Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-11 / 42. szám

1955. jűTius lí. oi inúsAG Teljes felkészültséggel várjuk az új gabonát Szinte ujjong, repdes a szivünk a gyönyörűségtől, Ha végigtekintünk hazánk síksá­gain. Az aranysárga búzatenger gazdagon hullámzik földjeinken. A kövér kalászok duz­zadt szemei, az aratólány örömteljes arca, a kattogó kombájn kedves muzsikája, a csép­lőgép, a magtárak, az őrlésre készülő malmok — mind-mind fennhangon hirdetik; jövőre nagyobb darab és fehérebb lesz a kenyér, .lövőre egy fokkal édesebb lesz az élet ha­zánkban. Nagy előkészületek folynak a nyit- •ai gőzmalomban. Már közel két hete, logy leálltak a hengerek. Az elvtár- iak szorgalmasan javítgatnak. Kitisz- ilják, megolajozzák a gépeket, a szí- akat megurósítgetik. Szabó ZoJtán. fiatal CsISz-tag is nár korareggeltől talpon van. Most í tisztítól)an találjuk,egy szíj össze- opcsolásán dolgozik. Alig vesz ész- ■e bennünket nagy elfoglaltságában. Jsak így. ahogy felegyenesedik gör- lyedt helyzetéből, látjuk meg, milyen nagas ember. Széles válla, erős keze lágy erejére mutat. — Szabadság, Szabó elvtárs! — kö- szöntjük. Egy kicsit mintha meglepőd­ne, apró szemeit megvillogtatja, majd mosolyogva fogadja köszöntésünket. A munkafolyamatról és a szocialista munkaverseny megszervezéséről érdek­lődünk. Szabó elvtárs nagyon szívesen oeszél munkájáról. Szinte kiérezzük szavából, hogy szeretettel dolgozik a malomban. Elmondja, hogy három váltásban folyik a munka. Az egy-egy váltáshoz beosztott munkások munka- .•soporlot alkotnak. A munkacsoport élén az almolnár áll. Az almolnárok Boltka elvtárstól, a főmolnártól kap­ják az irányelveket. Egy munkacsoport hat-hét tagból áll: egy almolnárból, tisztítórendszer felelőséből, hengerőr- böl, szitaőrből, a daratisztitó felelősé­ből és tisztítókból. Minden csoportnak megvan a maga irányszáma aszerint, hogy a nyolc órai munkaidő alatt mit fognak őrölni. Az Irányszám és az automatikus mázsa által kimutatott tel­jesítményből százalékban kiszámítják az egyes munkacsoportok teljesítmé­nyét. . — És melyik a legjobb csoport? — kérdezzük Szabó elvtárstól. — Bizony nem a mienk. Truszka elvtárs csoportja jobb. A múlt hó­napban is búzaőrlésnél az előírt 8 órai 333.34 mázsa teljesítmény helyett, 3.39 mázsa átlagos teljesítményt értek el. Ez szép eredmény. Az egész üzem tervteljesítése a múlt hónapban 104.5 százalék volt. Kolár elvtárs, az üzemi CslSz-cso- port elnöke a fegyelemről beszél, úgy­szólván napi kérdés az üzemben a fe­gyelem kérdése. Mivelhogy a malom gépesítve, modernizálva van, sokhe­lyen az eddig használt munkaerő fe­lesleges volt. Ez aztán oda vezetett, hegy egyes munkások és sajnos, köz­tük több ifjúmunkás is, rászokott a fe­gyelmezetlenségre. Nem egy esetben megtörtént — amint mondja Bottka elvtárs, főmolnár, — hogy egyszerűen nem fogadtak szót az elvtársak. No. de a hibák ellen van orvosság. Az olyan emberekre, akik fegyelmezetle­nek és nem akarnak dolgozni, nincs szükségünk és az elvtársak javasolták az üzemből való áthelyezésüket. Így természetesen megoldódik a fe­lesleges munkaerő áthelyezésének a kérdése is és vele együtt, mivel az üzem teljesítménye így fokozódik, az üzemben maradó dolgozók munkadija emelkedni fog. — Igen, a mi becsületes munkása­ink nem azért verejtékeznek, hogy a fegyelmezetlenekkel osszák meg ke­resetüket, — fejezte be mondanivaló­ját Kolár elvtárs. A Kricsko-féle őrlési módszerről Legnagyobb büszkeségünk az, hogy az egész üzem ma már új módszer szerint dolgozik. Vladimír Kricsko, cseszká-skalicai molnár őrlési mód­szere nagyon nagy jelentőségű. Nagy­ban hozzájárul malmaink teljesítőké­pessége emeléséhez és így dolgozóink életszínvonalának fokozásához is. A módszert Bottka főmolnár és Bóna István fiatal CslSz-tag magyarázta meg nekünk. Ott kell kezdenünk, hogy a csehor­szági elvtársak, molnárok «okát gon­dolkoztak azon, hogy hogyan lehetne az őrlési folyamatot megrövidíteni, e- melni malmaink teljesítőképességét és Gépek segítségével könnyen győzzük a munkát az aratásban A nagydaróci szövetkezet a füleki járás legnagyobb EFSz-ei közé tarto­zik. így hát most aratás alatt nagy munkában vannak az EFSz tagjai. A gabona kivételesen szép. Ezért becsü­letes munkára van szükség, hogy a gazdag termést gyorsan és veszteség nélkül betakaríthassák. Most ayugodtan dolgoznak az ara­tásban az EFSz-tagjai. A növényápo­lást sikeresen elvégezték és így min­den erőt a termés betakarítására for­díthatják. Nem is kell félni attól, hogy nem győzik a munkát, mert a trak- torállomás arató-kötőgépekkel és kom­bájnokkal segít az aratásban. Több téli takarmány — több állati terméket jelent dolgozóink asztalára Országunk állattenyésztése a fel- legyengültek az állatok, a legcseké- ment ál. Gyorsan szaporodó állat- lyebbre szállt a tejhozam és így nép- állományunk további minőségi fej- gazdaságunkat és szövetkezeteink tag- lesztését csak úgy érhetjük el, ha a jait károsodás érte. Pedig példát ve­vetésterületek, termésátlagok növelé sével és a belső tartalékok jobb fel- használásával egyidejűleg szilárd ta­karmányalapról is gondoskodunk. A jó takarmányozással nemcsak az ál­lati sejtek növelését és testállomá­nyának gyarapodását érjük el, ha­nem igen jelentősen elősegítjük a szaporodóképességet is, mert a jó ta­karmányozás a nemi életet is ser­kenti, elősegíti a fogamzást és azt erőteljessé teszi. Sz. 1. Stejman, Sztálin-díjas fő- zootechnikus. a világhírű kosztromai szarvasmarha tenyésztője könyvé­ben ezeket írja; „Soha és sehol nem hoztak létre magas termelőképessé- gű tenyészetet, jó takarmányozás nél­kül. Az állatok tej-, hústermelése nem más, mint átalakított takar­mány. A helyes takarmányozás az állomány termelőképesség emelésé­nek biztos és leghatásosabb módja” A téli takarmányalap biztosítása kell, hogy szövetkezeti tagjaink és állami gazdaságaink dolgozóinak leg­fontosabb kérdésévé váljon. A kellő mennyiségű takarmányalap hiánvát az elmúlt évben több helyen megérez­ték. Sok EFSz-ben nem fordítottak kellő gondot ennek a fontos alapvető dolognak. Nem vetettek másodnövé­nyeket, nem silóztak zöld takarmánvt. pedig az aszálvos nyár következtében a szálastakarmány és a szénatermés is silány volt. így volt ez a tornaijai hettek volna a görömi, gömörpányiti. abaíalvi és más községek szövetkezett tagjaitól, akik kellő mennyiségű zöld­takarmányt silóztak el és így egész télre biztosították az állatok jó ta­karmányozását. Az Idén az Időjárás kedvező volt, a széna termése is. A járási begyűjtési bizottságoknak meg kell gyorsítanlok a szénabegyüj- tés folyamatát. Itt megemlíthetjük a brünni kerületben lévő bucsovicei já­rás dolgozóit, akik gyönyörű eredmé­nyeket értek el a szénabeszolgáltatás tervének teljesítésénél. A takarmányalap biztosítására nagy figyelmet szenteltek a dunatökési EFSz tagok is, akik ezidáig 2,50 mázsa bük­könyt silóztak le és összes szálasta­karmányukat a kellő időben takarí­tották be. Jól gondolkoznak a továr- nyiki szövetkezeti tagok Is, akik 4 hengeralakú betongödröt építettek, a- melynek átmérője 6 méter és 5 méter magas. Egy-egy silógödör férő kapa­citása 141 köbméter, úgyhogy az ösz- sz.es silógödör férő kapacitása 564 köbméter. Szövetkezeti tagjaink saját és köz- eílátásünk érdekében kell, hogy meg­tegyék az intézkedéseket a takarmány­alap biztosítására. Fiatal CslSz-tag- jaink! Váljatok kezdeményezőivé a gyors szénabetakarításnak és begyűj­tésnek Segítsétek a szövetkezeti tago­javítani az őrölt liszt minőségét. Az­előtt az volt a jelszó, hogy az őrölt lisztnek az emberi szervezet részére ártalmatlannak, könnyen emészthető- nek, tartósnak, tisztának és a továb­bi feldolgozásra alkalmasnak kell len­ni. Az őrlési technológiának egy célja volt: elválasztani a mag sikéranyagát a külső burkolatoktól. A mai techno­lógiának is ez a fő feladata. Ma is használjuk az úgynevezett vízpróbát, amely aból áll, hogy az előírt minta- lisztet és az őrlött lisztet egy deszka- lapon összesasonlitjuk és egy kicsit összenyomva vízbe mártjuk. Így a kettő közötti esetleges szinkülönbsé- get és a minőségküiönbséget kimutat­juk. De ma már a minőség mellett a mennyiséget is emelni akarjuk. Fokoz­ni akarjuk gépeink kapacitását és egy­szerűsíteni a búza őrlésének techno­lógiai folyamatát. Kricsko elvtárs rájött arra, hogy ha egyes hengerekét kikapcsolunk a mun­kafolyamatból, ritkább szilabevonato­kat használunk, a hengerek forgásszá­mát emeljük és még más kisebb szög- arányváltozásokat eszközlünk a rovát­kánál, — nagyban emelhetjük gé­peink kapacitását. — Nálunk nyolc srótrendszer helyett csak hat srótrendszert használunk, — magyarázza Bottka elvtárs. — És mégis — teszi hozzá Bóna Pista, — a múlt évhez viszonyítva 20 százalékkal emelkedett üzeműnk telje­sítménye. Még valamit. Természetes, hogy a régi 28 hengerpár helyett, ha csak 22- őt használunk, a hengerek hajtásához szükséges hajtási energia is kisebb. Vagyis a termelés mennyiségét és a minőségét emeljük, a felhasznált c- nergiát pedig csökkentjük ezzel az új eljárással. A Kricsko-féle őrlési mód­szert eredményesen lehet alkalmazni a kisebb malmoknál is. Ennek az új őrlési módszernek a segítségével töíib és jobb lisztet őröl­nek a nyitrai gőzmalomban. Kardos István. Önkéntes aratás járás több EF.Sz-eihen Is. ahol a tél | kát közös érdekűnk megvalósításánál, folyamán a rossz takarmányozás miatt ' —GE— A péntek-mozíralora szép eredménye Pótoron Attól a perctől kezdve, ahogy a kék­kői szénbanyákban szilárd gyökeret vert a péntek-mozgalom, a bányászok egyre szebb eredményeket érnek el a terv teljesítésében. Legnagyobb a Háj- bánya bányászainak, eredménye, akik állandóan 25®'n-kai túlteljesítik a ter­vet. A péntek-mozgalomban legjobb eredményt a 201. és 203. számú kom­bájnfal dolgozói érik el. A 203. számú szakasz dolgozói Básty Béla élmunkás vezetésével a második negyedévben 143 vagon szenet fe.jtettek ki terven felül. Ezalatt az idő alatt átlagos nor- mateljesítményUk 1680/o volt. A Szla- tyinka bányában lévő 105. számú sza­kaszon Lukács Viktor elvtárs csoport­ja ezalatt az idő alatt több mint 248 folyómétert tört át és normáját átlag 1630/fl-ra teljesítette. Hovorka György csoportja, amely nehéz felételek mel­lett dolgozik, 1260(,-ra teljesíti normá­ját. Lukács, Hovorka, Darabos, Dulaj, Zsaludka, Vagán és Básty elvtársak csoport.ial versenybe léptek a tatabá­nyai körzet magyar bányászaival. A liiretfalusi határban is kombájn aratja és csépeli a gabonát A ligetfalusi EFSz földjein is meg­kezdődött az aratás. Emlékezetes ez az aratás, mert a ligetfalusi határban először jelent meg a kombájn. Sok találgatás és szóbeszéd volt. be­válik-e a kombájn? Brozek elvtárs. a marianske-láznei gép- és traktorál­lomás traktorosa, aki Sztalinyecével jött a bratislavai gép- és traktorállo­másra. segítséget nyújtani — minden rosszindulatú beszédet és találgatást megcáfolt munkájával. Három nap alatt 17 hektár ősziárpát aratott le. A szövetkezeti tagok megelégedettek a kombájnos munkájával. Az aratás gyorsabb ütemben és kevesebb szem- vesztességgel folyik, mint ahogy azt a szövetkezeti tagok tervezték. Hétfőn a nap már lenyugvóban volt a domb mögött, s a lapály rétjén szo­kásuk szerint muzsikálni kezdtek a szúnyogok. Itt. ebben a somugymegyei kisfalubai, Hosszúvizén különösen sok a szúnyog estefelé Csípi az ember nyakát, itt kellemetlenkednek az or­ra körül kiváltképpen a vizenyős ré­ten. ahol párjátritkitó szénának való terem. S ez a pompás fű tartott vissza a hazamenéstöl két diszistát: Vimmer Imrét a titkárt és Máté Jánost. Talán valami fontos beszélgetnivalójuk volt a fű között azért tűrték oly sokáig a szúnyogcsipést? Igen. Akkor vála- szolgattak a DISZ KV felhívására, hogy a diszisták alakítsanak önkéntes aratópárokat — brigádokat. Nem szó­val, kaszával fogalmazták meg a vá- választ — napnyugtáig tele is írták özvegy Nemecz Vendelné egyholdas — szénáskertjét — szépen sorjázó rendekkel. A faluban már hazafelé ballagtak a kukorica, burgonya, repa földekről a többi fiúk, lányok, s ahogy elpillan- tettak az éppen utolsó kaszasuhintá- sokat végző két társuk felé, örömteli büszkeséggel, reménységgel néztek egy évet hátra, meg néhány napot előre. Mert esztendeje ők is benne voltak abban a brigádban, amelyik egy va­sárnap önként learatta az özvegy há­rom hold gabonáját. Nemecz Vendelné szólni sem tudott a meglepetéstől, csak kibuggyant a könnye, hogy hiába katona a fia, nem maradt egyedül: a diszisták elosztották feje fölül az ara­tás gondját De így — járt — a há­rom gyermekes özvegy Nébli Ferenc- né is, meg Várhegyi Ferencné is, aki­nek a fia szinten katona volt akkor. Hát nem büszkeség, az a nemes, di- szista szívben sarjadzó valami, ami az ember úton-útfélen nótázm szeretne, meg tenni, tenni, cselekedni. És a reménység? Ha az Imre meg a Jani a hazanak katonát adott, öz­vegy asszony szénáját kaszálja, akkor megint valóság lesz az, amit már he­tek óta terveznek. Hogy miként ta­valy. most is aratnak önként a kU özvegynek, mivel a harmadiknak, Vár- hegyinének a fia már leszerelt azóta. S megint kapnak Nemeczné fiától oly szép levelet, mind azelőtt: — most értette meg igazan, miért kell elszán- tabban védeni t békénket. Most, hogy édesanyámnak segítettetek. • • * S csütörtökön, ahogy a nap fel- dúgta fejét kelet felöl,, az erdő fölött, sugaraival 9 diszista fehér ingét, bar­nára sült arcát csókol a végig. Fenn álltak a dombon, özvegy Ne- rnecz Vendelné gabonatáblájának szé­lén. De nem sokáig álltak. Vimmer Imre elöreállt és suhogva döntötte rendbe kaszájával a rozsot Utana Máté János, meg Nebeli Janos kasza­ján táncolt a napfény, muzsikait a kenyérnek hulló gabona, kémény szá­ra Mögöttük a többi fiú. lány. Ne­met Ferenc. Hegedűs József, Szenova Matild. Vízvári Erzsébet, a két test­vér, Németh Irén és Erzsébet tere­gette a kötelet, csomózta a kévét, ge­reblyézte a tarlót. — Jó volt a hétfői bemelegítő, mi. Imre? — szólt oda Máté Jani a tit­kárnak kaszafenéskor. Vimmer Imre mosolygott egyet, pe­dig olyan komoly máskülönben avval a 18 esztendejével, akár a termőlöid. Csak a szemében ficánkol mindig va­lami vidámsággal vegyes mondhatnék. S már mondja is. Pillanatra földre te- kerőznek a lányok, kezükben a sas­kötelek (Hos,szúvizen gabonaszár he­lyett ebből fonják ugyanis a kéve- kötfit Így is megmentenek s'k-sok gabonaszemet, meg ősszel felhasznál­ják még kukoricakévékhez a cséplés után — vizpáíolással — hajlékonynak megőrzött mihaszna réti növényt). — Tudjátok, nekem most az jutott eszembe, — mondta a DISZ tükár — hogy milyen boldog is lesz a világ, ha már mindenütt így arathatnak — Azok a fiatalok, ak'k embeitelen kö­rülmények között még azért harcol­nak, hogy a rabságbf' kiszabadulva, csak pár hetet élhessenek szabadon, a Vl-Ten ... Tovább nem mondta, sürgetett az idö meg a többi s szemében is fello­bogott a megértés tüze: — értjük, Imre! S arattak rendületlenül, komolyság­gal. felelős-ségerzettel. Estéié a má­sik özvegy a háromgyermekes Nibli Ferencné földjén is álltak a kepék. Négy és fél holdról takarították le a termést ezen a napon — önként. S a hét nyolcholdas egyéni r>arasz- tokból álló falu úgy nézett rájuk a diszistákra. ahogy azt a sudár niájusfát ölelik m-:>g valahányszor a tekintetük­kel. amit szintén Ők állítottak két hó­napja Hosszúvíz lakóinak a tisztele­tére. Mert olyanok Ők is. Egyenesek, magasbanyulók. szépek. — Mit fizetek, gyerekek — kérdezte tőlük Nemeczné is, a háromgyerme­kes özvegy Nébliné is. — A segítés úev segítés, ha szívből Jön — ennyit válaszoltak csupán, s úgy néztek a három kis árvára, mint­ha csak azt mondták volna: — „Ne féljetek, segítünk benneteket felne­velni!” És valahol egy honvéd, aki tavaly óta már csillagot szerzett a néphad­seregben. míg egyik kezével még erő­sebben markolja meg a békétvédő fegyvert, a másik kezével levelet ir a hosszúvízi diszistáknak: „Köszönöm fiúk lánvok' édesanyám, a hazám ne­vében köszönöm!” Tarján István A komszomolisták me^látojsatták első szocialista építkezésünk íijúsá$tát Hétfőr. Vratimovba érkezett a hét­tagú Komszomol-delegació, amely meglátogatta a szocializmus ifjú épí­tőinek osztravai települését. A Kom- szomol-delegációval együtt Szíria és Libanon ifjúságának képviselői is lá­togatást tettek Osztraván. A Makszim Gorkij klub hatalmas termr már a koraesti órákban megtelt Amikor a komszomolisták Hamid elvtárs. szíriai vendéggel beléptek a terembe, a fiatal építők viharos lelkesedéssel fogadták őket. „Éljen a Komszomol”, hangzott kórusban A vendégek a hallgatóság­gal együtt köröket alkottak, amelyben szívélyes, élénk beszélgetés kezdődött A kérdések gyorsan követték egy­mást: Hogyan készül a szovjet ifjúság a Világifjúsági Találkozóra? A komszo­molisták mennyiben vesznek részt a kommunizmus építkezésein? Hogyan szervezték meg a Szovjetunióban a főiskolákat? Milyen mértékben gon­doskodnak a munkásifjúság tanulásá­ról és más hasonló kérdések? A mi ifjú építőink válaszukban megmagya­rázták a komszomol istáknak sa ját távlatainkat, amelyek felé becsületes munkánKkal közeledünk. A szinai és a libanoni ifjúsági kül­dött a beszélgetés során csak arról a szomorú életről nyújthatott képet, amely ma Szíriában és Libanonban uralkodik és amely egyre jobban ne­hezedik az ifjúságra a kizsákmányo­lásról és a jogtalanságról. Hamid glv- társ beszélt a gvűjtötáborokról is. — Azokról a helyekről, ahol a rabok összeláncolva, naponként 12—14 órát dolgoznak s a forró napon hajadon fővel járnák. Ezek a rabok idő alatt elpusztulnak. Egyedüli „bűnük” az, hogy a nép jobb életéért dolgoztak! Vratimovkán. Makszim Gorkij klub­ban tartott szívélyes beszélgetés a szocializmus építőit lelkesedéssel ha­totta át és még nagyobb mértékben hozzájárult az ifjúság nemzetközi szo­lidaritásának megszilárdításához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents