Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-24 / 37. szám

ül IFIÚSÁG 1955, június 24. Vessük latba minden erönket,tudásiinkatés lelkesedésünketa boldog Szlovákiának a szocialista Csehszlovákiában való felépítéséért síért és alkalmazásáért vívott harc élén, nem harcolnak az állami és mun­kafegyelem betartá-sáért és alkalmazá­sáért. Éppen ezen kérdések elhanyago- lasa meqfváltoztatja a szervezet harci jellegét és lehetetlenné teszi azt. hogy befolyását a többi ifjúságra is kiszé­lesítse. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei teljesitése megköveteli tölünk, hogy megjavítsuk niunkankat üzemi szervezeteinkben, fo.küzzuk az ifjúság részvételét a terv teljesítéséért vívott harcban. Elsősor­ban is az üzemekben kell tudatosítani, hogy az Ifjúsági Szövetség felelős az egész ifjúságért, szervezetekn®k meg kell oldaniok azt a kérdést, hogyan vezessék az egész ifjúságot, hogy be­csületesen teljesíth“s.se hazafias köte­lességeit. épi'o feladatait. Foglalkoz­zunk az allami és munkafegyelem meg­szegésének minden esetével s használ­junk fel minden nevelési eszközt ezen helytelenségek energikus felszámolása érdekében. Elsősorban is a CslSz-la­poknak jó példát kell mutatni a többi előtt. Különösen a IV. Világifjúsági és Diáktalálkozó és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradlom 36. évfordulójának elökésztlletei teszik lehetővé, hogy a szakszervezetekkel együttműködve szé­leskörűen és mélyrehatóan fellendít­sük a szocialista munka versenyt, biz­tosítsuk azt, hogy ne legyen olyan CsISz-tag, aki ne tenne kötelezettség­vállalást és azt becsületesen ne telje­sítené. A BŐSÉGES TERMÉSÉRT, A SZÖVETKEZETEKÉRT Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa rámutatott arra a forra­dalmi átmenetre, amelyben most fal- VKink vannak. Éppen a falvakon és ép­pen ebbenn a döntő időszakban szük­séges a fiatalok nagy kezdeményezése, harciassága és szívóssága az Ifjúsági Szövetség politikai és szervezési mun­kája. Az Ifjúsági Szövetség helye ott legyen, ahol az újért harcolnak, ahol a legnagyobb akadályokat kell áthidalni, ahol át kell tömünk a konzervativiz­muson, le kell győznünk a reakcióso­kat, szét kell zúznunk a kulákokat, az EFSz-ek ellenségeinek alJás terveit. Hiszen éppen a parasztfiataloknak läť- niok kell, hogy csak a szocialista falu jelenti az ö boldog jövőjüket és hogy a szocialista falu a szívós osztályharc­ban születik. Csak a szocialista falu­ban lehetséges örömteli kultúréletet élni. Csak a szocialista faluban lehet teljes mértékben felhasználni és fel­lendíteni az ifjúság kezdeményezését és képességét. Ezért a paraszt fiatalok­nak teljes erejükből és minden ener­giájukká! és lendülettel harcolniuk kell Szlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusának határozatai teljesítéséért. A Szövetség munkájával a falvakon Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága einökségének felhívása és 8 CslSz KB VII teljes ülésének határo­zata alapján aprólékosan a CslSz SzKB legutóbbi ülésén foglalkoztunk. Bizonyos javulást láthatunk az utób­bi időben a falvak CsISz-szervezeteinek munkájában is. összesen 1.446 szerve­zet tett köteJezettségvállalást. Ezek között a helyes irányvonalú kötelezett­ségvállalások egész sorára bukkanunk, ezek a vállalások főként a keresztsoros j vetésre, a fészkes ültetésre, a proseni- cei-mozgalom kiszélesítésére, a kul­túrnövények példás ápolására kiülteté- süktöl szüretelésükig, a baromfi farmok és silógödrök kiépítésére irányulnak. Persze sok vállalás még állandóan a bri- gádórák ledolgozására és a kultúrtevé- kenységre irányul. A traktorállomások CsISz-szerveze- teinek munkájában is elértünk sok jó eredményt. Például a bratislavai és a nyitrai kerületben. A CsISz-tagok vál­lalásaikat az agrotechnikai határidók betartására, a mezei mntikák határide­jének megrövidítésére, az üzemanya­gok megtakarítására, a gépek üzem­zavarainak csökkentésére irányulnak, A CsISz-tagok a traktorállomások egész során az órásgrafikon szerinti munka kiszélesítésének es a két műszakban való dolgozás bevezetésének kezdemé­nyezői voltak, valamint ök kezdemé­nyezték a chrastaví és a zselízi péMa szerinti versenyt. A verseny jó oldala, hogy ellenőrizhetővé vált, mert nem­csak az egyes állomások között, hanem az egyes traktoros brigádközpontok, traktorosok, javítók és javítóközpontok között is folyik. Az állami birtokokon az ifjúság a szocialista munkaverseny kiszélesíté­sében aktívabb tevékenységet fejt ki. A chrastaví gazdaság példája szerinti versenybe a legtöbb esetben a CsISz- tagok kezdeményezésére a többi álla­mi gazdaság is bekapcsolódott. így volt ez például a szenei állami gazdaságban is, ahol ifjúsági aktiváink is osztoznak a sikerekben, amelyek következtében az állami birtok ma a Vörös Zászló tulajdonosa. .A Fajdal-farm CsISz-tag- jai a tehenek napi átlagos tejhozamát 6.8 literről 10.5 literre emelték és kö­telezték magukat, hogy elérik a 12 li­teres átlagos tejhozamot. Az elért eredmények persze messzi­ről sem tanúskodnak a mezőgazdasági szakaszok szervezeteinek jó munkájá­ról. A jól működő szervezetek száma Igen kevés. Sok faluban a szervezetek semilyen aktivitást se fejtenek ki az EFSz-ek alakításáért és a szövetkezetek politi­kai és gazdasági megszilárdításáért ví­vott harcban, s mindennek az az oka, hogy a felsőbb szervek nem szenteltek a csoportoknak kelló gondoskodást. Ez főleg a kassai és eperjesi kerületekre vonatkozik. Az, hogy a szervezet a mezőgazda­ságban nem törődik dolgozó fiataktk életével, a legjobban az bizonyítja, hogy a falusi ifjúság a járási és kerületi konferenciákon és a vezetőségi ülése­ken gyéren vesz részt. Járási és kerü­leti bizottságaink még nem értették meg, mit is jelent megerősíteni az ipa­ri és mezőgazdasági szövetség jellegét oly értelemben, mint azt a Szlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének felhívása tűzi elénk. A zsolnai kerületi konferencián csak 3 földműves tag vett részt, a kerületi bizottságnak csak két földműves tagja van, ^ A szervek nem gondoskodnak kel­lőképpen a falvakról, azt a kötelezett­ségvállalások helytelen irányvonalából eszleljük. A szervezetek nem értették meg, , hogy föfeladatukhoz tartozik az is, hogy gondoskodjanak a mezőgazda­sági terv teljesítéséről. Ez azt bizo­nyítja, hogy mindezidáig nem sikerült a falusi aktívát a fö. ‘műves pttlitika ismereteivel felfegyverezni. A CsISz- szervezetei nem vesznek kezdeménye- zöen részt az EFSz-ek politikai, gaz­dasági és szervezeti problémáinak meg­oldásában. Sok szervezet nem segít a kis- és középparasztoknak leleplezni a kulákokat. falvaink piócáit. Szlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa éppen az EFSz-ek poli­tikai, gazdasági és szervezeti megszi­lárdítására, valamint a mezőgazdaság tervteljesítésére fektetett nagy súlyt. Szükséges, hogy szervezeteink fokoz,')tt figyelmet szenteljenek a mezőgazdasá­gi ifjúság politikai és szaknevelésének, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok a munkatermelékenység fokozói, a szocialista munka verseny fellendítői, az új munkamódszerek, főként a ma­gas terméshozam és állattenyésztés szovjet mesterei tapasztalatainak ter­jesztői legyenek. A szövetkezeti va­gyonhoz való helyes viszony segítsé­gével a CslSz-tagoknak semmi áron se szabad megengedniök a szövetkezed közös vagyon szétlopkodását. Kell, hogy a szövetkezeti alapszabályzatok betar­tásáért tántoríthatatlanul harcoljanak. Csak így járulnak hozzá EFSz-eink munkájának alapos megjavításéhoz. .A traktorállomások és az állami gaz­daságok CsISz-szervezetei munkájának legnagyobb nehézsége sokszor az, hogy figyelmen kívül hagyják a lógást, a nemtörődömséget, a rossz gazdálko­dást, az állami és munkafegyelem bon­tásának megnyilvánulását, hogy meg- békülnek a nagy üzemzavarokkal és azzal, hogy a gépeket nem használják ki gazdaságosan. Ez azt jelenti, hogy szervezeteinknek jobban kell irányítani a brigádközjxíntok és a farmok Csl£z- tagjainak munkáját. Ebbe be keli kapcsolni a falusi szervezeteket is. Határozott harcot folytassunk a ne­hézségek ellen, állandóan térjünk visz- sza a CsI.Sz KB VII. és IX. plénumának határozataihoz, ellenőrizzük, segítsünk a falusi szervezeteknek a magas ter­méshozamért, az EFSz-ekért vívott harcukban. Alaposan biztosítsuk a CslSz KB elnökségének a CslSz falusi szervezeteinek munkájáról szóló hatá­rozatát, amelyet mo.st közlünk. Ezekben a napokban döntő harcra sorakozunk fel, a termésért folyó harc­ra, az aratási munkákra. Az aratási munkák sikeres elvégzéséért és a ta­vaszi munkákra való alapos előkészü­leteiért vívott harc szervezeteink leg­sajátosabb ügye legyen. Szlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusának eredményei az érvek e- gész sorát sorakoztatják fel. melyeket felhasználni annyit jelent, mint meg­alapozni falusi szervezeteink és az egész ifjúság nagy aktivitását. Az ifjú­ság jelentős szerepet játszik falvaink átépítésében. FELELŐSEK VAGYUNK A MUNKÁS- OSZTÁLY ÚJ NEMZEDÉKÉNEK NEVELÉSÉÉRT Egyik legfontosabb feladatok, ame­lyet Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tűzött elénk; megjavítani az állami munkaerők tanintézeteiben és az ipari tanulóotthonokban szerveze­teink munkáját. Szlovákia iparának kiszélesedése, fő­ként új üzemeink és mindenekelőtt a nehézipar szakképzett kádereket köve­tel. Ezért szükséges, hogy a munkás­ifjúságot magas szakképzettséggel fegyverezzük fel, hogy uralkodni tud­jon a legújabb technikán. Az Ifjúsági Szövetség segít a tanu­lóotthonok építésében, gondoskodik az állami tanulóotthonok és a tanulóköz­pontok szervezetei munkájának magas színvonaláról s tagjait ahhoz vezeti, hogy példát mutassanak a szaktudás és az ÚJ munkamódszerek elsajátítá­sában, hogy élenjáró harcosai legyenek a tanulók fegyelmezettségének. A CslSz KB VII. teljes ülése hatá­rozatainak teljesítésénél és főként má­jus elseje és Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére szép eredményeket értünk el, kivéve a HUKO tanulóotthonát. A komáromi 17-es számú tanulóotthon, az alsósajói bányász tanulóotthon és Szlovákia töb­bi tanulóotthonai elfogadták a pilzeni 14-es számú tanulóotthon felhívását. A kötelezettségvállalások főként az üzem­nek a szakképzett dolgozóknak nyúj­tott segit.séqáre, a normák túlszárnya­lására, az új munkamódszerekre irá­nyulnak. A poprádi bányásztanulóott- liont és a ga'ántai szaktanulóotthont a tanulóotthonok CslSz funkcionáriusai­nak országos konferenciája, a CslSz KB dicsérő elismerésével tüntették ki. .A nováki tanulóotthon, amelyről olyan büszke.séggel emlékezett meg az SzIKP X. kongresszusán Mikulás elvtárs, még ebben az évben 324 új szakképzett dolgozót ad nemzetgazdaságunknak. Minden tanuló kötelezte magát, hogy vizsgájuk előtt elérik az anyaüzem ter­melési tervének százszázalékos telje­sítését, A félévi tervet 15 nappal előbb teljesítik. 36 kollektív, 488 egyéni vál­lalást tettek, melyeket derekasan tel­jesítenek. A tanulók munkacsoportja a termelési és előkészítő munkák ter­vét naponta 1.50 százalékra teljesiti. Minden tanuló bekapcsolódott a pén­tek-mozgalomba, így a péntek-moz­galomban ez a tanulóotlhon köztársa­ságunk élén jár. Tanulóotthonainkban és tanulóköz­pontjainkban még sok nehézség mutat­kozik, amelyekre nemrégen a tanuló- otthonok CslSz-funkcionáriusainak or­szágos konferenciája mutatott rá. Min­den erőnket latba kell vetni, hogy ezen jelentős konferencia eredményeinek je­lentőségét biztosítsuk. Annak ellenére, hogy kormányunk lehetővé teszi a tanulók díjmentes ne­velését, otthonokat épít, ösztöndíjakat utal ki. gondoskodik a tanulók élelme­zéséről és szakneveléséról, annak el­lenére, hogy a szaktudások elsajátítá­sára. még sohasem voltak olyan pom­pás feltételek, mint ma, főként a tanu­lóotthonokban és a tanulóközpontokban, mindennek ellenére sokszor találkozunk a tanulóotthonok tanulóinak szerény­telen és túlnagy követelményeivel. A CsISz-szervezetei nemcsak hogy nem harcolnak az ilyen megnyilvánulási k ellen, hanem sokszor még támogatják is az ilyen követelményeket. Zápotocký elvtárs 1953 június 15-én a bratislavai manifesztáción mondott nagyjelentőségű beszédében a jelentős ' tények egész sorát hozta fel, ame­lyek világosan mutatják a tanulók hely­zetét a múltban és ma. Nemcsak, hogy a tanulókat határtalanul kizsákmányol­ták, hanem szüleik is nehéz helyzet­ben éltek. Az idősebb elvtársak saját tanasztalataink alapján bizonyíthatják a legjobban, hogy a tanulás terén a múltban mi volt a helyzet. A tanulók a mestemé asszony szolgálóját helyet­tesítették és az embertelen roboto'ás fejébe pofonokat kaptak, a kitanulás után munkanélküliek lettek, vagy pe­dig kénytelenek voltak éhbérért dol­gozni. Ezekre a dolgokra gondoljanak a szlovák lipcsei tanulóotthon CsISz-tag- jaí is szerénytelen követelményeik be­nyújtásánál. A szlovák-lipcsei tanuló­otthonhoz hasonló otthonok vegyenek példát a Szovjetunió tanulóottlionainak hős tanulóitól. A Nagy Honvédő Háborúban, amikor az egész szovjet földet romba döntöt­ték, amikor meg kellett feszíteni az izmokat és le kellett győzni a legna­gyobb nehézségeket, a fiatal komszo- molisták nem ijedtek meg semmiféle akadá'ytól. A még égő városokban mestereikkel együtt építeni kezdték t.anulőotthonaikat. Télen tető nélküli épijíf lekben tanultak — ablakok se voJApk — például Dnyepropetrovszkban egyedül építették tanulóotthonuk épü­letét. Egyedül javították a gépeket, ké­szítették a berendezéseket és minden tanulási segédeszközt. Hálásak voltak szovjet hazájuknak, a pártnak, hogy szabadon élhetnek. Még most is, ami­kor pedig minden szükséges felszere­lést megkaptak a tanulóotthonok, még most is maguk készítik tanulási segéd­eszközeik nagyrészét. A szovjet tanulóotthonok tanulóitól kell megtanulni, mi az a szocialista hazafiasság, hogyan kell harcolni a jobb és szebb életért, hogyan kell megbe­csülni a pártnak és a kormánynak a tanulóotthonokról való nagy gondos­kodását. .Aztán nem találkoznánk olyan esetekkel, hogy a tanulók durván fe­gyelmezetlenek, kimaradnak a munká­ból, elkapja őket a munkaeröhullámzás. sok drága órát elpazarolnak, — mint például a handlovai lanulóotthonban. — nem lennének panaszok és nyafogások, nem lenne a közösséghez, 8 vezetőkhöz és a nevelési dolgozókhoz való helytelen viszony. Szerveinknek mélyrehatóbban kell tudatüsítaniok, milyen nagy felelősség hárul rájuk a munkásosztály új nem­zedékének .nevelésénél. Fokozniok kell a tanulóotthonok és tanulóközpontok vezetókádereinek szentelt figyelmüket, s nagyobb figyelmet kell szentelniük az alapszervezetek munkájának. Tanu­lóotthonaink és tanulóközpontjaink ta­nulóiból osztályaink tudatos, szakmai­lag és politikailag fejlett munkásokat kell nevelni, akik folytatói lesznek a pompás kommunista eszmék forradal­mi harcosainak. MINDEN SZERVEZETET AZZAL A HARCI.AS IGYEKEZETTEL HASSUK ÁT, HOGY TAGSÁGUNK IDEOLÓGIAI SZÍNVONALÁT EMELJÜK. Egy percre se szabad elfelejtenünk, hogy az ifjú nemzedék nevelésénél az Ifjúsági Szövetség a párt első segitó- társa és hogy fö feladata és küldetése az ifjúságot Marx, Engels Lenin és Sztálin halhatatlan eszméjének szelle­mében nevelni. Teljes mértékben és behatóan tudatosítanunk kell, hogy azok a hiányosságok, amelyeket az if­júság gondolatvilágában még ma is észlelhetünk, annak a következménye, hogy .szerveink az eszmei munkát el­hanyagolták. Miért ért el a Komszomol olyan ki­váló eredményeket a fiatal nemzedék nevelésében? Azért,. mert a komszo- molísták és az ifjúság közötti eszmei munka, valamint a marxizmus-leniniz- mus megismerésére vonatkozólag szi­lárdan betartotta a párt és Sztálin elvtárs szabályzatait a Komszomol és az ifjúság közötti ideológiai munka fontosságáról. „Kétségtelen — mondta Sztálin elvtárs — hogy a komszomoli aktív gyakorlati harcosiasság és elmé­leti kapcsolata nélkül nem lehetséges, hogy a Komszomol munkája már va­lamennyire is célszerű legyen”. Široký elvtárs mindig hangsúlyozza, hogy a marx-lenini elmélet egy olyan megbízható iránytű, amely erőt és ké­pességet ad arra, hogy a belföldi és nemzetközi élet legbonyolultabb ese­ményeiben is tájékozódni tudjunk, szi­lárd biztonsággal fegyverez fel és a szocializmus és kommunizmus győzel­méhez vezet. A CslSz KB IX. plenáris ülése és a mi III. plenáris ülésünk részletesen foglalkozott a politikai és nevelőmun­ka kérdéseivel. A közgyűléseken, a já­rási és kerületi konferenciákon láttuk, hogy sok szervezet megértette, az if­júság soraiban mit jelent az eszmei és politikai nevelömunka lebecsülése. Ezért intézkedéseket tettek a politikai iskolázás, az előadói tevékenység, a lektori propaganda és a kultúrlömeg- munka megjavítására. De az , elért eredményekkel még távolról se lehe­tünk megelégedve. A CslSz SzKB elnöksége nemrégen megtárgyalta a breznói Híd-üzem CslSz-szervezetének munkájáról szóló jelentését. Mi lett a szervezet munká­jának kiértékelési eredménye? Bebizo­nyosodott, hogy az eszmei munkát alaposan elhanyagolták. A politikai is­kolázáson még a vezetőség tagjai sem vettek részt. A szervezet egyáltalán nem szervezte meg a politikai oktató évet. Politikai köröket csak az állami ta­nulóotthonokban létesítettek. A veze­tőség ezzel is megelégedett, azonban az állami tanulóotthonok szervezetének önállósítása után és a 220 tagból álló üzemi szervezet politikai kör nélkül maradt. Emellett még meg kell emlí­tenünk, hogy az üzemben több mint 600 fiatal dolgozó van. '.A vezetőség nem biztosította a kö­rök létesítését annak ellenére, hogy 6 propagandista állt rendelkezésükre. A vezetőség nem törődött azon 19 szö­vetségi tag munkájával se, akik részt- vettek a pártoktatás évén. A vezető­ség nem törődött a sajtótízpercek kellő lefolyásáról sem. A szervezetben csak 12 tag szerezte meg a Fucsik-jelvényt. Elhanyagolták a könvvek és a sajtó olvasását. A Smenát és a Práca mladých-t még maguk a funkcionáriusok sem olvasták. A szervezet vezetősége nem törődött az ifjúság szabad idejének kellő ki­használásával, az üzemi klubban va'ó munkákkal, stb. Mindez elkerülhetetlenül az interná- tusi rossz erkölcsben és fegyelemben nyilatkozott meg. A fiatalok egy része az idő nagy részét kártyázással, pony­varegények olvasásával és nem kis mértékben ivással töltötte. Aztán ter­mészetesen az üzemben nagy százalé­kot tett ki az ifjúságnak a munkából való távolmaradása, a rossz munkaer­kölcs és a hanyagság. Az ideológiai munka hiányosságai, a csoport egész tevékenységén, valamint az ifjúság életén és gondolkozásán tükröződtek vissza. A fiatalok közölt megmutatkozott a burzsoá ideológia, a kozmopolitizmu*, a burzsoá erkölcs hatása, az indivi­dualizmus és a kollektívához való helytelen viszony. Ezt a példát azért hozom fel, mert nemcsak, hogy komoly hiányt mutat egyik legfontosabb üzemünkben, amely­re legtöbb figyelmet kell szentelni, ha­nem ezért is, mert üzemeinkben és falvainkon nagyon sok ilyen eset akad. Az ilyen helyzetért nemcsak az üze­mi szervezet vezetősége felelős, ha­nem a járási és kerületi vezetőségek is, amelyek helytelenül és nem kielé­gítő módon kisérték figyelemmel az alapszervezet munkáját. A CsIFz SzKB elnökségén elhangzott jelentés megtárgyalása óta már a munka megjavítá.sára megtörténtek az első lépések. A CsISz-tagok értékes építővállalásokat tettek. Szükséges lesz persze a szívós és céltudatos munka, hogy a szervezet munkájában alapos fordulatot érjünk el. Az ideológiai munka terén uralkodó helyzet felett komolyan gondolkodnunk kell. GONDOSAN ÉRTÉKELJÜK A POLITI­KAI ISKOLÁZÁST ÉS JÓL KÉSZÍTSÜK ELŐ áZ ÜJ OKTáTÁSI ÉVET. Ebben az időszakban a CslSz KB el­nökségének határozata alapján az if­júság 1952/53 év politikai iskolázásá­nak befejezése előtt állunk. Szükséges, hogy a politikai oktatás eredményen a kritika és önkritika alapján minden szervezetben és szervben, minden kör­ben alaposan kiértékeljük — akár vol­tak összejöveteleik, akár nem. Minden propagandistának és a politikai okta­tás minden részvevőjének tevékenysé­gét ki kell értékelni, valamint azt is, hogy hogyan gondoskodtak a szervek a politikai oktatásról. A jövő évi oktatási jó munkájának előfeltételeit csak akkor teremtjük meg, ha feltárjuk a nehézségeket, ezek okát, következményeit és így megteremtjük a jövö oktatási év jobb munkájának előfeltételeit. A politikai oktatás terén csak akkor állhat be a szükséges javulás, ha nem csak a ne­hézségeket kritizáljuk élesen, hanem a politikai iskolázásért felelős személye­ket is. Megemlítettük, hogy az ideológiai munka kérdéseivel a CslSz KB és a SzKB szervei foglalkoztak. Még nines szándékunkban a politikai oktatás egész lefolyását központilag értékelni, — ezt majd közvetlenül a befejezése előtt végezzük el, — de mégis fel kell ten­nünk a kérdést, hogy mennyiben szen­teltünk fokozott figyelmet a politikai iskolázásnak, amikor például a kassai kerületben a II. témát 267, a III. témái csak 195, a IV. témát pedig csak 39 kör vette át. A kerületi szervezet nem szentelt kielégítő figyelmet a propa­gandisták előkészítésének és nevelésé­nek, amit az a tény is bizonyít, hogy Xézsmárk. Poprád, stb. járásokban né­hány hónapon keresztül egyáltalán nem tartattak szemináriumokat a propa­gandisták számára. Ehhez hasonló a helyzet a eperjesi kerületben is, ahol a II. témát 207, a III. témát 187, a IV. témát saját statisztikájuk >»;erint csak 65 kör vette át. Nagy megtiszteltetés ért; a CslSz KB küldöttségével meglátogathattam a Szovjetuniót. Mindenütt láttuk, hogy a Komszomol milyen nagy fig.yelmet szentel az ifjúság politikai művelődé­sének. A politikai iskolázás köreinek széles hálózata lehetővé teszi, hogy necsak a komszomolista művelődjék politikailag, hanem minden egyes fia­tal. A toriszpoli járási vzetöség, amelyet meglátogattunk, nem engedi meg, hogy figyelmen kívül hagyjanak olyan ese­tet, ha például egy szervezetben nem ■lőtt össze időben a kör. A Komszomol Járási bizottság propaganda és agitá- ciós osztályának állandó áttekintése van a politikai körökről. Tudja, ki otl a propa.gandista, mikor jött össze a kör, hány tag vett részt a politikai kör munkájában. A járási vezetőség tudja, hiszen nem körlevelekkel, pa­pírokkal, hanem emberekkel dolgozik Az aktivisták megszokták, hogy miri-

Next

/
Thumbnails
Contents