Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-31 / 74. szám

Ol IFIOSÁG IP?!!!, nktóhpr PS. I Gustav Kliment I A Csch-Morva Fennsíkon, a cipész- és bőrfeldolgozó ipar vidékén 1889. augusztus 3-án síiiletett Tŕebičben Gustav Kliment, égy munkáscsalád nyolcadik gyermekeként. Apja bórcser- zó munkás, anyja munkásnő volt. Az engesztelhetetlen szocialista fia Gustav Kliment a munkások jobb életéért folytatott harcokban élte ifjúságát. Tizennégy éves korában tanoncnak ment és kitanulta a géplakatos-mes­terséget. 1911-ben, amikor századát Bécsbe küldték, hogy lépjen közbe a drágaság elleni tüntetések elfojtásában, vissza- ntasította a nép elleni közbelépést. Ezért hadbíróság elé került és elítél­ték. A világháborúban az orosz fronton fogságba került. 1917-ig egy gép- és fegyverüzemben dolgozott mint fogoly. Oroszországi munkássága idején há­romszor szervezett sztrájkot a kemény cári uralom ellen, a munkaidő megrö­vidítéséért és a bérek felemeléséért. Majd belépett a csehszlovák légióba és a második kongresszus küldötte lett, ahol kérte, hogy a légionáriusok szüntessék be a harcot a Vörös Had­sereg ellen. 1920-ban visszatért Tŕebičbe. Élén­ken részvett a politikai életben és megválasztották tŕebiči munkatanáes elnökévé. Mint a nagy decemberi sztrájkok vezetőinek egyike, akik a szociáldemokrata párt baloldali sorai­ban harcolt, összeesküvéssel és sok más kihágással vádolták. Azok közé az elsők köze tartozott, akik rögtön meg­alakítása után beléptek a kommunista pártba. 1925-ben polgármesterré vá­lasztották, 1929-ben pedig Csehszlová­kia Kommunista Pártja képviselőjévé. 1929-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja gottwaldi vezetősége Osztravá- ba küldte. Mint a bányászok és kohá­szok szószólója az osztravai nagy sztrájkok élén állt. München után Osztrava vidékén il­legális mozgalmat szervezett. Bebör­tönözték, végig szenvedte Csehország­ban és Morvaországban a Gestapo kín­zásait és végül elszállították a dachaui gyüjtőtáborba. Hat évi bebörtönzés után Gustav Kliment tekintet nélkül a gyiijtőtáborban átélt szenvedéseinek a következményeire, j^ldás kitartással újra bekapcsolódott a politikai életbe. Megválasztották a kémiai alkalmazot­tak szövetsége elnökévé, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségi tagjá­vá és az ideiglenes nemzetgyűlésben Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselője lett. Mostani köztársasági elnökünk Antonín Zápotocký oldatán minden erejét a Forradalmi Sz.akszer- vezeti Mozgalom egységének megszi­lárdítására és szervezési felépítésére szentelte és ugyanígy dolgozott Oszt­rava vidékén politikai téren is. Mun­kásságáért az 1946 évi választásoknál a Nemzetgyűlés képviselőjévé válasz­tották meg. Gustav Kliment élete és müve, aki a CsKP élharcosa és forgalmi szak- szervezeti tag volt örökre be lesz írva a munkás mozgalom történetébe. Megszereztem a Fucsík-jelvényt Ki ntt örülne annak, ha a Fucsik- jelvénuszerzö vizsgát eredményesen teszi le — mondja Lukács elvtárs, aki a vizsgákra alaposan felkészült. Az elvtárs elolvasott minden könyvet, amely szükséges a Fucsík-jel vény megszerzéséhez. — Én már régen elhatároztam, hogy mcgszerzem a Fucsík-jelvényt, de nem tudtam a könyveket beszerezni, így csak a kölcsönkért könyveknek a sgitségével készülhettem el a vizs­gákra. Igazán mondom, hogy örülök és büszke vagyok aira, hogy a Fucsík- jelvény tulajdonosa vagyok. Amikor megkaptam a jelvényt, megfogadtam, hogy a jövőben is sokat fogok olvas­ni. Mert én a Fucsik-jelvényszerzö mozgalmat sohasem néztem egy kam­pányszerű mozgalomnak, mint sokan, akik azt hiszik, hogy a jelvény meg­szerzése után már nem kell olvasni. Kern. én tudtam azt, hogy az ol­vasás mit jelent az ember .számára. Tudtam azt, hogy a könyvekből tanu­lunk meg sok mindent. A könyv az, amelyből megismerjük a múltat és az épülő munkát és holnapunkat. Az „Üzenet az élőknek" című könyv tanított meg arra, hogy milyen­nek kell lenni egy igazi kommunistá­nak. A könijv elolvasása után tudtam meg csak azt, hogy ki is volt és ma­rad örökre Fucsík. Vagy ott van az „Acélt megedzik” főhőse, Pavel Korcsagin, akinek mun­kája, harca és az egé.sz élete példa­képül állhat ifjúságunk előtt. Korcsa­gin már gyerekkorában gyűlölte a cári kormány önkényes uralmát, már akkor tudta azt, hogy azok ellen a bestiák ellen állandó harcot kell vívni. S így, amikor kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a 17 éves Pa­vel bejár a Vörös Hadseregbe és har­col az oro.sz nép jooaiért és szabadsá­gáért. (te) Mi is segíti ük újjáépíteni Koreát Befejeződött a szörnyű színjáték Ko­reában. Három évig szenvedett a hős koreai nép, három évig hatalmas erejű áldoznitudással védte az amerikaiak ál­tal hadszíntérré változtatott hazáját. Nem adta át hazáját az imperialista agresszorok kénye-kedvének s hősi harcával fényes példát mutatott a ha­zájuk önállóságát védő s gyarmati el­nyomást szenvedő többi országoknak is. Ez az 1950. június óta folyó harc pél­dája az igazságos honvédő háborúnak és egyben okulásul is szolgál az impe­rialista agresszoroknak. Találkozliatnak még népeknek ilyen hősi ellenállásával, ha kedvük szottyanna újabb zsákmány­szerző rablóhadjáratra. A koreai nép azonban nemcsak a háborúban állta meg a helyét, ahol üt­közetek sorozatában egymás után ver­te vissza az lagresszorok támadásait, hanem ez a nép megállja a helyét a munka frontján is. Minden erejével i- gyekszik felhasználni a békeegyez­ményt arra, hogy a hazáján ejtett se­beket begyógyítsa. Az összes népi demokratikus ország látja a koreai nép hatalmas erőfeszí­téseit az építés frontján és segitőkezet nyújtanak, gyűjtéseket rendeznek, a- mellyel elősegítik Korea újjáépítését. Hazánk dolgozó népe is odanyujtja se­gítő jobbját a sok szükséget szenve­dett koreai népnek. De nemcsak a dol­gozó nép, hanem a tanulóifjúság is be­kapcsolódik Korea újjáépítését segítő gyűjtőakcióba. Mivel mi, tanulók nem rendelkezünk kereseti lehetőséggel, cé­lunkat társadalmi munkával kell elérni. Mi a leleszi mezőgazdasági iskola ta­nulói megértettük ennek a gyűjtőak­ciónak jelentőségét és azt a felaján­lást tettük, hogy az eddigi ledolgozott brigádőrákból 300 óra pénzbeli ellen­értékét Korea újjáépítésére ajándékoz­zuk. Felhívjuk a tanulóifjúságot, hogy vegyük ki részünket ebből a nemes feladatból s minél nagyobb számban kapcsolódjunk be a gyűjtőakcióba. Munkánkkal két célt érünk el, a be­takarítási munkálatoknál elősegítjük az EFSz-eket és elősegítjük Korea minél előbbi újjáépítését. Ajándékunkkal te­gyünk mi is a Koreában épülő iskolák, kórházak, szanatóriumok és lakóházak falaiba néhány téglát. Tegyünk meg mindent Korea újjáépítésének érdeké­ben, mert ezzel millió és millió embert sorolunk a béketábor soraiba, hogy együttharcoljunk a szocializmusért és a világbékéért. Fecsó Béla, Mezőgazdasági technikum. Lelesz. s^zepfewberi kép Nézd, ragyog a nap, a sugarak^« átölelik a dombokat, de a völgyre már száll a horná . A dombtetőn egy asszony áll. nézi a vonatot, hogy robog, arca derűsen mosolyog; telt fehér karjával int felénk .., Boglyákkal pihen lent a rét. Ozsvald Árpád. Mit olvassunk? Mihail Bubenrwv: Fehér nyírfa A Nagy Honvédő Háború egyik sza­kaszát írja le Bubennov ebben o re­gényében, s azt a változást érzékel­teti, amelyet ez az önvédelmi harc je­lentett minden egyes ember s ezen ke­resztül az egész szovjet társadalom életében. A háború előtt .csendes, elgondol­kodó, szép legény volt Andrej — a regény egyik érdekes alakja. — A fa­siszták támadása .szorgalmasan, feltű­nés nélkül, becsülete.sen végzett mun­kája mellől .szólítja a hadsereg sor ába. Ac ütközetek, a hos.szas és veszélyes visszavonulások s a Moszkva alatti di­csőséges harcok „kemény, zord arc- kifejezésű, sötét, figyelő tekintetű" embert csináltak belőle, aki ism.eri a halált és engesztelhetetlenül gyiüöli a betolakodott ellenséget. Andrej visszavonulás közben búcsú­zik el szép. fiatal feleségétől s falú­jától. Megfogadja, hogy becsülettel teljesíti kötelességét s ezt az ig'^retet sok nehézség és önfeláldozás árán tel­jesíti is. A hadtestet Ozerov őrnagy vezeti. A szovjet katonatiszt p.ilda- képe. Határtalanul bízott a győze­lemben s katonai vállalkozá.sának si­kerében és ezt a meggyőződését ma­gába szívta egész alakulata. Andrej, Ozerov, Matyvej Jurgin, Murikin és a regény .számos alakja a hős, hazaszeretö, bátor .szovjet katona típusa. Ezek mellett azonban találunk mind a hadseregben, mind pedig a megszállt területen olyanokat, akik megijednek a .német hadsereg kezdeti sikereitől s nem bíznak a szovjet ál­lam szilárdságúban és ellenálló erejé­ben s behódolnak az ellenségnek. Ke­vés ilyen áruló van és sorsuk nem irigylendő. Állandó rettegésben, féle­lemben élnek és elveszik méltó bün­tetésüket: a katonaszökevényeiket sa­ját társaik ítélik halálra és lövik agyon. Egyes emberek — mint Jerofej Kuzmics Lopuhov —■ nem a közösség érdekeit nézik, hanem a zavaros hely­zetet kihasználva, igyekeznek niinél többet ö.s.szeharácsolni, A kolhoz fel­bomlásáról nem mer ugyan beszélni, — hiszeri a többi tag talán agyon is ütné érte, — de titokban a magán- tulajdon vis.szaállításán ábrándozik. A szovjet harcosok általában n hő­siesség, emberie.sség és bátorság vá­ratlan példaképei. Borogyin tábornok szavaival: „Amint ismeretes, inkább azt tartják természetesnek, hogy ily nehéz visszavonulás alatt a katonák tömegén a legrosszabb emberi tulaj­donságok ütköznek ki, amelyek vég­eredményben a hadsereget csordává változtatják. Nálunk pedig a meg for­dítottja történt. Oro.sz ember soha nem volt olyan tisztalelkű, mint ^ ezekben a napokban, amikor a haza' nevében ilyen nemes hőstetteket vitt véghez,,. A sok hőstettnek, az áldozatvállalás­nak. az egész nép közös akaratának és erőfeszíté.sének meg is lett a gyümöl­cse: Moszkva alatt a moszkvai nők által kiépített védelmi vonalon sike­rült megállítani az ellenséget, amely az Októberi Forradalom évfordulóján a Vörös-téren akart dísz fel vonuló-t rendezni. Ezzel az első győzelemmel fejződik be a regény. Bubennov regénye gyorsanpergő eseményeivel problémájának aktuális voltával és eszmei irányvonalával mindvégig érdek feszítő olvasmánynak bizonyul s a szocialista realizmus egyik klasszikus példája. Hideghéty Erz.<ébet. Két héttel ezelőtt, amikor éppen munkából hazafelé tartottam, hangos gyereksereggel találkoztam. A gyere­kek az Olympic mozi felé tartottak, nevelőik kLséretében. Hova mehetnek legkisebbjeink ilyenkor, a késő délu­táni órákban? — kérdeztem magam­ban. Megkérdeztem az egyik kísérő ta­nítónőt : — Hova vezetik ezeket a kisgyere­keket, csak nem moziba ? — De biz ám, mégpedig azért, hogy elbírálják az egyik új filmet, amit szá­mukra készítettek. Nem hallott még az új rajzfilmről (Hrneőku vár)? „Fa- zekacskám főzz”? Elgondolkodtam. .Mi­féle film lehet az, amit most a gye­rekek majd elbírálnak? Kik a szerep­lői? Az én időmben ilyesmiről nem hallottam. Érdekes lenne megnézni. Ha­tároztam. Bementem a gyerekek után a moziba. Tíz percig ‘■ártott a „Fazekacskám főzz" című színes rajzfilm levetítése és olyan óriási sikere volt a kicsinyek kö- zörisége előtt, hogy a gyerekek nem akartak hazamenni, és követelték a folytatást. Igen ám, csak hogy a gyer­mekek nem tudták azt, amit a felnőt­tek nagy része sem ti.d, hogy mennyi munkálw, pénzbe, időbe és munkaerő­be kerül egy ilyen tízperces rajzfilm, amip a köztár.se.ság kicsiny polgárai el? kerül elbírálás végett. A barrandovi filmműtermokben lázas munka folyik. Engem most csak a rajz­film készítése érdekel. Sok huza-vona után mégis találok valakit, eki haj­landó elmondani, mi mindent csinál az a sok ember, akik széles dolgozó asz­talok fölé hajolva, lázas munkával ter­veznek, írnek, rajzolnak, festenek és — termelnek. Igen. terme'nek. mégpedig olyasvalamit, amit a felnőttek számá­ra készülő filmeknél nem csinálnak, mert ott n‘As rá szüksé.q. Ott élő szí­nészek játszanak a természetben, vagy így készül a rajzfilm előre elkészített kuliszák között, itt ez nem olyan egyszerű. Itt mindent ez a sok ember csinál, a színészeket, e hát­teret, a kuliszákat, mindent, mindent, amit csak a néző szeme a mozivász­non lát. Minden az ő teremtő képze­" * A celofánra rajzolt és festett karika­túra az összemásolás előtt. létük, rajz- és festői tehetségük és fényképezési művészetük eredménye. .A mozivászonig pedig hosszú az út. Valahol egy prágai magánlakás dol­gozószobáján éppen most készült el egy új könyv kézirata. Az író elvégezte munkáját. .A könyvet elbírálják, kiad­ják, Az irodalmi műnek nagy sikere van. Az emberek látni is szeretnék a történetet. Ehhez az irodalmi müvet át kell Imi a film számára. Ezt az át­írt művet forgatókönyvnek hívják (szcenárium). Nem elég ám a film szá­mára csak úgy átírni, hogy lehetőleg megmaradjon az írásmű irodalmi érté­ke is, hanem egy újabb forgatókönyv alakjában meg kell írni, a mű techni­kai forgatókönyvét is. Itt már nem­csak egy ember írja a forgatókönyvet — az úgynevezett szcenáriumíró — ha­nem segítségére jön a film legfonto­sabb irányítója, a rendező, A rendező­nek a film elkészítésénél olyan nagy szerepe van, mint a hadvezérnek a megvívott csatában. A rajzfilmnél a két forgőkönyvön kívül még egy har­madikra is szükség van. Ennél a film­nél nem élő emberekről van szó, hanem rajzolt szereplőkről, minden legkisebb jelenet tömérdek fáradságos munka e- redménye és rengeteg munkába és pénzbe kerülne, ha előre nem lenne minden legcsekélyebb részlet jól el­készítve. Ezért készítik el a rajzolt forgatókönyvet is. A forgatókönyvek alapján a képző­művész megrajzolja a típusokat, ame­lyek megfelelnek a filmszereplök pon­tos jellemének. Ö csinálja meg a hát­tereket is, amelyeknek a típusokkal összhangban kell lenniük, (pl. színek, stb.) A képzőművész megrajzolja az alakokat, (figurákat) élőiről, hátulról, és oldalról, de ez a kép még nem él. Egy másik rajzoló lehel csak eletet be­léjük, akit műnyelven animátornak hívnak. Az animátor elé durva vonások­ban úgynevezett bálványokban meg­rajzolja a jell'netet és ezt a ceruzaraj- zot előbb próbaképen levetítik. Ha a vetítés azt igazolja, hogy a mozdulatok jók, akkor a ceruzarajzot pontosan ki­dolgozza. Sok-sok egymásból folyó, egymással összefüggő rajzra van szük­ség, hogy egyetlen mozdulat szülessen. Ezek az egymásból folyó rajzok a fá­zisok. A foltos részeket készíti -ezek­ből az animátor, a közbeeső részeket. Amit az animátor és a fázisrajzoló megrajzoltak, azt a konturista celofán­papírra tollal kihúzza. A konturisták után a celofánt megfordítják, a másik oldalra és a kifestők, vagy koloristák kifestik a rajzot, amelynek mindegyi­két külön-külön és egymásután lefil­mezik. A nem beavatottnak nehéz elképzel­ni, mennyi munkát kell kifejteni ezek­Itt .születik meg a film, a felvevőké- szulék alatt •’z összemásolt képeket fényképezik. nek a művészeknek és dolgozóknak, ha csak ennek a rövid ismertető cikk­nek alánján Ítél. Talán számokkal bi­zonyítva jobban érzékeltetné. Egyetlen egy másodperc alatt — amíg az em­ber egyet pislog — huszonnégy képet lát. Egyetlenegy méter film 52 képből áll. Általában egy tíz percig tartó rajz­film 600 méter hosszú, tehát egy tíz­perces rajzfilm elkészítéséhez kötül- belül 30 ezer képet kell megrajzolni. Egy nap alatt 8—10 képet rajzolnak meg. Természetesen előbb az animátor nagy vonalakban rajzolja, majd lefil­mezi és csak ha jó, akkor kezdik raj­zolni. Nehéz jelenetnél az animátor megrajzolja az egész jelenetet előre is. A rajzolók csoportokba vannak oszt­va, minden csoportnak vezetője van. A Barrandovon ezek a csoportok ver­senyeznek egymás között. Minden je­lenet feltételez egy bizonyos időt, ami a filmrajzolók normájának felel meg. Gondolkoztam rajta, vájjon megéri-e a farádtságot, hogy 30 ezer képet rajzolnak meg és festenek ki csak azért, hogy tízperces szórakozást nyújtson néhány száz gyermeknek. Rá­jöttem, hogy még többet is megér, mint ezt a munkát és fáradtságot. E- zek a gyermekfilmek a jövő épületé­nek láthatatlan, de annál erőseljb pil­lérei. Minden munkánk végső értelme az, hogy körülöttünk masolygó, örven­dező pyermekarcokat lássunk, amelyek az emberi boldogság és növekvő élet- színvonal kétségtelen fokmérői. A bol­dog gyermekkor, az örvendező ifjúság a reményteljes jövő záloga, a jövő pe­dig olyan boldog emberek társade'ma lesz, amilyen boldog jelent biztosítunk az eljövendő emberek mostani gyer­mekkorának. Ezért '■'atároztam el. hogy elmegyek közelebbről n.egnézni, hon­nan indul el hódító útjára t's hogyan születik egy ilyen film, amelynek az a hivatása, hogy szórakn-ztatva okt:ss'>n, játszva neveljen és örömet szerezve mosolyt varázsoljon hazánk sok száz­ezer gyermekének boldog orcájára. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents