Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-18 / 7. szám
Ú] IFJÚSÁG A CsISz szlovákiai KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Bratislava, 1958 február 19. Ara 2 Kés „Meg kell nyernünk az if jűságot, lelkesedést kell belé öntenünk a jövőbeli kilátásokkal, olyan politikai és szakműveltséget kell nyújtanunk, számára, hogy szövetkezeti mozgalmunk egyik mozgatóerejévé váljék.“ GOTTWALD II. évfolyam 7. szám ^ Szeretetet a szerefetért! i.. Elvtársnő és elotárs — a párt , minden.' .. A párt, csak a párt a biztosítéka, hogy felépítjük dolgozó népünk számára a boldog, szocialista jövőt." mondta Gottwald «h'társ. Csehszlovákja Kommunista Pártja orszá- gos konferenciáján. Milyen egyszerű és mégis milyen nagy megrendíthe- tetlen Igazság, A párt népünknek a kapitalista rabsBolgaság felett aratott gryözeimét jelenti, a pürt a mi boldogságunk. A párt az az óriási energia, amely ország^mkiit az üzemek áj soraival, iskolákkal és laboratóriumokkal ékesíti. A párt, a ml ra- gyagó jövőnk. A párt a mi büszkeségünk, ügjiink nagysága. A kommunista párt a mi veze- tőnlv, tanítónk, szülőanyánk. Gon- dolkozzimk el Makszim Gorkij mély szavai felett; ,,A nap nélkül nem nyílik a virág, szeretet nélkül nincs boldogfság, anya nélkül nincs költő, sem hős.“ A párt a nU nemzedékünk anyja. „Te ajándékoztál meg élettel“ — \'allja a költő pártunknak. Igen. -A kommunista párt volt az, amely nevelte apáinkat, tanította őket az igazságra, mint ahogy ma bennünket tanít. A párt keblén nevelődtek fel munkásosztályunk, nemzeteink legjobb fiai és lányai. A nap nélkül nem nyílik a virág, a párt nél- ■ kül. mely halhatatlan tanításával beragyogja utunkat, nem virágozna hazánk. Szeretet nélkül nincs boldogság. Mindaz, amit a kommunista párt tett dolgozóink mai vívmányai eléréséért, az a párt és Gottwald eUdárs népünk iránti nagy szere- tétének bizonyítéka, Csehszlovákia Kommunista Pártjának 35.000 tagja esett el abban a harcban, melyet nemzeteink a hitleri fasizmus járma alóli felszabadulásért folytattak. Ha voltak, akik elárulták a nemzetet, egyedül a .kommunisták maradtak hűek a néphez, a kommunisták nem árulták el hazánkat. A kommunisták nem ismertek pihenést és nyugalmat az illegális vagy nyílt harc nehéz napjaiban. Mivel a kommunistákat nagy célok vezették, nem Itaboztak érte az életüket sem feláldozni. „A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség a CsKP édes gyermeke,“ — mondta Siroky elvtárs az ifjúságnak. ]Vem adhatott volna nekünk, CsISz-tagoknak megtisztelöbb elnevezést. A CsISz-tag számára nem lehet ennél nagyobb büszkeség. Olyan párt fiának lenni, amelyet a nagy Lenin és Sztálin alapított, melyhez olyan becsületes harcosok tartoztak, mint Fucsík és Jilem- nlcky, amelyet olyan bölcs vezetők irányítanak, mint CK>ttwaJd, Zápo- tocky, Siroky, Nejcdly elvtárs és amelyhez hasonló kipróbált emberek ezrei tartoznak. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ifjúság iránt naponta rendkívüli figyelmet, valóban anyai szeretetet tanúsít. Bizonysága ennek Ifjúságunk kibontakozó, vidám élete. Csupán a bányász- és kohász- tanulók nevelésére 17.S millió koronát fordított az állam 1953-ben. Az ifjúság nyári üdültetése a múlt évben 6-18,55.3.000 koronába keiiilt. Közel millió koronát áldozott a kormány a bölcsődék fenntartására. És az új üzemek, klubok, játékterek, filmszínházak és iskolák? Ki számára építették mindezt? Ki dolgozik és fog dolgozni a modern gépállomásokon? Fiatal traktorosok és kombajnosok. IVIindezeket a vívmányokat a jövő számára, azok számára építették ki, akik a jövőt fogják irányítani.. A ,párt minden! A párttal érjük el további győzelmeinket, a párt. tál jutimk el a napfényes szocializmushoz. Ifjúságunk szereti a konmmnista pártot, tanítóját és vezetőjét. Nagy kötelezettség az Ifjúsági Szövetség számára a párt édes gyermekének lenni. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség az Ifjú nemzedéket a szocializmus es/jnéje szellemében neveli. A párt tartaléka. A Szövetség soraiban haladni azt jelenti, hogy fáradhatatlanul harcolunk a párt ügyéért, programmjáért. Vizsgáljuk meg őszintén munkánkat: teljesítjük-e példásan feladatainkat a munkahelyen? Hogyan törődöm ‘önművelődésemmel, hogyan sajátítom el a párt tanításait ? Hogyan nyerek meg másokat is ügjmnknek, hogyan magyarázom nekik a békéért, az imperialista háborús gyújtogatók ellen folyó harcunkat. Teljesítem-e CsISz kötelességeimet szervezetemben? Hogyan rendelem alá egyéni érdekeimet a közösség érdekeinek, a kitűzött távlatok eléréséért folytatót harcnak? Segítem-e ezt a harcot egész magánéletemmel ? Majakovszkij mondta: ,,Egész költői erőmert harcba vetem, osztályom, érted.“ Mondjuk vele együtt: Egész fiatal energ:iánkat neked adjuk, harcos osztály, nt>ked pártunk, az osztály vezetőjének. Krajnyev fiatal mérnök az „Acél és salak“ című regény hőse, amikor tudta, hogy életveszélye* feladatot megy teljesíteni, egy papírlapot hagyott hátra: ,,A pártszervezet titkárának. Feladatomat megyek teljesíteni. Kérem, tekintsenek kommiunstának. Szergej Krajnyev.“ Krajnyev mérnökhöz hasonlóan a komszomoUsták ezreinek az az óhaja, hogy tagjai legyenek a pártnak, a forradalom pártjának, a győzelmek pártjának. Vlera Opatová, ta- polcsán.vi CsISz-tag, amikor tagjelöltté lett, azt mondta: „A párt a legnagyobb elismeréssel tüntetett ki — tagjelöltjévé fogadott. Nagy öröm és boldogság ez számomra.“ Hazánk sok fiatalja kíván olyanná »válni, mint amilyenek a kommunisták. A kommunisták pedig különösvágású emberek, nem közönséges anyagból vannak gyúrva. Ha kommunistává akarok vábil, törődnöm kell jellemem megacélozá-sá- val, nevelnem kell önmagámban az új ember legjobb' tulajdonságait, a kommunista tulajdonságokat; mély hazafias érzést és szenvedélyes gyűlöletet a nép ellenségei iránt, munkaszeretetét, a nép szeretetet, de ugyanakkor bíráló magatartást önmaganunal és hiányosságaimal szemben. Vágyódnom kall arra, hogy olyan legyek, mint Gottwald elvtárs. Hűséget a hűségért, szeretetet a szeretetért! A párt iránti odadaá- somat azzal bizon.yítom be a legjobban, hog.v minden tetteriet. mellyel a szocializmus felépítéséhez hozzájárulok, becsületesen teljesítem. Ügy fogok dolgozni, hogy óletemet ne pazaroljam el h’,ábava- ló naplopással. Tekintsünk bátran a jövőnk elé. Készüljünk fel az életre b^ran és elszántan. A párt- minden — a párt .az életünk'! A köztársasági elnök levele a szövetkezeti dolgozók országos kongresszusához Klement Gottwald köztársasági elnök az alábbi levelet intézte a szövetkezeti dolgozók országos kongresszusához: »Drága szövetkezeti dolgozó barátaink! Mindenekelőtt fogadják szívélyes üdvözletemet tárgyalásuk alkalmából, amelynek őszintén sok sikert kívánok. Első országos kongresszusukra jöttek ősz- sze, hogy megtárgyalják és jóváhagyják a minta- s2a,bályzatot és mint földműveseink élcsapata törvényt hozzanak, amely segítségükre lesz a szocialista mezőgazdaság építésében. A szocialista mezőgazdaság építésében határozott lépést tettünk már 1948 februárjában, amikor véglegesen leszámoltunk mind azokkal, akik köztársaságunkat az agrár és kapitalista embemyúzók átkozott uralmának idejébe akai*ták visszavetni. Akkor, februárban a földművesek kongresszusukon manifesztálták a városok és a falvak dolgozóinak azt a szilárd elhatározását, hogy minden földet azoknak a kezébe adjanak, akik rajtuk dolgoznak. Munkásságunk és a többi dolgozó rétegek teljesen azonosították magukat igazságos követelményeikkel, melyeket a megüjhodott Nemzeti Arcvonal kormánya teljesített és akkor szintén földműveseinkhez fordultam és kértem őket, hogy e jelszó szellemében »Munkás a földművesért, földműves a munkásért«, a városok ellátásáról való fokozott gondoskodással mutassák meg szolidaritásukat a várósok dolgozó népével, mert a folyamatos közellátás iparunk sikeres munkájának egyik fő feltétele, am,ely ipartermékeire viszont a földműveseknek van szükségük. Világos volt azonban, hogy ez a feladat egyedül úgy oldható meg, hogy földműveseink végetvetnek a kapitalista termelésnek és a felaprózott kisüzemi termelésnek és szövetkezeti úton — a szocialista mezőgazdasági termelés útján fognak haladni a szovjet kolhozparasztok példájára, mely út jobb életet teremt és több élelmiszert nyújt városunknak is. Ha mai ülésünkön falvaink új útjának eddigi eredményeit értékeljük, elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésében a párt és a kormány által nyújtott sokoldalú s-,.gitséggel földműveseink jelentős lépést tettek előre. Ma már a községek mintegy kétharmad részében, valamilyen típusú egységes földműves szövetkezetek léteznek, úgyszólván minden második községben szétszántották a mezsgyéket és a községek 41%-ban már harmadik és negyedik típusú EFSz-ek működnek. Az összesített földterületen van növénytermelésünk fejlesztésének nagyüzemi alapja. Sikeresen fejlesztik a közös állattenyésztést is. Ez önöknek lehetővé teszi a tudomány és a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatainak jobb kihasználását, a traktorok és gépek jobb kihasználását, a munka jobb megszervezését. Nagy segítséget nyújt Önöknek most a mintaalapszabályzat is. Egyszóval, minden előfeltételük megvan arra, hogy többet és olcsóbban termeljenek, mint a kapitalizmus idején, és hogy jobban éljenek. Azok a félelmek, kinek és mennyiért adja el a földműves termékét és egyáltalában eladja-e, már a régmúlté. Az állam sem fordított soha annyi gondoskodást a mezőgazdaság fejlesztésére, mint most. Es ebből kitűnik: dolgozóink élelmiszerekkel való folyamatos és egyre bővebb ellátása biztosításának feladata teljesíthető és ezért teljesíteni is kell. S most néhány megjegyzést az Önök munlcájához, valamint ahhoz, hogyan EŰkalmazzák a jövőben min- taalapszabályzatukat. Elsősorban: mielőtt beléptek a szövetkezetbe mindegyikük a maga kis darab földjén többnyire régi módszerrel dolgozott, mint valamikor apjuk és nagyapjuk, mindegyikük magára utalva. A szövetkezeti termelés előnye és ereje azonban a közös mim- kában és persze a közös felelősségben van. Ez azt jelenti, hogy minden tagnak segítenie kell a vezetőséget a szövetkezet fejlesztésében és szUárdításában. Továbbá azt is jelenti ez, hogy minden tagnak becsületesen kell dolgoznia, helyes viszonyban kell lennie a szövetkezeti tulajdonhoz, a szövetkezeti vagyont szemefényeként kell őriznie. A szövetkezetek gazdasági eredményei összes tagjaik munkájánsik eredményei. Ha a szövetkezetek minden tagja jól dolgozott, a munkaeredmények is jók és a tagok is jól élnek. Őszintén szólva, a világon minden szabályzat és minden dolog érvénytelen, becsületes munka. a munkában való gondolkozás és fáradozás nélkül. Nyilvánviiló persze, hogy itt is érvényesülnek a munkáért való szocialista jutalmazás alapelvei. Annak, aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb érdemeket szerzett a szövetkezet eredményeiben, nagyobb jutalom is jár. Persze éhhez szükséges, hogy a szövetkezetek helyesen szabják meg és következetesen betartsák a munkanormákat. A szövetkezeti tagok közti helyes kapcsolat és alkotó együttműködésük azonban csak akkor alakulhat ki, ha a szövetkezeti tagok leszámolnaik a kulá- kokkal és segítőtársaikkal, akik a szövetkezetekbe befurakodtak és akik belülről bomlasztják a szövetkezetét. A szövetkezeteiének erőteljesen le kell ráz-' niok testükről e piócákat. Ugyanúgy le kell számoi- niok a javíthatatlan naplopókkal, akik kárt tesznek a szövetkezeti vagyonban és kerülik a munkát. Másodszor; a szocialista termelésben a gazdálkodás szakképzett dolgozókat, szervezőket és szakképzett specialistákat igényel. .Ehhez tanulni kell, ki kell használni a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait, el kell sajátítanunk az agrotechnika és zootech- nika alapjait. A reményteljes szövetkezeti dolgozóknak magasabb szakképzettséget kell nyújtanunk, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés igazi mestereivé váljanak. Ezek a feltételei annak, hogy szövetkezeteink és szövetkezeti tagjaink jómódúakká váljanak, hogy a kis- és középparasztok további ezrei és százezrei kövessék példájukat és egyre több élelmiszer kerüljön dolgozóink asztalára. Szeretném azonban felhívni figyelmüket még néhány kérdésre. A szövetkezetekben jelentős szerepet játszanak a nők, akik a tagok számának több, mint felét teszik ki. A mi asszonyainknak aranykezük és jó eszük van. A szövetkezetek vezetésében azonban kevéssé számítanak rájuk. Azt hiszem, az ügy javára szolgálna, ha a tehetséges nőket kiemelnék a szövetkezetek vezető helyeire. Úgyszintén biztosítanunk kell szövetkezeteink jövőjét a földműves ifjúságról való gondoskodással. Meg kell nyernünk az ifjúságot, lelkesedést kell belé öntenünk a jövőbeni kilátásokkal és olyan politikai és szakműveltséget kell nyújtanunk, hogy szövetkezeti mozgalmunk egyik mozgatőerejévé váljék. Végül sokkal több figyelmet kell fordítanunk a kis- és középparasztok azon nagy részére, akik mindeddig egyénileg gazdálkodnak. Minden becsületes gazdálkodót meg kell nyernünk a szövetkezetbe való belépésre, a szövetkezeti munka előnyei folytán szerzett saját tapasztalataink alapján. Ennek fontos előfeltétele azonban az, hogy a szövetkezeti tagok és a kommunisták is, a nemzeti bizottságok fimkciónáriusai és a még eddig nem szövetkezeti tag, földművesek közéleti dolgozói ne ítéljék el őket, hanem jó viszonyban legyenek velük. A gyűlölködés, az elkeseredettség, a szemrehányások vagy kigúnyolás politikája rossz politika. A barátság, a türelmes felvilágosítás és meggyőzés politikája, — ez a mi politikánk. A szocialista mezőgazdaság felépítésére persze szük.séges az is, hogy az állam egyre nagyobb anyagi és szakmai segítséget nyújtson a szövetkezeteknek, a gép- és traktorállomások közvetítésével. Ez irányban is javulásra van szükség. Szükséges lesz, hogy a gép- és traktorállomások és nemzeti bizottságok valóban szakszerű segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek, hogy segítsenek a munkálatok gépesítésének fokozásában, a nagyüzemi termelés megszervezésében, hogy segítséget nyújtsanak a termelés növelésében és gazdaságossá tételében, hogy segítsenek a szövetkezetek összes nehézségeinek megoldásában, egyszóval, hogy a szövetkezetek állandó jő tanácsadóivá és segítőtársaivá váljanak. Szövetkezeti dolgozó barátaink! A mintaszabályzat, melyet megtárgyalnak, közös gazdálkodásunk alaptörvényévé válik. Most Önöktől, minden szövetkezeti dolgozótól függ, hogy e szabályzatot tartsák szemük előtt, hogy így erőteljesebben előrehaladjanak és hogy első oi-szágos kongresszusuk valóban határkővé váljon az egységes földműves szövetkezetek építésében falvaink jólétéhez vezető úton, mezőgazdasági termékeink bőségéhez vezető úton. Gott\VaId.« A CsISz KB IX. teljes ülése Csütörtökön este befejeződött Prágában a CsISz KB kétnapos IX. teljes ülése, amely két kérdésnek szentelt figyelmet: Az első napon foglalkozott az ifjúság részvételével a gottwald! ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítésében és a CsISz nevelömunká- jával, a másik napon a pionírszervezetekkel. A pionírszer- ezetek munkájának kérdéseiről Vlagyimir Meissner, a CsISz KB titkára referált. A vitában mindkét kérdéshez 18 elvtárs és elvtársnő szólt hozzá. A CsISz KB elnöksége nevében Meissner elvtárs javasolta a Központi Bizottságnak, hogy négy kiváló dolgozót „A pionírszervezet példás dolgozója“ jel- véanyel tüntessen ki. A Központi Bizottság ezt az ajá- atot egj^ehangűlag és lelkesedéssel fogadta el, Az alábbi elvtái-sakat tüntették ki: Ján Slesingert, pardubicoi pionírcsoport-vezetöt; Stanislav Kofront, a Sedllce u Scdilaéan-1 nemzeti és középiskolai igazaiét; Mária Foltárovát, zsolnai középiskolai tanító, nőt; Václav Nemecet, prágai pionírcsoport-vezetöt. Az idés záróbeszédét Jozef Tesla elvtárs, a CsKP KB titkára mondotta. Beszédét sokszor helyeslő tapssal, Sztálin, Gottwald és a Szovjetunió Kommunista Pártja éltetésével szakították meg. A Központi Bizottság mindkét megtárgyalt kérdésről hozott határozatot jóváhagyta. Az ülést az In. ternacionáléval fejezték be. Vlagyimir Meissner elvtárs beszámolóját követ« kezö számunkban közöljük,
