Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-18 / 79. szám

4

Ül ifjúság

1953. november 14.Jelenlós a Csehszlovákiai Itjúsá^i Szövelség tevékenysée«TÖl

azt, hogy a CsISz, vagy a Forradalmi Szak.szervezet tevékenységét könnyebben kell venni és más vágányra kell terelni. Ellenkezőleg, éppen a ptiliti- kei nevelómunkát úgy kell összpontosítani, hogy olyan irányba terelődjön, amely felkeltse az érdeklődést a tanulás és a kulnirszükségletek iránt, valamint az iránt is, hogy tevékenyen

résztvegyenek a testnevelési- és sport- tevékepy ségben.

A mi CslSz-szerveinket és iskola.

CsISz-szerveinket büszke elszánt-sag

töltse el, hogy sikraszállnak a tudomány és technika elsajátításáért. A CslSz-tagok legyenek az egész tanuló- ifjúság példaképei, úgy a kultúrélet mint a sport terén.

Gazdag políiikai és kulturális élettel segítsük - a jövő képzett szakembereinek neve ését

Az állami szaktenulóhelyeken és a murikaerőtartalékok központjaiban a CslSz-szervek még nem teljesítik küldetésüket és nem segítik a tanítókat és a szaktanulóhelyek vezetőségét e. munkásosztály fiatal nemzedékének nevelésénél.

Pedig a GsISz-szervezet, amely soraiban összpontosítja a tanulóotthonok és központok serdültebb tanulóit, befolyásával és elvtársi kritikájával rendkívüli módon hozzá tudna járulni azon fiúk és leányok neveléséhez, akik iparunk és mezőgazdaságunk jövő szakemberei lesznek. A CsISz feladata a tanítók. technikusok, mesterek segítsége által, valamint a Forradalmi Szakszervezet és az üzemi CsISz alapszervezet hozzátárulásával különböző köröket és összejöveteleket rendezni, hogy elsajátítsák a haladó szellemű termelési módszereket, hogy fokozzák a szaktudás kimélyítését és emeljék a szakképzést. Továbbá az a feladata, hogy az egész ifjúságot tudatos munkaerkölcsre nevelje és hogy a tanulást é.s munkát hazafias kötelességüknek tekintsék. A CslSz-tagok feladata, hogy a szaktanulóhelyeken és a központokban állandóan harcoljanak a fiatalok szerénytelensége ellen. A CslSz-szerveink a központokban és a szaktanulóhelyeken nem gondoskodnak arról hogy 3 tanulóifjúság sz,abad idejét politikai és kultúréletnek szentelje. A CslSz-szervek feladata lenne előadásokat rendezni, továbbá alkotási versenyeket, hangversenyeket, olvasóköröket, konferenciákat, sportversenyeket, táncestélyeket, stb. stb.

A CsISz az állami munkaerőtartalékok ifjúságának és a központok ifjúságának nevelésénél csak akkor töltheti be küldetését, ha az egész ifjúságot összpontosítja. Ha felkelti a vágyat és. lelkesedést a technika és szaktudás elsajátítása iránt és ha öntudatos felelősségteljes viszonyt teremt a munka kollektívájával szemben. Szerveink munkáját a tanulóotthonokban és központokban olyan irányba kell terelni, hogy ha a fiatalok már az üzemekbe kerülnek, olyan öntudatos dolgozók legyenek, akikkel a CsISz-szervezei mindenképpen számolhat.

A CsISz rendkívüli módon hozzájárulhat a szaktanulóhelyek és központok ifjúságának nevelé.séhez, hogy ha a kultúr- és sportéletük, valamint a szórakozások kezdeményezője és megszervezője lesz.

Neveljük egész ifmségunkat a szocializmus szellemében

A CsISz tulajdonképeni tiszteletbeli feladata az, hogy szocialista szellemben az ifjúság átnevelésénél és nevelésénél a párt segítőtársa legyen. Ezt a feladatot teljesíteni annyit jelent, mint a CsiSz funkcionáriusainak és tagjainak politikai és ideológiai nevelésénél eltávolítani a hiányosságokat. A politikai iskolázásnak — amely a CslSz-tagok politikai képzésének alapját képezi, — nem szentelnek annyi figyelmet, mint ahogy az a nevelés szempontjából fontos volna. Az elmúlt Párt-Iskolázási Évben a körök részvevőinek száma igen alacsony volt. A részvevők száma az idén sem kielégítő. A legtöbb kör még nem kezdte el működését, úgyhogy a körök inkább csak papíron léteznek. Csehszlovákia Kommunista Pártja a propagandisták által óriási segítséget nvujt a CslSz-tagok politikai kiképzésében. A mi szerveink és kerületi bizottságaink számára ez még nem jelenti azt, hogy ne . törödjenez saját ifjúsági propagandista-testület kiképzésével. Az idén az iskolai CslSz- szervek keretén belül nem szerveznek önálló politikai képzést az iskolákban és az állami munkaterötartalékoknál, ott, ahol már maga a tenterv is felöleli a politikai iskolázást. A tagság a Párt-Iskolázási Év különböző fokozatát látogatja. Mégis igen sok olyan CslSz-tag van, akik nem vesznek részt a politikai iskolázáson.

Tehát a mi Párt-Iskolázási Évünkben sem vett részt az egész tagság. Nem történt semminemű kísérlet arre nézve, hogy a szervezetlen ifjúság is bekapcsolódjék a Párt-iskolázási Évbe.

A CsISz-ben eddig all<almazott politikai és ideológiai módszerek helyett az előadásokat úgy kell megszervezni hogy ne legyen bennük sok frázis, ne legyenek felületesen kidolgozva és ne iskolás-módon adják azokat elő. Az if- jú-ságot nevelni nem könnyű feladat. A nevelésnél nagyon fontos, hogy a propagandisták képzettek legyenek és tudjanak a fiatalság nyelvén beszélni He a fiatalságnál fel akarjuk kelteni az érdeklődést a politikai és elméleti tudás iránt, akkor az anyagot élénken, érthetően kell előadni, érdekfeszítően, gyakorlati példákkal kell tarkítani és egészen fesztelenül kell a tananyagról beszélgetni. Ott, ahol a propagandista képzett és a fiatalsággal szemben helyes a beállitottsága, fel tudja kelteni az ifjúság érdeklődését e politikai tárgyú előad.ísok iránt, ott a fiúk és leányok szívesen látogatják az előadásokat és örömmel készülnek reá. Tudatában kell lennünk annak, hogy a CsISz- ben igen nagyok a korkülönbségek, ezzel e politikai nevelésnél is komolyan számolni kell. Természetesen másképpen kell magyarázni és előadni a 14—15 éveseknek és az olyan tagoknak, akik már 20 éven felüliek.

A politikai nevelés egyik fő jellegze- tes-sége — és ez az, amit minderlütt hiányosnak találunk — az, hogy a politikai nevelésnek harciasnak kell lennie. Ez viszont azt jelenti, hogy harcolni kell a múlt csökevényei ellen és harcolni kell az új emberért. Meg kell állapítanunk, hogy ezideig mindenütt nélkülözzük a politikai nevelés harciasságát és éppen ez az oka annak, hogy a politikai nevelés hatása nem érvényesül a CsISz működésében olyan irányban, hogy naponta agitációs munkát fejtsen ki az ifjúság széles köbeiben. Ebben az irányban, az ideológiai nevelés terén határozottan változtatni kell, kezdve a CsiSz Központi Bizottságával, egészen a járási bizottságokig.

A vezető dolgozók az ideológiai kérdéseket a fiatalsággal nem beszélik meg elég alaposan és a CsISz iskoláin csak keveset adnak elő. Ez az oka annak, hogy sok komoly kérdést és a mozgalom sok problémáját kevés hozzáértéssel kezelik. Dolgozóink nagy hibája, hogy komolytalanok az önképzés problémáival szemben. Azt, hogy nem szentelnek elég időt a továbbmüvető- désre, egyszerűen azzal ütik el, hogy túlságosan el vannak foglalva. Az ilyenek, mint ahogy azt mondani szo'iás, „nem látnak me.sszebbre az orruk hegyénél.” A prakticizmus hibájába esnek és ez ilyenekből a végén mégiscsak bürokraták iesznek. Ezek után nem lepődünk meg azon, hogy a tanulmány elhanyagolásával kapcsolatbaii olyan kellemetlen dolgokra bukkanunk, mint például a novo-jiőini titkár esetében. Ez a titkár az esti iskolát látogatta, de nem végezte el feladatait. Az esti iskolában tudniillik, vizsgáin' is kell. Így tehát Inkább nem ment el a vizsgára. Hátha még valami kérdést intéznének hozzá ?

A dolgozóink tanulmányairól beszélünk, ellenben figyeljük csak meg, hogyan olva.ssák funkcionáriusaink, tőleg, a napi sajtót. Ha megkérdezed valamelyik fnkcionáriust: olvastad már a mai lapokat? Ezt feleli: „Ma annyi dolgom volt, hogy nem jutotta.m hozzá”. Gyakran előfordul a CsISz-funk- cionáriusoknál, hogy csak késő este olvassa a lapokat, lefekvés előtt. .Akkor van ugyanis ideje. Tudniillik mindig elalszik a lapok mellett. Még a papír susogása se zavarja. De gyakran van ez így.

Kritikusan ki kell értékelnünk a CsISz munkáját a könyvvel valő munka térén is. Ha összehasonlítjuk a CslSz-tagok számát azok számával, akik a Fucsík-jelvény viselői, akkor bizony megállapíthatjuk, hogy aránylag kevesen szerezték meg a Fucsík-jelvényt.

Ugyanúgy, mint a Fucsík-jelvény megszerzésénél, az ifjúság nevelése terén is, főleg, ami a rendszeres olvasást illeti, még nem talált kellő megértésre és még nem tudták megvalósítani. Az ifjúság nem használja ki kellőképpen a könyvtárakat, nem látogatja az ismeretterjesztő előadásokat és összejöveteleket. Ezentúl sokkal nagyobb mértékben kell megszervezni az olvasők értekezleteit, összejöveteleket rendezni az egyes könyvekről és sokkal szorosabban kell együttműködni az írókkal.

(folytatás a 3. oldalról.)

Rosszalólag senki se botránkozzon meg azon, hogy az ifjúság szereti a kalandor-regényeket. A fiatalok kedvelik a kalandos történeteket, útleírásokat, stb. Igen fontos, hogy tulajdonképpen müven irodalomról ven szó Olyan könyvről van-e szó, amely rendes becsületes embereket nevel, vagy- pedig fordítva, érzelgős ábrándozókat A CsISz hibája, hogy fiatalságunk még mindig annyira olvassa a ponyvairodaimat, amely megmételyezi a fiatalok lelkét, rossz hatá.ssal van az ifjú- ságnu és olyan irányban is hatást gyakorol, hogy a fiatalság sokszor egészen nevetséges öltözékben díszeleg és ízléstelenül viselkedik.

Ifjúsági sajtónk szempontjából leszögezzük azt a kritikai megállapítást, hogy sajtónk legfőbb hiányossága az,

hogy nem irányul ifjúságunk politikai- és kultúmevelésére. A cikkekben nem ábrázolja kellőképpen fietalságunk gaz- gad életét és hiányzik belőle a harciasság. Mozgalmunknak hatásosan elő kell mozdítani a Mladá Fronta és más folyóiratok terjesztését. Eddig aránytalanul alacsony az előfizetők száma és nem felel meg a CsISz követelményeinek. Csak akkor tudunk a fiatalság körében tevékenységet kifejtem és csak akkor tudjuk a fiatalságot vezetni, ha kellő figyelemmel kísérjük é- letét, szükségleteit é, a napi érdeklődését. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ifjáság megszervezésénél és nevelésénél a CsISz munka- módszereit elsősorban az ifjúság érdeklődése, szükségletei és természetes hajlamai szerint kell irányítani.

Működjünk együft minden szervezetiéi az ifjúság nevelése terrn

Az eddig alkalmazott munkamódszerek hiányosnak bizonyultak. Legfőképpen azért, mert semmiképpen sem vették tekintetbe az ifjúság szükségleteit és érdeklődési körét.

Szervezeteink tevékenysége nem elég érdekes, nem elég élénk és nem felel meg az ifjúság követelményeinek. A fiatalság a CslSz-ben nem látja azt a szervezetet, amely kielégítené a kultúra, sport és szó.'akozás utáni vágyukat. Ifjúsági szervezeteinkben sokszor hiányzik a fiatalos öröm és vígság. A szervezet tevékenysége sokszor untatja, nem érdekli a fiatalokat, a szervezet tevékenysége nem elég von.'.ó, sőt gyakran eltaszító. Nem csoda, ha az ilyen szervezetek nem tetszenek a fiúknak és leányoknak, főleg ott, ahol a CsISz-funkcionáriusok túl okosak akarnak lenni, és abban a hitben élnek, hogy a CslSz-nek az a feladata, hogy politikai beszámolőkat tartsanak, iskolázásokat szervezzenek, kultúrtevékeny- ségre és sporttevékenységre vonatkozó feladatokat írjanak elő, és arról, hogy vígan legyenek, énekeljenek, táncoljanak, hallani sem akarnak. Azt hiszik, hogy nem is szabad, hogy a CsISz-nek ilyen irányú érdeklődési köre legyen, íjiert az talán „méltóságon aluli” lenne. Az ilyen funkcionáriusokra, akik így gondolkodnak, vonatkoznak Majakovszkij következő szavai' „Azáltal, hogy tizennyolc éves vagy, még nem leszel fiatal,” Az örökké ösz- szeráncolt homlokú funkcionáriu.sokat nem szeretik a fiúk és a leányok.

Ifjúságunk élete örömteljes. Mindennapi munkájával is ezért harcol. Alkalmat keres rá, hogy kinyilvánítsa örömét és jókedvét. Csak akkor megy szívesen a CsISz-be, ha ott örömteljes és víg lesz a környezet. Ezért a CsiSz és minden egyes tagja megérti, hogy az ifjúságot csak akkor nyerhetjük meg a nagy ügynek, ha vele együtt fogunk dolgozni, művelődni, de vígan szórakozni is.

Ha a CsiSz, az ifjúság nevelésénél teljesíteni akarja a párt első segítőtársának feladatát, úgy nem szabad, hogy a. nevelést teljesen a saját számára kisajátítsa. A CsiSz nem tudná egyedül teljesíteni az ifjúság nevelését. Csakis vállvetve a többi szervezettel és intézménnyel, csakis közösen tud közreműködni ez ifjúság nevelésénél. A CsISz-nek szoros együttműködést kell kifejteni főleg az olyan szervezetekkel, ahol fiatalok vannak, igy például a Hadsereggel Együttműködő Szövetséggel, a Forradalmi Szakszervezettel, sportszervezetekkel, a Sokol- lal, stb. stb. A CsISz-nek mindenütt ott kel! működnie, ahová a fiatalság tömörül és ezekben a szervezetekben példaképül kell szolgálnia. A CslSz- tagok csak akkor tudnak ezekben a szervezetekben jő munkát vége.zni, ha a legaktívabb tagok és funkcionáriusok lesznek. Ha például a Hadsereggel E- gyüttműködő Szövetségben a szövetség legjobb céllövői lesznek, a legjobb motorkerékpárosok, a legjobb futballisták. Példás fegyelmezettségükkel és politikai befolyásuk által hatást gyakorolnak az egész ifjúságra. A testnevelési és sportegyesületekben kell, hogy a CslSz-tagok aktív sportolók legyenek, mert csak akkor tudnak hatni azokra a fiatalokra, akik szívesen sportolnak, de nem mutatnak nagy érdeklődést a politikai élet iránt. Csakis az ifjúság érdekkörén keresztül tudjuk az ifjúságot a CsISz érdekköreihez vezetni. Ha azt akarjuk, hogy a CsISz aktív tevékenységet fejtsen ki a sport, testnevelés és védelmi nevelés terén, akkor egyszer és mindenkorra vessünk véget annak a felfogásnak, hogy a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és a sportszervezetek a CsISz-szervezet számára vetélytársat jelentenek Ellenkezőleg, ne legyen egy olyan CsiSz-tag se, aki ne lenne a Hadsereggel Együttműködő Szövetség aktív tagja, vagy- pedig valamilyen sportegylet tagja. Ha az ifjúság nevelését csakis a CsISz kiváltságnak tekintenénk, akkor ez máris a legnagyobb szektáriánizmiist jelentené és egészen tévesen magyarázná meg a CsiSz küldetését.

A CsISz nem meríti ki kellőképpen a nyújtott lehetőségeket, főleg a kultúra és sport terén. A CsiSz fiatalságának az a feladata, hogy a nevelést úgy szervezze meg, hogy minden lehetőséget, kultúrlehetőséget, sportot és szórakozást Is kihasználjon. A nevelésnél a többi tömegszervezet is örömmel segítségére siet főleg a FoiTadalmi Szak- szervezet, a Szovjet Barátok Szövetsége, a Hadsereggel Együttműködő Szövetség stb. Szívesen segítségére lesz a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat. Ha komoly kezdeményezők leszünk, akkor valamenyi szervezet, amely a fiatalság nevelésével foglalkozik, segítségünkre lesz.

Elsősorban forduljunk az írókhoz, a művészekhez, e színházi és filmdolgozókhoz, hogy olyan müveket alkossanak, amelyek a mi fiatalságunk életét ábrázolják, hogy szórásán együttműködjenek az ifjúság nevelésénél és műveik által hozzájáruljanak a becsületes, áldozatkész, tisztességes fiúk és leányok neveléséhez, akik népi demokratikus. hazánk építői iesznek.

Elvtársak, elvtársnők!

Befejezéshez közeledem. Nem is o- lyan véletlen, hogy a CsISz működésének ilyen fontos problémáival foglalkozunk és hogy ki akarjuk küszöbölni az eddigi hibákat és hiányosságokat. Főleg a CsiSz funkcionáriusai előtt nem szabad, hogy közömbös maradjon a CsISz működésének felvirágoztatása, és az, hogy a CsiSz befolyása az egész ifjúságra kiterjedjen, hogy az egész ifjúságot megnyerjük a szocializmus építésének. Ezt az igyekezetét úgy a központban, mml a kerületi, já.'ási és az alapszervezeteknek is állandóan szem előtt kell tartani.

A mi feladatunk, hogy szívósan, türelmesen dolgozzunk és meggyőzzünk. Az ifjúság körében kifejtett meggyőző munkában nem szabad kímélni a fáradtságot. Ügy kell dolgozni és úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy igazán a párt segítőtársa legyen a harcban népünk boldog életéért, a fiatal nemzedék boldog életéért.

Az ifjúság soraiban csak akkor végzünk igazán jó munkát, ha a fiúkból és leányokból az új élet építőinek, öntudatos, erős és tántoríthatatlan embereit neveljük, olyanokat, akik vasszorgalommal és szívóssággal minden nehézséget legyőznek. Olyan fiatal nemzedéket kell nevelnünk, amelynek bátor tervei vannak, amely harccal és munkával meg tudja valósítani az eszméket.

Népünknek és népi demokratikus hazánknak olyan fiatal nemzedékre van szüksége, amely becsületesen, bátran a harcolók első soraiban fog küzdeni, az építés legveszélyesebb és legnehezebb részlegein.

A CsISz-nek úgy kell dolgozni, hogy népünk és hazánk büszkeséggel tekintsen jövőjére és reménységére, ifjúságunkra. Ifjúságunktól függ, hogy vájjon mennyire fokozza igyekezetét az első ötéves terv feladatainak teljesítésénél és az 1954-es gazdasági év tervének teljesítésénél. Ügy kell dolgozni, hogy naponta megvalősuljahak hazánk

felépítésének örömteli feladatai. A CsISz-en múlik, és minden CslSz-ta- gon, hogy munkájukkal példaképek legyenek 8 harcban. Ez a legfontosabb tapasztalatunk, erre tanít bennünket példaképünk, a lenini Komszomol, a dicső szovjet ifjúság.

Pártunk és kormányunk, teljesítve a munkásosztály és népünk akaratát es óhaját, határozataival megjelölte népünk állandóan emelkedő életszínvonalának távlatait. Fzeket a határozatokat, amelyek a nép érdekeit szolgálják, állandóan magyarázni kell. Minden fiatal kell, hogy meggyőződjön helyességéről. Meg kell győznünk a fiatalokat arról, hogy a párt és kormány irányvonalát teljesíteni kell, hogy ez az ő feladatuk és minden egyes dolg'jzó feladata.

Ifjúságunkat mozgósítani kell azon becsületbeli feladata teljesítésére, hogy az egyes határmenti területekre telepedjen. A határmenti területre olyan fiúk és leányok mennek, akik nem riadnak vissza a nehézségektől. Akik bebizonyítják, hogy a nehézségeket lelkesedéssel — mely hazájuk iránti sze- retetbö! gyökerezik — legyőzik.

A CsiSz feladata, hogy az ifjúságnak megmagyarázza a jelenlegi nemzetközi poIitUtai helyzetet, főleg pedig a nemzetközi politika legégetőbb problémáját — Németország békés egyesítését. Meg kell magyarázni Németország békés egyesítését úgy, mint ahogy azt száz és száz millió békeszeretö ember óhajtja az egész világon, mint ahogy azt a mi népünk, a mi ifjúságunk kívánja. Már felnőttek azok a fiatalok, akik átélték a koncentrációs táborok borzalmát, a háborút és rabszolgaságot a hitleri Németországban, ■ fasiszták által elnyomott hazában.

Magyarázzuk meg az ifjúságnak, hogy azok, akik előkészítették és kezdeményezték a volt világháborút, azok, akik megölték Július Fucsíkot és sok ezer és millió embert, azok, akijt ifjúságunkat rabszolgaságba hajtották, a- zok, akik a mi diákjainkat gyilkoltáK és becsukták a főiskoláinkat, most az amerikai imperialisták védelme alatt Nyugat-Németországban terpeszkednek és újból veszélyeztetik a világ békéjét,-- veszélyeztetik a mi népünket és a mi ifjúságunkat.

Fejezzük ki ifjúságunk előtt baráti érzelmeinket, együttérzésünket minden békeszeretö némettel szemben, aki a háborús uszítok ellen harcol.

A CsiSz minden fiúval és leánnyal beszéljen a Szovjetunió erejéről és harcáról a békéért, a nagy Kína erejéről, a népi demokráciák országairól és a bé- keharcosok erejéről az egész földön.

Sokat beszéljünk a győzedelmes, hősi koreai nép harcáról, amelyet most a béketábor nemzetei segíteni akarnak, hogy bekötözze a háború által ejtett sebeit.

Ifjúságunkat büszkeséggel töltse el az a tudat, hogy a haladószellemű hatalmas béketábor fiatalságához tartozik, amelyhez a barátság és együttérzés kapcsa fűzi.

Büszkeséggel töltse el, hogy az iparban, mezőgazdaságban, iskolákban minden részlegen, minden munkahelyen segítjük megszilárdítani t békét.

Kiértékeljük hiányosságainkat, amelyeket napi gondoskodása mellett a Csehszlovákiai Kommunista Párt segített leleplezni.

Hálásak vagyunk a Párt Központi Bizottságának a CsISz tevékenységére vonatkozó kritikájáért.' Ez a kritiká a legnagyobb segítséget jelenti számunkra, olyan segítséget, amely rámutat arra, hogyan kell dolgozni a fiatal nemzedék nevelésénél.

A hiányasságokat csak akkor tudjuk eltávolítani, ha a párt segítségére támaszkodunk.

Haladjunk együtt az összes CsISz- taggal és hétköznapi munkájukban is állandóan vezessük őket.

Menjünk minden fiú és leány után, nyerjük meg őket a CsISz-nek, nyerjük meg, hogy segítsenek felépíteni népi demokratikus hazánkat.