Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-17 / 35. szám

12

Dl mDsAG

\

1953. ji'infus 17.

Labdarúgóink újabb sikerei

Csehszlovákia—Románia 2:0 (0:0)

Vasárnap a prágai hadsereg pályán bonyolították le a Csehszlovákia—Románia nemzetközi labdarugó mérkő- zé.st, amely selejtező mérkőzés volt az 1954-ben Zürichben megtartandó világbajnokságra. Labdarugóink ugyanúgy, mint az olaszok ellen szép teljesítményt nyújtottak s a román csapat is igen lendületes volt. Ez a mérkőzés újra bebizonyította, hogy labdarugó sportunk nagyszerűen fejlődik s hogy részt veszünk a labdarugó világbajnokságon. Labdarugóink győzelme megérdemelt volt.

A mérkőzést a díszpáholyból Antonin Zápotocký köztársasági elnök, a kormány és a diplomáciai testület tagjai nézték végig.

Pósa magyar játékvezető füttyjelére e játékosok a következő felállitásban álltak ki.

Csehszlovákia: Stacho — Safránek, Karel Novák, — Trnka, Ipser — Laskov, Pažícký, Práda, Borovička (Crha), Vlk.

Románia; Voinescu — Bacut, Apol- zan, Farmati — Calinoiu, Serfőző — Paraschiva, Dumitru, Váczi, Petschow- ski és Füotti.

A mérkőzés első perceiben a román csapat fölényben volt, de Serfőző és Paraschiva lövéseit Stacho kitünően elhárította. A további tíz percben játékosaink jobban kezdték, de ezen

igyekezet eredménye csak Pažický egyetlen lövése volt a román kapu mellé. Aztán újra a románok voltak fölényben. Hátvédünk természetesen mindig helyén volt s főként Stacho játszott jól, A második félidőben fordulat állott be és a 2. percben Laskov kapura lőtt, de Voinescu nagyszerűen kivédte a veszélyes lövést. A 9. percben a balszámy gyors támadása következtében Pfádához került a labda, aki lőtt, de labdája a kapufélfától visz- szavágődott, éppen Pažický lábára, aki nagyszerű lövéssel a román kapuba küldte. Nemsokra rá Prádát megszöktették, kitriblizte a kapust is s játékosaink megszerezték a 2:0 vezetést, azaz csak szerezték volna, mert Pósa magyar játékvezető ezt a gólt nem adta meg. Csapatunk állandó fölénye közepette Vlk átment a jobbszélre és Laskov átadásából most már megszerezte a valódi 2:0-ás eredményt. A mérkőzés vége felé szerencsénk vo't, mert Váczi két fejese kapu mellé ment. Az utolsó percekben csapatunknak is voltak gólhelyzetei, de Pažický valahányszor a kapu fölé rúgta a labdát.

A mérkőzés végeztével a közönség viharos tapssal ünnepelte labdarugóink ragyogó győzelmét. 45.000 néző előtt a magyar Pósa bíráskodott, aki több hibát követett el s nem volt elég energikus.

A román futballcsapat játékosai. Allósor jobbról balra: Paraschiva, Voinescu, Apoizan,' Füotti, Serfőző, Farmati, Váczi, Petschowski. Ulősor jobbrói balra; lordache, Nicusor, Bodo, Torna s fölöttük Onisie, továbbá Bacut, Androvici,

Calinoiu.

il.v- SPORTJA

UDA Prága—CDNA Szófia 116:82 a könnyüatlétikában. Szombaton és vasárnap a prágai hadsereg stadionban bonyolították ie a két katonacsapat az UDA és a CDNA közötti könnyüatiéti- kai viadait. A vasárnapi versenyek eredményei: 400 m gát: 1. Borsuk 59.9 mp, 2. Krul (mindketten UDA) 55.7 mp, 3. Zambirov 59 mp, 4. Ivanov 60.1 mp (CDNA). Gerelyvetés: 1. Pavlov (CDN.A) 60.13 m, (űj bolgár csúcs) 2. Uhiár (UDA) 59.38 m, 3. Jílek (UDA) 57.82 m, 4. Petkov (CDNA) 56.41 m., 200 m futás: 1. Kolev (CDNA) 21.9 mp, 2. Janeček (UDA) 22 mp, 3. Brož (UDA) 22.1 mp, 4. Gavrilov (CDNA)

22.5 mp, — 1..500 m futás: 1. Cikel 3:59.3 p. 2. Jašek (mindketten UD.A) 4:03.8 p, 3. Žeijazkov 4:09.8 p, 4. Gri- gorev (mindketten CDNA) 4:13.6 p. —

10.000 ni futás: 1. Sourek (UDA) 31 47.6 p, 2. Tomis (UDA) 32:44.6 p, 3. Stoef 34:07 p, 4. Andreev (mindketten CDNA) 34.57 p. — 4x100 m: 1. UDA (Stržinek, David, Podebrad, Fillo) 3:18.6 p, 2. CDNA 3:25.4 p. — Hármasugrás; 1. Dagorev (CDNA) 14.59 m, 2. Lang (UDA) 14.15 m, 3. Slavkov 13.74 m,

4. Žigmunda 13.44. — Diszkosz; 1.

Merta (UDA) 47.49 m, 2. Kocev (CDN.A) 46.75 m (új boigár csúcs) 3. Vaient (UDA) 44.07 m, 4. Feodorov (CDNA) 42.99 m. — Női versenyek; Magasugrás; 1. Modraehová 157 cm, 2. Malá 154 cm, 3.—4. Januláková és Zvárová 150 cm.

Slovan Bratislava UNV—Teplice Tatran 2:2 (2:0). Ez a barátságos labdarugó mérkőzés gyenge színvonalú játékot hozott.

Eperjesi Tatran—Vitkovicei Bányász 2:1 (1:1). A barátságos labdarugó mérkőzést az otthoniak csak úgy nyerték meg, hogy a mérkőzés végefelé jó játékot mutattak. .Az elég szép színvonalú mérkőzést 2.500 néző előtt játszották.

Röplabda: Zsolnai Iszkra PCHZ— Krídla Vlasti 2:3, Brati.slavai Sloven— Vítkovice! Bányász VŽKG 2:3, Zsoln.ai Iszkra PCHZ — Vitkovicei Bányász VŽKG 3:2, Prágai Spartak Május 9. üzem—České budejovicei Siovan 3:0, Prágai UDA—Spartak Prága Sokolovo 3:0, Brünni Spartak Zbrojovka—Prágai Dynamo 3:2 — Nők: Královo polei

Spartak—Prágai Slovan ŠVTVŠ 3:0, Spartak Prága Sokolovo—Ostrava! Bányász 3:2, Prágai Dynamo—Tatran Val, Meziŕici 2:3.

A mérkőzés egyik izgalmas jelenete.

Az Ifjúsájíi Sportiátékok kerületi versetiye Losoncon

Az ifjúsági atlétikai versenyek III. fordulója zajlott le Losoncon, amelyen a fiatal és idősebb lányok vettek részt. A kedvezőtlen időjárás ellenére szép Számban jelentek meg a versenyzők s a legörvendetesebb az, hogv az átlagos színvonal évről-évre emelkedik. Ilyen szép versenyek után szépen láthatjuk, hogy pártunk és kormányunk, mint más téren, úgy ■ testnevelés és a sport terén is gondoskodik ifjúságunkról. A versenyen a következő eredmények születtek:

Fiatal lányok: 60 m futás: 1. Kra- márová (Besztercebánya) 8.6 mp. (az előfutamokban 8.3 mp), 2. Vidová (Besztercebánya) 8.7 mp. 3. Satarová (Ocova) 8.7 mp, 4. Thüringer A. (Fülek.)

100 m: 1. Sataroud (Očovaŕ 14.1 mp,

2. Bende (Rimaszombat) 14.1 mp,

3. Boros M. (Fülek) 14.8 mp, 4. Roz- gonyi E. (Fülek.)

Távolugrás: 1. Vidova (Besztercebánya) 4.74 m, 2. Slošiariková 4.26 m.

Magasugrás: 1. Kramárová (Besztercebánya) 13'" cm. 2. Vidová (Besztercebánya) 120 cm.

Diszkoszvetés: 1. Betinova (Losonc) 20.41 m, 2. Drázdiková (Losonc) 20 00 m.

Súlylökés: 1 Kramárová (Besztercebánya) 9.70 m, 2. Betinová (Losonc) 8.75 m.

Krikettlnbda: 1. Polcerová (Újbánya) 46.62 m, 2. Turnová (Losonc) 46.05 m, 3. Bende (Rimaszombat) 41.85 m.

4x60 m staféta: 1. Besztercebányai

Naponta olvassuk a sajtóban, hogy az egész kapitalista világban a gyarmati és a félgyarmati nemzetek milyen elnyomatásban élnek. Bárhová tekintünk, Tuniszba, Algírba, Marokkóba, a Délafrikai Unióba, a Malájföldre, a Filippinekre, vagy máshová, ugyanaz a kép tárul elénk: nagy és békeszerető emberek, akiktől elvették a jogukat a saját nemzeti életükhöz, a maroknyi imperialisták, spekuláns kereskedők, tőzsdések és vállalkozók által el vannak nyomva és kizsákmá- nj'olják őket. Mindenütt, mint a legfőbb érv a rendőr gumibot uralkodik és igyekszik letörni az elnyomott nemzetek vágvát a szabadság és a függetlenség iránt.

Az imperialista országok nemzetiségi politikájával szemben éles ellentétet kt;pez a Szovjetunió nemzetiségi p.Liikéja. Lenin és Sztálin pártjának nemzetiségi politikája. Ez a nemzetiségi politika nem úgy tekint a kis wmzetek területére, mint a kizsák- m'ijtyclás lehetőségére és nemcsak ,,p>ereség alap”-ot és ,,piac”-ot lát benne, hanem az összes fajok és nemzetei- egyenjogúsága elvén új társa- dal mi életet épít.

Való igazság, hogy nem minden nemzet áll egyforma fejlődési fokon. A helyes nemzetiségi politikának azonban az a kötelessége, hogy a kö- zöisség boldogságáért a gyengébb-t a gazeasági és kultúrális vonalon :-i Irj- lőtlésben segítse. Hogy a gyakor atban hogy néz ki az Uyen nemzetiségi ni- litika s hogy ezen nemzetiségi .ii li- tika megvalósításában milyen szeitp jut az ifjú nemzedéknek, lagj.zbb.m a szovjet Csukotka példája mutatja

Csukotka félsziget, az ázsiai száraz föld északkeleti kiszögelése és c szovjet föld északkeleti része. Ezen táurii országrész felfedezésében nagy érdeme volt Szemjon Gyesznyeo orosz

Az ifjú Csukotka éniti a holnapját

utazónak. Gyesznyev már 1648-ban körülutazta Oroszország északkeleti részeit és megállapitotta. hogy Ázsiát Amerikától öböl választja el. Ezt a kiszögelést a feltaláló neve után „Gyesznyev”-öbölnek nevezték el.

E helyen, mintha két óriási ország a Szovjetunió és Amerika ta'álko.ma tét világrész az új és a régi. két kü lönbözö társadalmi rendszer: a szó cializmus és a kapitalizmus. A kés kény Bering-öböl, a szovjet Csukotkát e helyen válassza el Aljaszkáiól.

A Csukotka félsziget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt az orosz birodalom legelhagyatottabb ré sze volt. A közigazgatást a Távolkeleti tartomány helyettese végezte. Természetesen az „isten és a ' cár” kegyelméből. Azonban csak olyan formális közigazgatás volt. Valóságban a külföldi kereskede’ ' nagytőke képviselői gazdálkodtak, főleg az amerikaiak.

A csukcsok és az eszkimók Csukotka őslakosai a kü'fö'di kalandorok és kereskedők uralma alatt elképzelhetetlen nyomorúságban tengődtek. A lakosságot kegyetlenül kizsákmányolták, szesszel és viskivel itatták. Ennek következtében hasonlóképpen haltak ki, mint Amerikában az indián lakosság. A vállalkozó szellemű ,,civilizátorok” által teljesen leigázva.

Azon a vidéken nem volt se iskola se egészségügyi intézmény. Nehezen találtak írástudó embert. A nép kezdetleges módon halászatból és bölényvadászatból élt. babonák között a ' g- nagyobb tudatlanságban A tudatlanságot művészek az úgynevezett ,,sa- monok” mesterségesen igyekeztek fenntartani, akik többnyire a külföldi

Dr Hlavsa Miloš

★

kalandorok lefizetett eszközei voltak Ezáltal az egész terület a kizsákmányolás eszköze lett.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után mindez megváltozott, —

C.sukotkán megnyiltak az első iskolák, gyermekjátszóterek és egészségügyi állomá.sok. A szocializálás első követelménye a halászszövetkezetek megteremtése volt. Csukotka kiépítésének azt a szakaszát, amelyben lakossága új életre ébredezett, néhány szovjet Író örökítette meg.

Például Szjomuskin Tyihony című könyve, lebilincselő szépirodalmi formában Írja le a hatalmas fejlődést, amelyen ez az elhanyagolt táj az utóbbi években átment.

Nem sokkal a forradalom után Csu- kotkára érkeztek az első modem úttörők, az úgynevezett Északi Bizottság ifjú dolgozói. A Lőrinc öböl (Vav- zsinyec öböl) partjára szánokon érkeztek meg a szovjet fiúk és leányok A bolsevik párttagok és párton kívül állók érdeme, hogy az öböl partján közvetlenül a jégmezők között hozzáfogtak a ku!túrbázisok felépítéséhez és Csukotka lakossága részére kultúrális alapot teremtettek.

S így a második világháború előtti években 1934-37-ben látjuk, hogy Csukotkán a kulturális bázisokból az új jtársadalmi élet fénye világítja meg a távoli hómezőket Az iskolából kikerültek az első gazdasági szervezők, orvo.sok, geológusok jogásza ■ adminisztratív erők és technikusok. ,A csu- kotkai nép fiai repülik körül az Északi .Sark vonalait és feladataikat

felelősségteljesen végzik. Szjomuskin könyvében egy eszkimó fiúról ír, aki nagyon kitűnt a többiek közül. Tagrajnak hívták és a Nagy Honvédő Háború idejen mint rohamrepülő tüntette ki magát.

Hőstettei abban az időben a szovjet sajtóban nagy visszhangot keltettek. Bukvov a bjelo; uszi fronton hősi- halált halt tehetséges fiatal csukotkai festő képein örökítette meg a jégmezőket, bölénycsordákat és honfitársai halá.sz életét. Mint tüzér ütegparancsnok hősi halált halt, mint sokan mások, akiket már a szovjet rendszer nevelt.

Rövid idő telt el és Csukotka félsziget a felismerhetetlenségig megváltozott. Azon a helyen, ahol a múltban az utazóknak hóviharokkal és jeges sziklákkal kellett küzdeniük, ma otthoniasan berendezett, függönyös. központi fűtéses és ára mai ellátott faházak állnak. Ott. ahol a múltban a szenet hajókról az eszkimók a hátukon szállították, ma emelődaru és villanyárammal hajtott szállítószalagok működnek. Ahogy egy hajó a kikötőbe érkezik kü'önlegesen felszerelt autók érkeznek és villanyos fényszórók által megvilágítják a sarkvidéki ködöt.

Ott, ahol a múltban a kutya és a bölény fogatok képezték az egyetlen szállítóeszközt. ma sarkvidéki légijárat működik. Az Északi-sark csendjét gőzösök és szállítóhajók szirénái verik fel

Csukotka beláthatatlan területén sarkvidéki bölény csordák legelésznek, amelyek a kolhoz vagyonát képezik és egyúttal a kolhoz tagokét is. Ezek kolhoz milliomosok, akiknek 12.000 és még több bölény 'k is van.

ped. gimnázium 34.00 mp, 2. Fűtek 34.4 mp.

Idősebb lányok:

100 m futás: 1. Oláh Mária (Losonc) 14.2 mp, 2. Grafikává (Alsóhámor) 14.7 mp.

200 m: Oláh Mária (Losonc) 30.2 mp, 2. Belusiaková (Losonc) 32.4 mn (ver mven kívül szép időt futott Bende Rimaszombatból: 29.9 mp!)

600 m: 1. Stubňová (Losonc) 1:55.7 p, " Sríkrová 1:59.9 p.

Távolugrás: Sagátová (Besztercebánya) 453 cm, 2. Vodrásková (Rimaszombat) 417 cm, 3-4. Boldiso '■ (Losonc), és Sárkány M. (Fülek.)

Magasugrás: 1. Zucker Darina (Losonc) 125 cm, 2. Rišianová (Losonc.)

Súlylőkés: 1. Oláh Mária (Losonc) 8.11 m.

Diszkoszvetés: 1. Füipová (Losonc) 22.82 m., 2. Horáková (Alsóhámor) 22.69 m,

4x100 m staféta: 1. Losonc I. 60.8 mp, 2. Losonc II. 60.9 mp.

Kalmár Tibor, Fülek.

Uj csehszlovák csúcsok

Jauris (Prágai Dynamo) utánpótlási versenyző az 500 m futásban 36.2 mp eredménnyel új csehszlovák ifjú.sági csúcsot állított fel. Az UDA Prága csapata (Cihlár, Nouza, K. Machek, Opavský), a 4 km futásban 4:59.3 p-cel szintén új csehszlovák csúcsot ért el.

A halá.sz szövetkezeteket gépesítik és új felszerelést kapnak. A szovjet nép tengeri óriási vadászhajókat és skunnereket küld Csukotka lakosságának, amelyekre 500 tonna halat is fel lehet rakni. A hajók kapitányai gyakran fiatal csukcsok és eszkimók. • • •

Csukotka kulturális téren is nagy forradalmon ment keresztül. Egész Csukotka területén bevezetik a kötelező iskolalátogatást. A legtehetségesebb cs^t,kot gyerekek Chabarovszkba Petropavlovszkba (Kamcsatka), sőt Vladivosztokba kerülnek, hogy tanulmányaikat folytassák.

Most rakják le az ipar alapjait, épülnek a halzsír, halkonzerv, a csontfeldolgozás ipari kombinátjai. Ezen üzem dolgozói már nem a három árbocra kifeszített bölénybőrrel bélelt bűzös „Jaranga” sátrakban laknak, ahol az egyedüli világítóeszköz a fókazsírral táplált lámpa volt. Villany- nyal fűtött kollektív házakban laknak.

Északkelet Ázsiának ezt a részét, amely a Szovjetunió legtávolabbi területe. a csukotka-i körzetre osztották, amely öt részből áll. A lakosság szellemileg annyira fejlődött, hogy közéletét maga vezeti. Otke elvtárs, a csukotkai nép képviselője, Moszkvában mint a legfelső szovjet képviselője dolgozik. Az öreg Tyalvantin bölénytenyésztő. amikor Anadirban a kerületi szovjet ülé.sén népének gondolatát így fejezte ki: csaknem 100 éves vagyok. Egész életemet mintha vastag hó és jégréteg takarta volna, c.sak Sztálin segített bennünket, hogy az örökös jégvilágából végül is a napfényre kerültünk. Ma már sem a hó, sem a jég nem gátolhat bennünket előrehaladásunkban.

És Csukotka ' '-usága a jövőbe néz messzire élőre.

Oj IFJÜSAG — • CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Sol- tésove] 2. — Szerkeszt) a $zerkesztóblzott.ság Főszerkesztő Szőke Jőzsel — Szerkesztőseg és kiadóhivatal, Bratislava. SoltésoveJ 2 Telefon 345-51, 2. 3, 229-31, 3. Nyomja Merkantil n v nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma S-54001 — Hielapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal.

Feladó éa Irinyltő postahivatal Bratislava 2