugorni. A földkérdéssel kapcsolatban azt hirdették, hogy a földosztás helyett a parasztoknak a termelőszövetkezetekbe, kolhozokba való tömörülését kell hangsúlyozni. Ezzel szemben köztudomású, hogyha a munkásosztály a dolgozó parasztságot akarja megnyerni szövetségesének, akkor előbb fel kell osztani a nagybirtokokat és á* maradékbirtokokat. Csak azután lehet sző a mezőgazdaság fokozatos szocin- lizálásáről. A negyedik napon a nemzetiség kérdéssel kapcsolatban a sarlósok irreális látszatmegoldásos programmo* dolgoztak. Mivel a nemzetiségi problémára nem tudtak helyes feleletet adni. középutas, opportunista megoldásra jutottak; a keleteurópai népei konföderációját hirdették. A konfödt rációról szőlő határozatukban a Sar.e nemzetiségi állásfoglalásról így Írnak „Tiltakozunk a cseh tőkésosztály imperializmusa ellen! Nem akarunk örök ké meggyalázott kisebbség lenni! Dt nem ülünk fel a magyar uralkodó osztályok restaurációs törekvéseinek sem' Vissza akarunk kerülni az anyatesthez de nem akarunk elszakadni a cseh német, szlovák és ukrán dolgozó test vérektől!” Lényegében^ez azt jelent
