Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-14 / 2. szám
'£ Ol IFlDSAe 1953 január 14 „A CsKP országunk vezető és irányító ereje‘‘ Segédanyag politikai köreink propagandistái részére az 1. leckéhez I 1. A OsKP dolgozó népünk szülőpártja. A CsKP új alapszabályzatában a következő áll: „Cseh-szlovákia Kommunista Pártja az azonos elveket valló embereknek _ kommunistáknak a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett önlténtes harci szövetsége.“ A párt feladatairól az alapszabályzat a következö- ,ket mondja: ,,A Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalataira támaszkodva Cseliszlovákia Kommunista Pártja legfőbb feladata, hogy felépítse a szocialista tár- sadalm] rendet, áliandóan emelje a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalát, a szocialista hazafiság és a i)roIetární'm- zetközlség szellemében — a Szovjetunióhoz való hűségre és barátságra, a vi'ág dolgozóival való testvéri kapcsolatok megteremtésére nevelje a dolgozókat és minden eszközzel erősítse a haza alitív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.“ A CsKP alapvetően különbözik minden párttól, amely eodig nálunk létezett. Nálunk eddig minden párt a kizsákmányoló kisebbség érdekeit védte, a kapitalistáknak szolgált. Hogy a munkásosztály győzhessen a kapitalistá.k elleni harcba.n, egészen más pártot, új típusú pártot kellett létrehoznia. Ilyen párt nálunk a CsKP. A CsKP azért .győzhette le nálunk a kapitalizmust és azért vezetheti népünket a szo^ cializmus felé. mert az új típusú párt építésének lenini-sztálini elvei vezetik. Forradalmi a bürzscáziával és államhatalmával szemben és idejében kizárja sorai közül az opportimistáJtat és ákulőkat (példák a párt történelméből: Bubnik, Jílek, Bo’.en. Szlánsz- ky). A párt tevékenysége során Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításaira támaszkodik. Következetesen alkalmazza a kritika és önkritika elvét, hiányosságait kiküszöböli és szüntelenül ápolja, erősíti kapcsolatait a pártonkívüli tömegekkel. A mi népünk már 1918-ban, az orosz munkásosztály példája szerint szocialista köztársaságot akart teremteni. Ez akkor “nem sikerült, mert élén nem állt forradalmi, párt, hanem a szociáldemokrácia, amelynek vezetősége elárulta a nép érdekét. A szociáldemokrácia becsapta népünket és lehetővé tette a burzsoáziának, hogy uralkodjék a kapita- Ksta Csehszlovákiában < A munkásosztály ezért 1921-ben létrehozta a maga pártját, a CsKP-t. amely a munkás- osztály élén harcolt a burzsoázia ellen, különösen 1929 óta, amikor a párt élére Gott- wald elvtárs került. A szO’Vjet kommunistáktól tanulva a CsKP népünk harcának élén állott a kizsákmányolók megdöntése elleni harcban és harcba mozgósította a fasizmus ellen. A fasiszta megszállás nehéz éveiben nem árulta el, hanem vezette a népet nemzeti szabadságáért az ellenséges betolakodókkal szemben folytatott harcában. A Szovjetunió győzelme a német fasizmus felett és hazánknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása lehetővé tetté pártunknak a népi demokratikus rendszer megteremtését. Gottwald elvtárs vezetésével visszaverte a reakció 1948-as februári tárnadását és szét-, verte a Szlánszky által vezetett kiterjedt államellenes összeesküvést. A Szovjetunió segítségével pártunk a szocializmust építi Csehszlovákiában. A CsKP irányt mutat államunk minden tevékenységének. ,,Fövezérkar“, amely szocializmusért horcoló népünk élén áll. 3. A marxizmus-Ieninizmtis ismerete lehetővé teszi a i>ártnak, hogy helyesen vezesse a - dolgozókat A CsKP 3izért tudja dolgozó népünket az osztályellenséggel szembeni harcra és a szocializmus építésére vezetni, mert harcában és munkájában forradalmi elméletet, a marx- izmus-leninizmus vezeti. Lenin elvtárs mondta: „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forra^lml gfyakorlat sem ... Az élcsapat feladatát csak az a párt tudja teljesíteni, amelyet a Ieghala<lóbb elmélet vezet.“ A párt ismeri a társadalom törvényeit és vezeti a gyakorlati munkában. Ez teszi lehetővé számára, hogy minden helyzetben tájékozódni tudjon, hogy felfogja a belső összefüggést a lezajló események körül, hogy meglássa az események fejlődését. A párt Így minden idöszakuan konkrét feladatokat tud tűzni dolgozóink elé. A tudományos szocializmus megalapítói Marx és Engels. Megvilágították az osztály- társadalom lényegét és rámutattak arra, hogy egyedül a proletariátus képes olyan társadalmi rendszert létrehozni, ahol megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása. Lenin és Sztálin továbbfejlesztették Marx és Engels tanítását, elméletileg átdolgozták és gyakorlatilag megvtűósították a szocialista forradalmat és a szocializmus építését. A marxizmus-Ieninizmus hatalmas gazdagítását jelenti Sztálin elvtárs új munkája is: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban,“ ahol megwiutatja a szocializmusból a kornmunizmus felé vezető Utat. Gottwald elvtárs mesterien tudja alkalmazni a marxi-lenini tanítást a mi viszonyainkra és rendszeresen rámutat a marxiz- mus-’eninizmus elsajátításának fontosságára népünk ^számára. Csak pártunk ellenségei igyekeznek aláásni dolgozóink marxi-lenini öntudatát. A Szlánszky vezette államejlenes összeesküvő központ fékezte a marxizmus- Ieninizmus terjesztését és főleg összekapcsolását a gyakorlattal. Kiforgatták a marxiz- mus-lenin'zmust, és különféle burzsoa-nacio- nalista nézeteket terjesztettek. (Nacionalizmus, kozmopplitizmus, yagy pedig a szocializmushoz vezető különleges útunkról szóló trockista elmélet Tito Jugoszláviája szerint.) A párt tagjai ideológiai színvonalának emelésére nagy gondot fordít, úgyszintén az összes dolgozók eszmei színvonalának emelésére is. A CsKP tagja köteles öntudatának emelésére törekedni és elsajátítani a marxizmus-Ieninizmus alapjait. A párt tagjai és velük együtt a fejlett CsISz-tagok is a pártiskolázás évében tanulnak. A marxizmus-Ieninizmus, a párt ideológiá- , Ja, a CsISz ideológiája is. A CsISz egyik ieg- föbb feladata a gyakorlattal összekötve a marxizmus-leninizmust bevinni az ifjúság legszélesebb tömegeibe. 3. A párt ereje a dolgozók tömegeivel való kapcsolatban van A CsKP nem vezethette volna a munkás- osztály milliónyi tagjait és az egész dolgozó népet a tömegekkel való szoros kapcsolat nélkül. A párt köteles gondosan meghallgatni a tömegek hangját és megértéssel kell viseltetni az általános problémák iránt. A párt köteles nemcsak tanítani, hanem, tanulni is a tömegektől. Sztálin elvtárs mondja a bolsevikokról; ....... Amíg fenntartják a kapcsolatot anyjukkal, a néppé', minden feltételük megv'an arra, hogy legyőzhe- tetlenek maraclnali.“ A munkásosztály egész sor szervezetet hoz létre, amely nélkül nem lehetséges a szocializmus építése. Nálunk ptt vannak pé'd ul a nemzeti bizottságok, szr.k,s.':ervezetek (ROH), az ifjúsági szervezet (CsISz) és mások. M'ndezek a szervezetek egyirány- ban dolgoznak, mert a munkásosztályt szolgálják. Kell azbnban lenni központi szervezetnek. amely megállapítja az áltr’lános vonalat, amelyen haladniok kell mindezeknek a szervezeteknek, s amelynek tapasztalatai és tekintélye van ahhoz, hogy ezeket a szervezeteket az irányvonal teljesítésére vezesse. Ezt az egységes szervezetet testesíti meg a párt. A párt a munkásosztály harci vezetésének az agya. A pártot minden tömegszervezet összeköti a munkásosztállyal. A párt, amelyben a dolgozó nép legdriválőbb tagjai vannak szervezve, a proletariátus osz- tálys.zorvezetének legmagasabb formája. A tömegszervezeteknek a párt által történő vezetései nem azt jelenti, hogy a párt diktál a többi szervezeteknek. A párt saját tagjait a tömegszervezetekbe küldi, akik ott példájukkal és meggyölsö munkájukkal azon igyekeznek, hogy a pártonkívüli szervezetek a maguk munkájában közeledjenek a párthoz \ és önkéntesen alárendeljék magukat politikai vezetésének és céljai megvalósítására törekedjenek. A CsISz-bc és a pártba befurakodott ellenségek akadályozták a párttal való kapcsolatot, hogy így a párttól s’szakitott CsISz ne teljesíthesse a párt által kitűzött feladatokat. Gottwald elvtárs kiadta a jelszót: ..Arccal a tömegek felé.“ Az áilamellenes összeesküvő központ arra törekedett, hogy aláássa a népnek a pártba vetett bizalmát. Diktétori módszereket alkalmaztalt és nem vették figyelembe az alulró; jövö hangokat. 4. A demokratikus centralizmus a pártépités főéivé. A CsKP a demokratikus centralizmus al.apján épül. A centralizmus azon alapszik, hogy a párt • összes politikai és szervezési munkája egy központból ered, a Közíponti Bizottságból, amelyet a pártkongresszus választ. A felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervek számára. A kisebbség alárendeli magát a többségnek. A centralizmus a párt vezetésében és építésében, a párt szervezettségének és harcképességének alapfeltétele. A centralizmus elvének betartása a pártfegyelem betartását, a kötelességekhez való öntudatos viszonyt s azt jelenti, hogy a párt határozatait feltétel nélkül teljesítjük. Az alsóbb szervek kötelesek rendszeresen tájékoztatni az felsőbb szerveket tevékenységükről. A pártonbelüli demokrácia azon alapszüc, hogíy a párt összes szerveit alulról a legfelsőbb szervekig választják és a felsőbb szervek tevékenységükről beszámolnak azoknak a szervezeteknek, amelyek választották. A demokratikus centralizmus Irövetkezetes alkalmazása a párt egységének és harcképeá- ) Bégének alapja, biztosítja a pártszervezetek I és az összes kommunistáit magas aktivi- ' tását. A pártonbelüli demokrácia biztosítja minden tagnak és jelöltnek, hogy érvényesíthesse mindazokat a jogokat, amelyeket a párt alapelvei meghatároznak. Ennek alapján lehetséges a kritika és az önkritika fejlesztése, a pártfegyelem ipegerösítése, amelynek, öntudatosnak és nem gépiesnek kell lennie A párt a pártonbelüli demokrácia elveinek alkalmazásával harcol az ellen az ellenséges törekvések ellen, hogy ellenséges elemek jussanak a pártba és a pártot belülről bomlasszáíc. A párt idejében le tudja leplezni az összes ellenségeket a maga soraiban, akik le akarnák téríteni forradalmi útjáról. így tettek azokkal az ellenséges ügynökökkel, akiket nemrégen Ítéltek el. S. A párttagok, Icötelességeiu és jogaik A párt tagjának lemu minden dolgozó ember számára legnagyobb megtiszteltetés. Sztálin elvtárs mondja: „Mi kommunisták, különös \'ágású emberek vagyunk. Mi nem közönséges anyagból vagyunk gyúr\a. Mi vagyunk azok akik a nagy proletár iiadve- zérnek, Lenin elvtársnak hadseregét alkotjuk. Nincs nagjobl» tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tiszi. tesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs.“ A párt tagja odaadóan szolgálja a munkásosztály ügyét és nem ijed meg semilyen akadálytól. A kommunista kell, hogy példát mutasson minden pártonkivülinek. A szovjet, komszomolisták és pártonkívüliek, akik a háborúban a legkeményebb harcba mentek, azt kérték, hogy párttagnak tekintsék őket. Nemzetünk legjobb fiai és lányai Sverma, Fucsik, Sinkule és a többi kommunisták ezrei pusztultak el az ellenséggel folytatott harcban abban a tudatban, hogy a párt célja, azaz a kapitalizmus megdöntése és a nép kormányának a létrehozása elérhető. Ifjúságunk számára a kommunista példaképe Gottwald elvtárs, aki a munkásosztályból jött, össze van forrva a néppel és az országgal, hü a Szovjetunióhoz és Lenin— Sztálin tapitásához, példásan dolgozik, szüntelenül tanul, becsületes, merész, bátor és megfontolt, őszinte kapcsolata van a Jnéppel, szerény (példákkal illrjsztrálni Gottwald elv- társ életéből). A párt megköveteli tagjaitól, hog:y őrködjék a párt tisztasága fölött és nap mint nap védje annak egységét, mint a párt hatalmasságának és aJtcióképességének legfőbb feltételét. A kommunistáknak harcolnlok kell az összes párthatározatok teljesítéséért. A pártban és egész életünkben a kritika és önkritika fejlesztése a hiányosságok legyőzéséhez vezető út. Ez a párttag egyik legfontosabb feladata. Különösen fontos gz alulról jövö kritika fejlesztése s ezzel minden hiányosság, hiba és egészségtelen jelenség elleni harc. (Beképzeltség, önteltség, a hií.nyosságok elnézése). A kritika elfojtása sinyos vétség A párt ellenségei igyekeztek elnyomni a kritikát és a néptöm egek szál es kezdeményezését s ezzel megfojtani a pártot. A kommunistának joga van bírálni a párt bármely! tagját,' funkcionáriusát és bizottsá-, gát a pártgyüléseken és aktívákon. Joga van személyesen jelen lenni akkor, amikor tevékenységéről vagy magaviseletéről tárgyalnak bármilyen esetben. Az új alapszabályzat még magasabbra emeli a párttagság jelentőségét. Az új alap- szabál.yzatban a párt céljai, a tagok kötelességei és jogai és a párt szervezeti felépítése van lefektetve. 6. Tfjiísügiink a pártnak és Gottwald elvtársnak köszöni boldog életét A CsKP harcolta ki összes dolgozóink számára a boldog és örömteli életet. Köztársaságunk ifjúságának minden előfeltétel adva van a fejlődésre. Mindezeket az előfeltételeket értékeinüiik kell és kell, hogy hálásak legyünk érte a pártnak és Gottwald elvtársnak. A CsISz-ben szervezett ifjúság pártunk első segítőtársa. A párt feladatai a mi feladataink is. A párt és a kormány határozatainak teljesítése elsőrendű feladatunk. Segítenünk kell a pártnak minden üzemben, falun és hivatalban a problémák megoldásában. A mi ifjúságunk a párt tartaléka is. A párt lehetővé teszi a legjobb munkás, földműves és értelmiségi CsISz-tagoknak. hogy a párt soraiba lépjenek be. A Szövete^ tagjai számára a legnagyobb dicsőség a CsKP tagjává lenni és nemzetünlc legfejlettebb tagjainak oldalte, Gottwald elvtárs oldalán hazánkban a szocializmus megvalósításáért harcolni. 7. A Szovjetunió Kommunista Pártja a CsKP nagy példaképe. Pártunk példaképe a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban az elnyomott ores? dolgozó nép élén a világon elsőnek döntötte meg a burzsoázia kormányát és létrehozta a munkásosztály kormányát, a proletariátus diktatúráját. A Szovjetunió Kommimista Pártja állott a szovjet nép élén a szocializmus építésének idöszeikában, a fasizmus elleni harcban és ma is vezeti a szovjet népet a komm.unizmus felépítése útján. ( A Szovjetunió Kommunista Pártja segít pártunknak a burzsoázia elleni harcban. Gottwald elvtárs szüntelenül hangsúlyozza, hogy Moszkvába járunk tanulni. A Szovjetunió Kommunista Pártja segítsége nélkül, Sztálin elvtárs segítsége nélkül nem lenne népi demokratikus köztársaságimk. Nagyjelentőségű világtörténelmi esemény volt a Szovjetunió Kommimista Pártja XDC. kongresszusa. Értékelte a párt tevékenységét az elmúlt ^ tizenhárom év alatt és kitűzte a szovjet népnek a további feladatokat a kommunizmusba való átmenet időszakában. A kongresszusnak azonban nagy jelentősége van a többi kőhimunista és mtinkáspártok .számára is. mert kitüzté számukra is a feladatokat, amelyek ebben az időszakban előtte állanak. Az új feladatok szükségessé tették a Szovjetunió Kommunista Pártja alapszabályzatának megváltoztatását. A kongresszus megmutatta, hogy a párt sorainak lenini egysége a győzelem döntő feltétele. Hangsúlyozta, főleg a párttagokra rótt fokozott feladatokat. Megköveteli tőlük a kritika és önkritika feltétlen alkalmazását, az állami és pártfegyelem betartását, az emberek helyes kiválasztását, a feladatok ellenőrzését, a marxi-lenini öntudat és a műveltség emelését. Mi mindnyájan kell, hogy Gottwald elvtárs szavai szerint haladjunk, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott: ,,Ma hozzátok jövünk tanulni, hogyan építjük fel a szocializmust és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusának eredményei, valamint Sztálin elvtárs alapvető müve „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ számunkra Is a tanulságok kimeríthetetlen kút- forrásává lesznek mindennapi munkánkban a szocialista rendszernek Csehszlovákiában való felépítéséért és megszilárdításáért folytatott mindennapi harcban a béke megőrzéséért vívott harcban.“ Irodalom propagandisták számára. Az SzKP(b)P története — befejezés. Malenkov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusán — a pártról szóló rész. Gottwald elvtárs beszámolója a CsKP országos konferenciáján. Csehszlovákia Kommimista Pártjának alap- szabályzata. A CsISz alapfokú politikai körei propagandistái számára rendezendő szemináriumok időbeosztása I. szeminárium; (1952. december 10—16.) A szeminúriiim időbeosztásának és munkamódszerének megtárgyalása % óra (Az olvasás eddigi tapasztalatai.) Előadás: „A párt és az ifjúsági szövetségek feladatai“ — 1. lecke: A OsKP hazánk vezető és irányító ereje 1-óra Vita és bezárás 1 óra II. szeminárium: (1953. január 1—7-ig.) A CsKP hazánk vezető és irányító ereje ^ 11/3 óra Vita az 1. lecke beszélgetéséről % óra Előadás: példaképünk a Komszomol 1 óra III. szeminárium: (1953. január 11—17.) Szemináriumi beszélgetés; Példaképünk a Komszomol tárg^ykörröl 1% óra Vita a 2. lecke beszélgeté.séröl % óra Előadás: A CsISz feladata a szocializmus építé.sében 1 óra IV. szeminárium: (195.3. február 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A CsISz feladata a szociaUznius építésében című tárgykörről 1% óra ’ Vita a 3. lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A Szovjetunió gj’özedelmes kommunistáinak példája szerint felépítjük hazánkban a szocializmust 4. lecke; A nemzetgazdaság további fellendülése a Szovjetunióban és nálunk 1 óra V. szeminárium; (1953. február 16- 22.) Szemináriumi beszélgetés: A nemzetgazdaság további fellendülése a Szovjelunióban , és nálunk című tárgykörről IV 2 óra Vita a 4, lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A kultúra további fellendülése és a szovjet társadalmi és államrend megszilárdulása 1 óra VI. szeminárium: (1953. március 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A kultúra továbl^ fellendülése és a szovjet társadalmi és államrend megszilárdulása című tárg^ykör- ről 114 óra Vita az 5. lecke beszélgetéséről Vz óra Előadás: A Szovjetunió a kommunizmust építi 1 óra Vn. szeminárium; (1953. március 15—21.) Szemináriumi beszélgetés; A Szovjetunió a kommunizmust épitj című tárgykörről 1% óra Vita a 6, lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A Szovjetunió a béketábor vezető ereje — 7. lecke: A világkapitalizmus rendszerének további gyengülése és a nemzetközi heljv-et kiéleződése 1 óra Vni. szeminárium: (1953, április 12—18.) j Szemináriumi beszélgetés; A vllág- kapitalizmiis rendszerének további gyengülése és a nemzetliözl helyzet kiéleződést; című tárgykörről Ili óra Vita a ? lecke beszélgetéséről H 6 a Előadás: A béke erőinek növi ked.''se élén a Szovjetunióval 1 óra IX. szeminárium: (1953. május 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A béke erőinek növekedése élén a Szovjetunióval című tárgykörről lH ór.'i Vita a 8. lecke beszcigetcsáröl lí 6ia Módszertani előadás és vita: Hogy hajtsuk végre a zárébeszél- getésekel és a líör munkájának kiértékeiését % ón ■A szeminárii-rnok mt::-;kájának záró értékelése 1 óra összesen, 27 óra
