Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-17 / 70. szám

' t;^ Dl inDsAG TJi-T’ 1953. okWbpr H. Az Osztrák Békeharcosok küldöttsége. Balról; Kurt Maresch- Dichtel, katolikus író és Peter Aschner, a Felsöausztriai Béke- hareosok Bizottságának titkára. Az amerikai ejlőernyfis kémek beismerték a román nép ellen elkövetett bűneiket A bukaresti kénnperben befe­jeződött a tárgyalás. Szombaton délután a törvényszék kihallgat­ta a tanukat, akik valamennyien alátámasztották a vádat. Va.sár- nap elhangzott az ügyész vád­beszéde, amelyben kérte a tör­vényszéket, hogy a vádlottak többségét hazaárulás miatt a leg.súlyosabb büntetéssel sújtsa. ,,A nép akarata — mondotta az ügyész —, hogy irgalmatlanok legyünk a hazaárulókkal szem­ben”. Csupán Torna Babi eseté­ben tartotta méltányasnak az enyhítő körülmények figyelem- bevételét, mert Torna Babi n.vomban ejtőernyős ugrása után bűnbánóan, önként jelentkezett az állambiztonsági szerveknél. A vádlottak valamennyien él­tek az utolsó szó jogával. Újból beismerték tetteiket és igyekez­tek rávenni a törvényszéket bű­neik enyhébb elbirálá.sára. A vádlottak padjával szemben azonban ott voltak az amerikai imperialisták politikájának esz­közei és jelképei — a méreg és gyilok. A hazaáruló terroristák el voltak szánva arra, hogy megbízóik utasításai szerint fel­használják ezeket a fegyvereket a román nép ellen, de most elérzékenyülten a családról és az emberségességről beszéltek. Az egyik fiatal korát, a másik betegségét hozta fel, hogy szá­nalmat keltsen maga iránt. Ta- nase, ez a megrögzött fasiszta, azt kérte, vegyék figyelembe, hogy őszintén elmondott min­dent és kijelentette: elismeri és csodálja azt a civilizált és em­berséges bánásmódot, amelyben az állambiztonsági szervek ^ és társait részesítették. Popovi- ci azt bizonygatta, hogy a vád­lottak egy része maga is áldo­zat: az amerikai kémszolgálat áldozata. Golea fellengős filozó­fiai előadást tartott, majd azt üzente azoknak, akiket az ame­rikai imperialisták a jövőben hasonló módon szándékoznál^ a román nép ellen küldeni: tanul­janak az ő esetükből, „gyakor­lat és taktikai szempontból egy­aránt helytelen, értelmetlen do­log volt", amit ők tettek. Sa- molja —, aki annakidején meg­szervezte Calinescu miniszterel­nök meggyilkolását; aki a vas­gárda kipróbált terroristáihoz tartozott, és aki még a tárgya­láson is azt a cinikus választ adta az elnök kérdésére: „Azzal jöttem, hogy vagy én ölök, vagy engem ölnek meg” — most el­vesztegetett ifjúsága fölött ke­sergett. Tolan, Dinca és mások azt kérték, adjanak nekik alkal­mat, hogy bebizonyítsák a tisz­tességes munka útjára akarnak térni. A farkasok bégetni próbáltak, hátha elhiszik nekik, hogy bá­rányokká váltak. De ki hinne ebben, amikor tetten érték őket, amint a háború tüzét próbálták fellobbantani, a nép szabadságát és boldogságát akarták túzbe- lángba borítani, saját szülőhazá­juk földjén. Norvégia, Burma, Inclo- né/Ja, Dánia képviselő támogatták a Szovjet- unié javaslatát az ENS< új tagjainak felvétele kérdésében A különleges politikai bizott­ság október 8-i és 9-i délelőtti ülé.sein folytatódott a vita az ENSz új tagjainak felvétele kér- dé.séről. Norvégia képviselője megje­gyezte, hogy az új ENSz tagok felvételénél az ENSz tagjai egyik vagy másik jelölttel kapcsolat­ban elfoglalt álláspontjukat nem tehetik függővé a felvételi ké­relmet benyújtott államokkal fennálló viszonyuktól. Norvégia képviselője kijelen­tette, véleménye szerint a Szov­jetunió határozati javaslata az egyetlen konkrét javaslat azok részéröl, akik felelősséggel tar­toznak az új tagok felvétele kérdésének eldöntéséért, Norvégia képviselője a Peru által beterjesztett határozati ja­vaslat mellett is állást foglalt. Indonézia képvi.selője giegje- gyezte, hogy többek között „ideológiai okokkal” tagadják meg egyik vagy másik ország­nak az ENSz-be való felvételét Az új tagok felvétele kérdé­sének ilyen megközelítése — mondotta a küldött — kárt okoz az Egyesült Nemzetek Szerveze­te tekintélyének. Indonézia képviselője kijelen­tette, hogy a Szovjetun'ó hatá­rozati javaslatára szavaz. Dánia képviselője kijelentette, hogy a dán küldöttség kitart az ENSz „egyetemességének elve” mellett és kijelentette, hogy a Szovjetun'ó küldöttsége által elő­terjesztett határozati javaslat mellett fog szavazni. A „Keuler“ jelentése a Iries/.ti helyzelről A londoni Reuter hírügynök- .ség jelentése szerint Tito a va­sárnap Szkopljeben tartott be­szédében kijelentette, hogy „el­fogja küldeni csapatait Trieszt „A" — övezetébe —, amelyet a nyugati hatalrrtak most átadnak Olaszországnak, mihelyst az el­ső olasz katona a területre lép”. A Reuter egy másik jelentése szerint Bartolli, Trieszt ptolgár- mestere kijelentette, hogy Tito beszéde nem más üres fenye­getőzésnél. »A béke és Barátság üzeneteo-staféta A Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapjának fontos része lesz a „Béke és Barátság üze- nete”-stafétája, amely az előző évekhez hasonlóan köztársasá­gunk területén haladva kifejezi felszabadítónk, tanácsadónk és nagy barátunk, a hősi szovjet nép iránti hálánkat és szerete- tünket. Külön stafétákkal üdvözlik sportolóink és dolgozó népünk a Nagy Októberi Szociaii.sta For­radalom 36. évfordulóját. A Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapjának kerületi és járá­si bizottságai mellett kerületi és járási stafétabizottságokat is a- lakítottak, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az illető járások­ban és kerületekben, úgy mint az előző években, központi és csillagstafétákat rendezzenek. A staféta a tervek értelmében a szocializmus fő építkezésein fog áthaladni. A központi staféta két ágban teszi meg útját és 1953. november 7-én indul el. .Az é- szaki ág 1953. november 7-én rajtol Prágából és útvonala a következő: Kladno, Liberec, 0- lomouc, Gottwaldov, Ostrava, Trinec, Jablunkov, Csadca, Nagy- biccse, Vágbeszterce, Rajec, Zsol­na, Márton, Rózsahegy, í.ipt. Hrádok, Svit, Kézsmárk, Lőcse, Igló, Korompa, Eperjes, Varan- nó, Nagymihály, Szobránc es Vyšné Nemecké. — A déli ág szintén 1953. no­vember 7-én rajtol Prágából és ennek útvonala a következő: Slapy, Pilzen, Jihlava, Pardubice, Brünn, Zsidloehovice, Hustopeč, Bŕeclav, Kúty, Malacka, Bratisla­va, Dunaszerdahely, Nagyme- gyer. Komárom, Ogyalla, Érsek­újvár, Surány, Tapoicsánv, Par­tizánske, Privigye, Handlová, Hronstav, Selmecbánya, Zólyom, Besztercebánya, Breznóbánya, Ti.szolc, Nyú.stya, Rimaszombat, Tornaija, Rozsnyó, Szepsi, Kas­sa, Gálszécs, Nagymihály, Szob­ránc és Vyšné Nemecké. A staféta ünnepélyes átadása 1953. november 19-én 12 órakor lesz Vyšné Nemeckénél, a cseh­szlovák-szovjet határon. A staféta a sportolók tömeges részvételével folyik és azért már most hozzá kell látni a jó meg­szervezéséhez. Ez a staféta a csehszlovák és a szovjet nép szövetségének és barátságának méltó kifejezője és hú jelképe legyen. .A repülés iránt a legnagyobb érdeklődés az ifjúságnál van. A Prága XII. pionírcsoport.ja meglátogatta a tőénél vitorlázó repii- lóket. Képünkön a vitorlázó gép berendezését nézegetik. Ausztria-Masyarors/.ág 2:3 (0:0) Forró légkörben nehéz dolga volt a magyar csapatnak a min­denáron győzelemre törekvő osztrák együttessel szemben. .A magyar védelem hibátlan játék­kal akadályozta meg az első félidőben az osztrákok gőllövési igyekezetét. A szünet után ön­magát múlta felül a magyar csapat. Az el.ső félidőben válto­zatos játék folyt a pályán és az osztrákok támadtak többet. A második félidő 10. percében az osztrákok szabadrúgáshoz jutnak és 17 méterről Happel a sorfal fölött a felső sarokba lőtte a labdát. A magyar c.sapatot nem töri le a váratlan gól. Egyre nyugodtabban játszik s a 12 percben egyenlít is. Tóth viszi fel a labdát a balszélen, kicse­lezi Hanappit és bead. Budai kapja a labdát, hirtelen rálöv . a labda a védőkről kipattan Puskás elé, aki kapura fejel. A Puskás fejese is a védőkrőí pat­tan vissza, végül is Csordás fe­jese öt méterről félmagasan a balsarokba talál 1:1. A gól után is a magyar válogatott támad Most ötletesen játszik a csapat. A 20. percben Puskás viszi fel a labdát. Budait szökteti. A szél­ső ívelten bead. Hidegkúti 8 méterre a kaputól nagyszerűen emelkedik ki « védők közül és a jobb alsó sarokba féjeli le a labdát. 2:1 Magyarország javá­ra. A 29. percben Puskás—H - degkuti—Csordás—Budai a labda útja. Budai puhán bead s Hi­degkúti öt méterről védhetetle- nül a bal alsó sarokba lő. 3:1. A 41. percben szépítenek az osztrákok. Kavarodás van a ma­gyar kapu előtt. Végül is Wag­nernek jól jön a labda a lábá-a s közelről nagy erővel a léc alá ló 3:2. Vélemények a mérkőzésről: Frey dr. az osztrák szövetség elnökségének tagja: — Csapniviijóan rossz volt a játékvezető. A magyar csapat szemmel látlt*tóan jobb volt, mint az osztrák együttes. Be kell ismernünk, hogy a magyar együttes teljes mértékben rá­szolgált a győzelemre. Mag varország „B”—Au.sztria „B" 7:3 Magyarország III.—Stájer vá­logatott 3:2. Magyarország IV. —Felső Ausztria 2:1, Magyaror­szág V —Bécsi liga válogatott 5:1, Magyarország VI.—Alsó- Ausztria 5:1, .Ausztria Ifj.—Ma­gyarország Ifj. 8:1. • Bulgária—Románia 1:2 (1:1), Belgium—Svédország 3:2. A két mérkőzés a világbajnokság se­lejtező mérkőzése volt. A má­sodik csoportból Belgium került ki győztesen és így már négv ország válogatottja került be a világbajnokság döntőjébe- Uru­guay, Svájc, Magyarország és Belgium. Az amerikai rádióból, a gyűlések emelvényeiről, a mozivásznakról, az újságok és folyóiratok lapjaiból sza­kadatlanul hangos felhívások szállnak az USA ifjúsághoz: »légy amerikai! gondolkozz amerikai módon! csele, kedj amerikai módon!« Az amerikai propaganda dicshimnuszokat zeng a »korlátlan lehetőségekről«, amelyek úgymond, minden amerikai előtt áll­nak, s amelyek lehetővé teszik, hogy bá-kiből Ford vagy az USA elnöke legyen. Dicsőíti az »amerikai életfor­ma« »felülmulhatatlianságát«, a de­mokrácia legmagasabb megnyilvánu­lásának nevezi azt. .A Wall-Street főkolomposai és ' Ideológiai szolgái igyekeznek bebizo n/tani; az ifjak és lányok számára legfontosabb hog/ »igazi amerikaiak« legyenek és ezek sorsuk máris a legnagvszerübb módon biztosítva van. »Magad s kiválhatsz ez emberek közül, vállalkozó lehetsz« — vigasz­talják az újságok az »amerikanizmus« propagandistái. »Gondolkozz keveseb­bet. s csak arról gondosk.xlj, hogy öklöd e-ősebb legyen, mint e töb­bieké, máris rendben van az életed.« Ennek a propagandának egyik cél­ja az, hogy elvonja az ifjúságot az osztályharctől, a szociális problémák­tól, amelyeket a nyomorúságos ame­rikai valóság m'nduntalan elébe ál­lít, elfojtsa a fiatal amerikai prole­tárok millióinak osztályöntudatát, el­feledtesse velük azt, hogy a kapita­lista k'zsákmányolás áldozatai. Az ame­rikai burzsoázia azt állítja hogy a kapi- lista és a munkás között semmi kü­lönbség sincs: mindkettő amerika’, »egyenlő« lehetőségekkel. A »New- York Times« című lap ezt írja: »Kü­lönböző városikban élünk és külön­böző nemzetiségűek vagyunk. Egyi­künk elmondhatja, hogy bánya tulaj­donosa. a másik, hogy szakképzett­ség nélküli' munkás. Pénzembe'eknek és pedagógusoknak, pékeknek és farmereknek- mindnyájunknak lehetnek VRONSZKIJ: cA d(%ll/íľ f.dem&kľáelň^a u Az „amerikanizmus“ propagandája saját elveink, meggyőzódé.sünk, hí­vek maradhatunk eszményképú;ikhöz és barátainkhoz, ugyanakkor mind­egyikünk ezt mondja: »Amerikai va­gyok.« Nyilvánvaló, mennyire hazug ez a dagályjs mondat, amely elködösíti az elnyomók és elnyomottak között fenn­álló osztályel'entéteket. Az USA monopolistái a legször- nyübb kizsákmányolást »a , civilizáció vívmányának« nevezilt. Az egyik leg­nagyobb vállalat a »General Motors« igazgatói például a »demokrácia« baj­nokainak hirdetik magukat, korporá­ciójukat pedig — ,.működő demokráciá­nak.« Azt állítják, hogy a munkások­nak nem azért adnak munkát, hogy nyereségre tegyenek szert, hanem emberbarát; igyekezetből — hogy le­hetővé tegyék számukra »a kezde­ményezést, energiájuk és képességük kifejté.sét«. A munká-soknak fizetett nyomorúságos bért pedig úgy tün­tetik fel, mnt az amerikai családok kényelméről és jólétéről való gon- doskvXlást. Az amerikai nép ellen, é-te'me és lelkitsmerete ellen szervezett ideoló­gia;. támadást indítottak. Ebben a harcban a Wall-Street oldalán áll a megvásárolható burz.s)iá fi-’ozófu.sok. publicisták, írók és művészek egész hadserege. A támadás legfőbb cél­pontja az ifjúság. Az egyszerű amerikai embernek napról-napra azt verik a fe.jébe. hogy ő »a szabad vállalkozás« egész rend szerének része. Ennek a nagy áml- tá.snak kifinomod.itt módszereit tár­ja elénk az egyik legnagyobb korpo- ■ációnak a Harward egyetemen meg­rendezett »részvényes-ülése«. A rész­vényesek szerepét játszó hallgatók, akárcsak a cégek »osztalékos« tulaj­don vsai kérdéseket tehetnek fel a vállalat vezetőségének a vállalat po­litikájával kapcsolatban. Az igazgató feleletei ügyetlen próbálkozások vol­tak. amelyek arra irányultak, h.tgy meggyőzzék a részvényesek szerepét játszó hallgatókat: a töke mágnásai nak csak egy gondja van — minél nagyobb hasznot hejtan.1 az emberi­ségnek. A vállalat haszna- erősítette a monopólium képviselője-, a bé-ek emelését (?!), a vállalat termelőere­jének növelé.sét szolgálja, h így a részvényesek ügye szolid alapon ma­radjon és kibírja a konkurenciát; a haszon egyré.szét nyugdijakra és a munkások pihenésének és művelődésé, nek megszervezésére fordítjuk. »É-s mikor c.sökkennek a magas árak?« — kérdezték a hellgatók. E k|"dés ' Ihangzása után az igazgató riőszór 4-sákutcába jutott, de aztán megta­lálta a fele'etet: »Am'nt c.sökken a munkabér.« Más vála.szt, természete­sen, nem is lehetett volna várni. A Wall Street ideológusai, akik az »amerikanizmus« cinikus és aljas propagandá.iát terjesztik, alkották meg az »olvasztófazék« elmé'etét, amely szerbit az Eavesült Államok minden nemzeti kisebbsége tartoz'k »ameri- kanizáiódni«. Ennek az elméletnek a hirdetői bele akarják oltani az ame- -'kaiakba, küjönö.sen pedig az ifjú Ságba, a többi népnek, ezek nemzeti jogaiknak és érdekeinek .semmibe- vevé.sét. A nemzeti eszmével szembe­állítják a kozmon'Mtlzmus »eszmé jét«, amelynek nvomorúsáqos tar- ralm.n többek között azt jelenti, hogy az USA-ba.o élő nemzeti csoportok­nak bele kell jlvadniok azt »ameri­kanizmusba«. Ez alatt természetesen az értendő, hogy az USA társadalmi és államrendszerének bárminemű b'- rálása veszélyes elhajlás az »ameri­kanizmustól«, és azért meg kell sem­misíteni. Mindenkit, aki ezt a rend­szert bírálja, »nem amerikainak« nyíl- ványítják. A reakciósok hazaárulásnak neveznek minden együttérzést a bé­kéért, az új háborús uszítók ellen folytatott harc ügyével. Az USA uralkodó osztályainak koz- mopolitizmusa ezenkívül arra is szol­gál, hogy az amerikai népet más or­szágok és népek nemzeti szuve-eni- tása és politikai függetlensége sem­mibevevésének szellemébe neveljék, hogy elleplezzék a rablás és erőszak mágnása; a világ minden részén foly­tatnak. Az »amerikanizmus« zajos és ha­zug propagandája nem marad nyom nélkül. Mérgezően hat az amerikai egyszerű emberek tudatára. Sokan készek e'hinn , hogy Amerikában a legalsó szocalis rétegből mindenki felszin-e juthat, ha nem mulasztja el az alkalmat, hopy meggazdaq.xljék. Azzal a reménnyel kecsegtetik ma­gukat, hogy »kiválnak az emberek közül« — üzletek részvénvesei, vagy tulajdonosa; lesznek. A »sikerről« ál- m időző amerikaiak túlnyomó több­ségének álma beteljesületlen marod. Az »amerikanizmus« propagandája különösen kedvező talajra talál a munkásosztálv legfelsőbb rétegei, az úgynevezett munká.sorisztokrácia kö­rében, amelyet a monopol tőke a munkástömeoek szemé-metlen kizsák- mánvo'#=ábó1 és má.s népek kirablá .sából szerzett alamizsnáival megvá­sárol. Az »amerikanizmus« az amerikai .lép egész gazdasági és társadalmi politikai életén uralkodó dollár kor­látlan hatalmán ny'ig.szik. A do'lár hatalma, mint Gorkij, a nagy orosz Író és humanista írta, ha-apófogóként szorítja az embert.’ szorítja az agyát, megfojtja öntudatát és a telismer- hetetle:iségig eltorzítja. A vezető osztályok az »amerikenizmus« hirde­tésével akarják elbutítani a népet, kényszeríteni arra, hogy higvjen az amerikai bu-zsoa »eszményekben« é.s a csillagos-rs'kos amerikai zászló a'att türelmesen várja »szerencsé­jét«. .Az uralkodó osztályok igyekeznek kiírtán' az ifjúság tudatából mindent, ami értelmes és emberi, yadállati ösztönöket akarnék beleoltani, a Wall­street agresszív terveinek engedelmes eszközeivé akarják tenni az ifjú nem­zedéket. Az »ame'ikanizmus« azt prédikál- ,ja. h >gy az US.A különös szerep-e hi­vatott, az e fe’adata. hogy a világ c.sendőre leoven; az »amer'kanizmus« az amerikai n°n és az ifjú'ág elő­készítője az idegen területek meg­hódítóinak és a szahedsáoszerető nép­nek einvomőinak szerepére. De az amerikaiek és különösen az ifjúság. — kö.’öttük tízmillió ipari munkás, — eqvre nagvobb számban kezd' mérlegelni az ellentétet az »ame. rikanizmus« hangoztatott jótétemé- nvei és az USA komor,"ideq valósága között. Látták a közöttük tátnnoó szakadékot és már nem enoedik ma­gukat becsapn' a ,,korlátlan” lehető­ségek« hazug állításával .A propagan­dának minden lathavetptt eszköze sem t'idja kiírtán' sok amerkei tudatából a kö-p'-oaS p]o» '•Pállá felfogását Hí szén az élet nap mnt nap számos e.sethen zúzza izzé-porrá az USA tár- sadalmi-Tv^litikai rendszerének ,\feh'il- mulbatptianaánárói« szóló szörnyű ha z'iosánok halmlazát. ÚJ ifjúság — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lap.ja Meg,ielenik hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CsISz S/.lovakiai Központi Bízott ,ág áoak kiadóvállalata Bratislava, Sol­tésoved 2, Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő Szőke .lózsel — Sverkeszlőseg és kiadóhivatal. Prilislava, Sollésovej 2 Telefon 345-51 2. 5. 229-51. 3 Nvnmja Merkantil n v nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kčs, félévre 15.— Kčs. — A post diakarékpénzlári befi/eiölap száma S-54001 — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents