Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-14 / 2. szám
Ol iPlO^^Än 1953 ianuár 14 A jólét országa Sztálin elvtán» arra tanit, hogy a azocia- lizmus gazdasági alaptöi-vényeinek lényeges vonásai és követelményei: „Ar egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biz- tos'tása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján.“ A szovjet nép hatalmas eredményei a kommunizmus építésében, a népgazdaság összes ágainak fejlesztése terén biztos alapot teremtenek a szovjet dolgozók anyagi jólétének szakadatlan fokozódásához és kultúrszin- von^uk állandó emelkedéséhez. Ezt a legvilágosabban és legátfogóbban a nemzeti jövedelem -növekedése mutatja. 1940-ben a nem- Zi jévede.'m az 19;r<- a t v nők több mint hatszorosára emelkedett. 1950-ben a nemzeti jövedelem 04 százalékkal több volt, mint 1940- ben, s az ötödik ötéves terv során legalább 60 százalékkal nőtt. Ilymódon a nemzeti Jövedelem ]9.ö5-be.n több mint két ée félszerese lett az 1940. évinek. A Szovjetunió dolgozóinak személyes, anyagi és kulturális szükségleteire fordítják a nemzeti jövedelemnek kötlilbelUl háromnegyed ré.szét, a többit pedig a szocialista termelés kiterjesztésére, s má.a állami és társadalmi szUkaéglotekre. 1950. végén a Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak száma 89,200.00fl-et tett ki, 7,700.000-rel többet, mint 194ü-ben. A munkások és alkalmazottak száma csupán 1951- ben 1,600.000-rel nőtt, s az új ötéves tervben körű. belül 15 százalékkal nö 1950-hez viszonyítva, ,1951-ben a munkások és alkalniazottak reálbére egy dolgozóra átszámítva köililbciill 57 százalékkal több volt, mint 1940-ben, a parasztok reáljövedelme körülbelül 60 szá- za'ékkal volt több az 1940. évinél. Az ötödik ütéve.s tervben, a kiskereskedelmi árak csökkené.sét is számítva, a munkások és allculmazottak reálbére legalább ,S6 százalékkal nő, s a kolliozparasztok pénzbeli é.s természetbeni jövedelme (pénzbe átezá- mitva) legalább 40 százalékkal emelkedik. 1952. decemberében volt öt éve, hogy a Szovjetunióban megszüntették a jegyrend- .szert és pénzreformot vezettek be. Üt év alatt a Szovjetunióban ötször csökkentették az élelmiszerek és iparcikkek árát. Az élelmiszerek és iparcikkek ára most átlagosan fálannyi, mint 1947. negyedik negyedében volt. A kenyér ára az 1947. decemberi árnak körülbelül .39 százaléka, a húsé az akkorinak 42, a teavajé 37, a cukoré 49 százaléka, stb. Azért a pénzért, amelyért 1947. végén 1 kg sonkát vásároltak, most 1 kg sonkán kívül vehetnek még 1 kg főtt kolbászt, 1 kg súiyú csirkét, vigyis egy helyett 3 kg húsárut. Azért a pénzért, amelyért 1947 végén egy férflkerépárt lehetett venni, most még a kéi ékpáron felül megvá.sárolhatnak egy férfi fé cipőt, egy télikabátot isltolásgyerek számára, egy pár gyerekcipőt, egy selyemken- döt és egy pár harisnyát. Hála a munkások és aJkalmazottak növekvő reálbérének és a parasztok növekvő jövedelmének. a Szovjeíunlóban (állandóan nő az áruforgalom. 1950-ben az állami és szövetkezeti áruházakban 38 százalékkal több húst és húsárut, 61 százalékkal több hatfélét, 59 százalékkal több állati zsiradékot, 67 százalékkal több növényi és más eredetű zsiradékot, 33 százalékkal több cukrot, 34 száz.alékkal több cukrászsüteményt, 39 szá- zalé’ckal több cipőt, 47 százalékkal több szövetet, 39 százalékkal több harisnyafélét adtak el, mint 1940-ben Sokkal több kulturális és háztartási célokat szolgáló árucikket adtak el S.3-szer annyi órát, hatszor annyi rádiót, másfélszer annyi háztartási elektromos készüléket, 2.9-szer annyi kerékpárt, csaknem háromszor annyi varrógépet, 16-szor annyi motorkerékpárt, mint 1940-ben. A háborúutáni ötéves tervbsn a társadalom i>izt ősit úsi Uöltség^vetés — nem számítva a munkások, alkalmazottak és a családtagjaik orvosi ellátására kiadott összegeket — meghaladta a 80 milliárd rubelt. A táirsa- daiomblztositási kiadás csupán 1952-ben mintegy 21.6 milliárd rubel volt Az ötödik ötéves teivben az állami társadalombiztosítási elő- iiáryzat körülbelül 30 százalékkal nőtt az 195C-OS színvonalhoz viszonyítva. A azociális és kultúrális kiadások a Szovjetunióban az áUa'-nháztart.ás összes kiadásainak több mint egynegyed részét teszi ki. 1952-ben 4.5 millió mu.-kás íil'knlmazott pihent üdülőhelyeken: közüiül: 2.8 milliónak volt Ingyenes vagy kedvezménye» beutalása, Több mint 5 millió gyermek - több mint kétszerese az 1940. évben nyaralóknak — töltötte a nyarat táborokban. s gyermekUdülöhelyeken. A Szovjetunióban 1951-ben a közoktatás- iig.vi kiadások 19M)-hez viszonyítva több mint két és félszeresre növekedtek. A háború óta az országban 23.500 iskolát építettek. Az ötödik ötéve.s terv folyamán körülbelül 70 százalékkal nőtt a városi és falusi Iskolák építése a negyedik ötéves tervhez képest. A Sáevjctunlóban a hábon'i óta a városokban és'a munkás lakótelepeken több mint 155 millió négyzetméter lakásterületet építettek, ezenkívtu a falvakban több mint 8.8 millió lakóhflg épült. Az ötödik ötéves teivben az állami lakóház építésre előirányzott beruházás körülbelül kétszerese lesz a megelőző öt- éve.s terv befektetéeéneJc. A Bécskörnyéki „felkelés“ Kai.ser Ebersdorf, Báca egyik külvárosa. Néhány hét óta sok .szó eaik róla, pontosabban az ittlévö fiújavító intézetről, amelyben novemberben „lázadás“ tört ki, most nieg bírósági eljárás készül lakói ellen. Tlz-tizen- hat éve.s fiatalok Kaiser-Ebersdorf ..neveltjei". Van köztük olyan, aki csavargásért ke- liilt ide, van aki más intézetekből. Iskolák- b<W, egyszerűen azért, mert nehezen kezelhető, ideges, kötekedő volt. Nagyrészük azonban teljesen árva, elhagji-ott, otthon nélküli fiatal gyerek. A hivatalos közlemények szerint ,'zakképzett pedagógusokra bízták itt ezeket a gyermekeket, akiket a „legkorszerűbb nevelési módszerekkel" igyekeztek sz osztrák köztársaság hasznos, dolgos polgáraivá formálni. A novemberi „lázadás“ lerántotta a leplet erről a hazugságról. Röviden ez történt: Az úgynevezett büntető-részlegen egy egyszemélyes cellába zárt öt fiatalt az esti órákban az örök pl.szkos munkára akarták vezényelni. Azok szabad- kxiztak: késő van már, mondották, a többiek lg lefeküdtek, majd reggel elvégzik, amit kívánnak tőlünk. Az örök durván rátámadtak a fiúkra, mire elbarikádozták magukat a zárkában. Ekkor történt meg az a nevelés történetében páratlan eset, hogy az egyik őr fegyvert rántott és négyszer egymásután a* gyerekekre lőtt, A lövöldözés felriasztotta a hálótermekben alvó másfélszáz fiatalt. M’kor megtudták, hogy társaik életveszélyben vannak, deszkadarabokkal, széklábakkal felfegyverkezve védelmüki’e siettek, A ,,pedagógusok“ rémülten telefonáltak segítségért. A száznegyven gyerek ellen csakhamar kétszáz puskával, szuronnyal felfegyverzett rendőr vonult ki. Sorfalát álltak a lépcsőkön, a menekülő fiataJokat gumibottal verték, aki föld- reesett, azt rúgták, taposták. Sokat közülük súlyos sebekkel, agyrázkódással szállítottak kórházba. Befutott a tüzoltógág is, és akárcsak egykor az auschwitzi vagy maut- hauseni foglyokat a Gestapo-banditál — jéghideg vízzel locsolta a ..lázadókat". Sikerült is hamarosan rendet teremteni, A vérző, ösz- szc-vissza vert, sebesült gyerekek közül sokat azonnal kórházba kellett szállítani —• közülük nem egy még tízéves sincs. Kai- ser-lDbersdorfban azóta „minden csendes“. Az osztrák kormány Igyel;cz-U a dolgot eltussolni, a „bűnösöket" nagy titokban elítélte. A dolog azonban mégis kitudódett. Dr. (3eroe igazságügyrainiszter kényte en volt bizottságot küldeni az intézetbe az ügy megvizsgálására. A miniszter maga hallgatta ki a „felkelés" résztvevőit. A katolikus és szociáldemokrata sajtó szerint a megkérdezettek szánták-bántáik bűnüket é.s kijelentették a miniszternek, hogy igen jó soruk van. Jól bánnak velük. De mihelyt Geroe dr. kitette a lábát, kijelentették az ottlévö újságíróknak: „Ha elmondtuk volna neki az igazat, már ma délután sötétzárkába kerültünk voln.a. A helyzetünk nemcsak most tűrhetetlen. Beszélgetnünk alig szabad, kegyetlen módszerekkel fegyelmeznek bennünket, enni alig kapunk." így került a nyilvánosság elé az igazság: Kaiser-Bbersdox-fban nem javítóintézet, hanem börtön, kínzó büntetőtábor működik. Sőt, még a börtönnél is rosszabb. Az oszU’ák börtönökben, legalább Is a törvények szerint tilos a fegyenceket élelemmegvonással, vagy sötétzárkával büntetni. A kaiser- ebersdorfi gyerekekkel szemben mindkét fe- n.yítést sűrűn használták. Aki nem fogadott elég gyorsan szót az őrségnek, 10—14 napi sötétzárkát kapott büntetésül. Az élelmezés egy macskának is kevés, nemhogy egy fejlődésben lévő fiatalembernek. Reggeli; rántott leves és egy darab kenyér. Ebéd: hig főzelék. Vacsora: újra csak leves kenyérrel. Hetenként egyszer kapnak az intézet lakói egy darabka kolbászt, kéthetenként egy húsos pogácsát. „Élelempótlás az Intézet nevelési elveit veszélyezteti.” — ezekkel a szavakkal utasítja el az igazgatóság a gyermekeknek kívülről beküldött élelmiszert. A fiataloknak naponta legalább nyolc órát kell igen nehéz munkán dolgozniok, — természetesen tőkés vállalkozók hasznára. Aki nem teljesíti a kívánt munkamennsdséget, a bUntetözárkába kerül. A ..pedagógusok“ ■szadista módon ütlk-verik a gyerekeket, egy tiszteletlen szóért egy selejt-darabért órákig állítják őket vigyázzba, hónapokra eltiltják tőlük szüleiket. Kaiser-Ebersdorf — Ausztria burzsoa urainak olcsó iminkatelepe, ahcl ,.modern" eszközökkel sajtolják ki 140 fiatal gyerek erejét, fiatalságát, verejtékét. Hogy milyen állapotok uralkodnak Kalser- Ebersdorfban, azt sok egyéb mellett egy sokatmondó tragikus körülmény is megvilá- gitja. A gyerekek közül sokan öngyilkosságot kíséreltek meg. Egyikük borotvával vágta fel az ereit, egy másik — miután kegyetlenül megverték és sötétzárkába lökték — meszét hintett a saját szemébe és megvakult. Mindez tükrözi azt a végső kétségbeesést, amelyet a brutális bánásmód kiváltott a gyér- mekekböl. ..Inkább meghalok, minthogy Itt maradjak“ — mondják a ház szerencsétlen lakói. Ez a kaiser-oberadorft ,,felkelés" valódi oka. Persze, a bíróság nem az igazságügy- minisztert vonja felelősségre, aki fegyvert adott az őrség kezébe, sem a szociáldemokrata rendőrmintsztert, akinek luhamoszta- gai véresi'e verték a fiatalkorúakat. Az ügyész 89 gyerek ellen emel vádat lázadás elmén, jój-észük börtönben várja a tárgyalást. ,,Itt Jó, legalább nem vernek" — Jelentette ki kihallgatásakor az egyik letartóztatott. Ausztria demokratikus erői a fiatalok szabadlábrahelyezését, a javítóintézetben uralkodó állapotok.megjavítását követeli és azt, hogy a ..felkelés" valódi bűnöseit, a minisztereket, az igazgatót és a lövöldöző őrszemélyzetet vonják felelősségre. . W' Az amerikai kormány rohamosan halad a íasizáJó- dáa útján. Mind szigorúbb terrort alkalmaz minden- neftiű csak kicsit is demokratikusnak nevezhető meg nyllvánulás vagy intézmény ellen, oöt már azok ellen is, akik nem értenek egyet a fasizmussal. Nem az erő. hanem a gyengeség jele ez. Félelmükben, rettegésükben mindent elkövetnék, hogy némileg is biztonságban érezzék magukat. A fasizácló egy újabb megnyilvánulása Amerikában a december 24-6n életbe lépett Mc CaxTan-Wal- ter féle törvény, amely hlt- leil alapon szabályozza a bevándorlási rendszert. Ezen « téren elsőbbséget élveznek az angolszász és germán, úgynevezett „uralkodó fajok“. A többi ala- osonyabbrendüek, — mint például a franciák, olaszok is a szlnesbörüek csak utánuk következnek, akij{ számára a bevándorlási lehetőség már sokkal inkább korlátozott. A legkisebb bevándorlási lehetőséget a fasizmus ellenségeinek biztosítanak- A Mc Carran- Walter törvény továbbá lehetővé teszi az Amerikában élő néhány millió idegen állampolgár bármelyikének törvényszéki ítélet nélküli eifogatésát, börtőn\z amerikai Szabadságszobor árnyékában be, koncentrációs táborba i való zárását és deportálását. Ugyanakkor lehetőséget ad a IX milliónnyi felvett állampolgárságú egyén állampolgárságától való megfosztására és mint idegen állampolgárokat úgyszintén mindennemű indokolás és törvényszéki Ítélet nélkül a fasiszta hatósági szervek kénye-kedvének teszi ki. Ez a törvény még a nyugati kapitalista kormánykörökben is felháborodást váltott ki. Ismeretesek például a Liberté (Szabadság) francia óceánjáró hajón lejátszódott ese. mények. A hajón megjelent a FBI (a Oestapóhoz hasonló szervezet) Mr. Leonard Marten nevű megbízottja, a Mc Carran-Wal- ter törvény értelmében vallattg^ és igazoltatta a tengerészeket. A nevezett törvény értelmében ugyanis az amerikai hatóságok a számukra „nem megbízható" egyéneket — tengerészeket nem engedik partraszállnl. A nemzetközi jog értelmében a francia hajó francia területnek számit, amelyen a franciaországi törvények éiwé- nyesek. Az amerikai hatóságokat azonban ez a tény egy csöppet sem zavarja. De hiszen csodálkoaha- tunk-e ezen, higy egy francia hajón is az amerikaiak parancsolnak, hiszen nincsen ez másképpen Franciaországban sem. A francia nép árulói eladták hazájukat. Azonban más nézeten van a francia nép. Amikor a francia hajó kikötött New Yorkban, 271 tengerész a kapitánnyal együtt tiltakozásuk jeléül nem szállt parti-a és megtagadta a választ Mr. Marten kérdéseire. Ezek a tengerészek keserűen nézhették a newyorki Szabadság- szobrot, amelyet a francia kormány ajándékozott Amerikának, s amelynek talapzatán a következő Aséiíráa olvasható: „Amerika, a szabadság országa tért karokkal várja a kitaszítottakat, szerencsétleneket, üldözötteket, akik új hazában keresik a boldog.ságot.“ A mai Amerika azoknak menedékbe, lye. akiket az igazságszolgáltatás üldöz, akiket népük megvetett és kivert, vagyis náci tiszteké, fa- allítiáké, az igazságszolgáltatás elöl elsZükötekké. Egy másik eset. A Dél- Amerika felé átutazó osztrák futballcsapat tagjai egy newyorki szállodában szálltak meg, ahol mint gyanús és veszélyes Idegeneket, fegyveres őrizet alá vették. Nem volt szabad senkivel érintkezniük távbeszélőn keresztül sem, A Mc Carran-Walter törvény kltei'jed a futballlab- dára is! A Mr. Carran-Walter törvény furcviaságalval kapcsolatban különös figyelmet érdemel a következő eset. Az alkalomból, hogy Eisenhower elfoglalta elnöki székét, Churchill látogatást tett nála. Hiszen illő is, hogy meglá- togas.sa új főnőkét. Hivatalos köiök jelentése szerint ennek a látogatásnak más célja is van. Chur- cdilll újabb kölcsönért ment könyörögni, hogy ismét kis erőt öntsön Anglia elgyen- aUit gazdaságába. Churchill kíséretével együtt a „ejuen Mary" fedélzetén utazott. A miniszterelnök által vezetett £ingol kormányküldöttséget is kihallgatták az PBH emberei! Tehát Churchill kíséretét is megbízhatósági vizsgálatnak vetették airt., mielőtt Amerikában part- raszálltak ' volna. Vájjon nem a legnagyobb lealázása ez az angol kormánynak? Azonban más tanulságot la levonhatunk ebből az fset- böl. Amerika már senkiben sem bízik. Nemcsak a kommunistáktól, a fasizmus ellenségeitől, félnek, de legközelebbi szövetségeseikben sem bíznak meg. S ez a bizalmatlanság korántsem hiábavaló. A Mc Carran-Walter törvény ellen már a kapitalista kormányok is tiltakoztak, Ez nemcsak a nerhzetközi jog komoly megsértését jelenti, hanemWUzletl szempontból is igen fontos lépés Amerika számára. A nem ^erikái hajók ellenőrzése teljes amerikai hatalmat Jelent tengeren. Az ellenőrzést a száUitás késleltetését is jelenti, amely gazdasági szempontból komoly nehézségeket okozhat. A nyugateurópai bur- zsoá sajtó éppen ezért felháborodással fogadta a törvény életbelépését. S valóban ez a törvény komoly veszélyt jelent főleg a francia és angol burzsoázia üzleti érdekei szempontjából. 8 mindebből világosan kitűnik, hogy az ÚJ törvény. - amely az amerikai fas'zácíó újabb megnyilvánulása — még Inkább elmélyíti a kapitalista államok közti názetel- léré.sekct.
