Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-18 / 7. szám
Ol imrsiic 1953 február 19. Pártunk útmutatásait követiük és tanulunk a Komszomol tapasztalataiból (Folytatás a 3. oldalrúLI CsKP országos konferenciájának adott ajándékunk — hétezer CsISz- tag kéri felvételét népünk pártjába Csehszlovákia Kommunista Párt- jáiba. A CalSz döntő fontosságú csoportjaiban azonban nem érünk el jé eredményeket és nem befolyásoljulí tljes mértékben a terv teljesítését, így példájul az Ostrava-karvini bányaterület fiataljainak némely sikerén kívül ez a bányaterület az 1952-es évből százezer és százezer tonna értékes széimel marad . adás gazidaságunknak. Ez tennészeteseai megmutatkozik iparunk többi ágaiban Is. Egész iparunk további nehézségeit a pártnak és a kormánynak a kohőii>ari termelés fokozására irányuló határozatának nem teljesítése okozza. Ezekhez a nehézségekhez még hozzá kell adni a könnyűipari termékek és a mindennapi élelmezés nem kielégítő minőségét. Ezért a CsISz elért sikerei első lépések előre, amelyek az egyes munkapartik, munkacsoportok és műhelyek aktivitása növekedésének köszönhetők, amelyek, persze, a CsISz jó munkája mellett megalapozzák minden CsISz-tag és fiatal akitvitásá- nak növekedését. Element Gottwald elvtárs a CsKP országos konferenciáján mondott be- Bzámolő jában feladaitul tűzi” ... ax eddiginél sokkal jobban buzdítsuk és szervezzük az alulról jövő kezdeményezést, a szocialista munkaversenyt és az újító mozgalmat azzal a céllal, hogy fokozatosan közelebbhozzuk a dolgozók egész kollektívájának műszaki színvonalát az élenjáró dolgozók szinvonaláJioz.“ Ezen feladatokból ikündulva gondoskodnunk kell a szocialista mun- kaverseny félendüléséröl. Üzemeink, traktorállomásaink és állami gazdaságaink CsISz-szervezeteinek azon kell igyekeznünk, hogy minden CsISz-tag szocialista kötelezettségvállalást tegyen május elseje és 9-e tiszteletére és hogy azt a meghatározót időben teljesítse, hogy minden ifjúmunkás, elsősorban minden CsISz-tag naponta teljesítse és túlszárnyalja normáját. A CsISz KB üdvözli a Zárubek-i bányai fiatal vájárjainak és a Element Gottwald Üj Kohőmüvek fiatal kohász-kolleifctívájának kezdeményezését. Ezek a fiatalok felhívják a többi fiatalságot, hogy a szocialista munkaversenyt szélesítsék ki má- ' jus elseje tiszteletére. A Központi Bizottság ezúttal harcos elvtársi üdvözletét küldi e25eknek az elvtársaknak és a zárubeki, valamint az Üj Kohőmüvek fiataljait példaképül állítja & többi fiatal elé. A püzeni V. I. Lenin-üzem 14-es számú állami tanintézete a CsISz kezdeményezésére a szakképzett munkások iskolázását, a tanintézet és a CsISz- szervezet egész munkájának megja- vitását kezdeményezte. A 14-es számi! tanintézet kezdeményezését ki kell szélesíteni a töbi állami tanintézetekre is. Ezideig keveset tettünk az új munkamódszerek terjesztése érdekében. A CsISz szervei hoztak ugyan határozatokat, tárgyaltak azokról az alapszervezetekben, de a gyakorlati eredmények csekélyek. Ez azért van így, mert nem tudtunk- megfelelő és az ifjúságnak is hozzáférhető módszert találni arra, hogyan magyarázzuk meg az új munkamódszerek alkalmazásának lehetőségeit, továbbá nem népszerűsítettük kellőképpen az új munkamódszereket, és nem mutattuk meg, hogyan keU azokat elsajátítani. Ez mindig így van, ha megelégszünk a felhívásokkal és azt gondoljuk, hogy a határozatok elfogadásával minden munkánk befejeződött. A munka azonban csak a határozatok elgfogadásával kezöddik s ezzel egyidejűleg megkezdődik a harc a határozatok teljesítéséért. Az iparban és mezőgazdaságban az új munkamódszerek fontos feltételei a gazdaság fejlődésének s a munkatermelékenység fokozásában lényeges jelentőséggel bírnak. A munkatermelékenység, ahogy Lenin elvtárs tanítja, végül is döntő jelentőségű az új társadalmi rend győzelméért folytatót harcban. A kapitalizmus azért győzött a feudalizmus felett, mert soha nem látott mértúkiben fotkozta a munkatermelékenységet. A szocializmus a Szovjetunióban csak azért győzött, mert ar 'munkatermelékenység a Szovjetunióban jelentősen felülmúlja a kapitalista államok mimkatermelé- kenységét. A munkatermelékenység döntő jelentőséggel bír hazánkban is a szocializmus győzelméért folsrta- tott harcban. Ez a feladat közelálló az ifjúsághoz. Az ifjúság szereti az új dolgokat, nem ragaszkodik az ósdi élet- és munkaformálchoz. Az ifjúság dicsőségére és hírnévre vágyik, a legjobb munkás szakember és sztahanovista akar lenni. Gottwald eltvárs 1950-ben a CsíSz kongresszusán ezt mondta: unkás, újító, sztahanoyjUf»: ifjúság:unk új hőse, eszményképe.“ Sztahanovistáinak lenni, ez legyen riiinden fiatal célja, azoké, akik nem félnék, nem keseregnek a nehézségek felett, akik előre akamajj ha- laxini. Ez azoknak a céljuk, akik szeretik hazájukat, minden képességűket és tapasztalatukat a szocializmus ügyének áldozzák. Itt az ideje, ilyen célokat kitűzni. Sztahanovista az, aki az új munkeimódsze- rekkel magasra emeld termelékenységét, magasan túlszárnyalja a normákat és aki mindezeket a teljesítményeket nem nagyobb fizikai erőlködéssel éri el, hanem a technika uralásával. Sztahanovista az, aki a termeiéin új utakat keres és harcol a percekért, aki kitartóan tanul, aki uralni és forrada] másítani akarja a technikát. Hogyan váljunk sztahanovistákká? Ehhez meg kell tanulnunk üj módon dolgozni, és el kell sajátítani a szovjet sztahanovisták és a mi élenjáró dolgozóink tapasztalatait. Ezek a tapasztalatok nem potyognak az égből. Szívósan tanulni kell azokat, és érteni kell az ifjú lendületet összekapcsolni az idősebbek tap^Lsztala- taival. A szakma mesterévé kell válnunk. Az új módszereket próbálgatnunk kell és nem szabad visszaret- tennünjc az első sikertelenségektől. Ugyanakkor itt-ott tudnunk kell legyőzni a mesterek és technikusok kezdeti megnemértését. Éppen az új munkamódszerek bevezetésére érvényes az a régi cseh mondás: „Ha jó kedvvel kezded, félig elvégezted." , Ha minden újitő tudatosítja magában, hogy Helpres és fontos ügyről van szó — minden nehézséget legryö2:. Erről taniűakodik éíenjáró újítóipik példái. A CsISz KB elnöksége javasolja a Központi Bi^ttságngtk, hogy az újító módszereit S^n élenjáró úttörőit, a Köztársasági és a Munka- Érdemrend tulajdonosait, az Allam- dij fiatal kitüntettjeit írják he a CsISz KB-nak Becsület-könyvébe. A CsISz Központi Bizottsága minden fiúhoz és lányhoz fordul, hogy kövessék a szovjet sztahanovistákat és élenjáró dolgozóinkat és felhívja őket: ,J)icsöitsük hazánkat új hőstettekkel a gottwaldi ötéves terv teljesítésében! Lendítsétek fel az új munkamódszerek elsajátításáért folyó harcot!“ A CsISz Központi Bizottsága felhívja üzemeink és állami tanintézeteink, traktorállomásaink és állami gazdaságaink CsISz-szervezeteit, hogy sokoldalúan segítsék az új módszerek kiszélesítését, hogy segítsék és támogassák azokat az elvtársakat, akik már új módszerekkel dolgoznak. Szervezzenek technikai konferenciákat és újító műszakokat. Alakítsanak munkacsoportokat, amelyekben a fiatal és idősebb mun. kások közösen üj munkamódszerekkel dolgoznának. Nagymértékben népszerűsítenünk kel az újítókat és az élenjáró dolgozókat. Ifjúságunk részére szakiskolákat kell szerveznünk. Minden üzemi szervezet, állami tanintézet, traktorállomás és állam' gazdaság szervezete meghatározhat ná, hogy hány ifjúmunkás fog új munkamódszerrel dolgozni május el sejéig, hány technikai kört szervez nek az üzemben, vagy az állomáson hány munkás végezi el az üzemi Is kólát, élmunkásiskolát, stb. A CsISz az üzemben csak úgy tudja ezeket a feladatokat sikeresen teljesíteni ha együttműködik ' a szakszervezetekkel. A CsISz funkcionáriusai és tagjai sokszor nem értékelik az egységes ROH jelentőségét a szocializmus építésében. Nem mutattuk az ifjúságnak azt a nagy harcot, amelyre szükség volt a szilárd szak- szervezeti egység létrehozásánál. A fiatalok nem Ismerik a Vörös Szak- szervezetek harcának hagyományait, a munkások jogaiért a burzsoázia ellen, a sztrájktörők, és a munkásosztály ánüói, a sárga szakszervezetek ellen, a nemzeti szoicalizmus és a zöld agrárszervezetek ellen vívott harcát. A fiatalok nem értékelik a ROH hozzájárulását pártunk harcához és a népi demokrácia mégszilárdltásához, az 1948-as februári győzelemhez. Kevés CsISz-tag dolgozik aktívan az üzemi bizottsá- 'gokKáh ^ a szakszervel®¥?^em''!&z főként a szoioialista munkaversenyben mutatkozik meg. Némely üzemben a Szövetség „saját“ ifjúsági versenyt rendezett, ahelyett, hogy minden fiatalt az összüzemi versenyben való aktív részvételre vezetett volna. Némely szakszervezeti funkcionárius és szerv nehézségeit a ROH plenáris ülése bírálta. Tehát arról van szó: minden feladat elvégzéséhez a ROH-val közösen sorakozzunk fel. Ha az ifjúság ilyen tömegben felsorakozik a bányászatba, kohászatba, energetikába, szocialista építke. séseinkre és minden fontos üzenilje, ennek meg keU mutatkoznia a tervteljesítésben, mint a terfdékek mennyiségében és minög^gében, és kormány .j^atároza^"IriSlovjetunió és a népi demokráciák megrendeléseínejj telje- sitésáen, az állami és munkafegyelem megszilárdításábaa;. Hjúságunk ilyen njgrvü felsorako- zásának feltétlenül meg kell nyilvánulnia üzemeink és állami tanintézeteink, szervezeteinek megerősödésében, az ifj’j szakemberek és hazánk első sztahanovistáinak fejlődésében. A bő tcimésért, az EFSz.ekért! Falvainkban a szövetkezetek fejlődése gyors ütemben folytatódik. Falvaink a múlt év augusztusában megtartott VH. teljes iilés időszakához viszonyítva, előrehaladást értek el. Pöldmüvesifjúságunk előtt a közeli és mé§^ szesrencsésebb jövő távlatai áljnaic. A ÚsíSz munkájának mérlege e íéren az egyes csoportok jó munkája ellenére is kevésbbé örvendetes. Ha újból áttanulmányo2auk Tesla elvtársnak a VII. kibővített ülésen mondott beszámolóját s az ülés határozatait és összeegyeztetjük azt az elvégzett munkánkkal, látjuk azt, hogy a múlt hibái máig is fenn- állanák, csoportjaink régi módon dolgoznak és hogy Szövetségünk munkájában a falvakon és főleg a traktoráUomásokon lényegesebb eredményt nem sikerült elérni. Megállapíthatjuk ezt, hogy a OsISz a földművelés terén hazánkban a szocializmus felépítéséből kellő mértékben nem veszi ki részét és továbbra is hátul kullog. Mi ennek az oka? Talán az, hogy falvaink és traktorállomásaink fiataljai nem tartanának lépést a haladással, maradiak lennének s vonakodnának az új dolgoktól? Vagy hogy pártunk és kormányunlk poli- tikája ifjúságunk számára érthetetlen és elfogadhatatlan volna? Egyáltalán nem! A falusi ifjúság hasonlóan a városi és az üzemek if júságá- hoz szereti hazáját. A földmüvesif- júság akar az új munkamódszerek szerint dolgozni. A hibásak azonban mi vagyunk, mert a jő határozatokat a Központi Bizottságban, kerületi és járási vezetőségeken nem tudtuk meg^valósítani és a falusi ifjúsággal sem ismertettük meg e határozatokat. Nem teljesítettük a falusi aktívákról és az ifjúság téli iskolázásáról hozott határo2iatokat. -Az iskolázással kapcsolatban nagyon gyéren használtuk fel az olyan kiváló lehetőségeket, mint az őszi munkák tapasztalatot, vagy az EFSz-ek példás alapszabályzatának vitáit. A CsISz KB nak hiányosságokat élesen kell bírálnia. A szavak és határozatok után tettekhez kell látni. Tevékenységünket nem a szavak és határcMatök szerint értékeljük, hanem az elvégzett munkánk szerint. Mezögazdaságimk fő ^feladata, — biztosítani népünk ellátását — ahogy ezt Gottwald elvtárs mondotta. Ehhez egyetlen út vezet. Güzdag tér- möfoldjeink minden talpelat^yi részét megművelni, a teripAgthetakarl- tani, fokozni a hektáríHozamokat és megjavítani a mezőgazdasági állatállomány hasznosságát. Mindezen feladatok megvalósitásának eszköze falun a szocializmus építése, ami az EPSz-ek alapítását, megszilárditáy ss^t, a kis- és középparasztok megnyerését, a traktorállomások és állami gazdaságokról való törődése előtérbe helyezését' jelenti.Ez a munkák vezérfonala falim, amelyből ifjúságunkra is jelentős feladat hárul.. Nagy feladat hárul ifjúságunkra elsösorba,n a traktoráUomásokon és állami gazdaságainkban. E téren a munká.ban határozott javulást kell teremtenünk. A traktorállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítása egyben a falvaink szocializálásáért foIytato^^jMpi^a va- ló jelentős bekapcsolókor is jelent. A. termelések felölvizsgálása, amely a MIadá Pronta hasábjain folsrt, a géjiáMomások egész sor nehéz pro. blémádra mutatott rá. Ezek közül egész sor feladatot kell megoldani, főleg csoportjaink politikai nevelő- munkájának megjavítása által. E szervezetekben az ifjúság munkáját arra kell irányítani, hogy gondosan és kellő időben javítsuk meg a gépeket, a többi szerszámokat, valamint kellő időben kössük me^ a szerződéseket is. Egyszóval nem szabad egy percet sem vesztegetni a tavaszi munkára való felkészülésért folytatott nagry harcból. A gép és traktoráUomásokon és az állami gazdaságokban a traktorosok kötelezíhetnék magukat, hogy hány hektárt müveinek meg és hány hektárt aratnak le kombájnnal. A traktorok továbbá kötelezethetnék magukat az agrotechnikai határidők és normák betartására, mert nemcsak arról van szó, ki mennyit müvei meg, de arról is, hogyan műveli meg. A föld nagyobb terméshozama dolgozó népünk jobb ellátását, a traktorosok több keresetét, egyúttal az EPSz-ek szocializmus felé vezető útján való támogatását is jelenti. A traktoros legjobb bizonyítványa a magasabb hektárhozam. Ezért a traktoros jó miunkája az EPSz-ékben rendkívül nagy jelentőségű. A gép- és traktorállomások s az állami gazdaságok szervezeteit fokozottabb mértékben kell segítenünk. Pokoznunk kell minden traktoros egyéni feielöaségét az elvégzett munkáért, a rábízott gépért, a gép. és trak- toráUomások, állami gazdaságok tervteljesítéséért. Ezért keressük fel a traktorosokat, beszélgessünk velük, segítsük őket nehézségeik’ leküzdésében, megelégedett életkörülményeik biztosításában s így megnyerjük bizalmukat. Műveljünk meg minden talpalatnyi termőföldet és takarítsuk be a termést A CsISz szervei tegyenek meg mindent a Gottwald eMárs által kitűzött következő irányelv teljesítéséért: „Műveljünk meg minden talpalatnyi termőföldet és takarítsuk be a termést." Palvaink, városaink és nagyvárosaink körül több hektárnyi megmüveletlen termőföldön bogáncs terem. Nem szabad megengedni, hogy a CsISz-szervezetei ezt figyelmen kívül hagyják és tétlenül nézzék. Gyümölcsfákat keU nevelni, új gyümölcsösöket ültetni, a népi közigazgatással karöltve brigádokat szervezni, a termékeny földbe zöldséget ültetni és biztosítani annak be takarítását. A legtöbb parlagon heverő és betakaríthatatlan termőföld nyugati határaink mentén van. A hegyi rétek és kövér termőföldek kihasználatlanul állnak. A gazdasági feladatokkal egyidejűleg itt más fontos feladatunk is van: megszilárdítani nyugati határainkat, a béke mezsgyéjét, amelyet még szilárdab bá és áthatoihatatlanabbá kell ten ni. Minden, a népi demokratikus haza iránt odaadó ifjúnak és lánynak ez a feladata. A CsISz KB ezért a kővetkező felhívással fordul hazafias ifjúságunkhoz; „ ... sorakozzatok fel a béketá- bor nyugati határszéleire! Alapítsátok új életet! Munkátcüdcal és harcotokkal teremtsétek határőrségünk új, fényes hagyományait. Határainkat az ellenség nem léjüieti és nem is lépi át! A határ, őrség alakulataival és néphadseregeinkkel elválaszthatatlanul 6sz- szeforr hazafias ifjúságdmk, hatá. raink új védőbástyája az ellenség útját állja!“ A falvak, gép. és traktorállomások 3 állami gazdaságaink OsISz-cso- portjainak politikailag és a munkafrontján a bő termésért folytatott harcban segítenünk k^. Itt az ideje hogy a városi ifjúság dallal és témccal kultúrával, az nézetekkel, a falu szocializálásának gondolatával többször és szélesebb körben látó. gasson el a falvakra. Az idej nyár a falusi és városi ifjúság, az ifjú munkások és földművesek szövetsége elmélyítésének s a szocializmusért és békéért folytatott harc je- gyében teljen el. A tudomány elsajátításárt, az Aj értelmiségéit. Gottwald elvtáiB a CsKP országos konferenciáján mondott beszámolójában hangsúlyozta, hogy hazánknak szüksége van munkás és földműves származású technikai, értelmiségi és tudós fiatal káderekre. Egész sor további iskolán kívül e célt szolgálják a munkás szakérettségi tanfolyamok. A CsISz szervezetednek fel kell világosítani az ifjúságot az ezekben az iskolákban folyó tanulás jelentőségéről, továbbá felvilá-, gositani őket, hogy milyen iskolá., ha járjanak és soraik közül a 1^« kiválóbbakat ezekbe az iskolákba kiválasztani. Amikor munkáiíkat iskolád téren kiértékeljük, gyakran örvendünk annak, hogy a tanulók és tanárok közötti kapcsolat és •viszony lényegesen javult s hogry a tanulók felhagytak a tanítók „kioktatásával“. Ezen a téren valóban javulás állt be. Kevésbbé javult azonban munkánknak az a része, amelyre Gottwaid elvtárs emlékeztet: Amint az üzemben minden OsISz-tag él-, munkásnak, úgy az Iskolában példás tanulóknak kell lennie. A marxizmus-leninizmus ismereteinek beható elsajátításában mindmáig komoly hiányosságok mutatkoznak. A CsISz KB elnökségének 1952. december 16-án hozott határozata rámutatott arra, hogyan küszöböljük ki ezeket a hibáikat. Ma, az országos pártkonferencia után újból előtérbe kerül a CsISz iskolai szervezetei munkájá megjavításának szükségessége. A CsISz pionírszervezetében is hasonló a helyzet. Erről Meissner elv. társ ülésünk második részében fc^ beszélni. . Az ötéves terv teljesítésének előfeltétele az állami és munkafegyele-, mért, valamint a bürokrácia, a hiányzás és a munkaeröhiullámzás ellen, foglalt harc. Ki kell fejleszteni a bírálatot és önbírálatot, megszervezni a párt és kormányhatározatok teljesítésének ellenőrzését, éles és kíméletlen gúnynyal felfedni a hiányosságokat, fel. használlni a sajtót, üzemi lapokat, hangszórókat, fali- és ’villáműjságo. kát, a valamint gyűléseket és ösz- szejöveteleket. Minden fiatalnak a jelszava az le. gyen „Ha hiányosságot észlelsz, addig harcolj ellene, amíg csak fel nem számoltad!“ „Minden megkezdett feladatot fejezz be!“ így liell dolgozni gazdasági és kulturális életünk minden vonalán. A CsISz-ben következetesen alkal. mázzuk a demokratikus centralizmus elvét. A CsISz KB VII. teljes ülése utáni időszakban az alapszervezetek évzáró közgyűlései és a járási kon. ferenciák zajlottak le. Az évzáró közgyűlések amelyek alapjában véve a megáll apftott időkben folytak 'p, nagymértékben hozzájárultak ah(Paly tatás az 0. oldalon)
