Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-11 / 6. szám

01 IFlOS&G 1953 február 11 A tavaszi tata jmu vetés alapét vei és a kultivátorok Az elöhántós ekével végzett őszi mélyszántás talajmüveJési rendszerünk legfontosabb alap­vető müveiete, de előnyös hatá- sa csak akkor érvényesülhet, ha a talajmüvelést előtte nyáron és utána tavasszal a megfelelő talaj­művelő eszközökkel helyesen vé­gezzük, Továbbiakban ismertetni fogjuk a tavaszi talajmüvelés alapelveit és a korszerű tavaszi tajamüvelő gépekkel szemben tá­masztható követelményeket. A talajmüvelés célja — legyen az őszi, tavaszi vagy nyári — mindenkor ugyanaz; termesztett növényeink számára megterem­teni és fenntartani a fejlödésük- hez szükséges legkedvezőbb fel­tételeket, vagyis a morzaalékos talajszerkezetet gyommentes ál­lapotban. Nyilvánvaló tehát, kiemelkedésektől és bemélyedé­sektől mentes. Viljams talajmüvelés rendsze­rében a tavaszi talajmüvelést két csoportba osztja; a) A koratavaszi megpnüvelés; b) a közvetlen, vetéselőtti megművelés teendőire. A morzs'aiékos talajállai)otot általánosságban csak előhántós ekével végzett őszi mélyszántás­sal lehet biztositani. A növények tenyészldeje alatt a talaj legfel­ső rétege a talaj- és növényápo­lási munkák során aa esőcsep­pektől, az emberek, vonóállatok tiprása folytán elveszti morzsa- lékos szerkezetét, kötöttebb ta­lajoknál rögképzödésre hajlamos­sá válik. Elöh-ántónélküli ekével végzett őszi mélyszántásnál a talaj elporositott felső rétegének KUTSZ 2.8 jelzésű szovjet gyártmányú egyetemes kulíivátor. hogy a tavaszi talajmunkák szo­rosan kaposolődnak a megelőző őszi és nyári talajmunkákhoz. Igazán jó tavaszi taJajmunkát csak akkor lehet végezni. ha előzetesen a tarlőhántás és az őszi mélyszántás, különösen ez utóbbi, valamint az összes kö- zöttür^, tUetve utánuk végzett kiegészítő műveletek megfelelő időben és módon megtörténnek. A lavaezi talajmunkákban biz­tosítanunk kell a vetés idejére a gyommentes, morzsalékos talaj- állapotot, továbbá biztosítanunk kell azt. hogy a télen át tárolt nedvességből! minél kevesebb pá­rologjon el. Fontos követelmény még, hogy a bevetendő terület egyenletesen legyen elmunkálva, mert csak Így biztosíthatjuk az cgj’enletes vetési mélységet, csí­rázást, kelést, fejlődést. Végül az érés egyenetlensége is csak az előbbi feltételek mellett biztosit- ható. Korszerű mezőgazdasági aratógépek, kombájnok csak ügy üzemelhetnek kedvező körülmé­nyek között, ha a talajfelszín jelentős része a talajfelszínen marad, ezek a rögök a fagy ha­tására télen többnyire szétpor- iadnak, e.kkor azonban por, illet­ve i^aip alakjában borítják be a talajt. Mindkét eset igen hát­rányos a növények fejlődése és a talaj nedvességjgazdálkodása szempontjából. A tavaszi talajmimkák mielőb­bi megkezdése reniikívül fontos a télen át tárolt csapadék meg-, őrzése szempontjábőil. .Az őszi szántás koratavaszi elmunkálása fontos azért, hogy az elvetett magmák és későbbi fejlődésének a talaj mielőbbi elsimításával egryenlő feltételeket tudjunk biz­tosítani. A téli talajnedvesség megőrzé­sére a gfyakorlatilag alkalmaz­ható legjobb mód magából a ta- lajfelszinDöl néhány centiméter vastagságú laza, morzsalékos ta­lajréteget húzni a talajfelszín beborítására, EIz a morzsalékos talajréteg csökkenti a talaj túl­zott felmelegedését, ami ígfen nagy nedvességfveszteséggel jár. 0 0.5 2.5 4.5 6.5 talaj 2097 720 527 368 253 talaj 2925 1922 1270 736 477 A tnorzsslékos védőréteg hatása 4000 cm> nagyságú talsjfeliUe- ten tiz nap alatt bekövetkezett nedvességreszteségre vonatkozóan (Viljams adatai nyomán.) A szigetelő réteg vastagsága centiméterekben Elpárolgott víz „A kilogrammokban „E A talajfelszín elsimítására és a nedvességmegörzés szempont­jából fontos védőréteg előállítá­sára legjobban aikaJmazható ta­lajművelő eszköz a talajsfanítő. Ennek eredményes alkalmazá­sánál legfontosabb az, hogy azonnal végezzék el a simitózást. amint a talaj járhatóvá válik. Abban az esetben, ha a talaj annyira megtömödött, hogy fel­nagyítása. szöges símltóval sem volna keresztülvihető, erélyesebb lazító szerszámra van szükség. Legmegfelelőbb ilyen esetben a rúgós lazítófogakkal felszerelt kultlvátOi. A talajsimítót a kul- tlvátorozás után is alkalmaz­nunk kell, ha azonban a kultivá- torozás után a talajfelszín na­gyon rögös volna, úgy a nehéz fogast alkalmazzuk és a talaj- simítást utána végezzük el. Kötöttebb jellegű talajoknál (agyag és szikes talajok) még a kulíivátor alkalmazása sem ki­elégítő. Ilyen esetben a nálunk is elterjedt kétsoros tárcsát al kalmazzuk. utána a talaj elsi­mítása következik. A tárcsái- boronák alkalmazása csak kény szer jellegű tavaszi talajmunka (igen kötött talaj esetén), a kul­•AMMMeeMIIMMMMWWeeMMWMMMMIMWeMWWWWaM a tavaszi taJajmüvelésnél is szem előtt kell tartani. Homoktalajok­nál az őszi szántást a szélhor­dás veszélye miatt nem célszerű elvégezni. Ilyen talajokat ta­vasszal szántjuk és utána talaj- simitőt alkalmazunk. A vetést megelőző, talajmun­káknál szem előtt kell tartani: 1. A mag ülepedett talajba ke­rüljön. 2.. Az elvetett magvak betaka- rása laza talajjas történjék. 3. A talaj a vetés időpontjában gyommentes legyen. A gyomtalanítás legjobb esz- köze a kultivátor (lúdtalpszerü késekkel felszerelve). A kultivá- toroz4st a vetés időpontjától függően esetleg meg is kell is­mételni. Cserepesedésre hajlamos tala­jainkon (igen kötött és szikes talajok) a cserepesedést, amint a talajra rá lehet menni, azon­nal meg kell szüntetni. Erre a célra alkalmazható a küllöskapa vagy a szegeshenger. Szélhordá- sos. homokos és láptalajainkon a szélhordás megakadályozására igen jói használhatjuk a gyü- rüshengert. A tapasztalat ugyan­is az, hogy a gyúrüzés nyomán keletkező kiemelkedések mérsé­kelik, illetve megakadályozzák a szélhordást. Legjobb a szélirány­ra merőlegesen kiemelkedések kiképzésére a gyürüshengerrel, tekintettel azonban arra, hogy a szélirány változik, legjobb, ha a talajt- körbenjárva hengerez- zük a gyürüshengerrel. A hengerek alkalma2:ásáná1 mindig tartsuk szem előtt, hogy a henger csak szikkadt talajon alkalmazható nedves talajon túlságosan összetömöriti és rom­bolja a talajszerkezetet. . Ta\t»zi talajművelő kultivátorok A kultivátorokat gyomirtásra, talajlazitásra, réthasogatásra és töltögetésre használjuk. Ezen feladatok közű] első és legfonto­sabb; a gyomirtás. A gyomok irtásával a termesz­tett növények számára biztosít­juk a talajban lévő tápanyagot, vizet. Az ezáltal kedvezőbb élet- körülmények közé kerülő kultúr, növények jobban fejlődhetnek és nagyobb termést is adnak. A kultivátorraa történő talaj- lazítás következtében — mely forgatás nélküh talajmüvelés — könyebben hatol a talajba a le­vegő és a víz. a talaj felületén képződő apró. rögös szerkezet, csökkenti a nedvesség elpárolgá­sát a mélyebben fekvő talajré­tegből. Ezért a kultivátorozott talajban a nedvesség jobban tá­rolódik, jobban megmarad és Zeior K 25 típusú unioerzális traktorra szerelt kultivátor tlvátor és a talajshnitő sokkal előnyösebben alkalmazható tava- szí talajelőkészltő eszköz. Ha a talajfelszín nagyon rögö.-- marad, nehézfogassal) vagy dupla '-árosával a rögösséget megszün tétjük. A sziktalaj őszi mély müveié sét Is forgatásnélkUli lazító szerszámmal kell végezni és ezt erőteljesebbé válik a szerves vegyüjetek képződésének bioló­giai folyamata. Különösen a tavaszi kultiváto- uzásnak van nagy jelentősége, nert Ilyenkor nemcsak a gyomok rtását végezzük, hanem egyúttal 1 jő ve;;és alapfeltételét, a meg. felelő magágyakat is megteremt. jUk. Fejlesszük a testnevelést a dolgozó íijúság között Az ipari tanulók önkéntes sport- szervezete testnevelési munkájának fő feladata, hogy testileg egészséges 8 erkölcsileg fejlett ifjúságot nevel­jen hazánk szocialista építkezései feladatainak teljesítésére. Az ön­kéntes sportszervezetek alakuló közgyűlései, amelyeket fokozatosan megtartanak a tanulóközpontokban első lépést jelentenek olyan értelem­ben, hogy teljes mértékben biztosít, sák a pártnak és kormánynak a testnevelés és sport fejlesztéséről hozott határozata teljesítését. Az állami mimkaerötartalékok po­zsonyi 1. számú szaktanulók ottho­nában megtartották az alakuló köz­gyűlést. A szervezet új vezetősége élén Kittler elvtárssal, a tanulóköz­pont igazgatójával megtette az el­ső lépéseket a további sikeres mun­káért. Megalakították az általános előkészületi kört, ameljmek kereté­ben a tanulók felkészülnek az MHK- jelvény megszerzésére. A fő sport­ágak körein kívül megalakitották még a lövész, a gorodka, tenisz, lúlyemelö és birkózó-köröket. Ezál­tal az érdeklődők száma tizenhétre emelkedett. A körvezetőket munká­jukban az úgynevezett flzorgok he­lyettesítik, a legpéldásabb tanulók, akik jól beváltak a munkahelyeken és az iskolában s egyúttal jó spor­tolók is. Feladatuk, hogy beszervez- ’ zék a diákokat az érdekkörökbe s a körök keretén belül ellenőrizzék az évi terv teljesítését, ez edzésen való megjelenést s a lehetőség sze. rint segítsék az eäxok mimkáját. Tanuló központjukban segítenek a testneveléshez szükséges pályák, stb. kiépítésében. Rendelkezésünkre áll a Kablo-Oumon sportpálya. Ezenkí­vül otthonuk mellett két röplabda é-s egy kosárlaibda pályát építenek. A burzsoa sport igazi arca A kapitalista államokban a sport züllesztí az ifjúságot és állati ösztö­nöket fejleszt bennük. A sport több ága annyira megváltozott, hogy már egyáltalán nem hasonlít a sportra és nincs semmi közös vonásuk. Lássunk csak egynéhány példát. Az utóbbi időben Amerikában és Myugat-Európában q kapitalista sport­vezérek szorgalmasan propagálják az úgynevezett catch-as- cath- can-t. Ez a sportág nem ismer szabályokat. A ,,versenyzők" mindenféle fogásokat fel­használnak, csakhogy győzhessenek. Kölcsönösen harapják egymást, kicsa­varják egymás kezét és lábát, kitépik egymás száját, jUlét, stb. Bombasz­tikus reklámok hirdetik, hogy a verse- nyék sárral, jagylalítal, stb. megtöl­tött fürdőmedencékben folynak le. A felcsigázott tömeg elvesztve emberi ábrázatát fütyül, ordít és tapsot az új­kor e „gladiátorainak“. ★ A sport-üzletemberek a nyereségért folytatott hajszában kizsákmányolják a sportolókat így például megtörtént az, hogy Lowarn Roth népszerű ökölvívó szörnyethalt a ringben. Az orvosok megállapítása szerint véletlen szeren­csétlenség áldozata lett, a valóságban azonban piszkos gyilkosság történt, a sport-üzletemberek és a lefizetett or­vosok jelenlétében. A haladó amerikai sajtó megírta, hogy Roth nem egyszer panaszkodott egészségi állapotára, amely ringbeli fellépését akadályozza. Roth gazdái azonban nem akarták nyereségüket elveszíteni és követelték a szerződés betartását. A mérkőzést megelőző este orvosi bizottság kereste fel New Yorkban Roíhot. A megfizetett orvosok Roth ökölvívót egészségesnek nyilvánították és hogy nyugodtan fel­léphet a ringben. Roth azonban harc- képtelen volt. A sportváUalkozók meg­fenyegették tehát az ökölvívói, hogy felbontják a szerződést. Roth félt a munkanélküliségtől és nyomortól s így beleegyezett a másnapi mérkőzésbe, amely vesztét okozta Nézzük csak meg. hogyan értelme­zik az amerikaiak a jégkorong-mérkő­zést. Két csapat játszik a ,,Red Wings" ég a „Maple Leaves“ Morton kanadai védőjátékos nem rossz ökölvívó, »gye­sen leütötte Lindsay amerikai játékost. Morion egy másik játékostársa erélye­sen csépeli botjával egy „Rád Wings"- játékos fejét. Az amerikaiak sem ma­gadnak azonban adósok A kanadai já­tékost úgy elgáncsolták, hogy csak a gyors operáció mentette meg az éle­tét. Megszokott kép ez az amerikaiak­nál. Hasonló módszert használnak az amerikai játékosok az európai verse­nyeken is. Sorsoltak az ez idei jégkoroagvilágbafookságra Zürichben kisorsolták az 1953-as évi jégkorong világbajnokság mér­kőzéseit. A. bajnokságra 11 váloga­tót nevezett be. A mérkőzéseket március 6-a és 15-e között, Báselben és Zürichben tartják meg. A párosítás: A csehszlovák síelők teljes mér­tékben élvezik az Állami Testnevelé­si és Sportbizottság gondoskodását, A versenyzők Spindlerov Mljmben gyakoroltak és résztvesznek a feb­ruár 10—15-ig a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartanló té- 11 sportjátékokon. A csehszlovák sí­elők a Magas Tátrában készülnek a X. Fösikolás Téli Világbajnokság­ra. Képünkön Mellch, az egyik leg­Március 6.: Lengyelország—Cseh­szlovákia és Svédország—Svájc. Mórdns 7.: Lengyelország—Nyu- gat-Németország, és Svájc—Cseh­szlovákia. Március 8.: Svédország—Nyugat- Németország és Lengyelország— Svájc. Március 9.: Csehszlovákia—Nyu­gat-Németország és Lengyelország —Svédország. Március 10.: Svédország—Cseh­szlovákia és Svájc—Njrugat-Német- ország, Márdns 11.,: Svájc—Svédország és Csehszlovákia—Lengyelország, Márdtts 13.: Svájc—Csehszlová­kia ée Lengyelország—Nyugat-Né- metország. Március l3-án: Svájc—Lengyelor. szág és Svédország—Nyugat-Német, ország. Március 14.: Csehszlovákia—Njni- gat Németország és Svédország— Lengyelország. Március 15., Csehszlovákia—Svéd­ország és Svájc--Nyugat-Németor- szág. Ju tCJUSAU ■ kOS* ,<oiiU Blzotteáitsnan aetliapto kiadj* ■ ímeaa. • CsUli átlóvá» SOtpunt) lifamtfc- <aganM uadOváilaiat* Brsuslava, 8ol> Csóva] a - Steraenrtf » oarVesatAbmittF <á* FOsxvrkemtOr SsOkt fOisel — í» Klsoohlvaiai irMilwiav*, ^olfftsovaj 1 rviefon W>S1 • i ‘29-81 >. - Nynmu . PRAVIIS n - .»--ndtja. 'irattalava HUAftief»» <r* *viv lUO.— Kés. (4levrt ao.— Sé* - á oosUtaáaril^ pénstán bedaetSlap •riiaat

Next

/
Thumbnails
Contents