Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-04 / 9. szám

OIIFI6S&6 13§3 ináirdKis ^ Felkészülünk a munkára és honvééelemre KÉSZÜLJÜNK A VETÉSRE „Elsajátítani a tudományt, ki­kovácsolni a bolsevik szakembe­rek, új kádereit, a tudá« min­den ágában és tanulni, tanulni, tanulni a legkitartbbban, ez most a feladat“ — mondotta Sztálin elvtárs. A szocialista társadalomban és a szocializmus építésének korsza­kában elsőrangú kérdés a mező- gazdasági minőségi és mennyisé­gi többternielés, mert a népgaz­daságunk erősödését, ötéves ter­vünk végrehajtásánaJc megköny- nyitásét a dolgozó népünk élet- színvonalának emelkedését szol- . gálja. Az EFSz-ek tagjainak tudniok kell, hogy a termesztés sikere a talaj termőképessége és agro- technilíája mellett igen nagy mértékben függ ottól, hogy mi­lyen volt az elvetett mag. A fej­lődő növényke kezdetben a mag­ban felhalmozott táplálóanyagbói él, tehát mindjárt kezdetben, de később IS annál erősebben fej­lődik, minél teltebb a mag. mi­nél több a felhalmozott táplálék a csíra körül. A cséplőgépből nyert gabona, bármire használ­juk fel, utántisztitást igényel. A cséplőgép tisztító és elválasztó szerkezetei elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a magvakat a kalásziból kiverjék, majd a kü­lönféle melléktermékekből, törek- böl, szalmából kiválasszák. Az összetett szerkezetű vetőmagtisz­títógépek célja a cséplőgépből nyert gabonából az ép. egé.=zsé- ges, jól fejlett magvak elválasz- Wsa mindennemű szennyeződés­től: homoktól, poitól, rögöktől, léha, nem jól fejlett és törött szemekből, más Kultúrnövények magvaitél és végül a gyommag­vak tol, A jó vetőm teltszemü, súlyos tökéletesen érett, egészséges, ép- héjú, gyorsan és jól csírázik, gaztól és egyéb tisztátalanságtól mentes. Vegyük szemügyére ezeket a tulajdonságokat külön-külön. Teltszemü és súlyos az olyan vetőmag, amely tökéletesen kifej­lődhetett, csirája erőteljes és a nrngban sok a felhalmozott táp­anyag Tökéiete.sen érett az olyan mag. amely teljes kifejlő­dése után már a felesleges ned­vességet elpárologtatta. ^Óvakod- junlc a vetőmagnak szánt terüle­tet korán learatni, de viszont ne hagyjuk túlérni sem. Továbbá egészséges az olyan vetőmag, amelyet sem káros állatok, sem betegséget okozó gombák nem támadtak meg. Beteg például: az üszkös búza, a zsizsikes bonsó, stb. A repedezett héjú magvakat sem tekintjük egészségeseknek. Jó csirázóképességü az ol.vais mag, amelyből alkalmas körül­mények között rövid idő alatt (3 —5 nap) a növényre jellemző Idő alatt, a legtöbb kikel. Ezt próba- csíráztatással állapíthatjuk meg. A csirázási képességet és csírá- zási erélyt százalékban szoktuk k fejezni. Ez a két tulajdonság a jó vetőmag legfontosabb ténye­zőinek egyike. A csiráztatási ki- sérletek, mellyel a csírázóképes­séget illetően, a csirázási erélyt is megállapíthatjuk, egyszerű kö­rülmények között elvégezhető. E.gy porcellán tányérra, vagy akármilyen dobozba három cm x'astag homokot teszünk, azt ál­landóan nedvesen tartjuk. A ho- mokba 1 cm mélyre 100 magot teszünk és 18 C fokon tartjuk A naponként kicsíráztatott mag\m- kat külön téve papírzacskóban tartjuk, a csiráztatás befejezté-. vei az összes kicsirázott magvak jelentik a csirázási százalékot, a naponlíént kicsárázott magvak száma pedig a csirázási erélyt mutatja. Jó a vetőmag akkor, ha a csirázási százaléka 98, a csirá­zási erély 96 százalék felett van. A vetömagtisztitőgépek a mag­vakat különféle fizikai tulaj­donságaik alapján választják ki. Tehát a kiválasztott vetőmag egyedi fizikai tulajdonságait te­kintve igen kis különbségekkel azonosak. Az idevonatkozó csirá­zási kísérletek igazolják, hogy az igen élesen kiválasztott magvak osírázóké’pessége é® erélye is közelfekszik egymáshoz. Másirá­nyú kísérletek viszont azt igazol­ják, hogy a jól fejlett, ép, egész­séges magvak, minőségben és mennyiségben jobb terméshoza­mot biztosítanak, mint az ép, egészséges, de gyengén fejlett magvak. Nem kevésbbé fontos követel­ménye a jó vetőmagnak a beteg­ségek elleni védekezés. A búzát köüszög és a porüszög, a rozsot a rozsszárüszög, az őszi és tava­szi árpát a fedett üszög támad­ja. A rozs, ritkább a búza kárte­vője a hópenész. Az üszög spórái útján teljed, A köüszög spórái a magvak belsejét teljesen kitölti sok spóra tapad még a mag fe- lületéi’e is. Miután a magvak a tisztításnál ütödésnek vannak kitéve, a spórába telt magvak (puffancsok) összetörödnek és a spórák a gép belsejében (hasa- dékokban, sarkakban, csavarme­neteken) megtapadnak, és meg­fertőzik gépbe kerülő egészséges magvakat is, így tehát üszkös magot tisztítógépen átengedni nem szabad. A felsoixdt betegségek ellen védettséget nyújt a csávázás. amit nedves vagy por — száraz eljárással lehet alkalmazni. Tá­jékoztatásul annyit, hogy nedves csávázásnál réz, lügany, vagy formalinos vizoldatot használunk, majd a csávázott magvat szárit- juk. Előnye, hogy sokkal hatá­sosabb, mint a porosávázás, hát­ránya azonban, hogy szári tani kell. Száraz csávázásnál a vegy­szereket por alakjában használ­juk. Nagyon fontos, hogy a por minden szemet egyenletesen be­vonjon. Porcsávázásnxál a fertőt­lenítés csak a vetés után, a talaj- nedvesség hatására történik meg. Ne feledkezzünk el a vetőmag tisztaságáról sem. A tiszta­sági fokot százalékban fe­jezzük ki. A tisztasági százalék azt jelehti, hogy az iUetö q-ban hány kilogramm tisztátlanság vagy gyommag van. Ha figye­lembe vesszük, hogy egy mázsa búzában 2 kg szennyeződést, gyommagvat találunk, 1 kg búza körülbelül 33.000 szemet tartal­maz, míg például a legveszedel­mesebb gyomnövények egyike a vadrepce, kg-ja 50.000, akkor az 1 kg magban lévő 2 dkg vad- repce kereken 1000 gyommagot jelent. Ha búza tenyészterületre vonatkoztatjuk ezeket a számo­kat, úgy még világosabb képet kapunk. Hektáronként 180 kg bú­za vetőmagot számítva egy kg vetőmag tenyészterületen 64 mx>, tehát 10 méter hosszú és 6.4 szé­les az a hasáb, amelyre 50.000 gyommagot vetünk. Ha 180 kg búzában 2 százalékos szennyező­dés mellett 3.60 kg gyormnag van. Ennek vetési területe 115.2 mi. Az eddig elmondottak mindenk; előtt világossá teszik a jól elké­szített vetőmag fontosságát és azt, hogy vetés céljára csak jól fejlett, telt, egészséges, nagy. sárga, súlyra, alakra egyenlő, minden szennyeződéstől mentes, erős, életképes csírával rendelke­ző magvakat használjunk, mert ezek rendelkeznek a jó termesz­tésnek megfelelő tulajdonságok­kal és elegendő tartalék táp­anyaggal arra az időre, amíg a wára annyira megerősödik, hogy továbbfejlődéséhez szükséges táp­anyagokat a talajból fel tudja venni. Meg kell enaUtenünk, hogj’ a kalászosok sokféle gyommagja közül legismertebbek: vadzab, vadrepce, konkoly, pipacs, vad- borsó, búzavirág, szarkaláb, macskatalp, hérics, szédítő vadóc. kigyóhagyma, ördögbocskor, stb. Ezek küzül egyesek métgezö ve­gyi anyagot tartalmaznak, és ig>’ elszaporodásuk meggátlására, ki­irtásukra minden eszközt fel kel! használni. Az összes gyomok ta­lajzsaroló növények, amelyek kul­túrnövényeinknél igénytelenebbek, szívósabbak, gyorsabban fejlőd­nek, elvonják a talaj tápanyagát és nedvessé.gét, ezáltal minőség­ben és mennyiségben egyaránt lerontjuk a kalászosok termésho­zamát. A gyomnövények irtását részint helyes, okszerű talajmü- veléssel, részint a vetőmag nagy­fokú tisztításával végezhetjük. A nagyüzemi gazdaságokban a korszerű vetömagtiaztító gépek­ké megakadályozhatjuk, hogy a vetőmaggal együtt a gyornmag- vak a talajba kerüljeneki Az EPSz-tagoknak most a tavaszi növények vetése előtt legfonto­sabb teendőjük, hogy a raktáro­kon lévő, vetésre szánt magvakat minél előbb tisztítsák ki. Ahol nem rendelkeznek még korszerű szelektoi’Oikkal, ha nem is száz­százalékosan, de nagymennyiségű tisztátlanságot, szennyeződést távolíthatunk el a vetőmagból kü­lönböző triörökkel és rostákkal. A tisztításnál a gyommagvakat ne etessük az állatokkal, barom- fiakikal szemesen, hanem csak őrölve. Az állatokból kikerült gyommagvak a trágyatelepre ke­rülnek és ismét a talajra. Itt is­mét kicsíráznak és elgyomosltják kultúrnövényeinket. A gyomnö­vényeik szaporodáaára jellemző, hogy például a vadrepoe egy töve 2500—3000 magot hoz, míg a bú­za azaporodási száma legjofob esetben átlag 20—^25 körül mo­zog. Hogy a gyommagvak által okozott károkról még teljesebb képünk legyen, a különböző évek­ben végzett mérések szerint bú­zatermésünk gyommagszennyezö- dése az időjárási viszonyok sze­rint évente 5—8000 vagonra te­hető. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyomnövények irtására való tö­rekvés a mezőgazdasági fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele, helyes útja pedig a mezőgazda­sági gépesités. Megfelelő talaj- műveléssel, valamint a jö vető­mag előkészítéssel szolgáljuk el­sősorban a mezőgazdasági töbter- melés célját. EPSz-eAnjc minden ‘dolgozója tartsa tehát kötelességének, hogy munkájukat úgy sajátmaga, mint a dolgozók nagy tömegével szem­ben miindenkor időben és becsüle­tesen végezze el, hogy nagyobb kenyér jusson minden dolgozó asztalára, hogry azok is többet, jobbat és olcsóbban adhassanak. Bedécs Gyula, Lelesz. 'v,« A leleszi Mezőgazdasági Tediníkum és Mesteriskola tanulóinak menetgyakorla^ „Az ifjúságot hőssé, éberré ne- ve.lni. KendíUietetlenül védeni gyönyörű hazánk biztonságát és hozzáférhetetlenségét, gyű­lölni a háborús gyujtogatóliat, harcolni a kapitalista Ideoló­gia maradványai ellen.“ (Kivonat a CsISz KB IX. teljes ülésének ha­tározatából.) A leleszi M'ezőgázdasági Techni­kum és mesteriskola tantestülete és ifjúsági szervezete megalakította a Hadsereggel Együttműködő Szerve­zetet. Ez a nemes gondolat és elha- határozás megérlelődött úgy az ifjú­ság, mint a tantestület lelkében, szem előtt tartva azokat a hatalmas eredményeket, melyeket dicső pár­tunk és hadseregünk nap, mint nap felmutat. A szervezet jó munkájának első eredménye megmutatkozott a január 8-án megtartott iskolai harci gyakorlatokon. Ólmos eső verte az iskola ablakait. A reggeli sajtóbeszámoló végeztével Jordán elvtáiaat, a szervezet vezető­jét telefonhoz hívták, aki a beszél­getés végeztével azonnal elrendelte a sorakozót. Fazekas István vezeté­sével 8 ói-a' 6 perckor négy járőr in­dult el a jelzett terep felkutatására. Nevezettek csakhamar eltűntek a láthatáron. Pontosan félkilenckor el­indult a század Jordán elvtárs veze­tésével a lerakott útjelek irányában. A század kötelességének és hivatá­sának tudatában dacolva a széllel és az esővel, egymásután hagyta el az országúton lévő kflométerköveket. Nyolc kilométeres gyaloglás után az egyik járőr jelentést adott a pa­rancsnokának, aki csatárláncba állí­totta századát. Néma csend honolt az erdőben. Csak a paranc.snok uta­sításai és a támadásra való buzdí­tása volt hallható. Rövid szünet után a rajparancsnokok rajaik élére áll­tak és megindult az előnyomulás harci alapzatban az erdő tisztása felé. A rejtőzés és szökelés közben megisébeslilt Kovács bajtárs sebét rajának egészségügyi bajtársa szak­szerűen bekötözte. A második járőr jelentése alapján a század tovább­nyomult előre. Vái’atlan puskalövés szelte át az erdőt, majd újabb és így tovább. Mindenki arra gondolt, hogy bátor előőrseinknek sikerült az el­lenséget megközelíteni és így ,,harcra fel“ jelszóval a század meg­gyorsította az előnyomulást. Egy újabb lövés! A negyedik raj pa­rancsnoka észrevette az egyik bo­korban rejtőző ellenséges ügynökö­ket. Fegyvereink tüze a jelzett hely felé irány-ult és pár perc múlva a század fogl3ml ejtette az ellenség el­ső két ügynökét. Sebeik bekötözé- se közben a foglyok elmondták, hogy ejtőernyővel eresztették le őket és alakulataik további négy embere a közelben lévő szőlőben rejtőzik. Egy rövid kilométer után fellángolt a tűzpárbaj. Fazekas előőrs-parancs­nok egyik bajtársával lekötötte az ellenség ügynökeit, amíg a század megérkezik. Mire az ellenség észre­vette magát, a század három oldal­ról bekerítette és megindult a min­dent elsöprő roham, melynek ered­ménye az lett, hogy sikerült az el­lenséget teljesen ártalmatlanná ten­ni, még mielőtt gonosz tervét meg­valósíthatta volna. A sikerrel befejezett harci grj'a- korlatok után a század bemutatta íiarci felkészültségét, vagyis elvé­gezte a szükséges előírt harci fel­adatokat. Puskafogások és egyéb alapgyakorlatok meglepő eredmény­nyel igazolták azt, hogy a leleszi Mezőgaizdasági Technikum tanuló if­júsága e rövid idő alatt csaknem teljes egészében átvette mindazokat a harcászati és politikai Irányelve­ket, melyeket népünk és pártunk részükre irányelvként mutat. A ta­nuló ifjúság csaknem kivétel nélkül ismeri a felszabadító „Vörös Hadse­reg“ egyes hőseinek harcát, akik győzelemre vitték a Nagy Honvédő Háborúban a szabadság zászlaját. Szervezetünk már ezideig is több békeharcost nevelt. Név szerint talán kivétel néMclil sorolhatnók fel ezek nevedt. VaszUy Irén, a harmadik raj pa­rancsnoka például a köx'etkezöket mondta: „Elítélem a háborús gyujtogatókat és népünk ellenségeit, akik fenyege­tőzve népünk egysége és demokrá­ciánk szelleme ellen törnek azzal a silány gondolattal, hogy országpm- kat csatatérré változtassák, tehát második Koreát létesítsenek ha­zánkban és letaposhassák dolgozó népünk eddigi kimagasló eredmé­nyeit, melyeket az egység, szabad­ság és a szocializmus jegyében tet­tünk meg. Minden tudásommal azon leszek, hogy elősegíthessem hazám véderejének kiépítését és ha kell, fegyverrel a kezemben fogom véde­ni hazámat és dolgozó népünket!“ Ezekkel a szavakkal és valóra vál­tó tettekkel fejezte ki hűségét és ragaszkodását Vaszily Irén, aki, mint egyszerű munkáscsalád gyer­meke jött Polany községből a ne­vezett iskolába, hogy megszerezze azt a tudást, mell.yel elősegítheti né­pünk felemelkedésének útját. A szervezett legjobb férfi tagja. Hegedűs Lóránt, akinek szintén a szocializmus tette lehetővé, hog.y technikumot végezhessen, ö a kö­vetkezőképpen fejezi ki háláját dol­gozó népünknek: „Jó példával fogok továbbra is előljárni úgy a tanulásban, mint a honvédelmi gyakorlatokon, mert tu­datában vagyok annak, hogy amit elértem és szervezetünk el fog érni, mindEkzt pártunknak és dolgozó né­pünknek köszönhetem. Tanulótársai- mat mindenben segíteni f<^om, és szükség esetén fegyverrel a kezem­ben fogok csatlakozni a béketábor mUlióIhoz, akiknek ugyanaz a cél­juk, ami nekem, vagjás megszilárdí­tani a békét és közelebb hozni az embermilliökat egymáshoz, hogy el-’ érkezhessen mielőbb az az idő, hogy a világ dolgozói egy nagy táborában haladhassunk az egység felé! A szervezet vezetője, ing. Jordan tanító, aki népi demokratikus had­seregünk mintakatonája volt és oda­adó munkájával nagyban elősegítet­te és a jövőben is elő fogja segite- ni a szervezet menetét. Elvtársak és elvtársnök! 'Vegyetek példát a leleszi technikum és mes­teriskola tanulóitól, haladjatok ti Is velünk. Lenin zászlaja alatt, Sztálin %’ezetésével harcoljunk közösen a bé­kéért! Timkó Ferenc. ŰJ IFJÚSÁG - a &IS2 Slovakia! Köz- uontl Bizottsáerínak hotilaola Kiadja a Snicna a CsISz Szlov.ik Kfizonnti Bizott­ságának kiadóvállalat.-» Br.-itislava. Sol- tésovej 2. — Szorkpszti a .szprkp.aztSbizott- .ság. Főszerkesztő: Szőke Jözsef — Szerkesztő-ség fs kiadóhivatal; Bratislax'.o. Soltésovej 2. Telefon; 245-51. 2. 3. 229-31. 3. — Nyomja a PRADA n. v nyomdája. Bratlrfava. — Előfizetés egy évre líX) — Kés. félévre 50.~ Kés. — A oostatakarék- Dónztári befizetőlan száma- S-13.890. — Hirlapbélyeg. engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányi­tó iKrstahivatal Bratislava 2, í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents