Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-27 / 4. szám

1953 január 27. 01IPIÚSA6 7 A pártvezetés — az Ifjúsági Szövetség erötorrása rozsnyói bányákban a A rozsnyói bányászok életében a múlt év december 6-a nagy nap volt. E napon, a Siroky eiivtárs 50 születésnapja tiszteletére tett köte­lezettségvállalás előtt 4 nappaj., a rozsnyói bányászok teljesítették egész évi tervüket. A rozsnyói bá­nyászok a párt vezetésével eddig soha nem látott sikereket értek el. Elvitathatatlan az a tény, hogy e sikerekből az ifjú bányászok is nagymértékben kivették részüket. A CsISz munkájáról azonban nem lehetett ezt állítani. A CsISz szer­vei az egyes bányákban nagyon gyengén dolgoztak és több helyen egyáltalán semmi tevékenységet nem mutattak. Az ifjú bányászok kiváló munkasikereiket nem a CsISz szervei jó munkájának kö­szönhetik, de a komimmisták törne geket magával ragadó közvetlen be­folyásának. A rozsnyói bányák 195.S. évi ter­ve jóval felülmúlja a tavalyit. így például a Mária-banyának ez idén a tavaljh mennyiségnek több mint a háromszorosát kell kitermelnie. A többi bányák termelési terve is emelkedett. A terv felemelt felada­taiból ifjú bányászainkra is nagyobb feladatok hárulnak. Kinek a fela­data az ifjú bányászokat mozgósí­tani a magasabb teljesítmények el- ér&sére, segíteni kezdeményezésük kibontakozását az érckitermelés fo­kozásában? E feladatot mindenek­előtt az egyes bányák OsISz-szer- vezeteinek kell elvégeznlök. Az üzemi pártszervezet köziponti vezetősége már hosszabb idő óta figyelemmel kiséri a CsISz-tagok munkáját, amellyel nem elégedhe­tett meg, A OsíSz úgyszólván sem­mi tevékenységet nem fejtett ki. A CsISz funkcionáriusai csak jajve- székeltek, hogy az ifjúsággal nem megy a munka, mert még gyűlések­re sem akarnak járni, stb. Néhány öreg bányász, látva az ifjúság tét- lenségét, csak a kezével legyintett anrikor a fiatalokról volt szó. A helyzet azonban egész másként állt és jól látta ezt á'pártezervé- zet. Nem, a rozsnyói bányák ifjúsá­ga nem rossz, az ifjú bányászok nem tehetségtelenek és nincs itt he­lye semmiféle jajveszékelésnek, vagy kézlegyintésnek. Hisz a Má- ria-bányában dolgozó Ambrus-cso­port, amelyben kizárólag csak fia­talok dolgoznak, már több hónap óta 180—200 százalékra teljesíti tervét. Vagy hasonló jó mimkacso- portok tán nincsenek a Szadlovsstky tárnában, Rudnón és másutt? Van­nak. Ifjú bányászaink képesek arra, hogy nagy teljesítményeket érjenek el. Gyengék azonban a CsISz-cso- portok és a politikai szervezömim- ka az ifjúság között. .4iz üzemi pártszervezet központi Vezetősége, miután megvitatta a CsISz.csopor- tokban levő helyzetet, megbízta a párt egyik tagját. Herczog elvtár­sat, hogy segítsen az üzem ifjúsá­gának aktivizálásában, az erős CsISz.csoportok kiépítésében, amely közvetlenül segíteni fogja a pártot, továbbá segít a pártnak abban, hogy mozgósítja az ifjúságot az 195.S. évi terv felemelt feladatainak teljesítésében. Herczog elvtárs régi párttag, aki még 1922-ben lépett a pártba. Gyorsan összemelegedett a fiatalok­kal s igazi, fiatalos lendülettel kez­dett a munkához. Nem sajnálta ide­jét, s éjjel-nappal azon dolgozott, hogy talpra állítsa a CsISz-csopor- tot. Herczog elvtárs közvetlen segít­ségével a vezetőség mindenekelőtt a csoport újjászervezéséhez látott hozzá s a pártszervezet új felépíté­se alapján az egyes bányákon hoz­záfogtak az önálló alapszervezetek megalakításához. Probléma volt elég. A bányában három műszakra dolgoznak. Az éjjeli műszak este tíztől reggel hatig. Mikor hívják össze a gyűlést? Vagy a műszak elején, vagy utána, amikor együtt vannak az ifjú bányászok. Herczog elvtársat, a CsISz járási vezetősé­gének képviselőjét és a CsISz üze­mi szervezete központi vezetősége tagját az évzáró közgjdilések idő­szakában gyakran lehet látni este tízkor, vagy reggel hatkor, amint élénken vitáznak a CsISz-tagokkal az egyes bányákban és segítik a CsISz-csoportok megszert'ezését az egyes bányákban, Herczog elvtárs nem sajnálta a fárad.ságot, ha 3—4 kilométert kelett gyalogoliűa, vagy egy-két órát el kellett „lopnia“ az éjtszakai pihenésből. Az ifjúság kedvéért még a Magas Tátrában töltött betegszabadságát Is megsza­kította, mondva: „Most a jövőről van szó“, mondotta Herczog elvtárs. ....... tehát munkára fel!" A régi harcos példamutatása mpgS7.ég>-enftptte az Ifjúsági funk - cionáriiisokat, egyidpjfilpg azonban fölrázta őket tétlpnségükhől — és rö­vid időn belül felélénkült az élet a bányákban. Herczog elvtársnak az ifjúság között végzett munkájáról tudomást szereztek a bányákban s az ifjú bányászok és a rozsnyói bá­nyák fiataljai szeretettel fogadták soraikban Herczog elvtársat. Her. ezog elvtárs minden héten örömtel- jesen jelentette az üzemi pártszerve­zet központi vezetőségének: „Az ifjúság már jobban mozog, e héten ezt és ezt végezték el.“ Amikor a CsISz funkcionáriusai látták,' hogy ■ 'ai egyfeá" bányákban mennyire megkedvelte ■ az ifjúság Herczog elvtársat és az ifjú bányá­szok mennyire komolyan vészül az. öreg harcos szavait, tudatosították, hogy a pártszervezetekkel való szoros együttműködés a CsISz-cso­portok fejlődésének és erejének ki­apadhatatlan erőforrása. Elzek után a helyzet ügy alakult, hogy problé­máikat és nehézségeiket előterjesz­tették az üzemi pártszervezet gyű­lésein és az üzemi pártszervezet funkcionáriusait meghivták vezető­ségi és taggyűléseikre. É!s mit ta­pasztaltak? Azt látták, hogy nem­csak Herczog elvtárs, de Luóko elvtárs a Szadlovszky tárnából. Ke­rekes eJvtárs a Mária-bányából és sokan mások a párttagok közül készségesen segítik az ifjúságot és hogy az lfjú.sági szervezetek tevé­kenysége és fejlődése mennyire szívügyük a párttagoknak. Nézzük csak meg, ml a helyzet a Mária-bányában. Itt egész a múlt év novemberéig ifjúsági mimaka tulajdonképpen nem folyt, habár 30 Ifjú bányász dol­gozott e bányában. Ügy tetszett, hogy az évzáró közgyűlés után sem javul a helyzet. Az új vezetőség se- hogysem tudott a munkához fogni. Ekkor KPüßovsky elvtárs, a csoport elnöke feltárta a nehézségeket Ke­rekes elvtárs, az üzemi pártszerve­zet elnöke előtt. Kerekes elvtárs készségesei? megjelent a CsISz ve­zetőségi gyűlésén és’ a vezetőség az ó közvetlen jelenlétében és támo­gatásával megvitatta a szervezet tevékenységének feléléhkitését és egész sor intézkedést tett. Mindenekelőtt megalakítottak két politikai kört, amelynek vezetésére az, üzemi pártszervezet megbízásá­ból két elvtársat állítottak. A he­lyiséget, amelyben a bányászok a műszak előtt és után összejönnek, kellőképpen megjavítják, hogy úgry érezzék magukat, mint egy klub- helyiségben; a CsISz-tagok a párt és az üzemvezetőség támogatásával rádiógramofont szereznek be. Szak és politikai nevelő előadásokat fog- na-u tartani. A legjobb ifjú bányá­szok megalakítják a CsISz-roham- brigádot, amely a legnehezebb inun. kát végzi el a bányákban. Megszer vezik a takarékossági őrsöt, amely­nek feladata lesz felfedni a külön féle hiányosságokat az érckiterme lés terén. E munkát Kerekes és más elvtársak, s főleg a kommiinis ták közvetlen támogatásával vég­zik el­A Mária-bánya CsISz-szervezeté nek é konkrét eredményei és ter­vei természetesen nem merítik ki teljesen a kommunisták üdvös be- fol.vását a CsISz-szervezet munká­jára. A CsISz munkája az utóbbi időben javulást mutat, örömteijes jelenség, hogy a csoportban az alapvető kritika a felelősségteljes és alkotó munka szelleme lett úrrá. Ezt a szellemet Kerekes elvtárs és a többi kommuni.sták vitték be a csoportba. A CsISz-tagoknál az egészséges öntudat és felelősségér­zet fokozódott nemcsak a CsISz. ben, hanem a pártszervezet előtt Is. Ennek következménye a termelés­ben máris megmutatkozik. Csök­kent a hiányzás, az ifjú bányászok teljesítményei emelkednek. Ambrus elvtárs munkacsoportja december. 'hfti a rosszkbbodö munkafeltételek ellenére is 189.5 százalékos ered­ményt ért el. Hasonlóan a Mária-bányához, a többi bányákban is egészséges szel­lem fejlődött ki, ahol»a CsISz a párt köré tömörült. A rozsnyói bányákban a CsISz össizüzemi konferenciája január 4- én zajlott le. E konferencián meg­választották az üzemi szervezet központi vezetőségét. A CsISz üze­mi szervezetének központi vezetősé­ge a tavalyihoz képest sokkad jobb körülmények között fogott hozzá a munkához. Az évzáró közgyűlések időszakában az egyes bányákban önálló alapszervezetek alakultak, amelyejt a pártszervezetek vezeté­sével btetató lépéseket tettek. A központi vezetőségnek most minden munkáját úgy keli Irányítania, hogy helyesen vezesse az alapszerveze­teket, hogy belőlük ez évben valóban rohambrigádok alakuljanak, ame­lyek segíteni fognak pártunknak mozgósítani az ifjúságot az ércki­termelés tervének egyenletes telje, sitésében. Ügy kell dogoznia, hogy a rozsnyói bányák CsISz-szerveze- tei hűen Siroky elvtárs szavaihoz, a pái-t hü fiaivá és a Komszomol pél­dás tanítványaivá váljanak. Srtrinka Gyula. Hfireoljunh a% alkohoUsmus ellen Mire képes egy elvetemült alkoholista Az Üj Ifjúságban vitát indítót, tunk „Harcdijung az alkoholizmus ellen“ címmel. A vitához töoben hoz­zászóltak. Most ismét jelentkezünk hasonló esettel, éspedig azzal a cél­lal, hogy bemutassuk ifjúságunknak, hogy milyen elvetemült emberré vál­hat egy szenvedél.yes alkoholista. Csíz község a tornaijai járásban van. amely gyógyfürdőjéről neve- zetfís. A felsz.abadalás után nagy fejlődésnek indult a falu. Az ifjú­ság úgy kiiltur-ilis, mint politikai téren szép és eredményes munkát végzett. Azonban mindez megváltó- zott. amikor .Molnár József elnök került az. élre. Molnár elhanyagolta az Ifjii.ság nevelését, a szervezet Irányítását és nem látogatta rend- «eresen a gyűléseket, helytelen ma. gatartúsával káros hatással volt a csoport tagjaira. Csakhamar a lum­polásnak adta magát és szivésebben látogatta a korcsmákat, mint az if­júsági összejöveteleket. Több eset­ben megtörtént, hogy részeg álla- pótban rágalmazta a CslSz-t és igj'ekezett még azokat a tagokat ts visszariasztani a CsISz.tői, akik szivesen dolgoztak a szervezetben. A csoport munkája rohamosan ha- nyatlott, jobban mondva széjjelesett. Molnár vesztébe rohant. Nem volt már más út előtte, csak az állandó Ivás. Már annyira süllyedt, hogy a pénzszerzés minden lehetőségét tel­használva mocskos kezekkel hozzá­nyúlt a szervezet készpénzéhez. A csízi CsISz-csoport húszezer korona kés^nzt kai»ott a dolgozók álla­mától a színpad felépítésére. Molnár ezt h pénzt eltitkolta a tagok előtt és elmulatta. Amikor a tagság tu- dumást szerzett róla, Molnár már egyetlen koronáról sem tudott be­számolni a csoportnak. Ekkor látták a csizi fiatalok, mi­lyen nagy hibát követtek el, ami- kor nem néztek utána, hogy miből költekezik az elnök. A fiatalok ta­nultak a történtekből. Felrázta őket ez az eset és teljes erővel megkezd­ték a munkát. Ig;y akarják jóvá tenni hibáikat. De nemcsak a csíziek tanulhat, nak ebből az esetből, hanem minden CsISz-tag. Ez élő bizonyftéka an­nak, hogy az alkohol a teljes rom lásbu vlsz.l az. embereket. Harcoljunk ézért az alkoholizmus ellen. Mi munká^fiíitalok Kartík elvtárs Már jóideje megnyílt Harmó­nián a magyar fiataiok érettsé­gis tainfolyama. Munkás- és pa­rasztfiatalok jöt­tek ide, hogy elö- készüljenek az erettségpre s hogy aztán a főiskolán tanulhassanak. Itt tanul Kovács elvtárs, falusi fiú is. Mikor megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye az iskoláról, az alábbiakat válaszolta: — Nagyon meglepődtem, mikor erre az iskolára jöttem. Mikor a szobába léptem, nem tudtam hova lenni az örömtől. Hiszen a múltban ebben az épületben úri dáridók folytak. Én, parasztfiatal, nem tu dom, hogyan köszönjem meg pár­tunknak, hogy megteremtette szá­mtmkra a tanulás lehetőségét, hogy nemsokára érettségizhetek. Nem mondom, negyedévi eredményem nem a legjobb voJt. Ezentúl igyekez­ni fogok, hogy a tudásból minél többet elsajátítsak. A gyengébbek­nek is segítségére sietek. Kártik elvtárs szintén falusi fiú. Mikor megkértem, hogy mondjon valamint magáról, azt válaszolta: — Mikor falunlíban megalakult a CsISz, én sokat olvastam, igye­keztem, hogy minél többet tudjak.' Három hónapi brigádmunkát töl­töttem az Ifjúsági Duzzeisztögáton. Napi teljesítményemet itt 110%-ra teljesítettem. Mikor megindult ez az iskola, én is benyújtottam kér­vényemet és eljöttem ide. Tanulni akarok, hogy azután másokat tanít­hassak. Ilyen fiatalok tanulnak a harmó- niai érettségis tanfolyamon. , Paksi lAszló, Harmónia. A ítts«i (^sISz munkájáról A füssi CsISz még Sztálin elv­társ születésnap­jára vállalta, hogy a dohány- simítást határidő előtt végzik el. PelajánlásuHat teljesítették, mert a kiszabott öt nap helyett tizenhá­rom nappal rövi­dítették meg a si- Szelics .Margit mítás idejét. Sze- lics Margit elv társnő és Farkas elvtárs jó munkát végeztek. Szelics elvtársnö példaképe lehet a füssi fiatalságnak. 'Valamen.yi munkában az élen halad. Tagja a járás vezető­ségnek Is. 'Varga Erzsi, Ferenc Te- réz, Varga Frida, Szelics Amália, Tábor Brigitta és Komjáti Elemér szintén a szervezet példás tagjai. Komjáti elvtárs a szervezetben nem valami jól dolgozott, de igéie- tet tett, hogy úgy a munkában, mint a tanulásba példát mutat a többieknek. ígéretét valóra is vál­totta. A csoportban megalakult az ol­vasókör is. Sajnos, mindeddig elég gyengén dolgoznak. Egynéhány füssi fiatal elég fele­lőtlen. Nemrég a kultúrházat szé­pen felszerelték. Kaptak rádiógra- mofont, társasjátékokat, stb.. de ezekkel úgy áll a dolog, hogy né­hányon rongálják a szervezet tulaj­donát. Elvtársak, ezek a felszere­lések nem azért vannak, hogy né- hány nap alatt tönkre tegjdik, ha. nem a szórakozást szolgálják. A jövőben ezen a téren is meg kell javítani a munkát. P. L., Füss. Igv dolj^ozík a CsISz csoltói helyi szervezete Egy félévvel ezelőtt még nem gondolták a csoltói fiatalok, hogy szerveztünk rövid időn belül felélén­kül. Különösen a kultúrmunka terén értek ^1 eredményeket. A múlt év- ben még mindenféle limonádé da­rabokat adtak. A fiatalok azonban rájöttek, hogy ilyen darabokkal nem Igen terjesztik a szocialista kultúrát falvóinkban. A múlt év karácsonyán a csőitől fiatalok BEínjátsző csoportja elő­adta a „Fösvény“ című egyfelvoná SOS színdarabot. Nagy János elvtárs az uzsorás Bajszövöt játszotta nagy .sikerrel. To\'ábbá a ..Legénykérö“ elmü egyfelvonásos színdarabot is játszották. Ezekből a darabokból a fsoltőiak megtanulták gyűlölni a munkásosztály ellenségeit, a kulá- kokat, akiknek minden igyekezetük arra iránjmj, hogy megakadályozzá'i a szocializmus építését Dicséretet érdemel Giczei Géza elvtárs, a CsISz helyi csoprtjának elnöke, aki fáradtságot nem ismer, ve, négy éjszakát feláldozott a kul­túrterem rendbehozására. Varga Miklós elvtárs Is segített neki, ö a villanyt szerelte be és a kulisszá­kat festette. Nagy Zoltán tanító elvtárs Sztálin elvtárs születésnap, jának tl.szteletére gyönyörű kultúr­műsorral lépett fel a gyerekekkel. Török László, Csoltó. Tanuljunk, hogy többet tudjunk Nemrégei tartottuk a CsISz év­záró közgyűlését. Ez a gyűlés meg­mutatta, hogy a múlt évben bizony munkánkban hiányosság mutatko­zott. Ezért a CsISz Központi Bi­zottsága levelének felolvasása után elhatároztuk, hogy az új évben tel­jes erőnket latba vetjük, hogy a csoport munkája megjavuljon. Nem elég a mi elhatározásunk. Kell, hogy seg;itségünkre legyen az Ipolyság!! járási CsISz-vezetőség is. amely mindeddig nem Igen törödött a falvakkal. Az évzáró közgyűlés vitafelszólalásai nagyrészt a járá­si bizottságra irányultak. Több elv­társ megemlítette azt, hogy voltak olyan instruktorok, akik egyszer­kétszer egy évben meglátogatták a helyi csoportot és sok mindent ígér­tek, de semmit sem tettek. A járá­si elnököt és a titkárt egyáltalán nem Ismerjük; ez azért van, mert ök egyetlen egyszer sem látogattak el helyi csoportunkba. Szervezetünk még 1950. decem­berében megalalnilt. Azóta nem tu­dunk előteremteni egy kultúrhelyi- séget, amelyben megmutathatnánk, hogy az ipolyhídvégi fiatalság akar és tud dolgozni. Ez szintén a járás hibája. Ezentúl az Ipolysági járási CsISz-nek sokkal jobban kell segí­tenie a falvakat, mint eddig. így aztán munkánk eredményesebb lesz. Múlik József, Ipolyhidvég. Állami iutézet iétesölf a távösszeköttetési építkezések és bereudezések tervezésére A múlt év október 14-én kelt ál­lami tervező intézetekről szóló kor­mányhatározat alapján a távössze- köttetésügyl minisztérium ez év ele­jén állami intézetet létesített a táv- összeköttetési építkezések és beren­dezések tervezésére. A „Spojprojekt" alapjává a táv­összeköttetési minisztérium eddigi tervezési szervezete, a „Rádiópro- jekt“ válik, amely technológiai, ma gasépítkezési és komplex rádiókom munikáclós tervezési osztályokkal van ellátva Egy úttal osztály lé tesül a perspektív távös.szeköttetés- építkezés fö projektumai számára. Az intézet feladata a tervezett munkák elmélyítése, minöségri javí­tása és gazdaságossá tétele, a táv­összeköttetési építkezés további fej. lesztése lehetőségének műszaki és gazdasági részről való felülvizsgá­lása és a további építkezés távlati terveinek kidolgozása. A „Spojpro- jelit“ további fontos feladata a mü- •szaki fejlődés, tipizálás, standardi- zálás és a távösszeköttetési beren­dezések gépesítésének bevezetése, hogy a beruházási építkezési költ. ségek állandó csökkentése mellett elérjék a berendezések legmagasabb fokú kihasználását. «•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents