Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-20 / 36. szám
Hogyan szervezzük meg a pionírok nyári munkáját 1953, június 20. Ál iiVoIaév folyamán a pionlrveie- tönek minden lehetősége megvan a csapat egységének szilárdítására, a jé, erős és összetartó közösség kialakítására. Az Ilyen lehetőségek forrása maga az iskola, ahol s gyermekek nap. mint nap összegyűlnek, öt-hat órát töltenek együtt az Iskola az osztáiy falai között, A nyári szünidőben a gyerekeknek sok a szabad Idejük. Ha ilyenkor magukra hagyjuk pionírjainkat, egészévi fáradságos munkánk egy- része kárbaveszne. A nevelői munka nyáron át is tartő folyamatosságának igen komoly lehetősége a pionírok nyári munkájának megszervezése. Ez módot nyújt az iskolév folyamán kialakított őrsök, rajok, közösségének állandó összetartására, a közösségi élet továbbvitélre. Természetesen nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy a pioníroknak sokat kell pihenniük, szórakozniok. Ezért a nyári munka tervét is úgy kell elké- szitenl, h<-)gy az lehetőséget adjon a gyerekek pihenésére, szórakozására Mindez azonban a szabad idő hasznos kihasználását jelenti. A nyár folyamán folytatott' politikai nevelés, sport, kulturális és társadalmi munka mind, mind a szabad idő hasznosítását szolgálja. A nyári vgkáciő egy részét a pionlrvezetőnek Is a pihenésre kell fordítania. Ezért fontos, hogy segítőtársakat találjon magának, kiknek segítségével a nyári munka pontos tervét előre kidolgozza. Mindenekelőtt a CslSz-tagokat kell bevonni a munkába és a terv részletfeladatalnak megoldásával, rajvezetől munkával kell őket megbízni. TámaszkfxJjon a vezető a Szülők és Iskolabarátök Szövetségére is például nagyobb kirándulások leho- nyolításákor. Ha néphadsereg valamely alakulata állomásozik a közelben, onnét is kaphat a vezető sey’tséeet na- gyobbszabásu hadijáték, tábortűz stb. megrendezésében, A terv elkészítésénél legfontosabb, hogy az egész szünidő tartamára felkészüljön a vezető. A vezető által elkészített tervet okvetlenül meg kell beszélni a pkmlrokkal. Ezen a megbeszélésen a vezető adjon lehetőséget a gyerekek kezdeményezőkészségének, jő ötleteinek. A gyerekek gazdag kép- zeletvilága egész biztos Ig^ sok jő ötlettel, java.slattal segíti rtíajd teljessé tépni a nyári munka tervét. Ezenkívül •a vezetőnek alkalma nyílik megismerni a gyerekeket foglalkoztató témákat. Igényeiket, legkedvesebb szórakozásukat stb. , A munkaterv kidolgozásakor u vezetőnek tisztában kell lenni minden lehetőséggel, eszközzel, melyet a helyi körülmények, adottságok nyújtanak számára. A napi terv megállapítása mindig a helyi viszonyoktól függ. Reggel és este legyen ünnepélyes zászlófelvonás, illetve zászlőlevonás. A délelőttöt beszélgetésekkel, sporttal, játékkal, kultúrmunkával, kirándulással töltsük ki. Ebéd után tartsunk pihenőt, délután pedig egészen a zászJő- felvonásig foglalkozzunk fürdéssel, sporttal, társadalmi munkák elvégzé.sé- vel. Nagy gondot kell fordítani a politikai nevelésre. Természetes, a politikai neveléshez tartozik az Is. amikor beszélünk hazánk szépségeiről, természeti kincseiről, adottságairól, történelmi hagyományairól. Ha gyűjteményeket készítenek a pionírok növényekből, ásványokból, beszélgessünk velük a nagv haladó természettudósokról, stb. Mindamellett állandóan tájékoztassuk pionírjainkat a napi politikai eseményekről. A tervbe vegyünk be ilyen beszélgetéseket: nagy vezetőink élete, ötéves tervünk, a békeharc eseményei, a munka hősei, a szovjet pionírrfiozgalom. Ilyen beszélgetések alkalmával értékeljük a pionírok munkájában elért eredményeket. Nagy gondot kell fordítani a pionínik tudását kiegészítő foglalkozásra, mint például ásvány-, növény- és rovargyűjtemények készítésére. Az ilyen célú kirándulások amellett, hogy sz6- rakoztatóak, hasznára lesznek az iskola szertárának, s a gyerekek könyvből szerzett tudását marandóbbá teszik. Kirándulásokat más céllal is szervezhetünk. Maid minden helység környékén találunk történelmi emlékekef. Réoi felfegyzésekböl, vagy szájhagyományokból megtudhatjuk, hol folytak le a közelben csaták, hol ütöttek tábort a s'=-regek. Az ilyen emlékek, történelmi események színterének meglátogatása alkalmas a pionírok hazaszeretetének emlélyítésére, a haladó hagyományok megismerésére és tisztelct- bentartására. Ugyanígy érdekes és hasznos foglalkozást kínál ősi népdalok, népi játékok, népszokások felkutatása, megismerése. Mindez csak akkor válik értékessé, ha 'pionírjaink a kirándulásokról, sétákról, feljegyzéseket. naplót készítenek, amelyben rendszerezik, feldolgozzák a gyűjtött -anyagot. . . A pionírok nyári munkájának !eg- megragadóbb élményei közé tartoznak a tábortüzek. Az erre való felkészülés az egész kültúrmunkánk nagyobbik részét tegye ki. A pionírok szívesen tanulnak meg apróbb jeleneteket, verseket, táncokat, énekeket. Nagy büszkeség lesz a pionírok részére az is, ha saját gyűjtésű népi táncokat, dalokat adhatnak elő a tábortűzi műsorban. A tábortüzek nagy jelentőségű ünnepélyes események legyenek a pionírok életében, amit lelkes, előkészítő munka előzzön meg. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tábortűz helyét tüz- bizLonság szempontjából jól válasszuk ki. A nyári »foglalkozás egy igen jelentős részét a sportmunka teszi majd ki. Ebben különösen sokat segíthetnek a vezetőnek a harmadfokú iskolák tanulói. A nyári sportélet legyen változatos, sokat nyújtó. Alig van már ma iskolánk, ahol ne volna röplabdafelszerelés, amit a nyár folyamán Is fe'- használhatunk. Az atlétikához szükséges pályákat könnyű szerrel elkészíthetjük a pionírok segítségével. Rendezzünk versenyeket, melyen a pionírok küzdhetnek a csapat, vagy raj legjobb futója, legjobb magasugrőja, stb. címért, vagy összetett versenyeket a szomszéd község pionírjainak részvételével. A kirándulások programjába is vegyük be minden alkalommal a sportot. Ilyenkor rendezhetünk akadályversenyt, számháborút. Az utóbbiak arra jók, hogy a csapat összemérje erejét a szomszéd falubeli csapattal. A nyári szünidő alatt a falusi pionírok nagyrésze a szülőkkel együtt kiveszi részét az aratási és a betakarí- tási»munkáből, vagy legalább is az otthoni házkörüli munkából. Ezért is fontos, hogy a hét végét, de legfőképpen a vasárnapot a gyerekek szórakoztatására. üdülésére fordítsuk. De ugyanakkor époen a mezőgazdasági munkák adnak módot a pionírok munkára való nevelésére, a hasznos társadalmi munkák elvégzésére. A pionírokat kapcsoljuk be az aratási és cséplési munkák ideje alatt könnyebb munkák elvégzésére mint például, összekötő a szövetkezet vezetősége és az egyes munka- csoportok között, kisegítő tűzoltószolgálat stb. Ezenkívül a nyár folyamán nem szabad megfeledkeznünk a gyógynövény ayOjtésről sem. A gyógynö- vénvqyűjtés nemcsak anyaöl segítséget nvúit a pionlrcsapatnak, de segít elmélyíteni a gyerekek iskolában szerzett Ismereteit Is. A nyári szünidő jő kihasználása, a pionírrminka megszervezése felelősség- teljes. komoly, de szép munkát ró a pionfrvezetökre. Ezt a munkát azonban ismételten ki kell hangsúlyoznom — csak akkor oldhatja meg valóban sikerrel a vezető, ha minél több segítőtársat von be a feladatok megoldásába. A fcsISz-tagok, a Szülők és Iskola- barátok Szövetsége a gépá'Iomás, a helyi Nemzeti Bizottság, a tanítók bevonása biztosítja, hogy a nyári pionír- munka megszervezése a szülök, gyerekek, pedagógusok, az iskola, — az egész fa'u közös ügye legven. Csak így érhetjük el, hogv a pionírok kellemesen és hasznosan töltsék el a szünidőt, sokat pihenjenek és szórakozzanak, kivegvék részüket a hasznos társadalmi munkából, testben és öntudatban megerősödve készüljenek fe' a következő iskolaévre, ugyanakkor a pedagógus maga is tudjon pihenni, szórakozni. Így válik gyermekeink számába ez a nvár hasznos, élményekből gazdag és boldog pionírnvá'rá. Göbö L. CslSz pion. ref. V : s> -'4 ...M. Megnyitották a „Prágai Tavasz”-t. Képünkön a szovjet küldöttség megkoszorúzza a Nemzeti Hősök emlékművét, ahol G. N. Orlov mondott beszédet. Az üzemi újság;ok — a tervteljesítés elősegílői üzemeinkben úgy a vezetőségnek, mint maguknak a dolgozóknak, nagy segítséget nyújt az üzemi újság. Már van sok olyan üzem, ahol hetilap jelenik meg. Például a komáromi hajógyárban. Sok esetben az üzemi újságok irányt mutatnak dolgozóinknak s leleplezik a nehézségeket. Arra is va . példa, hogy miután egy-egy munka- c.soportot kritizállak az üzemi újságban, rövid időn belül feljavult a csoport munkája. Az üzemi újságok leg- tölibször munkacsoportvezetőket, mestereket, tömegszervezetek funkcionáriusait kritizálják. így aztán üzemeinkben a kritika és az önkritika segítségével egyre javul a munka, túlszárnyalják a tervet . Az érsekújvári Elektrosvit Elektro- svit című újsága nemrégen cikket közölt egy CslSz-tagról, aki azelőtt munkásnő volt s csak nemrégen került az c'gyik műhely tervezőosztályára. Munkáját becsülettel v^gzi. Füle elvtárs, a lap szerkesztője felfigyelt az elvtársnőre s cikket írt róla. Az üzem többi dolgozói ezután még jobban megszerétték az elvtársnőt és a többi kiváló munkást. Ugyanezen újság az. utolsó oldalon sportcikkeket közöl. Sajnos, nem a legfrissebb hírek kerülnek a lapba, a szerkesztőknek olykor elméleti cikkekkel is kellene gazdagitaniok sportrovatukat, hogy ezzel segítsék a sixirtolók eszmei színvonalának fokozását. A komáromi hajógyár Komárňanský Skodüvák című lapja rendszeresen beszámol az üzem tervteljesitésé- ről. Ez a hetilap nagy segítséget nyújt az üzenv dolgozóinak, mert mindenki hétről-hétre olvisnatja, hogy ez vagy amaz a munkacsoport milyen sikereket ért el, hogyan teljesítette vállalását. Meg kell azonban állapítanunk, hogy némely üzemi újság ifjúsági rovata elég hiányos. Ez Elektrosvit és a Ko- máriíanský Skodovák, valamint a Východoslovenský Strojár és a füleki Teljesítmény nem foglalkozik kellőképpen az ifjú.ság problémáival. Ezen lapok szerkesztőinek többet kell járni a fiatalok közé, hogy megisinerjék életüket és munkájukat, hogy aztán slép- beszámolókkal gazdagítsák a lap hasábjait. Minden üzemi újság példát vehet a mártoni Stalinövec című újságról. Ez a lap rendszeresen közöl úgy elméleti, mint gyakorlati cikkeket az üzem ifjú.ságának életéről. Kritizálja a rossz CsISz-vezetőket s egyes részlegszervezeteket. A lap segilsép-- vel napról-napra javul a CsISz üzemi szervezetének munkája., A partizánskej cipőgyár üzemi újsága is rendszerercn foglalkozik az ifjúság problémáival. Képeket közöl a legjobb ifjúmunkásokriil. Nagyon fontos, hogy üzemi újságjaink rendszeresen foglalkozzanak az ifjúsági kérdésrkkel. Ha a CsISz-tagok látják, hogy az üzemi újság fogla'ko- zik velük, megjön a kedvük a munkához s ők maguk is írnak cikket a' lapba. Ez szükséges is. A füleki Kovosmalt üzemi lapjában már nagyon régen nem jelent meg ifjúsági cikk. Ez azért van, — szerintük, — mert a csoport nem dolgozik. S éppen ilyen esetben kellene az üzemi lapnak az ifjúsági problémákkal foglalkozni. Kritizálnia kell egyes CslSz-funkcionáriusük nem kielégítő munkáját, de ki kell emelni azokat, akik önfeláldozóan dolgoznak a csoport felvirágzásán. .Üzemi újságjainkban ezentúl többet foglalkozunk az ifjúsági kérdésekkel s közö'iünk cikkeket arról, mit adott Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa a munkás- fiataloknak. XX. folytatás. — Jó. Már mag is számolták helyettem, mondja nevetve Mákos Gergő. Hát most már száz ember, felenként egy oszlox)Ot hoz, az 100 oszlop. — Hogyisne, hogyisne! — mondják kényeskedve a menyecskék. — Az 100 oszlop, — folytatja Mákos Gergő és bajusza alatt mosolyog — Azt le is kell ásni! — veti oda i'alr’H. — Leássák a menyecskék, mert ők „nehezeink” a dorongokat, — f Gergő. — Azt lehet — nevetik a menyecskék. — Ké.szen van — feleli Gergő. — — Nono, még nincs — mondták többen. —- Csak egy beszéljen! B-li! Halljuk Bélit! — 100 ember, az száz oszlop^ Leássa húsz menyecske. All a száz oszlop. Hát a kerítés? Hm! Csend van. hallgatnak, gondolkodnak. Megtöröm a csendet, mert hirtelen eszembe jut, hogy itt vannak a legények. A legények még nem kaptak munkát. Vesszőt vágnak és befonják a kerítést. Zúgás, mornás, nevetés,- beszéd, de Mákos Gergő c.siUapit. — Senv^' hang. — mondja tréfásan. Készen van a körítés. — Csak lesz — mondom nevetve. — Ké''en van. mert ha ezek megígérik, akkor meg is tartják! Ö — mondja Béli. — Igaz-e ez, emberek a.sszo- nyok. lányok és legények? — Igaz. igaz! kiabálták mind- nyqjan. / — Holnap reggel kiállók az útközépre, hogy mentek-e vesz- szőért, mentek-e gödröt ásni, hozzátok-e az oszlopokat? — — mondja Béli János Cs elhallgat. Vatakí lenyomja vállát, hogy üljön le maga nagy parancsolgató, kalapját is össze- lapitották, orra .se látszik ki, évődnek vele, hanyattrántják a székén, úgy tartják, heccelődnek vele, de csak tréfa az egész, — Köszönöm a munkájukat — mondom és eszembe jut, hogy haza kell őket ’-üldenem, de az villan át fejemben: egy nótát nekik! Datoljfunk, mielőtt hazamennénk, mondom és a gyerekekkel elkezdeteií: „Szép gyerekem, jöjj ki a rétre ..." dalt énekeltetni. Hetvenhétszer eldalolták. Mikor szétszéledtek, figyeltem: ezt a dalt dúdolták a kis utcákon. Mosolyogva gyújtottam meg kis petróleumlámpámat. „Fellobbant itt már az értelem és a haladás ügye. A szocializmus csemetéi megfoganta!' ” Ablakom előtt dongnék a bakancsok. Azok verik rá az indulót, hogy igen, a felszabadult nép a szebb holnap felé menetei. « • • Ügy elszállt ez a tavasz, nyár is, mirt a felhőillatos alma a tarisznyában, kezükben nagy karéj kenyerek, mellettük a nagyszőrű kutyák, melyek elkísérték iskolába kis gazdáikat. Vagy .talán csak azért, mert kenyér van a kezükben^ Beztldul a gyereksereg az iskolába. he!, ezkednek a padokban, nézegetik az új dolgokat Ez földgörnb, vezetgeti új- jacskáját rajta végig, körbeÜJidhás ^egy^ete-) körbe Mika Marika. Ez térkép, fedezi fel Andráska Vilma. Kanyargós folyók, fekete hegyek, nagy lapályok vannak itt. — De hol vannak a mi fács- káink? — kérdezi a gyerekektől, de azok Hnyílt szemmel hajolnak közelebb a térképhez. Iháha. Nincsenek rajta. — A határban ott állnak, — mondom. — A térképen nem lehetnek rajta. Ne is legyenek, csak a valóságban legyenek meg. No, jó, ebben maradunk. Áll a tanítás. Végződik a fam'tds és mondja a? egyik menyecske, hogy tanító úr, szeretnék valamit kérdezni. Jöjjön ki. Kimegyek s mondja, hogy hatodikos fiának gyengén megy a számban, — Segítsen neki! — mondom a menyecskének. Kendőjét szag- g::tja. Tudom, tudom, — villxn át bennem. M'.ndiQ, mindenben a régi világba ' ütközöm. Átok mindenen. mi régi. Üj élet sarjad itt. A menyecske szaggatja kendőjét, dereka megring. Tudom, mit jflent ez. >'.i. hogy a régi világ írástudatlanul hagyta őt. — — Kimegyek magukhoz. lógtam magamat s kimenLtn ti".n ven helyre s hoztam ma- íicnmal :U) írás-tudatlant Beült-. i,em őket a padba. beszU- (lei (m velük a levegőt kanynr- gat uk, vonalakat huzigáltunk a levegőbe, irkába, számok születtek a papiroson. Utána kivittem őket az udvarra és nevetve sorakoztattam öl- í’t — Jé, hát ez meg mi lesz? -• kérdezték. — Számtan óra után tornaóra — mondtam és megtornáztattam őket. Hajladozott derekuk, pattant a madzag a szoknyán. Ropogott a csent, hajolt a húsos derék, remegett a láb. Mint a tornaóra. — - Számtan, tornaóra, — tmm- dom nekik. Nevetnek, hajukat igazgnU^ ják, az idősebbek is mozognak egy kicsit. Nincs gyerek. Örök vigyáznak, hogy senki se lássa, hogy a menyecskék tornázríak, senki ne nevesse ki őket. • * * Hasadtdeszkájú bódé döcög a faluba. Itt a cirkuszos. Rikkancsok kiabálják, hogy „csodát” mutogat a cirkusz. Követ törnek, kardot nyelnek. — Az enyém a csoda, bár nincs csoda, — mondom magamnak. A falusi menyecskék s'ámtant tanulnak, hagy hatodikos gyereküknek segíteni tudjanak, meg tornáznak, — ez a c^’( do. Az elnyomott, elmaradt, leti- p rt falu felébredt. A most tanul. Mindent be akar hozni. Szerelmetes, szép élfuram ez! * « * Ránézet a képekre: Lenin. Sztálin! Rákosi! — Munka a népért. „Bennünket minden tettünkben nemzetünk felemelése, alázatos szolgálata vezetett. Ebben van erőnk és ez ad erőt és ez bizto.sítja számunkra a jövendő sikereket is — mondta Rák' si elvtórs " Nemzetünk felemelése — gondolom kis lámpám mellett.” „Számtan és tornaóra a falu.sí asszonyoknak”. * • • Szétszáladt a hír a faluban: Ciegöldi Mihály lova megszakadt a szántásban. Ott maradt a földön. Földje szántatlan maradt. Felverte a vadperje és a gyom. Nem lesz kenyér Cse- göíiheknél Béli János látta, hallotta «vf. Intett az embereknek. Mennek a városba. A Párt uz* mondta— Lovat nem tudunk adni. Traktort kaptok. Az nem ;za- Kad meg a szántásban. Mélyebben fog szántani. Ol-sóbb le'z az abrakja. Nem fog szári tani a kuláknak. A kulák nem fog nektek szántani drága pénzért. Eéli János feljegyezte kis noteszébe: 1 ) Alkalmas, zárt sopát kell keríteni a traktornak, meg az ekéknek. 2. ) Valaki gépész-elvlársiit kell mellé állítani. 3. ) Megmondani mind'-n 'újgazdának: csak traktorral szántson. Tartsák tisztán a gépet, ne rongálják. — Dehogy rongáljuk. Sze- münkfénye ez! — mondták az err.berek. Nem látod. Béli elv>árs hogy virágos kapu alatt hoztuk be a gépet? No nézd meg, milyen kaput építettünk! Képviselőnek se dukál ilyen nagy. Hát nézd rheg! Alit a kapu: inrágosan, magasan fenyőillattal terhesen. Tetején izzott az ötágú csillag. Az emberek, asszonyok a kapu levében. Dalolnak, mert a H-s v:\-olásokat kivettem. Azok szája dalolt, utánuk a felnőttek. Messziről hallani a traktor köhögését: jön, döcög, himbállód- zik, remegteti a földet. Vaska Károly elvtárs vezeti. Nevet, fogja a kormányt Odaér a kapuhoz, kicsit megtorpantja a. gépet, de csak annyi ideig, amíg leveszi sapkáját. Icö-.-önii a népet, amely megéljenzi a gépet, alkotóját s azokat, akik lehetővé tetuk, kigy idi traktor jöjjön. Az erő, a biztonság, a könnyebb munka így a nagyobb lélekzet. könnyebb élet ar emberek között. — Fljen Rákosi elvtárs! — Éljen a párt! ök adták ezt — Éljenek a dolgozók! ök kesziie ték. ezt’ Vargáék kiálltak a föld végére és nézték, hogyan szánt a fcp Pipaszárukkal bökdöstéU a levegőt. Szántott a traktor.' — Fgy nap alatt 4 úigazdáét szántotta fel. Szétment a hír: 30 forintért szánt --gy holdat. No, n.\ ez, ahhoz képest, hogy a gazdag. Varga -90-et is elkér? Kapkfidták a traktort, de Vacka elvtárs olajos kezével hadoná- .'-ntí. — Egymás után. Elsők az újgazdák, az elvtársak azután jönnek a kisparasztok, utánuk a középparasztok. (Folytatása következik.) áí Vilii--íf^iVi’
