Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-11-18 / 79. szám
1953. november 14. Kíl IFIOSÄG 3 Jelenlés a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tevékenységéről sok a munkatárs, a vezető munkatársak nem tartják szükségesnek az aktívával való közös munkát, csak a zöld asztalok mellett dolgoznak, az Irodákban ülnek és nem ismerik az ifjúság életét és szervezetük problémáit. A valóságban sok közülük már olyannyira bürokrata lett, hogy tél az ifjúság közé menni, mások pedig annyira kényelmesek lettek, hogy leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik egy alapszeryezet taggyűlésére elmenni. Ebből az következik, hogy nem ismerik az ifjúság helyzetét, hogy nem hallgatnak az ifjúság hangjára és tevékenységüket nem építik az ifjúság problémáinak ismertetére. Ez a CsISz Központi Bizottságára is teljes mértékben vonatkozik, mert ha hallgatott volna a lentről jövő bíráló hangokra, már előbb minden intézkedést meg kellett volna tennie a szükséges hiányosságok kiküszöbölésére. A CslSz-apparátus nagy mértékben helyettesíti a CsISz választott szerveit, amelyeknek némely munkatársa döntéseket hoz a szervezet életében felmerülő komoly kérdésekről, anélkül, hogy a megvá'lasztot szerv tudna róla. A kollektív vezetés alapelveit legfőképpen a járási vezetőségeknél sértik meg. Némely munkatárs olyan elveket vall, amelyekkel lebetsüll a megválasztott szervet. Ezekre úgy néz, mint valami koloncra. Olyan esetek is előfordulnak, hogy több járási vezetőség össze sem jön, egyáltalában nem tart gyűlést. Például a kladnői járási TsiSz vezetősége áprilistól szeptemberig nem jött össze. A kerületi vezetőség irányelveit ebben a járá.sban figyelmen kívül hagyták. A vezető titkár hibájábó' a járási vezetőség elnöksége is rendszertelenül tartott üléseket. Nem csodálkozhatnak azon, hogy a járási vezetőség nem törődött az olyan CsISz-szerveze- tekkel sem, mint például a SONP Klad- nó és más bányászifjakból álló CsISz- szervezetek'kel se, ahol a járási veze tőség tagjait nem is ismerték. A funkcionáriusok aktíváját összt sem hívták. Ha összehívták, 15—20 funkcionárius jött össze. Chaloupka elvtárs a vezető titkár úgy vélte, hogy a gyűlésen összejött néhány tagnak nem is érdemes beszélni. Ezért a gyűlést feloszlatta. Chaloupka elvtár.set a CsISz apparátusából elbocsátották u- gyan, de még sokáig tart, míg a károkat, amelyeket okozott, helyrehozzuk. Némely járási vezetőség szintén nem tart gyűléseket, s ez a jár.ási ellenőrző bizottságoknál is előtörd ml. A járási és kerületi vezetőségek tagjai nincsenek eléggé tudatában a funkcióval járó felelősséggel. A vezetőséges nem bíznak rájuk feladatokat és ígv nem használják ki a funkcionáriusok aktíváját. A választószervek tagjai, sem pedig az apparátus, nem dolgoz,nak rendszeresen és csak hirtelen némely feladatot teljesitik. A feladatok akciótól akcióhoz vonszolják őket. Ez azzal a következménnyel jár, hogy egyes járási és kerületi vezetőségek megszűnnek vezető szervekké lenni a járási és kerületi szervezetekben, megszűnnek vezető szervekké lenni, nem v'tatják meg a ifjúság munkájának kérdéseit, minden tevékenységet a CsISz apparátusra hagynak. Ez a kedvezőtlen helyzet azontwm nem zavarja a felelős funkcionáriusok békés álmát Az a tény is békében hagyja őket, hogy a szervezet munkájában nagyon komoly hiányosságok mutatkoznak. Teljesen más a klatovy járási vezetőség példája. Ott a járási vezetőség és az elnökség ts szabályszerűen tartja az üléseket. A tag.ság túlnyomó része tevékenyen bekapcsolódott a szervezet munká jába. A járási vezetőség ülésének előkészítését rendesen megbeszélik az elnökség ülésén. A járási vezetőség a szervezeti munka nagyon fontos kérdéseit tárgyalja és meg is oldja. Valóban a járási CslSz-szervezetek vezető szerve, rendszeresen ellenőrzi tagja; tevékenységét és az apparátus munkatársait is. Az apparátus munkatársai jő viszonyt tartanak fenn az alapszervezetekkel. Például Június és július hónapokban 48 szervezetet látogattak meg. ahol segítséget nyújtottak a helyi szervezeteknek, biztosították a határozatok megvalósítását és ellenőrizték a feladatok teljesítését. Rajtuk kívül a járásban 38 instruktor dolgozik. Egy instruktorra három helyi szervezet is jut. Rendszeresen üléseznek, és azokkal az instruktorokkal, akik az aktíván nem jelennek meg, feladataikat külön megbeszélik. A járási vezetőség gondoskodik arról, hogy az alapszervezetek kellő segítséget kapjanak. Minden alapszervezetet, havonta rendszeresen felkeresi valamelyik funkcionárius, a járási vezetőség tagja. Mazuchová elv- társnő, a járási bizottság vezető titkárnője, ellenőrzi az aktivisták részvételét és ha megállapítja, hogy valamelyik szervezetnél már több niint 2 hónapja senki sem volt a járási'vezetőségből, rögtön intézkedik, hogy az elkövetett hibát jóvátegyék. A klatovi elvtársak és más járásokban is, ahol így szervezik meg a munkát, megértették, hogy a CsISz-szer- veit és szervezeteit sikeresen csak akkor vezethetik, ha mindennapi életben napról-napra fenntartják velük a kapcsolatokat és ha rendszeresen végrehajtják a felsőbb szervek határozatainak teljesítését. A CsISz-szervezetekben eddig még nem alkalmazták ezt a helyes módszert, nyilatkozatokat, különböző felhívásokat és általános határozatokat bocsátottak ki. Funkcionáriusaink bőbeszédűek, ezzel igyekeznek leplezni a szervezeti munkában előforduló nagy hiányosságokat. Vájjon a funkcionáriusok azt hiszik, hogy a feladatok teljesítését, határozatok megfogalmazásával. vagypedig valamilyen felhívás kiadásával lehet biztosítani? Ha igv képzeljük el a munkát, akkor komolv és súlyos hibát követünk el. A határozat csak a munka kezdetét jelenti. Hogy a feladatot teljesítsük, jó szervező munkát kell végeznünk. A határozatokban megjelölt feladatok teljesítését megszakítás nélkül kell ellenőrizni és az ellenőrzés segítségével ki kell küszöbölni a munkában előforduló hiányosságokat. Meg kell állapítanunk, hogy a határozatok végrehajtásának az ellenőrzése a CsISz legelhanyagoltabb szervezési munkái közé tartozik. A funkcionáriusok nem végeznek jő agitációs munká* a CsISz-tagok és a többi fiatalok között. Az agitáció.s munkát bőbeszédűséggel helyettesítik. Mivel a kiadott határozatok teljesítését kellő szervezési intézkedésekkel nem biztosítják, gyakran előfordul, hogy a felsőbb szervek által meghatározott feladatok nem jutnak el minden CsISz-taghoz. Néhány funkcionárius olyan elrettentő- nézeteket vall, hogy a határozatokban megjelölt feladatokat lehetetlen minden CsISz-taggal közölni. A mi feladatunk azonban nemcsak az. hogy a Cs!Sz-ta- gokkal, hanem az ifjúság széles tömegeivel is megismertessük felsőbb szerveink határozatait. De még ezzel sem szabad megelégednünk. A határozatokban megjelölt feladatok teljesítésébe, az ipar, a mezögazda.ság kiépítésébe, a politikai, kultúr- és sportéletbe be kell kapcsolnunk minden CsISz- tagot és minden fiatalt. Fejlesztenünk kel! az ifjúság kezdeményezését és a feladatok aktív teljesítésénél fel kell használni. Gondoskodjunk a funkcionáriusok fejlődéséről A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség több funkcionáriusa nem törődik a CsISz feladatainak teljesítésével. Hanyagság és érthetetlen nemtörődömség jellemzi őket. Nem törődnek a mozgalmi élet továbbfejlesztésével. Nem tették eléggé szívügygükké népi delnok- ratikus hazánk ifjú nemzedékének, a szor;alizmus nemzedékének nevelését. Minden CsISz-funkcionárius tudatában kell. hogy legyen feladata fontosságának. tudnia kell, hogy milyen nagy és becsületteljes feladatot teljesít. Minden funkcionárius kell, hogy ezzel a tudattal fogjon hozzá nagy és komoly feladatainak teljesítéséhez. Feltétlenül meg kell javítanunk az egész Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség kádermunkáját. A CsISz eddigi kádermunkája alacsony színvonalú. Nem választjuk ki kelló gonddal a kádereket. s az elhelyezé.sük sem kielégítő. Kevés munkás és parasztifjút válasz- i-unk ki politikai iskolázásra és funkciók betöltésére. A CsISz-káderek léts?.áma *Btn felel meg teljesen a CsISz nagy feladatainak teljesítésére. A munkatár- ’aK ^választásánál nem vesszük elégnie figyelembe képességeiket. Főleg a CsISz apparátusaiban keveset törődnek azzal, hogy politikaüag fejlett és tapasztalt elvtársakat válasszanak ki a funkciók betöltésére. Ügyelni kell arra is, hogy főleg a felelősségteljes funkciókba olyan elvtársakat válasszunk, akik már a katonai alapszolgálatot teljesítették, mert eddig a bevonulások alkalmával nagy funkcionáriushiány mutatkozott. Ezt véglegesen ki kell küszöbölni. Apparátusaink munkatársait sokkal megfontoltabban kell kiválogatnunk. Lehetővé kell tenni számukra, hogy párt- vagy politikai iskolázásokon vehe.ssenek részt. Nagy figyelmet kell fordítanunk a CsISz-funkcionáriusok nevelésére. Meg kell őket tanítani arra, hogy milyen mód.szerrel dolgozzanak és naponta segíteni kell a munkájukban. A bírálat és önbírálaf fejlesztésével, munkájuk szakadatlan ellenőrzésével biztosítani kell munkájuk sikerét. Meg kell kívánni tőlük hogy munkájukat nagy kedvvel és lelkesedéssel végezzék, hogy felelősséget érezzenek munkájukért és funkciójukért. Az emberektől, a káderektől fügo hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet(Folytatás á 2-ik oldalról.) ség képes lesz-e eltávolítani munkájának hiányosságait. Ezért szükséges hogy leváltsuk az olyan munkatársakat, akik helytelen nézeteket vallanak és rossz munkamódszerrel dolgoznak, ha nem akarják hibáikat kijavítani Minden CsISz-tagnak és funkcionáriusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a hiányosságok kiküszöbölésével döntő fordulatot kell teremteni a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség munkájában. Azokkal a módszerekkel, amelyekkel eddig dolgoztunk, ezt a döntő fordulatot nem lennénk képesek megtenni. ■ Nyerjük meg az üzemek ifjúságát a termelés fejlesztéséhen való kezdeményező részvételének Most áttérek néhány kérdésre, amely az ifjúsági munka egyes szakaszaira vonatkozik. Minden hiányosság és gyengeség ellenére a munkásifjúság nagy sikert ér él munkájában. Ennek ellenére nem játszik oly szerepet, mint amilyen megilletné. A CsISz-szervezetek az üzemekben is elszigetelődnek az ifjúság többi tag.játől, szektásan magába zárkóznak. Á Csehszlovákiai Ifjásági Szövetség szervezetei tevékenységüket nem irányítják oda, hogy ez ifjúság több' tagját is megnyerjék az üzemek számára, a termeiési feladatok teljesítésére. A szocialista versenyt túlnyomó részt csak a CsISz-tagok között szervezik meg és az ifjúság többi tag.já; nem kapcsolják be a versenybe. Az ifjáság néhány eset kivételével a termelésben nem alkot önálló munkacsoportokat, brigádokat, műszakokat és nem vállal védnökséget a termelés bizonyos feladatai elvégzésében. A CsISz-tagok és a CsISz-sz.erveze- ten kívül álló fiatal dolgozók különböző alkalmakkor szocialista munkakötelezettségvállalást tettek. A vállalásokból nagyon sokat teljesítettek, sót túlteljesítettek. De nagy hiányo.sságoK mutatkoznak a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésében. A CsISz- szervezet nem ellenőrzi kellőképpen a vállalások teljesítését, ezért sokan nem teljesítik vállalásaikat. így a szavak ellentétben állnak a valósággal és nem lehetnek követendők az ifjú.ság számara. A CsISz-szervezetek nem szervezhetnek munkaversenyeket és nem népszerűsíthetik az egyéni eredményeiket csupán a szervezet keretében, az üzem összes fiatal munkásának részvétele nélkül, az egész üzem dolgozóinak részvétele nélkül. Az üzemi CslSz-szervezetek magába zárkózottsága abban is megnyilvánult, hogy a CsISz-szervezetek nem dolgoznak a többi szervezettel, főleg a Forradalmi Szakszervezettel, az üzem vezetőségével és a műhelyek vezetőségével. A CsISz-tagok néni használják ki kellőképpen az üzemi klubhelyisége két sem. s nem is kezdeményzik, hogy életre serkentsék működésüket. Az ifjúság szakmai nevelésében nem keresik a technikusok, mérnökök és mes- tefek segítségét. .Az üzemi CslSz-szervezetek legfőbb feladatuknak tekintsék, hogy az ifjúságot tömegesen kapcsolják be a különböző techhikai tanfolyamok és körök munkájábe. A Forradalmi Szakszervezettel karöltve baráti beszélgetéseket kell rendezni, ahol az ifjúságnak alkalma nyílik az üzem legjobb dolgozóival, technikusaival és újítóival elbeszélgetni. Ezeken a be- szélgeté.seken népszerűsíteni kell az új munkamódszereket, a szovjet sztahanovisták tapasztalatait, és meg kell nyerni az ifjúságot ez új munkamódszerek terjesztésére. Az ifjúság kezdeményezését nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hanem ki kell használnunk és terjesztenünk kell a többi dolgozók között is. CsISz-szervezeteink azokra a CsISz- tagokra sem fordítanak kellő figyelmet, akiknek a fegyelemhez, a munkához és a munkaközösséghez rossz viszonyuk van. Az ifjúságnak ezt a részét elszigetelik és továbbra is kedvezőtlen befolyás alatt hagyják. A CsISz-tagok nem keresik azt az utat, amellyel hozzájuk juthatnának. Ha a CsISz-szervezetek nem lennének közömbösek a fiatalok iránt, sok szép példával megnyerhetnék őket. Az üzemi vezetőség és a Forradalmi Szakszervezet segítségével sok nehézséget legyőzhetnek. Ez a segítség nemcsak a munkában, hanem az ifjúság magánéletében is nagyjelentőségű. Ezáltal megváltozik a közösséghez való viszonyuk és ez a helyes. Nem lehet számunkra közömbös és nem tekinthetünk elveszettnek egy fiatalembert sem, különösen, ha a munkás- osztály soraiból került ki. Minden fiatalért harcolnunk kell és ebben a harcban rendkívüli türelemre van szükség Az üzemi CsISz-szervezeteknek nagy gondot kell fordítaniok az ifjúság kultúr- és sportéletére is. Az üzemi szervekkel közösen gazdag kultúrműsorokat, szórakozási lehetőségeket és fellépéseket kell rendezni az üzemi klubhelyiségekben. Komolyan foglalkozni kell a sport, testnevelés és a honvédelem kérdéseivel. Az önkéntes sport szervezetek segítségével meg kell nyer ni az ifjúságot a testnevelés, sport é' a honvédelmi kiképzés számára. Meg kell nyerni továbbá az ifjúságot arra is, hogy részt vegyen a Had.sereggel Együttműködő Szövetség munkájáén. Ha a CslSz-szervezetek törődni fognak az ifjúság érdekeivel, problémáival és nehézségeivel, ha védeni fogják az ifjúság érdekeit, például igazságtalanság, fizetések emelésénél és más esetekben, akkor az ifjúság érdeklődni fog a Csehszlovákiai Ifjúsági Sz-övetség iránt. Érezni fogja, hogy szüksége van erre a szervezetre és szükségesnek fogja tartani, hogy a szervezet tagja legyen. Mindenekelőtt az ifjúságot meg kell győzni arról, hogy elsősorban az ő legfőbb érdeke, amely ki tudja elégíteni minden szükségletét az a szocializmus építése, amely társadalmi rendszernek cé'.ja szakadatlanul emelni a nép életszínvonalát, amit csak mindnyájunk közös, szorgalmas munkájával érhetünk el. Meg kel! magyarázni az ifjúságnak, hogy a szocializmus építésébe minden fiatalnak be kell kapcsolódnia, hogy a nép legfőbb érdekei minél előbb megvalósuljanak. Fokozzuk befolyásunkat ú parasztíffúság között és nyerjük meg őket talvaink új élete számára A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nagyon gyenge tevékenységet fejt ki a falvakon, főleg a parasztifjúság körében. A falusi CsISz-szervezetek munkás. hivatalnok, tanuló, stb. tagjai túlnyomói részt csak nyilvántartott tagjai a szervezetnek. A CsISz-tagok a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságtól elszakadtak. A CsISz-szervezetekben nagyon csekély a mezőgazda.ságban dolgozó fiatalok száma. Ez azt bizonyítja, hogy a CsISz eddig nem törődött a falusi fiatalsággal. A CsISz falvakon végzett tevékenységének leggyengébb pontja a magángazdálkodó közép- és kisparasztokkal való kapcsolat megteremtése. Annak ellenére, hogy a parasztifjú.ság, amelyet nem befolyásolnak annyira a konzervatív nézetek, vágyik az új élet után és az új gazdasági formák iránt is fogékony, a CsISz-szervezet nem törődik a magángazdálkodó közép- és kisparaszt ifjakkel. Ki más legyen a mezőgazdaság gépesítésének, a növénytermelés és az állattenyésztés haladó tormáinak a terjesztője, ha nem az ifjúság? Ki más legyen a kultúra gondozója és terjesztője a falun, ha nem az ifjúság ? A falusi CsISz-szervezetek kultúrte- vékenysége sem kielégítő. A CsISz- szervezetek tagjai nem kezdeményezik a kultúra tejleszté.sét. Ezt az állapotot gyökeresen meg kell változtatni. Az új falusi CslSz-szervezetek kiépítésére nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúságot meg kell nyerni a CsISz számára és ezzel megerősítjük a munkás-, parasztszö- veLséget. Gazdag kultúrtevékenységet kell kifejtenünk a falvakon. A falvakon meg kell szervezni a színjátszó, ének-, tánc- és szavalőköröket, vitaesteket kell rendezni, közös mozilátogatásokat és hasonlókat kell megszervezni. Az ifjúságnak, főleg a CsISz-tagok- nak, kezdeményezniük kell a falun a sportolást is. Szükséges, hogy ez ifjúság bekapcsolódjon a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és a Szokni munkájába. Nagy figyelmet kell fordítani azoknak a CsISz-tagoknak munkájára, akik a helyi nemzeti bizottságban dolgoznak. Eddig az a helyzet, hogy a CsISz-tagok gyakran passzív tagjai a helyi nemzeti bizottságoknak nem mozgósítják az ifjúságot a nyilvános életben való részvételre és a helyi nemzeti bizottságokban nem védik az ifjúság érdekeit. A másik oldalon pedig a CsISz-tagok — a népi szervek tagjai — nem érdeklődnek a nemzeti bizottságok munkája iránt, nem tudják, hogy a nemzeti bizottságokban nemcsak az ifjúság, hanem az egész nép képviselői. A falusi CslSz-szervezetek elnyerik a lakosság elismerését, ha kezdeményezni fogják a falu szocialista építését, he védnökséget vállalnak a gyümölcsfák ültetése, a gyümölcsösök gondozása, és a talajjavítási munkák fölött. A CsISz-szerveinek fokozni kel! gondoskodásukat az üzemi CsISz-szerve- zetekről, a traktorállomások és az állami gazdaságok CsISz-szervezetéröl. Különösen a traktorállomások CsISz- szervezetét kell megerősíteni és meg kell nyerni a szervezet számára a szervezeten kívüli ifjúságot. Annak ellenére, hogy az egyes traktorállomásokon sok fiatal dolgozik, még sok fiatal nincs a szervezetben. A gépállomás igazgatója és a Forradalmi Szakszervezet segítségével harcolni kell a CsISz-tagok magas szakmai és politikai tudásáért, hogy teljesen ki tudják használni a gépesítés előnyeit. Ezenkívül e CsISz-tagoknak el kel! sajátitaniok az agrotechnika vívmányait és egyéb szükséges ismereteket. Ha az ifjúság példásan fog dolgozni és tanulni, akkor az jelentős tényezőjévé válik a traktorállomások kiépítésének és e falu szocializálásának. Előre iskoláinkban a m^ly tudásért és élénk mozgalmi életért A CsISz munkájának nagyon fontos területe a munkaerótartalékok tanulóotthonai és más ifjúsági tanulóközpontok. ■ Ezek képezik fő feladataink egyes részleteit és ezeknek is külön figyelmet kell szentelnünk. Feladatunk teljesítése annál is könnyebb, mivel az iskolákban, ipari tanuló-központokban és a tanulóotthonokban a fiatalság összpontosítva, együtt él. De éppen ezért, mivel az ifjúság így együtt van, a funkcionáriusok azt hiszik, hogy az iskolákban, valamint az iparitanulő-központokban és tanulóotthonokban működő szerveknek nem kell annyi figyelmet szentelni és hogy ilyen helyeken a szervezés is könnyebben megy. z a kényelmes és fölötte téves felfogás csakis onnan e- redhet, hogy nem fogják fel, milyen nagy jelentősége van az iskoláknak, tenulóotthonoknak és iparitanulő-köz- pontoknak az új értelmiségi káderek és elsőrendű szakemberek nevelése szempontjából, amelyekre szocialista építésünk minden részlegén olyannyira szükségünk van. Csak az, aki valóban megértette Lenin „Tanulni, tanulni, tanulni!” jelszavának forradalmi jelentőségét, amely a fiatal nemzedék legfőbb feladatává vált, csak az tudja megérteni, hogy a CsISz munkája az iskolában valóban nagy mértékben hozzájárulhat hazánk építéséhez. Az iskola vezetésébe és menetébe zavarólag ható beavatkozásoktól lé- hány kivétellel szervezeteink már megszabadultak. Elértük azt, hogy a CslSz- szervek és az iskolai vezetés között a- tönylag egész jó az együttműködés De mindennek ellenére a CsISz, a fiatalság hazafias nevelésében nem tölti be azt a szerepet, mely küldetésével együtt járna. Az iskolai ČsISz-szervek nem küzdenek az idegen ideológiai befolyások ellen, amelyek ifjúságunk körében még minduntalanul felütik fejüket Szervezeteink még nem nyújtanak segítséget haladó szellemű tanítóink harcában az új iskola kialakulásáért és az új fiatal szocialista emberek neveléséért vívott harcukban. Igen fontos volna, hogyha CslSz-szerveink hozzájárulnának ahhoz, hogy tanulóifjúságunk megismerkedjen a jelenlegi élettel, ezenkívül megismerkedjen hazánk gazdasági kérdéseivel, politikai és kulturális életével, és a nemzetközi politikai problémákkal. A CsISz-szervek legfőbb feladata az legyen, hogy a kritika és önkritika bevált eszközeivel ez ifjúságot a tudatos, szorgalmas tanuláshoz vezesse. A CsISz-tagok becsületbeli feledata az hogy a legjobb tanulókhoz tartozzanak és a többi fiatefság példaképévé legyenek. Szerveink bizottsági és tag.sági gyűlésein vegyék szemügyre a tanulmányi előmenetelt és minden intézkedés történjen meg arra nézve, hogy az előmenetel átlaga jó legyen. Ha a CsISz a gyengébb tanulók segítségére sietne és az előmenetel átlaga csak megközelítené az átlagos és kiváló tanulók előmenetelét, akkor a CsISz vonzóereje határozottan növekedne. Nagyobb volna iránta a bizalom. Ahhoz, hogy a CslSz-szervezet köré tömörüljön az egész tanulóifjúság, fontos volna, hogy a CsISz gondoskodna a kul- túréletröl és a sporttevékenységről is. A CsISz-szervezet feladata lenne általában jobban megszervezni a tanulók és diákok szabad idejét és gondoskodnia kellene arról, hogy a tanulóifjúság úgy ossza be az idejét, hogy ideje leg.ven szorgalmasan tanulni, ideíe legyen a kultúrértékek megismerésére, kultúrtevékenységre, aktív sportéletre, testnevelési és védelmi kiképzésre és arra is, hogy résztvegyen a közéletben. Emellett a közéleti tevékenységet, mely a tanulóifjúság többségénél abban merül ki, hogy tevékenyen résztvesz a CsISz- vagy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, úgy kel! megszervezni, hogy a szervezeti élet mellett a tanulóifjúság ne legyen túlságosan megterhelve, mégpedig e tanulmányok kárára. Ez természetesen nem jelenti (Folytatás a 4. oldalon.)