Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-11-18 / 79. szám
1953. november 14. Ül IFIÜSÄCl F. I. FILATOV: a mezőgazdasági tudományok tanárjelöltje. 4 (folytatás a 77. és 78. számból.) A kísérletek azt mutatják, hogy először ifi a strukturális talej sokkal gyorsabban szívja magába a vizet, másodszor, hogy a strukturális talaj sokkal több vizet bír magába fogadni, mint a nem strukturális. ilyen körülmények között könnyen elképzelhetjük, a tavaszi olvadás vagy esőzések következményeit. A strukturális talaj magába tudja szívni az eső és hóié túlnyomó részét, a nem strukturális talaj azonban a víznek csak egy kis részét szívja magába, a na- •gyobb rész pedig a lejtökön a patakokba éfi szakadékokba ömlik, vagy megáll a felszínen és óriási, lassan száradó tócsákat alkot. Most tételezzük fel, hogy a strukturális éfi nem strukturális talaj egyenlő nedvességmennyiséget szívott magába. Melyik az, amelyik hamarabb kiszárad, hamarabb elveszti nedvességét? Rájöttek, hogy a nem strukturális talaj hamarabb kiszárad. A talajban a víz alulról felfelé emelkedik, mégpedig két okból. Egyrészt azért, mert a napsugarak felmelegitik a talajt. A hóemelkedéfi a talajnedvesség elpárolgását eredményezi. A szorosan összepréselt, nem strukturális talaj jobb hővezető és erősebben felmelegszik a strukturális porhanyóé talaj azonban lassabban és csak kisebb mélységekig melegszik fel. Természetes tehát, hogy a nem strukturális talajból veröfényes napon sokkal gyorsabban elpárolog a nedvesség, mint a strukturális talajból. Másrészt, ha a ta'aj elég nedves, akkor ez a nedvesség a talajban emelkedik és hőhatás nélkül is elpárolog. A nedvesség a talaj részecskéi között hajszálvékony csatornákon át emelkedik a felső rétegekbe, olyfor- mán, mint a petróleum a lámpa kanócában. Ha a borsót vízzel telt pohárba tesszük, alul megduzzad, felül száraz marad. A borsószemek közötti nagy réseken a víz nem emelkedhetik. így van ez a strukturális talajban is; itt a göröngyök közötti rések nagyok. Ha a hz az egyes morzsák ha.jszálcsövei- ben emelkedik is, emelkedése nem nagy. Ezzel szemben a nem strukturális, összepréselt talajban sok a nedvesség, felfelé szivárog és a napsugár és szél hatására hamar kiszárad. A strukturális talaj gyorsabban ée nagyobb mennyiségben szívja magába a nedvességet és ha az a nedvesség párolog is, a vetés az ilyen talajon sokkal jobban el van látva nedvességgel A talaj nedvességé — elsőrendű és döntő feltétele az állandó és bó termésnek. A második fontos feltétele „a levegő". Erre nemcsak a növények leveleinek van szükségük, de gyökereiknek éfi a talajban élő mikroorganizmusoknak is. Olyan talajban, amelyben egyáltalán nincs levegő, növények nem élhetnek. Ha víz hosszabb időre elönti a talajt, kiszorítja belőle a levegőt, a gyökerek levegő nélkül „elalélnak" és a növény elpusztul. Ebben az esetben azt mondják, hogy a víz a vetést „elfeküdte”. A strukturális talajon ez a veszély különösen nagy, tavasszal a viz eldugaszolja a réseket és a növények levegő nélkül maradnak. így történik ez gyakran ez őszi zab- és búzavetéssel is. A strukturális talajban a víz nem rekeszti ki az egész levegőt. A rögök közötti résekben megmarad. Végül a talaj táplálöanyaga ... A talaj nem élettelen yalami. Rengeteg baktérium, gomba, rovar él benne. A növények és a talaj legegyszerűbb organizmusai között igen szoros kapcsolat van. Ez fökép abban nyilvánul meg, hogy a növény elhalt részei azoknak a talajgombáknak és baktériumoknak élelmét alkotják, amelyek a növények nélkül nem létezhetnének. De a növények sem élhetnek nélkülük. A növények feldolgozzák a talaj táplálóanyagát és ezeknek a növények élelmezéséhez fontos anyagoknak a tartalékai hamar kimerülnének. ha a felhasznált anyagokat nem pótolnák. Szükséges tehát, hogy a táp- iálóanyagnk ismét a talajba kerüljenek. Ez meg is történik. A táplálékoknak ez a talajba való visszatérése gombák és baktériumok által történik, a talajban való különböző növényi maradványok felbomiasz- tásával. Itt két csoport baktérium működik közre. A baktériumok egyik csoportját o- lyan baktériumok alkotják, amelyek csak ott élnek, ahová levegő jut. Ezek az aerobaktériumok. Nagyon gyorsan feldolgozzák az organikus anyagokat, oxigénes ásványi vegyületekké változtatják őket, s a növény ezekkel táplál- köizik. A baktériumok másik csoportja levegőtlen térben él. Ezek az anaerobak- tériumok. Ezek nem bontják fel teljesen az organikus anyagokat. Tevé- keny.ségük nem hagy a talajban ásvá- n,yi vegyületeket, hanem szerveseket, csakh(')gy ezek egyszerűbbek és nem tartalmaznak oxigént. Ezeket az organikus vegyületeket a növények nem tudják táplálékul felhasználni. Az ilyen vegyületek humusz alakjában a talajban maradnak. Amikor a levegő, helyesebben az oxigén a humuszba kerül, az aerobaktériumok az organikus vegyületeket ásványivá változtatják, s ezeket így már alkalmasak a növény táplálására. Ezért van, hogy tavasszal, amikor a nem struktuális talajban minden hézag vízzel van tele és, ez a levegőt teljesen kiszorítja, csak az anaerobaktériumok fejthetnek ki tevékenységet, mert levegő nélkül IS meg tudnak élni. Ezek a baktériumok a növényi maradékokai organikus vegyületekké bontják s ezeket a növények gyökerei nem tudják feldolgozni. Ilyenkor sok nedvesség van a talajban, de kevés élelem a növény számára. Mikor aztán a nem struktuális talaj kiszárad, a víz helyét levegő foglalja el. Most kezdenek hatni az aerobaktériumok, ásványi vegyületeket hagynak maga után, kész élelmet a növény számára. A növények azonban ezt az élelmet csak elegendő vízmeny- nyiség esetén tudják felhasználni, ebből pedig kevés ven a talajban. A helyzet must az, hogy ilyenkor a talajban sok az élelem a növény .számára, de kévés a nedvesség .A nem struktuális talajon ugyanis a növény csak bizonyos időközökben e- setről esetre fejlődhetik megfelelőképpen, mikor a nedvesség egy része (határozottan nem az egész nedvesség) elpárolog, és a talajba levegő jut. Ezzel szemben struktuális talajban nedvesség és levegő ugyanekkor van jelen, A struktuális talaj morzsái át vannak itatva nedvességgel és levegővel vannak körülvéve. Ez azt jelenti, hogy a nedves morzsák belsejében, a- hová nehezebben jut a levegő, a humusztermelő anaerobaktériumok élhetnek meg, ellenben a rögök külső részein az aerobaktériumok dolgozhatnak s ezek organikus vegyületeket a növények ásványi táplálékává változtatják át. Most, hogy a termés titkát felfedték, meg kellett mutatni, hogyan tudja az ember ezeket ez ismereteket felhasználni. Ehhez meg kellett magyarázni, hogy tulajdonképpen ,mi zavarta meg a régóta megművelt földek struktúráját. Ezekre a kérdésekre is feleletet tálát Koszticsev. Ezt később Viljams akadémikus kibővítette és pontosabban meghatározta. A struktuális talaj morzsái azért esnek szét éfi válnak porrá, mert a földművesek maguk rontják el a talajt az állandó megműveléssel. De itt nemcsak a megművelés hatása észlelhető. A talaj összetételére a fizikai folyamatokon kívül erősen hatnak a kémiai folyamatok IS. A struktuális talaj rögei általában szilárdak: humusszal és a benne fellelhető mészkövei vannak összekapcsolva. A talajt azonban időről-időre esővíz mossa. Ez a víz ammóniáksót tartalmaz, amely hatással van a mészkőre: kimossa a talajból. Mészkő nélkül pedig 8 rög elveszti szilárdságát De még ez sem mmden A fizikai és kémiai hatásukon kívül még biológiai hatások is érvényesülnek. A talaj aero- baktériumai felbontják a humuszt, a- mely a morzsákat összetartja. A morzsák külső réfizecskéit megfosztják a humusztól és így ezek porrá változnak. Maguk a morzsák is kisebbednek és állandóan gyűlnek a morzsák közöiti kötetlen porszemO részecskék, uassari- ként megtelnek velük a rögök Közötti hézagok. A talaj összenyomottá, struktúra nélkülivé válik. Termékenysége eltűnt. A termékenység titkát és '■< termésben mutatkozó veszté.segok okait felfedezték, Nagy és komoly feliedezéseK voltak ezek. Azonban csak az első lépések voltak a cél felé Most — és ez volt természetesen a fontosabb fel kellett deríteni a íciinékenység felújításának folyamatát. Meg kellett állapítani. minek köszönhető, hogy a talaj ismét struktuális állapotba kerül, ha sokáig parlagon hagyták Ki kellett deríteni ml újltja még struktúráját. Ezekre a kérdésekre alapos tudományos magyarázatot először Vaszilij Ro- bertovicB Vüjamsz adott, aki felismerte és megmutatta, hogyan és miért a- lakítják át a talaj struktúráját a szívós füvek. Vánnák éves és évelő mezei növé> • nyék.. Nyáron vagy az ősz elején ez egyévi bevégzi életét. Bbehn az időben általában kevés nedvesség, dé sok levegő van a talajban. Ezzel egyidöben alig fejeződik be az egyéves növények élete, az aerobaktériumok megkezdik a gyökereknek és a többi növénymaradéknak a felbontását. Ez igen rövid Idő alatt megtörténik, anélkül, hogy humuszt termelnének. .Az évelő növények késó őszig élnek. Ö.sszel a gyökerek egyrésze elhal. De itt a növényi maradékok sokáig vannak a talajban, nem bomlanak fel ásványi sókká. Késő ősszel és télen az alacsony hőmérséklet akadályozza ezt meg, tavasszal a növényi maradékok felbomlása lehetetlen, mert ekkor a talajban igen sok a nedvesség, a levegő pedig igen kevés. Ilyen körülmények között dolgoznak, mint tudjuk az anaerobaktériumok, amelyek a növényi maradványokat nem bontják fel teljesen és göröngyöt kötő humuszt hagynak vissza munkájuk eredményeként. Később a talaj felszárad és életre kelnek benne az areobaktérimok. Mindez azonban csak a talaj legfelsőbb rétegében történik. Az alsóbb rétegekben ezek a báktériumok nem tudnak dolgozni, mert Oda nem jut levegő; ez a felső rétegbe kényszeríti 8 baktériumokat. Ilyen körülmények között a tavasz- szal képződött humusz most már megmarad á talajban. Ezúttal alig kezxló- dlk el az évelők csírázása, ezek újabb gyökereket hajtanak. Ezek a gyökerek késő ősszel ismét elhalnak és az anae- robaktér,untok segit.ségével telbomlá- nek (de nem teljesen). így az évelő növények hajtáséi alatt a talajban nagymennyiségű humusz halmozódik fel. Ezenkívül az évelő növények fökép a füvek, szétágazó nagy mélységig hatoló gyökereikkel tömérdek kis göröngyre bontják a talajt. Így a talaj biológiai tényezői — a baktériumok és 8 növények gyökerei — megteremtik a struktúra felújításának kémiai és fizikai feltételéit. Az évelő növények között számünkre két csoport a legfontosabb — füvek és pillangósnövények (lóherefélék). Bebizonyosodott, hogy leggyorsabban és legsikeresebben akkor újul meg a talaj struktúrája, ha a mezó egyrészt füvekkel (tüfélékkel), másirészt pillan- gósnövényekkel van egyszerre bevetve A pillengósnövények gyökereiben lévő mészkőt felbomlása után a humusz elnyeli. Ez a humusz aztán az az ö.sz- szétartó erő, amely a rög szilárdságát megadja s olyan rögöket alkot, amelyeket a víz áztat szét Ezenkívül a pillengósnövények még egy, a növényre nagyon fontos elemmel gazdagítják a talajt -- nitrogénnel. A pillangósok és szívós füvek keveréke igen gyorsan tudja újítani a talaj göröngyös .struktúráját A természete« ugarokon ezek a növények a föld ugaroltatása itán t’zenöt-húsz évvel is megjelentek. De amint tudjuk, ugyanez az eredmény gyorsabban elérhető, ha a földet azonnal bevetik megfelelő növényekkel. Ilyen évelő takarmány elvetését minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a talaj öthat évi megművelés után elveszti termőképességét. E módszer helyességét sok kísérlet bizonyltja. így főképp két orosz tudósunk P. A Koszticsev és V. R. Víljamsz munkái által végül teljésen feltárul ez öreg ugarok és szüzföldek bő terméseinek titka. Ma már ezt a jelenséget annyira ismerjük, hogy módunk van mestei - ségesen kitermelni a talaj szükséges struktúráját. Ehhez elegendő gyakorlatban felhasználni a mesterséges új- földnek (szűzföld) gyorsított, egyszerű és hatásos módját. Ezt ki lehet termelni egy-két év alat, ha a talaj szívós füvek és pillangósnövényéik keverékével van bevetve, amely felújítja a talaj struktúráját. így a talajtermékenység emelkedésének és csökkenésének százéves rejtélye megoldódott. A haladó tudomány olyan Ismereteket dolgozott ki, amelyek a talaj tulajdonságainak gyors és sikeres megváltoztatásához szükségesek, a talajban lejátszódó folyamatok megismeréséhez és énnek a folyamatnak számunkra fontus iránya v^ó tereléséhez vezetnek. Szocialista földünk dolgozó parasztmiUiói ma már ezelckel az ismeretekkel fel vannak fegyverezve és hála a szovjet növénytudománynaK. megvan a lehetőségük arra, hogy a természet hatalmas erőit kihasználják A szívós füvek és plllangósnövények vetése részévé vált annak a növénygazdasági rendszernek, amely hazánkban a szárazság elleni harc és a ter- mé.szetátalakltás nagyszerű sztálbii tervéhez tartozik. (Vége) Süú naplók a kcuzáľmpábmt Hűvös, borús őszi reggel. A katonai élet új napja kezdődik A kaszárnya épületét még sötétség árasztja el. A katonák nyugodt, békés álmukban új erőt merítettek a további gyakorlatokhoz. A folyosó órája 5 óra 45 percet mutat. Pár perc múlva ébresztő lesz. Az ügyeletes Balázs tizedes benyit a 26-os szobába. Felébre.szti a szobaparancsnokot, Cevár elvtarsat. Mielőtt az óra nagymutatója a tizenegyes számra szökne. Cevár elvtárs már menetkészen felöltözve néz a fiúkra, akik még édes álmukat alusz- szák. Tamás és Havrela elvtársaknak az álom .széles mosolyt varázsolt az ajkára. Cevár tizedes mosolyogva nézi Őket. majd megszólal: — Ébresztő! A kaszárnya felébred, mindenütt élénk forgolódás támad. A katonaságnál nincs idő nyújtózkodásra, nem mondhatja a katona úgy, mint otthon: még legalább öt percet alszom. Az ágyakról egyszerre ugranak ki a katonák. Gyorsan öltözködnek, s közben egymást figyelik, hogy nem ma- radnak-e el az öltözködésben. Senki sem akar szégyenben maradni s utolsónak futni ki a reggeli tornára. A szobaparancsnok nagy gonddal néz rájuk, segít nekik é.s tanácsot ad. Néhány perc múlva felsorakozva állnak az udvaron. Az ingeken át szokatlan, hideg levegő tör magának utat. De c.sák egy pillanatig érzik ezt. amíg nem kezdik meg a tornát. A bemelegítő futás után a reggele torna vezetőjének hangja haUatszik: — Megkezdjük az első gyakorlatot! Egy, kettő, három, négy, öt... A kéz, a láb. a mellkas minden izom megfeszül, minden testrész mozgásban van. — Könnyű azoknak tornászni, akik a tornagyakorlatokat még a civiléletben, a Hadsereggel Együttműködő Szövetségben tanuhájf meg. Minden jobban megy nekik — gondolja mag-ában Sznmes elvtárs, kőműves, aki csak itt a katonaságnál kezdte meg tornával edzeni fiatal testét. Sajátmugára haragszik mulasztásáért, hogy nem járt a Hadsereggel EgyüttmükÖdö Szövetség gyakorlataira és e'Oadásaira. Oldalról azokra kell lesnie, akik nálánál jóval többet tudnak, hogy velük együtt tornázzon. De nem megy még ez nekik. A tapasztaltabb elvtársak már u második ütemet végzik. ínig ő bátortalanul nézi, hogyan nvújtsa ki a kezét az első ütemre. De nagy kedve van a katonaélethez. Elhatározta, hogy két héten belül oly jól fogja végezni a reggeli tornagyakorlatokat, mint a legjobb tornászok. Kihei-ült piros arccal mennek a mosdóba. A szobaparancsnok itt is élénken figyeli, hogy van-e mindenkinek fogkeféje. tö’’ü’közője szappané é.s hogy valaki nem mosdik-e ingben. A kéz és mellkas hideg vizet kivan. Katoná.san élni ann it jelent: gyorsan és pontosan teljesíteni minden parancsot és utasítást. Az újoncoknak és a. tapasztalatlan figyelőnek ezért úgy tűnik, hogy a katonaélet csupa lótás-futás és hajsza. Az öregebb katonák már megszokták a katonás életet. Az 6 számukra a parancs gyors és pontos végrehajtása természetes, magától értetődő dolog. Néhány perc múlva kivonulnak a kaszárnya udvarára, ahol a sorgyakorlatokat fogják gyakorolni. A szobában szépen beágyaztak, a törülközőket háromszögbe hajtották össze és a fejpárna elé helyezték, és a szobát tisztára kisöpörték. A fekete ládák egyenes Borban húzódnak meg az ágyak alatt. Drapa újonc, a C":AD gépkocsivezetőiének fekete ládája fiatal felesegének nagy gondoskodásáról és sze- retetéről tanúskodik. Telerakta neki mindenféle jóval, hogy férje „ne koplaljon". No, de nem kellett koplalnia. A legjobb evő sem tudnu már enni a jó, ízletes katonakoszt után., Néphnd- seregünk minden tagjára kiüön-külön nagy gondot fordítanak. így Drapa elvtárs sem bírta elfogyasztani a hazulról hozott sok jó'ennivalót, t miután megromlott, ki kellett dobnia. De nemcsak Drapa elvtárs járt így. hanem sokan mások is, akik nem hitték hogy nem kell az újoncnak tele- csomagólt ládával bevonulnia, mert róluk sokoldalúan gondoskodik kormányunk. Az újoncot az öregebb katonától az első tekintetre meg lehet különböztetni. Bátortalan mozgás, a kissé félrebillent sapka, a lábak, amelyek még nem szokták meg a kemény, férfias, katonás lépést, a kéz, amely még nem eléggé katonásan emelkedik a sapkához a köszönéseknél, ezek azok a jelek, amelyekről ráismerhetsz az újoncra. A katonatulajdoríságokot nem szerzi meg az újonc egy-két nap alatt. Az instruktorok céltudatos és fáradtságot nem ismerő munkája nyomán w~r6l-napra jobb és jobb katonákká válnak, míg végül nem lehet megkülönböztetni őket az öregebb katonáktól. A kaszárnya udvara élénk és hangos. Jobbra át! Balra át! — hangzik a kaszárnya udvarán. Az altisztek a sorgyakorlatok alapgvakorlataira tanítják az újoncokat, amelyek tudása nélkül a katona nem lenne katona. Milyen szívélyes és barátságos az altisztek és a katonák közötti viszony. Nem nézik le, ki sem névetik őket. Kádek tizedes, rajparancsnok, rél- dás 'övész és agitátor,' szem előtt tartja Lučanič tiszt elvtárs szavait, amelyeket az újoncok bevonulása előtt mondott: ,,Minden újonc fiatal, tapasztalatlan ember, akinek mindenben segíteni kell.” Kádek elvtárs szívébe véste dr. A. CepiČka -honvédelmi miniszter. hadseregtáhornok szavait is, amelyeket november elsejei rádióbeszédében mondott- „Az új katonák különböző környezetből érkeznek, különböző szokásokkal. Minden feljebbvaló feladata, hogy szeretettel nyerje meg az újoncok bizalmát, és ne hagyja figyelmen kivül semmiféle gondjukat. amit magukkal hoznak.” Az új katonák félkörben állnák. A parancsnok a katonai fegyelem aláp- jait magyarázza, ismerteti velük a icatonaí titok megtartásának fontosságát és katonai fellépésre tanítja őket. Szlovák, cseh és magyar nemzetiségű elvtársak állnak egymás mellett. Több cigány katonát is látunk itt, akiket a régi burzsoá hadseregben megvetettek és lenéztek. Ma egyforma zöld ruhában mérnökökkel, tanítókkal. technikai dolgozókkal egy sorban, egymás mellett állnak népi demokratikus hadseregünkben. Mindnyájan egy céllal jöttek ide: megtanulni a katonai tudományt, védeni drága, gyönyörű hazánkat, ahd nincs különbség barna és fehérbőrű ember, bányász, munkás és hivatalnok között, hanem mindnyájan kéz a kézben, közösen harcolunk szebb holnapunkért, a szocialista társadalmi rendért. • Szlovákia válogatottja a Moszkvai Dinamo játékosaival kifyt a pályára A Moszkvai Dinamo második vendégszereplése bröműnnepe volt mindén szlovákiai sportolónak. A zsolnai stadionban 22,000 néző Oilyán magas színvonalú mérkőzést látott, mint soha azelőtt.
