Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-18 / 7. szám

■ V'­10 9npiüs&e 1953 febrwár Gazdálkod|unk úgy, hogy a szövetkezetek szocialista szövetkezetekké, a tagok pedig jómódúakká váljanak (Folytatás a 9. oldalról.) . A földek termékenységének tartós fokozását elsősorban a füvesvetés- forgó eljárás bevezetésével, a lóherés és lucernás tagokkal lehet elérni, amelyek segítik a föld összetételét porhanyóssá tenni, lehetővé teszik a nedvességgel való jó gazdálkodást és ezáltal magas év' hozamok eléré­sét. Ez annyit jele--, hogy tovább kell fokozni és fejleszteni az állat- tenyésztési termelést, ami nagyon hatásosan hozzájárul a földek termé­kenységének tartós fokozásához az istállótrágyával, amely a földeket termékennyé teszi. Természetesen biztosítani kell az ístállótrágya ed­diginél jobb gondozását és megaka dályozni a tápanyagveszteséget, ami a helytelen kezelés követlíeztében következik és ami egész mezőgazda­ságunkban csupán a nitrogénnél mintegy kétszerannyit tesz ki, mint amennyit műtrágya formájában adunk. Az istállótrágya jelentősége és helyes konzerválása nálunk még nincs kellőképpen értékelve. Ezzel ugyancsak összefügg a he­lyes agrotechnika alkalmeizása, fő­ként a helyes földművelés, előhántö- val végzett szántás és a szántóföldek fokozatos kimélyitése. Egy további kérdés az állatte­nyésztési termelés fokozása és bő­vítése. Itt a takarmányalap bizto­sításán kívül főként a közös istál­lók felépítéséről van szó. Az állat- tenyésztési termelés fejlesztésének és az intenzív állattenyésztésnek alapvető jelentősége van az egysé­ges földműves szövetkezetek to­vábbi megszilárdításában és fej­lesztésében, a szövetkezet gazdag­ságának és a szövetkezeti tagok vagyonosságának növelésében. A dol,got\ úgy lehet jellemezni, hogy mezőgazdaságunknak szövetkezeti alapokra való helyezésénél nem­csak gabonaproblémákat kell meg­oldanunk, hanem ezzel egyidejűleg dolgozóink hfis.sal, tejjel, zsiradék­kal és tojással való jobb ellátásá­nak kérdé.sét is. Az egységes föld­műves szövetkezetek megalapítása, megszilárdítása és további fejlődé­se ezért minket a szövetkezeti te­hénistállók, sertéshizlaldák, barom­fifarmok gyors és nagyméretű fel­építésének kérdése elé állít, ami mind nélkülözhetetlen előfeltétele a g.jQjc*''lista állattenyésztési termelés fejlődésápek. Ez persze jelenti, hogy fal- vaink szocialista átépítése, ami nél­külözhetetlen előfeltételé tlelmezési helyzetünk megjavításának, elke­rülhetetlen beruházásokat követel meg, amelyeket aránylag rövid idő alatt gyors ütemben kell kiépíteni. Tisztelt jelenlévők, elvtársak és elvtársnők! Hogy az összes dolgozó — ha­zánk szocialista építői — ezen jo­gos igényének eleget tegyünk, — ez megköveteli mezőgazdaságunk­tól, hogy sokkal többet termel­jen, mint eddig. A régi módszerrel nem lehet többet termelni. Ehhez nemcsak új szervezési forma szükséges, hanem új munka és termelési módszerek is. Zápotocky elvtárs kormányel­nök újra meg újra rámutat erre és megmagyarázza, hogy a szocia­lizmus felépítése annyit jelent, ho.gy ann.yit kell termelni, hogy ter- ményböség legyen mind ipari, mind mezőgazdasági cikkekben. Ezért ez azt jelenti, hogy lénye­gesen fokozni kell a munkateyme- lékeny.séget a nemzetgazdaság va­lamennyi szakaszán és annál in­kább a mezőgazdaságban, amelyet a kapitalizmus a kis- és '"özéppa- rasztok oly óriási számában elma­radottságban hagyott, mert ez az elmaradottság előnyére volt. Egységes földműves szövetkeze­teink funkcionáriusainak ■ már nem elegendő az a tudás, ami elegen­dő volt a kisgazdaságok számára. Nem elég a tudása már a gép- és traktorállomások és a népi igaz­gatás dolgozóinak sem. Az agrotechnika, agrobiolőgia, a szocialista mezőgazdaság szervezé­se és irányítása alapvető ismere­teit a legrövidebb időn belül el kell sajátítani. Óriási segítséget nyúj­tanak nekünk a szovjet mezö,gaz- dasági tudománynak és a magas termések és magasfokú hasznosság mestereinek tapasztalatai. Ezekből a tapasztalatokból mind több élenjáró szövetkezeti tagunk merít, és ma már gyönyörű ered­ményeket érnek el munkájukban. Tisztelt barátaim, elvtársaJc és elvtársnök! Néhány megjegyzést akarok fűzni a mintaalapszabályzat-terve- zethez, amelyről Culen elvtárs földművelésügyi meg’bizo'tt fog be­számolót tartani. A mintaalapszabályzat nagy se­gítséget jelent földműveseinknek, mert megmutatja nekik a helyes és világos utat szövetkezeteink építésére és a sikeres gazdálkodás­ra és megmutatja, hogy az egye­dül helyes úton csak azok a szö­vetkezetek haladnak, amelyeknek tevékenysége a közös növényi és állattenyésztési termelésre irányul. A mmtaalapszabáiyzat-tervezet hal­latlan visszhangot keltett a szövet­kezeti tagok és egyéb kis- és kö­zépparasztok soraiban. Mezőgazda­ságunk több, mint félmillió dolgo­zója, — szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, nemzeti bizottsá­gok és tagjaik és más mezőgazda­sági dolgozók — megvitatták a mintaalapszabályzat-tervezetet csak­nem 13.500 gyűlésen és 288 járási konferencián. A mintaaJapszabályzat-tervezettcl kapcsolatos vitában a szövetkezeti tagok érintették az egységes föld­műves szövetkezetek gazdálkodásá­nak, a szövetkezetek munkája meg­javításának, megszilárdításának és fejlesztésének majdnem val.ameny- nyi alapvető kérdését. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni néhány kérdést, amelyekre szeretném felhívni az önök figyel­mét is. 1. A szövetkezeti tagok nagy többsége beleegyezett a háztáji gazda.ság maximális félhektártaan való megállapításába. Amennyiben egyes hangok hallatszottak, hogy a háztáji gazdaság területe na­gyobb legyen, meg kell mondani: a személyes gazdasá.got csupán ki­egészítő gazdaságnak lehet minő­síteni. A szövetkezeti tagok fő be­vételi forrása egyedül a szövetke­zetben végzett közös munka. A személj'es tulajdon terjedelme csu­pán akkora lehet, hogy a szövet­kezeti tagokat ne vonja el a szö­vetkezeti gazdaságban végzett kö­zös munkában való részvételtől. 2. A szövetkezeti alapok kérdé­sével kapcsolatban azt kívánom megjegyezni: ezekről a kérdések­nél élénk Vita folyt. Olyan nézetek merülték tel hogy le kellene szállí­tani az oszthBta.tlan alap részét és emelni kellene a szociális alap do­tációját. Az oszthatatlan- alap je­lentőségét mindeddig a szövetke­zeti tagok nagy i-észe nem érték?'? kellőképpen. A közös szövetkezeti .gazdálkodás további fejlesztése és megszilárdítása elképzelhetetlen a szövetkezet gazda.ságí alapjának megerősítése nélkül, ami az oszt­hatatlan alap állandó növelésében nyilvánul meg. 3. A szövetkezeten belüli demo­krácia kérdéséhez: a mintaalap- szabál.yzat-tervezet kiemeli a tag­gyűléseknek, mint a szövetkezet legfelsőbb szervének jelentőségét. A mintaalapszabályzat cikkelyeiben, amelyek a taggyűlések jogköréről szólnak, le van fektetve minden egyes tag alapvető és elidegeníthe­tetlen joga, hogy résztvegyen hoz­zászólásával a taggyűlésen a közös szövetkezeti gazdaság igazgatásá­nak alapvető kérdéseiről való dön­tésben. Ezzel természetesen össze­függ a szövetkezet választott szer­veinek felelőssége a taggyűléssel szemben. Ezt a felelősséget funk­ciójuk ellátásáért 6s a közös szö­vetkezeti vagyon védelméért vise­lik. Természetesen tudatosítani kell azt, hog.v a mintaalapszabályzat elfogadásával nem ér véget a munka. Hogy a mintaalapszabály­zat a szövetkezet igazi alaptörvé­nyévé váljék, szükséges, hogy ma és minden nap a szövetkezetekben az alapszabályzatot életbe léptes­sék és hogy a betartásáért folyta­tott mindennapos harc elválasztha­tatlan részét képezze a szövetkezet megszilárdításáért folytatott harc­nak, Az a tény, hogy a kongresz­szusi bizottságihoz a köztársaság, valamennyi részéből az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások tízezrei érkeztek, a legjobb előhír­nöke annak, hogy a tavaszi mun­kák megkezdése már ehhez a cél­hoz fog vezetni. Január végép a kormány foglal­kozott az összes tavaszi munkák idejében és jó minőségben való el­végzésének biztosításával, ami alap­ját képezi a gazdag termésnek, le­hetővé teszi számunkra, hogy min­den dolgozó asztalára azt adjuk, ami az emelkedő életszínvonal biz­tosítására és ami az elégedettség­hez szükséges. Mezőgazdasági gottvsráltli ötéves tervünk utolsó évének e feladata teljesítéséhez szükséges, hogy az összes szövetkezeti tag és az összes becsületes kis- és közép­paraszt becsületesen dolgozza­nak. Most a kővetkező fő feladatok állanak előttünk: 1. Rendesen megművelni a föl­det, a növényi termelést megszer­vezni úgy, hogy a hozamok bizto­sítsák az állami beadásokat, a szö­vetkezeti tagok élelmezését és ele­gendő takarmányt biztosítsanak a gazdasági állatok számára. 2. Minden téren kifejleszteni a közös állattenyésztési termelést, helyes ápolással és takarmányo­zással fokozni az állatok hasznos­ságát, megjavítani az állatok te­nyésztési értékét és emellett telje­sen kihasználni a szovjet módsze­reket. 3. Megállapítani és következete­sen betartani a helyes munkanor­mákat, célszerűen e terv alapján kidolgozni a munkaegységeket a termelés biztosítására, a tennelé- kenység növelésére és a jövedelem igazságos elosztására. i. A legrövidebb időn belül elsa­játítani az agrotechnika és zootech- nika alapszabályait, megismerni és érvénye.síteni a tudomány és a gyakorlat dolgozóinak legníjabb is­mereteit, fokozni a szövetkezet ve­zető dolgozóinak szakismereteit, hogy szakmájuk specialistáivá, a termelés szervezőivé váljanak. 5. Megszilárdítani és jó minősé­gűvé tenni a szövetkezet vezetését úgy, hogy valóban irányít.sa a szö­vetkezetét, hogy a munkát jól megszervezze, hogy a szövetkezeti tagoknak sokoldalú segítséget nyújtson a haladó munka és ter­melési módszerek érvényesítésében, segítse a szocialista mimkaverseny fejlesztését, gondoskodjék a rend­ről, a megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alapján. 6. Lankadatlanul tovább igyekez­ni, megnyerni a kis- és középpa- rasztokat az egységes földműves szövetkezetekbe, új egységes föld­műves szövetkeziheket alapítani, kérlelhetetlen harcot vívni a falusi gazdagok ellen a szövetkezetek­ből való kiüzetásükért mindenütt ott, >Jio\'á befui'aKodtak. Tiszrelt barátaim, elvtársak és elvtársnők'. Ez a mi prograimmunk, amelyet a kongresszus elé terjesztünk ^ és amely az egységes földműves j^^ö- vetkezetek új mintaaJaipszabáfy?a' tának tartalma is. Ezt a program: mot a kongresszus elé terjesztjük, amely úgyszólván az 1948. évi győ­zelmes é.® dicsőséges februári na­pok 5. évfordulójának előestéjén folyik le. Akkor is a parasztbi­zottságok küldötteinek ezrei és a kis- és középparasztok ezrei gyűl­tek össze az egész köztársaságból az emlékezetes Vencol-téri mani- fesztációra. Eljöttek, hogy harco­san manifesztálják hűségűket a munkások és parasztok szövetségé­hez és egyetértésüket nyilv.ánítsák Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és akkori komiányelnöknek — Klement Gottwald elvtárs, raostani köztársasági elnöknek, eljárásával, Eljöttek, hogy megmutassák háí cos akaratukat és készségüket a be- nesi áruló reakciós klikkel szemben és e klikk reakciós puccskísérletével szemben. Eljöttek, hogy védelmez­zék a kassai kormányprogramm ke­resztülvitelét, amely meghatározta, hogy a nagybirtokosok, a maradék­birtokosok és árulók földje azok ke zébe tartozik, akik e földeken dol­goznak. Az EFSz-dk országos kon^essziiséoak befejező üléséről Vasárnap 9 órakor kezdték meg az EFSz-ek első országos kon­gresszusának második napi tárgyalását. A hadsereg íievében Ján Zeman biág. generál, a politikai igazgatóság vezetője üdvözölte a küldötteket. Ezek után a jelenlévők ezrei hosszantartó tapssal köszönték meg Guszta Fucsiková eivtársnö üdvözletét aki a csehszlovák békebizottság nevében jelent meg. A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták meg Marék Csulen elvtárs, a mezogazdaságügyi megbízott beszámolóját, aki értékelte az EFSz-ek mintaszabályzatairól szóló hibákat, megokolta a változásokra és kiegészítésekre tett javaslatokait. Ezután folytatták az előző napi vitát’. Klement Qottwald köztársasági elnökhöz intézett levél elolvasása után a kiállítási csarnokban hatalmas éljenzég hangzott fel Gottwald elvtárs és Csehszlovákia Kommrmista Pártja tiszteletére. Bohuszlav Kui’za elv­társ felolvasta ezután a szovjet kplhozparasztokhoz intézett üdvözlö- táviratot, amelyet ezer torokból hangzó, a Szovjetuniót dicsőítő felkiál­tás ós taps fogadott. Örömteljes és lelkes légkörben a jelenlévők feszült csendben hallgatták meg a béketanács kongresszusának üdvözletét és különösen az üdvözlő levelet, amelyet a kongresszusnak a kóreaj föld­művesek szövetkezetének központi bizottsága küldött. A lelkesedés, amellyel a küldöttek a köreai földművesek üdvözletére feleltek, — népünk a hős koreai harcosok iránti forró szeretetének megnyilvánulása volt. Amikor a kongresszus elnöke a mezőgazdasági miniszter helyettese Man- gyák elvtárs megkérdezte a küldöttektől, hogy elfogadják-e az EFSz-ek helyesbített mintaszabályzatát, a szabályzatot egyhangúlag elfogadták. Ugyanilyen egyhangúlag fogadták el a küldöttek az EFSz-ek első kon­gresszusának .határozatát is. Jozef Nepomucky elvtárs, mezőgazdasági miniszter befejező szaval után a kiállítási csaimokban ismét dübörgő és hosszantartó taps hangzott el. A felkiáltásolmak: Éljenek az EFSz-ek, Sztálin, Gottwald, béke és a Szovjet köztársaság, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt tiszteletére való kiáltásoknak nem volt se vége se hossza. A négyezer jelenlévő lelkesedése a munka dalának eléneklésében érte el csúospontját. így oszlottak szét az EFSz-ek első állami kongresz- szusának küldöttei, hogy teljesítsék országuk első gazdálkodójának, Kle- ment Gottwald köztársaság; elnöknek határozatát ,,hogy szövetkezeteink gazdag, szocialista szövetkezetekké váljanak.” Az EFSz-ek 1. országos kongresszusának határozafa Mezőgazdaságunk eddigi fejlődése bebizonjdtotta, hogy az egységes földműves szövetkezetek útja az egyetlen igazi út, amely mezögaz- dasá,gi termelésünk fellendülésére és állandó emelkedésére vezet. Ez az egyedüli út, amely megszilárdít­ja a munkásosztály és a dolgozó földművesek szövetségét, megerősí­ti államunkat, hozzájárul a világ béketáborának megerősödéséhez és állandóan fokozza a kis- és közép- földművesek anjfagi és művelődési színvonalát. Az egységes földműves szövetke­zetek I. or-szágos konferenciájának küldöttei me.ítárgyalták a szövet­kezeti me2>dgazdasági termelés alapvető kérdéseit az egységes földműves szövetkezetek Idfejlesz- tésének, további kiépítésének és megszilárdításának kérdéseit, ahogy ezek a mintaalapszabályzat javas­latában fel vannak véve és ahogy azokról szólojjt Jozef Nepomucky elvtárs, földművelésügyi miniszter fő beszámolójában és ahogy kiter­jedt a-rra Antonin Zápotocky elv­társ kormányelnök beszéde és kü­lönösen Kl.oment Gottwald elvtárs köztársasá.gi elnöknek levele, és a következő határozatot hozták: A konferencia jóváhagy.ia az egységes földműves szövetkezetek j mintaalaiixszabályzatának javaslaiát azokkal a változtatá.sokkal és ki- e,gész! lésekkel egjditt, amelyeket Marek Culen elvtárs, földművelés­ügyi megbízott előterjesztett be- .stómedójában. A konferencia megkeresi a Cseh­szlovák Köztársaság kormányát, hogy. ezt az alap.szabályzatot hagy­ja jóvá, és adja ki mint általános érvényű minta alap.szabályzatot az egységes földműves szövetkezetek részere. A konferencia felhívja az összes egységes földműves szövetkezete­ket, azoknak valamennyi tagját és funkcionáriusát, hogy taggyűlései­ken tárgyalják meg a konferencia által kitűzött feladatokat és fogad­ják el az EFSz-ek mintaalapsza­bályzatait, mint szövetkezeti életük alaptön'ényét és minden működé­sűket ezek -szerint végezzék. A konferencia az összes egységes földműves szövetkezetekhez, azok­nak valamennyi tagjához és funk­cionáriusaihoz fordul, hogy tár­gyalják meg a következő fő fel­adatok teljesité.se érdekében teendő intézlíeűéseket; 1, j\z agrotechfiö*hil*Jíjj,táridökben készits'éls elő és végezzílc el ren­desen a tavaszi munkálatokat és ezzel biztoSjl^ék az ezidei gazdag termést. Rendesen n3^??®lj^l^ meg a földe két, szervezzél? ^ növényi ter­melést úgy, hogy annalc hozama biztosítsa az állami szolgált?so­kat, a szövetkezeti tagok eilá? és elegendő takarmányt az at- állomány számára; 2. minden irányban fejlesszék ki a közös állattenyésztést, emeljék helj'es gondozással és etetés.sel az állatok hasznosságát, javítsák azok­nak tenyésztési értékét és ebben teljes mértékben használják fel a szovjet módszereket; 3. állapitsanaJc meg és követke­zetesen alkalmazzanak helyes mun­kamódszereket, a terv szerint cél­szerűen használják fel a munka­egységeket a termelés biztosításá­ra, a termelékenység növelésére és a jövedelem igazságos felosztására; 4. sajátitsált el a legrövidebb idő alatt az agrotechnikai és zootech- nikai alapszabályokat, és alkalmaz­zák a tudomány és gyakorlat leg­újabb ismereteit, fokozzák a szö­vetkezetek vezetőinek szakképzett­ségét úgy, hogy ezek szakmájuk­ban szakemberek és a termelés megszervezői' lehessenek; 5. gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezetekben vezető helyekre több és bátrabban kiemelt alkal­mas női szövetkezeti tagokat he­lyezzenek és gondoskodjanak a földműves fiatalság politikai és szakmai műveléséről; 6. erősítsék meg és minőségben javítsák a szövetkezetek vezetősé­gét úgy, hogy az tényleg vezethes­se és jól szervezze meg a szövet­kezet munkáját, nyújtson minden irányban segítséget a szövetkezeti tagoknak a haladó munka- és ter­melési módszerek érvényesítésében, segédkezzen a szocialista verseny kifejlesztésében és megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alapján gondoskodjék a rendről. A konferencia figyelmeztet min­den szövetkezeti tagot, minden kis- és középföldmúvest, hogy gondol­janak arra, hogy az egységes föld­műves szövetkezeteket csakis a kulákok ellen folytatott engesztel­hetetlen harccal lehet kiépíteni. A konferencia felhív mmden kis- és középföldmüvest, aki eddig ma­gángazdálkodást folytatott, hogy lépjenek be az egységes földműves szövetkezeteikbe, hogy alapítsanak egységes földműves szövetkezeteket és hogó’ így a mezőgazdasági ter­melés fokozásával hozzájáruljanak államunk mezögazda.ságá.nak meg­szilárdításához és továbbfejleszté­séhez, dolgozó népünk es minden dolgozó földműves életszínvonalá­nak emeléséhez és hogy tevékeny részvételükkel a szocializmus épí­tésében hazánkban mozdítsák elő a béke megerősödését.

Next

/
Thumbnails
Contents