Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-11 / 42. szám
BI IFJÚSÁG wrmmm i 953. Jňíiiisll. Lenin imperializmus, mini a kapitalizmus legfelsőbb foka'' című munkájának történelmi jelentősége Lenin elvtárs „Az Imperializmus, mint a kapilalizmüs legfelsőbb foka” cimu müvében rámutalott arra, hogy a kapitalista rendszer fejlődő szakaszából, hanyatló szakaszba érkezett. Haladó jellege teljesen élósdi és rothadó jelleget öltött, már nem vitte előre, ellenkezőleg, gúzsba kötötte a fejlődést és pusztulásra érett. A kiéleződő osztálvellentétek élet-halál harccá csúcsosodtak* a munkásosztály és a kizsáknianyolók között, ahogyan a munka egyre társadalmibb, a kisajáti- tás egyre egyénibb lett, A kapitalista időszakos válságok, általános válsággá mélyültek, aimlybol nincs menekvés. Nincsenek mar új piacok, nincsenek új nyersanyaglorrások és ezért megkisér- lik liaboruk világháborúk útján meg- kaparinta«! mások piacait, gyarmatait. Próbáljuk most elemezni a műben felvetett kérdéseket, Lenin elvtárs gondolatmenete szerint, hogy tisztán lássuk a munka jelentőségét. 1. A tizenkilencedik század közeperi a szabad verseny divott a tőkések között. Ádáz harc fejlődött ki a piacokért. A versenyben csak az tudott helytállni a nagyüzemek korában, aki fejlettebb termelési módszereket alkalmazott. Ehhez azonban egyre nagyobb tőkebefektetés kellett. A tőke összpontosítása meggyorsul, a vállalatok egyre nagyobb méretűek. A nagyvállalatok a haszon biztosítása érdekében megegyezésre jutnak a termelés, a piac, az árak kérdésében. Így most mái az Sgész ország, vagy egy egész világrész felett Is kezüket tartják, felosztják a piacokat egymás között, birtokukba veszik a közlekedési eszközöket. hogy olcsóbban tudjanak szállítani és kiszorítják a piacról azokat, akik nincsenek a monopóliumban. Növekszik a haszon, ugyanakkor fokozódik a dolgozók kizsákmányolása, növekszik a munkanélküliség 2. A bankok eredeti szerepe az volt, hogy összegyűjtötték a parlagon heverő pénztőkéket, pénzt adtak kölc-sönbe és pénzt vettek fel, ami számukra jól jövedelmező üzlet volt. Az ipari vállalatok egyre nagyobbodtak, az egyre hatalmasabb banktőke egyre nagyobb hiteleket nyújtott az ipariiHK. Az iparvállalatok kénytelenek voltak alávetni magukat a bank' -i ellenőrzésének, mert különben u ni kaptak hitelt. A bankok egyre ■./.ir,)sabhra vonták az ellenőrzést. Később már maguk IS vállalatot alapítottak, felvásárolták más vállalatok részvényeit. A banktőke összefonódott az ipari tőkével és ebből az egyesülésből keletkezett az ú. n. financtoke. A burzsoa C ehszlovák’lában népünk szorgalmának gyümölcsét Petschekék, Eeieraben- dék. a Skodák és a Rotschildok állat irányitott mintegy 2(X) nagyvállalat tette zsebre. A financtoke urai lettek az államok igazi urai és a burzsoa állam az ő hatalmi eszközükké vált, 3. A szabadverseny idején virágzott az árukivitel. Adtak-vettek, cseréltek. Attól vettek, aki olcsóbban adott, azt vettek amit akartak. A monopoltoke világuralmi törekvése idején ez nem lehetséges, nem vehetnek attól, akitol akarnak, nem vehetnek sem olcsóbban, sem drágábban, mint ahogyan a monopóliumok akarják. A íinanctőke a- zonban a helyzetet még lobban súlyosbítja. Nagy tőkefeleslegek jönnek létre, amit gyümölc.söztetni akarnak. „Amíg a kapitalizmus kapitalizmus marad — állapitia meg Lenin elvtárs — addig a tőkefelesleget nem arra fordítják, hogy a tömegek életszínvonalát az illető országokban emeljék, mert ez a kapitalisták profitjának csökkenését vonná maga után, hanem a profit növelésére, a tökének külföldre, az elmaradt országokba való kivitele útján." Kezdetben, igen így nézett ki a dolog a töke kivitelével, az elmaradt országok felé irányult, mert ott nagyobb volt a profitszerzési lehetőség, ma azonban a tőkekivitel az amerikai monopóliumok világuralmának eszköze, amely minden más ország gazdasági és politikai leigázására irányul. (Marshall-terv.) 4. A tőkekivitel oda vezetett, hogy a monopóliumok telosztották egymás között a kapitalista világpiacot. Ahogy nőtt a tőkekivitel a gyarmatokon úgy nőtt a monopóliumok befolyása is. Nemzetközi monopóliumok jöttek létre. Azt gondolnánk, hogy a nemzetközi monopóliumok létrejötte enyhíti az ellentéteket a kapitalizmus táborában. Lenin elvtárs rámutat arra, hogy ez nem igy van. Ellenkezőleg, Az egyes monopóliumok mögött álló tőkés államok között hatalmas harc alakul ki. Erre legszebb példa a két világháborK 5. A világ felosztása befejeződött, ennek következtében napirendre kerül a világ újrafelosztása, mint az impe- rializmus velejáró tünete. Itt van pt. az első világháború. A központi hatalmak és az ánfánt hatalmai is egyaránt rabló célkitűzésekkel inditották a háborút. Ugyancsak a világ újrafelosztásáért robbantották ki a második világháborút is, amely azonban a .Szovjetunió győzelmével végződött és széttörte az egységes kapitalista vr- lágpiacot. Lenin elvtárs műve a napnál is világosabban bizonvítja. hogy az imperializmus élősdi és rothadó kapitalizmus, nem hozza létre a termelőerők újabb fejlődését, sőt bilincsbevert azt, pusztulási hoz az emlieri társadalomra és a béke legnagyobb etten- sége. Ezért az Imperializmus korszat<a új korszakot jelent a munkásmozgalom történetében is. Végsőkig kiéleződnek a kapitalizmus ellentmondásai és ezek a szocialista forradalomhoz vezetnek. Az imperializmus a szocialista forradalom előestéje — tanítja Lenin — a munkásosztálynak forradalmi úton kell megdönteni a tőkések hatalmát Ehhez a küzdelemhez pedig harci vezérkar, forradalmi Párt kelt. Igy vértezi fel Lenin elvtárs műve a proletariátust. Így ébreszti fel benne a gvözelembe vetett hitet. H. L Michail Sadoveanu: Hosszú az elkárhozatlak sora A szegéiiysorsból származó írók és művészeknek életűk folyamán olyan erőkifejtésre volt szükségük, hogy mire elérték al,kotó erejük fénypontját, a sok nélkülözés következtében idő e- lőtl megöregedtek. A mostoha társadalom érzéketlensége, amely nem értékelte munkájukat és nem volt érzéke a művészei fellendítéséhez, annyira elkeserítette őket, hogy Idő előtt tönkrementek, lüdövészben elpusztultak vagy pedig lelkileg megzavarodtak. Csak néhányat akarok megnevezni, de hány művészi pályafutás szakadt ketté és hányán maradlak ismeretlenek! Itt van például Eminescu, Crean- gí és Caragiale esete: népünk csak a legutóbbi emrékünnepélyek alkalmával ismerkedett meg rendkívül nehéz élet- körülményeikkel. Előttük voltak azonban még mások Is. Balcescu, Paler- moban halt meg és holttestét a koldusok tömegsírjába dobták. Vagy pedig D. Bolintineanu. egy kórház szegényei között halt meg. Továbbá Qri- gore Ale.vendrescu. aki élete felét elhagyatva, lelkileg megzavarodva és mindenkitől elfeledve tengődte végig. Milyen akadályokkal kellett megküzdeni a nép fiainak. Magánórákat kellett adni, éhesen, mezítláb és rongyokba burkoltan kellett szolgálniok. A nehéz küzdelem kimerítette életerejüket és átokként kísérte őket egész életükön keresztül. Habár megváltozott körülmények között, de mégis igen találóan jellemzi őket Alexandri ismert költeménye. „Hosizú az elkárhozottak sora ...” Értelmiségünk jónéhány kimagasló alakjának életét gyilkosság és agyon- kínzás veszélyeztette. Ilyen áldozat volt Nicolae lorga. Az agg tudós testét szitává .lőtték csizmákkal összetaposták, szakállát lépték és végül az útszéli árokba hajították. Éppen .lassy- han voltam, amikor ez a gyalázatosság megtörtént, kora reggel a tejes- asszony ezt a tragédiát irtózottal remegve közölte családommal. „Jaj nekünk”, siránkozott, .hová jut ez az ország, ha az ifjúság legyilkolja az agg tudósokat. Váljon porrá a gyilkosok feje és az emlékük átkozottá. mint a pestis!” Amikor falvaink a szovjetellenes háborúba kényszerített fiaikat gyászolták. felszólitolták az Írókat, tiogy a harcvonal előtt dicsőítsék a kommunizmus felett aratott győzelmeket. Az események azonban más Irányt vettek, mint alingy azt a hazaárulók tervezték A szocialista állam csodáiról szóló híreket azok a katonák terjesztették, akik a fasiszta hadseregek által megszállt területekről tértek vissza A természetes emberi ész felfedezte az igazságot. A Vtörös Hadsereg győzelmét már nem lehetett kéfségbevonnl Rövid időre még fel lehetett tartani, azonban kitöriilhetelenül be votr már iktatva a történelem könyvébe. Komá- nia tegnapi urai azonban nem értettek meg semmit. A régi rómaiak — egy politikailag magas fokon álló nép — közmimdása igen találóan igy jellemezte az ilyen és ha.sonló helyzeteket: ,,Ha Jupiter meg akar valakit rontani, annak először az eszét veszi el.” Az évek komor sötétsége szertefoszlott, amikor 1944 augusztus 23-án ü- tütt a szabadság órája. A burzsoa és a nagybirtokosok bűnös nagy rendjének korhadt deszkabódéja összeomlott és minden rothad- ságával együtt a múlt szemétdombjára került. Az új államrend a romlás veszélyétől mentette meg a nehéz megpróbáltatásoknak kitett népet. A polgári-nagybirtokos rend — a félelem és az elnyomatás rendje — a nép széles rétegeit a tudatlanság és a miszticizmus sötétségében tartotta. Ez a rend egy népidegen és álkultúrát fejlesztett ki és megakadályozta a jellegzetes nemzeti és haladó kultúra kialakulását. Hála országunk a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadulásának. dolgozóink a párt vezetése alatt saját kezükbe vehették sorsuk Irányítását. Harcban a kenyérért — Szabadság. — — Szabádsag — — A titkai elvtársat keresem. — Vidékén van mindjárt jön. Az arató brigádokat szervezi, szegény gyerek egész nap csak tót-fut, de meg is van az eredménye. — Szabadság elvtárs, már regen vársz? — Nem. éppen ebben a pillanatban jöttem, — No, akkor nincs semmi baj. — mondja mosolyogva — kezdhetjük, njxirtot akarsz írni? — ../t... — Éppen jókor Jöttél, ma futottak, be az ö.sszes jelentések a helyi szervezetekből. Leül, előveszi jegyzetét, gondosan átnézi s a fontosabb adatokat aláhúzza. Gyurcsik elvtars, olyan 23 év körüli, határozott jellemű s nyilt tekintető ember. Ha beszél, szeme mindig mosolyog. Szivén viseli a járás ifjúságának az ügyét. Mindenütt ott van. ahol segíteni kell. — Még alig szökött szárba a búza. amikor kidolgoztunk egy részleges aratasí tervet. A terv kidolgozásánál figyelembe vettük a helyi viszonyokat is — No és CsISz helyi szervezetei a tervet hogyan valósítják meg’ — .A helyi szervezetekben a CslSz- tagok önkéntes arató-brigádokat szerveztek Konkrét javaslatokat hoztak az aratá.ssal kapcsolatban s az eredmé- nyekrfil minden héten beszámolnak Az egész járásnak van egy közjjonti szervezete, mely szervezi és irányítja a CsISz tagok munkáját. Az egyes brigádcsojiortok versenyben állanak egymá.ssal. A versenyt minden nap kiértékeljük és az elért eredményekről értesítjük a szervezeteket. A járás vezetősége három versenyzászlót készített amelyeket a három legjobb csoport fog megkapni. , — Jelenleg melyik a legjobb csoport? — A felsC-patonyi. a bősi és a ba- lázsfalvi. — Például a CsISz felsilw^Gyurcsik elvtárs patonyi szervezete három csoportot szervezett s a csoportok versenyre hívták ki egymást. — És ezek a CsíSz-tagok állandó munkások az EFSz-ben? — Csak részben. A brigádosok többsége ipari munkás, diák. vagy pedig hivatalnok. — Miért így szerveztétek meg a brigádokat? — Azért, hogy az aratás fennakadás nélkül menjen s ha netalán túlérne a termés, a brigádosok éjjel is aratnának s igy megakadályoznák a termés kipergését — Kultúrtéren hogyan segítitek az aratást? — A járásnak van külön kultúrbn gádja is. amely állan n látogatja az aratókat. A kultúrbrigád többnyire pionírokból áll. A dunaszerdahelyi járás idejében gondoskodott a cséplés- ről Például Dunas/erdahelyen három csépiő-csojioi tot szerveztek, amelyek állandóan éjjel csépelnek A brigádosok elvállalták a kombájn által kiese- jielt termény tisztítását és szántását amit Dunaszerdahely egyik aszfaltos utcáján végeznek. A CsISz járási munkáját nagyban eifisegitette a párt járási szervezete, amely a legmesszebbmenően támogatta és támogatja a CsISz munkáját — Bármilyen kérdés.sel fordultak a párthoz, a párt mindig kész volt támogatni a CslSz-szervezet munkáját. Jáii Nenida Bozsena Nemeová és Jirásek alakjai mellett kétségtelenül Neruda jelenti a -cseh nemzeti irodalom leghaladóbb hagyományait, erre támaszkodhat a szocializmust teremtő tár.sadalom kultúrá- lis felépítménye, a szocialista realizmu.« útján haladó hazai költészet és széppróza, valamint az újságírás irodalmi művelői is. Neruda a prágai Malá .Strana (városrész) proletárkörnye- zetének hatása alatt egész fejlődése alatt határozottan szembefordult a fejlődő burzsoáziával és reális életszemléletének ösztönzésére a szegény emberek dalosává vált. Természetesen a biírzsoá irodalomtörténet ktifárjai nem nézhették jó szemmel a külváros költőjét és arra törekedtek, hogv** jelentőségét és hatását az utókorra, korlátozzák. Csak Nejedlý és Encsik tanulmányai emelték NIerudát arra a helyre, amelyet nagyszerű művével megérdemelt. Ki volt Neruda, hogyan tudnánk legjobban bemutatni a magyar ifjúságnak? Talán úgy, ahogy „1890 május elseje” cím fejtónjában lelkesen ünnepli és köszönti a prágai utcákon hömpölygő áradatot, amely új kort hirdet? V'agy úgy, ahogy a „Világmindenség dalai” című ciklusában csodálattal adózik az élet anyagi érdekei iránt? Mi más ez, mint határozott materialista állásfoglalás? Bár Neruda csak a kritikai realizmus plattforniájáig dolgozta fel magát, mégis teljesen aktívan álláspontot foglal a munkásosztály és kérdései iránt, s a tisztán személyi problémáktól eljut a szociális és hazafias költészet alkotásáig. Például „Pénteki ria- lok"-ban. Prózájában csakúgy, mini lírájában, a prágai periféria környezetéből meríti témáit, a cseh irodalomban úgyszólván először. Az egyszerű kis emberek nézőpontjából látja az é- letet, mélyről fakadó páratlan szeretettel fordul a nyomorultak, a kizsákmányoltak és az elesettek felé. A szegénységgel tart, és a szegénységről ir. Ez Neruda politikai állásfoglalása. Érthető tehát, hogy Eucsik a legnagyobb nyomatékkai ajánlja műveit HZ irodalomtörténészek figyelmébe. De Neruda nemcsak ennyit jelent, a cseh irodalomtörténet legszebb lapjaira azzal is maradandóan irta be nevét, hogy megteremtette és az első komoly lépéseket tette a cseh trodalm' kritika terén. Mint újságíró a cseh fejlőn megalapítója. Látjuk, hogy munkája, érdeklődése nagyon sokoldalú gazdag tevékenysége mindenre kiterjed és változatos. Neruda nyomdokain bátran haladhat kultúrforradalmunk minden harcosa H L QÁjAA;íaľflTĎ^ ÍJ ( ÜJidhÁs jcgi^^ete.) XXIII. Mutatás — Amint valaki meggyújtja as őszi pasztortüzeket. éppen úgy a jó isten is minden es‘e mc 'gyújtja a csillagokat. Száz gyerek ment széjjel a lalnhan és minden háznál megmondták. hogy az Mennek nem lehet akkora lába. Nem tud millió kilométert lépni. A tanító úr jtedig ma azt magyarázza, hr-gy nappal is az égen vannak r-siliagok, csak a nap.sütéstöl nem lehet azokat látni. A plébános úr nem tudja mit beszél. Nevetett a lain. Ktncurfic a papot, aki a jó istennel (fyújlatta meg thinden este a csillagokat. Már nem tdrrek lisszr a szereket, már pei,ertek a pap együgyüségén. Kzen a oasdrnapr’n a falu egyetlen, óriáti lépéssel haladt előre, mert a templomajtóban óUó papnak, aki kétfelé tartotta két k^zét, már nem csókoltak kezet. Orrszívással mentek el zsíros és rötszörű keze mellett. Hivatott a pap, de nem mentem el. Elküldte a szolgálót: nem mentem, elküldte gazdasszonyát, nem mentem el. — Csak ö-sze nem akaszkod- ni vele — mondtam magamnak. Csak nem vitatkozni vele. mert akkor azt hiszi, hogy fontos az ö hazugsága. Hem fontos az ő hazug.sága. Ez a falu, ahol villanyfétiy lett a sötétben, majd az asztalra csapta a tromlot Élesen é.s a.'Ztalrercsentően- a tudemány- nuk van igaza! Ez a falu, ahol többszáz új csemete sarjad, ahol az emberek szabadok, ahol nincs cseléd. jobbagy é.s kizsákmányolt. — ez a lallt soha többé nem hisz a babonának butaságnak Semmiféle csodákra nincs szükségünk! • * * Vér Vica. a kis cserebogár ligy hívják, mert mindég szaladgált. röpködött) ma nem jött iskolába, tegnap, tegnapelőtt sem volt. Mi van vele? Elmegyek hozzájuk, megnézem anyja beteg, mellette a báhaasz- szony. — Szegényes a szoba, szegényes a levegő is. Nem lehet tisztaság, mert tegnap még cseléd volt az ura. Ma szabadok. de még tart a jobhágysors átka. Szalad a gyereksereg, hívják a szülőket. Maguk írták a meghívót. összejönnek az emberek asz- szonyok. minden gyerek hoz egy felnőttet, tido az iekoiaud unrro, Jci a trékt*el, Wr az 't*r- tuMtnl a kőzet i VvaVGif. e'fi a karstékekkei z So/nirwií, ntco a templomi rt:d,-kIM is jai az í.ykolaudvarra. Mondom hogy szülőotthon, egészség-ház kellene. Vér Vica anyja van előttem. Vicü nem jöhetett iskolába, mert a bábaasszonynak egész nap melegítette a vizet. Mondom, hogy ház. tető falak, minden készén van, csak egy kis munkával rendbe kell tenni. — Csak kezük ..simítása” kell, semmi más — mondom a népnek az udvaron. — Halljuk! — Átadom a szót a titkár elvtár.snak. Eeláll a titkár. Mondja, hogy ott a kastély. Tegyük rendbe. A tanító elvtárs majd kifejti hogyan. — Ott áll a ka.stély. Ki kell takarítani, két ajtót megjavítani, a .szobákba ágyakat kell vinni lepedőket adjanak össze, takarókat hozzanak magukkal, a többire majd az állam is gondol. Elmegyünk a kastélyhoz. Sz Itt hat .szoba, de csak egyikbe lakott a földesúr. Itt a rruisik szárnyon kilenc szoba, de egyikben sem lakott. A másik részben megint 9 szoba, de a lölde.súr egyszer azt mondta a tna.jorgazdának. hogy képzel )e el, Márton bácsi Becsben is, Svájcban i.s van hazam, Magyarországon is van egy-két kastélyom, van őlyari is, amelyikben 160 szoba van de bajban vagyok, mert ha a fiam megházasodik, nem tudok neki lakást adni — Elképzelem — mondta a majorgazda és- nagyon mélyen egy hatalmasat káromkodott a fö'de.súrra. Ez a terrasz. Itt szólt a zene holdas éjjeleken, itt részeges- kedtek, ezeken a márványfa- ragásokon ültek a selyemruhás nők, akik hos.szúszárú cigarct- taszipkáhól .szívták a cigarettákat, észre sem vették a gyönyörű vén Iákat, nem hallották a tücskök cirpelését. Nem éreztek a bokrok mézédes illatát mert a cigaretta büdös füstje mindent bebüdösített. Ott volt a szökőkút. Víz szikrázott belőle. de a faluban egyetlen artézi kút sem volt. A kutak meszes vizét itták az emberek. — Soknak félrenőtt a feje, mert meckáskosárnyi golvája volt. Az egé.sz fejét le kellett volna operálni. A parkban százféle la volt. de ha egy terhes asszony alájn ült volna, elkergették volna. Parasztasszony mit keres az urasági park fenyőfái alatt? - Terhes? Akkor sincs keresnivalója — Ezek itt a .szobák mindegyik ablakon vasrács egyenesen, görbén, cirádásan hogy valaki jobinísr?/ rabló Le ne törjön, be ne surranjon. Ifi kongnak a szobák airelyekhm a könyvek eljxirladtak. mert évtizedek óta nem o’va.sták őket ahol unatkoztak, ásítoztak a földesurak és a vendégek. ez itt a verenda. innen nézte a földbirtokos, hogy a szérűn - ott messze — hogyan dolgoznak az aratók. Luc.skos nz ingük, szennyes a gatyájuk, szemük villan, mint a nyári villám. Lázadók. — Éhesek, f.m berek, akiknek itt az ezerből, dák árntjékában nincs emberi sorsuk. Ez hát az a kastély amelyből még 53 darab volt eb ben az országban. C.sak néha lakott itt a földesúr. Most vak- sin bámul ez a sötét háztömetj Mi lesz vele? — Rendbe hozzuk. — Egészségi! áz lesz! — m'ir.diu a páll LÍtkár elvtárs. (Folytatása
