Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-18 / 11. szám

Gottwald i^úsága nem áll meg

a szocializmus útján ★ ★ ★

Fogadom a pártnak!

Tavaly júliusban, mi, a legjobb pionírok Csehországban üdültünk. Közösen elhatároztuk, hogy felmegyürik a Várba, meglátogatjuk GottwaJd elvtársat. Ez 1952 július 26-án történt. Egész éjjel nem aludtunk, öriU- ütnk a látogatásnak, állandóan csak róla beszéltünk. Nagyon örültünk annak, hogy most megláthatjuk kedves arcát, hogy megsímogat bennünket. Mesél majd mrmkájáról és ml tanulmányi eredményünkről akartunk beszámolni. Tervünk nem sikerült, fontos munkája volt, de mindég reméltem. hogy meglátom öt, s valamelyik május elsején virágcsokrot adok át neki. Nem volt szerencsém. Már sohasem adhatom át a virágcsokrot.

Ma ugyanúgy folyt a tanítás mint máskor, a szömsdi valóságot csalt délután tudtam meg. Szívem több napon át szomorú volt, ez a szomorúság most erősödött, meghalt Sztálin elvtárs és néhány napra rá Gott- wald elvtárs, akik nagyon szerették a pionírokat. Már nincsenek köztünk.

De mi nem fogunk ingadozni a tanulásban ezekben a nehéz percekben sem, hiszen Gottwald elvtárs arra tanított bennünket, hogy legjobb tanulók legyünk. Csapatom pionírjai Reindlová, Kunová, Támová és mások úgy fognak tanulni, és én ebbe segítem őket. hogy egyetlen négye, síik, vagy hármasuk nem lesz. Még szilárdabban vesszük kezünkbe a tollat és a könyveket tanulunk Gottwald elvtárs müvéből. Állandóan ki- tüntetésre méltóan fogunk tanulni. Ezt fogadjuk a pártnak. Gottwald elvtárs örökké élni fog pionírjaink szívében.

Jablonicky Anna, Bernolákovo.

Nem térek le a gottwaldi útról

Oi iFiúsáe

1953 március 18.

Sokáig nem tudtam szóhoz jutni, amikor értesültem szeretett Kle- raent Gottwald elvtársunk haláláról. Szívem nehéz volt. Eszembejutott mindaz, amit Gottwald elvtárs nekünk bányászoknak adott, gondos, kodott rólunk, s nagy figyelmet szentelt főként nekünk fiataloknak. Sohasem felejtem el azt, hogy éppen Gottwald elvtárs volt az, aki életem és minden fiatal és öreg bányász életét szebbé tette, aki hivatásunkat

a legbecsületesebb helyre emelte. Mindez arra kötelez engem, hogy sokkal jobban dolgozzam mint ed- dig.

Klement Gottwald elvfárs bátran vezetett bennünket az új örömteli társadalom építésében. Fogadom, hogy hűen haladok azon az úton, amelyet ő jelölt ki számunkra és amelyet egész életén keresztül elő készített.

Szmolec István,

rudnói bányász

Esküszünk, hogy teljesítjük Gottwald elvtárs üzenetét

Még nem hegedt be fájdalmas sebünk, amikor újra itt a másik fájdalmas eset. Gottwald elvtárs halála fájdalommal é.s mély gyász- szál tölti el szívünket.

Meghalt a legjobban szeretett ember, az elméleti harcos, a tanácsadó, az első munkás és a szocialista haza szervezője, az ifjúság legjobb barátja — Gottwald elvtárs. Ittbagyott bennünket. De műve mint világító fáklya marad fenn nemzeteink történetében. Példaképünk marad a kommunista, a szebb és boldogabb jövőért folytatott harcban. A fiatal és felnőttek szivében egyaránt a megkezdett utunlí megingathatatlan harcosának örök példaképe marad. Gottwald elvtárs köztünk van' — örökké élő példaképül szolgál Gottwald elvtárs mun kássága, aki életét a dolgozó népünk jogaiért és érdekeiért folytatott harcnak szentelte.

Népünk legnagyobb barátjáról és tanítójáról szóló halálhír mindnyájunkra mélyen hatott, de főként ifjúságunkra, amely Gottwald elvtársban legnagyobb barátját, tani- tóját nevelőjét és gondos apját vesztette el. Nagy csapás ez ránk nézve. De nem leszünk kishitHlek. Fordítva. Ezen a napon még jobban felzárkózunk Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága köré. Esküszünk, hogy Gottwald elvtárs üzenetét a legnagyobb áldozatok árán is, de teljesítjük! Esküszünk, hogy senki közülünk nem fog takarékoskodni erőjével, amikor a szocializmus felépítéséről van szó! Esküszünk, hogy a szovjet komszomolisták pfldája szerint Lenin—Sztálin zászlaja alatt tántorit- hatatlanul haladunk előre a haladó emberiség legszebb álma felé, a k<3- munizmushoz! Esküszünk, hogy Gottwald elvtárs üzenetét teljesít, jük.

M. ChmePová

a pozsonyi XXI. nemzeti iskola pionírcsapatjának vezetője

Fogadom!

r

Nagy bánat fogott el bennünket, amikor meghallgattuk elnökünkről és pártunk vezéréről szóló halálhírt. Kinek ne fájna a szíve Gottwald elvtárs elvesztésén? Ö harcolta ki nekünk a boldogságot, a szabad mun. kára való lehetőséget. Megmutatta azt az utat, amelyen haladnunk kell, ha a szodalizmust ki akarjuk építeni hazánkban. Fogadom Gottwald elvtárs emlékére, hogy kétszeres akarattal látok hozzá felajánlásom teljesítéséhez amelyet a gottwaldi ötéves terv építkezésein tettem — ez év március harmincadikáig teljesítem a második gottwaldi ötéves terv első évét.

Kubcsofe Uouat Kovoszmalt Eetiíalka.

Marx, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom megteremtője

HETVEN EVE, hogy Marx Károly (1818-1883), az emberiség egyik legnagyobb géniusza meghalt. A világ dolgozói, a haladó emberiség mélységes hálával és kegyelettel hajtja meg lobogóját annak a férfiúnak az emléke előtt, aki megteremtette a munkások, a dolgozók felszabadításáról szóló tudományt s a hősi nemzetközi muniiásosztály első nagy vezére volt. A mmikás. osztály, amelynek a kizsákmányg- lásétól mentes, osztálynélküli társadalom létrehozásával az emberiség legnagyobb történelmi feladatát kell megoldania, megteremtette a világ- történelem legnagyobb személyiségeit, előbb Marxot és Engelst, majd a mi korunkban Lenint és Sztálint.

Több mint száz éve annak, hogy a fiatal Marx felismerte a munkás- osztály világtörténelmi feladatát, azt, hogy megdöntse a kapitaüz- must és önmagát felszabadítva egy- szersniindenkorra felszabadítsa az emberiséget. Ez Marx tanitásában — mondotta Lenin — a legfonto. sabb.

Marx minden idők legnagyobb teoretikusa köz^é tartozik. Megteremtette a dialektikus materializmus egyedül tudományos filozófiáját, kidolgozta a történelmi materializmust, amely — Sztálin szavaival,,— »a dialektikus miaiterializmus tételeinek kiterjesztése a társadalmi élet tanulmányozására.« Megalkotta monumentális müvét a »Töké«-t. Marx rendkívüli elméleti teljesítménye --- általánosan megfogalmazva az volt, hogy behatolt a társadalmi élet anyagi feltételeinek lényegébe, ezekből vezette le a társadalom előtt álló feladatokat és a feladatok megoldásénak eszközeit.

MARX KIMUTATTA, hogy az emberek cselekedoteinek eszmei indítékait és az emberek összeütközéseit a társadalom termelési viszonyaiban elfoglalt különböző osztály- helyzetük határozza meg, a társadalom termelési viszonyait pedig tennelöex’öinek fejlődési fokától függnek. Ezel megmutatta a történelem valódi szereplőit, az osztályokat és tömegeket. A proletariátust — állapította meg Marx — a tőkés termelési viszonyokban elfoglalt helyzete és az ebből a helyzetből eredő elnyomorodás kényszeríti a burzsoa társadalom forradalmi megdöntésére. A forradalom maga gondoskodik arról, hogy a proletariátus képessé váljék az új társadalom felépítésére, mert megneveli az oszíályöntudatot, mag'as fokára emeli a munkástömegeket s>Tizenöt, húsz, ötven év polgárháboniján és népháborúján kell áthaladnotok — írta Marx a munkásokhoz — nemcsak azért, hogy megváltoztassátok a viszonyokat, hanem azért is, hogy önmagatokat, megváltoztassátok és képessé váljatok a politikai ura- lomi-a.«

Marx a materializmust az elmélet területéről kiterjesztette a gy2ikor- lati tevékenység területére is. A tudomány — mondotta Engels Marx sírjánál tartott beszédében — »Miarx számára a történelmet moz- gotő. forradalmi erő »és ö maga« mindenekelőtt forradalmár volt. Igazi élethivatása az volt, hogy így vagy amúgy közreműködjék a tőkés társadalom és az általa alko. tott állami berendezések megdön. tésén, hogy közreműködjék a modern proletariátus felszabadításán, amelyet először ö ébresztett helyzete és szükségletei tudatára, annak tudatára, hogy mik felszabadításának feltételei. A harc volt az eleme.«

Lenin Marxot nemcsak a kiasz- szikus német filozófia, a klasszikus angol politikai gazdaságtan és a francia szocializmus — hanem egyúttal a francia forralami tanok folytatójának és zseniális betetözöjének tekintette. Marx a francia forradalmi tanokat a osztályharc-elmélet legfontosabb részében, a proletár, diktatúráról szóló tanításban fejlessze tovább. Kimutatta, hogy a forradalmi munkásosztály csak ak- kor arathat győzelmet, ha széjjel- törí a bui-zsoa államgépezetet és felállítja a felfegyverzett proletártömegek diktatúráját. Marx már a Kommunista Kiáltványban kifejtette a proletárdiktatúra, »az uralkodó

osztállyá szerveszkedett proletár!. átus« gondolatát. A kővetkező évtizedekben, amelynek során a munkásmozgalom tapasztalatai egyre gazdagodnak, mind konkrétabb formába öntötte a proletáx’diktatúráról szóló tanítását, amelyet, Weydeme- yerhez intézett hires levele szerint, maga is elmélete legjelentősebb ré- szei közé sorolt.

Éppen, mert mjndenekelött forradalmár volt, Marx közvetlenül a forradalxni gyakorlat szolgálatába állította hatalmas elméleti munkásságát. A »Töke«, Max'xixak ez a íö müve is szigox'úan tudományos jellege mellett közvetlenül a munkás- osztály hax-ci céljait szolgálta. A »Töke« végső célja — Ix’ja Marx — nexn egyéb, i lint a' modexTi társadalom gazdaság:! mozgási törvényének feltái’ása,« — annak bebizonyítása, hogy a kapitalizmus, a benne müködö objektív törvényeknél, e »vasszükségszerüséggel ható és ke- resztültörö tendenciáknál« fogva, pusztulása felé halad és elkerülhetetlenül át fogja adni helyét a szocializmusnak. Marx roppant tényanyagra támaszkodva bebizonyítja, hogy »vasszükségszerüséggel« eljön az idő, amikor »ütött a tőkés magántulajdon végórája« és »a kisajátítókat kisajátítják«. Ezzei megteremtette azt a gránitszüárd elméleti alapot, amelyen a munkásosztály harcosai a legválságosabb körülmények között is a végső győzelem biztos tudatában vethették meg lábukat.

MARX NEM ÉRTE BE AZZAL,

hogy az elmélet fénysugarával meg- viláigitotba a gyakorlati munkás- mozgaloixi útját. Ö maga állott a munkásosztály élére, hogy elöx-e vezesse a felszabaduhxsért vívott küzdelemben. Az állandó és legszorosabb kapcsolat a munkásmozgalom gyakox'latával — feltétele is volt annak, hogy kidolgozhassa a tudományos szocializmust, amely Lenin szavaival szólva »a nxunkás- mozgalom elmélete és programja.« Marx már 1844-ben érintkezésbe lépett az illegális német és francia mxmkásszervezetekkel Párizsban és megkezdte körükben a szocialista agitációs és px’opaganda munkát. 1846-ban Brüsszelben megalapította a »Kommunista Levelező Bizottságot«, amelyben a nemzetközi munkásosztály első »hivatásos forradalmárjai egyesültek, 1847-hen pedig megalkxilt Marx vezetésével a »Kommunisták Szövetsége« az első

— illegálisan müködö —^nemzetközi kommunista párt, amelynek célja

— szabályzata első pontja szexánt

— »a burzsoázia megdöntése, a proletaxiátus uralma az osztály- ellentéten alapuló régi burzsoá társadalom megsemmisítése és új, osztály és magántulajdon nélküli társadalom alapítása.« 1848 elején jelent meg »A Kommunista Párt Kiáltványa«, ez a világtörténelmi jelentőségű muixka, amely új korszakot nyitott meg a pxvxletaríátus felszabaditási harcában.

A xnai-xizmus 1848-1849-ben járta ki először a foi^dalmi harcok iskoláját. Marx éis a kommimisták a polgári demokratikus forradalom motorjának előrehajitó feladatát igyekeztek betölteixl. Németországban Marx érdieklödéise és figyelme az osztályok mozgásának a politikai és a fegyveres hairnak rxxinden részletére kiterjedt. Felülmxxlhatat. ionul szenvedélyes, ugyanakkor tu. dományos pontos elemzést axló cikksorozatot szentelt a francia munkás- osztály nagy júniusi felkelésének, foglalkozott a magyar szabadság- harccal s annak nemzetközi hatásaival, a lengyel kérdéssel — s újra meg újra nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kátyúba jutó burzsoázia által elánxlt német forradalmat előrelendítse. A forradalom vihará. ban Marx zseniális politikai előre, látásról, nagyszerű agitációs erőről és szervező képességről tett tanúságot.

AZ I. INTERNACIONALE KOR- SZAKAT a párizsi kommün zárta le, amelynek Marx tanácsaival és útmutatásaival sietett seg:ítségére. A nemzetközi munkásos2!tály vezére lángoló szavakkal dicsőítette az »eget ostromló« proletariátust és

örökre a történelem szégyenpadjá. ra szegezte a párizsi kommün gyáva hóhériait. Marx mutatta meg a kommün történelmi jelentőségét, amikor megállapította, hogy a kommün az első proletárhatalom, a proletárdiktatúra megvalósulása volt.

A kommün bukása és az I. inter, nacionálé feloszlása után a munkás- mozgalmak új korszaka kezdődött. Az egyes nemzeti államok keretében szocialista munkás tömegpártok jöt tok létre. E pártok fejlődését is Jlax-x és Engels irányították a Programm, a szervezet, a taktika kérdéseiben adott útmutatásaikkal, Mai-x eközben két fronton harcolt, az egyik oldalon a jobboldali opportu. nizmus. a másikon a baloldali frázisok ázektás irányzata ellen, s xxgyanakkor azok ellen is. akik bé- külékenyek voltak, egyik vagy másik elhajlással szemben.

Ebből az időből származik az Egyesült Németországi Szocialista Munkáspárt gothai Programmjáxxak kritikája is, amelyben Marx, Lenin szavai szerint, egész forradalmi tanításának végső következtetését mondja ki: „A kapitalista és a kom.

.munista társadalom között van egy időszak, amelyben az első for- x-adalmi úton a másodikká alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állaxxia nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája.« E müvében fejti ki Max-x a szociaista társadalom és a kommunista társadalom közötti különbségeket is. Marx xxtmufcatásai a kommunista társadalom jellegére vonatkozóan zseniálisan tovább fejlesztette és gazdagította Sztálin elvtárs: >A szocializmxxs gazdasági problémái a Szovjetunióban« című munkájában, amelyben kidolgozta a kommunizmusba való átmenet feltételeit.

A XIX. SZAZAD VEGÉN, amikor Marx és Engels eltávoztak az élők sox'ából, már a legtöbb európai országban megszeivezödtek a munkásosztály tömegpáx-tjai, amelyek Marx és Engels tanításait írták zászlajukx'a. Ugyanakkor azonban már megkezte a bomlasztást. a mxmkásosztály erőinek aláaknázását e pártokon belül a belső métely, az opportunizmus — a szöciálsoviniz. mus, a szociálfasizmus, az amexnkai imperialistákat kiszolgáló mai szo- ciáldemokratizmus őse. Az opportu- lüzmus »politikxisai« és »ideológxx- sai« szakadatlanul ax-ra töx-ekedtek, hogy meghamisítsák Marx és En. gels tanítását, elx:«jtsék annak forradalmi lényegét. Az opportxmisták aira törekedtek, hogy a forradalmi elmélet és gyakorlat lángelméjének, a munkásosztályt újabb és újabb küzdelmekre vezető Marx Károlynak dicső alakját elhoxnályo- sltsák, eltakarják a mxmkások elöl.

Marx és Engels müvének nagy folytatói és továbbfejlesztőié, Leniné és Sztáliné az érdem, hogy megtisztították és helyreállították Max-x tanítását, teljes fényében mutatták meg Marxot, mint a proletariátus vezérét. Lenin és Sztálin nevéhez fűződik a vllágtörbénelmi tett, hogy megvalósították Maioc tanításait, hog:y a gyakorlatban mutatták meg a marxizmus-leninizmus eszméinek legyö^etetlenségét. Lexxin az impe. rializmxxs korára alkalmazta és tovább fejlesztette a marxizmust, ki. fejtve, gazdagítva és konkretizálva a pivrletárhegemónia és a proletár- diktatúra, a mxxnkás-paraszt szövetség a proletárforradalom tartalékait alkotó nexTxzetl-gyarmati forradalom gondolatait új magaslatra emelve a pártról szóló tanítást és a kommunista párt világnézetét.

A munkásosztály, a dolgozók nagy vezérei — Marx, Engels, Lenin, Sztálin — nem ismertek más célt, mint a proletariátus, a nép forradalmi felszabadítását s nagy életük minden percében, nagy szivük minden dobb-násával e célért küzdöttek. Marx tanításai testet öltöttek a győzelmes szocializmus országában, a ixagy Szovjetunióban, a népi demokratikxxs országokban, köztük hazánkban és a világ forradalmi és kommunista pártjaiban. Lenin és Sztálin megőrizték, továbbfejlesztették és megvalósították Marx és Engels nagyszex-ü örökségét.