Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-11 / 77. szám

Ol ifiosag 1953. november 7. A rozsnyói bányászok tűltel* jesítették kölelezettségválla- lásukat A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulója tiszteletére 89 vagon nyersércet fejtettek ki terven felül. így kötelezettségvállalásukat több mint 350 tonnával túlteljesítet­ték. összüzemi vállalásukban arra is kötelezték magukat, ^ hogy a péntek­mozgalmat nemo.sak a bányában, ha­nem a felszíni munkahelyeken is ki­fejlesztik. A felszíni munkások közti! elsőnek Hajdú István és Síkúra János munkacsoportja kapcsolódott be a pén­tek-mozgalomba. A roz.snyói üzemek­ben a péntek-mozgalmat követő bá- nvászmunkacsoportok száma 61-rő! 85-re emelkedett. A karvini bányában A karvini „Május elseje” bányában Jaroslav Malina érdemes technikus . előkészítő szakasza a körzetben egyike a legjobb ilyen szakaszoknak, az ő ve­zetése mellett a folyosó áttörök cso­portja szovjet módszerek szerint dol­gozik. .Alois Puk és Pavel Novotny csoportjainak 200 méteres havi előre­haladása volt eddig a legjobb a kör­zetben. Most Maiina csoportvezető. Púk élmunkás c.soportjával Boroszkin módszere alapján megszervezte három folyosónak egvidőben való áttörését Púk elvtárs csoportja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évforduló­jának tiszteletére értékes kötelezett­ségvállalást irt alá; novemberben 20 tagú csoportjuk 480 méter bányufolyo- sót tör át. Ezzel meg akarják dönteni a folyósó áttörés hazánkban eddig fennálló legjobb eredményét, amelynek birtokosai a kladnói Jozef Koťátko köztársasági érdemrenddel kitüntetett rohamcsapata. Kötelezettségvállalásuk teljesítésénél az első napon 24 méte­res teljesítményt értek el, ami eddig a körzetben a legmagasabb eredmény. Nagy szeretettel tekint ifjúságunk, 36 év távlatából, a Nagy Október viharára. Vihar volt az, mely rombolt és épített, vihar, melynek magjai az évek során más országokban is kicsiráztak, kikeltek, vihar, mely nálunk is meghozta dús termését. Ebben a szellemben, hűen a forradalom vívmányaihoz, ünnepel ma dolgozó népünk. Szövetkezeteinkben és gyárainkban munkafelajánlások születtek. Mert minden ember érzi, hogy az Októberi Forradalom az ő számára is új életet adott, a fény, mely 36 évvel ezelőtt gyúlt ki, az ő életét is megvilágítja. Fiatalok a gyárban Borongós idő, az eső szomorúan csepereg, a nedves kövek szűrkén csillognak a reggeli félhomályban. Ébred a bratislavai étolajgyár. Siető munkások bakancsaitól nye­kereg a gyárudvar sara, heves beszédek kavarják a pára­dús reggeli levegőt. Serédi Károly, — a karbantartó csoport fiatal tagja — hosszú gólyaléptekkel siet műhelye feíé. Barna nyurga gyerek ez a Karcsi. Barátai néha haragszanak rá, mert szófukar, — mintha pénzért adná a szavakat. De azért mégis szeretik, mert jó munkatárs, jó barát, — meg azért is. mert senki sem tud a gyárban oly jóízűen ne­vetni, mint Serédi Karcsi. Ebben aztán igazán élenjáró. Valami különleges, kellemes hang van kacagásában. Oly gyermekies édes hang, amely még ezt az esős időt is szinte vidámmá teszi. Most is, ahogy beér a műhelybe, c.sak köszön, nagyot, hangosan, úgyhogy még az öreg Potisk bácsi is meghallja. Aztán odamegy a barátokhoz Pecár Janc.sihoz, Richtárik Jóskához, megveregetik egymás vállát, kezet fognak,... és csak nevetnek. Nevetnek, gyerekesen, jóízűen. * A gyárban mindenki ismeri őket. Csoportjukat roham brigádnak nevezték ei. Munkájuk, az volt és most is van szépszerivel. El is végzik. Az üzem gépeinek karbantar­tását ők végzik. Ma az egyik hengert fogják megjavítani. Elmegyünk megnézzük őket. A gyárban finom olajszag csapja meg a belépő orrát. Napraforgó olaj. A magsajtoló műhelyben találjuk őket. Nyakig zsírosak, olajosak. Pecár Jancsi, az a szőke 18 éves, éppen most szereli le a hengerről a fogaskereket. Először megnézi, megtapogatja, s aztán fog hozzá a csa­var kicsavarásához. Richtárik Jóska, akit az utóbbi napokban azért em­legettek a gyárban, mert az Októberi Forradalom tiszte­letére ő teljesítette legbecsületesebben a felajánlását, a gép másik oldalán sürgölődik. Surka Tibor az üzemi CsISz-szervezet vezetőségének tagja, aki velünk jött, azonnal el is mondja, hogy a töb­biek hogy állnak a felajánlások teljesítésével; — A közös felaján'ásaikat jóval idő előtt teljesítet­ték. A karbantartó munkacsoport tagjai felajánlották, hogy a magszáritó gépet november 25-ig megjavítják. Október 15-én már működött a magszárító gép. A tüskés henger szerelésének határideje október 30. volt. De ők már október 2-án elkészültek vele. Az öreg Potisk bácsi más felajánlást is emleget. , — Egyéni felajánlásunk az volt, hogy a reábízott gé­pet mindenki minden nap átvizsgálja. Ez nagyon fontos, mert így megelőzzük, hogy esetleg katasztrofálisan, tel­jesen elromoljon. A törésekre gondolok. Továbbá még azt is felajánlottuk, — igaz ez kötelesség is — hogy a gépeket minden héten alaposan kitisztítjuk. — Ezek a felajánlások ugye az év végéig szólnak Potisk bácsi? — Igen. igen, ez év végéig, én ellenőrzőm, minden nap,... Nem panaszkodhatok, meg vagyok a fiúkkal elé­gedve — mondja fülünkhöz hajolva, nehogy valahogy a fiúk meghallják. A fiúk összenéznek, aztán elmosolyognak. Karcsi kis­sé felkacag, most csendesebben mint máskor ... Kardos István A kassai villanylelep dolgo­zói teljesítették az ötéves tervet A kassai villanytelep, amely már október 6-án teljesítette az ötéves terv feladatait, vasárnap, november elsején, további munkasikert ért el. Éjjel 1 óra 30 perckor kitermelték az utolsó kilowatt áramot, amely még hiányzott az idei terv teljesítéséhez. A kassai villanytelep dolgozói ezáltal tíz nappal hamarább teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára tett kötelezettség­vállalásukat. Az ötéves terv ötödik évének határidő előtt való teljesítése lehetővé teszi, hogy az év végéig még több millió kilowatt villamos energiát termeljenek. Sztahanovista munkaiskola a bratislavai „Március 8.“ üzemben A rybárpolei V. I. Lenin gyapotüzem sztahanovista munkaiskolájában elért jó eredmények buzdítólag hatottak a bratislavai „Március 8.’’-üzemre is. Ebben az üzemben, a sztahanovista munkaiskolában nagy gondot fordíta­nak a helyes munkamenetre és a dol­gozók minőségi munkájának tökélete­sítésére. A bratislavai Március 8.-üzem szta­hanovista munkaiskolájának eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a sztahanovista munkaiskolák nagy se­gítségül szolgálnak termelésünknek Guti Szonya azelőtt a sodrást 0.08 perc alatt végezte, de már eddig is a felére csökkentette ezt az időt. A pótori bányászok nyomán A pótori bányászok ebben az évben már tizedszer sikerrel teljesítétték havi tervüket. Októberben 1.74 száza­lékkel teljesítették túl a tervet. Az októberi terv teljesítésében — amely az előző hónaphoz viszonyítva 10 szá­zalékkal volt magasabb — legnagyobb érdemük a szlatinkai bányászoknak ven. Miután havi tervüket 104.26 szá­zalékra teljesítették a Kékkői Szénbá­nyák legjobb üzeméért folyó verseny­ben első helyre jutottak. A szlatinkai bányászoknak a fejtés fokozásában nagy segítségükre van a legnagyobb fejtési teljesítményért folyó verseny, melynek Bryndza .lános, a 132-es szá­mú front kezdeményezője. Bryndze elvtárs és Dulaj András munkacsoport­ja érték el a legjobb eredményeket. A munkacsoportok minden egyes dol­gozója egy műszak alatt több mint 8 tonna szenet fejtett ki. Uj módszer — ,i<>bb eredmény A szovjet tapasztalatok az állattenyésztés terén is csakhamar meghonosodtak nálunk és nagy sikerrel beválnak. Ennek köszönhetjük, hogy az idén már lényegesen javult a hús és tejellátásunk. A szeredi járásban, a majcichovi szövetkezeti tagok júliusban kezdték el a szovjet módszer szerint a borjúkat szellős Steinmann-féle bódékban felnevelni. Eddig már 40 borjút neveltek így fel és egyetlenegy sem ment tönkre. A régi módszer szerint évente lega­lább 10 borjú ment tönkre. Képünk a majcichovi EFSz-eken a szellős bódé­kat látjuk, ahol a borjúkat nevelik. Példaképünk a szovjet orvostudomány Orvostanhallgatók lettünk a pozso­nyi egyetemen. Iskolánkban négy súlyt fektetünk az ifjúság szakmai nevelé­sére. Nagy segítséget nyújtanak a Szovjetunióból kapott tankönyvek. A szovjet főiskolásoktól vettük át a munkacsoport megbeszéléseket is. Ilyen megbeszélést a múlt héten is tartot­tunk. A csoport vezetője Dálik elvtárs Beszámolójáhen összehasonlította a cá­ri Oroszország egészségvédelmét a Szovjetunió egészségvédelmével. Rá- mutabvtt arra, hogy az emberről való gondoskodás a Szovjetunióban nap’*ól- napra növekszik. Egyre több és több szanatóriumot. po'iklinikákat, üdülő­helyeket, csec.sernőgondoző és egész­ségügyi tenács! -••■-a* építenek. A szov­jet orvostudomány föfeladata ma már nem csupán a betegségek gyógyítása, hanem a megelőzése. Ebben az iskolai évben az lesz a feladatunk, hogy minél többet sajátítsunk el a szovjet orvos­tudomány vívmányaiból. A beszámolót vita követte. Elsőnek Priadka elvtárs szólalt fel. Priadka elvtárs azelőtt mint ápoló működött és az előkészítő tanfolyam elvégzése után került az egyetemre. Felszólalá­sában eddigi tapasztalatairól beszélt. Csernák elvtárs munkáskáderként jött tanulni. — A tanulás becsületbeli kötelesség. Teljesíteni fogjuk — mon­dotta felszólalásában. Alaksza Mária I. éves orvostanhallgató. Bratislava. Szlovák tudósok magyarország;i látogatása Októberről Valamikor még nem is oly régen máskép beszéltek az Októberről, elmondottak róla sok mindent, de csak úgy szórakozásból. A költők Ódákat írtak róla, rímjeikbe szőtték a lombhullást, a sápadt, komor őszi felhőket és a víg kukorica fosztást. Énekeltek a tikkadt, fonnyadt mezőkről a tarka palástú púpos hegyekről, de hallgattak a Forradalom égiglobogó fénylő túzéről. Ki írt nálunk e nagy győzelemről? a múlt búzös légkörében? Ki zengett lángoló szavakkal a forradalomról énekében? A nép elszánt, bátor harcosai, ’ kik nem léitek a gyilkos haláltól, kik izzó, érces láng szavakkal énekeltek a vörös Októberről. Költő társak, zengjünk az Októberről úgy, mint Vladimir Majakovszkij, ki tudott a Forradalomért igaz, tiszta szívből lelkesedni. Harminchat éve, hogy eldördült az első lövés az Aurórán, s azóta mennyi minden történt e korszak hömpölygő folyamán. A nép már nincs többé egyedül a földünk roppant erdejében, mert vele van már a győzelem, az acélos tiszta jellem. Sziklákon futó vizek elé épít hatalmas erőmüveket, hogy a falvakba, a tanyákba szikrázó áramot vigyenek. A szövetkezeti földeken, a habzó, zsenge vetésekben milliónyi szem csodálja, hogy épül az új történelem. Török Elemér A csehszlovák-magyar kultúregyez- mény keretében a Szlovák Tudományos Akadémia a népi demokratikus Ma­gyarországra küldi Jozef Cabelkát, az SzTA akadémikusát, a CsTA levelező- tagját, a forrasztási szakma kiváló tudományos dolgozóját, az SzT.A alel- nökét. Jozef Čabelka akadémikus, a tudományos intézetekben néhány elő­adást tart és a vitahozzászólások ke­retében a magyar szakembereknek ta­nácsokat ad a forrasztás legkorsze­rűbb módszereiről. A Magyar Tudományos Jtkadémia meghívására dr. Ladislav líSndau, a mezőgazdasági tagozat elni^helyettese is Magyarországra utazik és részt vesz az állattenyésztők budapesti kongresz- szusán. Ebből az alkalomból a követ­kező témakörben vesz részt a vitában: „A gazdasági állatok életkora Szlová­kiában”. Szovjet emberektől tanulunk S. G. Colubar, szovjet sztahanovista, a krivorogi bánya munkásigazgatúja Csehszlovákiában meglátogatta a rudnóbányai bányászokat. Hosszasan elbe­szélgetett velük és rámutatott arra, hogy hol és mit kellene módosítani, hr>gy B tervet jobban teljesíthessék. Főleg arra buzdította őket, hogy bátrabban alkalmazzák az új bányásztechnikát. A képen S. G. Golubar szovjet sztaha­novistát látjuk Novotny Károly és Márton munkahelyén. Brigádmunkáinkról Minden iskola célokat tűz ki és igyekszik azt a legrövidebb időn belül és a lehető legtökéletesebben véghez­vinni. Ez nálunk se lehet máskép. A CsISz iskolai szervezetünk az őszi gyakorlati munkák mellett önkéntes brigádmunkákat is szervezett. Két napig burgonyát szedtünk. Sza­kaszokra voltunk felosztva és a helyi Egységes Földműves Szövetkezet tag­jaival versenyeztünk. Cukorrépát is szedtünk. Fél hektár területen lévő cukorrépát tisztítottunk meg. A megszervezésnél hibák mutat­koztak; nem volt elég kés. Csemetefákat is ültettünk. Hatezer darab vörösfenyöt ültettünk vízmosá­sos területekre, ötös szabály szerint (egy lyukba öt fát tettünk). Ennél a munkánál láthattuk legjobban a közös munka előnyét és a munkabeosztás eredményességét. Elgy ember a négy­zetméternyi területet kaparta le. (Hu­muszolás). A másik ásóval a cseme­téknek vájt helyet, a harmadik pedig a csemetefát illesztette bele. Ilyen munkamegosztás mellett két órával hamarabb végeztük el a napi kitűzött munkát. Hogy tanulóotthonunk konyháját té­lire is ellássuk zöldséggel és gyü­mölccsel, brigád keretén belül segítet­tünk az eltevésnél. Az állami gazda­ságokon szüreteltünk, amerikai szőlő- lepkét kerestünk, sporttelepünket, ko- sáriabdapályával kibővítettük, kultúr­műsorokat tanulunk, stb. Erős meggyőződésünk, hogy mun­kánk ütemét úgy a tanulásban, mint a mozgalmi élet terén a jövőben még fokozni fogjuk. Nagy Ilona I. osztályos tanuló Csécs

Next

/
Thumbnails
Contents