Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-03-04 / 9. szám
1953 március 4 miFiosAe Kutya-mars ka barátság A London szivében íekvö Wesi-End évtizedek dta az »jigol főváros legelegánsabb negyedének számit. A West-Rnd az angol arisztokrácia negyede és Itt ák- itl — mindig a legnagyobb vágya volt á londoni sznoboknak, nem is beszélve „őfelsége munkáspárt“-já- nak vezető politikusaitól Washington a Orosvenor-téren Rnn.?k a West-Endnek egyik legszebb része a ha- tasmat, zöld pázs tta; borított Orosvenor-tér, amelynek története mint egy jelképes példája az amerikaiak angliai térhódítésának Kezdetben csak az amerikai nagykövetség székelt Itt, majd — a háború alatt — az amerikai expedlclós haderők főhadiszállása la Ide költözött. Az igazi invázió azonban csak a háború után kezdődött. Jött a Marshall-terv szervezett kiren- ,'leltsége (ma a Kölcsönös BlzotUági Hivatal hason, ó szerve), azt követték az Atlanti-szervezethez tar- tozó különböző missziók és bizottságok, ezeket a földközi tengeri amerikai haderő pau-ancanoksága, vé- gül az amerikai kémszolgálat és az úgynevezett ame. rikai tájékoztatási szolgálát szervei. A hatalmas tér épületeiből már rég kiköltöztek az egykor büszke ős- lakók ... A „Miniatűr Wash ngton" — ahogyan az angol lapok nevezik — terjeszkedése azonban még mindig nem fejeződött be. Az amerikai „élettér” már a kömye- zó utcákra is kiterjedt... Jelenlétét nemcsak a há- zakón lengő amerikai zászlók jelzik. A különböző hivatalok, szervezetek, ügynökségek kapujában mindenütt amerikai katonák tanyáznak, s hogy a kép még teljesebb legyen: a Grosvenor-téren és a környező utcákon éjjel-nappal amerikai őrjáratok cirkálnak, amelyeket — így illik ez a megszálló hatalomhoz — án- goi rendőri egységek kísérnek illő tisztelettel. „Washington kicsinyben“, valóban — csak éppen az angol főváros kellős közepén. Nemrégiben egy angol küldöttség tartott a Grosvenor-squarei amerikai nagy- követségre. „Vigyázat, amerikai területre léptek. Jobb lenne, ha előbb külön útleveleket váltanátok magatoknak!" — kiáltotta feléjük egy arra haladó taxi sofförje. A coca-kulonizáció A Grosvenor-tér csak cseppként szemlélteti az egész országban, az egész birodalomban végbemenő fo:yama- tot. Hiszen itt csak pár száz amerikai megszállóról van szó, az egész országban azonban már százezer felé közeledik számuk. A Grosvenor-téren csak néhány épület hirdeti az amerikai mindenhatóságot, az országban aizonban légitámaszpontok, elkobzott szántóföldek éa rétek, messze elnyúló baraktáborok, lefoglalt épületek és tiltótáblák sokasága tanúsítja millió és millió angol előtt napró-napra a megszállás tényét. Már a megszokott kts kocsmájukban és vendéglőjükben is idegenül érzik magukat, amióta — mint a burzsoá Economist írja — „úgyszólván teljessé vált e helyiségek coca-kolonizációja“. Igen, itt ezerszer többről van szó, mint a Grosvenor bokebeléZéséröl. Az amerikai imperialistáknak egész Anglia kell. légitámaszpontjaival, ágyútőlteléknek szánt emberanyagával, befektetéseivel, piacaival, gyarmataival együtt. Ez az uralkodási vágy, ez a hajsza a maximális profit után az amerikai imperialis. ták Angliával és más országokkal szemben követett politikájának hajtóereje, ez határozza meg az angolamerikai viszony alakulását is az utóbbi években. Mindent egybevéve, ez az a savanyú gyümölcs, amelyet az amerikai imperialisták a „legyünk jóbarátok“ feliratú díszes tálcán nsrujtanak át j>artnereiknek. Ez a „legyünk jóbarátok“ politikai — az angol konzervatív és munkáspárti vezetők történelmi méretű hazaárulása következtében — kataeztrófális helyzetbe sodorta Angliát. A háború utáni első amerikai ,,kölcsöntöl", a Mar8hall-segély“-en keresztül az Atlanti- szerződéshez, a koreai agressziőban való részvételhez és az elviselhetetlen háborús fegyverkezéshez vezető út valamennyi állomása az angol fUggetl-eneég egy-egy részének feladását jelentette. fi!s az amerikai Imperialisták nemcsak szorosabbra vonták a hurkot minden egyes lépésnél ..jóbarátjuk“ nyaka kórül de közben, ha az időnként mégis némi ellenállást tanúsított, hol leckéztették, hol pedig korbáccsal fenyegették „sző- vetségesükot“. „Halálos barátság“ Az eredmény? A ,,jóbarát“ befészkelte magát az- angol birodalom piacaira. Anglia rovására megerősítette pozícióit a brit nemzetköaösség egyes országai- ban s végül „kölcsöneivel", „aegélyeive!“, Kelettel folytatott kereskedelmének megtiltásával gazdasági függésbe; az újabb és újabb fegyverkezési tervek ki- rovásával a gazdasági összeomlás szélére; katonái szerződéseivel pedig a csaknem korlátlan politikád alávetettségére juttatta „partnerét". Mindez a számokban is kifejeződik. Az angol export 1952 III. negyedéiben 13 .százalékkal esett vissza a másodikhoz képest. Az ipari termelés 5 szá2^1ékkal visszaesett. Ami a ke- reskedelmet illeti: India külkereskedelmében 1938-ban Anglia 30.6, az USA 7.3 százalékkal részesedett. 1951- ben az angol részesedés már csak 18.4 .százalék, az amerikai viszont 23.6 százalék volt. Világos, hogy ez a ,,nalálos barátság“ egyre ele- .enebben érint} a piacokról mindinkább visszaszoruló angol monopóllsták maximális profit sz-erzésére irányuló törekvéseit és épp ez a dühödt profitféltés tárta fel az utóbbi hetekben minden eddiginél élesebben a két rablóimperializmus növekvő ellentéteit. Nem kétséges, hogy ezek az ellentétek, a kapitalista világpiac további elkerülhetetlen zsugorodásával még Inkább hevesebbekké válnak. Közben az angol tömegekben egyre mélyebbé válik a független angol külpolitika feladása mdátt érzett nemzeti felháborodAs és ezzel párhuzamosan AnglSa* szerte növekszik az Amerika-ellenes hangulat. EMnek az Amerika-ellenes érzelemnek az ereje a New York Times szerint ..meghökkenti az amerikai megfigyelőt.“ 8 ezek az érzelmek — ugyancsak az említett lap szerint — „veszélyt jelentenek á nyugati világra és .... végzetes méretüekké válhatnak“. Igen, ezek a* érzelmek egyre tudatosabbá és erősebbé válnak a kifejezik az angol nép törekvését függetlenségének, jo. gainak visszaszerzésére. BUKAREST — a negyedik VIT városa A kősó délutáni gyorssal Bukarestbe érkező utast temérdek meglepetés fogadja Félórányira Bukarest előtt még magasba nyúló szondákat — olajkutakat “ látott, amelyek százával állnak egymás mellett a dombos vidéken s'fekete úlafat szivaty- tyúznak a föld mélyéből. Azután rVáratlanui élesedő fényerdő tűnik fel a horizonton; sokezer vtl- lanylámpa a tizenkétemeleles házak ablakaiból az épülő Scan- teia Ház vörös csillaga, a gyár csarnokok neoncsövei, a középületeket nappali ragyogásba öltöztető reflektorok fénycsóvái. ßs alig múlik el néhány pere, az utas Bukarest fényeiben gyönyörködik, a vonat begördül a hatalmas Északi-pályaudvarra .. Az első benyomás; világvárosi forgatag Az egymillió lakosú Bukarestnek kiterjedt villamos-, trolefbusz. és autóbuszközlekedése van, rengeteg autót látni az utcán. Másnapi programmunk. városnézés. Nehéz a választás, mit nézzünk meg elsősorban? Gépkocsiba ülünk és beutazzuk Bukarestet. A régi belvárosban, | a Calea Victorian és a General j Magherun 10—12 emeletes mo- ^ dern épületek — de Baneasa felé tartva hamarosan széles, fákkal dúsan szegélyezeti utakra érünk. Kél oldalt kertes házak, némelyikben múzeum, diákotthon. Rövid idő alatt a Scan- teia Ház magasodó falainál vagyunk. Hl épül a világ egyik legkorszerűbb és legnagyobb nyomdaipari kombinátja. Központi épülete elérte a tizenkét emeleti magasságot, a szárnyépületekben pedig már dolgoznak az újságszerkesztőségek. Itt készül a „Tartós békéért, népi demnkráfiáéri“ a román mun káspárt központi napilapja, a „Scanteia tirencuihii”, u naponta megjelenő ..Romániai Magyar Szó" és ti többiek. De ideológiát és szépirodalmi könyveket, iskolai tankönyveket is nyomtatnak itt. Az óriási rotációsgépek néhány óra alatt több millió újság- példányt állítanak elő Innen csak néhány perc az épülő agráregyetem- Végnélkülinek tetsző park övezi az új épü- leieket. A gépszínben arató- cséplőgép, traktor, eke és különböző más mezőgazdasági gépek. Diákok, a fövő agronóniusai tanulmányozzák Őket. Az igazgató igen büszke a szőlőskerire. amelyben háromszáz különböző szötőfaftál találunk. Kóstolóra hívnak bennünket, azonban már a negyvenedik fajtánál jóllakunk s nem tudjuk megkülönböztetni: mi a különbség az édes és a savanyú szőlő között. A Dlnamo-sportpark méltán váltja ki az európai sportolók érdeklődését Belépünk a fő- kapun. Középütt sportstadión, fr^bra a hetven méter hosszú neonvilágitású tornacsarnok. Ezt is a legkorszerűbb felszeretésekkel látták d s úgy építették, hogy benne a torna mellett kosárlabda- röplabda-, box- és asztaUemszmérkSzéseket. birkózást, teniszezést és vívást is lehet rendezni. A stadión mögött van a beton kerékpárversenypálya, hat röplabdapálya, kosárlabda és teniszpálya. A röplab dapályán fiatalok játszanak: Dán Nlculescu, ismén nemzetközi játékos tanítja őket Végül 'oég egy meglepetés: a sport- parkban sportkórház és sportszanatórium is van, ahol egyidejűleg kétszáz sportolót részesítenek gyógykezelésben. Bukarest azonban a román nehézipar egyik fellegvára is. A „Vörös Qrivica" vagon, és tnoz- donygyár munkásainak 1933-as forradalmi megmozdulásaira, amelynek élén Gheorghiu-Dej elvtárs állt büszke az egész román nép. A gyárban, amelynek udvarát akkor a sztrájkoló munkások kiömlő vére festelte ptros- rra, most tágas műhelyeket, gyönyörű virágos parkokai látunk. A „Vörös űrivica“ mozdonyokat, fontos berendezéseket készít a vasút részére . . És ki ne ismerné Bukarest dolgozóinak másik büszkeségét, a Rákosi Mátyás Műveket? Itt dolgozik a híres sztahanovista ifjúmunkás esztergályos: Vasú Nicolae. Az S nevével térjedt el a Román Népköztársaság miúden részébe a gyorsított fém megmunkálás módszere és több más hasznos kezdeményezés. Vagy tegyünk látogatást az „Augusztus 23" gyárban, ahol az újílótípusú gépek egész sorozatai készülnek. Itt gyártják a bukaresti trolejbuszokat is. A városnak talán legszebb része a -,Sztálin-kulíúrpark“ és az öt tó, a Herastrau-tavak vidéke. ősi platánok váltogatják egymást fiatat ligetekkel. A bukarestiek kedvenc szórakozó helye ez. Itt van a Vidám-park körhintáival, óriáskerekével. Sportpályák, strandok, csónak- kikötők, nyári színház tejcsárdák és vendéglők, kiállítások és gyönyörű sétányok várják esténlcénl és vasárnaponként a fiatalokat Az öt tavon pedig vitorláscsó nakok, evezősök és motorosok hívják a kirándulókat Vidámság. felszabadult öröm mindenütt. Az idő délutánra jár és gépkocsivezetőnk ajánlja: menjünk be a ti partján épült vendéglátóba. Emeletes, román népi stílusban épített íerraszos vendéglő. Az ebéd — román nemzeti ételekből áll: kis tálon .brindza“, brailai sajt - aztán padUzsánsaíáta és utána savany- kás leves a „csorba". KivánsáBukareot vázdatos térképe gunkra ezután tengeri halat. — füstölt ,,morun“-i és végül nagy adag sült húst hoznak Sok mindent kellene megnézni, ami most épül. A dcUszinhá- zat, a bujieai filmközponíot. a munkásszínházat, a rádióközpontot, a Szakszervezeti Tanács művészegyüttesének készülő színházat. Bukarest, amely egy évtizeddel ezelőtt még q rikító ellentétek városa volt, mindinkább levetkőzi magáról a múlt rendszer szégyenfoltját. A párt és kormány határozatot hozott Bukarest szocialista álépitésének általános tervéről, amelynek során a várost tengeri kikötővé építik s megépítik a Metrót is. Mindezt Gheorghiu-Dej elvtárs, a román nép szeretett vezetője kezdeményezte, az ő atyai gondoskodását megtalálni a terv minden részletében. Bukarest — vagy ahogy sokan nevezik — a parkok városa, az új élet öröméi, a békés alkotómunka diadalát hirdeti,..‘St mindez párosul a bukarestiek, az egész román nép határtahms vendégszeretetével. A bukaresti- "k testvérként fogadják külföldi barátaikat és erős kezüket nyújtsák segítőül, ha a békéért kell küzdeni. Sebes Tibor Míg a kapitalista országok kormányai az amerikai imperialisták által diktált őrült fegyverkezési hajszájukban a dolgozókat nyomorba taszítják, a Szovjetunió társadalmi szervezetei jelentős segítséget nyújtottak az árvizsújtotta angol és holland lakosságnak. Az angol lakosságnak nyújtott 90.(W0 font és a holland lakosságnak adományozott 150.000 gulden a Szovjetunió dolgozóinak testvéri segítségéről tanúskodnak. A proletámemzetközlség szellemében nevelt szovjet ember embertársához való viszonyának ragyogó példaképe ez a Segítség, s egyben megdönthetetlen bizonyítéka a Szovjetunió békeszeretö politikájának. A szovjet dolgozók 8 a szovjet állam már számtalanszor tanújelét adták a világ dolgozói iránti hűségűknek, ellentétben a kapitalista államok álszent és hazug ígérgetéseivel. ★ Az amerikai légihaderö tisztjei vallomásukban fényt vetettek a báktérlumháborű állatiasságára. E vallomások, ha tüzetesen átolvassuk azokat, mást is elárulnak. Elárulják elsősorban azt, hogy az Észak-Korea hős népe szabadsága ellen törö vandál pusztítók között sincs meg a kölcsönös bizalom, mert még a magasrangü vezérkari tisztek, az úgynevezett „vegyiháború szakértőinek" is csak egy kis csoportját bízták meg ennek az aljas szerepnek a végrehajtásával s még e „szükkőrü társaság" Is kölcsönösen ellenőrizte egymás munkáját azután Is, hogy róluk az Amerlkaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság irodáinak titkos fiókjaiban a legjobb kádervédemények lapulnak. Ezek az emberek egymás előtt is titkolták azt, hogy gazdáik az értelmi szerzői, s ők a dróton rángatott figurák, a gyakorlati végrehajtói a g;yalázatos tetteknek. Clark ezredes, ahogy a fogságba esett Frank H. Schwäble ezredes vallomásában mond- ja, megkérdezte tőle, hogy: Ml az ön véleménye a baktériumbombák alkalmazásáról. Schwäble azt felelte: „Uram, ez nemcsak elveimmel áll ellentétben, hanem egész biztosan foltot ejt a haditengerészet hírnevén is.“ A nyugateurópai külügyminiszterek római értekezletén I» felmerültek az ellentétek. Dulles európai körútja során ultimátumszerűén 75 napos határidőt szabott az „európai hadsereg" megalakításának a parlamentben való ratifikálására. Az ellentétek elsősorban a francia kormány által kidolgozott, úgynevezett pótjegyzökönyv körül bontakoztak ki, amelyet a francia kormány a célból dolgozott ki az ,.európai hadsereg" egyezményhez, hogy megkönnyítse e háborús egyezmény elfogadtatását a parlamentben. A jjótjegyzö- könyvet, habár jórészben csak technikai kérdésekre vonatkozik 8 nem érinti az egyezmény lényegét, Bonn mégis visszautasította. A külügyminiszterek most arra törekednek, hogy rábírják Párizst ezen követelések m’dosí- tására. Hollandiában és Angliában hatalmas árvíz pusztít. Képünk egy hollandiai anyát ábrázol, aki éppen, hogy el tudott menekülni gyermekeivel az áirvíz elöl. A má(3ik kép egy kis szigetet ábrázol amelyen az ott maradt juhok pusztulásukat vár. ják. A hatalmas tenger mindent elnyel. j l
