Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-02-04 / 5. szám
r-'Ol IPJDSA6 1953 február 4. Állandó magyar színház Komáromban / KuKiirälis életünk jelentős esenméiiyének színhelye volt január utolsó napjának estéjén Komárom. Itt nyílt meg hazánkban az első állandó, állami magyar színház. Ismerjük a történelemből a színjátszás fejlődésének ke- mény^ harcos útját. Tudjuk, hogy az idegen nemzeti elnyomás mindenütt igj'ekezctt 'negfojtani a leigázott, kizsákmányolt nemzet anyanyelvén beszélő színjátszást. Ifagyon sok példa van erre a magyar 2. A gazdasági élet, az üzemekben, a szövetkezetekben, a magyar dfágozóknál bebizonyították, hogy hazájuknak érzik a népi demokratikus CsehszloszögeznUnk, hogy sürgősen gondoskodni kell az utánpótlásról. Tehetséges magyar fiatalokat kell sziniakadémiára küldeni, hogy még magasabbra tudjuk emelni színjátszásunk színvonalát, hogy ne legyenek vákiát. Bebizonyították, hogy j olyan nehézségeik munka közezért az új életért tudnak harcolni, küzdeni. A kultúra meghódításáért is harcba indultak dolgozóink. A munkás színjátszás gazdag tapasztalatait fejlesztik tovább. Száz és száz kultúrcsoport neveli a földek és gyárak népét. ben, mint a mostani együttes tagjainak. ^ A színvonallal kapcsolatban a másik fontos dolog pedig az, hogy sajtónknak, kritikusainknak rendszeresen foglallcozni kell az egj’Uttes munkájával, eredményeivel és fogjatékos A komáromi magyar színház I ságalval. Csak a marxista krlKöröm Sándor a ..Két Oktöber" elnöke (KI- ráJy DezsŐJ és Ható Igfnác középparaszt) (Konrád József) a szövetkezet párttitkámő- jének felvilágosítása nyomán közös útra lépnek Bózl Marika (Ferenczy Anna) és Ható Imre (Gyurkovlcs Mihály) a ,,Tűzkeresztség« két fiatalja, akiknek szerelme nem ismer semmiféle akadályt. színjátszás történetében csak úgy, mint a cseh és a szlovák színművészet fejlődésében. Ml volt az oka annak, hogy az idegen elnyomók minden eszközzel igyekeztek akadályozni a nemzeti színjátszás fejlődését? Azért tették ezt, mert tudták, hogy a színpadról nagyon sok mindenre meg lehet tanítani a népet, hogy a színpad a kultúrát jelent, amelynek birtokában a nép meglátja a kizsákmányolás, elnyomás igazi hátterét és követelni, harcolni mer majd. Igaz ugyan, előfordult az Is, hogy néhány üzletember „csinált színházat", de abban nem igen volt köszönet, mert minden igyekezetükkel törekedtek a kizsákmányoló osztály kedvében járni s olyan műsorpoll- tikát folytattak, amivel kiérdemelték azt a koldussegélyt, amellyel időnként az állam „támogatta“ őket. A masarykl „demokrácia" idején két magyar vándortársulat működött Szlovákia területén. Hog^’ milyen volt az életük nem nehéz elképzelni. A ájagyar írás 1936. évfolyamában (7. szám) ezt olvashatjuk a magyar színjátszásról: „Évek ót»i gyatra operettekkel, revükkel, dalos játékokkal etetik a nézőt. A budaj>esti színházi magazinok által kö- rUlhorflozott hazug parfőm-le- genda ez a legsilányabb kl- adáslnm . . . Nem a múzsák hel.ve, ahol fellépnek csak a kijárat, amelyen távoznak, a folyosó. mely a színészek hihetetlen szociális helyzetével, a húszltornnák ballndálval, a ki- ízolgáltal ol tság pletykáival van teli', Megérett a változásra. az új horsznkrn, kitel,jese- ^ésre. mel.v mindnyájunk leg- ^ hőbb vágya.“ Ez a változás azonban csak a felszabiululássíil, a biírzsoa- nariomillzmiis kllrlásával vált reálissá. Gottuald és Stroky : elvtárs támogatása és a knm- 'mnnlsta párt harcának ered ményelíónt született meg a Magyar Területi Színház Komáromban. a szfnjátszócsoportok példaképe lesz, akitől az új ember ábrázolását, a nagyszerű események átélését, harcunk, küzdelmünk reális megelevenltését tanulják a falusi csoportok. Nemzeti kultúránk ápolása, a világirodalom haladó műveinek szinrehozása, az új szocialista magyar színi irodalom megteremtése Csehszlovákiában, a népek barátságának elmélyítése, egyszóval a dolgozó tömegek nevelése óriási feladatokat ró a fiatal együttesre. Dolgozóink figyelemmel kísérik munkájukat és elvárják tőlük, hogj' tehetségük legjavát njTijtsák. Azt hisszük, ezen a téren nem lesz baj, legalább is ezt bizonyltja az első bemutató sikere. Ha figyelembe vesszük, hogy a színészek csaknem valatika nyomán születik meg a tzoclallsta-realista magyar színjátszás hazánkban, csak kemény, de igazságos kritika nyomán csiszolódnak a tehetségek, juthatnak tovább a művészi fejlődés nehéz útján. A komáromi területi színház nem Is választliatott volna Időszerűbb <larabot, mint tJrbán Ernő Kossuth-díjas magyar író Tűzkeresztségét. De nemcsak abból a szempontból volt szerencsés a választás, hog>' szövetkezeteink életében mlnden- napm problémákat vet fel, hanem azért Is, mert a Tűzkeresztség olyan felailat elé állította, hogy az együttes képes a legszebb és a legnagyobb feladatok megoldására. Szemünk köz több szövetkezetében magam is találkoztam) az új és a régi tagok közötti ellentét. A régiek büszkesége, hencegése, az újak komolysága. A darab legjobb alakítását a két középparaszt: Ható Ignác (Konrád József) és Fuvaros Széli János (Sipos Jenő) nyújtotta. Az ember velük élte át azt a belső vívódást, küzdelmet, amelyet olyan nagyszerűen tudtak megmutatni. Meggyőződnek arról,, hogy a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő, hogy nincs az az erő, amely felvehetné a versenyt a barázdában földek népével. Üjmó- don, becsületesen akarnak ők is élni, de nem lehet, mert nem engedik őket. A múlt maradványai, a konokság, a büszkeség vi8szatart,ja. megállftja őket az új úton. De a párt segítségével mégis megoldódik a Icritikus helyzet. Bozinl a S7.ö- vetkezet párttltkára az utolsó jelenetben sokkal természetesebben játszott, mint a darab elején. Nem volt könnj-ű a feladat, de becsületesen megoldotta. Eloszlatta a múlt árnyékát, amely egymás ellen uszf- totla az embereket. Köröm Sándor (Király Dezső) a szövetitezet elnökének szerepének hitelesen alakította a féltékeny, büszke vezetőt, aki tiid.ja. hogy mit csinál és a vezetőség nélkül Is helyesen cselekszik. Darabos ember, de kommunista szíve van. Lelkes Magda Sohár Lidi szerepében egy-két kisebb túlzástól eltekintve nagyon jó volt. Túl sokat mozog a színpadion és ez zavarólag hat. Bozi Marika (Ferenczl Anna) és Ható Imre (Gyurkovic« Mihály) szerelme nem eléggé mély. Inkább külsőségekkel igyekeznek hihetővé tenni, amit csak a belső átélés mélysége tud kifejezni. A knlák szerepében Lehotay .^ntai és Gábor Gyula nem tudta az osztályellenség gyűlöletes alakját kielégítően színpadra vinni. A további előadások fol>'amán bizonyára klja- vítiák ezt a hiányosságot. Minden szereplő hozzájárult SZÁNTÓ GYÖRGY: X^itiháttiat kijaoUam Pár napja csak, hogy a sajtó közölte a kritikámat. Arról, hogy a sok bajtól nincs látszatja a munkának, föidrengető vita támadt. Megidéz a vezetőség. Vártam Is, hogy lefejeznek .,. — Hadd lássuk az »üzem hősét!« zúg felém az értekezlet. Rámtámadnak, védekezzem, ha van rá, ha nincs is kedvem. — Tekintélyünk aláástad! — Amit Írtál csupa frázis. , — Hát te talán hibátlan vágj'? — Van ám panasz sok terád Is! — Járnak most majd a nyakunkra, mi nincs rendben az üzemben ... — Ha nem is megy jól a munka, maradhattál volna csendben! / Mennyi terven, reménységen gázolhattam most keresztül. Barátjaim mondják végem — asszonyostul, gjermeJtestUl. 8 egyre tart az értekezlet, mar a füst és fojt a hőség. Elégtételt, hogy szereznek, Vitatja a vezetőség. Ezt tárgyalják este Is még és k| tudja meddig, éjjel. »Helyesbítse közölt cikkét!« — így döntenek szenvedéllyel. Helyesbítsek ? Hibapontja írásomnak s gyöngesége, nem mutatja meg, ki rontja munkánkat — AZ ELLENSÉGET. Tanulság: Ha nem pontos s kritikád, nem lesz vele sok szerencséd, hiábavalók a viták s fedve marad az ellenség. Bvmódon csak vizet zavarsz s bárki vígan halász abban. Ezért — ha jobb munkát akarsz — tanulj s bírálj pontosabban! a sikerhez, mindenki nagyszerűen megállta a helyét. Egy veszélyre még fel kell hívnunk a szereplők figyelmét: a paraszti beszéd zamatát Izességét nem a nyelvtanilag helytelen szavak használatával (pl. a egér) vagy a tájbeszéddel érjük el. Vigyázzunk nyelvünk tisztaságára. A színháznak a magyar nyelv megtisztítása terén Is alapos munkát kell végeznie. A komáromi színház előtt nagy és szép feladatok állnak. Az együttes tagjai úgy hálálják meg pártunk és dolgozó népünk szerető gondoskodását, hogy szlwel-lélekkel segítsék azt a harcot melyet népeink vívnak s szocializmus útján. Dolgozóink pedig szeressék színészeinket és segítsék nehéz mnilkájukban építő kritikával, elismeréssel. F. Szűcs Béla. Ható Ignác (Konrád József és FiiVarOs Szél János) ,S1- pog Jenő középparasztok ki akarnak lépni n szövetkezetből, mert a régi gazda-gőg még bennük él. mennyien műkedvelők voltak és minden iskolai képzettség nélkül léptek az állandó színház színpadára, megállapilhut- |iik, hogy első szereplésük meglepően jól sikerült, f-át- szott a szereplőkön, hogy nemcsak a szerepkönyből ismerik darab problémáját, iianem az életből, .Sok tehetséges alakítást láttunk, de már most az együttes útjának elején le kell előtt fejlődtek, alakultak, nőttek az emberek. Ható Ignác (>rnblémája, a „Két Október" problémája, mintha Bodrogköz, ragy Csallóköz szövetkezeteiben történne. A középparasztság kérdése egj'lk legégetőbb ’>roblémánk, mert megóidásu bélkUl el sem képzelhető a szö- v'etkezeti mozgalom továbbfejlődése De ott van a másik probléma (mellyel a BodrogNépmüvés» és forraitalmár Száznegyoenöi évvel ezelétt'szUMett a cseh I ^% drámairodalom nagu mestere, az úUáépiiU cseh ' ' színházi-kultúra megalapitója, nagyszerű művész és forradalmár József Kajetán Ti/l. J. K. Tgl négy évvel Napoleon Oroszországba való betörése előtt 1808 február 4‘én született Kutná Horán. Tyl, Václav KUment KUcpera. professzor tanítványa, aki többnyire komikus népi 'darabokat Ir. és ad elö> Tyl a rossz körülmények miatt nem fejezi be tanulmányait és így iffú életét a színháznak szenteli. Sokszor vándortársulaíokkal jár és a népnek játszik. Tyl sokat nélkülöz, nagy nyomorban él, és sokszor adósságai is vannaJi Az irodalmi munkássága legnagyobb fejlódésé- ben 1856-ban Plzeáben váratlanul elhunyt. Tyl művészetének nagy jelentősége van nem csak azért, mert 8 volt a cseh dráma, mese és regény megalapítófa, de azért is, mert nagyiban hozzájárult a 48-as forradalmi év cseh némzeti élet fejlődéséhez. Tyl, mint Petőfi Sándor a magyar nép nagy fia, a nép ügyét szolgálta. József Kafetán Tylt jogosan a feudalizmus elleni nagy harcosok közé sorolhatjuk, mert mint forradalmár érezte a bekövetkezendő kapitalizmus „szagát“ és ezért harcot! olyan önfeláldozóan a nép ügyéért. Tyl bírálta a nép urait, pártfogolta a népei, mert 6 a népé volt. Tyl színházi művei közé tartozik a jól ismert cseh vígjáték „Starokonicku dudák“ elmen, amit ma is nagy sikerrel játszanak a cseh és szlovák színházak. Továbbá „Fidlovacska”, népjellegü iraska. „Kutnohorstl havíri“ {Kutnohori bányászok), társadat mi tárgykörével \ 18,34 nagy történelmi évfordulója a cseh népnek. Ebben az esztendőben szólalt meg először Tylnek nemzeti éneke .Kde domov muj" (Hol az én hazám) címmel és Skroup zeneszerző kom uonálásában. amely nemsokára a nép himnuszá- ''á vált. 1848-ban irt,) meg Tyl nagy lelentőségű tör 'éneim! drámáiul „Ján Huszt“ melyben Húsz. ■nint a nemzet hírnöke és n demokraliktis és riá; gondo'atok atyja szerepelt ■ Tyl nem csak mini író. de mint színész is sokat szerepelt és fordított németből cs>^h nyelvre különféle darabokat Az irodalmi műfajok közül még történelmi és íársndalmi novellákat is irt. így pl a ..Rozina Ruthardova”. Dekret kut- nohorsky“ (A kutnohorai rendelet), „Chudi Udé" (Szegény emberek), .Posledni Cech" (Utolsó Cseh) stb. Mint publicista is szerepelt és szerkesztője volt különféle széplTödalmi, tanulságos és politikai lapoknak. A csehszlovák társadalom és egyben a Csehszlovákiában élő magyar dolgozóink és Jróink Tyl /45-ik születése évfordulóján arról emlékezik meg, hogy Tyl azoknak az eszmei és művészi hagyományok képviselőié amelyekhez szorosan hozzájűzödik és amelyen alapszik a mai csehszlovákiai sziahúzi művészete. BORGULA PETEK
