Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-18 / 7. szám

1953 február 19.

ÜIIFIŰS&6

Pártunk útmutatásait követjük és tanulunk a Komszomol tapasztalataiból

(Folytatás a 4. oldalról.)

hoz, hogy a VII. teljes ülés határozatai behatoljanak alapszervezeteink be és a CsISz széles tömegei magukévá tegyék. Az évzáró közgyűlések tárgyalásá nak eredményeként több szervezetünkben konkrét kötelezett- ségvállaláso'k és határozatok születtek. Hála a gondos előkészítésnek, javult az évzáró közgyűlések szin- vcmala s megmutatkozott a bátrabb bírálat. Az. al'apszervezetek vezetőségébe idöstíbb elvtársakat választottak be. Az évzáró közgyűlések több szervezetet aktivizáltak, főleg ez üzemekben és a falvakon. Az évzáró közgyűlések lefolyásánák időszakában a hosszabb ideig tartó in- struktázs keretében sikerült az alsóbb szerveket gyakorlati téren megsegíteni. A gyűlések értékes eredménye az, hogy a kampány idején sikerült a munkatársak szélesebb körének alapjait lerakni. Ezen eredmények ellenére is, főleg az iskolákban, HZ állami tanulóotthonok- ban és némely falusi szervezetben hiányosságok mutatkoztak. Egyes traktorállomásokon az évzáró közgyűlés a tagság csekély számú részvételével folyt le. A járási vezetőségeknek, a jó instruktázsról és azok áttekintéséről való gyenge gondoskodás kezdetben komoly hiányosságot okozott, ami fékezte az egész kampány jobb irányítását. Most támogatnunk kell az új vezetőség tagjait, szeriináriumokat kell ezerveizni számukra, a járási vezetőségeknek széleskörű funkcionárius aktívát kell szervezni és naponként gyakorlati segítséget nyújtani - a CsISz alap- szervezeteinek.

A gondosan előkészített és magas szinvona-ú CsISz járási konferenciák a -tagság növekvő tevékenységének bizonyítékai. A munkáról adott beszámolói!. a közös munka eredményei. E beszámolók bírálóak és konkrétak a hiányosságokra rámutatnak. A CsISz idei járási konferenciáinak legnagyobb erénye a gaz. dag bíráló vita, amelyekben a megjelent küldötteknek aránylag 50 százaléka vesz részt. A küldöttek élesefc bírálják az alapszervezeteknek nyújtott gyenge támogatást, a határozatok tevékenységének hiányos ellenőrzését, a CsISz dolgozóinak hiányos felelősségérzetét és bi- rárólag értékelik az eszmei és ne- velőmunkát. Egyidejűleg megmutatkozik az i's, hogy a falusi szervezetek nem támogatjálí eléggé az EFSz-eket. Úgyszintén keveset hal- lünk a pionírszervezetröl. A CsISz új járási vezetőségeibe jő funkcionáriusokat választottak be, ezért a ke- ilileti vezetőségek szenteljenek figyelmet és segítsék ezeket a funkcionáriusokat.

A járási vezetőségek tagjai és az egész járási vezetőség von. ja le a tanulságot a járási konferenciáit lefolyásából, tárgyalja meg a bíráló hozzászólásokat és tegye meg az intézkedéseket a helyzet megjavítására. A járási vezetőségi és elnökségek minden javaslatot vegyenek figyelémbe, amelyeket a járási konferencián terjesztettek elő. Fel kell használni mindazt a gazdag kezdeményezést, amely a járási konferencián megnyilvánult. Ha a járási vezetőség minden dolognak kezdettől fogva figyelmet fog szentelni, megoldja a járása lényeges problémáit, rendszeresen ellenőrizni fogja a hat^ozatokat, akkor Szövetségünk tevékenysége fokozódni fog.

A munkában elért sikerek arról tanúskodnak, hogy a CsISz-szerveinek vezetése megszilárdult. Fokozó, dott a határozatok ellenőrzése s a CsISz funkclcmáriusai tudatosítani kezdték, hogy a határozatok nemcsak ünnepélyes jeleiitések, de politikai intézkedések a szocializmusért vívott harcban. Hála a fokozott- tabb ellenőrzésnek, a CsISz KB- nak nagyobb az áttekintése a helyzetről és fokozódott a kerületeknek nyújtott támogatás is.

A CsISz KB szervei ma keve. sebb határozatot hoznak, de nagyobb súlyt fektetnek teljesítésük, re. Ez a tény összpontosítja a szer- vezetőket a fő és legfontosabb feladatok megrvalósítására és megszi- lárdltja azokat.

A feladatok következetes ellenőr, zése felfedi a CsISz járási vezetőségei munkájában lévő alapvető hiányosságokat, a politikai-szervező és kádermunka alacsony színvonalát, az elfogadott határozatok hiányos ellenőrzését.

Az alapszervezetek munkájának tevékenyebb felélénkülése abban rejlik, hogy fokozódni fog a tagságnak alulról jövő bírálata a CsISz felsőbb szervei felé. Az egyenes bírálattal egyidejűleg a becsületes és őszinte önbirálatot is fejleszteni kell és következetesen betartani a CsISz- en belüli demokráciát.

A CsISz funkcionáriusok, a funkcionárius aktívákon és taggyűléseken munkájukról kötelesek beszámolni. A CsISz taggyűlésein minden CsISz-tagnak joga van ah. hoz, hogy bírálatot mondjon bármelyik funkcionáriuusról és tagról, tekintet nélkül az iUetö funkciójára ég érdemeire. A CsISz-tag kötelessége következetesen harcoliü a Szö- vetsógrünkben lévő hiányosságok ellen s a járási vezetőségtől a kerületi vezetőségen át egészen a Központi Bizottságig követelni a helyzet megjavítását. Hogy helyesen dolgozhassunk, jobb áttekintésünknek kell lennie a CsfSz-tp gokról. A CsISz KB elnöksége ajánlja, hogy folyó év áprilisától' júliusáig ellenőrizzék a tagsági igazolványokat. Minden CsISz-tagnak kötelessége igazolványát rendbetenni. Ha az igazolványa rendben lesz, beragasztjuk az ellenőrző bélyeget. Ezáltal e téren is felszámoljuk a rendellenességet, amellyel az osztályellensóg is visz- szaéihet.. Egyúttal beszélgetést folytatunk a CsISz-tagokkal a Szövetség jelentőségéről és küldetéséről s megnyerjük őket az aktív munkára. A tagsági igazolványok ellenőrzése tehát a tagoknak a szervezet munkájában való megnyerés kampánya lesz.

Csak az a szervezet életképes, amely állandóan fejlődik és új tagokat vesz fel. E téren is hiányosságok mutatkoznak. A szervezeteink fejlődéséről való rendszeres gondoskodás még nem vált a kerületi és járási ■vezetőségek, VEilamint az alapszervezetek áMandő feladatává.

Ezért az új tagok felvételéül való határozatok betartásával főleg a fontos üzemekben és állami tanulóhelyeken az ifjú munkásokat kell beszerveznünk a OsISz-be s mindenüt ott, ahol legalább öt fiatal él, megalakítani a Szövetséget. Egyidejűleg gondoskodni kell a CsISz munkájába való bekapcsolódásukról és nevelésükről. Innen erednek a félreértések és fordulnak elő a viták, 1950-ben a kongresszus előtt hibát követtünk el abban, hogy toboroztunk és az új tagokat a munkába azonnal nem osztottuk be. Ez a tény a CsISz tevékenységének hanyatlásában nyilvánult meg. Ma egy néhány funkcionárius más hibát, fordított formában követ el, amikor azért nem szerveznek új tagokat, mert ezideig az idősebbeket még nem emelték ki. A komszomolisták egy esetben hasonló kérdéssel fordultak Sztálin elvtárshoz, akitől ezt a választ kapták, hogy az új tagok szervezésének és nevelésének kéz a kézben kell haladnia. Ez a tény ránk is vonatkozik.

Ha kiértékeljük munkánkat, kijelenthetjük, hogy a VII. teljes ülés óta előrehaladást értünk el, fokozódott a tagok tevékenysége s a mai mérlegünk örömteljesehb, mint a Vn. teljes ülésé. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a párt mögé való szorosabb felzárkózás és a Komszomol tapasztalataiból való tanulás a helyes utunk.

Az ifjúság féléves munkájának eredményei a határontúli árulókra, akik a VII. teljes ülés után lelkendeztek, hogy a CsISz szétesöfélben van, — arculcsapásként hatott.

A CsISz mrmkájának eredményét azonban józanul kell megítélnünk. Nagy hiba volna, ha Irözülünk valaki megkótyagosodna. Ezideig azonban erre nincs meg a legkevesebb ok sem, mert még túlsók a hiányosság munkánkban. Ezért harcolnunk kell a» önteltség ellen. A VII. teljes ülés teljesítésének eredményei örömteljesebbek lehetnének, ha megjavulna a Szövetség politikai nevelömunkáj a.

Éppen ebben kell látnunk hiányosságaink okát. Számunkra a következtetések ezek;

1. Továbbra is teljesíteni a VH. teljes ülés határozatait.

2. Teljesíteni a CsISz KB elnökségének a gottwaldi ötéves terv ötödik éve megkezdéséről és az iskolákról hozott határozatát.

3. E feladatok teljesítésének előfeltételenként meg kell javítanunk Szövetségünk nevelömunkáját.

TANÍTSUK ifjúságunkat A SZOCIALISTA ERKÖLCSRE

A mai kül- és belpolitikai helyzetben szükséges, hogy aktivizáljuk ifjúságunkat, teljesen bekapcsoljuk a politikai és gazdasági életbe, emeljük harci felkészültségét mindenren- dü ellenséggel szemben. Ma egyre jobban növekszik és előtérbe kerül a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség hivatása. Teljesen érvényesek Lenin elvtárs következő szavai;

„Az Ifjúsági Szövetség feladata saját gyakorlati tevékenységének olymódon való megszervezése, hogy az Ifjúság tanulva, szervezkedve, tömörülve, harcolva nevelje önmagát és mindazokat, akik benne vezérüket látják, hogy kommimlstá- kat neveljen. A mai ifjúság egész nevelésének, kiképzésének és oktatásának arra keU irányulnia, hogy ezt az ifjúságot kommunista erkölcsre nevelje.“

Gott'wald elvtárs 1947-ben a prágai kommunisták aktíváján rámutatott, melyek a fiatal kommunista jellembeli tulajdonságai és erkölcsi vonásai, amelyeknek politikai tevékenysége során és egész életében meg kell nyilvánulniok és amelyekben példaként kell szolgálnia a többi ifjúság előtt. Gottwald elvtárs szavai fenntartás nékül érvényesek a CsISz- tagjaira is.

Gottwald elvtárs e jellembeli és erkölcsi vonásokról beszélve, rámutatott:

„Ilyen mindenekelőtt az aktivitás és az áldozatkészség azon feladatok teljesítésében, amelyeket a köztársaság és a párt ró rájuk. A hazaszeretet, a nép és a párt iránti szeretet határozza meg minden cselekedetét, ez legyen a lelkiismerete, ennek vesse alá minden egyéni érdekét. Ne féljen időáldozatot hozni szabad perceiből, szórakozásából. Éppen ez az áldozatkész tevékenység teszi életét teljessé, nemessé és széppé.“

Ezek az új, szocialista hazafiasság, a tettekben megnyilvánuló hazaszeretet vonásai, melyek a Szovjetunió, a nagy Sztálin iránti szeretettel vannak összekötve. Az igazi hazafi ugyanúgy szereti a Szovjetuniót, mint saját szülőföldjét. Az igazi hazafi támogatja azon nemzetek harcát, melyek még a töke uralma alatt sínylődnek, az igazi hazafit a proletámemzetköziség gondolatai hatják át. Azért, mert szeretjük hazánkat és a Szovjetuniót, gyűlölnünk kell ellenségeinket a vérengző imperialistákat és összes kiszolgálóikat.

Szoros összefüggésben Gottwald elvtárs szavaival, harcot keU folytatnunk a munkához való öntudatos viszonyért, az állami és tnunkafegye- lem betartásáért, a munkatermelékenység szüntelen emeléséért, a hiányzás és a munkaeröhullámzás ellen.

Az új -munkafegyelemre való nevelés azt jelenti, hogy védjük népünk érdekeit azokkal szemben, akik körömszakadtáig ragaszkodnak a kapitalizmus örökségéhez, aimak jelszavához; „Minél kevesebb és i’osszabb munkát adjunk a köztársaságnak és minél több pénzt harácsoljunk el tőle."

E rossz szokások elleni hárccal ütést mérünk osztályellenségünkre, segítünk felszámolni a csökevénye- ket és az elmaradottakat kivonjuk az osztályellenség hatása alól. A burzsoa csökevények egyike a vallási előítélet is, amely gyengíti az ember erejét, megfosztja kezdeményező képességétől, elvonja figyelmét a mindennapi élettől és a kapitalisták iránti tiszteletre neveli. Ez ellen úgy harcolunk, hogy megvilágítjuk a természeti jelenségeket és leleplezzük a Vatikánnak, mint a Wall Street alázatos szolgájának reakciós mivoltát.

Gottwald elvtárs a fiatal kommunista jellemvonásait elemezve, az alábbiakat mondja:

„Ilyen továbbá a műveltség szeretet», amelyet minden ifjúnak ápolnia kell magában. Ez szellemi látókörének állandó kiszélesítését, szocialista világnézetének tökéletesítését, népe történelmének és kultúrájának megismerését és végezetül foglalkozásának szeretetét és képzettségének állandó emelését jelenti. Ez a kötelessége ifjú munkásainak, diákjainknak, földműveseinknek, alkalmazottainknak. Emlékezzetek a nagv Lenin szavaira, amelyeket a szovjet komszomolis- tákhoz intézett, hogy nem igazi kommunista az, aki nem sajátítja el mindazt a műveltséget, amit az emberiség eddig összegyűjtött.“ Gottwald elvtárs rámutat a becsületességre, bátorságra és azt mondja:

„Ne féljetek az új gondolatoktöi, ne féljetek harcolni azokért a nézetekért, amelyeket helyesnek tartotok, ne féljetek a hibáktól sem, ne féljetek bírálni. Ilyen szellemre olyan szükségünk van, mint a sóra egész közéletünkben ...“

„Az ifjú kommunistának" — mondja Gottwald elvtárs“ — végül példát kell mutatnia az emberekhez való személyes viszonyában is, a bajtársiasság és a szolidaritás példáját. A többi ifjúnak tudnia kell, hogy mindig készen álltok ' számukra tanácsot adni és segítséget nyújtani.“

Csak úgy nevelünk ifjúságunkból hazafiakat, a szocializmus aktív építőit, a párt odaadó tisztelöti, akik állandóan a nép jólétéért dolgoznak, folytonosan tanulnak, művelődnek, akik rendszeresen sportolnak, ha Gottwald elvtárs szavai szerint igazodunk. A fiatalember ilyen típusa kell, hogy minden CsISz-tag eszményképe és célja legyen.

A fiatal kommunista ilyen típusa Július Pucsik nemzeti hős is. Éppen tőle tanulhatunk magas eszmeiséget, hűséget és odaadást Csehszlovákia Kommunista Pártja és Gottwald elv- társ iránt, szeretetet a Szovjetunió és a haza iránt, éppen Július Fucsík- nál becsüljük a tudás szeretetét. Fu- csík azzal a tudattal dolgozott és harcolt, hogy azokhoz az erőkhöz tartozik, amelyek kiharcolják az emberiség új életét és minden erejét e harc győzelmének szentelte. Július Fucsíkot joggal szereti a világ bé- keszeretö ifjúsága.

Ezért a CsISz KB feladata, hogy az új feladatok és Gottwald elvtárs azon szavai fényében, hogy hogyan nézzen ki a szocializmus ifjú harcosa, felülvizsgálja és értékelje Ifjúsági Szövetségünk eddigi munkájának sikereit és nehézségeit az ideológiai szakaszon, hogy intézkedést hozzon és rámutasson az ideológiai munka azon formáira, amelyek a legrövidebb időn belül az Ifjúsági Szövetség ideológiai munkája alapvető fordulatának megvalósítását jelentenék.

A PART VEZETÉSÉ^T:L SZOCIALISTA ÉRTELMISÉGET NEVELÜNK

Az ideológiai munka szakaszán a CsISz komoly nehézségekbe ütközik. Ezeket a nehézségeket már bírálta a CsISz KB VII. teljes, ülése és bizonyos javulás ellenében a CsISz ideológiai munkája hátul kullog. Szlovákia Kommunista Pártjának a múlt év őszén közölt Felhívása, amikos is megtárgyalta az Ifjúsági Szövetség helyzetét Szlovákiában, kiindulva a CsKP politikai titkárságá- kor is megtárgyalta az Ifjúsági Szövetség munkájának megvitatásából, megállapította:

„A CsISz munkájának legnagyobb fogyatékosságai dolgozó ifjúságunk nevelésében rejlenek, abban, hogy az egész szervezet nem harcolt kellőképpen az 'ifjúság gondolkodásában felmerülő kapitalista csökevények ellen, nem harcolt kellőképpen az egész dolgozó ifjúság kiszabadításáért a burzsoa ideológia hatása alól, nem harcolt kellőképpen az új, a marxizmus-leninizmus tanaival táplált ifjúságért. Az ideológiai nevelő- munka lebecsülése a Szövetség szervei által, abban mutatkozik meg, hogy a propagandista tevékenység a Szövetség leggyengébb szakasza.“ Ezek a bíráló szavak ér-vényesek

az egész CsISz számára. A CsISz szervei elfelejtik, hogy az ifjúság közvetlen részvétele a szocializmus építésében és az eszmei nevelés egy dolog két oldala, amelyek együtt a nevelést alkotják.

Üjra hangsúlyozni kell, hogy munkánk eredménye az üzemekben és a falvakon a terv teljesítésében annál nagyobbak lesznek, minél hathatósabban egybekapcsoljuk az ifjúság részvételét az építésben, a politikai nevelömunkával. Egyidejűleg tudatosítanom kell a CsISz és a párt munkája közti különbséget. A párt nálunk vezető erő az országban. A minisztériumok és a népi közigazgatás szervei kommunistáinak közreműködésével irányítja az ipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést. Az Ifjúsági Szövetség nagyrészt nevelő szervezet, fő feladata az Ifjúságot szocialista szellemben nevelni és teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a párt és a kormány határozatai tűznek elénk.

Az Ifjúsági Szövetség politikai nevelömunkájának megjavítása nemcsak a CsISz eddigd, aránylag alacsony eszmei színvonalának szemszögéből fontos.

A társadalmi életbe, a termelésbe, az iskolákba az ifjúság új generációja lépí amely nem simerte a kizsákmányolást, amel/ nem emlékezik a fasiszta megszáUísra és na- gyobbára nem vett részt a február előtti reakció elleni harcban.

Például a CsISz-ben kevés az olyan, aki köztársaságunkban harcot folytatott az ifjúság egységéért. A fiatal tagok előtt nem teljesen világos az a nagy áttörés, amely azzal játszódott le, hogy a kapitalistákat s nagybirtokosokat kiűztük, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép került uralomra. A fiataloknak nincs világos áttekintésülí arról, mi is volt az a Masaryk-benesi münchenelötti köztársaság. A fiataloknak még nem magyaráztuk meg kellőképpen népi demokratikus rendszerünk fölényét a kapitalizmus felett. Ezek megokolá- sok a CsISz politikai munkájának intenzivebbé tevésére.

Van itt még egy másik ok is. Az Egyesült Államokban hatalomra került a reakciós, fegyveres klikk, amely Eisenhowert felszínre dobta ugyanúgy, mint valamikor Németországban tette Hitlerrel, Eisenhower ma azt ordítozza, hogy a gondviselés egy bizonyos emberi fajtát — az ember feletti amerikaiakat — világuralomra jelölt. Eisenhower parancsot kapott a Wall Strettöl megvalósítani ezt az örült programmot. Az amerikai imiierialisták világuralmi tervének egyik része belső felforgatás által megsemmisíteni a népi demokráciákat. Ezért az amerikai imperialisták igyekeznek behatolni életünkbe, diverzánsokat, ügynököket és gyilkosokat küldenek hozzánk, igyekeznek propagandával és sugdo- lózással elcsavarni ifjúságunk bizonyos részének fejét, az úgsmevezett amerikai életformával. Ezen tevékenység eredményei az amerikai imperialisták részére persze igen keservesek. Az ügynököket elfogjuk, megsemmisítjük őket, népünk fegyveres ökle — a nemzetbiztonság, a határőrség és az egész dolgozó nép segítségével.

Ezt legjobban azzal bizonyítjuk be, hogy néhány héttel ezelőtt Hloube- tinben egyszerű polgárok háromtagú rablóbandát semmisítettek meg. E fölött az eset fölött két okból szükséges elgondolkodni; a banditák fiatalemberek, akiket a ponyvaregény, a különféle cowboy-histó- ria és az amerikai életmód táplált, buzgó hallgatói voltak az ellenséges külföldi rádiónak.

Rendellenes életet éltek, állandóan változtatták foglalkozásukat. Ettől az út egyenesen a gaztettekhez vezetett. Ez nem véletlen, ez törvényszerű, mert az amerikai életmód, ganszter-életmód.

,,Nálunk némely ember előtt mindeddig érthetetlen — mondja Gottwald elvtárs — hogy az Egyesült Államok ma a világreakeió központja, az új világháború fő kezdeményezője, a nemzeti szabadság és a demokrácia legnagyobb ellensége .. „Föltételezi, hogy ez előtt a háború előtt az amerikai kapitalizmus mégis

(Folytatás a 6. oldalon.)