Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-11 / 6. szám
1953 február 11 miFIŰSAG A komáromi hajógyár ifjúmunkásai a politikai nevelömunka megszilárdításával segítik a termelést A múlt évben a komáromi hajógyár Ifjúmunkásainak politikai nevelése még nem állt a megfelelő fokon. A mesterek és a munkacsoport- vezetők a műhelyekben és a munkahelyeken csupán a termelésről és ennek fokozásának jelentőségéről be. száltek a politikai tizperceken, de nem kapcsolták egybe ezeket a beszélgetéseket a politikai neveléssel. Nehézségek mutatkoztak az 1952— 53 oktatási év megszervezésénél Is. Kevés volt a propagandista. A CsISz vezetősége azonban tudta kire kell támaszkodnia. Tudta, hogy a legnagyobb segítséget csak a pártszervezet nyújthat, a tapasztalt és politikailag fejlett párttagok. A CsISz- vezetösége tehát a párthoz fordult segítségért. Az üzemi pártszervezet aztán olyan propagandistákat adott a CsISz-nek, hogy a politikai körök színvonala jóval emelkedett, természetesen ezek segítségével. Hiányosság mutatkozott azonban a magyar- nyelvű politikai körök terén. Az üzemben két magyarnyelvű politikai kör alakult, de propagandista sokáig nem volt. Itt azonban újra az üzemi pártszervezet sietett seg^Stségére a . CsISz-nek. Az egyik kör élére Reviczky mérnök elvtársat állította, aki gazdag tapasztalatait és ismereteit szívesen adja át a fiatal ifjúmunkásoknak. Reviczky mérnök már idősebb elvtárs, jóval túl van az öt- venen, de ereje, munkaakarata, ta- nulnlvágyása teljesen fiatalos. Mint jó párttag tudja, hogy a pártszervezet nagy feladatot bízott rá, amikor az üzem magyarnyelvű politikai körének élére állította. Reviczky elvtárs teljesíti küldetését. Előadásai nyomán szinte új erőre kapnak a fiatalok, másnap s egész héten már jobban megy a mimka. A szlováknyelvű körök már a megalakulástól kezdve jő munkát végeztek s szép sikereket értek el a po litikal nevelés terén, de a párttagok nélkül semmire sem mentek volna. Ugyanúgy, mint Reviczky elvtárs a magyarnyelvű kört vezeti, úgy vezetik a szlovák elvtársak a szlováknyelvű köröket Is. A pártszervezet segítségével nemrégen az üzemi CsISz-szervezet ösz- szeállltotta a politikai körök és a propagemdisták szemináriumainak kéthónapos tervét. E terv segfltségé- vel a kör tagjai és a propagandisták már előre fel tudnak készülni a kör összejövetelekre és a szemináriumokra. A propagandisták a terven feltüntetett bizonyos témákhoz már előre szereznek füzeteket, ezt áttanulmányozzák, s a szemináriumra már jól felkészülve jönnek. így a szeminárium sokkal eredményesebb, mert a propagandisták bátran vitáznak, hiszen már előre áttanulmányozták a bizonyos anyagot, tehát hozzá tudnak szólni. A komáromi hajógyárba najpről- napra újabb fiatalok érkeznek. Dolgozni jönnek, hogy munkájukkal elősegítsék a szocializmus építését hazánk egryik legnagyobb üzemében a komáromi hajógyárban. Az elvtársak legtöbbje politikailag eléggé fejletlen. A CsISz üzemi szervezete azonban ezek részére nem alakított újabb politikai köröket. Persze az újonnan érkező fiatalok politikai neveléséről teljes mértékben gondoskodnak. Such elvtárs, a C.oISz f'zetett titkára és a vezetőség többi dolgozói személyesen látogatnak majd el az újonnan érkezett fiatalok lakásaira s ott munkaidőn kívül néhány órás politikai megbeszélést szerveznek. Karöltve a párt- szervezet által kiküldött öntudatos párttagokkal. Remélhető, hogy az újonnan érkezett fiatalok örömmel fogadják ezt a látogatást s valószínűleg sokat tanulnak a hallottakból. A CsISz vezetősége ezentúl arról Is gondoskodni fog. hogy a munkacsoport vezetői és a mesterek a termelésről és a munkatermelékenységről tartott beszélgetéseket összekapcsolják a politikai neveléssel. Nem lehet elképzelni kiváló munkásokat politikai fejlettség nélkül. Svoboda elvtárs és hazánk több kitüntetett újítója és élmunkása sokat tanult. Főként a szovjet sztahanovlstá,k és újítók munkamódszereit tanulmányozzák, ezért tudnak kiváló eredményeket elérni. A komámromi hajógyár munkacso- portvezetölnek és mestereinek pro- pagálnlok kell a szovjet tapasztalatokat. mert ezek nélkül kiváló eredményeket elérni nem lehet. Némely üzemben, mint mondjuk a füleki Kovosmaltban a termelési feladatokról szóló beszélgetéseket és előadásokat nem mindig kapcsolják egybe a politikai neveléssel. Az ilyen üzemek CsISz-vezetöségei és fiataljai példát vehetnek a komáromi hajógyár CsISz-szervezetétől. Természetesen a komáromiak sem tudnának jó eredményeket elérni a politikai nevelömunka terén, ha nem támaszkodnának a párt segítségére s ha nem működnének szorosan együtt a pártszervezettel. Látni ezt abból is, hogy az Ifjúmunkások munkahelyeiken napról-napra szebb és szebb eredményeket érnek el. Példát mutatnak különösen most a május elsejei kötelezettségvállalások megszervezésében. Az üzem több részlegszervezete és munkacsoportja szép felajánlást tett. E felajánlásokban nagyobbrészt arró] van szó, hogy a jövőben normájukat megszilárdítják, harcolnak a kimaradás ellen s a munkaerő hullámzást a minimumra csökkentik. Ezenkívül továbbra is fokozni fogják a politikai nevelő- munkát s ennek seRltsésrével teljesítik ^ajd a termdési feladatokat. 01 IHClWiCTWii^ A CsISz komáromi járási k'inferenciájáról Hivatalos közlemény Minthogy a pozsonyi igazság ügyi megbízotti hivatal megszűnt, a prágai igazságügyi minisztérium figyelmezteti a dolgozókat. hogy 1953. február el sejétöl kezdve bíráskodási ügyekben bead vány aikk aj már közvetlenül a prágai Igazságügyi minisztériumhoz forduljanak, amely azokat dolgozóink megelégedésére, a legnagyobb g^yor- sasággal fogja elintézni. Azok a kérvények, esetleg panaszok, amelyeket eddig az igaz ságügyi megbízotti hivatalnál adtak be, de ott még nem intézték ed, áttessiik az igazságügyi minisztériumhoz, amely a kérvényezőket értesíti az elintézésről. A hófedte vágoSlgyl-hegy oldal tölgyfái magánosán, csupaszon bólogatnak. A sötéten iveid ágaikon szarkák kisebb csapata telepedett meg. Egy-egy szárnycsapásuk után kristályosán csillogó hófátyol ünnepélyes lassúsággal ereszkedik a földre. A hegyoldal, az erdő nyugodt, kísérteties csend szállott a tájra. Nemjkallatszik egyéb, mint a távolban re. pülő varjak reménytelennek tűnő károgása, vagy a hegy alatt tovarobogó gyorsvonat éles füttye. Ám a varjak tovaszállnak. q gőzös füttye sem hallatszik már, újra félelmetes csendesség borul a hegyoldalra Az ember nem szívesen teszi tiszteletét ezeken a domholdalokon. Ilyenkor télen nagyon szegényes a vidék A fákat csupaszra vetköz- tette az ősz, a tél pedig csillogó hórétegget fedte be az ágakat. Sok helyütt kopár sziklafalak meredeznek, a domb tetején már tölgyeket is alig találni, csupán hajtások bokrok cserjék láthalók a H'.glltetőn Nyáron ? Az más Akkor a vérvörös színi jóizi szamóca édeskés illa táv'i' 1 völgyből is idecsalja az embert De most ? Mosi még a síelő fiatalok is elkerülik ezt a barátságtalan hegyoldalt, mert köves talaja és szakadékainak veszélyessége lehetetlenné teszi az élvezetes síelést Szóval mos tanában ^mb." nem 'gén iá’ erre baestk eyar, “se'hen nem ha uaiameiytk íjjúnak a völgyből kedve lámad a vadászatra s ezt a helyet vá- laazíja; mart vadngál, óz, róka bőven tanyázik errefelé. A vadászó ifjú bőséges zsákmányra számíthat. M ennyivel másabb a helyzet odalenn a völgyben. Itt is hótakaró vonta be a földet, itt is csupasz az a kevés fa, amely nagyobb részt az árkok partján vert gyökeret; de mintha a nyomasztó csend elröppent volna — a munka lüktető menete, ütemes zenéje váltotta fet A munka különbözteti . meg a Vág-völ- gyét a hegyoldaltól. Míg odafenn varjak kárognak, vad- nyulak futkosnak, addig a Vág partján s a völgy többi részében emberek, fiatalok, a hatalmas tervek megvalósítói, a munka megtestesítői sürög- nek forognak, építenek, har- colnak a jobb jövőért — mintha nyár volna. A betonkeverőgép pillanatra sem hagyja abban dübörgését; a fiatalok már megszokták ezt a különös hangversenyt, úgyszólván. hiányozna minden napi életükből. ^ legnagyobb munka a Vág hidjátói balra folyik Itt van az építkezés központja, itt készül a móló, a kikötő betonfala Még látni, amint két bátor fiatal beszáll a bú- 'lá'haranghn a harang megmozdul s márts a víz ólat’ nanrmk. In kezdődik o mun ka legjava, legnehezebbje Ám fent stm dideregnek a munkások, mint azt a múltban tették, mert pár fillérért nem Igen volt kedve senkinek sem dolgozni. Itt á hideg, a hó, a lél nem sok akadályt gördít fiataljaink elé. Tudják, hogy saját maguknak, a népnek, az országnak dolgoznak. A cement zsákszámra egymás után kerül be a gépbe, aztán kavics megy rá, majd víz; a gép fordul egyet s az alatta elhelyezett talicska már betonnal van Me. Izmos karok ragadják meg s már ott van a beton, ahová szánták. Az építkezés többi részében is lázas munka folyik. A bágerek hosszú nyakukat nyújtogatják, beleharapnak a fagyos földbe .. s már újra megtelt egy csille A báger bódéjából kerekarcú fiú könyököt ki. Arcáról boldog mosoly sugárzik, mert saját szemeivel látja: munkája nyomán hogyan ktsebbedik a földrakás s Hogyan telnek a köbméteres csillék A vontatás is kitekint gépbódéja ablakán s tréfálkozva odakiált a bágeresnek ..Viszontlátás- ra“l A bágeres vissza kiált. •Aztán vigyázz. Hogy he nf 'akarjon q hó/' így búcsúz kodnak minden forduló után bár tudják. Hogy nár pert múlva újra ’alálkoznak .A csilleszereíoény útnak indul. 1963 január 18-án tartottuk meg Komáromban a CsISz járási konferenciáját. Az ifjúsági himnusz elhangzása után szlovák és magyar nyelven beszámolók következtek a komáromi járás CsISz-szervezetei- nek évi munkájáról. A magyar beszámolót tartó Burgel elvtárs hangsúlyozta, hogy a Járás CsISz- szervezetel nagy súlyt fektettek a kozmopolitizmus, a jampecok ellen folyó küzdelemre. Ugyancsak harcot folytattak a múlt rendszer csö- kevényei és a vallás káros hatása ellen Is. Itt azonban megjegyezte, hogy ebben a harcban egyes szervezetek bizonyos akadályokba ütköztek, mert a járási vezetőség nem továbbította rendszeresen az egyes politikai köröknek a szükséges tananyagokat és ennek következményeként nem tudtak megfelelő nevelést nyújtani a tagságnak A Pucslk-jelvényszerzö mozgalom munkájáról Burgel elvtárs elismerően nyilatkozott. Járásunk csaknem minden csoportjában jól mü- 'íödött a Fucsík jelvényszerző- mozgalom. Bizonyítja ezt a jelvénnyel büszkélkedő ifjak nagyszáma. A kultúrmunka terén szintén jó) lolgoztak a komáromi járás CsISZ' ■soportiai. Az egyes falusi csopor ok időszerű színművekkel terjesz 'ették a szociaIl.sta kultúrát s egy ben megszervezték a falu lakossá gát, hogy lépjenek be az Egységes ’«'öldmüves Szövetkezetekbe. A testnevelés és a sport terén ^enge munkát végeztek. A TOZ ■*s az Ifjúsági Sportjátékok megszervezésére nem nagy súlyt he- 'yeztek. A járás pionírszervezetei nem működtek kielégítően. Ugya óontató kipufogójából füstkarikák repülnek szerteszét, elér a tetthelyre, kidöntik a földet s a szerelvény már indul is vissza Pár perc alatt megy végbe mindez. Néha szél fúj, vihar kerekedik, de ez nem sokat tesz. Fő, hogy megy a munka, hegy nem áll le az építkezés, hogy napról napra közelebb érnek az Ifjúsági Duzzasztógát bátor építői a befejezéshez. A Nosice mellett elterülő ifjúsági táborban ezalatt vidám élet folyik Harmonika ütemes zenéje hallatszik ki a barakíábor ablakain. Egyes szobákban tanulnak, másutt sakkoznak, szóval mindenki talál magának megfelelő foglalkozást. Ezek. akik jelenleg a baraktábor meleg subáiban szórakoznak, délután műszakra mennek Felváltják az előbbieket •.. Vág völgyére ráborul az este- De a munka tovább folyik. Nem szünetel. A bú- ger most is ott harapdossa a földet a vasúttól jobbra. A csilleszerelvény most csörögve szállítja a földet. Vidám nóta csendül fet a fiatalok ajkán Dolgoznak, dalolnak. Igfi élvezetesebb a munka, hamarabb eltelik az idő. észre sem veszik. Zsolna felől most az esti gyorsvonal lámpái tűnnek fel. Egyre közelebb ér, majd robogva elsuhan a bágerek is csllleszerelvények mellett De a munka lovábh folyik. Tél oan9 Nem tzimíí. HuH a hó? Annyi hal tegyen A munka nem áll le. Jftkabeo Xlfcor szólván nem dolgoztak csak egyes diákok, akiknek aztán a sok munka tanulmányi eredményük rovására ment. A legjobb eredményt Ä.gh Edit pionírvezetö ért el, akinek pionírjai résztvettek a nyári brigádmunkákon. Burgel elvtárs itt azonban megjegyezte, hogy a járás keveset törődött a pionírokkal. Továbbá megemlítette azt is, hogy a járá-sban a tagok pontatlanul fizetik a tagsági dijat. Ezen a téren meg kell javítani a járás munkáját. A beszámolók után értékes hozzászólások következtek. A komáromi mezőgazdasági Iskola kiküldötte hangsúlyozta, hogy a gott- waldi ötéves terv utolsó évében nagy feladat hárul iskolánkra, mivel az ipar mellett döntő fontossággal bír a mezőgazdaság és ennek kádereit pedig a mezőgazda- sági iskola neveli. Sajnos, ennek ellenére sem végeztek Jó munkát. Különösen fennáll ez a politika! nevelés terén. Hibáztatja itt a járási vezetőség tagjait, akik nem nagy. gondot fordítanak csoportjukra Aztán még több hozzászólás következett. A kiküldöttek hozzászólásainak sora azt bizonyította, hogy a járás ''•.slSz-szervezetel sehol sem végezlek kielégítő munkát és 1953-han még nagy feladatok várnak a fiatalokra.-j Végül leszögrezhetjük, hog^y a I konferencia gazdag volta újabb bizonyítéka annak, hogy ifjúságunk ió Irányban haladt és fejlődött. Bizonyítéka volt annak, hogy fiataljaink a hős lenini Komszomol nyomdokain haladnak. Tffzsór Árpád, Komárom. A legrosszabb osztályból — kitfintetett osztály A félévi vizsgák vegetértek. Mint az ország minden iskolájában, ügy a komáronu magyar tannyelvű gimnáziumban is, taggyűlésen értékel, ték az iskola tanulóinak, osztályai nak félévi munkáját. Az iskola Igaz. gatósága, tanári kara, CsISz-veze tősége a taggyűlésen magasan ér tékelte az intézet IV. osztályát a tanulás teirén elért jó eredményedért, a tanulók fegyelmezett magatartásáért, tevékeny politikai-, és kultúrmunkájáárt. A gimnázium IV osztálya eddig az iskola legrosszabb osztálya volt. Ma pedig a legjobb Hogyan történt ez? Ezt mondom el most röviden, hogy minden diák, osztály és iskola, ahol hibák fordulnak elő, itanuljon belőle. A IV. oflztály az év elején az is kola „réme“ volt. A tanulók elha nyagolták a tanulást, az órák alatt fegyelmezetlenek voltak. A felelők hiányos felkészültségük miatt csak a súgóra vagy a „puskákra“ tá maszkodhattak. Mindez csökkentette a tanulmányi eredmény szín vonalát, rontotta az eredményt. Az osztály becsületes CsISz.tagjai azonban nem nyugodtak bele. hogy a rv. osztály a gimnázium legrosszabb osztálya legyen. Dolgozni akartak s munkájukat meg akarták javítani. Az osztályfőnök elvtársnö képzett pedagógus, elmondta a tanulóknak mi a teendő Másnap gyűlést hivott össze a IV osztály. Oj osztályblzottságot vA lasztottak. A következő gyűlésen Rztán az osetálvbizottség több ha tározatot hozott a hiányzás legmi.-.,,, nimálisabb osökkentésére, a tanulás és a fegyelem megjavitásár^.,^ Ezen a gyűlésen a gyengébb tanulók mellé egy jó tanulót osztottak be. A tanulócsoportok versenyt hirdet, tek egymás között. Az osztály sok értékes felajánlást tett május elsejére. Megígérték a tanulók, hogy minden utasítást betartanak, igyekeznek majd, hogy elnyerhessék a „Gimnázium legjobb osztálya“ elmért folyó verseny zászlaját. A tanulók rájöttek arra, hogy a szocialista iskola diákjaihoz nem illik a komolytalanság, a fegiyelmezetlen- ség. Szívvel lélekkel kezdtek munkához. Mindennap hangzott el bírálat és önbirálat az osztályban. A gyengébb tanulók kezdtek jobban tanulni, a verseny meghozta a tanulmányi eredmények emelkedését. Hála a tanár elvtársak, az osztálybizottság kemény munkájának, a tanulók fejlődő öntudatának, sikerült az osztály hírnevét megjavítani. A rv. osztály különben nem volt fejlődésképtelen, csupán a magabiztos, eröskezü energikus veze- tőség hiányát nélkülözte. A jó munka eredménye megmutatkozott. Félévre a IV. osztály a rimnázium legjobb osztálya 'ett. Most büszkén viseli a „Oimn'^zlum legjobb osztálya“ címet és az osztály minden tanulója büszkén te- kint jó munkájuk eredményére a munkára serkentő zászlóra. Hegedűs József, magyar gimnázium Komárom. A m e p; g y u í (Folytatás a 6. oldalról) redés váltotta fel. A »tanító úr aljas gondolkodásával és alattomos tettével bebizonyította nekem, hog\ a szegénysorsú gyermekeknek nin csen jövőjük, a fasiszta országok ban. Szürkének és hazátlannak éreztem magam. Rájöttem ama hogy ez nem az én hazám, hanem csak a kiváltságos osztály gyermekeinek otthona. A HÖ8 SZOVJET H.ADSERE: Pozte meg ázíhmomra .. »yógyul.lst Kihetlen rövid idő alati megváltó zott minden Körülöttem A mún keserűsége) vezettek oda, hogy ms tollat fogjak a kezembe és megö I t ri a r a n c H vllágritsam az ifjúságnak a múlt és a jelen közötti különbséget. A mai ■fjúság soha nem érhet meg hasonló megaláztatást. A népi demokratikus rendszerben nyitva állnak az iskolák kapui minden 1ol- gozó gyermeke előtt. Örökre eltűntek a fasiszta tanítók, akik a kapitalizmus szolgálatában álltak. Oj pedagógusok nőnek k) a munkások és parasztok sorai közül, akik nem szigorú .tanító úr.-ként uralkodnak s gyermekek fölött, hanem igaz* ’e"-f(-<ifársiikká válnak, hogy az rt- ne'"T'>dék ontiidstos, ■’pgyelme-’ett és ''•szálát szerető ''Ültőikké váltanak a munkások és oarasztok hazájának. Gál Eta
