Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-25 / 8. szám

1953 febniár 25 Ol IFIOSAG A párt — ............... Ul iriuMUi ....... árt vezetésével, a V. I. Lenin pionírszervezetet követve nálnnk is virágzóvá tesszük a CsISz pionírszervezetét V. Meisner elvtársnak, a CslSz KB IX. teljes ülésén mondott beszédéből Gottwald elvtárs a CsISz kon­gresszusán ezekkel a szavakkal hang­súlyozta a pionirszervezet jelentősé­gét: „jgyetek tudatában annak, hogy kedves és lelkes pionírjaitokból nevelitek közvetlen utódaitokat. És amilyen a pionímevelés, olyan lesz egykor maga a szervezet is“. Ezek a szavak iránymutatásul szolgálnak a CsISz munkájában. A pionírszervezetnek több, mint félmillió tagja van, ami a pionirkorú gyermekek összességének több mint a felét jelenti. A legfiatalabb generáció nevelésé­ben a pionírszervezet aránylag rövid idő alatt, jelentős sikereket ért el. De a sok siker mellett hiányossá­gok is mutatkoznak ebben a munká­ban. Legjellemzőbb hiányosság abból ered, hogy sok csapatba még nem hatolt be a mélyreható eszmeiség, to­vábbá, hogy komoly gyengeségek ész­lelhetők az iskolákban, a pionlrszer- vezetek segitökészségét illetőleg, a mély és tartós tudásért vívott harc­ban és fegyelemre nevelésben. Sok pionírcsapat munkája nem érdekes és egyhangú. A pionírcsapatok elégtelen munká­jának legfőbb oka a járási, keiflleti és városi bizottságok több-kevesebb közönye á pionírszervezet megalakí­tásában, vezetésében. A CsISz Köz­ponti Bizottsága és a CsISz KB el­nöksége sem fejtett ki célzatos mun­kát ezen a téren. A feladatok teljesítése azt jelenti, hogy biztosítani kell a jó vezetők ki­elégítő számát, rendesen elő kell ké­szíteni őket munkájukra, termékeny- nyé kell tenni munkájukat és igy el­érni minden pionírcsapat nevelömun- jtájának megjavítását és minőségivé Válását, A pionírszeri^ezetek — az iskola segítőtársai az ű,j szocialista generáció neveléséért folytatott harcban Mélyítsük el gyermekeink hazafias nevelését ja, Oleg Kosevoj és a többiek kell, hogy pionírjainknak példaképei le­gyenek, Megismerésükhöz forrásúi szolgálnak a szovjet könyvek, melye­ket az idősebb pionírok eredetiben is olvashatnak. Ugyanúgy a levelezések és a térkép mellett való beszélgeté­sek bizonyára érdekes és vonzó for­mái a pionir művelődésének és jelen­tősen elmélyítik a proletámemzetkö- ziség szellemében való nevelést. Mindemellett kell, hogy a pionir megbecsülje és állandóan viselje vö­rös nyakkendőjét. A pionirszervezet kötelessége, hogy tagjait a csapat vörös lobogójának tiszteletére nevel­je. A gyermekeknek tiszt.ában kell lenniök a pionírköszöntés értelmé­vel: ,,A haza építésére és védelmére légy készen“. Életük célja e jelszó megvalósítása legyen. A pionírszervezetnek az iskolával együtt a gyermekeket a szocialista hazaszeretet szellemében kell nevel­ni. Az eddigi sikerek ellenére sem elé­gedhetünk meg a szocialista haza­szeretetre való nevelés terén elért eredményekkel. Jelentős inulasztást látunk abban, hogy a gyermekek nem ismerik a munkásosztály nagy tanítómesterei­nek: Lenin, Sztálin és Gottwald elv­társak életét és munkásságát. A leg­több pioníivezetö ezt a jelentős mun­kát az évfordulók alkalmi feladatá­nak tartja, nem pedig mint rendsze­res napi tevékenységet. Hibákat ész­lelünk a gyermekeknek a pionírszer­vezetbe való felvételénél, valamint a fogadalomtételnél is. A gyermekek­nek nem magyarázzuk meg kellőkép­pen a pionímyakkendö, valamint a többi jelkép jelentőségét. Ezen mu­lasztások abból a tényből világlanak •ki, hogy a pionircsapatok egész so­rában nem hordják sem a vörös nyakkendőt, sem a jelvényt. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, ahogy a pionírokat előkészítik a CsISz-tagságra. Ezt a feladatot a legtöbb pionirvezető úgy tekinti, mint a középiskolák negyedik évfolyamá­nak üg^yét, nem pedig mint a pionír­szervezetek általános nevelömunká- jának feladatát, A CsISz alapszeive- zetei is sokkal adósak maradtak a ti­zenötéves fiatalok CsISz-be való lé­pésének előkészítésében és az új ta­gokról való gondoskodásban. Ezeket a mulasztásokat pótolni kell és hasz­nosítani kell a bőségesen rendelkezés­re álló pionirtevékenységet s a pio­nírokból öntudatos hazafiakat kell ne­velni. Feladatunk, hogy megismertessük a gyermekeket nemzetünk történel­mének legdicsőbb korszakaival és munkásosztályunk történetével. A gyermekeknek tudniok kell, hogy a CsKP munkássága népünk régi vá­gyainak megvalósítása. Nemzetünk dicső történelmét közelebbhozzák a gyermekekhez a mozielőadások, ki­állítások, múzeumok látogatása, a tudományos dolgozóinkkal tartott eszmecserék és az irodalom. Jirásek, Nenida, Nemcová és más kimagasló íróink müvei pő forrásul szolgálnak, melyekből apíonirszervezetek sokat meríthetnek. A munkásosztály har­cáról a pionírok sokat megtudhatnak az idősebb elvtársakkal folytatott be­szélgetés útján. Ugyanígy ragyogó példaként szol­gálhat nekünk, de a pioníroknak is, Gottwald elvtárs élete és mnunkássá- ga. Ha megismerjük Gottwald elvtárs életét és müvét, megtanuljuk ismer­ni és szeretni a kommunista pártun­kat. Megtanuljuk a dolgozó nép jo­gaiért vívott harcban az' elvhüséget,' megtanuljuk szeretni népünket, ha­zánkat, hűséget és szeretetet merí­tünk belőle a Szovjetunió iránt, meg­tanuljuk összekapcsolni a forradal­mi múltat a jelennel. Gottwald elv­társ- számunkra a szorgosság, sze­rénység, a szüntelen tanulás, müve- lödnivágyás ragyogó példaképe. Min­taképe az igazi kommunistának Ezért kell megismertetni a pioníro­kat az ö életével és munkáss.á°"inaV a legna.gyobb figyelmet szentelni. Pontos továbbá, hogy pioniriaink megismerjék a szovjet pioní*'ok éle­tét, munkásságát, hogy tájékozottak legyenek, milyen eredményeket ér el naponta V, T. I,enin pionír.szeri'ez°i'e A szoviet nionírok és koms’’omoUstí’ hősök- mint P,avi'k HTorozov. Volo.gva Dubinyin, Zoja Koszmogyemjanszká­A szülőföldnek, természeti kincsei­nek és serény épitömunkájának meg­ismerése, jelentékeny eszköze a ha­zaszeretetre való nevelésnek. A hosz- szabb és lövidebb kirándulások, a legszemléltetöbb és igy a legalkal­masabb módszerei ennek. Nagyon ügyesen használja fel ezeket a jab- lunkovi középiskola cseh és lengyel pinircsapata. Ezek a pionírok meg­ismerkednek hazánk közelebbi és tá­volabbi vidékeivel. Utazásaik révén megtanulják szülőföldünk földrajzát. Összehasonlíthatják a valóságot a térképpel, felvázolhatják útitervüket, csinálhatnak plasztikus térképet és hasonlókat. 'Vagy az iparosított terü­leteknek, a szocializmus építése kö­vetkezményei szerint megmásított természeti tájaknak, talajvizsgálat­nak szentelik figyelmüket, s ezzel párhuzamosan megismerik a szövet­kezeti gazdálkodás módszereit. Fi­gyelemmel kísérve saját faluja, járá­sa, keiiilete fejlődését, a pionírokban elmélyül a hazaszeretet. Ezt a neve­lési módszert kell a legszélesebb kö- K'ákben elterjeszteni. Mindenekelőtt az idősebb pionírok közt, felhasznál­va a vasár- és szünidei napokat. A gyermekeknek ugyancsak figye­lemmel kell kíséyniök maguk körül a mindennapi életet. Igyekezniük, kell megéi'teni minden jelentős eseményt és tudni kell ezekre reagálni. Termé­szetes, hogy nem hasznáhatjuk a fel­világosításnak ugyanazt a módszerét a gyermekekkel szemben, mint ami­lyent a felnőtteknél alkalmazunk. A vezetőnek kerülnie kell tehát a gyer­mekek számára nehezen érthető el­méleti magyarázatokat, különöskép­pen a frázisokat és teljes mértékben fel kell használni a gyermekek saját képzelöerejét, valámint meg kell taní­tani őket a helyes következtetések levonására. Ez a munka olyan legyen, hogy a pinirok megszeressék iskolájukat és jól tanuljanak, mert ez az ö legfőbb kötelességük. Harcoljunk a mélyreható tudás elsajátításáért és a fegyelem megszilárdításáért A pianír-saervezétek fő feladata: a mi világnézetünk szellemében segit- ségéi’é lenni az iskolának, a mélyi’e- ható, tartós tudás és az öntudatos fe­gyelem megszilárdításáért folytatott küzdelemben. A pioníroknak jól kell tanulniok, példásan kell teljesíteniük minden iskolai kötelezettségüket, hogy idővel heisználható építömunká- sai lehessenek az új társadalomnak. Sok pionírcsapat már sikeresen tel­jesíti' ezeket a feladatokat. A pioní­rok a legjobb tanulók közé tartoz­nak, példaképül szolgálnak a tanulás és a fegyelem terén. Segítenek a ta­nulásban lemaradt társaiknak. Né­mely piőnírcsapat már megszervezte az egyes tantárgyra vonatkozó ér­dekkört, amely kiszélesíti a pionírok tudását. Ezen erdemények ellenére ig e téren komoly nehézségek mu­tatkoznak. A pionirvezetők és egyes tanítók a pionírszei-vezet feladatai­nak helytelen értelmezése következ­tében például a pionirrajok és őrsök munkája körében találkozunk még írásos házifeladatokkal is. 'Vagy ugyancsak helytelen értelmezést nyert sok esetben a gyengébb tanu­lók kisegítésének feladata is. Vagy­is, hogy a jeles pinirok segítségére vannak sokszor a lustáknak iá, ami­vel támogatják azok munkához való helytelen viszcmyát. A pinirszeiwezet nem irtotta még ki a gyermekekből az iskolai munka régi, helytelen értelmezésének fogal­mát sem. Ennek bizonysága az is, hogy még a pioníroknál is találko­zunk leckemásolással, súgással, a ta­nítók félrevezetésével és más hason­ló helytelenségekkel. Sok pionircsa- pat körében az öntudatos fegyelem helyett rendetlenség uralkodik. Elvtársnők és elvtársak, ezekkel a hibákkal egyszersmindenkorra le kell számolnunk. A pionírszervezet mun­kájának szoros kapcsolatban kell len-' nie az iskola életével. Ez azonban tá­volról sem jelenti azt, mintha pótol­nia vagy folytatnia kellene a taní­tást. A pionírszei"vezet nevelő ereje éppen abban rejlik, hogy tagjait az iskolai kötelességek becsületes elvég­zésére sarkalja. Az, hogy a pionírok segítik a tanítót munkájában, nyil­vánuljon meg elsősorban abb^n, hogy pontosan és felkészülten jöjjenek az iskolába, hogy figyelmesen hallgas­sák az előadást, hogy betartsanak minden iskolai előírást, s így példás viseletűkkel megnyerjék osztálytár­saikat hasonló munka és viselkedés követésére. Ilyen viselkedés és fel­lépés, természetesen nem honosodik meg magától a gyermekek közt. Ilyen irányban céltudatosan és kö­vetkezetesen kell vezetni a pioníro­kat: meg kell táigyalni velük az „Iskolai rendszabály“-!, a tanítási órák helyes kihasználási módját és mindazt a legszemléltetöbben adjuk ©lő; a gyári és szövetkezet; élmunká­sok példáján nagyon világosan be lehet mnutatni a gyermekeknek, mit jelent, milyen értéket képvisel dolgo­zóink minden egyes munkaperce. A gyermekeknek meg kell tanulniok, hogy kizárólag a lelkiismeretes mun­ka árán érhetnek el nemcsak az is­kolában. de eljövendő élethivatásuk­ban is sikeres eredményt. Azt akarjuk, hogy a gyermekek felkészülten járjanak az iskolába. Te­hát meg keli ismertetnünk a tanulás helyes módját, meg kell magyaráz­nunk, hogyan kell elökészülniök az órára, hogj'an osszák be szabad ide.iü- ket. Dicséretes a kroméfííi középis­kola fiú tagozatának módszere. Az iskolai faliújság útján, az osztály­ban, a gyűléseken megismertetik a tanulókat a legjobb tanulóljnak az osztályfőnökkel kidolgozott munka- tei vével. A vezetőknek és a tanulók­nak ügyelni kell arra, hogy a munka­feladatok megfeleljenek a gyerme­kek idejének és erejének. Az iskola kell, hog,y gondosan mérlegelje a gyermekekkel szemben támasztott igényeit, főleg iskolán kívül és a pio­nírvezetőnek nem szabad megenged­nie, hogy egy pionír több funkciót töltsön Ije. Több változatos és vonzó munka­feladatot kell szervezni. Például: al­bumkészítést, kiállítást, tudományos sétát, kirándulást, tapasztalt mun­kásokkal való eszme'cserét, ásványok, növények gyűjtését, i*olai jegyzetek készítését, könyvek olvasását, stb. Különös súlyt kell fektetni az olyan összejövetelek rendezésére, melyeken a tananyag olyan tárgykörrel Foglal­kozik, amellyel a gyermekek nehe­zen birkóznak meg és így követve a V. I. Lenin-pionirszervezet példá­ját, érdeklődésüket felkelteni. A hustopeci piőnírcsapat a követ kezö címen rendezett összejövetelt: „Hazánk legrégibb öslakói“. Az ős- lakók életére vonatkozó iskolai elő­adás kapcsán pedig felhasználta Ves- tomice, az ismert archeológiái lelő­hely közelségét. A pionírok kirándu­lásokat szerveztek ide. lerajzolták a barlangokat, lelőhelyeket, megtekin­tették a gyűjteményeket, szakembe­rekkel eszmecserét folytattak, meg­mintázták az ő.slakók lakóhelyét, szerszámait, fe.gyvereit. stb. Eme gondos tanulmánvnal- eredménye volt aztán a pionírcsap.st ns.szeiöve- tele. amelyen kiállították a gyűjte­mények?!, a készítményeket s az er­ről írott iskolai dolgozatokat. Ilyen összejövetel segítségére volt úgy a pionírok, mint pedig a többi tanulók ismereteinek kiszélesítésében és meg­szilárdításában. A pionírszervezetnek kötelessége, hogy segítségére legy'en az iskolának az alapvető tudományos világnézet megszilárdításában úgy a pionírok­nál, mint a többi'tanulónál. A gyer­mekeknek tudniok kell, hogyan kelet­kezett a föld, hogyan jött létre'Ngz élet a földön, hogyan fejlődött ki a társadalom, hogyan lett az ember a természet ura, milyen üldözésben ré­szesültek a nagy feltalálók és kuta­tók, mint például Galileo Galilei, Co­pernicus és mások, csak azért, mert az általuk hirdetett tételek nem egyeztek az egyház dogmáival. A gyermekek értelniének megfelelő ol­vasmányok, előadások segítségével ellentállóvá k_gll tenni őket a babo­nákkal. tévhiedelmekkel szemben. Az iskolai munka betetőzését je­lentik az évzáró vizsgák, melyek az elért eredményekbe való örömteU visszapillantást kell. hogy jelentsék a pionírok és által.ában a tanulók életében. Ilyen örvendetes szellemben kell az évzáró vizsgára előkészi'dni és azt lefolytatni. A pionírok felkészült­sége örömmel, nyugalommal tölti el az évzáró vizsgák légkörét. Ugyan- c.sak az évzáró vizsgák vannak a gyermekek segítségére a legtöbbre becsült. a leghelyesebb élethivatás választásában. A pionírok életében kell, hogy becsületbeli ügyet jelent­sen a jói sikerült évzáró vizsga és hogy a lelkiismeretes iskolába járás befejeztével munkára, vagy tanulni megy és a tanulóotthonok, az állami munkaerötartalékok, vagy felsőbb iskolák legjobb tanulója legyen. ■ A sikeres évzáró vizsgát ünnepel­jék meg a pionírok örömteli sport- ünnepéllyel, dallal, tánccal s a szü­lői összejövetel alkalmából rendezze­nek a tanulók munkáiból kiállítást, stb. Javítsuk incf; a politechiiiltai nevelést A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség pionirszervezetének fontos fel­adata segíteni gyermekeink politech­nikai nevelésének kiszélesítését. A pionírrajok és őrsök munkája lehe­tőséget nyújt a gyermekeknek, hogy a tanítás alatt szerzett elméleti is­meretéket kiszélesítsék a gyakorlat­ban, hitelesítsék és kipróbálják saját készítményeiken, hogy így megsze­rezhessék a szükséges gyakorlati is­mereteket. Itt elsősorban az iskola­ügyi és népmüvelésügyi miniszté­riumhoz fordulunk, hogy szenteljen különös figyelmet a politechnikai ne­velés kérdései tárgyalására és a po­litechnikai nevelés gyakorlatban va­ló felhasználására. Iskoláink tanulói mindeddig nem tudták az elméletileg ismert termelé­si elveket a gyakoilatban hitelesíteni, ‘még kevesebb lehetőségük volt nekik az ismereteket saját készítményei­ken kipróbálni és elnyerni a gyakor­lati alapismereteket. Sok pionírcsa­pat a politechnikai nevelést haszon­talan kézimunkával helyettesítette. A vezetők a pionírotthonokra tá­maszkodtak és nem igyekeztek az iskolával egyetemben a pionírok és tanulók technikai és termesztési munkáját fellendíteni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szovjet ifjú technikusok versenyének példája szerint szervezett, éppen most folyó ifjú technikus verseny­nek. E verseny folyamán a beszél­getésekkel és tanulmányi kirándulá­sokkal egyidejűleg a gyermekek hoz­zálátnak az iskolai segédanyagok ké­szítéséhez, a kutató- és megfigyelő munkához, valamint az olyan tevé­kenységhez, amely hasznot hoz az egész közösség számára, mint pél­dául a földmérés, stb. A verseny ki- szélesítése és lefolyása alatt rend­kívüli feladat hárul a pionírotthonok­ra, amelyeknek módszerbeli tanácso­kat kell adniok a vezetőknek és a gyermekeknek. Követésre méltó a krnovi járási pionirotthon, amely tá­mogatja az ifjú technikusok verse­nyét s így példát mutat a többi pio­níré tthonoknak . Az ifjú technikusok versenyének lefolyása megmutatja, hogy a kerüle­ti, városi eljárási bizottságok nem értették meg helyesen e verseny je­lentőségét. Az iskolai versenyek kiszélesítésé­ben is megmutatkozik, hogy e ver­seny jelentőségét a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szei-vei nem értet­ték meg. Hiszen az eddig bejelentett 918 kollektívának nagyrésze techni­kai érdekkör, pedig a verseny külde­tése az volt: behatolni oda is, ahol eddig még nem alakítottak technikai köröket, bevinni a gyermekek techni­kai tevékenységét az őrs munkájá­nak programmjába. Az ifjú techni­kusok ez évi versenye — amely az ifjú technikusok márciusban és ápri­lisban tartaúdó járási és kerületi kon­ferenciákon éri el tetőfokát — az ör- ,sök és rajok mindennapi munkája technikai tevékenységének kiszélesí­tésére irányul. Ugyanolyan jelentőséggel bír a .gyermekeknek a micsurinista szak­ban végzett munkája, mint a techni­kai tevékenység. Sok pionircsapat- ban — mint például Ujezd u Hofo- vic-i falusi kollektívában — szélesed-' ni kezd a termesztési és a kísérlete­zési munka. Nem kis sikerrel te-' nyésztjük a micsurinista földeken a cirkot, a rizst és a többkalászos bú­zát Ezt a munkát is messzemenően é.s céltudatos.shban kell kiszélesíteni, mé.gp'.d'g úgy, hegy- ebbe a munká­ba a u'onii’psn.,at-nk kezdeménvezésé- re heknncso'ódiék minden gyermek. A piosírcsapatok felhasználhatják azokat a földterületeket, amiket az iskolaügyi és népművelési miniszté­rium irányelvei szerint minden isko­la mellett létesíteni kell. Ezeken a földterületeken a természettudomá­nyi tantárgyak a tanítók, a helyi EFSz agronómusai, a gazdasági is­kolát látogatók stb. segítségével a gyermekek a szovjet pionírok példá­ja nyomán végezzenek különféle kí­sérletezési munkát, amelynek ered­ményei segítik a gyermekeknek meg- ism.emi a természettudományok alap­jait és amelyek hasznot hoznak a földműves szövetkezeteknek is. Szer­vezettebben. mint azelőtt, hozz,'; kell látni az erdei magvak, a gyógynövé­nyek és ez évben főként a kömény­mag gyűjtéséhez. A pionírok ezzel a munkájukkal jelentősen segítik nép­gazdaságunkat. Például a kömény­mag gyűjtéssel — mivel ezen a té­ren behozatalra szorulunk — segíte­nek értékes valuta megtakarításá­ban, amelyet aztán felhasználhatunk más, népgazdaságunk számára nél­külözhetetlen nyersanyag behozata­lára. Azzal, hogy az iskola, az üzem körül és otthon a kertben létező min­den parla,gon álló földsávot kihaszná­lunk, hozzájánilunk az iskolai, az üzemi konyhák saját ellátására szük­séges zöldségtermesztéshez, segítünk megjavítani közellátásunkat és se­gítünk a sokhelyen felmerülő zöldség­hiányt pótolni. Jelentőséggel bír a gjümölcsfák ültetése is. "Valamennyi csapatnak az Ujezd ii Hofovic-i falu­si pionirkollektiva és a blatnái járás Kadov községe ifjú micsurinistáinak felhívásához kellene csatlakoznia. Szükséges lenne, ha minden pionir ez év tavaszán és őszén legalább egy gyümölcsfát ültetne. E feladat telje­sítése érdekében a pionírok tegyenek közös vagy egyéni kötelezettségvál­lalást olyan jelentős napok tisztele­tére, mint például május elsejére, Gottwald elvtárs elnökké választásá­nak évfordulójára, az új iskolai év megkezdésére, stb. Az ültetéshez megfelelő helyet; az iskolai kertek­ben, a szövetkezeti ültetvényeken, az utak mentén, a kihasználatlan terü­leteken, stb. találunk. A közzétett felhívásnak ebben az évben a g:yü- mölcsfaUltetés kezdeményezőjének kell lenni. A gyümölcsfaültetésnek a termesztési foglaBcozlásnák a pionírok és gyermekek tartós, sokkal szélesebb, körű tevékenységéhez való felsora- kozássá kell válnia. Elsősorban arról van szó. hogy a pionírok az elültetett csemetékről továbbra is gondoskod­janak, gondozzák az öregebb gyü­mölcsfákat, esetleg gyümölcsültetvé­nyeket, megfelelő körülmények mel­lett alapítsanak saját faiskolát és az iskolai, szövetkezeti ültetvények ré­szére tenyésszenek ki nemesi tett faj­tájú gyömülcsfákat. így, az új .gyü­mölcsfák százezrei vernek g\ükeret. Ha minden pionír ^egalább egy gyü­mölcsfát ültetne és gondozna, pél­dául egy almafát, ezek a fák átlagos termés mellett egyenként 25 kg, a ti­zedik évben összesen 12 és félmillió kilogramm almát teremnének, ez azt jelenti, hogy országunk minden lako­sára egy kilogramm alma jutna. A lehetőségek szerint az állatte­nyésztést is ki kell szélesíteni a pio­nírcsapatokban. A háziállatok, pél­dául a nyúltenyésztésröl van sző, te­kintetbe véve az angóranyúl, stb. tar­tását. Nagy jelentőséggel bír a mé­hészet. amelyben a pionírok hatha­tós segítséget nyújthatnak. Ezt a munkát az ifjú micsurinis- ták versenyfelhívásával kell megkez­deni. amely az 195^, 54. i.skolai év első felében éri el tetőfokát és a pio­(Folytatáa a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents