Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-29 / 56. szám

lOSÍ auP”S7Íijs 29. ül IFIÜSÄC A VI f-ről beszélgetünk A nagy imitielyusainukul betölti az erzekeiiy elektrunios műszerek motur- jamak egyenletes, nalk riiuraia. A ma- gasbolluzatu, egés/seges levegőjű esarniikot a munkaasztalok hosszú sora szegi át. Szembetűnő az itt ural­kodó nagy rend ós tisztaság A te­kercselő gépek föle figyelmesen hajol­nak a szőke, barna, fekete leányfe­lek. miközben szorgos kezeik már a következő munkadarabot készítik elő tekercselésre. Az. egyik gépnél a kész munkadarabok különösen gyorsan sza­porodnak De ez nem Ls csoda, hisz a gép kezelője Zdenka Stariáková. a prágai lesla finom elektrotechnil>ai gvár .lozef Haken üzemének iegjobb if lúmunkásnöie. Zdenka húsz éves. vidámtekintelű, öntudatos if lumunkásnö, aki már négy éve dolgozik a Tesla-gyár távbeszélő központokat gyártó műhelyében és az évek során az üzem legjobb ifiumiin- kásainak sorába küzdötte fel magát. V'ajion miben rejlik Zdenka munka- sikereinek titka? A tekercselőgép, amelyen Zdenka és a többi iflúmunkásnö-társaí dolgoz­nak, korunk nagy technikai vivmá- pyainak egyik jellegzetes példaképe. Szinte tökéletes. Elképesztő gyorsa­sággal tekercseli fel a hajszálvékony vörösréz drótot a felerősített elektro­mágneses tekercsre, miközben jelzi a fordulatszámot, majd a megszabott tekercsszám elérése után önműkö­dően kikapcsol ja a gépet. A tekercse­lőgép tehát mindenki számára egyfor­mán szolgál. Zdenka mégis többet termel mint társnői. Készséggel szol­gál magyarázattal; — Munkámat egyszerűen megszer­vezem. Minden szükséges alkatrészt, munkakelléket, kéztávolságnyira he­lyezek el. ez megkímél a fölösle­ges szaladgálástól és időt takarít meg Amíg pedig a gép tekercsel, előkészítem a következő munkadara­bot így a munka folyamatos és zök­kenőmentes. Zdenka példás munkateljesítményé­nek titka másban is rejlik. Erről Bra- vsncová elvtársnö, a műhely tervfe­lelőse beszél: —A „mi Zdenkánk” nem csupán ügyes, tanulékony munkaerő — mond­ja — hanem készséges is. Bármikor is fordulok hozzá, hogy terven felül, vagy idő előtt készítsen el néhány sorozat nélkülözhetetlen tekercset, a válasz mindég igenlő. Ilyenkor rövid­lejáratú szocialista munkakötelezett­séget vállal és még soha nem tör­tént meg. hogy szavának neálljon. Stanáková ifjúmunkásnó több mint jó dolgozó, pé.dás CsISz.-tag és funk­cionárius is. Ez azonban inkább ter­mészetes mint csodáini való, mert a legtöbb esetben, aki példás CsISz- tag, az példás dolgozó is és viszont. Vüasta Zitková, a Tesla-gyár Jozef Haken üzemének CsISz-titkárnöje nem is rejti véka alá véleményét Zdenka- ról. .Annak füle hallatára mondja el nézetét és teheti ezt nyugodtan, mert az öntudatos ifjúmunkást a megér­demelt dicséret nem szabad, hogy dölyfössé tegye, viszont a jogos bí­rálatnak sem szabad ellenszenvet Ki­váltania. — Zdenkát azért v.álasztoUuk meg a Világ Ifjúsági Találkozóra küldöt­tünknek, mert kitűnő munkás és minden téren példamutató — mond­ja — az üz.emi CslSz -szervezet kul- túrfelelöse és tudtuk, hogy senki mél­tóbban nem képviselhetné ifjúságun­kat, mint éppen az, aki odahaza is példával szolgál. Türelmetlenül vár­juk, hogy most hazatérése után be­számoljon mindarról a sok nagyszerű­ségről, amelynek része volt. Valóban Zdenka Vlf-élményeí oly csodálatosak és gazdagok, hogy iga­zán komoly erőfeszítést igényel ren­det teremteni azokban. Nehezen ha­tároz, míg előnyt ad valamely él­ménynek, de azután csak úgy ömle- nek a szavakba foglalt emlékek: — Először jártam külföldön, elő­ször ismerkedtem meg messzi idegen tájak ifjúmunkásaival. E'elemelo és egyben szörnyű volt az az összeha­sonlítás, amit tettünk, hazánk, a Szov­jetunió, a népi demokráciák és a ka­pitalista államok ifjúmunkásainak éle­te között. Már csak az a tény is, miként érkeztünk meg mi Bukarest­be és miként jutottak oda a kapita­lista államokbeli ifjúmunkás társaink. A német küldöttség estéjén egy nyu- gatnémetországi ifjúmunkás elmesél­te. hogy több száz kilométert kelleti gya'og megtennie, míg eljutott Ke- let-Berlinbe, hogy onnan aztán elv­társai segítségével Bukarestbe utaz- j hasson. ! Vagy az az öröm, amit afelett érez- I tünk, hogy rövidesen visszatérünk j szeretett hazánkba, míg nyugati ifjú- ' munkás elvtársaink tele voltak aggó- j dalommal, vájjon nem veszítik-e cl j munkájukat, nem lesznek-e üldözés- ! nek kitéve . ! A VIT azonban nem csupán fájdal- ! ! más, szomorú esem.ények színhelve , volt. Tanúi és résztvevői voltunk a világ haladó ifjúsága • törhetetlen i szolidaritásának, amely képes lesz ki­harcolni a tartós békét és az ifjúság ! boldogabb jövőjét. Zdenka, VlT-el kapcsolatos küldeté­se még nem ért véget. Most az át­élt eseményeket, taoasztalatokat és ismereteket átadja ifjúmunkás társai széles körének. Elöadá.sokat fog tar­tani a CsISz-szervozetekhen, a reggeli sajtótízperceken és mindenütt, ahol érdeklődéssel és örömmel várják a szemtanú beszámolóit a világ ifjúsá­gának nagy találkozójáról. Sas Ferenc. Az eredményes munka feltétele a jó szervezés A nagymegyeri járás CsISz vezető­sége az aratás megkezdése előtt gyű­lést hívott össze, ahol egy összmunka- tervet dolgoztak ki: az aratás, cséplés és a beszolgáltatás időbeni elvégzésé­ért. A gyűlésen hozott határozatot és a tervet leküldték a helyi CsISz-szer- vezetnek, ahol a határozatot és a ter­vet a tagsági gyűléseken megbeszél­ték, és azok alapján a helyi szerveze­tek is tervet dolg'oztak ki. Ilyen elő­zetes előkészületnek tudható be az. hogy a nagymegyeri járásban a CsISz- tagok becsületesen és lelkiismerete­sen kivették részüket az aratási, csép- lési és beszolgáltatás! munkálatokból Igaz, kezdetben voltak nehézségek, de azokat a járási pártszervezet segítsé­gével sikerült leküzdeni. Minden nehéz­ségek és hiányos.ságok ellenére ma­gasan kell értékelnünk ifjúságunk munkáját. Említsünk meg egy pár CsISz-szer- vezetet, amely példásan dolgozott. A füssi CsISz-szervezet tagjai 12.'100 munkaórát dolgoztak le az állami bir­tokon. Az EFSz-ben dolgozó CsISz-ta- gok pedig 420 munkaegységet dolgoz­tak le. Ezenkívül a behordásnál 40 munkaegységet, a cséplésnél pedig 43 órát. A lakszakállasi ifjúság nagyobbrészt az EESz konyhakertészetében dolgo­zik. A kertészetben a munka nappal folyik s így éjjeli cséplési brigádokat szerveztek s 3.000 órát dolgoztak le 5.400 korona értékben. A tanyi CsISz-tagok vasárnapokon szerveztek cséplési brigádokat. 300 mázsa terményt csépeltek ki. Említésre méltó a csicsói CslSz-szer- vezet munkája is, amely 191 munka­egységet dolgozott le és több éjjeli cséplőbrigádokon vett részt. A csicsói CsISz-szervezet nagyban hozzájárult az agitációs munkához is. A kolozsnémai Cslüz-szervezet tag­jai 113 munkaegységet dolgoztak le, annak ellenére, hogy a CsISz-tagok nem a mezőgazdasági szektorban dol­goznak, hanem különböző munkahe­lyeken: az építőiparban, gyárakban s a bányákban. A nemesolcsai CsISz-szervezet még csak most kezd lábra állni. Mindösz- sze egy pár hónapja, hogy aktívan mű­ködik a szervezet és mégis 693 órát dolgozott le a szövetkezetben az aratá­si és cséplési munkálatoknál. A jánostelki állami birtokon dolgozó CsISz-tagok vállalták, hogy két nappal megrövidítik az aratást. így tíz nap helyütt nyolc nap alatt végeztek az aratással. Ezek a CsISz-szervezetek hűen tel­jesítették pártunk és kormányunk ha­tározatát. Nehézségeket nem ismerve minden erőjüket latba vetették, hogy a nagymegyeri járásban az évi nagyszerű Wenyércsata győzelemmel végződjön. Egyes CsISz-szervezetek nemcsak fizikailag támogatták az EFSz-ek mun­káját, hanem kultúrtéren is. Számos kultúrelöadást tartottak, amely fokoz­ta az eredményt, mert lelkesedést, na­gyobb lendületet adott dolgozó paraszt­jainknak az aratási munkálatokban. A nagymegyeri járásban ki kell e- melni a pionírok munkáját is, akik ál­landó kultúrszámokkal szórakoztatták dolgozóinkat. Ezenkívül kévehordó- brigádokat és tűzoltó-őrséget is szer­veztek. A pionírok aktív részvétele az aratásban Navrátil Klára érdeme, aki a nagymegyeri pionírszervezet vezető­je. .A nagymegyeri járásban elért szép eredmények annak tudhatok be, hogy a járás ifjúsága magáévá tette pár­tunk és kormányunk határozatát. E fiatalok előtt a békeharc nem közöm­bös. Tudják azt, hogy a békéért és a szocializmusért vívott harcban nem hosszúfürtös prédikátorokra és zenge- tes szavakra van szükség, hanem tett­re, munkára és erős, szívós akaratra. Csl£z-tagok, fiatalok! Kövessétek a nagymegyeri járás CsISz-tagjaipak pél­dás munkáját s váljatok Ti is aktív é- pítőivé a szocializmusnak és a falu szo­cializálásáért vívott harcnak. Gerháth Imre, CsISz járási titkár, Nagyniegyer. Handlova üdvözöl benneteket! Valicsek bácsi, öreg tagbaszal<íjUt ] bányász. Száz nyomorúságos nélkülö­zésén. kínon, szenvedésen átment em- j bér. Olyan laszigálhatóféle volt világ életében. Amint mondja is — ha egyik helyen nem tetszett a pofám, átloktek a másik helyre. Ha egyálta­lán átlöktek, az még a jobbik eset volt. Kutyább volt aztán, ha „gya­nús egyén" megjegyzésú könyvecské­vel elküldték. A harmincas években bizony ez is megtörtént velem. Ilyen­kor aztán mit volt tennem? Munka után kutyagoltam, nyomorogtam, no j meg úton-útfélén még szívből faka- I dobban szidtam, nagy káromkodások; közepette az uraknak még a porti- I kaját is. Így volt az fiatalember i koromban. De most, a fiatalok éle­te .. . csak nézz arra! Nézz!... — és kérges tenyerét felemelve a város felé mulat, az új negyed felé, arra, ahol azok a nagy sokemeletes gyű- I nvörű épületek büszkélkednek. Arra, | ahol új szakembereinket neveljük. I Mulat... I Es jóságos tekintetével szinte vé- gigsirnogatja a tanulóotthon fehér fala't. .A handlovai tanulóotthonban lázas munkában vannak az emberek. Az új bányásztanulók fogadtatására készül­nek. Kényelmes hely, fehér szobák, fürdőszobák, tiszta ágy várja az üj emberi'.kfc',.. Minden lehetőségük meg - : lesz a további fejlődésre. Szép ruhát I IS kapnak. Az étkezéssel is bizonyára | meg lesznek elégedve. Különben is a tanulóotthonban az az elv érvényes, hogy mindenki annyit eszik, amennyit' megbir és amennyi jól esik neki. Pár­tunk figyelme kiterjed a nevelők és tanítók bebiztosítására is. A ma­gyar anyanyelvű elvtársak számára eziriór m.agyai osztály nyílik. A szak- instruKtorok számára a nyár folyamán küi'tn iskolázást rendeztek. A tavalyi tanulók már készülnek az iskolai év megkezdésére. A fo­gadtatást s alaposan elő akarják ké­szíteni. Cgy látjuk, az állomásra is kimennek majd az új tanulók elé. Kultúrszámokkal, énekekkel, dalokkal, tánccal, színdarabbal fo.jják .Ajgadni őket. No de ezt n'o'g ne áruljuk el előre. Majd szepteniber 5-én. Cj báriyás/.tar.u’ók, fiatal bará­taink! Örömmel gyertek a handlovai tanu'óotlhonba. Szülök! Ne féljetek gvermekeiie- ket elengedni. Egészséges, ok'-.-; talp- .•iiesc l embereket nevel beló’ük c. ,1- ü;;k. Oj otthoni " találnak Ha;.d- lován. Már előre pár hé; távlatából Vali- cs"'!' bácsi .szavaival köszöntünk b 'i- nc'-' Cs'.k pi'ertek. kedves " új bányásztanulók. Kívánom nektek, hogy majd új munkahelyeteken jól érc izétek mag,it.nkEn. Es Valicsek bá'sival együtt mi mindnyáiaii szívből kívánjuk. — KI— Borongás, esős idő van. Szobámban ülök, s fényképgyüjteményemet né­zegetem. Van itt családi kép, fény­képfelvételek vidám kirándulásokról és még sok más. Szemem egy ismerős képen akadt meg. Kerek arcú. szigorú .szemű létén bő tankista sapkát vi­selő liata.ember néz rám. A régi em­lékek újjá élednek bennem. Visszaem- lékszem 1944 nyarára, amikor egy deresedő hajú bácsika könnyeivel küzdve újságolta­— A fiam megszökött a magyar hadsereg kötelékéből és most halátra keresik. Aitán hozzámfordult, rám nézett és azt mondta: — No fiam, neked sem lesz bátyád többé ... E.v mégis lett. Lett, mégpedig ttok­kal különb, niint ezelőtt voit. 1945 májusában értettem meg. és nem is tudom elfelejteni, amíg élek. A felszabadító szovjet seregek már régen átvonultak szülőföldemen. Fa­lunk népe újra hozzáfogott a békés munkához. Az óvóhely ásása helyett a ■ dolgozó parasztok ú jra szántani és vetni indultak. Édesapámmal én is a mezőre mentem. Verőfényes tavaszi idő volt. A náp gyönyörűen .sütött s felettünk pacsirták énekeltek és a fö'd nedves párája tö tötte meg a le­vegőt Egy közeledő alak tűnt fel a láthatáron, fjdesapám megállította a poroszkáló teheneket és az egyre köze­ledő embert. Mindketten szovjet ka­tonának néztük. Már egész közel ért, amikor édesapám megszólaH. — Te, hiszen ez a mi Bélánk. — Nem lehet édesapám — mond­tam, — nemrég volt nálunk az apja és ö mondta, hogy a partizánegi/sé- gektöl hivatalos jelentést kapott, hogy fia a szabadságharcok alatt éietét ál­dozta hazájáért. Amíg beszélgettünk, tekintetemet egy pillanatra sem tudtam elforditani a biztos léptekkel közeledő fiatalem­berről. Mór egész' tisztán láttam bő nadrágját, tankista sapkáját, de még mindig nem ismertem fel, hogy ki­csoda. Különös izgalom vett rajtam erőt. Végre egész közel ért. Nem vártam meg, amíg teljesen hozzánk ér, futólépé.sben közeledtem feléje. Most már megismertem. Ö volt, Béla, az unokabátyám. Kemény, férfiöle­léssel szorított magához. Én, a boldog örömtől .szótlanul remegtem karjai között. Édesapám is hozzánk ért. — Meghatódva, könnytől csillogó szem­mel szorították meg egymás kezét. Leheveredtünk a frissen szántott ba­rázda szélére és kérdésekkel ostro­moltuk. — Miért hagytad ott a magyar hadsereget? Hogyan tudtál átfutni a tűzvonalon? Mikor lettél pirtizán? Béla egy darabig hallgatott s bá­multa az azúrkék egei, maid lassan megeredt a szava. Elmondta mindazt, ami bennünket érdekelt. Az emberte­len bánásmódot, a gyötrő éhezést, amely arra késztette, hogy a magyar hadseregből megszökjön. Elmondta, hogy több magyar társával három hónapig táborban élt, mint katona- szökevény. Azt is elmondta, hogy 1944 augusztus 29-én a .szlovák' Nemzeti Felkelés napján kinyitották a táborok kapuit s ő bujtarsaival együtt beállt partizánnak. Elmondta, hogyan küz- dötték le a kezdeti nehézségeket, ho­gyan szereztek a németektől fegyvert, hogyan foglalták el kaszárnyánkat, állomásaikat és hogyan tették tönkre a néniét utánpótlást. Egyre nagyobb érdeklődéssel haligatlam beszédét és végül úgy éreztem, hogy egy hőssel beszélgetek, akit nekem tisztelnem keli. Béla befejezte mondanivalóját és hozzám fordult: — Bizony öcsém, sokat stenvedtünk — mondta — de megérte. Nagy volt a tét. de mégis megnyertük a lá- tékot Megnyertük, mert tudtuk, hogy miért harcolunk és ez a tudat megtízszerezte az erőnket. Kár hogy ilyen fiatal gyerek vagy — tette még hozzá mosolyogva, és megsimogatta gesztenyebarna hajamat. — Különben e jöttem volna még érted és Téged is magammal vittelek volna Hogy mit jelent az*harcolni a szabadságért, <. :j új világért, amelyért annyi drága vér folyt már ki. Bátyám alakja már majdnem elve­szett a messzeségben de én még min­dig bámultam utána Ragondoltnm a megemheresedett liúra, akit mar ré­gen ismerek, akit a szlovák nép sza­badságáért vívott hard edzett ke­ménnyé és bátor, harcos katonává — Lábaim .szinte gyökeret vertek és csak egyre bámultam, a távozó partizán után s az a gondolat liitott át agyam­ban: nem feledlek el bátyám és foga­dom, hogy én is olyan leszek, mint Te vagy. Nyolc év iramodott el azóta de most, amikor emlékezetemben újra felidézem a régi képeket, az akkor tett fogadalmat, még jobban meg­erősödik bennem ,és most még hatá­rozottabban mondom, hogy nem feled­lek bátyám, ki azért küzdöltél, hogy nekem örömteli, boldog életem legyen, azért hogy én. a szegény proliaye- rek, ma főiskolára mehetek, tanulha­tok, hogy tudásommal szo’gáliam meg mindazokat a tetteket, amelyeket n szlovák, magyar és a szovjet partizá­nok értem tettek. Markotán Pál. A Na^y Októberi Forradaloai évfordulójának tiszteletére A Nagy Októberi Forradalom évfor­dulója úgy, mint az elÉiult években, ez idén is nagyban készülnek a dol­gozók. Országszerte megindult a mun­kafelajánlási mozgalom. Ebből a mozgalomból nem marad ki a bratislavai Stollwerck-gyár sem. Itt is, mint Szlovákia többi gyárában, az üzem dolgozói a Nagy Októberi For­radalom 36. évfordulójának tiszteleté­re munkafelajánlásokat tesznek. Ezek­nél a felajánlásoknál egyes műhelyek dolgozói arra törekedtek, hogy azok­kal'emeljék a termelés színvonalát, csökkentsék a selejtet s így a terv- gazdálkodásban az üzemek segítségé­re lehessenek így például a desszert- készitö-mühelyben dolgozó „Jó minő­ség brigád” felajánlást tett, hogy az elkészített árut mind a száz százalékos minőségi osztályba fog tartomi. Ezt az eredményt a szovjet munkamódszerek elsajátításával akarják elérni. Eddig u- gyanis az elkészített árut külön minő­sége szerint osztályozták és bizony sokszor előfordult, hogy az elkészített árunak csak a fele volt száz százalék­ra jóminöségü. Felajánlásukkal ko­molyan folalkozik a desszertkészitök brigádja. Már előre áttanulmányozták és megvitatták Csutkih és Korabelnyi- kova munkamódszerét. És mivel ma­guk is rájöttek arra, ezen módszerek segítségével mennyivel könnyebben le­het dolgozni, megfogadták, hogy az ü- zem munkásainak 80 százalékát bele­vonják ebbe a mozgalomba. így készül a Stollwerck-gyár „Jó mi­nőség brigád”-ja a Nagy Októberi For­radalom ünnepére. Ilyen szobák várnak az üj bányász tanulókra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents