Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-27 / 4. szám

01IFIOSÄC 1953 janár 27. Vitatás as atomok világában Az ilyen »kémiai átvilágítás-!, még jobban megélesíti és meg­erősíti látásunkat, mint ahogy a röntg'ensugarak tették. A látha tatian láthatóvá, az észrevehe tetlen észrevehetővé válik. A tu­dósak úgry látják majd a kémiai reakcciókat, melyek az élő sejt­ben véghesmennek, mmtha üveg lombikon néznének keresztül. A legfinomabb vegyelmezés is íehe. tövé válik. A vegyészek azt fog­ják mondani: »adjatok nekünk egy porszeme', és mj megmond­juk, miből áll«. Vannak olyan kémiai realcciók, amelyek csak a csillagokban folynak le — a földöri nem lehet égősek; a föld túl hideg szá­munkra. A tudósok azt hiszik, hogy a nap mélyében a higrogén szünte­len héliummá alakul át miköa ben atomenergia szabadul fel. Tulajdonképpen ez az oka an­nak, hogy a nap ég, de nem ég el. Ha a nap szénből állana, már régen kialudt volna. A jövendőbe való repülésünk­ben elképzelhetjük azt az időt, amikor a tudósok, az atomener- giát alkalmaz\'a a földön is ké­pesek lesznek azokat a reakció­kat előidézni, melyek mindeddig csupán a „csillagkemencében“ lehetségesek. Évmilliárdokig fog még a nap felettünk ragyogni anélkül, hogy fényerejéből veszítene. De ha valamikor mégis veszít majd fényéből, ha a fűtőanyag- készletek is végleg kimerülnek a földön, az sem lesz olyan ször­nyű. Meinapság az energiát a szén­ből, nyersolajból, tűzifából kap­juk, amelyek tárolták a nap­fényt és nekünk apránként le­adják. Energiát kapunk a folyó­tól, mely kiszáradt volna, ha a nap nem kényszeritette volna a vizet, hogy felszálljon a magas­ba és onnan eső alakjában hull­jon le. Kapunk energiát egyenesen a naptól, közvetítő közeg nélkül is, akár üvegházainkban, akár nap­konyháinkban és melegitökészü- léke nkben. Az az energia, mely gépeinket működésben tartja, származását tekintve nap-, csil- iag-energia. Ha azonban képesek lesnünk az elektromos áramot atomtele­peken előállítani, akkor a csil­lagenergiát maga a föld adja majd nekünk, a föld atomjai ad­ják, a nap közreműködésétől függetlenül. Maga a föld adja majd a fényt is. Ha pedig valamikor bolygónk nem nyújt már elég otthonos és kényelmes életet, mi akadályoz­hatja meg az embereket, hogy egy másik, kényelmesebb boly­góra át ne költözzenek! Nem akartuk képzeletünket szabadjára engedni. Arra töre­kedtünk. hogy a tudományra tá­maszkodjunk. És mégis milyen messze rohan timk előre a tér és az idő mélyébe! Ez annak jele csupán, hogy az emberi ész. az alkotás, a munka és a tudomány számára semmi sem lehetetlen, semmi sem elér­hetetlen. Valaha mesét mondottak Pro- metheu-sról. Prometheus titán el­lopta a tüzet az égből és oda­adta az embereknek. De az a tűz. melynek gerjesztését az embe­rek még a kökorszakban tanul­ták meg. földi és nemi égi tűz volt. A pásztortüzben a kemencében vagy a kazánban nálunk a föl­dön csupán az atomok legkülső — elektron — ruházata váltó. zik át. A csillagok mélyében vi­szont az atommagokról le van tépve elektronöltözetük. Ott ve­szett táncban kavarognak és üt­köznek össze elektronfelhők kö zepében ezek a burkolatuktól megfosztott atommagok. Az összeütközés, az átalakulás következtében az atommag ener­giát szül, amely a fokok tízmil­lióival nagyobb hőt ad, mint pásztortüzeink. Azonban eljött az idő, amikor egy új Prometheus az emberi­ségnek egy másik, valóban é^i tüzet ajándékozott, azt a tüzet, amely a csillagok fényét fenn­tartja. Ez a Prometheus az emberi teremtő elme. Ez Demokritos, a filozófus, ki elsőként jelölte meg a kutatá.sok célját — az atomot. Ez a nagy Lomonoszov, az atom- világ első kutatója. Ez a zseniá­lis Mendelejev, aki megrajzolta az a.tomvilág térképét és felfe­dezte a periodicitás törvényét. Ez az a sokezer tudós és mérnök, akik megalkották a tudományt, mely utat tört az atom világá­ba. Most pedig mindannyiunktól, az emberiségtől függ. hogy mi a következő lépés: az új Pro­metheus ajándéka átkot, vagy ál­dást hoz-e az emberiségre? Ezt az ajándékot a háború eszközévé akarják tenni a népek meghódítására és leigázására. Mi másként akarjuk. Mi hisz- .szük .hogy eljön még az idő, amikor az atomenergia eszkö­zévé válik a tervszerű, szocia­lista munkánk, mely átalakítja a világot egy jobb jövő számára. Vége. Leggyorsabb az indulás a gug­golórajt esetében. A futó az indu­lásig a vonal előtt féllábbal letér­del olyképpen, hogy a futásirány nyal szembe néz kezeit válszélesség- ben lazán maga elé helyezi — a hüvelykúji külön a többi zárva, — kézháttal kifelé közvetlenül az in­dulási vonal mögött táma.szkodik a talajra. A térdelő láb allábszára közvetlenül az elöl lévő láb mellett helyezkedik el, egy a futás irányát jelző képzeletbeli vonal a két lábfej belső szélén fusson át. Hogy a láb elrugaszkodásakor keletkező Ipköérö a visszaható erővel találkozva ne kisebbedhessék, röviden, hogy ne csússzon el a láb, hanem szilárd támasz álljon szembe a lököerővel, gzért az indulás, vagy rajtgödrök- böl, vagy rajttámlákról történik. Mind a két lábnak szüksége van erre a támaszra. A rajttámlák vagy gödiök távolsága különböző az egyes futóknál. Különböző ez a tá­volság a két gödör, a két lábfej támaszkodási helye és az első gö­dörnek az induló vonalaJcból való tá­volsága között is. A tapasztalat azt mutatja, hogy altkor a leggyorsabb az indulás, ha a két gödör egész-en közel, alig egry-másfél lábfej-távol- Ságra van egymástól. Ekkor az első láb mintegy két lábfejnyire van az induló vonal mögött. A két gödör vagy támla kb. é.ö és 60 fokos szö­get zár be a talajjal. Az első lábat támasztó gödör falának szöge a ki­sebb. Az így elhelyezkedett futó a ..Vi­gyázz" vezényszóra mély lélekzetct vesz és közben kissé felemelkedve testsúlyát lassan elöreviszi olymó­don. hogy a testsúly megoszoljék a két láb és a két kéz között. A súly­pont valamivel a kezek kitámasztá- si vonala mögé kerül, illetve edd g jön előre. A csípőnket annyira emeljük fel, hogy az valamivel a vízszintes fölé, a fej valamivel az alá kerüljön. A két tompaszögű hapütásban van. a hátsó láb a nyi- tottab itt ngayobb a hajlitás szö­ge. Ebben a helyzetben várja a fu­tó az indítás jelét. Vigyázzunk, hogy ez a tartás könnyed, laza, ké­nyelme- legyen. Az izmaink ne fe­szüljenek meg, h:^ a futást laza izmokkal kezdhessük meg. A lélek- zetet ezekben a pillanatokban visza- szatartjuk. Figyelmünk csupán az indító jelére Vár. Ahogy elhangzik a lövés, erőteljesen, de nem me­reven megrindul. A mozgást a hátul lévő láb indítja meg gyors kinyú­lással, ez a kinyúlás azonban nem egészen teljes és ahogy megindult, a mozgást már átveszi az elöüévö láb is, amíg a hátsó kipattan a gö­dörből, vagy elpattan a támláról. Vége. Jó formában vannak válo^afoft íégboron<^ozóínk NéDhadseregünk életéből Néphadseregünkben sok szép vár­ja ma a bevonuló újoncokat. Erről már előttem is sokan írtak. Én az újoncok feladatairól és munkájáról szeretnék beszámolni. Ifjúságunk a néphadseregben épp­úgy, mint a civdl szervezetekben, a Komszomol nyomdokain halad. He­tente több órán át tanulhatja pár­tunk elméletét, Marx, Lenin, Sztá­lin és Gottwald tanításait. Ma jó katona csak az lehet, aki teljes ere­jéből azon van, hogy a Komszomol tapasztalatai nyomán elsajátítsa a katonai szakképzettséget és főleg a politikai tudást. Továbbá az újon­coknak éppen úgy. mint a közélet­ben, ■ fegyelmezetteknek keU lenni- ök. Meg kell tanulinlok mesterien kezelni és szeretni a fegyvert. Szorosan együtt kell müködniök tanítójukkal, a parancsnokokkal. Ma szinte elképzeihetetien az, hogy az egyszerű közkatona ne működjön eg3dltt a tisztekkel. A múltban a tisztek pofozták a közkatonákat, megvontak tőlük minden kedvez­ményt. Ma szinte apánknak nevez­hetnénk a tisztet. Ezért tudja ma szeretni a katona a tisztet és for­dítva. A tisztek segítségével had­seregünk katonái arra törekszenek, hogy minél előbb megszerezzék had­seregünk büszke kitüntetését: a „Példás katona"-jelvényt. Ezt a jel- vénjd a katona akkor szerzi meg, ha viselkedésével, fegyelmezettségével, szorgalmával példát mutat a többi­eknek. Néphadseregünk újoncainak sze­retniük kell a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, magát a Szovjet­uniót, a világbéke zászlóvivőjét, a nagy Sztálint. A Nagy Honvédő Háború idejében a komszomolisták, Matroszov, Gre- sina, Zőja és a többi ezer megmu­tatta, hogy szereti hazáját és kész meghalni érte. Mi ezektől a hősök­től veszünk példát, tanulmányoz­zuk a róluk szóló könyveket, igye­kezünk, hogy hősiességünkkel lega­lább megközelítsük őket. Kiváló katona csak az lehet, aki rendszeresen sportol is. Néphadse­regünkben főként a CsISz-tagok aktív sportolók, akik bekapcsolód­nak a Tyrs-jelvényszerzö mozga­lomba. Néphadseregünk tagjai sokat ol­vasnak. Olvasókörökben tanulmá nyozzák azokat a könyveket, ame­lyeket a Pucsik-jelvény megszerzé­sére ei kell olvasni. Ilyen ma az élet néphadseregünk­ben. Újoncainkra sesép és örömteli feladatok várnak. Ck ezt vaJameny- nyien tudják is. Ezért látjuk őket minden évben mosolygós arccal kö zeledni a kaszárnya felé. Tudják, hogy a néphadseregben szép élet vár rájuk. Kárász Zoltán, tizedes. Válogatott jógkorongozóink, akik a nemzetközi mérkőzésekre készül­nek, szombaton és vasárnap edző- mérkőzéseket játszottak. Az „A“ válogatott, mely legközelebb Prá­gában Svédország ellen játszik, a pardubicei kerületi válogatott ellen játszott, a „B“ válogatott pedig — mely Lengyelországi portyára in­dult — Prágában az ATK ellen vet te fel a küzdelmet. A mérkőzéseken válogatott jégkorongozóink kitűnő formát mutattak. Főleg a közvetlen védelem és a támadó sorok játszot­tak jól. A mérkőzésekről a követ cezöket jelentik. ,. A“ - válogatott—Párdubicei kerü­let 12:3 (1:1, 10:0, 1:2). Pardubicéban több mint 5000 né­ző előtt folyt le a mérkőzés. Az Kolár és Haozliková nyerték az országos gyorskorcsolyázó versenyt Szombaton és vasárnap Prágá­ban a strahovi nagy stadionban bonyolították le az idei férfi és női gyorskorcsolyázó bajnokságot. A versenyekre 46 gyorskorcsolyázó, illetve gyorskorcsolyázónö adta be nevezését. A férfiak versenyében Kollár, míg a nők versenyében Hanzliková nyerte meg a bajnok­ságot. Mindkét versenyző a prágai Dinamó Slávia tagja. Hanzliková az 5000 méteres távon 10:55 mp-es teljesítménnyel megjavította az or­szágos csúcsot. Kollár Ideje is európai viszonylatban kiváló. Eredmények; férfiak: 500 méter: 1. Kolár (Dinamó Slávia) 47.6 mp, 2. Doubek (ATK) 48.7 mp, 3. Hála (Dinamó Slávia) 48.9 mp, 1500 méter; 1. Kolár 2:31.8 mp, 2. Doubek 9:23.8 mp, 3. Hála 2:34.4 mp. 5000 méter: 1. Kolár 9:07.4 mp, 2. Doubek 9:23.8 mp, 3. Opavsky (ATK) 9:42.5 mp. 10.000 méter: 1. Kolár 18.53.2 mp, 2. Doubek 19:10.6 mp, 3. Opavsky 19:46.1 mp. Az összesített eredmények alap­ján: 1. Kolár, 2. Doubek, 3. Hála. Nők; 500 méter: 1. Hanzliková (Dina­mó Slávia) 56.3 mp. 1000 méter: 1. Hanzliková 1:56.4 mp. 3000 mé­ter: 1. Hanzliková 6:18.3 mp. 5000 méter; 1. Hanzliková 10:55 mp, (új csehszlovák csúcs). Az összesített eredmények alap­ján: 1. Hanzliková^ 2. Borovská, 3. Jelinková, (mindhárom a prágai Slávia Dinamó tagja). Az Ifjúsági bajnokságot a nők versenyében Bednárová, míg a fér­fiak versenyében Matejka nyerte. Sporthiradó • Zólyomi vasútasok—Losonc 66:47, (32:25). A barátságos ko- sárlabdamérközést vasárnap Zó­lyomban játszották. • Bajnoki jégkorongmérkőzések NV Banská Bystrica—Zólyomi vasútasok 4:3, (1:1, 1:0, 2:0). A besztercebányai jégkoro.ngbajnoksá- got a zólyomi vasútasok jobb gól­arányukkal nyerték meg. • Magyar siker a műkorcsolyázó Európa-bajnokságon. Nagy érdek­lődés mellett bonyolították le az idei műkorcsolyázó Európa-bajnok- ságok páros versenyét. A bajnok­ságot az angliai Niks testvérpár nyerte 10.87 ponttal, második a magyar Nagy testvérpár lett. Az Európa-bajnoki címet az olasz Carlo Fassl szerezte meg, 2. a francia Giletti fiatal, 13 éves, kö­zépiskolai diák lett. „A“-váiogatott a következő összeál­lításban játszott; Richter (Záhorsky) — Gut, Apán. ninger, Novy, Osmera, Litlral — VI. Biibnilv, Danda, Charouzd — Ing. Rciman, Bartoft, Sekyra — Vecko, Horsky, Vesely. A nagy gólarányú győzelem tel­jesen reálisnak mondható. A cseh­szlovák válogatott csapatban Rich­ter és Záhorsky védték a kaput. Richter ezen az edzömérközésen jobbnak bizonyult.- Az öt védő kö­zül Spanninger és Osmera voltak a legjobbak. A támadó sorok közül az el.sö volt a legjobb, melyben egyé­nileg Vecko nyújtotta a legjobb tel- ! jgsitményt. I „B“-válogatott—ATK 5:3 (1:1, 1:1, 3:1). Uj világcsúcs-eredményeket értek el a szovjet gyorskorcsolyázó nők Alma Atában, a 70 legjobb szovjet gyorskorcsolyázó részvételével meg­kezdődött s Kazach SzSzK miniszter, tanácsának dijáért folyó verseny. A küzdelmekben többek között Szilkov, Goncsarenko és Szakunyenko, az idén már nagyszerűen szerepelt fiatal ver­senyzők is résztvesznek. A verseny első líapján a háromezer méteres női futásban Zsukova 5:13.8 mp.es idöeredméimyel új világrekor. dot állított fel. A régi világrekordot ugyancsak Zsuková tartotta 5:21.3 mp-es eredménnyel. Zsukova a verseny második napján is nagyszerű eredményeket ért el. A többtusában (500, 1000, 3000 és 5000 méter) 204.010 pontot ért el. Ez ugyancsak űj világcsúcs, és világ, csúcseredményt ért el az 5000 méteres távon is 9:01.6 mp.es eredménnyel. A Szovjetunió gyorskorcsol.yáző bajnokságát a férfi számokkal foly. tátják. Feivélelí vizsgák a prágai iparművészeti főiskolán A prágai iparművészeti főiskola rektori hivatala figyelmeztet arra, hogry az 1953/54. tanulmányi évre szóló felvételi vizsgák az érettségi vizsgával rendelkező in. fokú isko­lák utolsó évének tanulói részére 1953. február 9., 10. és 11. napjain lesznek. Ezek a tanulók jelentkezé­süket iskolájuk igazgatósága útján nju'ijtják be. Ezeken a tanulókon kívül vizsgára jelentkezhetnek olyan pályázók is, akik a Hl. fokú iskola záróvizsgáját előbbi években tették le, valamint az 1934. évből való és idősebb pályázók is, akik ugyan nem teljesitik a III. fokú iskola el­végzésének feltételeit azonban olyan technikai érettséget, alkotótehetsé­get mutatnak, amelyek alapján meg vannak a feltételek a főiskolán vá­lasztott szsíkma sikeres tanulmá­nyozására. Ilyen pályázók számára a jelent­kezést kiadja, illetve szétküldi az iparművészeti főiskola rektori hi­vatala folyó évi január 31-lg. A rektorátus címe: Rektorát vy.soké Skoly umelecko priemyselnej v Pra- he I. Nám. Krásnoarmejcov 80. Jj LDJOCíAU - • ^líSi -UW-IKIU, cc* ,>ODt] Blzottsásánali netllapja Kiadja » ■imena, • UsIS» SzlovAli KOzpuiitl -ilzott- «fltránaa KladOvailalata Urattilava. 8ol- césove) a - dzerkeazll a «erkeszlftblzott- iflg B'OszerkesztO: Szók« ídzsel — 4zerkes-zt.daep ea kladdhlvatai iratlniava. .mltésovej Z relefon «. «, ••29-33 i - Nyomja >i PRAVDA a • lyonidája. Kratislava - ffiinflz»tA, -gy ítt» lOO.— fCöa, fAIévre ÖO.— Kda — A ooalataKarAfe- Pénztári befizetőlap ezáma 3-13.890. — Hlrlapbélyee engedélyezve Bratlalava ft

Next

/
Thumbnails
Contents