Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-17 / 35. szám
1P53, .it'mius 17. Ol IFIOSAG nak. Gépállomásaink munkája az utóbbi időben javult. Egy 15 lóerős traktorra eső teljesítmény 312 hektárról 1952-ben 537 hektárra emelkedett. Megjavult általában a munka minősége is, ha helyenkint fel is merültek nagy fogyatékosságok. Sokezer traktorosunk, kombájnosunk, agronómusunk, csoportvetőnk, könyvelőnk és más dolgozónk nevelődött. Az is fontos tény, hogy a tavaszi munkálatok idején 3350 szövetkezeti tag dolgozott gépállomásainkon, akiket munkaegységek szerint díjazunk. A gépállomások azonban ezeknek a sikereknek ellenére is csak nagyon elégtelenül teljesítik feladatukat. Gépállomásaink dolgozóinak, az agronómusoknak, traktorosoknak, kombájnosoknak, a szocializmus falusi „apostolainak“ politikai színvonala még mindig nagyon alacsony, a hemyótalpas traktorok és más fontos gépek nagy számban hevernek javításban, s a karbantartás és javítás sincs megfelelő módon szervezve. Az EFSz-ek további fejlődése és megszilárdulása nagy követelményeket támaszt a közeljövőben a gép- és traktorállomások dolgozóival szemben. A szocialista építésnek ezen a fontos szakaszán működő kommunisták dolga, hogy lelkesen és áldozatosan teljesítsék a nagy és felelősségteljes feladatokat, melyekkel a páLrt megbízta őket a falu szocialista felépítésében. A falu egyéni kisgazdálkodásról szocialista szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való átmenetének súlyos és bonyolult folyamata közepette élünk. A kulákok ellen folyó mindennapi harc folyamán valósul meg falvaink szocialista felépítése. Soron- lévő feladataink: az EFSz-eket politikailag és gazdaságilag megszilárdítani, és ezzel megteremteni az előfeltételeket a szövetkezeti mozgalom további kiterjesztéséhez, lényegesen megjavítani a gép. és traktorállomások és állami gazdaságok munkáját, teljesíteni az agrotechnikai és zootechnikai intézkedések tervét és ezzel biztosítani a tervbevett hektárhozamokat s az állatállomány hasznosságát és elérni, hogy az EFSz-eknek saját takarmányalapjuk legyen — és akkor feltárul előttünk az erősen gépesített és nagytermelékenységű mezőgazdaság fejlődésének a perspektívája. Fejlesszük a város és a falu közötti szoeialista kereskedelmet és árucserét A felszabadításunk óta fennálló, számos ipari és élelmicikkre vonatkozó jegyrendszer eltörlése megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy szocialista kereskedelmünket teljes mértékben kifejleszthessük. Ezzel egyúttal fokozzuk kereskedelmünk felelősségét is dolgozóink zökkenőmentes közellátásáért. A pénzreform megvalósítása és a jegyrendszer eltörlése ezért határkövet jelent szocialista kereskedelmünk fejlődésében. Az elmúlt időszak folyamán szocialista kereskedelmünk valóban rohamos fejlődésen ment át. Kiskereskedelmünk forgalma 1948-hoz viszonyítva 1952-ben 1370 százalékra emelkedett, vagyis csaknem 14-szeresére. Sűrű kiskereskedelmi hálózatot és sok közös étkezdét létesítettünk. A magánvállalkozást ezen a területen csaknem teljesen felszámoltuk. Kereskedelmi szervezeteink munkájának azonban nagy fogyatékosságai voltak. A jegyrendszer fennállása, a kétféle árak és a kétféle piac lehetetlenné tette a szocialista kereskedelem teljes kifejlődését és arra vezetett, hogy a kereskedelmi apparátus bü- rokratizálódott. A szakképzett káderek nevelését elhanyagolták. A kereskedelmi dolgozók a közelmúltig nem sokat törődtek a termékek minőségével, és nem védték eléggé a fogyasztók érdekeit. Pártunk politikája a dolgozók közellátása terén megköveteli, hogy az egész kereskedelmi apparátus fentröl egész le lényegesen megjavítsa munkáját és becsületbeli kötelessége a kereskedelemben és a közös étkezdékben dolgozó kommunistáknak, hogy munkaszakaszukon biztosítsák a párt- és kormány- intézkedések teljes sikerét. Kereskedelmi dolgozóinknak jobban kell ismer- niök dolgozóink szükségleteit és kívánságait és rugalmas, operatív munkával kell elémiök a folyamatos közellátást. A bürokratikus aktatologatást erélyesen fel kell számolni, a tisztességtelenül és becstelenül viselkedőket példásan meg kell büntetni. Szövetkezeti kereskedelmünk dolgozói még nem értették meg teljesen azon feladatok jelentőségét, melyek a város és a falu közti árucsere terén reájuk hárulnak. Ezért sok esetben nem foglalkoznak eléggé ezzel a feladattal. A kerületi és járási pártbizottságok ezideig nem sokat törődtek azzal, hogy a kommunisták az állami szövetkezeti kereskedelmi vállalatokban jól dolgozzanak. Lebecsülték ennek a munkának a jelentőségét. Itt az ideje, hogy ezekben a vállalatokban politikailag fejlett és nagy szakképzettségű káderek nevelődjenek fel, melyek majd képesek lesznek megbirkózni az egyre növekvő feladatokkal a dolgozók közellátása terén. A pénzreform megvalósítása és a jegyrendszer eltörlése, valamint a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról hozott kormányhatározatok nagy követelményeket támasztanak mind a vasúti, mind a gépkocsi-teherforgalom dolgozóival szemben. Az áru- szállítással szemben támasztott igények évről évre, rendkívül gyorsan fokozódnak. A kereskedelmi hálózatban az áruelosztást a teherautóforgalom végzi el. A teherforgalom jó munkája nélkül nem biztosíthatjuk a dolgozók folyamatos közellátását. Eddig azonban nagy fogyatékosságok mutatkoznak teherforgalmunk munkájában. Az aránytalanul sok javításban lévő kocsi, a javítások elhúzódása és rossz keresztülvitele következtében igen sok kocsi kiesett a forgalomból. Az állandó gondos karbantartás nagyon alacsony színvonalon áll, a munkaszervezésben felmerülő fogyatékosságok következtében nem használják ki eléggé a gépkocsiállományt és jelentős időveszteségek állnak be. A teherforgalomban működő pártszervezetek nem harcoltak elég hathatósan e fogyatékosságok ellen. Tehergépkocsiállományunk belső tartalékait nem használtuk ki eléggé. A teherforgalomban működő kommunisták előtt az a feladata áll, hogy szervezzék meg a mindennapi harcot az üzemképtelen gépkocsi-állomány csökkentésére, a rakfelület teljes kihasználására, a munka jó megszervezésére általában, különösen pedig a rakodó munkák jó szervezésére, a személyszállítás és a teherforgalom tervének pontos és megbízható teljesítésére. Nem lehetünk megelégedve a felvásárló apparátus munkájával sem. Az új párt- és kormányhatározat sikeres teljesítése megköveteli, hogy a felvásárló szervezetek lényegesen javítsák munkájukat. A felvásárló szervezetek dolgozóinak tudatosítani ok kell, hogy a szövetkezeti tagokkal és a többi mezőgazdasági termelővel szemben az állam érdekeit képviselik, s jó és lelkiismeretes munkájuktól nagyon sok függ, akár a kötelező beadásokról van szó a mezőgazda- sági termelők részéről, akár pedig műtrágya, vetőmag, takarmányszállításáról a szövetkezetek és kis- és középparasztok számára. Pártunk és kormányunk intézkedéseket tett szocialista kereskedelmünk fejlesztésére és a falu meg a város közti árucsere növelésére. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben a forgalmi és felvásárló szervezetekben működő kommunisták kötelessége, hogy a szocializmushoz vezető úton biztosítsák ennek a fontos feladatnak sikeres teljesítését. A pártéletnek ép a párt építésének kérdéseiről Elvtársak! Pártéletünk és pártépítésünk kérdésére térek át. Gottwald elvtárs a CsKP országos pártkonferenciáján mondott beszédében kitűzte az irányvonalat, „hogy az új alapszabályzat értelmében az egész párt fokozza összes tagjainak és szervezeteinek ideológiai, politikai és szervezeti aktivitását. Minden egyes pártszervezetnek és minden egyes párttagnak még sokkal inkább a széles tömegek tolmácsává és vezérévé kell válnia, működési területén“, mondta Gottwald elvtárs. Mai kongresszusunknak arra a kérdésre is válaszolnia kell, hogyan és miként valósítja meg ezt a fontos irányvonalat Szlovákiában. Népi demokratikus államunk megszilárdítását, gazdasági és kultúrális építőmunkánk nagy eredményeit, a dolgozók egyre növekvő anyagi és kultúrális szükségleteinek kielégítésében elért eredményeket annak köszönhetjük, hogy népünk építő igyekezetének élén szeretett Csehszlovákia* Kommunista Pártja áll, melynek Szlovákia Kommunista Pártja hűséges harci osztaga. Pártunk a szocialista építés lelkes szervezője. Pártunk azért töltheti be a szocialista Csehszlovákia építőjének küldetését, mert új lenini-sztálini típusú pártként építettük ki. Ilyen párt felépítésének szentelte Gíottwald elvtárs minden erejét. Pártépitésünkben a lenini-sztálini alapelvekért kellett harcolnunk felszabadulásunk utáp is, amikor a burzsoa-nacionalisták megkísérelték, hogy pártunkat elvtelen kispolgári párttá süllyesszék. Az utolsó kongresszusunk óta eltelt időszak általában véve pártunk politikai, szervezeti és ideológiai megszilárdulásának időszaka volt. Pártunkat megtisztítottuk a karrieristáktól és idegen elemektől, fokozódott a választott szervek aktivitása, megnőtt jelentőségük, emelkedett a párttagság politikai és ideológiai színvonala. Megjavult a tömeg politikai munka is, fokozódott a párt akcióképessége és szervezeti tevékenysége. A pénzreform végrehajtásáról és a jegyrendszer eltörléséről hozott történelmi jelentőségű párt- és kormányhatározattal kapcsolatban pártunk politikai érettsége, agitációs és szervezőképessége súlyos próbát állt ki a múlt hó végén és e hónap elején. Üjabb harci próbája volt ez annak, hogy párttagjaink és funkcionáriusaink mennyiben mutatkoztak igazi kommunistáknak, igazi harcosoknak a párt politikájának keresztülvitelében és teljesítésében. Mindjárt elöljáróban meg kell mondanunk, hogy pártszerveink, pártszervezeteink és párttagjaink túl- nyomó többsége megértette a rendszabályok nagy politikai jelentőségét, osztályjellegét és irányát, valamint elkerülhetetlenségét is szocialista népgazdaságunk további, még gyorsabb fejlődése szempontjából. De nemcsak megértette, hanem az intézkedéseket sikerrel érvényesítette és végre is hajtotta. Egyúttal azonban az is kitűnt, hogy akadnak még pártszervek és alapszervezetek, melyek elhanyagolták a tömegpolitikai munka szervezését, nem működnek közre a pártélet fejlesztésében, nem sokat törődtek a tagság nevelésével, nem követelték meg a kötelességek teljesítését, amit a pártszabályzat megkövetel tagjaitól. Sőt olyan pártszervezetek és tagok is akadtak, különösen a zsolnai és kassai kerületben, akik a Központi Bizottság politikáját és határozatait nemcsak hogy nem értették meg, hanem a reakciós, ellenséges agitáció és tevékenység hatása alá kerültek. Ezzel az említett intézkedések egyúttal komoly felülvizsgálatot is jelentettek a párt politikai és szervezési munkája szempontjából. Ha tehát az utolsó próba fényében vizsgáljuk a párt ideológiai, politikai és szervezeti állapotát, akkor világosan látnunk kell, hogy pártmunkánknak sok komoly fogyatékossága van, sok benne a helytelen és egészségtelen munkamódszer, formalizmus és bürokratizmus. A pártmunka színvonala súlyosan elmarad a szocialista építés követelményei mögött. Mindezek a fogyatékosságok különösen az új alapszabályzat fényében tűnnek elő, melyet a CsKP országos konferenciája múlt év decemberében egyhangúlag jóváhagyott, s amely pártéletünk alaptörvényévé vált. Az új alapszabályzat-javaslattal kapcsolatban Gottwa.ld elvtárs az országos konferencián tartott beszámolójában rendkívül kiemelte a párt jelentő- ségét és a következőket mondta: „Nem lehet eléggé hangsúlvoznimk párttagságunk és különösen az ifjabbak előtt: elvtárs, a párt minden“. És tovább: „Szóval a párt és csak a párt volt a biztosítéka, hogy népünk felszabadulhatott. A párt és csak a párt a biztosítéka, hogy az urak többé sohasem kerülnek hatalomra. A párt és csak a párt a biztosítéka, hogy egyszerű népünk számára felépíti a boldog szocialista jövőt.“ A párt új alaptörvényének elfogadása a Szovjetunió Kommunista Pártja új alapszabályzatának példájára határkövet jelent pártunk építésében és fejlődésében. Az országos konferencia kötelességünkké tette, hogy az új alapszabályzatot életbe léptessük és a párt meg a párttagság munkáját fokozatosan arra a színvonalra emeljük, melyet az új alapszabályzat megkövetel. Az országos konferencia kötelességünkké tette annak biztosítását, hogy az új alapszabályzat a pártot politikaUag, szeiwezetileg és ideológiailag új harcokra vértezze fel és új építő munkára sarkalja a szocializmus felépítésében. Sajnos, sok pártszerv és pártszervezet és sok párttag nem értette meg az új alapszabályzat jelentőségét és nagyon rosszul léptetik életbe. Általában véve azt mondhatjuk, hogy a párt még nem él az új alapszabályzat szerint, hogy sok kommunista, sok pártszerv és pártszervezet számára az új alapszabályzat még nem vált a párt alaptörvényévé. Véleményem szerint kongresszusunk egyik le^on- tosabb feladata, hogy biztosítsa az új alapszabályzat érvényesülését az életben. Az alapszabályzat első pontja azt mondja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az azonos elveket valló embereknek — komunistáknak a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett önkéntes harci szövetsége. -Az új alapszabályzat hangsúlyozza továbbá a párt eszmei egységét, amely a marxizmus-leninizmus tanaira támaszkodik. Vessük fel a kérdést, hogyan teljesítik nálunk az új alapszabályzat első pontját, Ismeretes, hogy pártunk soraiban a burzsoa ideoló gia hatásának még jelentékeny maradványai van nak. Elsősorban azokról a párttagokról, sőt párt funkcionáriusokról van szó, akik még a vallási babo nák rabságában vannak, akik még nem számolták fel a különféle babonákat és előítéleteket. E tagok és funkcionáriusok ideológiai elmaradottsága természetesen csökkenti a párt akcióképességét. Ilyen tagok nem értik meg jól a párt politikáját, ingadoznak, könnyen az osztályellenség és a pánikkeltők suttogó propagandájának hatása alá kerülnek. Viszont az is igaz, hogy helytelenül jártak el azok az elvtársak, akik ezt a kérdést adminisztratív úton akarták és akarják megoldani. A vallási babonák ellen ideológiai harcot kell vívni, segíteni kell a kommunistákon, akik még a vallási ideológia rabjai, hogy kiszabadulhassanak belőle és marxizmus leninizmus, a tudományos világnézetét elsajátítsák Olyan párttagok és pártfunkcionáriusok is akad nak, akik még nem szabadultak meg a burzsoa nacionalizmiis ideológiájától, vagy ennek az ideoló giának a maradványaitól. Ne feledjük, hogy pár tunkat nem zárja el kínai fal a külvilágtól és kiéle zett osztályharc közepette élünk, amikor az ellen séges nézetek pártimk soraiban keresik éltető tala jukat. A burzsoa-nacionalizmus hordozói ma nem lépnek fel nyíltan, de keresik az alkalmat, hogy gyengíthessék Csehszlovákia munkásosztályának szolidaritását és egységét, hogy bizalmatlanságot terjesszenek más nemzetiségek tagjai iránt, gyengítsék szeretetünket és odaadásunkat a szovjet nép iránt. Sokszor becsületes párttagok is befolyásuk alá kerülnek, akik nem számolták még fel tejesen nacionalista előítéleteiket
