Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-11-14 / 78. szám
1ßl IFIÜS&G Í953. november ITj Zdének Nejedlý kormányelnökhelyettes fogadja a ' Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjára érkezett szovjet vendégeinket Tegyünk meg mindent a politikai körok ]6 munkájáért Ján Sverma halálának évfordulójára „Egész életemben szégyelni kellene magam, hogy a szlovák népet a veszély pillanatában hagytam el. Nemcsak beszélni és írni jöttem Szlovákiába. hanem harcolni,” Ezekkel a szavakkal utasította vissza Ján Sverma azt az ajánlatot, hogy repülőgépen hagyja el a partizáncsapatokat, amelyek Szlovákia hegyeiben a fasizmus ellen küzdöttek. 1944. november 10. Megkezdődik a partizánalakulat átvonulása az Alacsony Tátrában a Chahenecen keresztül \ lomnistei völgybe. Néhány órás emberfeletti küzdelem után feljutnak a hegyvonulat gerincére. Rettenetes hóvihar tombolt. Az időjárás megpró- báltatásai mellett a fasisztáknak meg- megujuló támadásaival .szemben is fel kell venni a küzdelmet. A hóvihar egyre fokozódik. A gerincen nem lehet tovább kibírni. Tovább kell folytatni az utat, hogy lejussanak a hegyoldalba. A küzdelem végsőkig próbára teszi a harcosokat, különösen Svermát, aki egyébként is le volt gyengülve fizikailag. A küzdelem egyre jobban kimeríti, többször megáll, hogy megpihenjen. Közhev sötétedik. A látási viszonyok az egyre erősebb köd miatt olyanok, hogy egymást alig egy méternyi távolságra sem látják a katonák. Égyre fáradtabb, egyre kimerültebb Sverma, egyre több h pihenő, és egyre inkább lemarad. Az átvonuló egység tagjai között ott van az ellenség, a párt. a nép ellensége, árulója, Sverma ellensége — Slánsky. Meg lett volna a lehetősége, kötelessége lett volna, hogy a nehézségekkel szemben óriási lelkierővel harcoló, de testileg legyengült Sver- mának segítséget nyújtson. De nem tette. Slánskynak. a párt ellenségének ellensége uoí* Sverma. a párt hű fia. célja volt, hogy Sverma ne élje túl a megpróbáltatásokat. A hóvihar egyre tombol, a köd még nagyobb lesz. Sverma lemarad. A csehszlovák nép egyik legnagyobb fia meghal a csehsdovák nép szabadságáért, a szocializmusért. Egész élete harc, küzdelem, munka a nép szabadságáért, a pártért, a szocializmus győzelméért. Apja egy cseh kis városkának. Mníchove Hradistinek volt köztiszteletben álló, nagyrabecsült polgára. Azt szerette volna, hogy a fia nyomdokaiba lépjen ügyvéd legyen. Ezen az úton nyugodt, polgári élet várta volna. 0 azonban más utat választ. A kommunistának, a népért harcoló forradalmárnak a megpróbáltatásokkal, nehézségekkel, harccal és küzdelemmel teli útját választja. Ezt az utat kereste és találta meg hosszas harc után. A második világháború első éveiben Párizsból írja lányának egyik levelében „ .. Mennyi nehézségen mentem keresztül a világnézetem kialakításáért vívott harc során, az útnak a keresése során." 1901-ben született. Apja tízéves koréban meghalt és ő röviddel apja halála után Prágába megy gimnáziumba Diáktársai így emlékeznek rá vissza: A diáktársaságban, a vitákban, amelyek nagyon élénkek voltak míndany- nyiunkat felülmúlt. Éles harcokat folytatott a diákok között meglévő polgári nézetekkel szemben. Elsőrendű szavaló volt. Oroszországban a második hazáját látta és akkor tán még nem is remélte,^hogy milyen védelmezője lesz hosszú évek után. Prága formálja tovább. A kisváro.s- ban. a diákévek során formálódik jelleme. Prága harcos kommunistává neveli. 1923-ban Prágában, ahol jogot tanult, Kopecky elvtárssal a forradalmi ifjúság első soraiban harcolnak. A diákok között dolgozik, de rövidesen kapcsolatba kerül a munkás-ifjúsággal. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik vezető funkcionáriusa lesz. Tudását, amelyet óriási szorgalommal és következetességgel sajátít el, a munkásmozgalom céljainak érdekébe állítja. Rövidesen ismertté válik neve a munkások között és felelős pártfunkciókat is betölt. Elsősorban Kariinban dolgozik, pártvonalon, egyúttal a Kommunista Ifjúsági Szövetség prágai kerületi bizottságának tagja. — 1924-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának tagjává választják. Ettől az időtől kezdve egyre nagyobb lendülgttel, töretlenül ível fejlődése. — 1925-ben ai párt központi lapjának, a Rudé Právo szerkesztőségének tagja lesz és egyúttal tagja a párt kerületi bizottságának is. 1926-ban Moszkvába --.egy, ahol további lehetősége van a fejlődésre, elmélyíteni politikai tudását. 1928-ban tér vissza Szlovákiába, abban az időben, amikor a Csehszlovákiai Kommunista párt nehéz belső válság^ megy keresztül. .Amikor 1929-ben Gcm- wald, elvtárssal az élen új vezetőség kerül a párt Közpon'i Bizottságának élére, ott találjuk Svermát, mint Gott- wald elvtársnak legközelebbi munkatársát. Sverma munkássága sokoldalú. Dolgozik a szakszervezeti mozgalomban, ír, beszél a munkásgyílléseken. 35-ben a Rudé Právonak főszerkesztője s ugyanebben az évben képviselő is. A háborúnak a kitörése Párizsban találja. Innen a Szovjetunióba megy, ahol tovább folytatja fáradhatatlan harcát hazájának felszabadításáért. A háború egész ideje alatt akkor is, amikor a front a szovjet főváros, Moszkva közelében van. Sverma tovább folytatja harcát, fáradhatatlanul írja a cikkeit a szovjet és a külföldi sajtóba a csehszlovák kérdéssel kapcsolatban. 1944-ben Szlovákiába jön, hogy közvetlenül segítse a szlovák nép felszabadulási harcát, annak a szlovák népnek a harcát, amelynek az' eqyenjogú- sá-áért, felszabadítá.sáért olyan fáradhatatlan harcot vívott a cseh népnek hű fia, Sverma. Sverma egyike azoknak a harcosoknak, akik a fa.sizmus elleni harc első soraiban küzdöttek és akik a cseh és szlovák nép szabadságáért a legdrágábbat. életüket áldozták. Férfi korának delén 1944. november 10-én hal meg a szlovák hegyekben. Az ő halála vesztesége a cseh népnek, amelynek hű fia volt. de vesztesége Szlovákiának is, aki benne egyik legőszintébb barátját, jogainak egyik legőszintébb védelmezőjét, Szlovákia felépítésének egyik legnagyobb harcosát vesztette el. Kommunista volt a vezetőnek minden kiváló képességével együtt. Isr merte o mar.rista elméletet, élestollú újságíró, a munkásosztály jogainak harcosa és részese azoknak a forradalmi harcoknak, amelyek nemcsak a párt egészséges alapjainak lerakásához, hanem ezen keresztül az egész csehszlovák nép boldogabb jövőjének a megteremtéséhez is hozzájárultak. Amikor SvermSra emlékezünk, emlékezünk a párt nagy harcosára, arra aki a Szovjetunió egyik legnagyobb kitüntetését, a Lenin-rendet mondhatta magáénak, amivel a Szovjetunió, a szovjet nép fejezte ki elismerését a csehszlovák nép nagy fiának, a fasizmus elleni harc egyik ndgy vezetőjé- I nek. ' 1 Dr. Szakái István. Amilyen mértékben és nagy iramban születik újjá hazánk gazdasági alapja, olyan iramban kell, hogy biztosítsuk dolgozo népünk és nem utolsó sorban ifjúságunk politikai és kulturális nevelését. Pártunk állandóan arra tanít bennünket, hogy tanuljunk, minél mé- lyebben sajátítsuk el a Marx-leniniz- must, tegyük magunkévá a technika és a kultúra minden eddigi, eredményét, képezzük magunkat és neveljünk másokat is. Pártunk arra tanítja ifjúságunkat, ho^ állandóan tanuljon a szovjet tapasztalatokból, a Komszomoi harcából, szívós, de kitartó és eredményes munkájából, mert a szovjet példa a szovjet tapasztalat kiapadhatatlan forrás népünk és ifjúságunk számára. Minden vezetőnek és népnevelőnek legnagyobb feladata az legyen, hogy tanítsa meg ifjúságunkat úgyélni. dolgozni, harcolni, mint a szovjet komszomoi isták, akik a nagy Honvédő Háború idején bebizonyították azt. hogy a, hazáért, a kommunizmusért, nemcsak dolgozni, tanulni, hanem harcolni Ls tudnak. Miért tudtak Zoja, Kosevoj és tár sai meghalni a szovjet hazáért? Azért, mert a haza nemcsalo-mint egy elvont fogalom élt a tudatukban, nemcsak azt tudták, hogy a hazáért, a kommunizmusért dolgozni; többet kell termelni, hanem azt is, hogy azért tanulni kel^, meg kell ismerni a szovjet haza szépségét, gazdagságát, a szovjet nép kultúráját, művészetét, irodalmát A szovjet nép, a szovjet ifjúság így gondolkozott és így gondolkozik ma is, ezért értek el 36 év alatt oly ragyogó és óriási eredményeket, az épíWimun- ka és az embernevelés terén, amire a történelemben még példa nem' adódott. Megtettek-e már mindent CsISz- vezetöink annak érdekében, hogy ú,i típusú, a szovjet Komszomoi hoz- méltó ifjú nemzedéket neveljenek? A válasz igen is, meg nem is. mert egyesek megtettek, egyesek nem, mert egyes helyi, járási, vagy kerületi vezetők igen. de mások nem. Mert az, tény, hogy vannak nagyon jó járási és helyi CsISz-szervezeteink is, mint például a dunaszerdahelyi, zselizj, vagy a ki- rályhelmeei járás. Nagyon jó CsISz helyi szervezőtek vannak a zempléni, a vígtelki, a leleszi állami birtokon is, ahol a politikai ku'turális és a fizikai munka egyaránt jól megy. De ugyanezt nem mondhatjuk el a nagykaposi járásról, a vágsellyeirtll, a CsISz kövesd!, nagykaposi helyi szervezetekrtJl. Nagykaposon például alszik minden, a politikai köiök, a kultúrtevékenység és egyébb munkáktól kezdve. Kövesden talán azért nem folyik a politikai oktatás, mert forr a jó bor és az édes must megmámorosította Csorosz Gyula propagandista elvtárs fejét? Mert a járás mindenben támogatja őket, Kobák Ilona, a járás agí- tációs és propagandista felelőse már többször volt Kövesden, hogy .segítsen a körök megszervezésében és azok megkezdésében. — Igaz, megígérték, hogy ekkor és ekkor már megkezdiük az oktatást, — mondja az elvtársnő. — de az Ígéret, csak Ígéret maiadt. Ugyanez vonatkozik a CsISz bélyi helyi szervezetére is. ahol még .szintén nem kezdték meg az oktatást. — E két CsISz-szervezetet kivéve Járásunkban szépen folyik a politikai kezdtük a körök alapos előkészítését. Minden helyi szervezetben több előadást tartottunk a politikai körök jelentőségéről. Minden kapcsolatot felvettünk a CsISz helyi szervezetek vezetőségével és tagságával. Különösen nagy gondot fordítottunk a propagandisták kiválasztására és azok előkészítésére. 29 propagandistánk van, ezek — egy kivéte’ével — párttagok, vagy párttagjelöltek. Az elvtársnőtől megtudtam azt is, hogy legjobb a CsISz zempléni helyi szervezet, ahol nemcsak a politikai oktatás terén értek el szép eredményeket, hanem kultúr- és egyéb szervezési munkában is. A zempléni fiatalok fizikai és kul túrtevékenységükkel nagyban elősegítették a szövetkezet munkáját. A királyhelmeci járásban hétfőn ta’-tották meg a harmadik politikai előadást. Ugyanis a járás vezetősége a propagandistákkal karöltve elhatározta, hogy a politikai köröket a hónap első hétfőjén és a hónap utolsó hétfőjén tartják meg. — S ez az időpont be is vált — mondja Kobák elvtársnő, mert a fiatalok szombaton este és vasárnap még- egyszer alaposan átnézik a tananyagból készített jegyzetet úgyszintén a körök vezetői is, s így minden kör érdekes és nívós', amiről magam is megsvöződtem. A körök vezetőinek munkáját elősegíti az is, hogy mind»n új témának az átvétele előtt közös szemináriumot tartunk a propagandistákkal. ahol, a körök vezetői a nem világos kérdésekre, világos és érthető magyarázatot kapnak. így biztosítva van az, hogy ezévben minden politikai kör jó eredményt'fog elérni, amit körök munkája — folytatja tovább jmár a kezdet is fényesen bizonyít, az elvfársnő. Igaz, hogy időben meg- (te) A haza védelme minden fiatal kötelessége A mai nenttetközi helyzet békés megoldása egyelőre nehézségekbe ütközik, mert a nyugati országok uralkodó körei az egyre nagyobb méreteket öltő fegyverkezést támogatják, mely természetesen létük fenntartását jelenti. Tudjuk azonban, hogy ez a fegyverkezés nem az önvédelem célját szolgálja, hanem imperialista térhóditó szándékuk megvalósítását s más nemzetek leigázását. Mindezekkel szembenézve a mi feladatunk az, hogy olyan hadseregünk legyen, mely képes hazánkat mindenféle támadással szemben megvédeni. Hogy had.seregUnk teljesíteni tudja feladatát, minden becsületes állampolgár kötelessége, hogy a haza védelmének előkészületeiben részt vegyen. Most is, mint minden ősszel, ifjúságunk égy része ott hagyva az otthont, elindult a kaszárnyák kapui felé. Ez az elindulás nem volt könnyű, sok fiatalnak nehéz volt otthagyni megszokott munkahelyét, ahol eddig legjobb képességeivel harcolt a békéért. Ifjúságunk nagyrésze a gépek mellől, a gyárakból, a földmüvesszövetkezetekből, hivatalokból vonult be, hogy hazafiúi kötelességének eleget tegyen, és az ő munkahelyüket most Izmos, munkavággyal telt új ifjúság foglalta el, hogy békés építésünk zavartalanul haladjon. A ma bevonuló fiataloknak már nem olyan idegen a bevonulás gondolata, mint régen volt. A bevonulóknak legnagyobb része munkáscsalád gyermeke, ami meglátszik nevelésükön, mert hisz minden munkáscsalád úgy neveli gyer-^ mekét, hogy tudatában legyen annak; bevonulásával és a katonai kiképzésbe:« való részvételével hazánkat és annak minden kincsét őrzi. Azt a kincset és értékét, mely dolgozó szülei, sajátmaga és az egész dolgozó nép szorgalmas munkája nyomán jött létre és ami teljes mértékben a társadalom boldogulását szolgálja. A családi és társadalmi nevelés új formái mellett ifjúságunk gondos előkészítésében nem kis szerepe van a Hadsereggel Együttműködő Szövetségnek sem, amely ma már a legtöbb helyen meg van országszerte szervezve. Ez az újonnan létrejött szervezet Ifjúságunkat megismerteti mindkazokkal az alapismeretekkel, amelyekre ifjúságunknak a hadseregnél és a katonai szolgálat megkezdésével szüksége van. Ez a szervezet nagyban elősegíti az újonnan bevonult katonák oktatóinak munkáját is, mert ezután olyan fiatalokkal lesz dolguk, akik az alapgyakorlatok nagy részével már összeismerkedtek. Ifjúságunk előkészítésénél a párt és a CslSz-szervezet támogatá.sával nagyfontosságú munkát végez a Hadsereggel Együttműködő Szövetség. Bevonuló if.júságunk olyan politikai látókörrel, rendelkezik, hogy minden feladatának megoldásánál világosan látjla, hogy a feladatnak mi a célja. Pár nappal ezelőtt bevonuló ifjúságunk a kaszárnyák kapuin belül új körülmények közé került. Lassan átformálódik az új követelményeknek megfelelően, beleilleszkedik a hadsereg közösségébe és alappillérévé válik hazánk biztonságának, a békés építés feltételeinek. Az eddigi feladatokat, melyeket munkahelyeiken tűztek maguk elé, most új feladatok, a hadsereg követelményei váltják fel. Ezeket a követelményeket teljesíteni lehet és teljesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy hazánk biztonságban elérje célját, a szocializmus felépítését. Ha minden bevonult ifjú lelkiismeretesen és becsületesen végzi el feladatát, ezzel megacélozza a csehszlovák hadsereg erejét, védelmi képességét és egységét. A hadseregben végzett becsületes munka biztosíték arra, hogy bátran szembenézhetünk bármiféle ellenséggel és minden eshetőségünk meg van ezeknek a támadásoknak az elhárítására. Munkásosztályunk és pártunk bízik a most bevonult ifjúságban, hogy szorgalmas munkájával minden nehéz feladatot meg tud oldani és ezzel biztosítani fogja hazánkban a zavartalan épi- tőmunkát. Megíelent a „Természet és Technika“ 12. száma tartalmának rövid ismerA 12. sz tetése: Hazánk vízierőművei egymásután készülnek el és ontják az ipari termelés növeléséhez és a kultúrálls színvonal emeléséhez annyira szükséges elektromos áramot. A következő olvas- nrány; „A dobsinai vízierőmű — Szlovákia gyöngye’’, hazánkban talán a legkiválóbb technikai elgondolás alapján készült vizierőmű.. A gát építéséről. az értékes energiát rejtegető viz útjának megváltoztatúsáról és az erőmű működéséről olvashatunk ebben a cikkben. A folyóirat olvasóinak már i.smert színes belső melléklet fontos világnézeti kérdést tárgyal. Az élet keletkezését mutatja be az értékes, szemléltető ábra. A hozzá kapcsolódó cikk pedig résdetes magyarázatot nyújt. Az akváriumokról és terráriumok- ról szóló rész!ete.s Ismerteti hozzásegíti-iskoláinkat az , Élő sarok" mozgalom kiszélesítéséhez. Micsurinistáink bizonyára szívesen olvassák majd a gyümölcsfák ültetésével foglalkozó cikket. A modellezők galvanometer és emelődaru elkészítésére találnak részletes leírást. A neoncsövekről az „Elektromos szivárvány” c. cikkben olvashatunk. A „Kémiai alapismeretek” folytatása az elektrolitekről, savakról, lúgokról ír. Ezúton is felhívjuk olvasóinkat, forduljanak kérdéseikkel bátran szerkesztőségünkhöz. Egyéni jellegű kérdésekre levélben, a közérdeküekre pedig folyóiratunk: „Üzen a rovatvezető" c. rovatunkban válaszojunk. Következő számunk az elsüllyedt hajók kiemelésével, az aerotaxival, a színes fényképezéssel és más ' érdekes kérdésekkel foglalkozik majd. • Megrendelhető: „Természet és Technika” szerkesztősége, Bratislava, Sol- tésovej 2. V. R. Viljamsz a szovjet agrobiőlógia megalapítója 14 éve, hogy meghalt V. R Viljamsz, szovjet akadémikus, a termőtalaj legnagyobb tudósa, a nevéhez fűződnek mindazon sikerek és eredmények, amelyeket a szovjet szovhozok és kolhozaid dolgozói a talajjavítás terén elértek. Viljamsz. a Moszkva melletti mező- gazdasági akadémián tanult. Iskoláit kitüntetéssel végezte. \Majd három évig ösztöndíjjal külföldön tanult. A külföldi tanulmányai befejezése után hazatért és a Mezőgazdasági Akadémián elfoglalja a földműveléstan tanszékét. Vüjamsz csakhamar belekapcsolódik a forradalmi mozgalmakba. — Diákjait nem egyszer megmenti a letartóztatástól. A cári kormány nem jó szemmel nézi Viljamsz forradalmi tevékenységét és ezért bezáratta az akadémiát, viszont őt mezőgazdasági kiállítások megszervezésével külföldre küldte. Később újra megnyílik az akadémia, hazatérte után fsmét ott tanít és még tevékenyebben vesz részt a forradaláii megmozdulásokban. Az Októberi Forradalom után Lenin- ‘és Sztálin útmutatása szerint ha'ad. Az akadémián munkástagozatot létesít a régi. reakciós tanári kart újakkal cseréli fel. Vüjamsz belép a Kommunista Pártba és így még nagyobb odaadással küzd a haza és az új mezőgazdasági technika győzelméért. A talajjavítás terén korszakalkotó felfedezéseket tett. Vüjamsz legfontosabb tanítása a talaj természeté'ről szól, szerinte a talaj állandóan változik, fejlődik, amit úgy fejezett ki: a talaj él. A talaj életére és megjavítására nagy mértékben hat az emoer. Kizsákmányolhatja, elpmz- títhatja, de fokozhatja is a termő- képességét. Ha az ember gondosan megmunkálja, a talajt öntözi, a mocsaras területeket lecsapolja, trágyázza, füves vetésforgókkal évelő növényekkel ülteti be, rövid idő alatt meg-, változtathatja a talaj termőképességét. így például évelő fűféle termesztésekor a holt szerves anyagok évről- évre fokozódó mennyiségben halmozódnak fel. Így tehát vüágos, hagy minél több növénymaradvány gyűlemHk fel a talajban, annál gazdagabbá válik a növény tápanyag készlete is. A Szovjetunióban elért eredményekből tanulva, mi is megkezdtük mező- gazdaságunk új átszervezését és az új módszerek alkalmazását. Viljamsz tanítását a talaj termőképességének meg- javitása céljából a mezőgazdaságunk minden ágában mi is nagyban alkalmazzuk. Ennek első és legfontosabb előfeltétele, mint ahogyan Viljamsz mondja, a szalagföldek, szőrös barázdák, a rovar és a gyomtanyák megszüntetése, vagyis a nagyüzemi mező- gazdaság létrehozása. Liszenko szerint, Viljamsz a tudomány forradalmára, tudós és bolsevik, akihez a korabeli tudósok között nincs hasonló azon a területen, amelyen é működött. Stofkó ftrwM, BnrtMove
