Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-14 / 69. szám
t958. október 10. ÚI IFÍÚSÄfi „Együtt a holnapért” egyik jelenete. A film a kuomintang hátrahagyott ügynökeivel folytatott harcról szól. „Határőrök” című dokumentum filmből. A felszabadított területek határőrei vidám beszélgetés közben. Az „Együtt dobban a szivünk” közös Csehszlovák-kfnal filmprodukció, amely a Csehszlovák Hadsereg „VIT NEJEDLÝ” művészegyüttesének kínai látogatásáról szól. A film egyik jelenete; a Csehszlovák Hadsereg „ViT NEJEDLÝ” Művészegyüttesének tagjai kínai pionírokkal. írni A kínai film napjai Cseh Szlovákiában A Karlove-Vao-yban megtartott V. nemzetközi fesz- tivál óta közönségünk sorozatosan megismerkedett az új kínai fümgyártás termékeivel. Oj világ nyílt meg előttünk. A kínai filmek magas művészi értéke, a színészek fejlett játéka, a mesteri rendezés csakhamar magával ragadta közönségünket. A kínai filmművészek teljes mértékben megértették a film óriási jelentőségét. A kinai filmipar lassanként teljesíteni kezdte küldetését, a szovjet és a népidemokráciák haladó szellemű filmforgatása nyomán olyan útra tért, amiben már több mint 50 éve az ország régi urai meggátolták. Kínában az első filmeket 1904-ben mutatták be és Sanghájban és Hongkongban akkoriban létesítették az első filmműtermeket is. A film mint mindenütt a kapitalista államokban üzletet jelentett. Éppen ezért néhány év után már 13 filmtársaság működött Kínában. A gyártott filmek tartalmüag teljesen megfeleltek a gyártási szándéknak, teljesen üresek voltak, nem volt bennük semmi művészi és tisztán csak kapitalista kereseti forrásul szolgáltak. A holywoodi giccseket utánozták. 1926-ban az ilyen és ha.sonI6 könnyű fajsúlyú filmek áradatában villámcsapásként hatott az első szovjet film, a „Potyemkin” film A kínai film történetében nagyfontosságú az 1931- es év. A japán imperialista rablók hadserege betört az országba. Kína minden becsülete ellenszegül és a művészetben is világosan megszületik az imperialLsta elleni, de már egyszersmind feudalists ellenes arcvonal. A film körül is hajnalodik. Ebből a korszakból nálunk nem ismerjük a filmeket, de már a címei is jellegzetesek; Oj a.sszonyok. Hazánk ' védelmére, Tűzkeresztség, Hősies védelem. Zivatar a sivatag felett, Az ifjúság indulója, Zivatar. Sorban jelentkeznek a nemzetközi sikerek. 1934- ben a Szovjetunióban az első filmfesztiválon a ,.Halászok dala” című kínai film rendivül Urai szépségű zenéjével és felvételeivel díjat nyert. Ez a kitüntetés, serkentést jelentett a filmművészek számára, de a Csankajsek kormány részéről még szigorúbb filmcenzurát jelentett. A kuomintangi kormány a gyakorlatban s a legelvetemedet- tebb módon érvényesítette azon jelszavát, hogy meg kell fojtani a kommunistákat, mert ők á japán imperialisták elleni harc legszívósabb harcosai és így el kell nyomni a heladóezellemű művészet m'ndennemO megnyilvánulását. A filmművészet számára már új láthatár dereng. ^ 1938-ban az egyik csoport a felszabadult kerű- lelekre távozik, északra Jenanba és ott igen nehéz háborús körülmények között a kínai filmművészet új korszaka következik. A Kommunista Párt és Mao-Ce-tung mindent megtesz a filmért. Először csak dokumentum-filmeket gyá.rtervak, amelyek a kínai dolgozó nép számára óriási jelentőséggel bírtak. Végre 1946-ban felszabadul Csan- Csun városa; ott van az úgy nevezett Északkeleti Filmstúdió. Itt forgatják a ..Kína leányai”, „A város fénvei újbő! kigyulladnak”, ,,.A láthatatlan front”, „Egy a millió közül” című filmeket. 1948 óta — 45 teljes estét betöltő filmet forgattak, 145 dokumentum-filmet és 140 szovjet filmet szinkronizáltak. A számok helyett többet mond a Nemzetközi Filmfesztiválon kitüntetett filmek jegyzéke. 1952-ben: A „Szabad.sáqért vívott harc” díjával tüntették ki a ,,Kína leányai" című filmet. Az „Egy a sok közül” című filmben pedig rendkívüli teljesítményéért kitüntették .5i-Llen-sing színésznőt. a Béke-díjjal tüntették ki az „Acél katona" című filmet, és az „Oi hősök és hősnők” filmrendezője dicséretet kapott. 1952-ben; a ,,Harc a szabadságért” díjjal tüntették ki a ..Népi harcosok” című filmet, ezenkívül a „Vörö,s zászló a zöld sziklán” című film felvételei részesültek kitüntetésben. Két dokumentum- film Is díjat kapott. .Az új kínai filmművészet a d'cső népfhad.sereg életét dolgozza fel, a legendás hőstetteket az új dolgozó Kínáról, amely gvőzelmét 100 millió egyszerű dolgozó által biztosítja, akik szeretik hazájukat és a békét. Jelenet a „Hatos számú kapu”-ból, amely a kínai j«iun;<6>' mozgalom harcát eleveníti fel művészi produktivitással. BARATSAG J csehszlovák delegációval ke- Tült ki Kovács Sándor ifjú traktorista is a rwgy fdálkozóra. A tavaszi munkában az éső helyen végzett és így jutott azok közé a szerencsések közé, akik elvitték ifjúságunk forró üdvözletét, hű barátságát és ki- téphetetlen békevágyát a világ ezer tájáról összesereg^eti, sokszínű, túzes- szivű fiatalságnak. Mielőtt elindult, ezerszer is elkép- ze'te, milyen is lesz az a találkozó, ahol kezet szoríthat Henri Martinnal, Paul Robeson földijeivel, kínaiakkal és vietnamiakkal. El fogja majd mondani, tiogy tatm.s.szal ő lett az első a kerület munkaversenyében és ősszel tanulni megy, mert új mező- gazdasági gépeket akar tervezni, hogy jobban menjen a munka a Bodrog partján és az egész országban. Sándort szintén megszéditette az a ip’kesedés, az a fiatalos jó kedv. a ho’dng jövő utáni vágy amely Bukarestben fogadta. Az első napokban alig tudott szóhoz jutni, csak itta a szemével az e.seményeket és néha kurjantott egyet-egyet, vagy szilaj táncba kezdett egy-egy sok nyelven beszélő kör közepén. Otthon sohasem képzelte hogy mikor legyűrte a fáradságot, a lustaságot és becsű'ettel dolgozott, a világon sok-sok becsületes társa volt, ki ugyanúgy küzdőit a békéért, a jobb jövőért, mint ő. Gyűlölettel hallgatta a OTíarmati fiatalok elbeszélését, a kapitalista országok fiataljainak kegyetlen életéről szóló tö'téneteket. — Ügy érezte, hogy az, amit eddig tett, arra sem érdemes, hogy elmondja az er ber. Egyik délután a Sztálin-park mellett vidáman táncoló fiatalok forgatagába kerüt. A sok-sok idegen szó. ének úgy kavargón, mint forgó szélben ősszel a falevél. Valamilyen keleti tömegtáncot jártak, Sanyi fülének szokatlan dallamú énekre. Egy pülanatra megállt, hogy elle.sse a tánc fortélyát, de ab’^an a pillanatban be- lekarolt egy kínai lányka és berántotta a kör közevébe A többiek csengő hangon kacagtak és ütemesen tapsoltak. Egyre többen gyűltek a. körbe. A ,, idei fesztiválon új filmeket látunk: „Északtől- ^ ^ délre”, „Győzelem után találkozunk”, „A 6-os számú kapu” két dokumentum filmet, mint a „Határőrök” 3 „Hadsereg mOvészegvüttese látogatása Kínában” című ós a „Huai folvő megfékezése” és végül a csehszlovák- kínai filmprodukció „Egyforma szívű emberek", valamint filmeket. A csehszlovákiai kínai filmnapok alkalmából meleg üdvözletünket küldjük a baráti kínai népnek és kommunista pártjának és legnagyobb elismerésünket fejezzük ki a kínai filmművészet előtt. Kína Kommunista Pártja vezetése mellett filmművészete egyre gazdagodik, a kínai nép bámulatosan gazdag kincsestárából merít és a béketábor legjobb filmművészetét képviseli. Bábi Tibor: r ^rik a gyüiHölct Érik otthon, pirul a gyümölcs, édesanyám ott jár a kertben, őszülő fehér haja körül szelíd és álmos szellő lebben. Ajka mosolyog; reám gondol, E barackot szed a kötényébe, föltopog vele a konyhába, egy kicsit lepihen a székre. Dobozt meg spárgát keres aztán és szerető kézzel csomagol. A spárgán látom — kemény csomó buggyant ki ix-eg Ujja atólj Végül a címet is megírja; a fiókban pénz után motoz. Tűnődik, bólint, elégedett: — útnak indulhat már a doboz. A nyár illatát, meleg szívét ebbe a kis csomagba zárja és küldi nekem —a fiának —i egy me.sszi, messzi kaszárnyába. ] Már nem is fértek el, szétpattant a lánc és vég .,-rt a tánc. Sándor ott állt a lány előtt, beszélgetni próbáltak. A lány bemutatjrozott, de Sándor rögtön elfelejtette a furcsa nevet. A fiú csak hallgatta a lányt, aki pergő nyelven valamit beszélt, magyarázott neki. Kezzel-lábbal intett, hogy nem érti Dühös volt magára hogy nem tud kínaiul. Törte a fejét, törte, aztán a nagy nutogatás közben kibuggyant belőle, hogy: — Jó masiniszt. Felcsillant a lány szeme. — Gavaris po ruszkí. — Nye mnoga — kiáltott fel Sanyi örömében, mintha egy új világrészt fedezett volna fel. Hogy erre nem jött rá hamarább! Hiszen az orosz népi tanfolyamon ö vizsgázott a legjobban. Estig beszélgettek, felírták egymás címét s m t igaz barátok váltak el. A napokban beszéltem Sándorral. Elárulta, hogy már írt is a kínai kislánynak. T" mészetesen oroszul. Nem sokat csak azt, hogy megkezdték az ő.szi munkát és ő tartani fogja az elsőséget. Sz. B. MUľ^KACSY MIHÁLY a XIX. század nagy realista művésze öró'mtpel várjuk, hogy a Prágában m.ost szeptemberben ,,Magyar képzőművészet a XIX. században" cím alatt megnyílt képkiálUtás anyagát, nemsokára Pozsonyba is lehozzák és abban a rendkívüli élményben lesz részünk, hogy szemtől-szembe gyönyörködhetünk majd a magyar képzőművészet kiválogatott örökértékű remekműveiben. Reméljük, hogy ifjúságunk legszélesebb köreinek is alkalma lesz megtekinteni ezt az értékes kiál- Lítást. Meg kell tanulnunk kritikailag kiértékelni minden kor művészetét a maga társadalmi összefüggésében, meg kell ismerkednünk, az előző szazad haladószellemü irányvonalával, hogy eljussunk az új szocialista művészethez. A kiállított mesterek közül, magasan kiemelkedik Munkácsy Mihály egyénisége, aki műveiben kérlelhetetlen igazsággal mutatta be a magyar kizsákmányolt dolgozók életét és példaadásával a magyar realizmus nagy- .szabású fejlődését segítette elő. Munkácsy ismertetésénél és művészetének értékelésénél sajátosan belejátszik életsorsa. Munkácsy Mihály 1844 febru'r ,0-én született Munkácson. Apja kistisztviselő volt. A szabadságharc kitörése után apja a forradalmi kormánynak hűségesküt tett. emiatt börtönbe vetik, ott swyo.san megbetegszik és meghal. A kis Munkácsy hat éves korában teljesen árva lesz. Alig múlt 10 éves, amikor aszta- losmühe'ybe szerződtetik. Emi éke: é- seiben részletesen leírja az inasévek gyötrelmeit. 1858 őszén felszabadult, segéd lett. Az inasévek kitaszítottsága és szenvedései mélyen bélevésődtek a leikébe és kés“' b művei élményanyagát szolgáltatták. Emlékezzünk csak az „Ásító inas" nevi' képére. A parancsoló kényszer hatása alatt, az inasgyerek elcsigázva fáradtan tapáz- kodik fel rozoga ágyáról. RmdkiviU sok viszon*agság és szenvedés után végre festeni kezd és külföldre kerül végül Páriz.sba és majdnem kizárólag ott éli le életét. Váltakozó szerencséje van. dicsőség és jólét veszi körül. A tematikai fejlődés a formai fejlődést is elöseg'tette. tgy lett Munkácsy a magyar krüikai realizmus vezető mestere. A lelkiválság egész életének és művészetének problémáit felkavarta előtte. Az átélt sok nélküözés és szenvedés minden bizonnyal segítségére vo’tak abban, hogy ki’épjen a művészetét fev-'oetö idilli világból és a drámai realizmus útjára térjen. Életének minden elnyomottságát, küzdelmét helesűrítette a „Siralom- ház” című képének betyáralak.iába, mely nem volt közönséges gyilkos, mint azt a burzsoá esztétikusok magyarázták, hanem a népi forradalmár, az „ aki nem nyugszik bele az önkénybe, az elnyomásba és a kizsákmányolásba." A betyár az egész elnyomott magyar népet jelképezi. Az esztéták eddig meg akarták cáfolni Munkácsy műveinek osztályharcos jellegét. minden alkotását önfeledt e.rtá- zübon létrejött vélet'en remekműnek tartottak. Munkácsy élete végén a „Sztrájk” képe körül kiélesedett vitánál 6 maga úgy nyilatkozott, hogy abban a képében látja művészi törekvéseit a legjobban kivitelezte és megvalósítva. Ebben a kései képében talált újra magára, szervesen folytatta a nép küzdelmeinek megörökitö lest- ménysorozatát. Az „Éjjeli csavargók” című képén azt ábrázolta, amint hajnali szürkületben egy járőr börtönbe kiséri a csavargók egy csoportját. — „Olyan emberek ezek, akiket megnyomorított a kapitalista város” Írja magyarázatában. A városi proletárokat rajzolja itt meg, bőrkötényes r un- kásokat, akik szégyenkezve lehajtják fejüket. Mellettük egy termetes asz- szonyság kispolgári gőgjében megvetően méri végig őket. A kép világos, félreerthetetlenül kifejezi a művész mondanivalóját. A „Zálogház” cimÜ festménye azt mutatja, hogy Muriká- csyban meg volt a fogékonyság, hogy később, amikor már jólétben élt, akkor is meglássa a szenvedést és a nyomort. A tönkrement burzsoák és kispolgárok mellett bemutatja az utolsó értéktárgyukat elzálogosító proletárokat. Minden egyes alakja — kü- lön-külön ľ pusa a megnyomorított embereknek. Felejthetetlen élmény a „Köpül öasszony”. A műtörténészek sokszor kifogásolták művei eszmei tar- ta'mát, mert úgy vélték, hogy műalkotásait kívülálló célok megválósi- tására használta fel. Maga a „Krisztus Pilátus előtt" hatalmas műve, — tulajdonképpen társadalmi kritika — délet a kufárok felett és ■ célzás a polgári demokrácia aljas mesterkedéseire. Az úgynevezett szalónképein Munkácsy bemutat ja a kapitalizmus elpu- hult alakjait. Kifejezően rögzíti viselkedésüket és mesterien érzékelteti az illúziókból épített mesterséges világot. A „Várúmö születésnapja" egy szegény cselédasszony kényszeredett hódolatát fejezi ki mélységes psycholo- giával. A „Sztrájk”-hoz vezető út nem volt egyenes. Közbeeső időszakokban tájkép és arckép festésével is foglalkozik. Az önéletrajzi levelekkel kapcsolatos önkritika nyílván nagy befolyással volt Munkácsyrn. A „Sztrájk" sötét pincehelyiségben egy asztalon álló agitátort ábrázol, aki heves mozdulattal beszél. Hosszú asztal körül munkások ülnek, állnak — az egyik közömbös a másik töprengő, a harmadik bátortalan. A kép azt a pillanatot kapta el. amikor a különböző egyéniségek az agitátor szavára egységes akaratba fonódnak össze. Ezt a hatalmas művét a burzsoá esztéták sohase mél tntták. „Milton" című képénél és csendéletei előtt, látjuk, hogy sokrétű lelki tartalmát az alakító művészet milyen ritka ereje fogja össze. Munkácsy legtöbb festményéhez nem kell semmi magyarázat. Lebilincselő erővel festett jelenségei közvetlen megértésre találnak Munkácsy gyermekkori nélkülözésektől megviselve, sokat betegeskedett és 1900-ban meghalt. Halála után hamar elfelejtették. Csak ma következett be az egész haladó világ kellő értékelésé. Ma a haladó hagyományok legnagyobb képviselőjének tartják. M. M.
