Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-03-04 / 9. szám
Ol iFiús&e 1953 márciue 4 99 emberrablás id Korunk legégetőbb problémája a béke megv'édésé nek kérdése. Ebben az emberek millióinak óhaja Jut kifejezésre, akik számára létkérdés a béke megvédé. se. Az imperialisták azonban a legkevésbbé sem veszik figyelembe a dolgozó tömegek érdekelt s továbbra is nehéz milliókra rugó egyéni hasznuk fokozására törekszenek, amelj-nek legfőbb biztosítékát egy újabb bábon! kirobbantásában látják. Az emberiség azon- ban egységbe tömörülve áll szembe és hiúsítja meg a tömeggyllkosságra törekvő tőkésíík aljas szándékát. Mo az emberiség gigantikus luircának szolgálatába áll a haladó irodalom és művé szét, így a filmművészet is. Célja a profitéhes imperializmus leleplezése és a tömegek a fokozottabb béke- hare.ra való buzdítása. Ezt a célt szolgálja a napokban bemutatásra került „Emberrablás“ című új, csehszlovák film is. A történet egják legnagyobb Iparvidékünkön, Osztraván kezdődik. Az amerikai kémszervez.et tagjai megszervezik az Oszt mva—Prága közt közlekedő utasszál ító repülőgép el rablását. Magas pénzjutalom ellenében biztosítanak jegyet a volt vendéglősnek is. akinek a mi viszonyaink nem egészen „megfelelőek“. Az utasok nagyobb része azonban mit sem sejtve a készülő gaztettről, száll a repülőgépbe. Ezek között van Prokop mérnök és Morvát képviselő is, akik egj’ új üzem tervének megtárgyalása végett utaznak Prágába. A terveket Prokop mérnök viszi magával. Az utasok meglepetve 'Vették észre, hogy repülő gépük nem Prágában, ha nem egy nyugatnémetországi amerikai haditámaszponton száll le. -Az amerikai repülőtér parancsnoka előre megszervezte az elrabolt repülőgép utasainak „fo- gaxltatását“. Jacobs, az amerikai parancsnok az ,,amerikai életmód lehető ségeiröl“ beszél a csehszlo. vák állampolgároknak. Szeretné őket meggyőzni, hogy mondjan.ak le hazatérésük ről. Az uta-sok nagyobb ré sze azonban szembeszáll a nehézségekkel, de nem kíván a sokat hangoztatott amerikai demokrácia és szabadság lehetőségeivel élni. A mi állampolgárainkat S7,abad hazájukbói rabolták el az amerikai kémszerv’e- zet szolgálatában álló rablók, gyilkosok. Hazánk polgárai tudják mi az Igazi szabadság s nem ké-mek az amerikai demokrácia „korlátlan lehetőségeiből“, ahol A becsületes csehszlovák állampolgárok asak hosszú küzdelmek árán jutnak vi.ssza hazájukba. Ebben nagy' segítség:ükre van egy német munkás, ö jelképezi Nyugat. Német Ország másik areát. A német nép elszán, tan harcol megszállói ellen, akik újabb katasztrófa felé sodorják Németországot. A történet Ismét ott-hmi — Osztraván végződik. A a szabadság forgalma any- nyira tágkörű, hogy szabad az emberrablás, a legdurvább erőszak alkalmazása is. Csupán néhányan monda nak le visszatérésükről: akik a repülőgép elrablását megszervezték, a volt vendéglős és hosszas Ingadozás után még eg^y jam- pecöltözetű fiatal utas, aki öltözetével már itthon is az „amerikai életmódnak“ való kódolását juttatta kifejezésre. A könnyelműnek ígérkező" életmód vonzotta képzeletét. A háromnegye des" nadrág. Kockás kabát, gj’enge jellemet takarga fcott. Az amerikai „demokrá. cia“ hívei azonban megkapták a kijáró jutalmat ke- nyéradóltól: a nemzetközi kémkiképző táborba szállította őket. „További sorsuk f^lől nem lehet kétség. Megfelelő kiképzés után gyilkosságra, kémkedésre, szabótálásra kapnak megbízatást. Ezek az emb<!r(fk azután szégyenérzet nélkül beszélnek demokráciáról, szabadságról. dolgozók, közelebbről megismerve az amerikai imperializmus igazi arcát, még nagyobb lendülettel látnak munkához, hogy meggyor. sítsák hazánk útját a szocializmus felé és ezzel is szilárd gátat emeljenek az imperialisták aljas szándékai elé. Az „Embt'rrablás“ a há- ború utáni csehszloválr filmgyártás egyik legjobb alkotása. Történelmi értéke abban rejlik, hog.v ielepiezi az imperiaiisták gyilkos szándékát és aljas politikai, ját, akik békésen építő népünk nyugati határait is veszélyeztetik. A másik oldalon megmutatja népi demokratikus hazánk becsületes dolgozóinak forró hazaszeretetét és ragaszkodását épülő, szabad hazájukhoz, A film az egymást követő konfliktusokon keresztül jut a végső megoldáshoz. Ez. teszi érdekessé és ez adja nieg művészi értékét. Forradalmi etűd Bécsben a Kolmarkt egyik házában sápadt fiatalember áll szobája ablakánál. Szemé- bep sötét tüzek égnek, mintegy át akarja fúrni tekintetével a novemberi reggel kodét. ! — Hazamenni — sikolt föl lelkében - a honvágy, a féltés, a lehetetlenség. Hazamenni ... 1830-at ír a naptár, november havát. Lengyelországban ezekben a napokban lángol föl a forradalom, Varsóban a Belveder- palotából Konstantin nagyherceg a cár segítségével megszökött a nép haragja elöl. A város most mér a forradalmárok kezében van és a lerigyel nép kész felvenni a harcot elnyomójával, az orosz cárral. Lengyelország vérzik és harcol és Paskievics már elindult, hogy elsöpörje <1 szabadság fároszát: a forradalom lángfát- Frederyk Chopin, aki elsősorban lengyel, másodsorban a „zongora poétája“ — mint j ahogy egyik életrajzírója nevezi — természetesen nem érzi jól magát Metternich Ausztriájában, ott, ahol az uralkodó körök ellenségesen szemlélnek minden forradalini megmozdulást és ahol éppen székben a napokban válik izzóvá a gyűlölet Lengyelországgal szemben. Frederyket lengyel lelke hazafelé húzza, oda, ahol testvérei az életüket áldozzák fel hazájuk szabadságáért. De egészségi állapota nem engedi meg a ruigy utat és így Ausztriában kell maradnia. Fájdalmát. kétségbeesését és marcangoló honvágyát a zongorájához inszi és meg.születik megrázó erejű nagy müve. a ,,Forradalmi etűd“ üdvözletként a forradalomnak I küzdő hazájának. Hogyan dolgozzon a pionírvezető Pionírvezetök! A párt és a CsISz rátok bízta az ifjú pionírok nevelését. Nektek jutott ajz a feladat, hogy segítsetek az iskolának és a tanítóknak a pionírokból öntudatos, határozott jellemű, a szocializmus győzelméért elszántan harcoló embereket nevelni. Rajtatok múlik tehát, hogy e feladatot becsülettel és felelősségérzéssel teljesítsétek. K munkátokban segítségetekre lesznek a szovjet komszomolisták és pionírvezetök példái, mint Klava Naza- rovova, Liza Csajkinova, Ványa Zemnuhov, az ,,Ifjú Gárda" földalatti harcos szervezetének egyik tagja. Munkátokban továbbá segíteni fog a szovjet pionírvezetök tapasztalata, amelyet a „Pionirvezetö“ című brosúrában foglaltak össze. A „Pionírvezető“ oímü brosúra magába fogladja a komszomolista- pionirvezetök tapasztalatait minden vonalon. Arról ír, hogyan kell a vezetőknek a gyerekekkel foglalkoz- niok, hogyan kell a bizalmukat meg- nyerni ok és a tekintélyüket fenntar- taniok, továbbá hogyan kell felka- rolniok a gyerekek alkotó munkáját és hogyan kell önálló és tervszerű munkára nevelni őket. A „Pioiürvezető“ airól ír továbbá, hogysm kell dolgoznia a vezetőnek a tanító és az iskola igazgató segítségével. A tanító tudása és pedagógiai ismeretei a pionírvezetönek nagy segítséget nyújthat munkájában. A pionirvezetö megvitatja ve lük a csapat mvmkatervét. A tanító jól ismeri tanulóit s ezért sok értékes javaslatot nyújthat a pionirve- zetönek. A pionirvezetö közvetlen m-unka- társai a rajvezetök. Arról, hogy a csapatvezető hogyan működjön együtt a rajvezetökkel, a „Plonír- vezétő“ című brosúrában több pél (iát találunk. A pionirvezetö munkájának egyik fontos része a pdoniraktíva összehívása. A pionírvezetőnek a pionír- aktivistákkal minden nap kapcsolatban kell lennie. A pionirvezetö az ó támogatásukkal vezeti és szervez: a csapat és a raj egész munkáját. -A-zok a tapasztalatok, amelyeket a brosúra e részében foglaltak öaaze. megmutatják a vezetőnek, hogyan kell gondoskexinia a pioniraktivis- iákról, hogyan kell velük dolgoznia, támogatnia kulturális és politikai fejlődésüket. A szovjet pedagógus-nevelő munkájában abból indul ki, hogy a gyermekekben tehetségek, hajlamo'.: rejlenek, amit a nevelőnek feli kell fednie és továbbfejlesztenie. A brosúrában többek között ezt olv-asíjuk: ,,A pionfn-ezetönek a pio nírba és a pionír szavába vetett bizalma, a pionír erejébe veteti hite egész nevelőmunkánk jelleméből fakad és alapját képezd a pionfrakti- va munkájának és megszilárdulásának. Ha megismerjük a gyermekek erejét és tehetségét, mint vezető kelk hogy azt sokoldalúan továbbfej. lessz.ük és irányítsuk. Ébresszük fel a gyerekekben a tudás és a munka iránlí szeretetet, a kommunizmusért vívott harcban való részvétel óhaját“. Nem kevésbbé fontos az, hogy a pionirvezetö megismerje a pionírok családi környezetét, ahol a pionírok idejük túlnyomó részét töltik. A gyerekek a szülök közvetlen befolyása alatt állnak. A szülök, hogy gyermekeiket helyes irányban befolyá- slohassák és segíthessék a pionírve- zetöket nevelömuníkájukban, kell, hogy tiszta képet nyerjenek a pionírszervezet munkájáról. A pionirve- zetönek meg kell hívmi a szülőket a pionírgyülésekre és a pioniroik szülei számára gyűléseket kell szeivezni. A gyűlésen a pionirvezetö beszél a szülőknek a pionírok munkájáról és tanulásáról. Hogyan készítsük elő a pionírok CsISz-be való belépését? A szovjet tapasztalatok e téren is segítséget nyújtanak. A szovjet pioníroknak az a vágyuk, hogy komszomolisták legyenek. Mimkájuk a rajokban és Őrsökben a Komszomol soraiba való belépésre irányul. A komszomoUsta pionírvezetök példáját követve készítsük elő pionírjainkat a CsISz-be való belépés- ré- Ügy neveljük őket, liogy bárhová is kerüljenök, mindenki szeretettel emlékezzen rájuk, mint a V. I. l,enin pionirszervezet neveltjeire. Vezessük őket Klava Nazarova, a höis komszomolista példáját követve, akj egész ifjú hevét a szeretett munkának, a pionírokkal való nun- kának szentelte. A pszkovi íeiület Osztrov városából származó Klava Nsizarovova neve ismertté vált az egész .Szovjetunióban. A pionír- munkában »igazi pionirvezetö vö t, ugyanúgrj’ a Nagy Honvédő H:í honiban ia az ellenséggel vívott hare- han. A legjobb komszomolisták és p o. nirvezetök tapasztalatait a ,.l*ö“iír vezető“ című brosúra foglalta ösz- oze, amely a Sniena kíadásábar ; '- lent meg. Ne legyen tehát egyet! n pionirvezetö CsISz tag sem aki kö vetkezetesen meg ne ismerkedne e tapasztalatokkal, amelyek segitsrv:t nyújtanak becsületes és legérde- mell munkájában, JurlcHková Paula. %j6\kM1á^ QAjAAJÚX-. (JltK Gndhjás (n. folytatás.) — Veled lesznek a többiek is, ne félj. Van itt szegénység, ne félj. Nyugtalan kas leit a falu. az emberek zúgnak, az asszonyok szaladgálnak, ezt-azt vesznek a katonaládákba, kapkodnak, szidják a háborút, hogy miért jött, nem elég a nyomorúság, most még meg is kell halni az urakért Se pénz se petróleum, se ruha. se gabona, se semmi A harangot meg csak verik félre. Ügy szól be Sebők, hogy hagyják már. Nagy kavarodás van q faluban Kátgémek nyikorognak, emberek szaladgálnak, a hirdetések élőit ácsorognak. q gyerekek sírnak, a marhákat sokhelyen elfelejtették beengedni az udvarra, azok elnyajtvn bőgnek, füstölnek a kéméntiek. valahonnan kalács-szagot érezni és az intéző oedig ott ál! a plébánia kapujában, nádpálcájával csíz máját verdesi, nézi ezt a kavarodást és böffentve nevet. — Hm. Senki sem tudta, hogy a jegyzőnek honnan van fegyvere, mégis tőle hozták a fegyvereket és a templomajtó előtt lerakták. A gyerekek újukkal megérintették a fegyvereket aztán hirtelen elkapták kezüket. Mintha a halált érintették volna meg. Mise után a pap körmenetet vezetett a templom körül Ekkor az emberek csodálkozva kerülgették a fegyvergúlát és gondolkoztak. hogy honnan valók ezek a fegyverek, ki hozta ide? Minek ez itt? t A plébános úr megáldotta a fegyvereket. Keresztet hányt rájuk, füstölővel körüljárta, mint a halott parasztot a ravatalon. És minthogy a szentelő nem volt meg (az a vén egyházfi megint elkeverte valahová), két rozskalászt mártott a szenteltvízbe s ezzel meghintette a haláltosztó szerszámokat. Ho.sszadalmas beszédet is tartott, hogy igy ezek fognak megvédeni, ügy ezek a g.VÖzedelmes fegyverek és az egek nem engedik, hogy népünket az ellenség legyőzze... — Sebők meglökte Mikét, hogy látod ? — Látom. Minden "endben van, csak az az egy nincs rendben, — mondja csendesen Mike, — hogy az ellenség papja meg ott áldja meg a fegyvereket! Hát akkor hogy van ez? Sebők felhúzza vállát. Nem tudja és hiába kérdezné meg ezeket az embereket, ezek közül egy sem tudna erre megfelelni. Ámbár az is lehet, hogy nem is kell ilyen kérdésekre megfelelni. — Az urak háborút csináltak, velünk vitatják, ők megáldják a puskákat, minket meg elküldenek a halálba az ö koncukért, — mondta Sebők hangosan, de lepisszegték. Cssst, meghallhatják! Egymást kergették az események. — Az egryik csendőrt aszszonyruhában láttam — mondta Vargáné. Nevettek az emberek, azt mondták, hogy hát a szaká- la? E>e Vargáné erösködött, hogy bizony annak lányos, bcretválatlan képe volt. »Kémkednek«, gyanították, beszélték a faluban, de ezt is elfelejtették, mert mozgósítások, behívások vannak. Az állomáson fel is, le is katonákat vittek a vonatok, — Merre van hát a front? — kérdezték a napszámosok. — Mindenfelé front van. Köröskörül ellenség vesz körül — mondta nekik a jegyző, — és most maguknak meg kell védeni ezt az édes hazát, annak szent földjét. .. — Napszámot, meg kenyeret adott volna ez a haza, — mondták a feketearcú napszámosok é.s cselédek de nem adhatott, mert az urak benne ültek. Ms^d ha bajonettel kipiszkáljuk őket belőle, akkor majd lesz itt munka .. . És még az történt, hogy az árokszélen az öreg koldus lehúzta bakancsát, taüzasze- meket talált benne, a búzaszemek véresek voltak és el- híi-esztelte, hogy jön a világ vége, a termés véres lesz, a termést nem a parasztok takarítják be, hanem a halál aratja le csorbult kaszájával. Borzongott a falu. A parasztkocsik már gyü- leíkeznek a községháza előtt, a jegyző azt se tudja, hol a feje, a kisbíró most is a pádon ül és hiába ordítozik rá a jegyző. A kocsik felsorakoznak, a lovak kapálnak, a legények és emberek pálinkás, rumos, liköröííüvegeket lóbálnak, kurjongatnak, már részegek, mert ebben a melegben fejükbe szállt, a kocsisok alig bírják tartani a lovakat, lábukat nekifeszítik a sarog- lyának és húzzák, húzzák a gyeplöszárat. Sebökék gyalogosan vannak, de azután hallgatagon fellépnek a kocsikra. Három kilométerre van az állomás. Miért gyalogolnának a halálba ? — Ne ríj! — mondja feleségének Sebők. A dalolás, kavarodás egyre erősebb, a jeg.vzö ide-oda .szaladgál, ,s plébános a kapuban áll és szivarozik, a tanítók az iskolaajtóban állnak, ők majd külön behívót kapnak, a gyógyozertéros fehér köpenyegében a koc.sikhoz siet és az egyik», beesettarcú embernek kis üveg orvosságot visz. Felesége vette neki. hogy csak használja el egészséggel. A patikus markát tartja, a parasztember nagy- nehezen beleolvassa a pénzt. A patikus/ megszámolja. — Még öt krajcár . .. — Eh, hát ezt a rongyos öt krajcárt sem engedheti el... ? A jegyző a kocsik között szaladgál, ordít, parancsokat osztogat, de senki sem hallgat rá, most már jó tíz perce azt kiáltozza, hogy csend legyen, valamit akarok mondani, csend legyen, valamit ki akarok hirdetni, de — hiába. Az emberek kezében pálinkásüvegek lóbálódznak, ordítoznak, kiabálnak, szédö- lögnek a kocsikon. Sebőkék a saroglyábán ülnek és szorított foggal hallgatnak. No, most megindulnak a kocsik. A jegyző két kézzel kap utánuk, hogy várjanak, hazafias beszédet akar nekik mondani, de az emberek röhögnek, kiabálnak, dalolnak és egymást átölelve dülöngélnek. Állnak, csak Sebökék ülnek és hallgatnak. Megindulnak a lovak. Most elszabadul a fergeteg és az állomásig meg sem áll a rohanás a halálba, a lovakat nem flehet visszatartani. Valaki az' első lovak közé pálinkásUveget hajított, ettől megvadulnak az állatok, a lovak felrúgnak, a gyeplő lábuk alá kerül, a negyedik kocsi kereke messzire kirepül, tengelyen csúszik tovább a kocsi, de a kurjangatás nem marad abba, egyetlen orditozás az út az állomásig, ahol az állomásfönök árnyékolt sapkával nézi a feléje közeledő fergeteget. — Mi ez ? — kérdezi a málházótól. — Rohanás. — No, de hová? — A halálba. — mondja a málházó. Az állomásfőnök megfordul, vonatot vár s akkor veszi észre, hogy nyugatról hatalmas felhő. jön. Sötétül az ég, vihar lesz. — Odanézzen — mondja a málházónak, aki nézi az iszonyú viharfelhőt. — Látom. — Mi lesz belőle? — Kazalszóró orkán. — mondja a málházó. 2. Pehérruhás lányok mennek ki az állomásra, vállukon váska, azon két fazék, azokban kovászos uborka. Minden megálló vonat katonáját megkínálták. Pántlikásak részegek voltait a kat^'nák. de sokan szomorúan néztek ki a marhavagonokból, — Nem kell. Minek? — mondták ezek a szomorúak, mikor kovászos uborkával kínálták őket a lányok. Három hete, hogy ebből a faluból elmentek az emberek és éppen a huszonkettedik napon Sebökné kapálásból jött, mikor átjött a vasúton s látja, hogy vér van a sínek között. A fekete köveken sötét vér csillogott. (Folytatjuk.)
