Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-14 / 2. szám
Í953 január 14 tniFitsic M. á. íl¥SEKRASZO¥ 75 éve hunyt el az orosz költészet ejfyjk halhatatlan alakja, a demokratikus jogok harcosa, az évszázadokon át kegyetlenül elnyomott és kizsákmányolt orosz muzsik barátf- ja, életének, promblémáinak ismerője és az orosz föld nagy szerelmese, Nyekraszov. Kora ifjúságát apja birtokán töltötte, a jaroszlavl kormányzóságban. Naphosszat beszélgetett a jobbágyokkal, a Volgái halászokkal. Házuk ott állt vlagyimirovl országút mellett, amelyen naponta hajtottak Szibériába száműzötteket. A Volgái hajóvontatók jaját, panaszát sem tudta soha elfelejteni. így emlékezik rá vissza; Putottam a part fövényén A vontató nép lerogyott, Hoztak egiy üstöt a hajó Fedélzetéről és nyomott Panasszal folyt köztük a szó. Nyizsnijbe mikor juthatunk? Szól egyik. — Ilja napra tán Ott leszünk. Ha jól vontatunk. Másik reke<lten kap szaván. Mordul: Eh Isten verje meg! Ha begyógyulna vállamon A seb, húznám a kötelet. Mint egy medve, de mondhatom, Hagy még jobb volna a halál. Apja katonai akadémiára küldte, de ö egyetemre vágyott, költö akart lenni. Apja megvont tőle minden anyagi támogatást. Rettenetes nyomorban élt. Kisebb folyóiratoknak • írogatott vereseket, elbeszéléseket. • Korrektúrát javított, kupiét Irt a színészeknek, vagy öt kopekért, egy ‘darab kenyérért levelet, kérvényt írt a parasztoknak. Nemsokkal halála előtt Így emlékezik vissza: „Három egész évig nap mint nap éhes voltam. Ésszel fel nem foghatott mennyit dolgoztam.“ 19 éves korábaai jelenik meg első veraeskötete. Ezekkel az ifjúkori ■ versekkel még nem tudta magára vonni a figyelmet, mert hiányzott belőlük az eredetiség, de Itt-ott már feltűnik ©gy-egy nyekraszovi vonás. Rövidesen pi®&i®m6rkedik Bjelln- szkijjel, a nagy orosz forradalmi de- mo.kratával, aki hozzá hasonló nehéz körülmények között élt. „A Bje- llnszkijjel való találkozás mentett meg engem“ — mondta a nagy kölJCase-ámhan 1821-1878 tő. Rengeteget tanul BJelinszkijtöl és a forradalmi demokrácia oldalára áll. Tehetségével, minden tudásával* a dolgozók érdekeiért harcol, a szabadság kivívásáért dolgozik. Szerkesztője lesz a Kortárs clmü folyóiratnak, amely köré a legtehetségesebb haladó írók csoportosultak (Gercen, Tolsztoj. Goncsa- roy stb). Uj olvasók nőnek, akik a népben látják a felszabadító harc tömegbázisát és ennek az új generációnak Nyekraszov lesz költöl vezére. Bjellnszkij halála után Csernyi- sevszklj és Dobroljubov még nagyobb hatással vannak - a ^ költődre, mint nagy elődjük. Együtt szerkesztik a Kortársat, amelyet haladó tendenciája miatt e.gyre jobban szorongat a forradalmi mozgalmak erősödésétől rettegő cenzúra. íNyekraszov a mindenható Muravjovot dic,söítö szónoklattal próbálta megmenteni a Kortársat, de sikertcinül. A szónoklat miatt sokan elfordultak tőle és a lapot is betiltották. Lenin elvtárs így értékelte ki Nyekraszov lépését: „Nyekraszov gyenge volt, ingadozott Csemisevszldj és a liberálisok között, de egész rokonszenve Cser- nísevsz-klj oldalán volt. Nyekraszov. éppen személyszerinti gyengesége folytán a liberális meghunyászkódás bűnébe esett, de megbánta és njil- vánosan vezekelt érte.“ Lenin elvtárs nyilván Nyekraszov alábbi soraira gondolt: De édes is legeltetnem szemem Hasam áldott rögén! De szép a végtelen ringy -• j ^ a fv r-y /~\-w j /özdefcew NYEKRASZOV A dús kalász-sörény! n „ , .. VERSEIBŐL: De keserű lesz szajam hirtelen, Ha kenyérből harap! ★ ★ ★ „Rabok verítékétől nő a szem" Nem megy le a falat,.. 1855, Én lantom el nem árultam. De hajh. Midőn könyörtelen rémítette sorsom, egyszer Hamis hangot fogott kezem a húrokon... A Kortárs betiltása után Nyekraszov nemsokára új folyóiratot indít Hazai Emlékiratok címmel, de ennek megközelítőleg sem volt olyan jelentősége, hatása, mint elődjének. Ekkor Nyekraszov már súlyos beteg. Nyekraszov a Puskin és Lermontov által megkezdett forradalmi úton haladt és az ö .költészetüket fejlesztette tovább. Sokat tanult a népköltészettől. Olyan hangon tudott énekelni, lázadni, hogy a szovjet kor.szak legtehetségesebb költöi is sokat tanulták és tanulnak ver- .seiböl. Lenin és Sztálin elvtárs műveiben nem egyszer,' találkozunk Nyekraszov egy-egy nagyon találó sorával. Nyekraszov előre látta azt, hogy az orosz nép nagy' és hatalmas lesz, akire csodálkozva fog tekinteni a világ. Te, Jd szegény is vagy — ó, be dúsgazdag vagy! Te, ki erőtlen vagy — Ó, be hatalmas vagy — An.yúnk — Oroszhon Megálmodta, hogy egyszer olyan erős lesz, hogy nem lesz a világnak olyan ereje, mely képes mégegyszer rabságba dönteni: Nem költötték — fölkelt, Nem hívták — előjött,. Szemenkint gyűjtötte S terrmé.se heggyé nőtt. Hada hu feltámad —. Megszámlálhatatlan! Ereje — ttcélfal Áthatolhatatlan! Valóraváltak a nagy költö álmai. A Volga partján már más idők járnak. A legelnyomottabb népből a világ legszabadabb népe lett, amely a föld valamennyi emberének boldo,gBágcrt, szabadságot akar. A szovjet nép olyan, amilyennek Nye«^ Uraszov ismerte hazája népét: Babsúgbíin/Megváltott . S szabad/ j te lelked. Aranyból, aranyból V^an szive népednek. P. Szűcs Béla, Ahány év, mind erőimet apasztja. Vérem kihűl, elmém is kihagy ,.. Szülőhazám, vár már sírom harasztja S nem érem meg szaliadságodat! / Egy vágyam van a halál előtt még: Hogy te jó úton járj s boldogulj S munkája közt a szántóvető nép Derűs tájat szemléljen otthonul. Hogy hazája tágas terein majd Üj dalt vigyen fülébe a szél, (Melyből nem hall izzó bánatot, jajt S nem vegyül belé se könny, se vér. . 1861. Néhány egyszerű szó az értéktörvényről Elméleti segítség Sztálin elvtárs tanulmányához y Harroljunk az alkoholizmus ellen Hozzászólás a „Harcoljunk az alkoholizmus ellen“ című vitához A CsISz imelyi helyi szervezetének vezetősége gyengén működik. Nem Is csoda, .hiszen a vezetőségbe olyan egyén is bekerült, aki szabad idejét nem a fiatalok közt, nem a szocializmus építői közt tölti, hanem a falu füstös kocsmájában. ahol a méregerős pálinkát, — ifjúságunk és minden ember ellenségét, — issza. Eszébe sem jut, hogy mint vezetőségi tag, gyűlésre vagy a fiatalok közé járjon. Nem tartja kötelességének a tagokat eg.ybehívni, beszélgetni velük, nevelni őket. De hiszen hogyan nevelhet olyan ember, aki az alkoholizmusnak él, pénzét a kocsmába hordja és mit sem - törődik a fiatalokkal ? Hn CsISz-vezetöségbe Ilyen emberek kerülnek be, akkor a csoport munkája rosszabbodik. A csoport gyűlésein több elvtárs a vitafelszólalásokban azzal áll elő, hogy kilép a CsISz-böl, mert kor- hely vezetők között nem érzi jól magát. A CsISz-vezetösége nem gondoskodik a kultúrterem felépítéséről,, eszébe sem jut, hogy az íAielyi Ifjúságnak olyan termet adjon, amelyben, a szocialista kultúrát terjeszthetné falunkban. Az imelyi ifjúság tanulni akar. Ehhez azonban nem nyújt kellő segítséget a C.sTSz-vezetöség. Nem gondoskodik rendszeresen könyvekről, nem gondoskodik arról, hogy a fiatalok ne a ponj’varegényeket, hanem nevelő, újabb nemes tettekre, hivó. haladó könyveket olvassanak. /íme így néz ki az a CsISz-szervezet, ahol az elnök az alkoholizmus embere. Fiatalok! CsISz-tagok! Hathatósan harcoljunk az alkoholizmus ellen. Ne engedjük, hogy az iszákosság beférközzön becsületes, józan helyi csoportjainkba. Kritizáljuk az Iszákos tagokat, szoktassuk le őket a pálinkáról. Az iszákosság még senkit sem vezetett jó útra. Verekedés, veszekedés, börtön, sőt akasztó- fa -- ezt eredményezi az alkoholizmus. CsISz-tagok! Tj legyetek azok, akik a többi ifjús.ágot is leszoktatjátok az .jivászatról“. El kell érnünk azt, hogy minden CsISz-tag egyenesen ellensége legyen az alkoholizmusnak. Ha ezt elértük, további .utat tettünk a szocializmus felé. Az imelyi CsISz-szei-vezet titkára. Felhívjuk a CsISz-tagok és funkcioiiáriuNUk figyelmét a lapunkban folyó „Harc az alkoholizmus ellen“ e. vitára. Kérjük a CsISz tagjait és funkcionáriusait, hogy minél töb. bpn szóljanak hozzá elihez a vitához: mondják el vé- I leményüket a* Iszákosság- ról és mutassanak rá azokra a károkra, amelyeket az alkoholizmus okoz szerve- zetUnk\ életében és a ter- nielőmunkában. A vita tanulságait a szerkesztőség egy hosszabb cikkben össze fogja foglalni. Szerkesztőség. Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" — című zseniális müvében néhány olyan kérdésre ad választ, amelyeknek eszmei tiisztá- zása döntö jelentőségű a szocia- lizmjua építésének útján haladó minden állam számára és e tételek mély és alkalmazó tanulmányozása elősegíti fejlődésünket. Sztálin elvtárs nemrégiben megjelent nagy müvének első ré.szében válaszol arra a kérdésre, vájjon a szocialista társadalmi rendben Is megvan-e és érezteti-e hatását az értéktörvény, — így' felelt: Ott, ahol van áru és árutermelés, szükségszerűen van értéktÖTVény is. A politikai gazdaságtan igy tanít bennünket: Az árucserében, az áruk, értékük, _ vagyis előállításukhoz társadalmilag szükséges munkaidő arányában — cserélődnek. A cserének az a törvénye: az ér. téktörvény. Az áru — így szoktuk mondani — hasznos dolog, használati cikk, amely valami emberi szükségletet elégít ki és csere útján kerül a fogyasztóhoz, Tehát ezek .szerint nem minden használati cikk áru. Vagyis az olyan hasznos dolgok, amelyek a termelő saját szükségletét szolgálják és csak saját maga számára gyártja, nem áruk. Áru ebből abban a pillanatban lesz, ha a termelőtől csere útján vagy pénz közbejöttével elkerül a fogyasztóhoz. Vegyünk csak egy példát. Egy csizmadia elkészít egy remekbeszabott csizmát. Ha ezt a c.sizmát saját szükségletére készítette, akkor ez csak használati cikk, de nem áru. Áru akkor lesz belőle ha piacra jut és a fogyasztóhoz kerül, aki megfizeti annak értékét. Ez az é^ték csereérték, mert kezdetben, — az árutermelés és az áruforgalom kezdetén az egyes termékeket a beléjük fektetett társadalmilag szükséges munkaidő alapján egymáshoz vi.szonyItották, vagyis megállapítottak egy kulcsot, hogy mit, miért cserélnék el. Ha ismét a csizma példáját vesszük elő, akkor á csizma csereértéke azonos, mondjuk négy mázsa búza, vagy egy mázsa cukor, vagy három méter szövet stb. értékével. Ez a csereérték nem aszerint alakult ki, hogy az a bizonyos áru milyen hasznos az ember számára, hanem aszerint, hogy mekkora volt a belefektetett emberi munka. Hogy ezt a kérdést is világos,abban lássuk, említsük meg a kenyér és a gyémánt példáját. A kenyér az ember szempontjából feltétlenül hasznosabb, mint a gyémánt, mégis lehetetlen összehasonlítani a kenyér és a gyémánt csereértékét. Itt mindjárt megemlíthetjük, hogyan vált á csere egyeinértékévé az arany és később a pénz. Az aranyban aránylag kis mennyiségben sok nagyértékü emberi munka sűrűsödik össze és ezért az arany értéke Igen nagy. Látjuk tehát, hogy az áru értékének döntö meghatározója az előállításhoz társodalmttlag szükséges munka. Miért mondjuk azt, hogy társadalmilag szükséges munkaidő? Azért, mert egyrészt az árutermékek elkészítéséhez sokfajta munka szükséges, másrészt különböző körülmények között más a munkatermelékenysége és a társadalmilag szükséges munkaidő, a gyártás- hoz^szükséges munkaidő átlagát jelenti. Mármost felvetődhetik az a kérdés is, hogy hogyan foi-dulhat elő a piacon az értékek ingadozása, ha az áru értékét a társadalmilag; szükséges munkaidő szabja meg? Vájjon nem a kereslet és kínálat törvénye és ne»n az értéktörvény szabályozza-e az áruk értékét? Nem, nem a kereslet és kínálat szabályozza. Ez befolyással lehet átmenetileg a piacon megjelenő áruk á.rára, azonban az ingadozás mindig' az értéktörvény megszabta ár körül mozog. Közismert például a kapitalista piacon a gyümölcs vagy más idénytermékek árának ingadozása. A kofák a gyümölcs árát ahhoz viszonyítják, hogy azon a napon túl sok-e, vagy ellenkezőleg, kevés-e a gyümölcs, nem kényszerülnek-e visszavinni és Így kitenni a romlás veszélyének. De akárhogyan is ingadozik a gj’ümölcs piaci ára, ez mindig a gyümölcsnek az értéktörvény által megszabott tényleges értéke körül mozog. Az . ^ értéktönfény még ilyen körülmények között is az árucsere alapja marad. Miért mondjuk mi, hogy árucsere. amikor már réges-régen az áruk között a közvetítő szerepet a pénz játssza. Azért mondtjuk, mert a pénz maga is áru, mert a pénz ’értéke mögött is - ott áll az emberi munka és a pénz az általános egyen- érték szerepét tölti be. Még egy kérdést világítsunk meg annak kapcsán, hogy Sztálin elv- társ az értéktörvónynek a szocialista gazdasági rendszerben megnyilvánuló hatásáról beszél. Milyen hatás.sal van az értéktörvény a kapitalista gazdaság^ rendszerre? Először is szabályozza a termelést. Tudjuk azt, hogy a töke oda vándorol, ahol nagyobb haszonra számít. A tökének mindegy, hogy mit gyárt, a fontos az, hogy biztosítva legyen a lehető legmagasabb profit. Tegyük fel, hogy'a piacon nagy a bútor kereslete. Tehát a töke elkezd bútort gyártani. Igen ám, de sokat termel és lassan fölborítja a kereslet ég a kínálat egyensúlyét. Ezért a bútor ára valamivel csökken. Amikor a bútor ára c.sökken, a töke abbahagyja a gyártást éa elvándorol oda, ahol jobban tudja biztosítani a profitot. Ugyanakkor azonban, mivel kisjibb a bútorgyártás, a bútor ára — a kereset és a kínálat egyensúlyba kerülése folytán — ismét emelkedik, ismét érdemes lesz bútort gyártani. És kezdődik ismét elölről a cirkusz. Látjuk tehát, hogy az értéktörvény az emberek háta mögött és azoktól függetlenül, hogyan szabályozza a kapitalista társadalom' árutermelését. Másodszor az értéktörvény hatás-, sal van a termelők tagozódására, osztályozza a termelőket. Például egy asztal gyártásához tái'sadalmllag szükséges munkaidő 10 óra. Ugyanakkor adva van egy minden technikai vívmánnyal felszerelt asztalosmühely, ahol 5 óra alatt megcsinálják ugyanazt. É.s hogy vegyük a harmadik esetet is, van egy asztalos, aki bár jól dolgozik, de nehézkesebben, mint a többi és az asztalt csak 15 óra alatt tudja elkésziteni. Ez a mester tönkremegy, míg a másik, aki 5 óra alatt gyártja az asztalt, külön profitot (extraprofitot) vág zsebre és egyre növeli gazdagságát. így történt a cipőgyártással is a burzsoa — Csehszlovákiában. Batyáék zseb-. revágták az extraprofitót, a cipészek tönkrementek. Látjuk tehát, hogy az értéktörvény a kapitalista társadalomban kiélezni az ellentéteket. megosztja a termelőket, gazdagabbá teszi a gazdagokat és szegényebbé a szegényeket. És végül harmadszor: Az érték- törvény a technika fejlesztésére hajtja a kapitalistákat. Láttuk azt az előbbi példából hogy hogyan keletkezik az extea- profit. Ha a tőkés a társadalmi átlagnál olcsóbbam tud termelni, külön hasznot vág z-sebre és ez arra készteti, hogy mindig újabb technikai berendezéseket alkalmazzon, hogy így növelhesse hasznát. Ez természetesen lépcsőzetes dolog, mórt csak addig tart, mig a mísüi kapitalista Is be nem állítja ug- an- azokat a gépeket. Ekkor a külön- proflt megszűnik, viszont a kapUa- llsta tovább spekulál, hogyan szerezhetné meg ismét. Látjuk tehát, hogy a kapitalista piac atyauristene az értéktörvény. A szocialista gazdasági rendben is fennáll az értéktörvény. AMnban, mint ahogyan erre Sztálin elvtárs tanulmányába tanít bennünket, már nem az értéktörvény uralkodik az embereken, hanem fordítva, az emberek felhasználják az érték törvényt a szocialista társadalmi rendben szolgálatukba állítják azt és segítségével biztosítják a tömegek életszinvonalánaií állandó emelését. Horváth Lászfó.