Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-06 / 32. szám

í:pw?í;-, ­. f -1 /■ V'i­1953 június 6. Ol IFJÚSÁG V. édes a szabadság! A pőstyéni péküze­mek nemzeti válla latának dolgozói is örömmel fogadták a jegyrendszer eltör­lését. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére május végéig több tonna terméket készíte­nek terven felül. A tojásos és tojás­nélküli tésztákat ké­szítő osztályon há­rom műszakban dol­goznak. O. Šopik és K. Golier pékek, akik a kétszersül- tet készítenek, nagy gondossággal vég­zik munkájukat, hogy ezáltal betart­sák vállalásukat: a kiváló kétszersültek készítését. A vásárlás . I. A nyám szétrakosgatta az új pénzt az asz- talon, aztán összeszedte és megint szét­rakta. — — Ugyan asszony, — szólt apám — med­dig nézegeted még? Anyám most már végleg összeszedte az új pénzt s elmagyarázta az öregnek, hogy hi­szen a férfiak nem tudják, nem is tudhat ják, mennyi mindent adott a pénzreform és a jegyrendszer beszüntetése a háziasszony­nak. . — — Csak példát említek — magyarázta anyuka. — Ma reggel .száz koronáért annyit vásároltam, hogy Marikának kellett elémbe jönni, mert nem bírtam volna. Vetten egy kiló zsírt 36 koronáért, aztán cukrot, sót, húst, egy méter kelmét, meg a gyerekeknek cukorkát. Mindezért 99 koronát fizettem. — Havi fizetésed pedig 1200 korona. Most te­hát, ha tudsz számolni, könnyen összeadha­, tód. milyen segítség számunkra a jegyrend- ’ szer beszüntetése és a pénzreform. Apám kissé megsértődött, mert hoy le­■^het őróla feltételezni, hogy nem ért a számtanhoz. Ért bizony, csakhogy ő nem a pénzét számolgatja, mint az asszonyok, ha­nem kiszámítja, mennyire teljesítette ma vagy tegnap a normát s hogy mennyi a ke­resete. A többit az asszonyokra bízza, mert — azt mondja, — ő már öreg s hogy ilyesmi az asszonyokra tartozik. — De — azt mondja anyámnak — adjál csak pénzt, én is elmegyek az árúházba, megnézem, mi mindent lehet kapni. Meg aztán veszek valamit. Vadonatúj cserérrnipával és egy szintén vadonatúj öngyújtóval tért haza. — Az új pénzhez új pipa kell, — mondta nevetve és kisöcsém fejére barackot nyo­mott. 11. A z ember szinte nem ismer Bratislavára. Mintha egy egészen új városban járna. A kirakatok roskadoznak az árúktól, kerék­párok vázai, pulitírozott rádiók csillognak a napfényben. Az egyik kirakatot éppen dí­szítik. Szebbnél-.szebb ruhák, méterárúk ke­rülnek bele, szépen, ízlésesen elhelyezve. — Egy héttel ezelőtt még az árcédulák számai felett is olvashattuk: „60 bodov”. Most azon­ban a fürge kirakatdíszítő kislány ügyesen odaszúrja a cédulát a férfiöltönyre: „Ára 560 korona”. Sokféle embert látni most az utcán. Már a falvak bátyus és kosaras nénikéi is be­jöttek a váro.sba, hagy „kipróbálják” az új pénzt. Az egyik utca.sarkon egy öreg néni és még tőle is öregebb bácsi beszélget. Ügy­nézem háza.spárok. .— Hát menjen kend — mondja az asszony — de vigyázzon ám a pénzre, mert a korona ma már nagy pénz. A kkor majd az áVomáson találkozunk,— búcsú'ik az öreg és e'indul az üzlet felé. Kiváncsi vagyok, mit akar vásárolni. Be­megyek hát én is az üzletbe. — Kérnék szépen egy küó zsírt — jegy nélkül. Az elárusító nagyon kacag és kiméri a kárt árút. I Dolgozóink nagy örömmel fogadták pártunk­nak és kormányunknak a pénzreformról és a jegyrendszer beszüntetéséről szóló határozatát. Elárusító helyeink most még közelebb jöttek dolgozóinkhoz. A gazdag kirakatok arról ta­núskodnak, hogy soha többé nem lesz már nálunk árúhiány és a dolgozók akkor vásárol­nak, amikor akarnak. A pénzreformmal és a jegyrendszer beszüntetésével újabb hatalmas csa­pást mértünk hazánkban a még létező speku­lánsokra. Köszönjük néked drága pártunk FL 111. Msgelégedéssel hallgattam Široký elvtárs rádióbaszédét. Ügy tűnt nekem a rádió mel­lett ülve, - mintha én is közvet­len részt vennék e parlamenti ülésen. Široký elvtárs minden szava Islkasedést, egyre foko­zódó életkedvet öntött belém. Hálás szívvel gondoltam ke­mény harcoktól meg edzett pá .-- tunkra, munkásosztályunk él­csapatára. Arra gondoltam, hogy nincs a kommunista párthoz hasonló párt, amely biztosítani tudná á dolgozók jólétét, mert a m! pártíink a lenini-sztálini eszmékre felépí­tett párt, amely mindenkor a dolgozó nép é-dekeit védi. A beszéd alatt az új élet gyönyörű távlatait láttam ma­gam előtt. A sok ezer szor- galmaskezú dolgozó, akiknek tenyerüket izmossá edzette az épitőmunka és akit több ter­meléssel, tervük túlszárnyalá­sával biztosították számunkra a sok minden jót. Hallottam a gyermeksareg v'dám kacagását a gyermek napközi otthonok kertjeiben, ahol boldogan szó­rakoznak kedvenc játékukkal. És láttam magamat munka­társaimmal az esztergapadok mellett, akik a tanulóközpon­tot elhagyva friss arőt és len­dületet viszünk be a gyárakba és szilárdan álljuk meg he­lyünket a munka frontján. Ma­gam előtt láttam a kiöragedett, kifáradt dolgozókat, akikről gondoskodik pártunk és kormá­nyunk, hogy ö-eg napjaikat ve­lünk együtt örülve töltsék szép hazánkban. Láttam apám > megelégedett arcát, amikor az újság fölé ha­jolva olvas a jobb életről és terveket sző a jövőre vonat­kozólag. Végül magam alótt láttam anyám sápadt arcát, a nehéz munkától összeszakadt, megöregedett sokgyermekes volt cselédasszonyt, ak' csak most ismer emberhez méltó é- lotet. Azonban nem mindenki fo­gadta lelkesedéssel a pénzro- fo”m megvalósításáról szóló párt és kormány határozatát. Sokan voltak olyanok, akik riadt arccal futkostak fühöz- fához, hogy megmentsék átko­zott százezreiket. Dolgozó né­pünk ökle erősen csapott le a milliókat harácsoiókra. Mindezekért hálát mondok naked d-ága pártunk. Egyban Ígéretet teszekj h'ogy a még hátralévő utenső osztályban megsfJesz őrzőm igyekezetemet a tudomány elsajátítása terén. Most jó tanulással, később jó munkával hálálom ' m^g mindazt amivel adósa vagyok dolgozó né’'ünknak. Tanulóközpontunkat az utolsó napokban büszke megtisztelte­tés érte, amik >r «hazánk leg­jobb lanulóközpont«-jává is­merték el. Otthonunk fiatal,;ai mind k tünő eredménnyel zár­ták az iskolaévet és kimagas­ló eredmény okét értek el azok is, akik szeptemberben má" a gépek mellett vívják majd ä harcot a nagyobb termelésért. Mi követni akarjuk példájukat és Ígérjük, hogy továbbra is megtartjuk tanulóközpontunk büszke hírnevét. Proksz Ilona vasesztargáVos tanuló Galánta. étfön reggel nagy sürgés-forgás ural­kodott az ipolymenti Bússá falujában. A szövetkezeti ' tgok munkába menet egyébb- röl sem beszéltek, mint a pénzreformról és a jegyrendszer beszüntetéséről. A háziasszo­nyok sietnek a postára, hogy régi pénzükért újat kapjanak. Akik már kaptak, azok sza­ladnak az árúházba, hogy valami új dolgot vásároljanak — jegy nélkül. Az árúház nem­régen nyílt meg a faluban. Azelőtt csupán egy vegyesüzlet volt Bussán. A szövetkezeti tagok pártunk és kormányunk ezen gondos­kodását azzal köszönik meg, hogy építő vál­lalásokat tesznek pártunk X kongresszusá­nak tiszteletére. T)ussa dolgozó parasztjai igazán nagy ^ lelkesedéssel fogadták főképpen a jegy rendszer beszüntetését. Miska bácsi azzal szórakozott az este, hogy a ruhajegyeket ki­vitte az udvarra és egyenként, gyufaszálnál elégette őket. Távolabbról figyeltem az öre­get és láttam, hogy nagy gyönyörűséget sze­rez neki ez a művelet. — No, Marosa — szólt oda feleségének — hozzad csak szépen az élelmiszerjegyet is. Azt is elégetem. El én! Az érsekujvári Elektrosvitbenüdvözlikapénzreformo] Az érsekujvári Elaktrosv'.t- ben az ifjú munkások magas termelési eredményeket értek el és ez erősen befolyásolta azt, hogy a tarvet összüzemi méretben 101 százalékra tel­jesítették. Továbbra is a kitün­tetett Csorba Mária préselő fia­tal CsISz-tag ma-ad az üzem egyik legjobb dolgozőja. Az 512-es termelési központban normáját' 259 százalékra telje­sítette és emellett még 63 kg értékes nyersanyagot is meg­takarított. A selejtet 3 száza­lékról 2 százalékra csökkentet­te. Normáját azárt tudta jó e- redménnye! teljesíteni, mert Ko"abelnyikova szovjet staha- novista munkamódszerével dol­gozik. Amíg nem ezzel a mód­szerrel dolgozott, addg csak 120 százalékra teljesítette nor­máját, Korabelnyíkova munka­módszere abból áll, hogy a gé­peket teljesen kihasználják és egyszerre több gépen dolgoz- nalj. Csorba Mária is négy gé­pen dolgozik és a példáját töb­ben is követik. Borbély Júlia szerelő az 535- ös terrnelési központon dolgo­zik és a brigádjában a legjobb dolgozó. A brigád Csutkich szovjet stahanovista munka- módszerével dolgozk és kol­lektíván 106 százalékra teljesí­tették a tervet. Az üzem' CsISz-szervez^ jól működik, a fiatalok politikailag fejlődnek és a termelésben jól megállják a /helyüket. Az ü- z oben a CsISz-tagok a leg­jobb munkások. A VlT-re tett kötelezettségvállalásaik egyik pontja, hogv még 150 ifjút szerveznek be a CsISz-be. A Szolidaritási Alapra pedig 5.000 Kčs-t admányoznak. Az üzemi szervezet vezető­sége és az üzem vezetőségé­nek nagyobb része fontosnak tartja, hogy egy ifjúsági mun­kacsoportot szervezzenek meg. Eddig azonban még se szervez­ték meg, pedig az üzemben nagy szerepet tölthetne be. A munkacsoportban nagy mérték­ben érvényesíthetnék a szerve­zeti- és munkafegyelmet, és így új munkamódszereket és újításokat könnyen tudnának alkalmazni. Ezért az ifjúsági munkacsoport az üzem úttörő munkacsoportjának számítana. Nem kételkedünk benne, hogy ezt a tervet is megvalósítják, és ezzel ;s még jobban fokoz­zák a termelést. Bagota István. R I TE R M Ci-C 5 ____ fyJUríKfíniLLtíÚLlSEG­Be szélő számok Az ábra két grafikont mutat, kétféle gázdálkodás számve­tését. A baloldali ábra — a München előtti első köztársaság gaz­dálkodását ábrázolja, a jobboldali — népünk önfeláldozó mun­kájának eredményeit, akik a kapitalisták nélkül gazdálkodnak. Mit mutat a baloldali grafikon! A termelés rövid ideig tartó felélénkülése után 1929-ben az ipari termelés katasztrófálisan csökkent és legmélyebb pontját 1933-ban ért el. Ezzel ellentét­ben egészen mást mutat a grafikon másik vonala amely a mun­kanélküliség éveiben a gazdasági válság növekedését mutatja. A csaknem egymillió munkanélküli a kapitalista uralom következ­ménye volt. A munkások a g,yárakban pár koronáért a gyáro­sokra és börzésekre gürcöltek. Sokezer család mérhetetlen nyo­morúságban élt, és nagyon szomorú sorsra jutottak. A család­apák és á dolgozók a masarykl csehszlovák köztársaság idején hiába kere.stek munkát és megélhetést. Ellenbeií a kapitalisták nyeresége egyre növekedett. És most lássuk csak a jobboldali grafikont; A felfelé ívelő vonal az ipari termelés növekedését ábrázolja. Az 1947—48-as kétéves gazdasági terv idején gazdaságunk helyreállította a Jiá- ború okozta károkat s elérte a háború előtti termelés színvona­lát. A gottwaldi első ötéves terv iparunk nagyszabású építésének és átépítésének terve évről évre nagyobb sikereket ért el. Ma csaknem kétszer annyit termelünk, mint a háború előtti cseh­szlovák köztársaság létezése alatt. A másik grafikonon csak egy vonal yan — a termelés növekedésnek vonala. Nincs ra,jta a munkanélküliség vészes vonala, mert az és társai a nyomor és éhség, dolgozóink c.saládi köréből teljesen eltűnt, nálunk többé helye nincs. A baloldali grafikon szélén a százezres számadatok a mun­kanélküliség számát mutatják évek szerint. A jobboldali grafikonon a számadatok százalékban az ipari termelés növekedését jelzik.

Next

/
Thumbnails
Contents