Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-04 / 5. szám
01 inosás 1953 február 4. A festoeveiéssel fokozzák munkateljesítményüket T. D. I/iszenko A Szovjetunió éghajlati viszonyai az egyes területeken igen különbözők. A világ egyhatodát magábafoglaló óriási kiteijedé. sü birodalomban, amely as Egyenlítőtől az Sssakl-sarkig húzódik, valamennyi létező éghajlati öv megtalálható. Az éghajlati viszonyoknak megfelelő, en a növényi és állatvilág változó az egyes területeken. A déli csapadékos égövtöl — a pálma« és narancserdök világától a mérsékelt égöv végtelen búzatábláin keresztül a kopár, hideg Északi-sarkig a világon előforduló valamennyi növény materem. Már régi probléma a világ csaknem valamennyi agrobioló- gusa előtt, hogy a növényter- mes2d:és északi határát minél északabbra sikerüljön kitolni. A reakciós „vicsmaniata“ áltudósok tudományos munkájuk terén nem számíthatnak komoly eredményre, mivel kutatómunkájuk alapja az idealista filozófia. Az idealista filozófia viszont azt állítja, hogy „az élőszervek faji minő^- geire nem lehet külső feltételekkel irányítóan hatni". Az ő szemszögükből a szerveretek természetének befolyásolására irányuló törekvés csak üres eszköz és energSafecséreléa Az üj nö. vónyfajták kitermeisztését a „mindenható soha nem tapasztalt csodáitól várják", míg végül rá. jönnek balga tévedésükre. De valójában nem is törekednek tu- dományos eredményeiket a dolgozó nép szolgálatába állítam, hiszen egyáltalán nincsenek érdekelve a termelésben, főleg a mezőgazdaság termelésének emelésében. Egészen más a helyzet ezen a téren a Szovjetunióban. A Kagy Októberi Szocialista Forradalom után, a fiatal szovjetáUam ag- robiolögusai szalcitottak a múlttal és új, eddig mindenki számára ismeretlen utakra léptek. Az azóta eltelt 35" év alatt a szovjet agrobiolőgia és ennek nyomán a haladó országok tudósai hatalmas utat tettek meg. Útjuk helyességét fényes eredmények bizonyítják. Azóta ál- landóan folynak a tudományos kísérletek, újabb és újabb növényfajták kitermesztésén és a meglevöek tökéletesítésén. Ezzel egyrészt a meglévők termeié, kenységét fokozzák, — másrészt a kitermelt új fajták északra telepítésével hatalmas földterületok adnak bőséges termést és jólétet biztosítanak újabb em- bermüliók számára. Nem véletlen, hogy az évszá- zados probléma megpoldása első. nek a világ legelső szocialista államában, a Szovjetunióban sikerült, ott, ahol a népek jólétének emelése az egysserü fiíSkai munkásnak és a tudományos dolgozónak egyformán szívügyé. Mic.sTirín és Llszenkó, a kiváló agrobiológusok ég követőik, akik az elsők között levezették az ide alista áltudományt, mégpedig azért, mert végsöfokon a világ- fejlődésének nem tudományos eredetén alapszik és azon, hogy az ember passzívan alkalmazkodik az örök és megváltoztathatatlan természeti törvényekhez és helyében Micsurin jellegzetes jelszava hevében folytatták mim- kájukat. Micsurin előzetes tudományos kísérletek és gazdag tapasztalaitok alapján kijelentette, hogy ,,a természettől nem várhatunk könyöradományokat, hanem feladatunk az, hogy elvegyük tőle". Ennek a bolsevista szellemű álUtáanak ma már millió követői vannak a Szovjetunió kutató laboratóriumaiban, kolhozaiban és szovhozaiban ma máa- a mi állami birtokainkon és Egységes Földműves Szövetkezeteinkben is lépten nyomon ta- lálkozunk Mlc.surin tanait tanulmányozó körökkel. Micsurin halhatatlan tevékenysége lényegében abban áll, hogy a hidegnek ke- vésbbé ellenálló déligyUmőlcs fajtákat megfelelő oltással és keresztezéssel olyanná alakítja, hogy azok á hidiegebh északi 'ég. Iiajlati visssonyokkal szemben el- lenáliólbibak legyének. Micsurin a gyakorlatban bebizonyította, hogy az öreg, már töbször gyümölcsöt termett fák, már állandó, h'éhezen -befolyásolható tulajdonságokkal rendelkeznek. Viszont a fiatal, gyümölcsöt, még nem termett növények tulajdonságai aipánylag könnyen befolyásolhatók. Micsurin 1888-tóI kezdve a legjobb bel- és külföldi magfajták tömeges gyűjtését végezte és ezáltal rengeteg újti- pusű növény és gyümölcsfa ki- termesztése sikerült. Jta már nálunk is mindenki által ismert a délszíovákiai síkságon termelt jóminöségű „odesszai“ három búKafajta és kukorica. A gabonanéműek vetőmagjának helyes kiválasztása, megfelelő kezelése a pácolás és a vetés előtti melegítés jelentősen emelik a termelékenységet, Bezel nagymértékben fokozízuif a növények esdraképességét. Számtalan példát találunk arra, hogy az ember bizonyos növényt vagy állatfajtát egy má-' sik területre telepített teljesen üj életkörülmények közé. A ta- pasztalat azt mutatja, hogy az áttelepített növények és állatok aránylag rövid idő alatt meghonosodtak és elterjedtek az új területein, sőt gyakran jobb tu- lajdonságokkal rendelkeznek mint az „ős hazában". Megemlíthetjük, hogy alig ötszáz évvel ezelőtt hozták be Európa területére a burgmyát, dohányt, kukoricát stb. Ma már mind. egyik annyira meghonosodott, hogy a lakosság legnagyobb többsége már rég elfelejtette idegen eredetét. Végeredményben aiz emberiség m'ár évszázadok óta végzi nö- v«n3memesítö munkáját. Ha végigtekintünk az elmúlt évszázad növénynemesítő munkáján, illetve történetén, akkor újra egy minden kétséget eloszlató példáját látjuk a sztálini tanokban le- fektetett végtelen igazságnak. A vallás szellemében végzett tudományos munka csafe csekély százalékát tudja felmutatni azoknak a* eredményeknek, amelyeket a szovjet agrobilógia a Szovjetunió Kommunista Pártjának ideológiai irányítása mellett elért. Ebben a munkában élen jártak Micsurin és Liszen- kó agrobiológusok, akik teljesen új, eddig ismeretlen korszakot nyitottak meg az illattenyésztés és a mezőgazdaság történetében. Joggal feltehetjük a kérdést — mi adja a szovjet tudósok számára a serkentő erőt ? Erre a választ az Októberi Porradalotr fényes napjai után elhangaottak- ban kell keresnünk, amikor Sztálin elvtárs azt >a feladatot állí. tóttá a szovjet tudósok elé, hogy: „Nemcsak utólémi, hanem a legkösselebbi időkben túl Is kell haladni az országaink határain kívül elért tudományos vivmánjvikat.“ Ez volt a munkakedvet adó serkentő erő a Szovjetunió tudományos dolgozói számára, amely ezekben a napokban indult el dicsőséges útjára és aránylag nagyon rövid idő alatt meghódította az egész világ haladó emberiségét és szerte a világon számtalan követöt nyert. Komoly és valóban nehéz feladatot jelentett elszakadni aiz évezredes hagryomá- nyoktól, illetve nemcsak elszakadni, hanem szétzúzni azokat. E nagy feladat megvalósitásában nagy segítséget jelentett az « kapcsolat, amely a kutatónuenka és a termelés között állt fent és áll fenn a mai napig. A szovjet kolhozisták és szovhozok dol- gozőii minden esetben segítségükre siettek a kísérleti intéze- téknek. Átadták egymásnak tapasztalataikat, észrevételeiket, amelyeket azután a kísérleti intézetekben a tudomány tükrében megvitattak. Micsurin figyelmeztet bennünket arra, hog:y nagy az emberiség alkotó ereje a természet képének átformálásában, de hatal- masabbak azok a romboló eszközök is, amelyek az emberiség birtokában vannak. Növények és állatok szándékos áttelepítésével az ember véletlenül is olyan változásokat visz véghez, amelyeik az egész ország esetleg az egész földterület gazdasági élete számára szinte felbecsülhetetlen károkat jelentene. Így például Amerikából hurcolták be Európába a szőlő veszedelmes pussstitóját, a filoxe- rát. A Kaukázusban, a Krím félszigetre ugyanosak Amerikából hurcolták be az alma veszedelmes kártevőjét, a mindenki által ismert vértetüt. Ezek a példák nyllvánval<kin mutatják, hogy a természetbe való beavatkozásoknál nagyon elövigyázatosnsk keli lenni. Az élő természetbe való nem szakszerű beavatkozás mindig káros következményekkel jár. Ezek elkerülését szolgálják nálunk a szakszerű mezőgazdasági irányító szervek. Szövetkeze, teinkbe és állami birtokainkra kiküldött agronómusok feladata, hogy tájékoztassiák a mezőgazdasági dolgozókat a tudomány legújabb eredményeiről és, hogy szakszerűen alkalmazzák a szovjet mezőgazdaság korszerű műn- kamődszexeit. Néhány helyen azonban még ma is vannak olya- n'ok, akik hallgatnak a reakciós rétrthirekre és idegenkednek az ftj munkamódszerektől. A mezőgazdaságban azonban, ahol milliós érdekekről van szó, nem szabad annak a régi közmondásnak a beteljesedésére várni, hi^ry „mindenki a saját kárán tanul“. Minden időben és minden munkánál ragaszkodnunk kell a köz- pontiing kikísérletezett és helyesnek bizonyult előirányzatokhoz, mert ezeknek irányitója a gondosan elkészített terv és ha a tervet pontosan határidőre és íiz előirt módon teljesítjiüc, ak- kor sikerült elkerülni a szeren, csétlenségret, s mezőgazdasági károkat. KlasszikuB példáját látjuk a tervnélküli gazdálkodás, az ész- nélküli termelésnek Amerikában Az USA földművelésügyi minisz. tériumának 1938-ban kiadott „uUjegyzetfcíben" betekintést nyerünk a rablógazdálkodás és a profithajhászás igazi hátterének. A pozsonyi 1. számú állami tanulóotthon Ifjúságának is, hála az ál- lám gondoskodásának, minden lehetősége és eszköze megvan a testnevelés és a sport fejlesztésére. A köteles testnevelésen kívül a tanu- lóotthon lakóinak megvan a lehetőségük kilenc mindenféle sporteszközzel felszerelt sportkörben sportolni. A testnevelésről az otthon két szakképzett testnevelési instruktora gondoskodik. Á rájuk bízott sportolóknak gyakorlati oktatást és elméleti nevelésit adnak. Testnevelési és sportjellegű filmeket vetítenek, előadásokat tartanak egyes sportágakról. A tanulóotthon ifjúsága szabad idejének nagyrészét a sportolásnak, főként a futballozás- nak, könnyű alétikának, kerékpározásnak, asztalteniszezésnek és korcsolyázásnak szenteli. Az ez évi téli idény alatt az otthonban so'k olyan fiú és lány volt, akik életükben először kezdtek síelni. Sokan közülük jó síelek lettek, ami megmutatkozott €iz Ifjúsági Sportjátékok első szakaszának álversenyén is. A áKutásban, a sla- lomban és a lesiklásban 140 Tiú és lány vett részt. A futás útvonala fiúk részére 7 km volt és a tanulóotthontól a Zerge hegyen éa Vaskú- ton keresztül vezetett és viasza az otthonba. A fiatalabb növendékek versenyében Trnka Rudolf példás villanyszerelő tanuló győzött, akit jó munkájáért és tanulásáért kitüntetésre ajánlottak. Az idősebb növendékek versenyében Szerszen Lampelt géplatakos tanuló győzött és a lányolk versenyében, akik 3 km-i futottak, Tibenszky Stefánia 16 éves lakatos tanuló győzött, A lesiklásban a fiatalabb növendékek közül Rácz Alajos villanyszerelő tanuló került az első helyre, az idősebb növendékek közül Petkov Jordán hajós győzött. A fiatalabb nö- vendéklányok közül Szusila Agne.?, az idősebb növendékek közül Ku- rima Rózsa került az első helyre. A slalomot, amelyben csak fiatal fiúk indultak, Szvitek Dusán nyerte. Versenyezni fogunk a „Munkára, Harcra Kész“- jelvény megszerzéséért A „Munkára, Harcra Kész” jelvény a testnevelés és a sport szocialista rendszerének alapja köztársaságunkban. Célja a sokoldalú testnevelési gyakorlat, bátor, odaadó hazafiakat, a szocializmtLs aktiv épi- tölt, népi demokratikus államunk és a világbéke védőit neveli. Az MHK- jelvény a népi demokratikus köztársaság új polgáira edzettségének bizonyítéka. Az MHK-jelvény megszerzésének feltételeit a polgárok testnevelésének fokozatos elmélyítése szemszögéből állították össze. A jelvénynek az alábbi fokozatai vannak: 1. LMHK — Légy Munkára Harcira Kész — feladata a következő: Biztosítani a fiúk és lányok testi fejlődését és megalapozni sokoldalú fizikai előkészületeiket. Az LMHK- jelvénynek meg kell nyerni minden fiatalt a' testnevelés és a sport rendszeres fejlesztésére. 2, MHK — Munkára Harcra Kész — I. fokozatának feladata biztosítani a tová'b- bi «)koldalú fizikai előkészületeket és megnyerni a sportolót a testnevelésben és a sportban való tartós munkára. 3. MHK II. fo'kozatának feladata, biztosítani a sokoldalú íi- zikai előkészületek magas .színvonalát és segíteni a bajnoki eredmények elérését. Az MHK-jelvény egyes fokozatait a megállapított feltételek és teljesítmények teljesítésével lehet megszerezni, amelyek: a) kötelezők minden sportdö részére, b) a választandó részből választanak a sportolók. Az MHK-jelvényt mindenki megszerezheti, akinek jó viszonya van népi demokratikus» rendszerünkhöz, egészségileg alkalmas, rendszeresen elkészült a vizsgákra és sikerrel teljesítette saját korosztályának előírt felételeí't. A munka rendszere a jelvény minden fokozatánál magába foglal, ja: 1. rendszeres elök^zületet a próbákhoz, 2. a próbát, 3. az eUfen. őrző vizsgákat, 4. az ismétlő vizsgákat. Az MHK-jevény feltételei három részre oszlana'k: a) Eszmei rész —• a sportoló aktivan résztvesz a köztársaságunk államrendszeréről, Csehszlovákia és a Szovjetunió testnevelési mozgalmáról és az egész-, ségtanról szóló előadásokon, b) Kötelező rész — ez tartalmazza a sokoldalú fejlődésre irányuló feltételeket. c) Választandó rész — ez tartalmazza azokat a spwtfeltételeket^ amelyek négy csoportra oszlanak: I. csoport. — Testgyakorlat, amely nagyobbrészt a gyorsaságot fejleszti, II. csoport. — Testgyakorlat, amely nagyrészt a képesség növelését fejleszti. Iir. csoport. — Testgyakor- lat, amely nagyobbrészt a kitartást fejleszti, rv. csoport. — Testgyakorlat, amely nagyobbrészt az erőt fejleszti. A jelvény megszerzéséhez sziiksé- ges az eszmei részen kívül a következőket teljesíteni: Az LMHK nyolc feltételét, ebből négy kötelező, négy választható, az MHK első és második fokozatának tíz feltételét, ebből hat kőtelező, n'égy választható. A jelvény megszerzésének feltételei különbözők az alábbi korosztály szerint: a). LHMK 12—13, 14—15 éves fiúk és lányok, b) MHK I. fokozat — 16—30, 31—40, 41 és ennél öregebb férfiak, 16—25, 26— 32, 33 éves ás ennél öregebb nők, c) MHK II, fokozat — 17—30, 31— 40. 41 éves' és idősebb férfiak, 17— 25, 26—32, 33 éves és idősebb nők. Jj IS'JObAU - ■ iMUtt SMenaai»; k«» ponti Oantaáabnk mMmIi CMJ* • 4nieBa, e OUS* Satosák K(i«imát> übBOtt* iäeiBüt OU&MlaMm, «mMm, 9oí- <a«s*a] a, - finrkawu ■ .swrbewrtbiaott- •át. MsMrtMMá; dMBn (taMt — SzerkeaioMs M idaaoiUTUai . mmIsist». fonesonrej a ratetoa: IMI. «. t, 46-81. 4> - Kreml» a ntATlM a. t. 4|iun(Ula. BraOslaTa. - BlöflaMli eii tm lOÚ.— Kés. Céllm n.— Kés. - A loetatBinrMi- Pénztán bsflaeUHtc ntnai S-U.89B. Rlrlaobeires sncadélrasva Bratislava t A Szovjetunió jégkorong bajnokságát újra a Katonai Légierő nyerte 27 ponttal a CDSA előtt (26 pont), Dinamó Moszkva (25 pont), Krídla Szovjetov (24 pont), a Leningrádi lisztek Háza (14 pont). A Katonai légierő bajnokcsapata a verseny lefolyása alatt csak egy mérkőzést vesztett.
