Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-18 / 7. szám

Ol IFIÚSAG 1953 február 19. Pártunk útmutatásait követjük és tanulunk a Komszomoi tapasztalataiból (Folytatás az 5. oldalról.) i csak haladóbb, mégis csak demokra- | tikusabb, mégis csak békeszeretöbb volt, mint a többi országok kapitaliz­musa." Gottwald elvtájs mondja: „A koreai nép gyilkosai, a gyar­mati és európai nemzetek elnyo­mói, a barbár fajelmélet hirdetői, ez az a legveszettebb, leggj'aláza- tosabb amerikai imperiaiizmiis.‘‘ E szavakat minden CsISz funk­cionárius, minden tanító és nevelő tudatosítsa magában. Tudatositaniok kell ezt a szülőknek is és levonni a szükséges következtetéseket. Váro­saink utcáiról el kell tűnnie minden­féle jampecnak, a kirívóan öltöző fiatalembereknek. A CsISz-szervei nem nézhetik tétlenül azt, hogy a bohóc öltözetű ifjak az amerikai di­vat szerint tetszelegnek. Ezeknek a fiataloknak meg kell mondani, hogy ez egyáltalán nem eredeti s hogy az öltözetük és viselkedésük nem illő népi-demokratikus hazánk ifjú polgá­raihoz, s hogy viselkedésük a leg­durvább kozmopolitizmus és lelki korlátoltság megnyilvánulása. Mind­ezen megnyUvánulás és kozmopolita tünet ellen harcolni kell. Ha mindeze­ket eltávolítjuk életünkből, egyide­jűleg eltávolítjuk az ellenség befo­lyásának egyik eszközét az Ifjúság egy részére. A hloubetini eset nemcsak azokra az eszközökre mutat rá, amelyek se­gítségével az amerikai imperialisták céljaikat el akarják érni. de rámu­tat arra is, hog:y minden egyes kisér. iet lakosságunk ellenállására talál, amit már csirájában elfojtanak és szétzúznak. Népi demokratikus köz­társaságunkon, Európa nyugati ré­szének védőbástyáján, az amerikai imperialisták nem jönnek át. Ragyogó példáink vannak arról, milyen erő a hazafias, szocialista ön­tudat. Példaképül szolgál itt a mun­kásmozgalom és a párt története. Példaképül szolgál továbbá Lenin. Sztálin, Gottwald elvtársak élete és müveik, a derék komszomolisták és a mi hőseink, Fucsík és sokezren má­sok. A jelenkor bővelkedik az ifjúság hőstetteinek példáival a szocializmus építkezésein, üzemeinkben, falvain- kon, a határőrségeiéi. Ml adott és ad erőt és hitet ügyünk győzelméért? Ez az erő a marxiz- mus-leninizmus tana, a fejlett haza­fias és szocialista öntudat. Gottwald elvtárs mondja: „Igen. jól tudjuk, hogy dolgozó né­pünk csupán azért győzött és a kapitalizmust csupán azért tudtuk leverni, mert I.eninnek és az 6 legkiválóbb tanítványának és kö­vetőjének, Sztálinnak útján halad­tunk. Csakis azért építhetjük si­keresen a szocializmust, mert fve- nln és Szt.álin útján haladunk és mert megbízható védőpajzsuk Le­nin és Sztálin hatalmas országa, a Szovjetunió. És csak ezen az úton érhetünk el újabb győzelme­ket és tehetjük gazdaggá és bol­doggá és védhetjük meg a békét hailékainknak. Ez természetesen arr.a kötelez bennünket, hogy mindig és min­den körülmények között hűek ma­radiunk a lenin* zászlóhoz. Ez ar­ra is kötelez h-nnünket, hogy szüntelenül és folyton mélyebben és mélvebben sajátítsuk el a lenini tanokat.“ „A „marxizmus-lenlnizmus állás­pontját vallva, nem szabail meg­alkudnunk a polgári gondolkodás elméletével és az alaj>e!vektől el­térnünk. . . A marvizmust-lenlniz- miist fáklyává kell tennünk, amely minden sötétséget bevilágít, beha­tol a maradiság. hazugság és csa­lás birodalmába, uralja a szellemi ólet tevékenységének minden terét, és megvilágít minden józanul gon­dolkodó agyat, s oly fényesen tün­dököl e földön hogv továbbra is diadalmasan g>'őzzön igazságuk, a szoeializmus és kommunizmus Igazsága.“ Ezért Ideológiai munkánk tartal­mának a következőnek kell lenni: ne­veljük az ifjúságot a szocialista ha­zafiasság és proletámemzetköziség szellemében, népünk, pártunk, Gott- wald elvtárs. a Szovjetunió és Sztá­lin elvtárs iránti szeretetne és oda­adásra. Vezessük az Ifjúság legszélesebb tömegeit a marxista-leninista tudo­mányos világnézet tanulmányozásán ra és harcoljunk minden ellenséges ideológia ellen a burzsoa-nacionaliz- mus, a kozmopolitizmus és a babona ellen. Szilárdítsuk meg az ifjúság között az állami és munkafegyelmet, nevel­jük őket a munkához való új vi­szonyra, a műveltség iránti szeretet­ne, a szakmüvelődés állandó foko­zása utáni vágyra. A CsISz minden munkájával segít­se az ifjúságot nemes erkölcsi tulaj­donságainak kifejlesztésében. A békeharc ügyét állandóan ismer­tessük meg az ifjúsággal, felkészül­ten és kezdeményezöen magyarázzuk meg hazánk szocialista építése s a világbéke megtartásáért és győzel­méért végzett erőkifejtés közti ösz- szefüggést. A FE,ILETTEBB CsISz-FUNKCIONABITTSOKÉRT E feladat teljesítésében a figyel­met úgy a funkcionáriusok tanulá­sára. a CsISz-tagság fejlődésére, mint az egész ifjúság fokozottabb befolyására kell fordítanunk. Először is minden CsISz funkcio­nárius fejlessze ideológiai színvona­lát Magától értetődőnek kellene len­ni, hogy mennél nagyobb a funkció és felelősség, a funkcionáriu.snak an­nál nagyobb tudásának és ismereté­nek, valamint tanulásának, annál kö­vetkezetesebbnek kell lenni. Sztálin elvtárs az egyik beszámolójában a marxizmust-leninizmust az iránytű­höz hasonlítja, amely bennünket az osztályharcok viharán keresztül a legközvetlenebb úton a szocializmus felé vezet bennünket. Ha e példánál maradunk, ebből kifolyólag az kö-, vetkezik, hogy a dsISz funkcioná­riusainak ezen iránytű szerint kell haladnlok, és nem kóborolhatnak a s.-'ját ízlésük szerint. Ezt a világos tényt sok funkcio­náriusunk nem érti. A vezető funk­cionáriusok tanulmányi helyzete nem kielégítő. A CsISz funkcionáriusai nem teljesítik tantervűket, nem ta­nulnak és az újságot sem olvassák. Mit nyújthatnak az ifjúságnak az ilyen, már megbocsájtsanak — funk­cionáriusok, Természetesen semmit. Elég sok funkcionáriusunk van, akik túlságos elfoglalságukra hivatkoznak és nem találnak időt a tanulásra. Az ilyen „túlelfoglalt“ funkcionárius, sajnos lassan „meggyőzi" a körülöt­te lévőket is arról, hogy a köznek „nagy hasznot“ hajt azzal, hogy éj­jel-nappal fáradozik. Ezeknek az elvtársaknak Kirov elvtárs nagyon találóan ezt mondta: ,,Ha érintjük az önművelődés kér­dését, leggyakrabban azt a bizonyí­tékot hozzuk fel, hogy nincs idő, egész nap csak a hajsza, egész nap lóg a nyelvünk. De ajánlom, hogy próbáljátok a nyelveteket behúzni legalább egy órára, meglátjátok, hogy semmi rettenetes dolog nem történik, sőt sokkal jobb lesz. Az emberek túlnyomó része azt hiszi, hogy ha liheg és ömlik róla a verej­ték, jól dolgozik.“ Eszerint az értékes tanács szerint kell berendezkednünk, munkánkba több szervezési nyugalmat és rendet kell bevinnünk. A CsISz KB VII. teljes ülése rámutatott arra, hogy az ellenség lebecsülte és felaprózta a marxizmus-leninizmus tanulmányo­zását, ner.i tanulni tanított bennün­ket, nem tanulni, a száraz, praktikus szociáldemokrata, eszmeiségnélküli gy jrlathoz vezetett. Ma már az iideológia munka alacsony színvona­lának nem az ellenség munkája az oka, hanem saját magamk. Minden funkcionáriusnak először Is saját magánál kell felszámolni ezeket a nehézségeket. Nem nézhetjük el azt, hogy • az emberek sok munkájukra hivatkoz­nak ha, az iskolázásról van szó. Ha az az Ifjúsági Szövetség funkcioná­riusa — legyen az gyengébb dolgozó — nem tal.ál időt a tanulásra, csak­hamar lemarad és nem tudja vezetni az ifjúságot. Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán ezt mondta: „.‘\z aki eszán.e;-iJOi:tlKal téren el­maradt, aífi bemagolt formulákbó' é| és akinek nincsen érzéke az új nem kép»''- helyesen fcvjéke- Tódni a bel- és külnolltikai hely­zetben, nem az állhat a mozgalom élén és nem is méltó arra, hogy a mozgalom élére álljon, az élet clőbb-utőbb félrelöki.“ Nehézségeinket úgj számolhatjuk fel, ha teljesítjük a pártoktatási és az oktatási év keretében tett kötele­zettségvállalásokat 3 ha tanulunk, tanulunk és tanulunk. A CsISz KB elnöksége ajánlja, hogy március vé­géig minden kerületben rendezzenek szemináriumokat a járási titkárok részére a „Szocializmus közgazdasá­gé problémái a Szovjetunióban" című műről, az SzKP XIX. kongresszusá­nak eredményeiről és a CsKP konfe­renciájának határozatáról. Ez a be­fektetés teljesen kifizető. A Kom­szomoi tíz napig tarti' ilyenfajta sze­mináriumokat is szokott szervezni. A KomszomoV egész tevékenysége ar­ról tanúskodik, hogy a Komszomoi elsőrendű feladatának tekintette és tekinti az ifjúság kommunista szel­lemben való nevelését és hogy ezért rendkívüli figyelmet szentelt és szen­tel az ideológiai munka kérdéseinek. KÖZET-EBB HOZNI EGÉSZ IFJCS .ÁGUNKHOZ A SZOCIA­LIZMUS ESZMÉ.TÉT. A funkcionárius aktivisták szín­vonalának emelése, csak egy része annak, hogy a marxizmus-leniniz­mus mélyen gyökeret eresszen a CsISz egész mimkájában és tevé­kenységében, minden CsISz-tag életében. A szocializmus eszméit az egész ifjúsághoz, minden CsISz-*-aghoz közelebb kell hoznunk úgy ahogy arra Gottwald elvtárs tanít, hogy a szocializmus eszméje váljék min­den fiatal számára érthető, termé­szetes ügyévé és szivük égjen at­tól a vágytól, hogy ez eszmékhez minél jobban járuljanak hozzá. A CsISz fontos eszköze az okta­tási év. Az eddigi áttekintés sze­rint az idén ö.sszesen 13.12,3 politi­kai kör alakult, amelybe köriUbeUU 1.50.000 fiatal van bekapcsolva. Eb­ből 1953 január elsején csak 8873 kör kezdte meg munkáját. A körök túlnyomó része üzemi .szervezeteinkben, a Munkaerőt arta- lékok Állami Tanintézeteiben és a tanulóotthonok szervezeteiben dol­gozik. A propagandisták 80%-a párttag, akiket a CsKP hathatós támogatásával választottak ki. Ezek között a propagandisták között egész sor nag.y politikai- és élet­tapasztalatokkal rendelkező idő­sebb elvtárs van. Ez arról tanúskodik, hog^ az ok­tatási év kérdésére több figyelmet fordítottunk, mint az előző évben. A mai állapottal azonban semmi­képpen sem lehetünk megelégedve. A politikai i.skolázásba az ifjúság­nak aránylag csak kis része van bekapcsolva. Sok kör máig sem kezdte meg tevékenységét, vagy késik, a propagandistákkal való gyenge munka napjainkig tart. Né­hány CsISz-szervezet és csoport félválról kezeli az ideológiai mun­kát és az oktatási évet, nem ha­tolnak elég mélyen a politikai ne- velömunka lényegébe. A CsISz-szerveinek figyelmét az oktatási évre kell fordítani, hogy minden kör megkezdje működését és sikeresen be is fejezze. Éppen itt kell harcolnunk némely tag rossz szokásai ellen, akik lelkesen kezdik el a munkát, de nem tud­ják leküzdeni a nehézségeket és akadályokat és a megkezdett mun­kát nem fejezik be. Szükséges, hogy a Szövetség szervei vezessék be a szemináriumok ellenőrzését, hogy biztosítsák minden CsISz- körben a munkát és a propagan­distáit helyes vezetését. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a pro­pagandisták gyakran lebecsülik az iskolázás módszertani kérdéseit és nem képesek az ifjúságot a marx­izmus-leninizmus tanulására lelke­síteni, a tanult anyag és a napi munka összekapcsolására. Az ok­tatási év biztosításának a legfon­tosabb és kulcskérdése a propagan­disták kérdése. Rajtuk múlik az ügy sikere, vagy sikertelensége. Lenin elvtárs 1909-ben mondotta: »Minden iskolában leglényege­sebb a tananyag eszmei-politi­kai tendenciája. Mi határozza meg ezt a tendenciát? Telje­sen és kizárólag a lektorok összetétele. EU’társak. bizonyá­ra nagyon jól megértitek, hogy bármilyen ellenőrzés, bármi­lyen vezetés, bármilyen Pro­gramm, tanács stb., mindez csak üres hang a lektorok ösz­szetételével szembe. Semmi­féle ellenőrzés, semllyen Pro­gramm sem tudja teljesen megváltoztatni azt a tenden­ciát, amelyet a lektorok össze­tétele határoz meg.« Ezért Lenin elvtárs ezen bölcs tanácsa szerint kitartóan irányíta­ni és szervezni kell a propagandis­ták szemináriumait, általánositanl a jó tapasztalatokat, biztosítani a propa-gandlsták magasabb minősí­tését, stb. A propagandista soha nem lehet politikailag fejlettlenebb, mint a többiek. Nem lehet kétség a felöl, hogyha az Ifjúsági Szövetség szervei külö­nös figyelmet szentelnek a propa­gandistáknak, emelkedik a színvo­nal és a politikai nevelés eredmé­nye. növekszik a munkához való tevékeny alkotó viszony és meg- ■szilárdul a CsISz-tagok állami és munkafegyelme. Az oktatási év mellett a CsISz­funkclonáriusok tízezrei tanulnak a pártoktatási évben, Ezelcnek is fi­gyelmet keli szentelníünk. Az Ifjú- sá.gi Szövetségnek tudnia kell, ho­gyan tanulnak az elvtársak, ho­gyan értékelik a párt nyújtotta le­hetőségeket hogyan használják fel azokat Éppen a pártoktat&H év­ben kell kinőnie az ifjúság élenjá­ró funkclonáriu.sainak, a CsKP jövő jó ta.gjainak. Az oktatási év ered- ménvei mellett tudnunk kell. hogy ezeken az iskolázásokon csak az Ifjúság Kis hányad,a vesz részt. Éppen ezért gazda? előadói tevé­kenységet kell kifeitenUnk és a CsKP elnökségének határozatához kell igazodnunk, amely ajánlja: »Az ifjúsági szervezetekben élénk előadói tev’ékenységgel és vitákkal kell fejleszteni az e.szmel nevelést, hogy a néze­tek |{icserélésével felszínre ke­rüljenek az ifjúság között lé­tező összes eszmeáramlatok, hogy helyes érvekkel és a fia­talok előtt érthető. hozzájuk közelálló módszerekkel bebizo­nyítsák, hogy a marxista el­mélet és pártunk programmja az ifjúság jövőjének egj-etlen határozott biztosítéka.« Napjainkban meg keH magya­ráznunk a CsISz-tagoknak Sztálin elvtárs legújabb müvei alapján a jelenlegi nemzetközi helyzetet, Is­mertetnünk kel) az országos kon­ferencia eredményeit, a párt jelen­tőségét, úgyszintén a CsISz jelen­tőségét és küldetését. Az elnökség ezért ajánlja a Köz- pionti Bizottságnak, hogy a Szö­vetség minden szervezetében, — a taggyűléseken kívül, — tartsák meg 3 következő előadáso'kat: Csehszlovákia Kommunista Párt­járól — 1953 február 15-töl május elsejéig. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szö­vetségről, 1953 május elsejétől 1953 július elsejéig. Ugyanakkor a nemzetközi hely­zetet minden alkalommal ismertes­sük, különösen a Vlágifjúsági Hét alkalmából és a DTVSz Tanács prá­gai ülése eredményeinek előadása­kor. A CsISz Ideológiai munkája so­rán szüntelenül emlékeznünk kell arra, hogy a CsISz-nek nemcsak funkcionáriusokat és CsISz-tago- kat kell nevelnie, nemcsak értük felelős, hanem az egész fiatal nem­zedék nevelése a feladata. Elzért a Szövetség munkájának thkez a feladathoz kell alkalmazdcodnia, az ifjúság legszélesebb tömegeire kell iránjudnia. Együgyűség azt gO'ndol- ni, hogy az Ifjúság fog jönni az Ifjúsági Szövetség után. Ellenkező­leg, az Ifjúsági Szövetségnek kell a fiatalokat megkeresni, közelükbe férkőzni, érthetően és elfogadha­tóan megúnagyarázni progrrammját, a párt és a kormány politikáját és megnyerni őket Közismert tény. hogy ott, ahol nem dolgozunk mi, ott dolgozik az osztályellenség. Volt időszak, amikor az Ifjúsági Szövetség jobban alkalmazkodott ehhez a tapasztalathoz. Az ifjúsá­gi felvonulások voltak ezek, nyil­vános gyűlések szervezései, majáli­sok, ünnepi műszakok, az az idő­szak volt ez, amikor az Ifjúság falujárásokat szervezett, mikor esztrádokat rendeztek, amikor a népet dalolni és új táncokra taní­tották Meg kell mondani, hogy a ravasz ellenség megkísérelte akkor az Ifjúság kezdeményezését, akti­vitását hamis irányba vezetni. Elzért rendezett olyain dagályos ak­ciókat. mint »Az ifjúság vezet,-: ... »Május az ifjúság hónapja«... és másokat. Bebizonyosodott, hogy az ellenség ifjúságunkba olyan nézete­ket akart oltani, hogy az ifjúság a vezető erő és nem a párt, hogy az ifjúság lendülete mindenre elég, nincs szüksége az Idő.sebbek t.a- pasztaiataira, nincs szüksége a párt vezetésére, hogy nincs szük­sége tanulásra, művelődésre. Ezeket a káros és ártalma.« mód­szereket, hála a {>ártnak és a Kom­szomoi tapasztalatainak, lelepleztük és kisöpörtUk Ügy tűnik azután, hogy ezzel egyidejűleg megfeled­keztünk a tömegek közötti munka minden jő formájáról és az utóbbi időben nem dolgoztunk az ifjúság széles rétegei között és ha mégis, annak csak némely formáit hasz­náltuk. így például a múlt évben Világ­ifjúsági Hetet szerveztünk, fel­ajánlási mozgalmat indítottunk május elseje és a Csehszlovák- Szovjet Barátsági Hónap tisztele­tére. Lényeges tömegrmegmozdulás volt a Becsület-jelentés Sztálin elv­társnak. Az elnökség azt ajánlot­ta, hogy ezt Írja alá minden CsISz-tag és minden fiatal az üzemben. Ebből a célból agitkettö- .söket is állítottak fel, akik meg­látogattak minden fiatalt és meg­magyarázták az Októberi Szocia- li.sta Forradalom 35. évfordulója tiszteletére indított mozgalmat és elérték, hogy azok felajánlásokat tettek. Sok szervezet megértette a Becsület-jelentés épp e fontos ol­dalát, agitkettösöket szerveztek, és így némely jelentést 300 és még több fiatal írta alá Sztálin elvtárs­nak. Ezt az irányvonalat, amely lehetővé tette volna lúég nekünk, hogy áttörjünk és eljussunk min­den fiatalhoz, némely szervezet nem valósította meg. A Becsület­jelentéseken 105.000 aláírás gyűlt össze. Ha mérlegeljük a helyzetet és az aláírásgyűjtésre fordított aránylag rövid időt, jó eredmény ez. De ha a CsISz-tagok és a fia­talok számához hasonlítjuk, nem lehetünk elégedettek az eredmény­nyel. Éppen a Becsület-jelentések moz.galma mutatta meg, hogy né­hány szervezetünk nemcsak, hogy nem vesz irányt olyan problémák megoldására, amelyekben az üzem és a falu él, de éppenúgy nem irá­nyul munkájuk módszere az egész CsISz-tagságra és az ifjúságra, mert a CsISz-csoportok munkája nem vonzza eléggé az Ifjúságot. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a CsISz-szervezetek nem befolyásolják eléggé ifjúságunkat, be az az ismert marxista tanítás. Ezzel kapcsolatban jusson eszünk­be az az ismert marxista tanítás, hogy a gondolat akkor válik anya­gi erővé, ha meghódítja a tömege­ket Ez érvényes a békeharc eszméi­re is, a szocializmusért folyó harc eszméire, a CsKP országos konfe­renciájának eredményeire és Köz­ponti Bizottságunk határozataira is. CsISz-szervezeteink feladatuk kitűzésénél vegyék tudomásul, hogy a CsISz-tagok mellett az ifjúság százezres szervezetlen tömegei van­nak, és ezeket a szocializmus In­tenzívebb építésére kell vezetni. E mellett tanulni kell pártunk é* a Komszomoi tapasztalataiból és Szövetségünk hibáiból, jó eredmé­nyeiből. Az ifjúság közötti széleskörű ideológiai munka kifejtésére ez év­ben néhány jelentős alkalom lesz, amely körül tömegagitáciőt 'ehet kifejteni. Természetes, hogy a súlypont május elsején, a IV. VI- lágifjúságl Találkozón és az Oktö- beri Forradalom évfordulóján lesz. Az összes agitációs kampány ered­ményeként javulni fog gazdasági tervünk teljesítése és ebben az If­júság részvétele. A CsISz-szervezeteknek ezért eb­ben az IdőszakbEui gazdag előadói tevékenységet kellene kifejteniök, fellépéseket, falvainkban színdara­bok játszását szervezni, kultúr- együtteseket alakítani kiállításokat látogatni, a tavaszi hónapokbaui ifjúsági falujárásokat szervezni, (Fdytatáa a 7. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents