Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-31 / 74. szám
1PS3. hWňHp? 2S. la IFIOSÁG 3 A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „ A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről“ A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottságai^ határozatot hozott a szovjet kereskedelem továbbfejlesztéséről. A határozat a bevezetőben megállapítja; annak a Halaszthatatlan feladatnak megoldása érdekében, hogy a lakosság sokkal jobban el legyen látva minden népi fogyasztási cikkel és tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az ér-, telmiség, valamennyi szovjet ember a- nyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé válik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása. A kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája a szocialista társadalom tagjai között és hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségével elégítik ki. A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három esztendőben biztosítsuk azt, hogy minden városban és mihden falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára szükséges minden árut, megjavítsuk a vásárlók ellátását és biztosítsuk a fogyasztók állandóan növekvő igényeinek kielégítését, kifejlesszük a modem, technikailag felszerelt kereskedelmi vállalatok széleskörű hálózatát és megszervezzük az ipar és a mezőgazdaság által termelt áruk egyre növekvő tömegének a fogyasztókhoz történő gyors eljuttatását. Országunkban állandóan növekszik az áruforgalom, de a lakosság keresletét jónéhány áruban még mindig nem elégíthetjük ki teljesen. A kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását. A határozat ezután a kereskedelem területén mutatkoző hiányosságokat taglalja. A többi között rámutat arra, hogy a kereskedelmi szervezetek rosz- szul tanulmányozzák a lakosság körében mutatkozó keresletet és komoly hibákat követnek el az áruk elosztásában és rendeltetési helyükre juttatásában. Jónéhány kerületben mindezi- deig r>em szervezték meg minden olyan árucikk árusítását, amelyre a lakosságnak szükségen van; fennakadások történnek olyan árucüfkek árusításábjn. amelyek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre. A kereskedelmi szervezetek nem harcolnak kellő mértékben az ipar által a kereskedelmi hálózatba juttatott áruk minőségéért. Lényeges hiányosságok mutatkoznak a kiskereskedelmi hálózat megszervezésében és elhelyezésében. A közétkeztetés megszervezése is elmarad a lakosság növekvő szükségletei mögött. A kereskedelem falun jelentősen elmaradt a kolhozok és kolhozparasztok részéről iránta felmerülő növekvő követelményétől. A falvakban nem kielégítően szervezték meg a mindennapi keresleti, valamint gazdasági rendeltetésű áré — a fa, a tégla, a tetőfedő- cserép, stb .— árusítását. Nagy hiányosságé vannak a kolhozkereskedelem kifejlesztésében is. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem erősiramű fejlesztésének biztosítása érdekében a többi között a következőket határozta el: I. Az áruforgalom továbbfejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról. 1954-ben 1950-hez viszonyítva 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emelkedést i- rányzott elő. Tehát már 1954-ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforoalom 1955-ben körülbelül kétszerese legyen az 1950. évinek. 1954-ben és 1955-ben jelentékenyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves tervben megszabott feladattal szemben körülbelül a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 1950-hez viszonyított növekedését: (Az első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új tervfeladat szerint 1955-re megszabott növekedést jelenti.) Húskészítményt 90 százalékkal; 2.3- szeresükre. Halkészítmények 70 százalékkal; 2.1-szeresükre. Vaj 70 százalékkal; 1.9-szeresére. Sejt kétszeresér re; 2.2-szeresére. Növényi olaj kétszeresére: 2.6-szeresére. Cukor kétszeresére: 2.3-szeresére. Szőlőbor kétszeresére: 2.4-síeresére. Ruházat 80 százalékkal: .2.4-szeresére. Szövetek 70 százalékkal: 1.8-szeresükre. Bútor háromszorosára : négyszeresére. Féinedény 2.5- szeresére: 4.9-szeresére. Kerékpár 3.5- szeresére: 5.5-szeresére. Varrógép 2.4- szeresére: 5.1-szeresére. Rádió- és televizióskészülékek kétszeresükre; 4.4- szeresükre, öra 2.2-szeresére: 2.6- szeresére. Ezen belül karóra csupán az új tervfeladat szerint 4.7-szeresére. 1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci á- rukészlete 1950-hez viszonyítva körülbelül a következő arányban növekedjék: Húskészítmények 2.6-szeresükre, halkészítmények 2.3-szeresükre, vaj 2.1-szeresére, növényi olaj 2.8-szeresé- re, cukor 2.4-szeresére, szövetek kettőszeresükre, lábbeli kettőszeresére, varrógép 5.9-szeresére, kerékpár hatszorosára, a rádió- és televfzióskészü- lékek 5.3-szeresére, bútor 4.8-szeresé- re. Kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát, hogy szervezze meg a lakosság körében mutatkozó á- rukereslet gondos tanulmányozását és mindenre kiterjedő figyelembevételét és ezen az alapon biztosítsa, hogy az iparnál megtörténjenek a rendelések, helyesen osszák el az árukészleteket, az idénykeresletnek és a lakosság nemzeti- és életmódbeli sajátosságainak figyelembevételével juttassák el azokat az ország minden részébe. loónként felül kell vizsgálni a piacra szállított ánA választékát és szükség esetén módosításokat kell elvégezni. A szövet-, ruházati cikk- és lábbeli kereskedelmi főigazgatóság mellett választékszobákat kell létesíteni, ezekre kell bízni az ipar által termelt áruk választékának tanulmányozását, azt, hogy javaslatokat készítsenek elő az áruk minőségének és választékának megjavítására, a lakosság keresletének megfelelően, továbbá, hogy népszerűsítsék az új gyárt- mány<rf<at. KI keli dcdgozni mindezek elősegítésére az árurendelés és áruszállítás új főtételeit is. A határozat ezután részletesen taglalja a különböző minisztériumok feladatait. Kötelezni kői a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát, hogy a gyári készítésű ruházati cikkek árusítása mellett varrasson és árusittasson a lakosság egyéni rendelésére készülő kiváló mmóségú ruházati cikkeket a kereskedelmi szervezetek szalonjaiban és műhelyeiben a szalonok és a megrendelő által hozott anyagból. Kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ü- gyeinek minisztériumát, hogy 1954—55- ben nyisson könyvesboltokat az ország valamennyi kerületi székhelyén és fejlessze a városő<ban és munkáslakótelepeken működő könyvesboltok hálózatát. 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére kell növelni a falvakban történő könyveladást. Több más intézkedés után leszögezi: kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát, a Centroszojuzt és a kereskedelmi hálózattel rendelkező minUztériumokat. intézked.ienek a kereskedelmi szervezeteknél felhalmo- •zódott, az elmúlt években gyártott, elavult mintájú és modellű áruk teljes kiárusításáról és átdolgozásáról, az 1953- as év negyedik negyedévében átlagosan mintegy 30 százalékkal szállítsák le ezeknek az áruknak árát, a kereskedelmi szervezetek 1953. évi nyereségbefizetésének rovására, a fogyasztási szövetkezetekben pedig a nyereség rovására, összesen 600 millió rubel értékben. Ezután a határozat feladatul állítja, hogy tegyenek intézkedéseket a közélelmezés minden eszközzel történő fejlesztésére és javítására és biztosítsák a legközelebbi két-három évben a jól felszerelt étkezdék, vendéglók, falatozók, teaházak és büffék hálózatának kibővítését, javítsák a készletek minőségét, bővítsék ezek választékát és e- meljék a fogyasztók kiszolgálásának kultúráját. Foglalkozik a határozat a forgalmi költségek csökkentésének szükségességével és az ellenőrzési munka megjavításával is. II. A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről. Abból kiindulva, hogy a legközelebbi két-három évben minden városban és minden falusi körzetben biztosítani kell a lakosságnak szükséges minden áru eladását és figyelembe véve a közszükségleti cikkek termelésének és az á- ruforgalomnak jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954- 56-ban városokban és falvakban építsenek és nyissanak: 40.000 üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.500-at 1955- ben és 15.700-at 1956-ban. Ezen- belül a Szovjetunió városaiban, munkástelepein és kerületi központjaiban 9.000 szaküzletet kell nyitni, ebből 3.000 élelmiszert és 6.000 ipari árukat árusító szaküzletet; száz nagy- és közép- áruházát a területi központokban és 1- pari városokban; 11.000 vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét. Az újonnan épülő kereskedelmi vállalatokat jól fel kell szerelni és ezeknek teljesen meg kell felelniök a vásárlók kulturált kiszedgálása követelményeinek. Intézkedések történnek a raktár- és hűtóházgazdálkodás fokozott fejlesztésére s a kereskedelmi hálózat helyesebb, a lakosság érdekeinek még megfelelőbb elhelyezésére. Kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát: biztosítsa a városokban a lakosság érdekeinek megfelelően a kereskedelmi hálózat helyesebb elhelyezését, s intézkedjék az e téren mutatkozó hiányosságő< felszámolása érdekében: tegyen intézkedéseket a kereskedelmi vállalatok egyesítésére ott, ahol azt a vásárlók kiszolgálásának megjavítása szükségessé teszi. Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait, a határterületi végrehajtóbizottságokat, a területi végre- hajtőbizottságokat, a városi végrehajtó- bizottságokat, a minisztériumokat és intézményeket: olyan lakóházak építésénél, amelyeknek földszintjére kereskedelmi vállalatokat terveztek, a földszinti kereskedelmi vállalatok helyiségeinek berendezésére vonatkozó terv- és kalkulációs dokumentációit egyidejűleg kell kidolgozni az egész házra vonatkozó terv- és kalkulációs dokumentációval, az építtető számára végzett tervezőmunkák tervének számlájára. Más rendelkezések az új üzletek é- pítésének meggyorsítását szolgálják. így utasítani kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, hogy a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumával együtt terjesszen a Szovjetunió Minisztertanácsa elé javaslatokat ar^ól, hogy 1954. első negyedétől a Szovjetunió fa- és paparipari minisztériumának vállalatai összerakható szab- ványüzletekef és összerakható szab- ványkereskedelmi berendezéseket (szek- rénvek. pultok) ovártsanak. Szövetkezeti vásár A szövetkezeti vásárok, amelyeket a kerületi és járási városokban rendeznek, ahol a termelési többleteket árusítják, közkedveltségnek örvendenek. Bratislavában az első vásár pénteken, október 23-án volt. A vásáron résztvettek a Bratislav a környékbeli szövetkezeti tagok, valamint a Jednota kerületi kör szükségleti szövetkezet is elárusftóhelyeket állított fel igen nagymennyiségű gazdag választékú áruval. UJ DONSAGOK Oj cigaretta. Dohányosaink bizonyára örömmel fogadják a hírt, amely szerint ismét új cigarettával bővül az eddigi választék. Az új cigaretta neve „Sárka”. Illatosított dohányból készült, nár novemberben piacra kerül. ötven új cukorkafajta kerül piacra. A bratislavai Stollwerck, nemzeti vállalat dolgozói ötven új cukorkatajtát készítenek a karácsonyi piacra. Többek között piacra kerül a jóminőségű tejcsokoládé kókusztöltelékkel töltve, pirított mandula és mogyoróval töltött tejcsökoládé, valamint különböző dMZ- szert, karamell és ostyafajták. Kitűnő minőségű borok kerülnek karácsony előtt a piacra. A bratislavai borászati üzemek meglepetést szereznek fogyasztőUcnak karácsonyra és újévre. Újfajta, kitűnő minőségű borokat bocsátanak piacra. Az eddigi forgalomban lévő hatfejta boron kívül további elsőrendű bort készítenek fajszőlóból. Főként zöldszUváni, vörösszilváni. ol^sz rizling, zöld vetlini, frankóvá, burgundi, fehér és vörös tramin és rajnai rizling kerül majd piacra. 'dôandlôiMui Láttuk Hazánkban felszabadulásunk óta nagy fejlődésen ment át textUiparunk is. Ez azt jelenti, hogy dolgozóink öltözete Is változik. A régi maradi öltözékeket felváltja a modern ruha. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a népi hagyományok teljesen eltűntek. Dolgozóink többsége a modem ruhában szépen felöltözködve .örömmel hordja szocialista ruhaiparunk alkotásait. Vannak azonban egyének, akik öltözetükkel tudatosan, vagy tudatlanul mint a páva ki szeretnének tűnni az utca járókelői közül. Akik tudatlanul majmolják a jam- pi öltözködést, azok nem is tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, a többiektől látják, hát ók is utánoznak. A nyugatot utánzó szélhámosokat, akik minden szépet és jót csak az óceánon- túli áruban látnak és lebecsülik a mi ruhaipari termékeinket, kozmopolitáknak, nyugati z.siráfoknak nevezzük. Minap a handlovai bányászépületek mellett haladva, akaratlanul Is arra kényszerültem, hogy megállják a bányászifjak otthona előtt. Figyelmemet különösen ez kötötte le, hogy a szép bányászépü- letekból, mint valami zsiráfcsorda, úgy kerültek ki a fiatalok a becsületes dolgozók elé. és csak úgy áradt belőlük a különféle „jampi” megjegyzés. Az é- pület előtt, amikor hirtelen rájuk néztem, az az érzésem támadt, mintha valamelyik cirkusz közelébe kerültem volna, ahol zsiráfokat táncoltatnak. Sztra- ka Pál és Kmotorka László, mint valami parketten táncoló tigris, úgy léptek ki az épületből. Különféle leesett- vállú kabát, „jampi-ing", zsiráfnyak- kendö, zebrazokni, széles kalap, kakas- taréjű haj. Ez jellemzi külsőleg a világpolgárokat. Hazánkban senkinek sincs kifogása a rendes, modem öltözködés ellen, de amikor valaki jódolgában nem tudja, hogy öltözködjön és lépten nyomon majmot csinál magából, az ilyenek ellen fel kell vennünk a harcot. Nem hagyhatjuk sző nélkül azt se, hogy Kulifaj József „jampi"-öltö- zetnek varratta át- a bányászegyenruháját. A szép bányászegyenruha most már úgy néz ki, mint ha valami madárijesztő volna. Nézzük csak, hogyan állunk ezekkel a „jampikkal”? Handlo- ván például az Uyen szélhámosok többnyire azokhoz tartoznak, aküc mindig a munka könnyebb végét keresik, munkakerülők, munkemulasztók. Magavise- letüket minden becsületes ember felháborodással fogadja. Főleg mulatságokon, ahol olyan Ízléstelenül viselkednek a nőkkel szemben, hogy az már egyenesen felháborító. A mi becsületes leányaink felháborodva, undorítónak találják viselkedésüket. De azért mégis csak akadnak olyanok, akik a legényen nem látnak mást, mint csőnadrágot. E- zektől a leányoktól kérdezzük, tisztában vannak-e azzal, hogy milyen sors vár rájuk, ha ilyen munkakerülőköz mennek férjhez? Az ifjúság életmódját azzal magyarázzuk, hogy az ottani CsISz-szervezet nem fejti ki ke'.kMtép- pen nevelő munkáját. Tudjuk, hogy az amerikai imperializmus háborús ideológiai fegyvertárának egyik legfontosabb fegyvere a kozmopolitizmus, a- mely kiöli az emberből a hazáhöz, nemzetéhez fűződő kapcsolatokat és a világpolgárságáról, nemzetietlenségé- ről szóló torzszülött nézetek elfogadására készteti. Ezért hazánkban ébren, óvnunk kell minden ember lelkét a kozmopolita befolyástól, nehogy az ellenség ideológiájának hatása alá kerüljön és a hazánk hátországában folyó áruló ellenséges csábításoknak essen áldozatul. Bán Zoltán. Készül a cukor Á bratislavai körzetben már teljes ütemben dolgoznak a cukorgyárak. Mo- ravában hat cukorgyár működik az idény alatt. Október 15-én a Sokolnice nad Morevou-i cukorgyár is megkezdte működését. Ezeket a cukorgyárakat nagyrészt a bratislavai vasutak látják el nyersanyaggal. Minden törekvésüket arra a munkára összpontosították, hogy a cukorrépát minél gyorsabban elszállíthassák rendeltetési helyére. Az idényre egy bizottságot alakítottak, a- mely hetenként egyszer összeül. Ezeken az üléseken megvitatják a nyitrai, bra-i tislavai, brünni, kerületi nemzeti bizottságok képviselőinek, továbbá a begyűjtési minisztérium, az élelmiszar- iparügyi megbízotti hivatal küldötteinek jelenlétében a répakampány folyamán előforduló hibákat. A bizottság október 14-én, harmadszor ült össze. Megvitatták, hogy mi ez oka a kocsik késői kirakodásának, a murkaeróhiány- nak stb. és annak, hogy a cukorgyárak neon kapnak elég vasúti kocsit. Jobb eredmény érdekében Az ostrava-karvinl bányási- terület technikusai Ing. Jaroslav Bartoš, Ing. Milan Ma- tejka, Jan Vlček és Vladislav Vrbica módosították a szovjet Donbas nevű kombájnt, mely azáltal, hogy rövid ekeszerű oldalszárnyakat szereltek fel, gyorsabban szeli a szénrétegeket. Ezenkívül egy ferdén felszerelt vaslemez által a szén egyenesen a csillébe hullik.
