Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-11 / 6. szám

A CsISí szlovákiai KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Brati.siava, 1958 február 11. Ara 2 Kcs n. évfolyam, 6. szám Bányászfiatalok! Adjatok több szenet, ércet iparunknak! Tegyetek május elsejére kötelezettségvállalást! A DIVSz Tanácsának üléséről FRANCES DAIUON, a DIVSz alelnöke E napokban tartotta Prágában a Domokratlkas Ifjúsági Világszövet­ség évzáró ülését. Az őlésen résztvet- tek a DIVSz tagszervezeteinek kül­döttei, m^figyelök, több nemzeti szervezet vendégei, akik nem tagjai a a DlVSz-nek, de együtt óhajtanak dolgozni vele, továbbá a nemzetközi demokratikns szakszervezetek, nő­szövetségek, diákszervezetek, újság­író szervezetek, valamint a nemzet­közi sportszövetségek képviselői is. A DIVSz ülései mindig nagy ér­deklődést váltottak ki azért, mert felszínre hozták a DlVSz-nek az egyes nemzeti ifjúsági szervezetek munkájában szerzett Ismereteit és tapasztalatait s az üléseken határo­zatokat fogadtak el a jövőben vég­zendő nrankáról és a békéért folyta­tott közös harcról. A DIVSz Tanácsa ülésezésének az új háború növekvő fenyegetése kölcsönöz különleges fontosságot, amelyben ma a világ if­jú nemzedéke él. E helyzetben a vi­lág ifjúságának jelentős a feladata, amely elsősorban a béke védelmében nyiiváaul meg. A szorgalmazott háborús előkészü- let«d{ visszatükröződnek azokban az országokban, amelyek ma imperia­lista politikát folytatnak. Visszatük­röződnek a tevékeny fegyverkezés­ben, á hadi kiadások növekedésében, amelyek korlátozzák a szociális szük- séglefeikre, lakásokra, művelfségre, egrészségügyre, stb. fordított költsé­geket, továbbá a nemzetgazdaság mIUtaiizálásálKui. a polgáil termelés­csökkentésében, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megszakításá­ban amelyek egyúttal az ifjúság és a nép gazdasági és szociális életfel­tételeinek romlását idézik elő. Az amerikai imperialisták által az Idegen területeken kiépített több­száz katonai erődítés, stb., az ag­resszív jeUegű katonai szerződések megkötése. Nyugat.Németország és Japán mUitarizálása, a más nemze­tek bclügyeibe való állandó beavat­kozás. — mindez jiözvetlenül fenye­get 1 a nemzetek függetlenségét és biztonságát. A Wall Street monopolistái a vi­lág népe túlnyomó többségének a koreai háborút befejező követelése, valamint a Szovjetunió által az ENSz-ben és másütt tett békejavas- latal ellenére is folytatják agresz- sziójukat, a koreai nép ellen felhasz­nálják a pusztító baktériumfegyve­reket. Az ifjúság, akárcsak a lakosság többi ■ része határozott ellenszenvét fejezi Id a háborús előkészületek el­len. Hogy is lehetne ez másként? így példán] Nyugat-Németország- bí»n, ahol 1,200.000 fiatalt (az ifjú­ság húsz százalékát) az utcára dob­ták, hogy könnyebben besorozzAU őket az új Wehrmachtba, Vagy Olaszországban, ahol közel egymil­lió fiatal munkanélküli van, mert azokat az üzemeket, ahol dolgoztak, egyszerűen leállították. Vagy az USA-ban, alio] több mint kétmillió azoknak a gyerekeknek száma, akik­nek a hivatalos statisztiluU adatok szerint dolgozniok kell, ahelyett, hogy iskolába járnának? Ezekben az államokban a háborús politika a közvetlen főoka az életszínvonal romlásának, a becsületes munkához való remény, a tanulás és szakki képzés, a családi élet és sport, a kultúra a szereac»ésebb jövő el^é «ének gátlója. Mit nyújthat a bé kepoUtika az iljúságneb, az lát hatjuk azon országok haitalmas tényeiböl, ahol megvalósították a békés építő politikát, megszüntették a munkanélküliséget, és az Ifjúság teljes -jogot kapott a munkára, a tanulásra, az örömteljes Ifjúsági életre. A mind jobban fenyegető háborús veszély tudata az ifjúság nagy tö­megeit az idősebbek oldalára állít­ja, a hatalmas béke mozgalomban, a jogok védelmére, abba a mozga­lomba, amely komolyan akadályoz­za a háborús gyujtogatók, terveit. Nem régen sok fiatal vett részt a Népek bécsi Békekongfresszusán, a világ békeerőinck a találkozásán. Az ifjúság a legnagyobb bizalom­mal fogadta a kongresszus határo- zatait, amely irányelvet tűzött ki a béke mozgalom to^á,bbi kifejleszté- sére. A DIVSz Tanácsa megydtatja a Béke-Kongresszus eredményeit és feladatait, amelyek ebből kifolyólag a Szövetségre hárulnak. A Népek Béke-Kongresszusának határozatai az ifjúságnak világnézeti és politi­kai hovátartozásra. vallásfelekeze­tekre való t^intet nélkül nagy je- iMitöséget nyújtottak a nemzetkö­zi feszültség igazi okának megvilá. gítására s arra, hogy egyesüljenek és megsokszorozzák erőiket a bé­kéért folytatott közös harcban. Uyen alkalorn lesz az ez év ta­vaszán Bécsbrai tartandó ifjúság jo­gait védő nemzetközi konferencia. A békéért és az ifjúság jogaiért foly­tatott harc etválasztbatatlanul ösz- szeíügg és viszont a háborús elő­készületek hatással vannak az ifjú­ság hely Izeiének romlására. Ahogy már jelezték, a Tanács tár­gyalási pontjának progratnmja a III. Demokratikus Ifjúság s a IV. Világifjúsági és diák találkozó ösz- szehivása lesz. A világ ifjúsága tü­relmetlenül várja az ifjú nemzedék e két nagy eseményéről hozott ha­tározatot. A Tanács naegvitatja a DIVS* kongresszusának összehivását, amely abból a szervezetből nőtt ki, amely­nek alakulása idején londonban az Ifjúság Világ Konferendáján már 56 országból 30,000.000 ifjú képvi­selői voltak jelen, és amely ma so­raiban 85 országban 75 millió tagot számlál. A kongresszns feladata lesz Idértékelnl a budapesti II. Kongresz- szus óta végzett tevékenységet és meg^rgyalni a DIVSz jövőbeni fel­adatait a nemzetköz ifjúsági moz­galom és a jelenlegi nemzetközi helyzet tükrében. A Világ Ifjásági ^ diák találko­zó hagyományait, bdeszámitva a prágai L találkozót is amelyre oly jól emlékszik ifjúságunk a világ sok millió ifjú békeharcosa mélyén a szivébe zárt. A DIVSz — mint a „világbéké. ért, szabadságért, demokráciáért és függetlenségért dolgozni akaró szer' vezet“ egész munkássága, akciói és tevékenysége toljes mértékben össz­hangban áll a világ ifjúságának ér­dekével. A DIVSz mint nemzetközi Ifjűsá gi szervezet az ifjú nemzedékért és a nagy feladatokért érzett felelős­ségének tudatában bizalommal te­kint a jövőbe, bizalommal várhat, ja a Tanács prágai ülésének ered­ményeit, mert a Demokratikus If - júság a növekvő háborús f«nyeK*- tésnek tudatában felkészült felada­tainak teljesítésére, bizik a közös harc győzelmében, mert tudja hogy a békét meglehet és meg kell véde­ni. A kormány tevékenységének újjászervezése és személyi változások a kormányban A kormány szombaton, január 31-én Antonin Zápotocky kormány­elnök vezetésével megtartott rend­kívüli ülésén néhány kormányren­delet-tervezetet hagyott jóvá, ame­lyek által a 47/1960 Sb. számú al kotmánytörvény értelmében és a köztársasági elnök beleegyezésével a kormány tevékenységének jelen­tős újjászei-vezését hajtják végre. A kormány tevékenységének új­jászervezése abban lesz, hogy kor­mányelnökség létesül, amely a kor- mányelnökböl és helyetteseiből fog állani. Feladata a kormány folyó ügyeinek intézése lesz a kormány­ülések közötti időben, valamint a kormány egyes tagjai tevékenysé­gének operatív irányítása és ellen­őrzése. A kormányelnökség tevé­kenységét részletesen a kormány szabja meg. Gazdaságunk és kultúránk né­hány ágazata irányításának továb­bi megj avulása érdekében az álla­mi igazgatás szerveiben az alábbi változásokat foganatosítják: A fűtőanyag- és energetikaügyi minisztériumból két minisztériumot létesítenek — fütöanyagipari mi­nisztériumot és energetikai minisz­tériumot. Létrejön az állami gazdaságok minisztériuma, amely főleg a föld­művelésügyi minisztérium és ' a földművelésügyi megbízotti hivatal eddigi feladatait teljesíti az állami gazdaságok terén. Épitöanyagipari minisztérium lé­tesül, amely főleg az építészeti iparügyi minisztérium eddigi fel­adatait teljesíti az épItöan,yagok terén. Megszűnik a tájékoztatásügyi minisztérium. Az iskola-, tudomány- és müvé- szetügyi minisztériumból iskola- és népnevelésügyi minisztériumot és a főiskolák minisztériumát létesítik. A kormány mellett állami müvé- szetügyi bizottság létesül, mint az állami igazgatás központi szerve a művészet terén. A külfölddel való kulturális kap­csolatok terén központi szervként továbbá a külfölddel való kulturá­lis kapcsolatok bizottsága létesül. A kormányelnökség hivatala mellett létrejön a poligrafiai és grammofonipar, a könyvkiadóválla­latok és könyvkereskedések főigaz­gatósága és a filmgyártás főigaz­gatósága. •k Szlovákiában a következő válto­zások lépnek életbe: Építóanyagiparügyi megbízotti hivatal létesül, amely főleg az épí­tészeti iparügyi megbízotti hivatal eddigi feladatait teljesíti az építő­anyagok terén. Megszűnik a tájékoztatásüg3d megbízotti hivatal és az igazság­ügyi megbízotti hivatal. Az iskola-, tudomány- és művé­szetügyi megbízotti hivatalból is­kola- és népnevelésügyi megbízotti hivatal létesül, amely az iskola- és népnevelésügyi minisztérium hatás­körében teljesíti feladatait. Az Állami Müvészetügyi Bizott­ság tevékenységét Szlovákiában elvszerüen a Megbízottak Testületé mellett létesülő Szlovákiai Müvé­szetügyi Bizottság útján fejti ki. Az állami egyházügyi hivatal el­nöke, akit a jövőben a kormány javaslatára a köztársasági elnök fog kinevezni, Szlovákáiban , tevé­kenységét elvszerüen a kormány által kinevezett elnök igazgatása alatt álló szlovákiai egyházügyi hivatal útján fogja kifejteni. A kormány tevékenységének új­jászervezésével kapcsolatban a kö­vetkező személyi változások tör­téntek a kormányban: Klememt Gottwald köztársasági elnök kinevezte további kormány­elnökhelyettesekké : Karol Bacílek hadseregtábomok, nemzetbiztonságügyi mini-sztert, dr. Alexej GepiöUa hadseregtá­bornok, hadügyminisztert, Václav Kopecky minisztert, Zdenek Nejedly akadémikus, mi­nisztert, Antonin Novotny képviselőt, Jindrich Uher képviselőt. Kormányelnökhelyetteseknek meg­maradnak; Viliam Siroky, akit a köztársaság elnöke fölmentett a külügyminisztérium hivatalának ve­zetésétől, dr. Jaromir Dolanszky, Zdenek Pierlinger, akit a köz­társaság elnöke az állami egyház­ügyi hivatalról szóló törvény meg­változásával kapcsolatban fölmen­tett e hivatal vezetése alól. A köztársaság elnöke továbbá kinevezte a következő minisztere­ket: külügyminiszterré Václav Dávid képviselőt, fütöanyagiparügyi miniszterré Václav Pokomy eddigi fűtöanyag- és energetikaügyi minisztert, energetikaiparügyi miniszterré Bohumll Srámeket, a< moszty-i te­rületi villanytelepigazgatóság igaz­gatóját, az állami gazdaságok miniszteré­vé Marek Smidát, akit egyúttal fölmentett az erdő- és faiparUgyi minisztérium vezetése alól, erdő- és faiparügyi miniszterré Július Durist, a Megbízottak Tes­tületének eddigi elnökét, épitöanyagiparügyi miniszterré dr. Jozef Kis2Mjly képviselőt, akit egy­úttal fölmentett kormányelnökhe- lyettesd tisztségétől, nehézgépiparügyi miniszterré Ka­rel Polácseket, a nehézgépiparügyi .miniszter eddigi helyettesét nevez­te ki, emellett Július Maurer eddi­gi nehézgépiparügyi minisztert fel­mentette hivatalától és miniszteri funkciójában különleges megbíza­tással látta el, iskola, és népnevelésügyi minisz­terré Emészt Szikora eddigi isko­la-, tudomány- és müvészetügyi megbízottat, a főiskolák miniszterévé Ladisz- lav Stoll tanárt, az iskola-, tudo­mány- és müvészetügyi miniszter eddigi helyettesét, az állami müvészetügyi bizottság elnökévé Jiri Täufer eddigi tájé­koztatásügyi miniszterhelyettest éa a külfölddel való kulturális kap­csolatok bizottságinak elnökévé dr. Jozef Urbant, a csehszlovák rádió- bizottság eddigi alelnökét nevezte ki. A kormánymunka újjászervezé­sével kapcsolatban a kormány né­hány személyi változást foganato­sított a Megbízo'ttak Testületében is. Más tisztségekre, funkciókra va­ló szabaodátételük érdekében eddi­gi funkcióikból visszahívták Július Öurist, a Megbízottak Testületének elnökét és Emészt Szikora iskola-, tudomány, és müvészetügyi meg­bízottat. A Megbízottak Testületé­nek új elnökévé Rudolf SztrechaJ eddigi igazságüg:yi megbízottat ne­vezte ki. ★ A kormány újonnan kinevezett tagjai Antonin Zápotocky kormány- elnök jelenlétében február 2-án a köztársasági elnök kezébe letették az adkotmány által előirt fogadal­mat. Az aktuson jelen voltak a köztársasági elnök irodája nevében j annak elnöke, Bohumll Cservicsek I és dr. Viktor Knapp, a politikai 1 osztály főnökének helyettese. A népgazdaság 1952, évi fejlődéséről Szlovákiában A gottwaldl ötéves terv negyedik évében a népgazdaság Szlovákiában további sikereket ért el. Szlovákia dolgozó népe a népgazdaság összes ágazataiban a cseh munkásosztály testvéri segítségével és a Szovjet­unió önzetlen támogatásával a terv- teljesítésben általában jó eredmé­nyeket ért el. Az ipari termelés ro­hamosan fejlődött, az EFSz-ek anyagi alapja és a tagok létszáma kibővült, valamint megszilárdult, ha­talmas befektetéseket tettünk a nagy építkezéseinkbe és mindezzel biztosítottuk népünk anyagi és kul- túrális színvonalának további emel­kedését. Csak néhány számadatot emlí­tünk az elmúlt év tervének teljes!- téséböl. Az építőipar 94.9 százalék­ra, az erdő- és faipar 98 százalék­ra, a könnyűipar 102.8 százalékra, az élelmiszeripar 92.5 százalékra teljesítette tervét. Ipari termelésünk ezzel óriási mértékig növekedett az 1951 es év­hez viszonyítva így például a bar nászén termelésűnk 23 százalékkal nafta termelésünk 45 százalékkal, fémforgácsoló gépeink készítése 44 százalékkal, acélalkatrészek terme­lése 88 százalékkal, hengergörgős csapágyak 83 százalékkal, müdesz- ka gyártásunk 108 százalékkal, há­lószoba bútorunk készítése 33 szá­zalékkal, gyapottszövet termelésünk 16 százalékkal, sertéshús 11 száza­lékkal, búzalisztből készült péksüte­ményeink 38 százalékkal növekedett az 1951-es évhez viszonyítva. Az 1952. év folyamán az iparban sok technológiai eljárás tökéletese­dett. Gépesítették a fárasztó mun­kákat és megjavult az ipari üze­mek kapacitásának kihasználása. Számos újító üzem sikerrel tökéle­tesítette termelését a Szovjetimió fejlett technikája tapasztalatainak elsajátításával. Különösen szép sike­reket értek el a Selmecbányái Ko- vohuty-üzem dolgozói a termelési ciklusok meggyorsításában, az ol­vasztások számának növelésében és 0 termelés tökéletesítésében, 1952-ben a szocialista mezögaz ■faság ér'' -e az ÉPPz-'h fejlő dése Szlovákiában jelentős haladást tett, A szocialista szektor része a szántóterület összmennyiségében az 1951. évi 28.2 százalékról 1952 vé­gén 47.3 százalékra emelkedett. A gazdasági állatállomány az elő­ző évhez viszonyítva gyarapodott. A sertésállomány tervét 36.5 száza- léltkal, a szarvasmarhaállomány tervét 1.7 százalékkal túlteljesítet­ték. 1952-ben összesen 2,758 építkezést végeztek el, ebből 322 üzemi csar­nok építését és más ipari, valamint közlekedési célokat szolgáló építést, 347 mezőgazdaság:! és erdészeti épí­tést. Az építőipar több, mint 8700 lakást juttatott a dolgozóknak, e mellett a lakóházak területe 1951- hez viszonyítva 40 százalékkal nö­vekedett. A dolgozók egészségéről való gondoskodás 1952-ben elmélyült A kórházi és gyógyintézeti ágyak szá­ma 9 százalékkal nőtt. A g:yermek- bölosödék száma 1951-hez vis2»nyit- va 27.8 százalékka) növekedett. .Az üdülökfi.zpon fokban üdülök azázoa 1951-hez viszonyítva 18 százalékkal nőtt és elérte a 44.000^

Next

/
Thumbnails
Contents