Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-11 / 42. szám

'íy; OIIFIOSAG 1955. jiaiius TI. Tanulóotthont építünk Főiskolásaink önként felajánlották, hogy a nyári szünet alatt részt vesznek az új tanulóotthon felépítésé ben. Képünkön Kvasniéka Istvánt láthatjuk, amint a „Škoda D-500” jel zésű bágerrel dolgozik az alap kiásásánál. Kvasniéka elvtárs az építke zés legjobb munkásai közé tartozik. A szocializmus gyorsütemű fel­építéséhez sok képzett szakemberre van szükségünk. Ezért pártunk és kormányunk határozata alapján ki­bővül a füiskolai hallgatók száma. Az új főiskolai hallgatók nagy lét­száma szükségessé teszi, hogy új tanulóotthonokat építsünk. Szlová­kia fővárosában, Bratislavában is a nyári szünet alatt teljes tiz épü­let készül el. Az épületek gazda­sági szertárral, fedett uszodával, tornateremmel és futópályával egy­beépített játszótérrel lesznek ellát­va. Az építkezés nagysága 500 la­kásegységnek felel meg. Ebben az új tanulóotthonban összesen két ezer löiskolás fog lakni. A Matadorban az üzemi új «ág több segítséget vár a fiataloktól Nálunk most nagyban folyik a mun­ka, — ezzel fogadott a bratislavai Matador-gyár CsISz ebiökségénck egyik tagja, amikor elmondottam, mi járat­ban vagyok. Ezután betessékelt az e- gyik irodába, helyet foglaltunk, s tud­tomra adta, hogy ő ismeri az egész üzemet s annak összes dolgozóit. Kér­désemmel csak forduljak hozzá biza­lommal. Neki már van gyakorlata az ilyen ügyekben, ö minden kérdésem­re ad választ. így az irodában üldö­gélve megtudtam, hogy az üzemben minden rendben van. A fiatal mun­kások az öregekkel közösen egy cso­portban dolgoznak, jól megférnek egy­mással. Szépen teljesítik a tervet. Hogy Hylik Jaroslav a legjobbak közé tar­tozik, aki a „kalander” hártnashengerl kezeli. Nagyon fontos, felelősségtel­jes munkát végez. A nők közül a leg­jobb Debnár Anna és Csibék Zsótka. préselök. Egyszerre két préselön dol­goznak. Ezt a munkát azelőtt férfiak végezték, ma már nők helyettesítik őket éspedig két gépnél egyszerre. Ter­vüket 122 százalékra teljesítik. Szerettem volna ott, a munkahelyü­kön ezért a szép eredményükért meg­szorítani kezüket, de nem lehettem, mert szerencsétlenségemre az emlí­tett elvtársnők pont a délutáni cso­portban dolgoznak. Megtudtam továbbá, hogy a leg­ügyesebb munkásnök közé tartozik Zalka Rozália, aki tervét 150 száza­lékra teljesíti. Hogy szépen dolgoz­Itidul a VIT-stafóta Közelednek a VIT napjai. Ifjúsá­gunk ragyogó szemmel tekint Buka­rest felé. Micsoda lázas készülfidés előzte meg ezt. A készülődés tetőfo­kára mégis csak most jutottunk iga­zán, amikor a VIT-staféta indulása előtt állunk. Nem elég ám a stafétá­hoz a stafétaszalag, a falvak, a szer­vezetek neveivel ellátva és ezt tovább juttatni. Kellett ehhez más is. Első­sorban a munka mezején bizonyították be fiataljaink méltók arra, hogy a stafétaszalagon harcos üzenetet küld­jenek a Világifjúsági Találkozó szín­helyére. A CsISz alapszervezeteinek vezető­sége és a járási bizottságok az alap­szervezeteket lázas munkával készítet­ték elO a staféta indulásának nagy napjára. A perbetei ifjúság 200 hek­tár gabona learatását vállalta a VIT tiszteletére és ezt 9-éig, amikor a falvakból a járás székhelyére érkezik a staféta, nagyrészben teljesítették. — Perbete mellett a lándori állami gaz­daság ifjai sem maradtak el. A staféta vasárnap reggel a járá­sok székhelyérül a kötelezettségválla­lásokkal együtt a kerületi székhelyre érkezik. Azt akarták a lándoriak. hogy a többi vállalások között az 0 vállalá suk is ott legyen. Arra is törekedtek hogy az 0 kötelezettségvállalásuk le gyen a legszebb. Talpra álltak az if lak és megfogták a dolog végét. Ara tásra bizony olyan brigádot szervez tek, hogy nem lesz csoda, ha elsőnek végeznek a járásban. Ilyen esetek százait lehet felsorolni és a stafétának ez adja meg ez érté­ket, a belső tartalmát. Az ifjúság bé­keakarata, épitővágya. gyOzedelmeske- dik. A staféta által ezt a népek sze­mébe írják és a fülébe kiáltják. Van­nak, akik mégsem értik meg, de az ilyen törpék akarata ellenére s VIT zászlaja alatt sikeres harcot folytat az ifjúság, nemcsak Lándoron és Perbe- tén, hanem az egész világon. B. I. Távolítsuk el a CsISz KB elnökségének a járási vezetőségek osztályai kiépítéséről hozott határozata teljesítésében felmerülő hiányosságokat nak az üzem lakatosai, hogy van az üzemnek szép könyvtára, van üzemi Újságuk, amelyben négy nyelven je­lennek meg cikkek az üzem életéről. Szóval minden szépen működik, megy a maga rendje és módja szerint. Ezek után köszönetét mondtam a felvilágosításért és elköszöntem. Sem­mi az egész, — mondotta szerényked­ve az elvtárs — a lényeg az, liogy megjelenjen a cikk. Ugyanis eddig üzemünk életéröl még* egy sort sem olvastam a lapokban, dacára annak, hogy már több riporter is járt nálunk. Útközben futva elolvastam az ü- zcnii újságot, s érdekes, az elvtárs ál­tal említett emberekről, eredményeik­ről egy sort sem találtam benne. Az üzemi újság azonban tele van sírás­sal, kesergéssel. Úgyhogy azt a be­nyomást kelti az olvasóra, hogy az üzemben senki sem csinál semmit. Ezekután még szerettem volna beszél­ni az üzemi tanács tagjaival. Meg szerettem volna kérdezni tőlük, mi a véleményük az üzem életéről, hogyan néznek ok az üzemi újságra, amelynek konkrét rovatai szerint úgy tűnik, mintha a Matador a termelésben a leggyengébben állna. Hiszen jó a kritika, kell is, hogy legyen, de köve- tendő példaként miért nincsenek fel­tüntetve az üzem legjobbjai. Reméljük, hogy az üzem pártszer­vezete, üzemi bizottsága komolyabban fog foglalkozni ezekkel a problémák­kal. Bizonyára talál megoldást majd arra, hogy az újságírók beszélhessenek az üzem munkásaival. Ha majd meg­oldják ezt a kérdést, akkor majd nem kel! félniök, hogy az újságban egyál­talán nem írnak róluk, vagypedig, ha írnak is, csupa kritikát. R. B. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa után a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nagy és felelősség- teljes feladatainak teljesítése Szlová­kiában megköveteli, hogy a CsISz járási vezetőségeinek az önkéntes munkatársak széleskörű aktívája áll­jon rendelkezésére, akik a feladatok teljesítését az alapszervezetekben biz­tosítani fogják. A CsISz KB elnökségének a járási vezetőségek osztályai kiépítéséről ho­zott határozata rámutat arra, hogyan kell az aktívát kiépíteni és részlete­sen kidolgozta azok feladacait. A ha­tározatok teljesítésének hiztosítani kell az eddigi aktivista testület kiszélesí­tését, kiküszöbölni a szerveknek az alapszervezetektől való elszakítottsá- gát, az adminisztratív bürokratikus ve­zetést, élő és közvetlen vezetéssel he­lyettesíteni. Ezáltal nagyobb sikerrel biztosítjuk az ifjúságnak Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa által kitűzött feladatai teljesítésére való mozgósítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol a CsISz járási vezetőségei helyesen megértették az osztályok ki­építésének jelentőségét, az eredmé­nyek a feladatok jobb teljesítésében mutatkoznak meg. Így például a sze­red! járásban már minden pionírszer­vezetnek van instruktora. Az eredmény az, hogy a járás minden piotiirszer- vezete elküldte Zápotocky elvtársnak tisztcletjelentését a május előtti kö­telezettségvállalások teljesítéséről, va­lamint a X. pártkongress/.ns és a bu­karesti IV. X'ilágifjúsági és Diáktalál­kozó tiszteidére vállalt kötelezettsé­gekről. Egyes CsISz járási vezetőségek el­nökségei nem értették meg eléggé a CsISz KB elnökségének az osztályok kiépítéséről hozott határozatát. Az osz­tályok kiépítését egyszeri, a többi feladatok loljcsitésélöí elszigetelt ak­cióként értelmezik. Ez a tény abhaii mutatkozik meg, hogy embereket a- jánlanak az egyes osztályok szá­mára, de nem kapcsolják he őket a konkrét munkába. Ez a helyzet a CsISz márlüiú járási vezetőségénél is. A járási vezetőségen az egyes osz­tályokon már vannak aktivisták, de feladatokkal nem bízzák meg őket. Arra várnak, amíg az osztályokat tel­jes mértékben kiépítik. Hogy ez a helytelen nézd milyen hatással van a feladatok teljesitésére. erre a leg­jobb példa a korpniiai járásban talál­ható. Az elnökség május 14-én az egyes osztályokba 5,5 aktivistái ha­gyott jóvá. A járási vezetőség azon­ban nem bízta meg őket feladatokkal. A májusi taggyűlés mindössze 30 alapszervezetben folyt le. Ellenben ezeket sem készítették elő kellőkép­pen. A CslSz-tagoknak csak az 50 száz.déka jelent meg az ülésen. A já­rásból mindössze négy alapszervezet küldött tiszteletjelentést Zápotocky elv­társnak a május előtti feladatok tel­jesítéséről és a további feladatok ki­tűzéséről. Mi ennek az oka? Elsősor­ban az, hogy az apparátus dolgozói­nak és az aktíva együttműködése nem kielégítő. Ahelyett, hogy a széleskörű aktivál bekapcsolnák a feladatok tel­jesítésébe. a munkát teljesen maguk­ra összpontosítják. Az alapszerveze­teket olymódon látogatják, hogy mo- lorkcrékoáron körülfutják a járást. .Vtindenütt beszélnek a feladatokról, de az eredményeket nem ellenőrzik Igaz, hogy az ilyen „villámlátogatások” nem hoznak hasznot az alapszervezetek funkcionáriusai számára. Az alapszer­vezetek fő feladatairól rövid idő alatt Is lehet beszélni, de nem lehet — és ami a legfőbb — tanácsokat adni az alapszervezdek funkcionáriusainak az alapszervezetek helyzetének Ismerete nélkül abban, hogyan teljesítsék a feladatokat, hogyan számolják fel a hiányosságokat, amelyek munkájuk­ban felmerülnek. A CsISz KB elnökségének határo­zatát az osztályok kiépítéséről telje­síteni nemcsak azt jelenti, hogy em­bereket szerezzünk az egyes osztá­lyokba. Az oda beszervezett emberek­kel foglalkozni is kell. Törődni a po­litikai nevelésükkel, felíegyverezni ö- ket a CsISz munkájának ismereteivel. Vezetni őket, hogy rendszeresen tanul­mányozzák a marxizmus-leninizmust. konkrét feladatokkal hízni meg őket. ellenőrizni és segíteni a tervek telje­sítésében. Káros az a nézet, hogy először az. egyes osztályokat kiépít­sük s csak azután foglalkozzunk az aktivistákkal. Akkoris, ha csak két CsLSz-tag is lesz az osztályokban (a CsISz járási vezetőségének önkéntes munkatársai), abban az esetben is he­lyes és célszerű, ha feladatokkal bíz­zuk meg őket. Törődjünk azzal, hogy ok a rájuk bízott feladatok teljesítése során újabb politikai és osztályöntu­datos CsISz-tagnkat keressenek, aki­ket az egyes osztályokon megbízunk a munkák elvégzésével. Úgyszintén helytelen az a nézet, hogy a járásban nincsenek alkalmas CsISz-tagok, akik az egyes osztályo­kon készek volnának dolgozni. Hogy ez az állítás mennyire helytelen, er­re a pöstyéni járás példáját hozzuk fel. A CsI.Sz járási dolgozói azzal ér- veitek i, hogy nincsenek olyan CsISz- tagok. akik a járási vezetőségen, mint aktivisták dolgoznának. A valóság a- zuiiban egész mást mutat. A CsKSz pöstyéni helyi szervezdének vezetősé­gi gyűlésén, amikor megmagyarázták az osztályok kiépítésének jdentőségét, két dvtársnö jelenlkezett, akik a test­nevelési és hönvédelmi osztályon a- kartak dolgozni. Bebizonyosodott, hogy a CsISz járási vezetőségének dolgozói lebecsülték az osztályok építésének fontosságát. Az elnökség tagjai kö­zül csak egypár ember ismerte a CsISz KB elnökségének errevonalkozó hatá­rozatát és á'. többi dvtársak. főleg az alapszervezetek íunkdoiiáriusai, mit se tudtak róla. ■ Rázus dvtárs, a CsISz SzKB I\'. plenáris ülésén azokról a funkcioná­riusokról, akik ilyen és ehhez hason­ló kifogásokban szenvednek. ezeket mondotta: „Több funkcionáriusunk a- hdyett, hogy azon gondolkozna, hogy a liatározatokat hogyan teljesítse a legjobban és leggyorsabban, több funkcionáriusunk azon elmélkedik, hogy a felső szervek előtt minél ügyesebb kifogásokat tudjon használni és az úgynevezett „objektiv” okokra hivat­kozhasson. Leggyakrabban olyan szem­telen állitá.sokkal találkozunk, mint hogy „a járásban nincsen ember”. 'A legdurvább bűrokralizmusnak nem le­het más kézzelfogható bizonyítéka, mint ez az állítás. Csak az olyan dolgozó, aki bürokrata módjára vég­zi munkáját, aki az élő, konkrét ve­zetés helyett, amelynek alkalmazásá­val megismerné az embereket, papír­háború és körlevél-módszereket hasz­nál, csak az olyan dolgozónak lehel ehhez hasonló nézete.” Azoknak az elvtársaknak a címére akik azt állítják, hogy a járásban nin­csen ember, meg kell mondani, hogy az egyes osztályokba, ha csak a zöld- asztalnál fognak ülni, bizony nem szerveznek be CslSz-tagokat. Ha be akarják őket szervezni, utánuk kell menni az alapszervezetekbe. Ott Is­merik meg a fiatalokat. A CsISz -já­rási dolgozóinak beszélniük kell a CslSz-tagokkal, ellenőrizni képességü­ket a feladatok teljesíté.sében, tiiegis- merni őket, hogyan váltak be a CsISz munkájában. Azokat, akik a legjobban és legkövetkezetesebben teljesítik kö­telezettségüket úgy a munkalielven. mint azon kívül, javasolni ■,kell a CsISz járási vezetőségének egyes osztá­lyaiba. Az aktivistáknak egyes osztályokba való kiválasztásában szerzett tapasz­talatok azt mutatják, hogv a CsISz egyes járási vezetőségei ez.en munká­jukban nem jármiak el helyesen, mert az aktivistákat nem a munkás- és földművesifjúság soraiból választják ki. Ez a helyzet helytelen. Ha azt akar­juk, hogy az aktíva feladatát jól vé­gezze, kell hogy szociális össz.etétele helyes legyen s benne túlnvomó több­ségben a munkás- és íöldim'ivesifjúság foglaljon helyet. Egyes járások azon­ban erről megfeledkeznek, így például a CsISz rimaszombati járási vezetősé­gének aktívájában a munkások száma alig több, mint az aktivisták egyne­gyede és nincsen ott egvetlen fif.d- müves fiatal sem. Ez nagy hiba. Az ilyen összetételű aktíva nem tud kel­lő segítséget nyúitani a falu sznnali- z.álásában. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a falusi ifjúság mozgósításá­ban tölib segítséget nyújt az az ü- zeii\úöl származó elvtárs. az a fiatal traktoros, vagy EFSz-tag aki napon­ként hazajár falujába és jól ismert a falu szocializálásának problémáit, mint a diák, vagy hivatalnok, aki nem él falun és a falu s/.ncializálásának prob­lémáit nem ismeri jól. HelvesebI) ha a diákokat és tanilókat például meg. bízzuk az iskolai és pionirr>sztálvban való munkával. Úgy osszuk he őket. hogy munkahclyüköii jól érezzék ma­gukat és teljes mértékben fel tudlak használni tudásukat és képességüket A CsI.Sz KB elnökségének az osztá­lyok kiépítéséről hozott határozata elő­írja. hogy milyen dolgozókat válogas­son ki erre a funkcióra. A halárnz.al Így hangzik: „Az egyes pszt.ályok in­štruktori funkcióiba' a CsISz idősebb és jól bevált fiinkcioiiáriiisalt kell vá­lasztani. túlnyomó részben a munká­sok, föidniivesfialalnk és a haladó ér- telmiségü fiatalok közül. Inštruktori funkciói bctöltbetnek azok a fiatalok. akü< a közgazdasági, politikai és kultúrális élet különböző szakaszain dolgoznak, így például fiatal techniku­sok, agronómusok, a népi közigazga­tási szervek, szakszervezetek, önkéntes sportszervezetek, a Sväzarm és más egységek dolgozói, fiatal tudósok, mű­vészek, diákok és tanítók, pedagógiai' dolgozók, EFSz-funkctnnáriusok sth." Csak abban az esetben, ha a CsISz járási vezetőségének osztályain a leg­jobb és a legjobban bevált politikai és osztályönfiidalos CsISz-tagok fognak dolgozni, ha a CsISz járási vezetősé­gének szervei rendszeresen ellenőrzik őket, csak abban az esetben teljesítik fontos feladatukat Szlovákia Kommu­nista Pártja X. knngressziisa irányel­veinek teljesítésénél. ■ Ján Riška a CsISz SzKB dolgozója Az új* oktatási év előkészítése elé A politikai iskolázások végénél tar­tunk és sok helyen a saját kárunkon okulhatunk, hogy mikép kell megszer­vezni az új oktatási évet. Az első hiba az volt. hogy mind a járási vezetőségek, mind az alapszer­vezetek vezetőségei nem fordítottak kellő gondot az ifjak megnyerésere. hogy résztvegyenek az iskolázáson. Ez főleg az állami birtokokra vonatkozik. Például az ógyallai járásban, a ha­laszt! állami birtokon jO* megszervez­ték a politikai iskolázást, de az okta­tási év még sem volt kielégítő. A fia­talok hiányosan vettek részt az előadá­sokon és az oktatók is sok helyen el­hanyagolták az előadásokat A siker­telenség oka abban rejlik, hogy úgy a járás, mint az alapszervezetek vezető­sége hozzálátott ugyan az oktatá.si év megszervezéséhez, de ez csak annyi­ból állott hogy igyekeztek előadókat biztosítani és kidolgozták az oktatási tervet. A legfontosabbakról pedig meg­feledkeztek. Az ifjúság soraiban nem végeztek meggyOző munkát és így az ifjúság nem fogta fel, hogy miért is fontos a politikai iskolázás Az előadó­kat csak kijelölték, de munkájukat nem ellenőrizték. Az ógyallai járás állami birtokain a politikai iskolázás terén ezért olyan gyengék az eredmé­nyek. Az új oktatási év előkészítése legin­kább az ifjúság közötti agitációra irá­nyuljon. olyképpen, hogy kedvet ad­junk az ifjúságnak az iskolázáson való részvételre. A tevékeny CsISz-tagok vállalják, hogy az iskolázáson 10—15 fiatal jelenlétét biztosítják. Tekintettel kell arra is lenni, hogy a meggyőzés eredménye nem következik be azon­nal. mert ez hosszú munkát igényel, ezért a tevékeny CsISz-tagnak sokat és sokszor kell a rábízott ifjakkal fog­lalkozni. Az iskolázással kapcsolatban pedig a másik nagy hiba az agitátoroknál fs az előadóknál nyilvánult tMg. Imely községben az ifjúság politici iskolá­zását Miskovics elvtárs vezette, aki az EFSz kön.yvelOje. Az ifjaktó] megkö­vetelte a pontosságot, és ő maga is Igyekezett az előadását olyan színvo­nalra emelni, hogy ezzel lekösse a fiatalság figyelmét. Minden vitánál megjelent és jelen volt azonkívül min­den oktatási napon az ifjúság között. A fiatalok megkedvelték őt, sokat ta­nultak tőle, pontosan eljártak az is­kolázásra és így az jól sikerült. Izsán és Perbetén pedig pontosan az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az agitá­torok. előadók, nem fektettek súlyt a politikai iskolázásra. Perbetén az ok­tatási év elején kétszer-háromszor teljes számban iésztvettek az ifjak az iskolázáson. Az eIOadó könyvWI vagy ú.jságból hosszú ideig felolvasott, az ifjak hallgatták s utána hazamentek. Azt gondolták magukban- olvasni mi is tudunk, előadás nincs az iskolázá­son. akkor miért járjunk el oda De így volt ez még sok más községbein is. Ezért az új oktatási évben úgy a járás, mint az alapszervezet vezetősé­gei jól válasszák meg a politikai is­kolázás előadóit. Előre kell biztosítani hogy az eIOadó minden oktatási napon részt vehessen, és az iktatási anyagot is időben megknpia Továbbá a propa­gandista. vagy az elNjdó jól felkészül­jön az előadásra. Az oktatási évv'j még sokat kell foglalkoznunk. A' előkészítésénél kez­detben két alap'-ető tényezőt kell te­kintetbe venni. Egyrészt az ifjúság körében propagálni kell a politikai is­kolázás fontosságát, másrészt pedig biztosítani kell a jó agitátorokat és előadókat. Ha ezt a két dolgot szem el Ott tart­juk és jól megoldjuk akkor az okta­tási évet szilárd alapokra helyeztük.- Bogota István.

Next

/
Thumbnails
Contents