Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-18 / 11. szám

Gottwald i^úsága nem áll meg a szocializmus útján ★ ★ ★ Fogadom a pártnak! Tavaly júliusban, mi, a legjobb pionírok Csehországban üdültünk. Kö­zösen elhatároztuk, hogy felmegyürik a Várba, meglátogatjuk GottwaJd elvtársat. Ez 1952 július 26-án történt. Egész éjjel nem aludtunk, öriU- ütnk a látogatásnak, állandóan csak róla beszéltünk. Nagyon örültünk annak, hogy most megláthatjuk kedves arcát, hogy megsímogat bennün­ket. Mesél majd mrmkájáról és ml tanulmányi eredményünkről akartunk beszámolni. Tervünk nem sikerült, fontos munkája volt, de mindég re­méltem. hogy meglátom öt, s valamelyik május elsején virágcsokrot adok át neki. Nem volt szerencsém. Már sohasem adhatom át a virágcsokrot. Ma ugyanúgy folyt a tanítás mint máskor, a szömsdi valóságot csalt délután tudtam meg. Szívem több napon át szomorú volt, ez a szomo­rúság most erősödött, meghalt Sztálin elvtárs és néhány napra rá Gott- wald elvtárs, akik nagyon szerették a pionírokat. Már nincsenek köz­tünk. De mi nem fogunk ingadozni a tanulásban ezekben a nehéz percek­ben sem, hiszen Gottwald elvtárs arra tanított bennünket, hogy legjobb tanulók legyünk. Csapatom pionírjai Reindlová, Kunová, Támová és má­sok úgy fognak tanulni, és én ebbe segítem őket. hogy egyetlen négye, síik, vagy hármasuk nem lesz. Még szilárdabban vesszük kezünkbe a tol­lat és a könyveket tanulunk Gottwald elvtárs müvéből. Állandóan ki- tüntetésre méltóan fogunk tanulni. Ezt fogadjuk a pártnak. Gottwald elv­társ örökké élni fog pionírjaink szívében. Jablonicky Anna, Bernolákovo. Nem térek le a gottwaldi útról Oi iFiúsáe 1953 március 18. Sokáig nem tudtam szóhoz jutni, amikor értesültem szeretett Kle- raent Gottwald elvtársunk haláláról. Szívem nehéz volt. Eszembejutott mindaz, amit Gottwald elvtárs ne­künk bányászoknak adott, gondos, kodott rólunk, s nagy figyelmet szentelt főként nekünk fiataloknak. Sohasem felejtem el azt, hogy éppen Gottwald elvtárs volt az, aki életem és minden fiatal és öreg bányász életét szebbé tette, aki hivatásunkat a legbecsületesebb helyre emelte. Mindez arra kötelez engem, hogy sokkal jobban dolgozzam mint ed- dig. Klement Gottwald elvfárs bátran vezetett bennünket az új örömteli társadalom építésében. Fogadom, hogy hűen haladok azon az úton, amelyet ő jelölt ki számunkra és amelyet egész életén keresztül elő készített. Szmolec István, rudnói bányász Esküszünk, hogy teljesítjük Gottwald elvtárs üzenetét Még nem hegedt be fájdalmas sebünk, amikor újra itt a másik fájdalmas eset. Gottwald elvtárs halála fájdalommal é.s mély gyász- szál tölti el szívünket. Meghalt a legjobban szeretett ember, az elméleti harcos, a ta­nácsadó, az első munkás és a szo­cialista haza szervezője, az ifjúság legjobb barátja — Gottwald elvtárs. Ittbagyott bennünket. De műve mint világító fáklya marad fenn nemze­teink történetében. Példaképünk marad a kommunista, a szebb és boldogabb jövőért folytatott harcban. A fiatal és felnőttek szi­vében egyaránt a megkezdett utunlí megingathatatlan harcosának örök példaképe marad. Gottwald elvtárs köztünk van' — örökké élő példa­képül szolgál Gottwald elvtárs mun kássága, aki életét a dolgozó népünk jogaiért és érdekeiért folytatott harcnak szentelte. Népünk legnagyobb barátjáról és tanítójáról szóló halálhír mindnyá­junkra mélyen hatott, de főként ifjúságunkra, amely Gottwald elv­társban legnagyobb barátját, tani- tóját nevelőjét és gondos apját vesztette el. Nagy csapás ez ránk nézve. De nem leszünk kishitHlek. Fordítva. Ezen a napon még jobban felzárkózunk Csehszlovákia Kom­munista Pártja és Központi Bizott­sága köré. Esküszünk, hogy Gott­wald elvtárs üzenetét a legnagyobb áldozatok árán is, de teljesítjük! Esküszünk, hogy senki közülünk nem fog takarékoskodni erőjével, amikor a szocializmus felépítéséről van szó! Esküszünk, hogy a szovjet komszomolisták pfldája szerint Le­nin—Sztálin zászlaja alatt tántorit- hatatlanul haladunk előre a haladó emberiség legszebb álma felé, a k<3- munizmushoz! Esküszünk, hogy Gottwald elvtárs üzenetét teljesít, jük. M. ChmePová a pozsonyi XXI. nemzeti iskola pionírcsapatjának vezetője Fogadom! r Nagy bánat fogott el bennünket, amikor meghallgattuk elnökünkről és pártunk vezéréről szóló halálhírt. Kinek ne fájna a szíve Gottwald elvtárs elvesztésén? Ö harcolta ki nekünk a boldogságot, a szabad mun. kára való lehetőséget. Megmutatta azt az utat, amelyen haladnunk kell, ha a szodalizmust ki akarjuk építeni hazánkban. Fogadom Gottwald elvtárs emlékére, hogy kétszeres akarattal látok hozzá felajánlásom teljesítéséhez amelyet a gottwaldi ötéves terv építkezésein tettem — ez év március harmincadikáig teljesítem a második gottwaldi ötéves terv első évét. Kubcsofe Uouat Kovoszmalt Eetiíalka. Marx, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom megteremtője HETVEN EVE, hogy Marx Károly (1818-1883), az emberiség egyik legnagyobb géniusza meghalt. A világ dolgozói, a haladó emberiség mélységes hálával és kegyelettel hajtja meg lobogóját annak a fér­fiúnak az emléke előtt, aki megte­remtette a munkások, a dolgozók felszabadításáról szóló tudományt s a hősi nemzetközi muniiásosztály első nagy vezére volt. A mmikás. osztály, amelynek a kizsákmányg- lásétól mentes, osztálynélküli tár­sadalom létrehozásával az emberiség legnagyobb történelmi feladatát kell megoldania, megteremtette a világ- történelem legnagyobb személyisé­geit, előbb Marxot és Engelst, majd a mi korunkban Lenint és Sztálint. Több mint száz éve annak, hogy a fiatal Marx felismerte a munkás- osztály világtörténelmi feladatát, azt, hogy megdöntse a kapitaüz- must és önmagát felszabadítva egy- szersniindenkorra felszabadítsa az emberiséget. Ez Marx tanitásában — mondotta Lenin — a legfonto. sabb. Marx minden idők legnagyobb te­oretikusa köz^é tartozik. Megterem­tette a dialektikus materializmus egyedül tudományos filozófiáját, kidolgozta a történelmi materializ­must, amely — Sztálin szavaival,,— »a dialektikus miaiterializmus téte­leinek kiterjesztése a társadalmi élet tanulmányozására.« Megalkotta monumentális müvét a »Töké«-t. Marx rendkívüli elméleti teljesítmé­nye --- általánosan megfogalmazva az volt, hogy behatolt a társadalmi élet anyagi feltételeinek lényegébe, ezekből vezette le a társadalom előtt álló feladatokat és a feladatok meg­oldásénak eszközeit. MARX KIMUTATTA, hogy az emberek cselekedoteinek eszmei in­dítékait és az emberek összeütkö­zéseit a társadalom termelési viszo­nyaiban elfoglalt különböző osztály- helyzetük határozza meg, a társa­dalom termelési viszonyait pedig tennelöex’öinek fejlődési fokától függnek. Ezel megmutatta a törté­nelem valódi szereplőit, az osztá­lyokat és tömegeket. A proletari­átust — állapította meg Marx — a tőkés termelési viszonyokban el­foglalt helyzete és az ebből a hely­zetből eredő elnyomorodás kénysze­ríti a burzsoa társadalom forradal­mi megdöntésére. A forradalom maga gondoskodik arról, hogy a pro­letariátus képessé váljék az új tár­sadalom felépítésére, mert megneveli az oszíályöntudatot, mag'as fokára emeli a munkástömegeket s>Tizenöt, húsz, ötven év polgárháboniján és népháborúján kell áthaladnotok — írta Marx a munkásokhoz — nem­csak azért, hogy megváltoztassátok a viszonyokat, hanem azért is, hogy önmagatokat, megváltoztassátok és képessé váljatok a politikai ura- lomi-a.« Marx a materializmust az elmélet területéről kiterjesztette a gy2ikor- lati tevékenység területére is. A tudomány — mondotta Engels Marx sírjánál tartott beszédében — »Miarx számára a történelmet moz- gotő. forradalmi erő »és ö maga« mindenekelőtt forradalmár volt. Iga­zi élethivatása az volt, hogy így vagy amúgy közreműködjék a tőkés társadalom és az általa alko. tott állami berendezések megdön. tésén, hogy közreműködjék a modern proletariátus felszabadításán, ame­lyet először ö ébresztett helyzete és szükségletei tudatára, annak tuda­tára, hogy mik felszabadításának feltételei. A harc volt az eleme.« Lenin Marxot nemcsak a kiasz- szikus német filozófia, a klasszikus angol politikai gazdaságtan és a francia szocializmus — hanem egy­úttal a francia forralami tanok foly­tatójának és zseniális betetözöjének tekintette. Marx a francia forradal­mi tanokat a osztályharc-elmélet legfontosabb részében, a proletár, diktatúráról szóló tanításban fej­lessze tovább. Kimutatta, hogy a forradalmi munkásosztály csak ak- kor arathat győzelmet, ha széjjel- törí a bui-zsoa államgépezetet és felállítja a felfegyverzett proletár­tömegek diktatúráját. Marx már a Kommunista Kiáltványban kifejtette a proletárdiktatúra, »az uralkodó osztállyá szerveszkedett proletár!. átus« gondolatát. A kővetkező év­tizedekben, amelynek során a mun­kásmozgalom tapasztalatai egyre gazdagodnak, mind konkrétabb for­mába öntötte a proletáx’diktatúráról szóló tanítását, amelyet, Weydeme- yerhez intézett hires levele szerint, maga is elmélete legjelentősebb ré- szei közé sorolt. Éppen, mert mjndenekelött forra­dalmár volt, Marx közvetlenül a forradalxni gyakorlat szolgálatába állította hatalmas elméleti munkás­ságát. A »Töke«, Max'xixak ez a íö müve is szigox'úan tudományos jel­lege mellett közvetlenül a munkás- osztály hax-ci céljait szolgálta. A »Töke« végső célja — Ix’ja Marx — nexn egyéb, i lint a' modexTi társa­dalom gazdaság:! mozgási törvényé­nek feltái’ása,« — annak bebizonyí­tása, hogy a kapitalizmus, a benne müködö objektív törvényeknél, e »vasszükségszerüséggel ható és ke- resztültörö tendenciáknál« fogva, pusztulása felé halad és elkerülhe­tetlenül át fogja adni helyét a szo­cializmusnak. Marx roppant tény­anyagra támaszkodva bebizonyítja, hogy »vasszükségszerüséggel« eljön az idő, amikor »ütött a tőkés ma­gántulajdon végórája« és »a kisa­játítókat kisajátítják«. Ezzei meg­teremtette azt a gránitszüárd elmé­leti alapot, amelyen a munkásosztály harcosai a legválságosabb körülmé­nyek között is a végső győzelem biztos tudatában vethették meg lá­bukat. MARX NEM ÉRTE BE AZZAL, hogy az elmélet fénysugarával meg- viláigitotba a gyakorlati munkás- mozgaloixi útját. Ö maga állott a munkásosztály élére, hogy elöx-e vezesse a felszabaduhxsért vívott küzdelemben. Az állandó és legszo­rosabb kapcsolat a munkásmozga­lom gyakox'latával — feltétele is volt annak, hogy kidolgozhassa a tudományos szocializmust, amely Lenin szavaival szólva »a nxunkás- mozgalom elmélete és programja.« Marx már 1844-ben érintkezésbe lépett az illegális német és francia mxmkásszervezetekkel Párizsban és megkezdte körükben a szocialista agitációs és px’opaganda munkát. 1846-ban Brüsszelben megalapította a »Kommunista Levelező Bizottsá­got«, amelyben a nemzetközi mun­kásosztály első »hivatásos forradal­márjai egyesültek, 1847-hen pedig megalkxilt Marx vezetésével a »Kommunisták Szövetsége« az első — illegálisan müködö —^nemzetközi kommunista párt, amelynek célja — szabályzata első pontja szexánt — »a burzsoázia megdöntése, a proletaxiátus uralma az osztály- ellentéten alapuló régi burzsoá tár­sadalom megsemmisítése és új, osz­tály és magántulajdon nélküli tár­sadalom alapítása.« 1848 elején jelent meg »A Kommunista Párt Kiáltványa«, ez a világtörténelmi jelentőségű muixka, amely új kor­szakot nyitott meg a pxvxletaríátus felszabaditási harcában. A xnai-xizmus 1848-1849-ben járta ki először a foi^dalmi harcok isko­láját. Marx éis a kommimisták a polgári demokratikus forradalom motorjának előrehajitó feladatát igyekeztek betölteixl. Németország­ban Marx érdieklödéise és figyelme az osztályok mozgásának a politi­kai és a fegyveres hairnak rxxinden részletére kiterjedt. Felülmxxlhatat. ionul szenvedélyes, ugyanakkor tu. dományos pontos elemzést axló cikk­sorozatot szentelt a francia munkás- osztály nagy júniusi felkelésének, foglalkozott a magyar szabadság- harccal s annak nemzetközi hatá­saival, a lengyel kérdéssel — s újra meg újra nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kátyúba jutó burzso­ázia által elánxlt német forradalmat előrelendítse. A forradalom vihará. ban Marx zseniális politikai előre, látásról, nagyszerű agitációs erőről és szervező képességről tett tanú­ságot. AZ I. INTERNACIONALE KOR- SZAKAT a párizsi kommün zárta le, amelynek Marx tanácsaival és útmutatásaival sietett seg:ítségére. A nemzetközi munkásos2!tály vezére lángoló szavakkal dicsőítette az »eget ostromló« proletariátust és örökre a történelem szégyenpadjá. ra szegezte a párizsi kommün gyá­va hóhériait. Marx mutatta meg a kommün történelmi jelentőségét, amikor megállapította, hogy a kom­mün az első proletárhatalom, a proletárdiktatúra megvalósulása volt. A kommün bukása és az I. inter, nacionálé feloszlása után a munkás- mozgalmak új korszaka kezdődött. Az egyes nemzeti államok keretében szocialista munkás tömegpártok jöt tok létre. E pártok fejlődését is Jlax-x és Engels irányították a Pro­gramm, a szervezet, a taktika kér­déseiben adott útmutatásaikkal, Mai-x eközben két fronton harcolt, az egyik oldalon a jobboldali opportu. nizmus. a másikon a baloldali frá­zisok ázektás irányzata ellen, s xxgyanakkor azok ellen is. akik bé- külékenyek voltak, egyik vagy má­sik elhajlással szemben. Ebből az időből származik az Egyesült Németországi Szocialista Munkáspárt gothai Programmjáxxak kritikája is, amelyben Marx, Lenin szavai szerint, egész forradalmi tanításának végső következtetését mondja ki: „A kapitalista és a kom. .munista társadalom között van egy időszak, amelyben az első for- x-adalmi úton a másodikká alakul át. Ennek megfelel egy politikai átme­neti időszak is, amelynek az állaxxia nem lehet egyéb, mint a proletari­átus forradalmi diktatúrája.« E müvében fejti ki Max-x a szociaista társadalom és a kommunista tár­sadalom közötti különbségeket is. Marx xxtmufcatásai a kommunista társadalom jellegére vonatkozóan zseniálisan tovább fejlesztette és gazdagította Sztálin elvtárs: >A szocializmxxs gazdasági problémái a Szovjetunióban« című munkájában, amelyben kidolgozta a kommuniz­musba való átmenet feltételeit. A XIX. SZAZAD VEGÉN, amikor Marx és Engels eltávoztak az élők sox'ából, már a legtöbb európai or­szágban megszeivezödtek a mun­kásosztály tömegpáx-tjai, amelyek Marx és Engels tanításait írták zászlajukx'a. Ugyanakkor azonban már megkezte a bomlasztást. a mxmkásosztály erőinek aláaknázását e pártokon belül a belső métely, az opportunizmus — a szöciálsoviniz. mus, a szociálfasizmus, az amexnkai imperialistákat kiszolgáló mai szo- ciáldemokratizmus őse. Az opportu- lüzmus »politikxisai« és »ideológxx- sai« szakadatlanul ax-ra töx-ekedtek, hogy meghamisítsák Marx és En. gels tanítását, elx:«jtsék annak for­radalmi lényegét. Az opportxmisták aira törekedtek, hogy a forradalmi elmélet és gyakorlat lángelméjé­nek, a munkásosztályt újabb és újabb küzdelmekre vezető Marx Károlynak dicső alakját elhoxnályo- sltsák, eltakarják a mxmkások elöl. Marx és Engels müvének nagy folytatói és továbbfejlesztőié, Leni­né és Sztáliné az érdem, hogy meg­tisztították és helyreállították Max-x tanítását, teljes fényében mutatták meg Marxot, mint a proletariátus vezérét. Lenin és Sztálin nevéhez fűződik a vllágtörbénelmi tett, hogy megvalósították Maioc tanításait, hog:y a gyakorlatban mutatták meg a marxizmus-leninizmus eszméinek legyö^etetlenségét. Lexxin az impe. rializmxxs korára alkalmazta és to­vább fejlesztette a marxizmust, ki. fejtve, gazdagítva és konkretizálva a pivrletárhegemónia és a proletár- diktatúra, a mxxnkás-paraszt szö­vetség a proletárforradalom tarta­lékait alkotó nexTxzetl-gyarmati for­radalom gondolatait új magaslatra emelve a pártról szóló tanítást és a kommunista párt világnézetét. A munkásosztály, a dolgo­zók nagy vezérei — Marx, Engels, Lenin, Sztálin — nem ismertek más célt, mint a proletariátus, a nép forradalmi felszabadítását s nagy életük minden percében, nagy szi­vük minden dobb-násával e célért küzdöttek. Marx tanításai testet öl­töttek a győzelmes szocializmus országában, a ixagy Szovjetunióban, a népi demokratikxxs országokban, köztük hazánkban és a világ forra­dalmi és kommunista pártjaiban. Lenin és Sztálin megőrizték, to­vábbfejlesztették és megvalósították Marx és Engels nagyszex-ü öröksé­gét.

Next

/
Thumbnails
Contents