Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-18 / 79. szám

1&I IFIÜSÄC

í 953. nrrwmíiňr 1?.

Jelenlés a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tevékenységéről

nem ismerte a kapitalizmust. Ennek ellentéte az igazság. Főleg a fiatalok könnyen kerülnek eme nem kívánatos befolyás alá. Befolyásolhatják rossz barátok is és néha rossz hatással lehetnek ráiuk maguk a szülök is, akiknek a népi demokrácia iránti ellenséges állásfoglalása és gyűlölete rossz hatással lehetnek a gyermekeikre.

Sok szervezetünk és funkcionáriusunk mindezideig nem tudatosította elégsf-ge.sen, milyen hatalm^ részük van az ifjú nemzedék nevelésében. — Nem tudtuk az egész ifjúságban feléleszteni a szocialista hazaszeretet lángját. Mindezideig nem tudtuk ki- szeles'teni az alkotó kezdeményezeset és áthatni hazánk népi demokratikus repdszere iránti szeretettel, odaadással. A Csehszlovákiai If úsági Szövetség ilyen irányban még nem fejtett ki kellő munkát. Magába zárkózik, elszigeteli magát az ifjúság széles rétegeitől és körében nem fejt ki politikai agitációs, kulturális nevelőmunkát. — Ezért az ifjúság szélet rétegei nem tanúsítanak érdeklOdé.st a Szövetség működése iránt és gyakran erről semmit sem tudnak. Funkdonáriasaink és tagjaink e tényt figyelmen kívül hagyják és közömbösek vele szemben. A Szövetség egész működésében a frakció-szellem megnyilvánulásai mutatkoznak és ez gátolja az eredményes munka kiszélesítését az ifjúság széles rétégéi közt.

Ez úgy nyilvánul meg, hogy az egész mozgalomban csak hiányosan értették meg és nem eléggé magyarázták meg a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség feladatát és küldetést*. Ez a mi szervezetünk nagy és alapvető hiány-ssá- ga. Mindezt a tagok és a funkcionáriusok nem tudatosítják teljes komolysággal és sokszor egyálta'án nem ismerik a CsISz küldeté.sét. Nem tudatosítják, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségnek, mint ifjúságunk egységes tömegszervezetének az a feladata, hogy az egész ifjúságot a szocializmus szellemében, népi demokratikus hazánk iránti odaadásra és szeretetne a szocialista tulajdon iránti öntudatos viszonyra és hazánk építésének érdekében végzett munkára neveljék. A CsISz tömeg ellegének nemcsak azáltal kell érvényesülnie, ho^ hatást gyakorol az ifjúság széles rétegeire. hanem abban is meg keU nyilvánulnia, hogy az ifjúság többségét soraiba szervezi. Az ifjúság politikai, ideológiai és erkölcsi nevelését mindenekelőtt a Cseuszlovákiai Ifjúsági Szövetségben kell végezni. A gyakorlatban gyakran előforduló rossz példák egész sora, amely az új tagok felvételénél és a tagsági igazolványok ellenőrzésénél fordul elü. azt bizonyltja. hogy a CsISz-nek, mint tömegszervezetnek ezt a feladatát szervezeteinkben és szerveinkben hiányosan értették meg.

Sok funkcionáriusunk és sok szervezet részéről olyan frakció szellem mutatkozik meg, amely szervezetünket olyanná nyilvánítja, mintha az új tagok felvétele különösen szigorú feltételekhez Lnne szabva. Különösen szi- goiú követelményeket támasztanak azokkal szemben, akik Szövetségünkbe akarnak lépni.

Néhány szervezetünkben olyan követelményeket támasztanak a fiatalokkal szemben, akik be akarnak lépni a CsiSz-be, mintha a CsISz-be csak olyan emberek lénhetnének be, akik etsajátitották a marxíz-^us-lenlnizmus alapjait. Hogy milyen helytelen és káros ez az álláspont már abból is látni hogy a párt tagjelöltjei részére sem szabnak hasonló feltételeket. Szervezeteinkben megesik, hogy ha új tagot vesznek fel, különféle kérdé.sekkel kínozzák és vallatják őt. Gondolják, hadd lássa a fiú, hóm; az Ifjú.sági Szövetség nemcsak afféle valami, lássa milyen nagy legények is vagyunk mi. Megkérdezzük tőle, holott magunk sem tudjuk: „Mi az a dialektikus materializmus?” Felelj fiú, ha CsISz-tag akarsz lenni. Nemcsak úgy van az ám, nézze meg az ember, mi már oly régen a Szövetségben vagyunk, te pedig jösz és egyszerre közénk akarsz

állni. Fiacskám r- ezt ki kell ám ér- demelnil”

Hasonló frakciózás érvényesül néhány szervezetünkben, olyan formában,^ hogy hosszadalmasan káderezik az új tagokat, a kádervélemények egész sorát szerzik be róluk, stb. Az ,,éberségben” aztán nincs hiány. Megesik, hogy 15 éves fiú vagy leány felvételénél a megszállás ideje alatt' Viselkedéséről érdeklődnek. Egyáltalán nem zavarja őket, hogy ez a fiú vagy leány a megszállás idején csupán hétéves lehetett.

Süt nem kevés az olyan esetek száma sem. amikor a CsISz-be való felvétel előtt az új tagoknak várakozási időt szabnak ki. ami teljesen ellentétben áll a CsISz alapszabályaival. Ebből származnak a kü'önféle szervezetek és funkcionáriusok követelményei, hogy a CsISz-ben is vezessék be a tagjelöltséget, úgy mint a pártban, — Akadnak olyan bölcselkedők is, akik szünet nélkül a CsISz-ről. mint a kiválasztottak szervezetéről beszélnek Csak nem fognak új tagokat szerezni. Szerintük minél kevesebb a tag, annál jobb. A Szövetségbe nem akarnak ú,i tagokat szerezni, amit így indokolnak meg: „Ne képzeljék, hogy utánuk fogok járni? Nincs szük.ségünk olyanokra, akik után járni kell és nem jönnek maguktól.”

Érthető, hogy ezek az elgondolások helytelenek és veszélyesen károsak egész szervezetünk szempontjából. — Teljes elletétben állnak a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség feladatával és küldetésével.

Tagjaink és funkcionáriusaink előtt nem egészen világos az a tény, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség olyan szervezet, amely a Nemzeti Arcvonal keretében tömöríti az egész ifjúságot. A Szövetség az ifjúság önálló tömegszervezete, amely ideológiailag, — de szervezetileg nem, — összeforrt politikai, gazdasági és kul- túréletünk szervezőjével és vezető erejével, C.sehszlovákía Kommunista Pártjával.

Emlékezzünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja új alapszabályairól folyó vitában a tavalyi országos konferencián sok tag és funkcionárius, sőt a CsISz-vezetőségéből is. többen kérték, hogy a kommunista párthoz való felzárkózást az alapszabályokban olyan szervezeti kapcsolat formájában fejezzék ki, mint az SzKP és a Komszomol közötti szervezet} kapcsolat. Siroky elvtárs a CsKP országos konferenciáján megmagyarázta, hogy „a CsISz a Nemzeti Arcvonal keretében, mint az egész ifjúság egységes szervezete jött létre, amelynek feladata az ifjúságot egyesíteni és megnyerni a szocializmus építésére.”

Annak ellenére sc-k funkcionáriusnál előfordultak és előfordulnak olyan törekvések, hogy a CsISz-szervezetbŐl valamilyen ifjú kommunista pártot csináljanak. Ez abban nyilvánul meg, hogy a Központi Bizottság és a CsISz alsóbb szervei egyszerűen lemásolják a párt határozatait, a munka módszereit, úgy, ahogy azt a párt és más szervezetek használják. Szerváink me- chanikasan. különös tekintet nélkül arra a munkára, amely az ifjúság kö zötti munkát jellemzi, olyan problémák megoldására irányulnak, amelyeket a párt old meg. A CsíSz-szerveze- tekben a párt irányelveit és utasitá.sait kellőképpen nem dolgozták fel és nem vitatták meg, az ifjúság nevelésének kérdésével kapcsolatban. Sőt olyan problémákat vitatnak meg, amelyek nem is tartoznak a mi szervezetünkhöz. A CsISz-funkcionáriusnk nem veszik eléggé figyelembe, hogy a CslSz-szervezet önálló szervezet, amelynek az a feladata, hogy a párt irányelvei szellemében kell megvalósítani működését, mely szorosan ösz- szefügg a fiatalsággal kapcsolatos feladataival, Ezért a CsISz politikai munkáját úgy kell megvalósítani, hogy a poiitikai feladat az ifjúság számára érthető legyen és olyan problémákat oldjon meg, amelyek között az ifjúság él.

Irányítsuk valamennyi CsiSz bizottság munkáját az új tagok szerzésére

A CsISz feladata, hogy soraiban az ifjúság többségét egyesítse. Ki kell értékelni hogy ezt a feladatot hogyan teljesítjük.

A CslSz kongresszusa előtt nagy tag- szerző akciót hajtottunk végre s ennek eredményeképpen a C.sehszlová- kiai Ifjúsági Szövetség nriilliós szervezetté vált. Gottwald elvtárs, a CslSz Központi Bizott.ságához intézett levelében maga.san kiemelte és értékelte ezt az eredményt, s a CslSz jelentő-s eredményének tulajdonította Ha tevékenységre serkentenénk az ifjúságot a .szocialista építés minden szakaszán, kihasználnánk kezdeményezését az új ember nevel&énél, úgy ifjúságunk

számára ez azt jelentené, hogy rendkívüli feladatot tölt be hazánk egész életében. A CslSz tagok tömegének nevelésénél az eredmények nem kielégítők, mivel a CsISz-szervezetben nagyon komoly szervezeti nehézségek fordultak elő. A CsISz-tagok százezrei nem voltak rendesen bekapcsolva a CslSz munkájába a CslSz-.szervezetei sem tanúsítottak irántuk nagy érdek lődést, ezért sok CslSz-tag elidegenedett a szervezett'ől Ezzel az egész ifjúsági mozgalom nagyon megkáraso- dott. Eddig teljesen figyelmen kívül hagyták szervezetünk sajátos jellegét Ellentétben a többi tömegszervpzettel, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség(íolytatás az 1. olldeilról)

ben való ta^g korhatárhoz van kötve. Ez azt jelenti, hogy a tagok számát szüntelenül új tagokkal kell felfrissíteni és ezzel párhuzamosan fokozatosan át kell szervezni az egész szervezetet. Azáltal, hogy a tagság állandóan kicserélődik — új fiatal tagokkal gyarapszik, vagy az idősebbek távozásával fogy. szükséges, hogy a CslSz állandó és elsődleges kötelességének tekintsük az új tagok szervezését, a funkcionáriusok új és új kádereinek nevelését, ezeket viszont meg kell ismertetni a CslSz feladataival - és meg kell őket tanítani arra. hogy hogyan kell dolgozni a szervezetben. A CslSz szövetségnek az volt az alapvető hibája, hogy hos.szú időn keresztül nem törődött az új tagok megszervezésével és az új funkcionáriusok alapos nevelésével. Elhanyagolta nemcsak sorai kiszélesítését, hanem nem gondoskodott a fogyatkozó tagság létszáma pótlásánál sem. Ez a hiányosság azzal a következménnyel járt. hogy a CsISz-tagok száma egvre csökkent és most amint azt az előzetes tagsági Igazolványok felülvizsgálásának eredményei mutatják, a ta.gság száma még tovább csökkent. Teljesen helytelen a tagság alac-sony számát azzal igazolni, hogy az 19.só ben tartott kongresszuson kimutatott tagszerzö kampány adatai helytelenek voltak.

Az ilyen megindokolások arra szolgálnak, hogy eltakarjuk a CslSz pasz- szivitá.sát az új tagszerzésben és azon szervezetek nemtörödöm.ségét leplezik, amelyek a CslSz tagokat nem kapcsolták be a szervezet munkájába. — Azokkal a tagokkal, akik beléptek a szervezetbe senki sem törődött és senki sem kapcsolta be Őket a szervezeti munkába.

Ezt a káros álláspontot az új tagok beszerzésénél, e mai napig sem küszöbölték ki ACsISz-szervezetek funkcionáriusai nem éreznek komoly felelö.ssé- get az új tagok megszerzésével kap- csotetban. Nem törődnek a CslSz .szakadatlan gyaranodásával. Ho^ lehet máskép megmagyarázni például azt, hogy a CslSz funkcionáriu-sok keve.set törMnek azokkal a fiúkkal és lányokkal. akik kikerültek az iskolából, ahol a pionír-szervezet tagjai voltak és a szervezet munkáiéban tevékenyen résztvettek. Megszűntek pionírok lenni, de a CsISz-szervezet, nem fordít rájuk elég figyelmet és érdekif'dést, hogy a CsISz-.szerve/etbe bekapc.sniná őket. Az új CsISz-tagok bekapcsolásával főleg a pionírok soraiból egyáltalában nem törődnek azok a CsISz-tegok aktivál, akik a pionír- szervezetek vezetői. Ezek a legnagyobb részben önfeláldozó és aktív ÓsTSz-ftmkcionárlusok nem foglalkoznak az új CsISz-tagok szerzésével. A funkcionáriusok és szervek ilyen magatartáMa mellett hogy is gyarapodhatna« a CsISz-tagok száma?

Szervezeteink munkájában további hiányosság az a jelenség, hoPv kevés gondot fordítanak azokra a CslSz-la- gokra, akik már betöltötték a 26-ik évüket. Az ilyen CslSz-tagokat, akik tapa.sztalt dolgozóknak bizonyultak, meg kell nyerni a további ifjúsági munkához. Mivel az ilyen elvtár.sakat nem nyerik meg a további ifjúsági munka számára, érezhetően meggyöngül a funkcionáriusok sora.

Az ifjúság CslSz-be való szervezése nem kielégítő. A CslSz szervezetei elkülönítik magukat a nem szervezett ifjúságtól, és nem törekednek arra. hogy új tagokkal gyarapítsák soraikat.

Említsünk meg néhány példát: A sušiči PAPA üzemben körülbelül 150 fiatal ember dolgozik. Ebbői mindössze csak 18 tagja a CslSz-nek. A jíhlavai MÜTOKPAL üzemben körülbelül 700 fiatal dolgozik. Ennek ellenére a CslSz- szervezet egyáltalában nem gyarapszik ÚJ tagokkal. Ellenkezőleg, a tagsági igazolványok ellenőrzése előtt 400 tagja volt a CslSz-nek, az igazolványok ellenőrzése után pedig csak 250. És ezek nem egyedülálló esetek. Az ilyen üzemek és CslSz-szervezetek száma majdnem több, mint kevesebb.

Ha az ifjúság számát a CsISz-tagok számához 'hasonlítjuk, látjuk, hogy szervezetünknek nagy tere és alkalma van az ifjúság közötti munkára. Ebből következik, hogy a CslSz-ben előforduló' frakció-irányzatokat szét kel! zúznunk. Ez legyen elsődleges feladatunk. Ebb’ a munkába be kell kapcsolni minden szervet, felülről egészen lefelé és rendszeresen folytatni kell az új tagok beszervezésit a CsISz-tagok soraiba a munkás-, paraszt- és tanulóifjúság köreiből. — Ezzel a fontos feladattal kapcsolatban az új- tagok számára biztosítani kell a tagsági igazolványok gyors elintézését és kézbesítését. — A tagsági igazolványok álintézésénél, az iratok és okmányok nyilvántartásánál előforduló hanyagságokat. amelyek .egyes funkcionáriusoknál előfordulnak, nem szabad

elkenni, hanem az illető funkcionáriu- I párhuzamosan mindenütt létre sokat a hanyagságért felelősségre kell hozni a CslSz-szervezetét ha vonni. Az új tagok megnyerésével 1 megvannak az alapfeltételek.

Tegyük gazdaggá és örömteljessé a CslSz szervezeti éleiét

kell

ene

A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szervezetének belső életében mindenUti mutatkoznak hiányos-ságok. A CslSz szervezetek és szervek belső élete nagyon gyenge. Munkájukban nincs rendszeresség. Az alapszervezetekben nincs kifejlesztve a tagság kezdeményezése, ami minden CsISz-tag aktív részvételét biztosítaná., Az elapszervezeteink vezetőségei nagyon kevés figyelmet fordítanak a taggyűlések előkészítésére. Maguk a vezetők sem jönnek, kezdeményezésükkel) a taggyűlések műsorának meghatározásánál és sok esetben könnyelműen tűrik, hogy hosszú ideig taggyülé-seket sem hívnak Össze. Az elapszervezetek sok felelős funkcionáriusa mindig felülről kapott utasításokra vár. Ha nem kapnak utasítást, nem tartanak gyü!é.st. Ezzel nagyon megsértik a CsISz-tagok jogéit, nem kapcsolják be a CsISz-tagokat az ifjúság problémáinak közös megvitatására, megsértik az alapszervezetek kollektív vezetésének elvét, s ezzel végül megsértik a CslSz-szervezet rendszabályait. Ha ezen hibák kiküszöböléséhez a já- rá.si CslSz vezetőség nem nyújt elég segítséget és rendszeresen nem ellenőrzi az a-lapszervezetek munkáját, természetes, hogy az ilyen alapszervezetek nem tesznek előre égy lépést sem, hanem elmaradnak, passzívakká lesznek.

A helyi szervezetek vezetőségei és a magasabb CsISz-szervek is nagyon keveset törődnek azzal, hogy a taggyűlések vonzók és érdekesek legyenek. Ei azt jelenti, hogy a gyűlé.sek műsora az ifjúság mindennapi érdeklődési körével nincs ö.sszhangban. A politikai nevelés mellett az ifjúságot meg kell ismertetni a bel- és külpolitikai kérdé.sekkel, meg keld vitatni a termelésben dolgozó ifjúság kérdéseit, foglalkozni kell az ifjúság kultúréleté- vel, sporttevékenységével, honvédelmi nevelésével és szórakozásának kérdéseivel is. A taggyűléseket meg kell tölteni 3 bírálat és önbírálat szellemével, beszélni kell az ifjúság munkájának hiányosságairól. Mivel az alapszervezetekben ezt nem teszik meg és mivel a felsőbb szervek sem irányítják ilyen

szellemben az alsóbb szerveket, a CslSz taggyűlései nem vonzzák az Ifjúságot és a gyűléseken való részvét igen alacsony.

Közvetlenül a CslSz szervezetek belső életében is mutatkoznak komoly frakciómegnyilatkozások. Sok szervezetben a tevékenység csak néhány funkcionárius tevékenységére szorul. Az ilyen csoport magábazárkózik. elszakad a többi CsISz-tagtól. ezek a körülmények beszélnek amellett, hogy a szervezetet aktivizálhi kell, de ilyen irányban még kevés intézkedés för- tént. Ne kívánjátok, hogy az ilyen funkcionáriusok dolgozzanak a CsISz-szer- vezetekben az üzemek, faluk stb. ifjúsága között. Hisz ezek nem ismerik a saját szervezetük tagságát sem és nem is dolgoznak velük együtt. Az ilye.n funkcionáriu-sok számára megvalósíthatatlan feladat a tagsági igazolványok felülviz.sgálása. Képzeljétek csak eJ azt a munkát, míg megállapítják, hogy tulajdonképpen ki tagja és ki nem tagja CsISz-nek. Arra a kérdésre, hogy miért nem dolgozik jól a szervezetük, bizonyára így felelnek- „nálunk nehezen megy, nálunk rossz az ifjú.ság, nem érdekli öt semmi”. Ezek a funkcionáriusok arra hivatkoznak, hogy az ifjúságot nem érdekli a CslSz teve- kenys^e, és nem keresik meg tovább az okokat, amelyek az ifjúság érdeklődését gátolják. Nem ismerik be, hogy ők a bűnösek, ha az ifjúság olyan kis érdeklődést tanúsít.

Az ilyen funkcionáriusok nem szervezik meg a meggyőző munkát ez ifjúság körében, és még kevésbbé 'a mindennapi jő agitációs munkát. A vezetőségek a tagságtól való elszigetelődése okozza a tagsági díjak hiányos teljesítését és azt, hogy az ifjúsági sajtóra kevesen fizetnek elő.

A CslSz munkájában előforduló hiányosságok kiküszöbölése feltételezi azt. hogy más munkamódszereket vezetnek be. A helytelen munkamódszerek nemcsak az alapszervezetekben, hanem a felsőbb szervezetekben is általánosak, ezeket minél előbb ki kell küszöbö'nünk és jő munkamódszerekkel kell felváltani.

Ifjúsági szövetségünk munkájából távolítsu ,k el a bürokratizmust

Alapvető hiányosság az is, hogy a felsőbb szerveknek nagyon csekély, gyakran szinte semilyen kapcsolatuk nincs az alsóbb szervekkel, főleg az alapszervezetekkel. És mégis főleg az alapszervezetek működésétől, vezetésük fejlettségétől és a helyes munkamódszerektől függ a siker. S egyben helytelen munkájuk esetén ők a balsiker okozói. A járási, kerületi, sőt még a Központi Bizottság funkcionáriusai sem értékelik kellőképpen az alapszervezetek jelentőségét és nem nyújtanak kellő segítséget a CslSz alapszervezeteinek. . Az alapszervezetek vezeté.sének döntő munkája a járási vezetőségre hárul. Főleg tőle függ és ö a felelős a járásban lévő alapszervezetek munkájáért. Jogosak az alapszervezetek panaszai, hogy a járási vezetőség nem nyújt elég segítséget, nem ad tanác.sot és hogy nincs velük semmi kapcso’a- tuk.

Nem elég, ha a járási vezetőség apparátusának csak néhány munkatársa tart fenn az elapszervezetekkel rendszeres kapcsolatot. Az alapszervezetekkel való élénk kapcsolat, és az alap- szervezetek számára annyira szükséges segítség nyujtá.sát csak ügy lehet biztosítani, ha kiépül a kerületi és járási vezetőségek önkéntes munkaközössége. Ilyen aktív közösség CsISz-szerveink- ben még nincs kiépítve, annak ellenére, hogy nélküle nem lehet kifejleszteni a CslSz sokoldalú tevékenységét. Az a követelmény, hogy a CsISz-szer- vezetekben létre kell hozni ilyen aktívát, nem új.

Az a tény, hogy nincs megszervezve, azt bizonyltja, hogy a CsISz-szervek elégtelenül teljesítik saját határozataikat, nem teljesítik a CslSz Köz|V)nti Bizottságának az aktívákról szőlő határozatait. Az aktíva kiépítéséről, a vezetőségek aktív tagokkal való kölcsönös miimkájáról nem elég csak beszélni. hanem ezt a feladatot, amely a CsISz-szervezetek munkájának a fejlesztését elősegíti, meg Is kell valósítani. Az aktíva kiépítése nélkül nem lehet kiküszöbölni a CslSz munkájában előforduló hiányosságokat.

Ezért szervezetünk megszilárdításánál első feladatunk, hogy minden CsISz- szervezetben építsük ki a funkcionáriusok olyan széles aktíváját, amely s szervek munkatársaiból, a szervezetek elnökeiből, propagandistákböl, instruktorokból, agitárokokből, fiatal technikusokból, mezőgazdasági dolgozókból, traktorosbrigádok tagjaiból, példás dolgozókból, újítókból, tanítókból, kultúr- dolgozókból, sportolókból, testnevelési dolgozókból és hasonlókból alakul ki. Ezzel az aktívával rendszeresen meg kell vitatni a CsISz-szervezetek feladatait és elnöksége által segítséget keü nyújtani az alapszervezeteknek. Az aktjva számára szemináriumokat kell rendezni és az egyes aktivisták munkáját rendszeresen ellenőrizni kell. A járási vezetőség titkárának föfeladala kell, hogy tegyen, hogy az aktívával együtt dolgozzon, hogy törődjön az aktíva kiépítéséről és kifejlesztéséről. A járási vezetőség titkárának Ismernie kell a tagsági és vezetőségi gyűlések anyagát, biztosítania kell, hogy a taggyűléseken és a nyilvános Ifjúsági gyűléseken a ■ járási vezetőség aktivistái tartsanak beszámolókat. Az instruktorok közreműködésével ezeknek kell megszerveznie az alapszervezetek számára a közvetlen segítségnyújtást és törődni kell azzal, hogy az aktivisták tökéletesen fel legyenek készülve. Nekik kell naponta ellenőrizni az egyes aktivisták munkáját és azt; hogy hogyan teljesítik a CslSz szerveinek határozatait. Eddig szerveinkben a központi, kerületi, járási bizotságok munkájában elharapódzott a sok bürokratikus munkamódszer. A közvetlen kapcsolatot és a kwikrét segítséget különböző irányelvek kiadásával helyettesítjük. A CslSz szervekben sok bürokratizmus uralkodik. Nem dolgoznak közvetlenül együtt az ifjúsággal, nem nyújtanak elég segítséget a hiányosságok kiküszöböléséhez az alacsonyabb szerveknek, nem segítenek helyesen megszervezni a CslSz munkáját a? ifjúság tömegei között. Nem teljesítik kötelességüket a CsISz-szervek határozatainak ellenőrzésében sem. Az apparátus dolgozói egymás közt nagyon is gyakran gyűléseznek, ellenben ke<*s időt töltenek az alacsonyabb szervekben és csak nagyon kevés politikai és szervezeti segítséget nyújtanak az alapszervezeteknek. A CslSz vezető szervei gyakran elszakadnak a tagoktól. Funkcionáriusai nem járnak az if.1úság közé, nem beszélnek az ifjúsággal sem a gyűléseken, sem pedig a . munkahelyeken. Mivel a CslSz apparátusáh"

(Folytatás a 3. oldalon)