Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-18 / 79. szám

1953. november 14. Kíl IFIOSÄG 3 Jelenlés a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tevékenységéről sok a munkatárs, a vezető munkatár­sak nem tartják szükségesnek az ak­tívával való közös munkát, csak a zöld asztalok mellett dolgoznak, az Irodák­ban ülnek és nem ismerik az ifjúság életét és szervezetük problémáit. A va­lóságban sok közülük már olyannyira bürokrata lett, hogy tél az ifjúság kö­zé menni, mások pedig annyira kényel­mesek lettek, hogy leküzdhetetlen ne­hézségekbe ütközik egy alapszeryezet taggyűlésére elmenni. Ebből az követ­kezik, hogy nem ismerik az ifjúság helyzetét, hogy nem hallgatnak az if­júság hangjára és tevékenységüket nem építik az ifjúság problémáinak ismertetére. Ez a CsISz Központi Bi­zottságára is teljes mértékben vonat­kozik, mert ha hallgatott volna a lent­ről jövő bíráló hangokra, már előbb minden intézkedést meg kellett volna tennie a szükséges hiányosságok kikü­szöbölésére. A CslSz-apparátus nagy mértékben helyettesíti a CsISz választott szerveit, amelyeknek némely munkatársa dönté­seket hoz a szervezet életében fel­merülő komoly kérdésekről, anélkül, hogy a megvá'lasztot szerv tudna róla. A kollektív vezetés alapelveit legfő­képpen a járási vezetőségeknél sértik meg. Némely munkatárs olyan elveket vall, amelyekkel lebetsüll a megválasz­tott szervet. Ezekre úgy néz, mint va­lami koloncra. Olyan esetek is előfor­dulnak, hogy több járási vezetőség össze sem jön, egyáltalában nem tart gyűlést. Például a kladnői járási TsiSz vezetősége áprilistól szeptemberig nem jött össze. A kerületi vezetőség irány­elveit ebben a járá.sban figyelmen kívül hagyták. A vezető titkár hibájábó' a já­rási vezetőség elnöksége is rendszer­telenül tartott üléseket. Nem csodál­kozhatnak azon, hogy a járási vezetőség nem törődött az olyan CsISz-szerveze- tekkel sem, mint például a SONP Klad- nó és más bányászifjakból álló CsISz- szervezetek'kel se, ahol a járási veze tőség tagjait nem is ismerték. A funkcionáriusok aktíváját összt sem hívták. Ha összehívták, 15—20 funkcionárius jött össze. Chaloupka elv­társ a vezető titkár úgy vélte, hogy a gyűlésen összejött néhány tagnak nem is érdemes beszélni. Ezért a gyű­lést feloszlatta. Chaloupka elvtár.set a CsISz apparátusából elbocsátották u- gyan, de még sokáig tart, míg a ká­rokat, amelyeket okozott, helyrehoz­zuk. Némely járási vezetőség szintén nem tart gyűléseket, s ez a jár.ási el­lenőrző bizottságoknál is előtörd ml. A járási és kerületi vezetőségek tagjai nincsenek eléggé tudatában a funkció­val járó felelősséggel. A vezetőséges nem bíznak rájuk feladatokat és ígv nem használják ki a funkcionáriusok aktíváját. A választószervek tagjai, sem pedig az apparátus, nem dolgoz,nak rendszeresen és csak hirtelen némely feladatot teljesitik. A feladatok akció­tól akcióhoz vonszolják őket. Ez azzal a következménnyel jár, hogy egyes já­rási és kerületi vezetőségek megszűn­nek vezető szervekké lenni a járási és kerületi szervezetekben, megszűnnek vezető szervekké lenni, nem v'tatják meg a ifjúság munkájának kérdéseit, minden tevékenységet a CsISz appará­tusra hagynak. Ez a kedvezőtlen hely­zet azontwm nem zavarja a felelős funkcionáriusok békés álmát Az a tény is békében hagyja őket, hogy a szer­vezet munkájában nagyon komoly hiá­nyosságok mutatkoznak. Teljesen más a klatovy járási veze­tőség példája. Ott a járási vezetőség és az elnökség ts szabályszerűen tartja az üléseket. A tag.ság túlnyomó része tevékenyen bekapcsolódott a szervezet munká jába. A járási vezetőség ülésének előkészítését rendesen megbeszélik az elnökség ülésén. A járási vezetőség a szervezeti munka nagyon fontos kérdé­seit tárgyalja és meg is oldja. Való­ban a járási CslSz-szervezetek veze­tő szerve, rendszeresen ellenőrzi tagja; tevékenységét és az apparátus munka­társait is. Az apparátus munkatársai jő viszonyt tartanak fenn az alapszer­vezetekkel. Például Június és július hó­napokban 48 szervezetet látogattak meg. ahol segítséget nyújtottak a he­lyi szervezeteknek, biztosították a ha­tározatok megvalósítását és ellenőriz­ték a feladatok teljesítését. Rajtuk kí­vül a járásban 38 instruktor dolgozik. Egy instruktorra három helyi szerve­zet is jut. Rendszeresen üléseznek, és azokkal az instruktorokkal, akik az ak­tíván nem jelennek meg, feladataikat külön megbeszélik. A járási vezetőség gondoskodik arról, hogy az alapszerve­zetek kellő segítséget kapjanak. Minden alapszervezetet, havonta rendszeresen felkeresi valamelyik funkcionárius, a járási vezetőség tagja. Mazuchová elv- társnő, a járási bizottság vezető tit­kárnője, ellenőrzi az aktivisták rész­vételét és ha megállapítja, hogy vala­melyik szervezetnél már több niint 2 hónapja senki sem volt a járási'veze­tőségből, rögtön intézkedik, hogy az elkövetett hibát jóvátegyék. A klatovi elvtársak és más járások­ban is, ahol így szervezik meg a mun­kát, megértették, hogy a CsISz-szer- veit és szervezeteit sikeresen csak ak­kor vezethetik, ha mindennapi életben napról-napra fenntartják velük a kap­csolatokat és ha rendszeresen végre­hajtják a felsőbb szervek határozatai­nak teljesítését. A CsISz-szervezetekben eddig még nem alkalmazták ezt a helyes mód­szert, nyilatkozatokat, különböző felhí­vásokat és általános határozatokat bo­csátottak ki. Funkcionáriusaink bőbe­szédűek, ezzel igyekeznek leplezni a szervezeti munkában előforduló nagy hiányosságokat. Vájjon a funkcioná­riusok azt hiszik, hogy a feladatok tel­jesítését, határozatok megfogalmazá­sával. vagypedig valamilyen felhívás kiadásával lehet biztosítani? Ha igv képzeljük el a munkát, akkor komolv és súlyos hibát követünk el. A határozat csak a munka kezdetét jelenti. Hogy a feladatot teljesítsük, jó szervező munkát kell végeznünk. A ha­tározatokban megjelölt feladatok tel­jesítését megszakítás nélkül kell ellen­őrizni és az ellenőrzés segítségével ki kell küszöbölni a munkában előforduló hiányosságokat. Meg kell állapítanunk, hogy a hatá­rozatok végrehajtásának az ellenőrzése a CsISz legelhanyagoltabb szervezési munkái közé tartozik. A funkcionáriu­sok nem végeznek jő agitációs munká* a CsISz-tagok és a többi fiatalok kö­zött. Az agitáció.s munkát bőbeszédű­séggel helyettesítik. Mivel a kiadott határozatok teljesítését kellő szervezé­si intézkedésekkel nem biztosítják, gyakran előfordul, hogy a felsőbb szer­vek által meghatározott feladatok nem jutnak el minden CsISz-taghoz. Néhány funkcionárius olyan elrettentő- nézete­ket vall, hogy a határozatokban meg­jelölt feladatokat lehetetlen minden CsISz-taggal közölni. A mi feladatunk azonban nemcsak az. hogy a Cs!Sz-ta- gokkal, hanem az ifjúság széles tö­megeivel is megismertessük felsőbb szerveink határozatait. De még ezzel sem szabad megelégednünk. A határo­zatokban megjelölt feladatok teljesíté­sébe, az ipar, a mezögazda.ság kiépíté­sébe, a politikai, kultúr- és sportélet­be be kell kapcsolnunk minden CsISz- tagot és minden fiatalt. Fejlesztenünk kel! az ifjúság kezdeményezését és a feladatok aktív teljesítésénél fel kell használni. Gondoskodjunk a funkcionáriusok fejlődéséről A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség több funkcionáriusa nem törődik a CsISz feladatainak teljesítésével. Ha­nyagság és érthetetlen nemtörődömség jellemzi őket. Nem törődnek a moz­galmi élet továbbfejlesztésével. Nem tették eléggé szívügygükké népi delnok- ratikus hazánk ifjú nemzedékének, a szor;alizmus nemzedékének nevelését. Minden CsISz-funkcionárius tudatában kell. hogy legyen feladata fontosságá­nak. tudnia kell, hogy milyen nagy és becsületteljes feladatot teljesít. Min­den funkcionárius kell, hogy ezzel a tu­dattal fogjon hozzá nagy és komoly feladatainak teljesítéséhez. Feltétlenül meg kell javítanunk az egész Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség kádermunkáját. A CsISz eddigi kádermunkája alacsony színvonalú. Nem választjuk ki kelló gonddal a kádere­ket. s az elhelyezé.sük sem kielégítő. Kevés munkás és parasztifjút válasz- i-unk ki politikai iskolázásra és funkciók betöltésére. A CsISz-káderek léts?.áma *Btn felel meg teljesen a CsISz nagy feladatainak teljesítésére. A munkatár- ’aK ^választásánál nem vesszük elég­nie figyelembe képességeiket. Főleg a CsISz apparátusaiban keveset törődnek azzal, hogy politikaüag fejlett és ta­pasztalt elvtársakat válasszanak ki a funkciók betöltésére. Ügyelni kell arra is, hogy főleg a felelősségteljes funk­ciókba olyan elvtársakat válasszunk, akik már a katonai alapszolgálatot tel­jesítették, mert eddig a bevonulások alkalmával nagy funkcionáriushiány mutatkozott. Ezt véglegesen ki kell küszöbölni. Apparátusaink munkatár­sait sokkal megfontoltabban kell kivá­logatnunk. Lehetővé kell tenni számuk­ra, hogy párt- vagy politikai iskolá­zásokon vehe.ssenek részt. Nagy figyel­met kell fordítanunk a CsISz-funkcio­náriusok nevelésére. Meg kell őket ta­nítani arra, hogy milyen mód.szerrel dolgozzanak és naponta segíteni kell a munkájukban. A bírálat és önbírálaf fejlesztésével, munkájuk szakadatlan ellenőrzésével biztosítani kell munká­juk sikerét. Meg kell kívánni tőlük hogy munkájukat nagy kedvvel és lel­kesedéssel végezzék, hogy felelősséget érezzenek munkájukért és funkcióju­kért. Az emberektől, a káderektől fügo hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­(Folytatás á 2-ik oldalról.) ség képes lesz-e eltávolítani munkájá­nak hiányosságait. Ezért szükséges hogy leváltsuk az olyan munkatársa­kat, akik helytelen nézeteket vallanak és rossz munkamódszerrel dolgoznak, ha nem akarják hibáikat kijavítani Minden CsISz-tagnak és funkcionárius­nak tisztában kell lennie azzal, hogy a hiányosságok kiküszöbölésével dön­tő fordulatot kell teremteni a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség munkájá­ban. Azokkal a módszerekkel, amelyekkel eddig dolgoztunk, ezt a döntő fordula­tot nem lennénk képesek megtenni. ■ Nyerjük meg az üzemek ifjú­ságát a termelés fejlesztésé­hen való kezdeményező részvételének Most áttérek néhány kérdésre, amely az ifjúsági munka egyes szakaszaira vonatkozik. Minden hiányosság és gyengeség el­lenére a munkásifjúság nagy sikert ér él munkájában. Ennek ellenére nem ját­szik oly szerepet, mint amilyen meg­illetné. A CsISz-szervezetek az üze­mekben is elszigetelődnek az ifjúság többi tag.játől, szektásan magába zár­kóznak. Á Csehszlovákiai Ifjásági Szö­vetség szervezetei tevékenységüket nem irányítják oda, hogy ez ifjúság több' tagját is megnyerjék az üzemek szá­mára, a termeiési feladatok teljesíté­sére. A szocialista versenyt túlnyomó részt csak a CsISz-tagok között szer­vezik meg és az ifjúság többi tag.já; nem kapcsolják be a versenybe. Az ifjáság néhány eset kivételével a ter­melésben nem alkot önálló munkacso­portokat, brigádokat, műszakokat és nem vállal védnökséget a termelés bi­zonyos feladatai elvégzésében. A CsISz-tagok és a CsISz-sz.erveze- ten kívül álló fiatal dolgozók különbö­ző alkalmakkor szocialista munkaköte­lezettségvállalást tettek. A vállalások­ból nagyon sokat teljesítettek, sót túl­teljesítettek. De nagy hiányo.sságoK mutatkoznak a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésében. A CsISz- szervezet nem ellenőrzi kellőképpen a vállalások teljesítését, ezért sokan nem teljesítik vállalásaikat. így a szavak ellentétben állnak a valósággal és nem lehetnek követendők az ifjú.ság száma­ra. A CsISz-szervezetek nem szervez­hetnek munkaversenyeket és nem nép­szerűsíthetik az egyéni eredményeiket csupán a szervezet keretében, az üzem összes fiatal munkásának részvétele nélkül, az egész üzem dolgozóinak részvétele nélkül. Az üzemi CslSz-szervezetek magába zárkózottsága abban is megnyilvánult, hogy a CsISz-szervezetek nem dolgoz­nak a többi szervezettel, főleg a For­radalmi Szakszervezettel, az üzem ve­zetőségével és a műhelyek vezetősé­gével. A CsISz-tagok néni használják ki kellőképpen az üzemi klubhelyisége két sem. s nem is kezdeményzik, hogy életre serkentsék működésüket. Az if­júság szakmai nevelésében nem kere­sik a technikusok, mérnökök és mes- tefek segítségét. .Az üzemi CslSz-szer­vezetek legfőbb feladatuknak tekint­sék, hogy az ifjúságot tömegesen kap­csolják be a különböző techhikai tan­folyamok és körök munkájábe. A For­radalmi Szakszervezettel karöltve ba­ráti beszélgetéseket kell rendezni, ahol az ifjúságnak alkalma nyílik az üzem legjobb dolgozóival, technikusaival és újítóival elbeszélgetni. Ezeken a be- szélgeté.seken népszerűsíteni kell az új munkamódszereket, a szovjet sztaha­novisták tapasztalatait, és meg kell nyerni az ifjúságot ez új munkamód­szerek terjesztésére. Az ifjúság kezde­ményezését nem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hanem ki kell használ­nunk és terjesztenünk kell a többi dol­gozók között is. CsISz-szervezeteink azokra a CsISz- tagokra sem fordítanak kellő figyelmet, akiknek a fegyelemhez, a munkához és a munkaközösséghez rossz viszonyuk van. Az ifjúságnak ezt a részét elszi­getelik és továbbra is kedvezőtlen be­folyás alatt hagyják. A CsISz-tagok nem keresik azt az utat, amellyel hozzájuk juthatnának. Ha a CsISz-szervezetek nem lennének közömbösek a fiatalok iránt, sok szép példával megnyerhet­nék őket. Az üzemi vezetőség és a Forradalmi Szakszervezet segítségével sok nehézséget legyőzhetnek. Ez a se­gítség nemcsak a munkában, hanem az ifjúság magánéletében is nagyjelentő­ségű. Ezáltal megváltozik a közösség­hez való viszonyuk és ez a helyes. Nem lehet számunkra közömbös és nem te­kinthetünk elveszettnek egy fiatal­embert sem, különösen, ha a munkás- osztály soraiból került ki. Minden fia­talért harcolnunk kell és ebben a harc­ban rendkívüli türelemre van szükség Az üzemi CsISz-szervezeteknek nagy gondot kell fordítaniok az ifjúság kul­túr- és sportéletére is. Az üzemi szer­vekkel közösen gazdag kultúrműsoro­kat, szórakozási lehetőségeket és fel­lépéseket kell rendezni az üzemi klub­helyiségekben. Komolyan foglalkozni kell a sport, testnevelés és a honvé­delem kérdéseivel. Az önkéntes sport szervezetek segítségével meg kell nyer ni az ifjúságot a testnevelés, sport é' a honvédelmi kiképzés számára. Meg kell nyerni továbbá az ifjúságot arra is, hogy részt vegyen a Had.sereggel Együttműködő Szövetség munkájáén. Ha a CslSz-szervezetek törődni fog­nak az ifjúság érdekeivel, problémáival és nehézségeivel, ha védeni fogják az ifjúság érdekeit, például igazságtalan­ság, fizetések emelésénél és más ese­tekben, akkor az ifjúság érdeklődni fog a Csehszlovákiai Ifjúsági Sz-övetség iránt. Érezni fogja, hogy szüksége van erre a szervezetre és szükségesnek fogja tartani, hogy a szervezet tagja legyen. Mindenekelőtt az ifjúságot meg kell győzni arról, hogy elsősorban az ő legfőbb érdeke, amely ki tudja elégíteni minden szük­ségletét az a szocializmus építése, amely társadalmi rendszernek cé'.ja szakadatlanul emelni a nép életszín­vonalát, amit csak mindnyájunk közös, szorgalmas munkájával érhetünk el. Meg kel! magyarázni az ifjúságnak, hogy a szocializmus építésébe minden fiatalnak be kell kapcsolódnia, hogy a nép legfőbb érdekei minél előbb meg­valósuljanak. Fokozzuk befolyásunkat ú parasztíffúság között és nyerjük meg őket talvaink új élete számára A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nagyon gyenge tevékenységet fejt ki a falvakon, főleg a parasztifjúság kö­rében. A falusi CsISz-szervezetek mun­kás. hivatalnok, tanuló, stb. tagjai túl­nyomói részt csak nyilvántartott tag­jai a szervezetnek. A CsISz-tagok a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságtól elszakadtak. A CsISz-szervezetekben nagyon csekély a mezőgazda.ságban dolgozó fiatalok száma. Ez azt bizo­nyítja, hogy a CsISz eddig nem törő­dött a falusi fiatalsággal. A CsISz fal­vakon végzett tevékenységének leg­gyengébb pontja a magángazdálkodó közép- és kisparasztokkal való kapcso­lat megteremtése. Annak ellenére, hogy a parasztifjú.ság, amelyet nem befolyásolnak annyira a konzervatív nézetek, vágyik az új élet után és az új gazdasági formák iránt is fogékony, a CsISz-szervezet nem törődik a ma­gángazdálkodó közép- és kisparaszt ifjakkel. Ki más legyen a mezőgazda­ság gépesítésének, a növénytermelés és az állattenyésztés haladó tormáinak a terjesztője, ha nem az ifjúság? Ki más legyen a kultúra gondozója és terjesztője a falun, ha nem az ifjúság ? A falusi CsISz-szervezetek kultúrte- vékenysége sem kielégítő. A CsISz- szervezetek tagjai nem kezdeményezik a kultúra tejleszté.sét. Ezt az állapotot gyökeresen meg kell változtatni. Az új falusi CslSz-szervezetek kiépítésére nagy figyelmet kell fordítani. A mező­gazdaságban dolgozó ifjúságot meg kell nyerni a CsISz számára és ezzel megerősítjük a munkás-, parasztszö- veLséget. Gazdag kultúrtevékenységet kell kifejtenünk a falvakon. A falva­kon meg kell szervezni a színjátszó, ének-, tánc- és szavalőköröket, vitaeste­ket kell rendezni, közös mozilátogatá­sokat és hasonlókat kell megszervez­ni. Az ifjúságnak, főleg a CsISz-tagok- nak, kezdeményezniük kell a falun a sportolást is. Szükséges, hogy ez ifjú­ság bekapcsolódjon a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és a Szokni munkájába. Nagy figyelmet kell for­dítani azoknak a CsISz-tagoknak mun­kájára, akik a helyi nemzeti bizottság­ban dolgoznak. Eddig az a helyzet, hogy a CsISz-tagok gyakran passzív tagjai a helyi nemzeti bizottságoknak nem mozgósítják az ifjúságot a nyil­vános életben való részvételre és a helyi nemzeti bizottságokban nem vé­dik az ifjúság érdekeit. A másik ol­dalon pedig a CsISz-tagok — a népi szervek tagjai — nem érdeklődnek a nemzeti bizottságok munkája iránt, nem tudják, hogy a nemzeti bizottsá­gokban nemcsak az ifjúság, hanem az egész nép képviselői. A falusi CslSz-szervezetek elnyerik a lakosság elismerését, ha kezdemé­nyezni fogják a falu szocialista építé­sét, he védnökséget vállalnak a gyü­mölcsfák ültetése, a gyümölcsösök gondozása, és a talajjavítási munkák fölött. A CsISz-szerveinek fokozni kel! gon­doskodásukat az üzemi CsISz-szerve- zetekről, a traktorállomások és az ál­lami gazdaságok CsISz-szervezetéröl. Különösen a traktorállomások CsISz- szervezetét kell megerősíteni és meg kell nyerni a szervezet számára a szervezeten kívüli ifjúságot. Annak el­lenére, hogy az egyes traktorállomá­sokon sok fiatal dolgozik, még sok fiatal nincs a szervezetben. A gépál­lomás igazgatója és a Forradalmi Szakszervezet segítségével harcolni kell a CsISz-tagok magas szakmai és politikai tudásáért, hogy teljesen ki tudják használni a gépesítés előnyeit. Ezenkívül e CsISz-tagoknak el kel! sajátitaniok az agrotechnika vívmá­nyait és egyéb szükséges ismereteket. Ha az ifjúság példásan fog dolgozni és tanulni, akkor az jelentős tényezőjévé válik a traktorállomások kiépítésének és e falu szocializálásának. Előre iskoláinkban a m^ly tudásért és élénk mozgalmi életért A CsISz munkájának nagyon fontos területe a munkaerótartalékok tanuló­otthonai és más ifjúsági tanulóközpon­tok. ■ Ezek képezik fő feladataink egyes részleteit és ezeknek is külön figyel­met kell szentelnünk. Feladatunk tel­jesítése annál is könnyebb, mivel az iskolákban, ipari tanuló-központok­ban és a tanulóotthonokban a fiatalság összpontosítva, együtt él. De éppen ezért, mivel az if­júság így együtt van, a funkcionáriu­sok azt hiszik, hogy az iskolákban, va­lamint az iparitanulő-központokban és tanulóotthonokban működő szerveknek nem kell annyi figyelmet szentelni és hogy ilyen helyeken a szervezés is könnyebben megy. z a kényelmes és fölötte téves felfogás csakis onnan e- redhet, hogy nem fogják fel, milyen nagy jelentősége van az iskoláknak, tenulóotthonoknak és iparitanulő-köz- pontoknak az új értelmiségi káderek és elsőrendű szakemberek nevelése szem­pontjából, amelyekre szocialista építé­sünk minden részlegén olyannyira szükségünk van. Csak az, aki valóban megértette Lenin „Tanulni, tanulni, ta­nulni!” jelszavának forradalmi jelentő­ségét, amely a fiatal nemzedék legfőbb feladatává vált, csak az tudja megér­teni, hogy a CsISz munkája az isko­lában valóban nagy mértékben hozzá­járulhat hazánk építéséhez. Az iskola vezetésébe és menetébe zavarólag ható beavatkozásoktól lé- hány kivétellel szervezeteink már meg­szabadultak. Elértük azt, hogy a CslSz- szervek és az iskolai vezetés között a- tönylag egész jó az együttműködés De mindennek ellenére a CsISz, a fiatalság hazafias nevelésében nem tölti be azt a szerepet, mely küldetésével együtt járna. Az iskolai ČsISz-szervek nem küzdenek az idegen ideológiai befolyá­sok ellen, amelyek ifjúságunk körében még minduntalanul felütik fejüket Szervezeteink még nem nyújtanak se­gítséget haladó szellemű tanítóink harcában az új iskola kialakulásáért és az új fiatal szocialista emberek neve­léséért vívott harcukban. Igen fontos volna, hogyha CslSz-szerveink hozzá­járulnának ahhoz, hogy tanulóifjúsá­gunk megismerkedjen a jelenlegi élet­tel, ezenkívül megismerkedjen hazánk gazdasági kérdéseivel, politikai és kul­turális életével, és a nemzetközi poli­tikai problémákkal. A CsISz-szervek legfőbb feladata az legyen, hogy a kritika és önkritika be­vált eszközeivel ez ifjúságot a tudatos, szorgalmas tanuláshoz vezesse. A CsISz-tagok becsületbeli feledata az hogy a legjobb tanulókhoz tartozzanak és a többi fiatefság példaképévé legye­nek. Szerveink bizottsági és tag.sági gyűlésein vegyék szemügyre a tanul­mányi előmenetelt és minden intézke­dés történjen meg arra nézve, hogy az előmenetel átlaga jó legyen. Ha a CsISz a gyengébb tanulók segítségére sietne és az előmenetel átlaga csak megközelítené az átlagos és kiváló ta­nulók előmenetelét, akkor a CsISz von­zóereje határozottan növekedne. Na­gyobb volna iránta a bizalom. Ahhoz, hogy a CslSz-szervezet köré tömörül­jön az egész tanulóifjúság, fontos vol­na, hogy a CsISz gondoskodna a kul- túréletröl és a sporttevékenységről is. A CsISz-szervezet feladata lenne álta­lában jobban megszervezni a tanulók és diákok szabad idejét és gondoskod­nia kellene arról, hogy a tanulóifjúság úgy ossza be az idejét, hogy ideje le­g.ven szorgalmasan tanulni, ideíe le­gyen a kultúrértékek megismerésére, kultúrtevékenységre, aktív sportéletre, testnevelési és védelmi kiképzésre és arra is, hogy résztvegyen a közéletben. Emellett a közéleti tevékenységet, mely a tanulóifjúság többségénél abban merül ki, hogy tevékenyen résztvesz a CsISz- vagy a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalomban, úgy kel! megszer­vezni, hogy a szervezeti élet mellett a tanulóifjúság ne legyen túlságosan meg­terhelve, mégpedig e tanulmányok ká­rára. Ez természetesen nem jelenti (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents